Egyházközség

OKTÓBERBEN ÍGY KÖSZÖNTLEK DRÁGA ÉDES SZŰZ ANYÁMRÓZSAFÜZÉRT IMÁDKOZVA HOZZÁD SZÓL AZ ÉN IMÁMHOZZÁD REPES AZ ÉN LELKEM SZERETLEK DRÁGA MÁRIÁMARRA KÉRLEK TÉGED SZÉPEN HALLGASD MEG AZ IMÁM :O MÁRIA ÉDESANYÁNK ELJÖTT MÁR A TE ÓRÁD CSAK EGY SZÓT SZÓLJ SZENT FIADNÁL S MEG MENEKÜL A VILÁG RÓZSAFÜZÉRKIRÁLYNŐJE LÉGY A VILÁG MEG MENTŐJE AJÁNLJ MINKET SZENT FIADNAK FATIMAI SZŰZANYA ÁMEN

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 Hajnali gondolatok egyházmegyénk papjaival, a Duna Televízió műsorán Életünket segítő, elgondolkodtató, a napot elindító útravalóval szolgál a hét minden napján a Duna Televízió reggel 05:55-től kezdődő Hajnali gondolatok című műsora.2020. 09. 07-i és a 11-i gondolatokat Heidelsperger István mátészalkai plébánostól hallhattuk.https://mediaklikk.hu/…/hajnali-gondolatok-2020-09-07…/https://mediaklikk.hu/…/hajnali-gondolatok-2020-09-11…/ A felvételeket a Duna Televízió munkatársai rögzítették augusztus 25-én, Máriapócson, a római katolikus templomban.Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Idén is lehet csatlakozni az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezéshez

HAZAI – 2020. szeptember 7., hétfő | 13:40

 2

Október 18-án, helyi idő szerint 9 órakor világszerte gyermekek imádkoznak fél órán át a békéért és az egységért. Az elmúlt esztendőkben hazánk számos településén csatlakoztak az eseményhez.

Maga a kezdeményezés keresztény közösségektől, Venezuelából indult: miközben 2005 nyarán gyermekek közösen imádkozták a rózsafüzért, a mellettük levő asszonyok kézzelfoghatóan érezték a Szűzanya jelenlétét. Napjainkra ez a kezdeményezés nem csak Dél-Amerikában, hanem szerte a világon elterjedt. Kiinduló gondolata az a Szent Piótól származó idézet volt, miszerint „ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni”. Ez a kezdeményezés októbernek mint a rózsafüzér hónapjának kiemelt hangsúlyt adhat.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából az Országos Lelkipásztori Intézet hívja a gyermekeket – kérve a tanítókat, hitoktatókat, nevelőket, szülőket, nagyszülőket is, hogy csatlakozzanak a szervezéshez –, hogy mint az előző években, kapcsolódjanak be idén is a közös rózsafüzér imádságba, lélekben egyesülve gyermekek csoportjainak ezreivel szerte a világon.

Mivel ebben az esztendőben október 18-a vasárnapra esik, azt javasolják az iskoláknak, hogy a következő napon, október 19-én, hétfőn tartsák meg a közös imádságot a gyerekekkel. A járványhelyzet miatt elrendelt szabályok betartása mellett is reméljük, hogy a közösségek megtalálják a módját az imádságba való bekapcsolódásnak.

A képhez tartozó alt jellemző üres; img1.php a fájlnév

A Szükséget Szenvedő Egyház (ACN International) nemzetközi segélyszervezet kísérőlevelet írt az eseményhez, ami ITT olvasható.

A gyerekeknek szóló levél ITT érhető el.

A letölthető imádság ITT található.

Forrás és fotó: Országos Lelkipásztori Intézet

Magyar Kurír

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia járványügyi rendelkezései

HAZAI – 2020. szeptember 4., péntek | 11:53

 1

Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szeptember 4-én kiadott járványügyi rendelkezéseit adjuk közre, teljes terjedelmében.

A ránkbízottakért érzett felelősségtől vezérelve a COVID-19-járvány felerősödése miatt az alábbi rendelkezéseket adjuk ki:

A jelenlegi új koronavírus-járvány elsősorban direkt módon cseppfertőzéssel terjed, azaz a vírus terjedése szempontjából a legnagyobb veszélyt a megbetegedett, köhögő, tüsszögő ember jelenti. Ezért

az elsődleges és legfontosabb megelőző intézkedés, hogy a szentmisén és közösségi alkalmakon a fenti tüneteket nem mutató személy vegyen részt.

Ezen feltétel betartására nyomatékosan fel kell hívni a hívők figyelmét.

A különböző felületekre került vírus inaktiválása érdekében kérjük a templom, plébánia fertőtlenítőszerrel történő fokozott, rendszeres, azaz minden közösségi alkalom, szentmise utáni takarítását, különös tekintettel a kézzel gyakran érintett felületekre (például padok, kilincsek, kapcsolók).

1. Templomok

– Továbbra is kérjük, hogy a szentmisében a kézfogást mellőzzék;
– az áldoztatás a latin rítusban továbbiakban is kézbe történjen;
– kérjük a paptestvéreket és minden áldoztatót, hogy a szentmisék előtt és után, illetve az áldoztatás megkezdése előtt fertőtlenítsék kezüket;
– gyóntatáskor használjunk maszkot és igyekezzünk a megfelelő távolságot tartani gyóntató és gyónó között;
– lehetőleg jól szellőző helyiségben vagy szabadtéren gyóntassunk;
– továbbra is kérjük a szenteltvíztartók kiürítését, azok használatának mellőzését;
– a templomok bejáratánál helyezzünk el kézfertőtlenítőt;
– kérjük meg a híveket, hogy lehetőleg használjanak maszkot és tartsanak egymástól 1,5-2 méter távolságot;
– továbbra is kérjük, hogy a perselyezés a szentmise végén legyen.

2. Egyházi intézmények és plébániák

– Kérjük, mindenben kövessék az illetékes hatóságok előírásait;
– zárt térben a kórokozók koncentrációjának minimalizálása érdekében kiemelt figyelmet fordítsunk a fokozott és folyamatos szellőztetésre az egyedi lehetőségek szerint;
– kérjük, hogy az illemhelyek mindig legyenek ellátva elegendő kézmosó- és fertőtlenítőszerrel;
– kérjük a kézfertőtlenítési lehetőség biztosítását az épületbe belépők számára, valamint az étkezésre szolgáló helyiségekben;
– az egyházi iskolák ezen felül tartsák meg az EKIF által megjelölt óvatossági szabályokat.

3. Betegellátás

– Kérjük, a betegellátásban és az idősotthonok ellátásában résztvevők az országos tisztifőorvos és az illetékes helyi hatóságok által kiadott járványügyi rendelkezéseket tartsák be;
– a házi betegellátásban – amennyiben nem COVID-19-ben szenvedő betegekről van szó – kérjük a paptestvéreket, hogy a látogatás alkalmával használjanak maszkot, előtte és utána pedig fertőtlenítsék kezüket;
– a COVID-19-ben szenvedők esetében csak erre külön kijelölt és engedéllyel rendelkező személyek végezzenek bármilyen szolgálatot a legszigorúbb orvosi előírások szerint;
– célszerű a beteglátogatás megkezdése előtt a lakás átszellőztetése (legalább 10 perc) az ablakok kinyitásával (ha ez biztonságosan megoldható), a betegnél töltött idő során is gondoskodjunk a friss levegőről, a levegőcseréről.

Az Egyházi Törvénykönyv 838. kánonja értelmében az egyes megyéspüspökök, illetve azok, akik a jogban velük egyenlő elbírálás alá esnek, ettől eltérő rendelkezéseket is hozhatnak.

Forrás: MKPK

Magyar Kurír

2020. szeptember 04., péntek 15:48

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspöknek az egyházmegyénkre vonatkozó járványügyi iránymutatásai

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspöknek az egyházmegyénkre vonatkozó járványügyi iránymutatásai

Újra intenzíven terjed a COVID-19 járvány. Erre vonatkozóan a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghozta őszi rendelkezéseit: https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-jarvanyugyi-intezkedesei

Az MKPK rendelkezéseit figyelembe véve Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök az egyházmegyénkben történő szentmisékre és szertartásokra vonatkozóan a következő iránymutatást adja:

A fertőzés elkerülése érdekében kérem, hogy betegen vagy a fertőzés tüneteivel senki ne vegyen részt szentmisén és közösségi alkalmon. Templomba érkezéskor és templomból távozáskor kerülni kell a csoportosulást.

• A szentmisék és szertartások egész idején minden résztvevő számára kötelező a szájat és orrot eltakaró eszközt (védőmaszk, sál, kendő) viselni (a miséző papot és a kántort kivéve) és egymástól 1,5–2 méter távolságot tartani;
• kötelező a templomba érkezéskor a kézfertőtlenítés vagy az otthonról hozott, vagy a templom bejáratánál kihelyezett fertőtlenítőszer használatával.
• A szentmiséken továbbra is el kell hagyni a békeköszöntést kézfogással.
• A nyelvre és a két szín alatti áldoztatás továbbra sem engedélyezett.
• A kézbe áldoztatás rendje: A miséző pap áldozása után és az áldoztatás megkezdése előtt végezzen kézfertőtlenítést, ugyanígy tegyen az áldoztatásban segítő akolitus is, áldoztatás után pedig ismét fertőtlenítsenek.
A hívek védőmaszkban járuljanak szentáldozáshoz úgy, hogy amikor rájuk kerül a sor mindkét kezüket — amennyire hosszan csak lehet — nyújtsák előre (ugyanígy tegyen az áldoztató pap, ill. akolitus). Az Eucharisztia tenyérre fogadását követően, néhány lépést tegyenek oldalra, igazítsák a szájmaszkot az álluk alá és így vegyék magukhoz az Oltáriszentséget, utána visszaigazított szájmaszkkal menjenek a helyükre.

• A perselyadományokat távozáskor helyezzék a hívek a kosarakba a kijáratnál, kerülve a csoportosulást. A perselyadományokat, vagy más célú támogatásukat banki átutalással is eljuttathatják.
• A hívek gyóntatása még ne történjen gyóntatószékben. A gyóntatószék helyett egy erre alkalmas, sok légköbméterű helyiséget használjunk a gyóntatáshoz, maszkban és kellő távolságot tartva.
• A keresztelést és temetést végezzük a szükséges higiénés előírások leggondosabb követésével.
• Az esketésre is érvényesek a szentmisékre vonatkozó előírások.
• Nagy létszámú zarándoklatokat vagy tömeges imatalálkozókat ne tartsunk.

A felsorolt rendelkezéseket kövessük lelkiismeretesen. Ezek betartásának biztosítása érdekében vonjunk be alkalmas segítőket.

Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

020. június 28., vasárnap 06:57

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Plébániaalapítás és területi átrendezés

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániához tartozó jósavárosi városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Római Katolikus Plébániát.

A Nyíregyháza-Kertváros Plébániához tartozó nyíregyháza-borbányai városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Római Katolikus Plébániát.

Nagycserkesz fíliális egyházközséget a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániától a Nyíregyháza-Kertváros Plébániához csatolja.

Karitász-igazgatói és családreferensi kinevezés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitásza igazgatójává Csordás Gábort és családreferensévé Nagy Csabát nevezi ki.

Plébánosi kinevezés

Csordás Gábor befejezte prefektusi szolgálatát a Központi Papnevelő Intézetben, és a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Plébániára kapott plébánosi kinevezést.

Plébániai kormányzói kinevezés

Dobai Barna Ottó a szatmárcsekei Szentháromság Plébániára,
Nagy Csaba a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébániára és
Varga Lóránd a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébániára kapott plébániai kormányzói kinevezést.

Kápláni áthelyezés és kinevezés

Mészáros Zsolt a mátészalkai Szent József Plébánián és
Papp Tamás az újfehértói Magyarok Nagyasszonya Plébánián folytatja kápláni szolgálatát.

Máté Péter újmisés a kisvárdai Szent Péter és Pál Plébánián és
Szidor János újmisés a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánián kezdi meg kápláni szolgálatát.

Kisegítő lelkészi kinevezés

Katona István plébániai kormányzói megbízatása véget ért a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébánián. Folytatja főállású kórházlelkészi szolgálatát Kisvárdán, és kisegítő lelkészi kinevezést kap a dombrádi Magyarok Nagyasszonya Plébániára kékcsei lakhellyel.

Tanulmányfolytatás

Halász István diakónus megkezdi a licenciakurzust Rómában.

Tartós szabadság
Nagy Zsolt atya betegszabadságát — saját kérésére — meghosszabbította 2021. július 31-ig.

Nyugállományba helyezés

Figeczki Balázs plébániai kormányzót saját kérésére — tekintettel megromlott egészségi állapotára — felmentette eddigi beosztásából, és köszönetnyilvánítás mellett nyugállományba helyezte.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 25., szombat 23:32

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Pásztor Károly atya vasmisés plébános, hálaadó szentmiséjét mutatta be pappá szentelésének 65. évfordulóján, július 25-én, szülőfaluján, a vállaji Szentlélek-templomban. Az ünnepi liturgián határon túli településekről, Károly atya eddigi szolgálati helyeiről is érkeztek hívek, valamint számos egyházmegyés pap osztozott a szentmise kegyelmeiben.

A község két évvel ezelőtt adományozott díszpolgári címet az ünnepelt plébánosnak, a templom felszentelésének 100. évfordulóján. Mindnyájan, kik ismerjük őt méltán lehetünk büszkék a vasmisés plébánosra, hiszen távol a nyüzsgő világtól, az alig 1000 lelket számláló szatmári terület egyik gyöngyszemének 500 férőhelyes katedrálisa megtelt a hálaadó szentmisén.
A hívek és az egyházmegye papsága koszorújában Károly atya alázattal, személyes hangvételű gondolataival több alkalommal is szólt a jelenlévőkhöz, prédikációja, üzenete a mélységekbe terelte, tettrekészségre sarkalta a lelkeket. Talán ennek és személyének is köszönhető a hívek felfokozott öröme, lelkesedése mert – hogy valamit ők is adhassanak e különleges alkalmon – vastapssal köszönték meg, gondolatban mintegy „közfelkiáltással szentté avatták” Károly atyát végtelen alázatos, mindig másokat szolgáló életéért, a 65 éves papi hivatásáért. Ezen a napon az egyházmegye egyik legszebb és talán a legnagyobb temploma újra a régi hangulatát élte, népénekektől lett hangos, amelynek átimádkozott falai között volt, hogy egyszerre 4 vállaji szeminarista is körültérdelte az oltárt. Innen ered, hogy a települést paptermő faluként is emlegették.

Méltatlanul, de alázattal a Szűzanya szavaival mondok hálát: „Lelkem magasztalja az Urat, … mert nagyot tett velem a Hatalmas” (Lk 1,46., 49). Pásztor Károly atya Mária hálaadó imájával kezdte a szentmisét, majd életútjára tekintett vissza: 1955. július 2-án a vállaji templomban mutatta be első szentmiséjét, és most 65 év után ismét hálatelt szívvel áll az oltár előtt. 15 éven keresztül kilenc egyházközségben szolgált káplánként majd Baktalórántházán 19, Pócspetriben pedig 21 évig volt plébános. 10. éve tölti nyugdíjas, de a szolgálatban még mindig aktív életét Máriapócson. Károly atyát 17 társával együtt szentelték fel Egerben, akik közül Kuklai Antal atyával együtt már csak ketten maradtak az élők sorában. A plébános a szentmisén hálával gondolt szüleire, rokonaira, tanáraira, paptestvéreire, jótevőire és minden hívő emberre, akikkel a 65 év során találkozott.

Károly atya a szentmise homíliájában a hálaadásról tanított és a papi hivatás fontosságát hangsúlyozta. Bevezető gondolataiban utalt arra az evangéliumi szakaszra, amely a tíz leprás meggyógyításáról szólt (ld. Lk 17,11), és akik közül csak egy köszönte meg Jézusnak a gyógyulás kegyelmét. Ezen alkalommal elsősorban nem ünneplünk, hanem hálát adunk a Jóistennek, hogy megtartott és 65 év után is itt állhatok az oltárnál. Legyünk mi is hálás lelkűek! Jól ismerjük a „kérem” szót, de elfelejtünk megköszönni. Ez mindannyiunkra vonatkozik – fogalmazott Károly atya, majd a nap középpontjára, a papság titkára irányította a figyelmet.

Arra szántak, „hogy látványosságul szolgáljunk a világnak” (1 Kor 4,9), de ez nem a dicsekvésvágyra kell, hogy serkentsen bennünket, hanem az alázatos szolgálatra. „Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait” (1 Kor 4,1) – idézte Pál apostolt a vasmisés plébános, aki azt is kiemelte, hogy a pap Isten embere, kapocs, mely az Úrhoz hívja és fűzi az embert. Jézusnak, Isten fiának küldötte, megbízottja, és szolgálata által, az ég felé emel bennünket.

Ki fogadja az embert a világra születésekor, a keresztelő kútnál ki mossa le lelkéről az áteredő bűnt, ki fogad Isten gyermekévé és a mennyország örökösévé? Isten papja. S ha a bűn útjára lépünk, ami földre teper, Krisztus papja az, akihez odavonszoljuk megterhelt lelkünket és feloldozó szavain keresztül a megbocsátó Isten békéje tölt el. Milyen könnyedek, felszabadultak vagyunk egy jól végzett szentgyónás után! Legfontosabb állomásainkon is a pap áll mellettünk. Házasságkötéskor is, hogy családunk a szeretet fészkévé váljon, és amikor életünk nyugovóra tér, Krisztus papja készít a nagy útra. Ő imádkozik koporsónk fölött és áldja meg a földet, mely magába zárja testünket. De még utána sem feledkezik meg rólunk, mert akkor is imádkozik és bemutatja értünk a szentmisét, amikor már emlékünk is feledésbe merül.

Megtisztelő hivatás a papság. Sokan felteszik a kérdést, hogy a múló örömökkel és haszonnal teli világban van-e értelme a papságnak? igen, van – nyomatékosította Károly atya. Ma az önző társadalomban égetően szükséges az önzetlen, életüket értünk odaadó, Isten papságát vállaló fiatalokra, hogy maradandó örömöket mutassanak nekünk.
Az ideológiákban csalódott, értéknélküli embereknek éppen ma kell bemutatni az élet igazi értelmét. A világnak krisztus kell! – kiáltja az igazságra, jóságra, szépségre, önzetlenségre szomjas ember. Szükség van világunknak Isten küldöttére.

A világ egy nagy kórház, utalt a nyugalmazott plébános az egri szeminárium egyik professzorának gondolatára. Az emberek tele vannak fájdalommal, gondokkal, bajokkal. A pap, Isten orvosaként segíti, gyógyítja a szenvedőket. Mindannyian erre kapunk hivatást.

Majd felidézte a ma már elfeledett mesterséget, a drótos-tót munkáját, aki hátán a szerszámaival, kerékpárral járta a falvakat és bekiáltott a házakba: drótozni-fótozni, fazekat fódozni! E mesterséggel állította párhuzamba a papi hivatást Dsida Jenő:  Menni kellene házról házra című versében, amelyet a plébános idézett:

Nem így kellene hűvös, árnyas
szobából, kényelmes íróasztal
mellől szólani hozzátok, jól
tudom. Menni kellene házról
házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni! (1930)

Mint ahogy Jézus küldte Mária Magdolnát: „menj el testvéreimhez és vidd nekik hírül!” (Jn 20,17), úgy nekünk is menni kell, mert akár tetszik, akár nem, Jézus küldöttei vagyunk. Imádkozzatok, hogy példájára el tudjuk végezni feladatunkat, hogy drótozzuk, foltozzuk a sebzett, megtört szívű embereket.

Július az aratás hónapja. Károly atya a papi hivatásról tanítva ismét visszatért gyermekkori emlékeihez, amikor évről évre részt vett az aratásban bátyjával és édesanyjával. E természeti kép és a munka ismét a költemények világába vitte gondolatát majd egy ismeretlen költő szavait idézte:

A szántóföldek telt kalásza sárgul,
Lehajtja már a búza szép fejét,
De senki sincs, ki most aratni jönne.
A szem peregve hull és hull a földre
És észrevétlen veszti életét.
Az én erőm már nemsokáig bírja,
S nem áll mögöttem ifjú, hős
Nincs senki sem, ki átvenné kaszámat,
Mögöttem csend, a halálnak csendje támad.

A költő melankólikus hangvételű éneke bennem is megszólal, hiszen gyermekkoromban zengett így vasárnaponként a templom, mint most – köszönöm e szép élményt –, azonban a fájó érzés, hogy 65 év óta nincs egyetlen követőm sem e paptermő községben, elszomorít.

Mária is, ki Józsefnek lévén jegyese bizonyára családot tervezett, de amikor Gábriel angyal köszöntötte, és látta, hogy másként alakul az élete, alázattal és odaadással felelte: „legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Ha a Szűzanya nem vállalja az istenanyaságot, talán még most sem lennénk megváltva. De ő nagylelkűen, Isten iránti szeretetből elfogadta az Ő akaratát. Isten ma is hív embereket, hogy szolgálják Őt.
Teréz anya Indiában igazgatóként szolgált egy előkelő gimnáziumban, mégis otthagyva e kényelmes helyet kiment a város szélére, hogy a szenvedő, haldokló embereket ápolja, mert érezte, hogy Istenért nagyot kell tennie. Szépen és nagylelkűen szolgálta Istent. Az Úr ezt kívánja ma is tőlünk, elsősorban papjaitól, hogy valami nagyon szépet tegyenek érte.

Kedves Testvérek! 89 évesen életem utolsó esztendőiben vagyok. Boldogan halnék meg, ha lenne utódom, aki újból bemutatná itt Vállajon az első szentmiséjét.
A költő szomorú hangvételű soraira Jézus vígasztaló szavaiban bátorít bennünket az imádságra: „Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra” (Lk 10,2). Az imádság az, ami meg tudja ölni a világ közömbösségét és fel tudja szítani az ifjak szívében a vágyat, hogy valami nagyon szépet tegyenek az Istenért.
Kérlek benneteket imádkozzatok a papi hivatásokért! – fejezte be gondolatait Pásztor Károly plébános, majd vasmisés áldásban részesítette a jelenlévőket.

Pásztor Károly atyát Vilmos István Vállaj polgármestere a település, Felföldi László általános pasztorális helynök az egyházmegye, Heidelsperger István mátészalkai esperes-plébános az egyházmegyén belül mindig is különleges helyet elfoglaló szatmári papok, Kocsis Gábor mérki–vállaji plébános pedig az egyházközség nevében mondott köszönetet Pásztor Károly atya életéért és papi szolgálatáért.

Pásztor Károly atyával e jeles alkalomból portréinterjú s ikészült, amely olvasható az Öröm-hír újság legfrisebb számában, valamint az egyházmegye honlapján: http://dnyem.hu/index.php/item/3029-nem-nehez-papnak-keresztenynek-lenni-mert-boldogga-teszi-az-embert-beszelgetes-a-vasmises-pasztor-karoly-atyaval


Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:48

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír újságot, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapját Bosák Nándor, püspök atya alapította 2005-ben. Az alábbiakban Nándor püspök az Öröm-hír újság első lapszámában megjelent lapalapító gondolatait tesszük közzé:

„2005-ben Pünkösd ünnepén indul útjára a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapja, az Öröm-hír. Azt szeretnénk, ha az Öröm-hír üzenetet vinne az egyházmegye híveinek, közösségeinek, hogy aki kezébe veszi és elolvassa, annak örömére váljék. Az sem véletlen, hogy Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik az első szám. Pünkösd az Egyház születésnapja. Ekkor jött el a Szentlélek és töltötte el isteni erővel az apostolokat. Ők pedig bátran kiálltak a nép elé és hirdették nekik az evangéliumot, az örömhírt. Hirdették, hogy Jézus feltámadott a halálból és életet szerzett nekünk. Akik megértették ezt az üzenetet, azok az apostolok közösségéhez csatlakoztak. Így született meg és indult útjára Krisztus Egyháza, az evangélium törvényét követő emberek közössége.

A mi egyházmegyénk, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye születése is Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik. 1993-ban ezen az ünnepen alapította II. János Pál pápa a mi egyházmegyei közösségünket. Ezzel is jelezni akarta, hogy ugyanazt a feladatot kaptuk, mint az első keresztények: hogy életünket az evangélium törvényéhez igazítsuk, és továbbadjuk az örömhírt a körülöttünk élő embereknek. Az Öröm-hír lap útra indításával – ezt a pünkösdi feladatot szeretnénk teljesíteni. Szeretnénk – ha ilyen formában is – eljutna minél több emberhez az Istenről szóló, vallásos életünket gazdagító „jó hír”. Ezért a lap segíteni akar abban, hogy jobban megismerjük hitünk igazságait, egyházmegyénk életét.

Hírt akarunk adni arról, hogy mi történik az egyházközségekben, hogyan éljük meg hitünket, és milyen örömeink vannak. Hiszen az Egyházmegye olyan, mint egy nagy család, ismernünk kell egymást, hogy bátorítást meríthessünk egymás példájából. Azzal a kívánsággal bocsátom útjára az „Örömhír” lapot, hogy egyházmegyénkben a jó hírnek hordozója legyen, bátorítson jótettekre, és szolgáljon mindnyájunk örömére. Fogadják szeretettel! Kísérje Isten áldása!”

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:36

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

„A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.” (Pilinszky János: Itt és most)

A világtörténelem évmilliárdjaihoz képest az Öröm-hír egyházmegyei lap15 éve a jelen egyetlen pillanatát érinti, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 27 éves történetének 15 évét öleli fel, megjelenésével, soraival mozdítja meg itt és most a világot, mert része lehet az egyházmegye hívei életének a spirituális fejlődésében.

Ferenc pápa az 54. tömegtájékoztatási világnapra megfogalmazott üzenetében az élet történetéről így ír: „Szükségünk van a jó történetek igazságára, akár a levegőre: olyan történetekre, amelyek építenek, és nem rombolnak, történetekre, amelyek segítenek megtalálni a gyökereinket és meglelni az erőt ahhoz, hogy együtt előre tudjunk haladni. A minket körülvevő hangok és üzenetek zűrzavarában szükségünk van egy emberi történetre, amely nekünk és rólunk szól, és a bennünk lakozó szépségről beszél. Egy történetre, amely a világot és az eseményeket szelíden szemlélve képes értelmezni, ami elbeszéli, hogy mindnyájan egy élő szövet részei vagyunk, és ami megmutatja, hogy a szálak, amelyek összekötnek minket, milyen szorosan fonódnak össze.”

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ez év május 17-én, a tömegtájékoztatás világnapján megköszönte a sajtó képviselőinek a munkáját, akik az evangélium szolgálatában álló eszközökön keresztül eljuttatják az örömhírt mindenkihez.
A főpásztor, utalva Ferenc pápa üzenetére, azt hangsúlyozta, hogy ha az ember a saját történetét meséli, akkor zsákutcába kerül. Akkor jó egy ember története, ha azt mondja el, amit az Isten benne és rajta keresztül megvalósított. Akkor lesz igazán boldog az életünk, ha a mi történetünk Istenről, a boldogság forrásáról szól. Ez nem lehet önreklámozás, hanem emlékezés arra, ki vagyok én az Isten szemében, tanúságtétel arról, amit Isten az én szívembe ír. Ez a történet a mi szívünkben, életünkben folytatódik, átalakít bennünket. Éppen ezért kell, hogy hangsúlyt kapjon.

Az Öröm-hír újság élete is egy történet, Isten történetéről, örömhíréről és ezt folytatva az egyházmegye történetén keresztül a mi személyes történetünkről szól, mert benne a sorok, az elolvasott gondolatok alakító értékűek.

A teljesség igénye nélkül had említsek meg az elmúlt időszakból olyan meghatározó eseményeket, amelyekről az Öröm-hír hasábjain is szóltunk.

A 2005 júniusában megjelenő lap első örömhíre – a földi élete végéhez érő – II. János Pál pápa mennyei születésnapjáról szólt, a későbbi években a pápa boldoggá, majd szentté avatása hírét is megosztottuk. (Idén emlékezünk meg a jelen lapszámban is a szent pápa születésének 100. évfordulójáról.) Ezt követte XVI. Benedek pápa megválasztásának eseménye, és ugyanígy beszámoltunk a 2013. 1. lapszámban Ferenc pápa székfoglalójának öröméről is.

Rendszeresen bemutattuk a Magyar Katolikus Egyház évente meghirdetett kommunikációs programjait, amelyek egyházmegyénk eseményeinek témáit is meghatározták. A papszentelés hónapjaiban, minden év júniusában köszöntöttük a szentelésük kerek évfordulóját és újmiséjüket ünneplő papokat. Külön számmal tekintettünk vissza az egyházmegyénk történetére 20. és 25. születésnapján.
A lap alapításakor meglévő három egyházmegyei fenntartású köznevelési intézményünk a 15 év alatt tízre emelkedett, ahol már 7 000 diák nevelkedik a katolikus oktatás-nevelés szellemében. Eme örömteli folyamatos gyarapodásnak is hangot adtunk.
Egyházmegyénkben 2015-ben a püspökváltás ideje érkezett el. Bosák Nándor megyéspüspök nyugdíjba vonulása után Palánki Ferenc megyéspüspök vette át a pásztorbotot. A különleges, nem mindennapi esemény részleteiről is beszámoltunk.

Ha visszatekintek az Öröm-hír újság tartalmára, arculatára, el kell hogy mondjam, tartalmi színvonala a kezdetektől fogva magas mércét ütött meg, arculatában pedig fejlődésen ment keresztül. Kezdetektől a borítón kívüli belső oldalak két színnyomással készültek, majd 2013-tól, az egyházmegye 20. születésnapjától a teljes arculatváltás mellett már a színes fényképek nyújtotta esztétikai élmények is gazdagították az olvasókat.

Hála és köszönet

Itt és most szeretnék köszönetet mondani elsősorban az Olvasóknak, akik megtisztelnek bennünket az olvasásra fordított idejükkel, akik magukkal viszik otthonaikba és másoknak is beszámolnak az ott olvasott gondolatokról, hírekről, és sok esetben tovább is adják a lapot.
Hálás szívvel gondolok azokra a munkatársakra, sajtóapostolokra, önkéntesekre, papokra, akik hosszabb-rövidebb ideig munkájukkal, írásaikkal gazdagították oldalainkat. Köszönöm az egyházmegye papjainak a terjesztésben nyújtott segítségét, egy-egy interjú, tudósítás, beszámoló elkészítéséhez a nyitottságukat.

Köszönöm Rácz Jánosnak, a nyomdai munkálatokat végző Rexpo Kft vezetőjének munkáját, Juhász Béla tördelő-szerkesztő ötleteit, magas szintű szakmai felkészültségét, aki szintén a kezdetektől jelen van a lap szerkesztésében. Hálás szívvel gondolok az újság őreire, a korábbi évekből Géczy Erzsébet nővérre, Lieli Pál egyházközségi tagra és Havasné Gyöngyi és Juhászné Enikő jelenlegi korrektorokra, akik a szerkesztés utolsó fázisaként védik a magyar nyelv helyességét, tisztaságát.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném köszönetemet kifejezni Bosák Nándor alapító, valamint Palánki Ferenc, az Öröm-hír újságot öt éve kísérő megyéspüspök atyáknak az egyházmegyei lap megjelenéséhez nyújtott maximális támogatásukért, javaslataikért, gondolataikért, írásaikért.

Kedves Olvasó!

Amikor Bosák Nándor püspök atya 2005 májusában felkért az Öröm-hír egyházmegyei, magazin jellegű lap szerkesztésére, azonnal igent mondtam. Az újságírás és a riportfotózás mint szakma már ismert volt előttem, de újságot még nem szerkesztettem, tehát a bennem rejlő további lehetőségek még nem voltak ismertek előttem. Csak annyit tudtam, hogy a kihívásokra soha nem mondok nemet, így tehát megköszönve a bizalmat, örömmel elfogadtam a felkérést. Mindjárt körvonalazódott is bennem az újság tematizálása, követve a püspök atya elképzelésének megfelelő irányvonalat, és elkezdődött az első szám szerkesztése. Azt viszont, hogy milyen tartalommal fogom megtölteni a következő lapszámot, még nem tudtam. És ez azóta is így van már 15 éve. Minden egyes elkészült újság után jön a kérdés: mi lesz a következő szám témája? Ezzel gyakran egyedül kellett megbirkóznom.

Soha nem vagyunk egyedül; rajtunk múlik, megéljük-e minden pillanatban Isten jelenlétét. Így lett nekem egy különleges munkatársam a Szentlélek, akinek segítségével megszületett a 71.
lapszám is. Minden egyes megjelent lap egy vajúdás, egy születés, egy újabb öröm. Éppen ezen tapasztalatok alapján tudom, hogy az Öröm-hír lap nemcsak egy újság a sok közül. Túlmutat önmagán, hiszen rajta van a Lélek keze, amely formálja és alakítja az olvasót éppúgy, mint az írót.
Isten szeretetének, az örömhírnek hirdetése, tanítása akár az írásokon keresztül is a világ legnagyszerűbb dolgai közé tartozik. Boldoggá tesz, hogy ebben eddig is részt vehettem.

Számítunk továbbra is tudósítóink, de bárki írásaira, fotóira és véleményére a lappal kapcsolatban, és reméljük, hogy a későbbiekben is mindig újabb és újabb tartalommal tudjuk Önöket szolgálni lelki életük fejlődésében. Mert az örömhír továbbadása nem más, mint embertársaink szolgálata, amelyben Önök is részt vesznek mindennapjaik során, és tehetik azt írásaink továbbadásával is.

Imádkozzanak értünk, imádkozzunk egymásért, hogy ebben a szolgálatban, az örömhír terjesztésében – Isten mindenkori akaratát felismerve, követve -, itt és most együtt mozdítsuk meg a világot!

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír, egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Kovács Ágnes főszerkesztő

Öröm-hír Szerkesztőség
Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye

Június 27. Szent László Napja-az Egyházmegye Védőszentje

Nagyváradi Szent László-himnusz

Keresztes vitézek daliás vezére,
Mi árva nemzetünk ékessége, fénye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Jámborság volt élted virágzó erénye,
Szűz Anyánk Szent Fia szívednek reménye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Az Isten tégedet csodákkal megáldott,
Oh, tekintsd mennyekből e nyomorúságot.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

(Halmos András)

2020. június 27., szombat 19:34

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait” – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait”  – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Várakozással teltek az elmúlt hetek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. Hosszú idő után az első nagyobb nyilvánosság részvételével hármas ünnepet ült az egyházmegye június 27-én, Debrecenben, a Megtestesülés-templomban. A mindenható Isten ma sem hagyja népét, szolgálatára papokat rendel. Ezen a napon az imádság és a kegyelem óráiban megtörtént az apostoli küldtetés és hatalom átadás.

Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szentelte Máté Péter és Szidor János diakónusokat és diakónussá Halász István akolitust a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szolgálatára. Az ünnepi szentmisén a korábban elhalasztott nagycsütörtöki olaj és krizmaszentelés szertartására is sor került. A megyéspüspök megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a krizmát, és papjai megújították a szentelésükkor tett fogadalmukat.

Azok, akik figyelnek Istenre, és meghallják hívó szavát, lemondanak a családról, engedelmességi ígéretükben a saját akaratukról, és az Urat vallják egyetlen örökségüknek. Mert aki Istenben bízik, az nem csalatkozik.

A pap vagy más néven presbiter – Szent Ambrus szavaival – Isten kegyelmének vikáriusa, helyettese, aki folytatja az egyházban Jézus működését. Mint próféta tanít, mint pap, bemutatja a megváltás áldozatát, és mint pásztor gondoskodik azokról, akiket Isten rábízott.
A diakónus szó jelentése: szolga, segítő, hírvivő. Az ősegyházban a feladatuk volt a szegények, betegek, özvegyek és az árvák szolgálata, ma elsősorban a papságra készülnek.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában először is hálát adott Istennek, hogy annyi bizonytalanság után elérkezett az a nap, amikor a hívek és papok együtt ünnepelhetik a papszentelést. Örvendezik a szívünk, mert az Úr elárasztott bennünket kegyelmével – fogalmazott a megyéspüspök, majd Szent László király példamutató életét emelte ki. A magyar uralkodó először is Istenre irányítja figyelmünket. Népének példát mutatott a kereszténységben, az imádságos lelkületben. Vallásos élete a családjára, leányára, Szent Piroskára is nagy hatással volt, aki tőle tanulta hogyan lehet megélni az Istennel való kapcsolatot. Mint ahogyan Szent Pál mondja: „ha szent a gyökér, szentek az ágak is” (Róm 11,16). Ferenc püspök itt mondott köszönetet a szülőknek, családoknak, hogy Isten népének szolgálatába papot neveltek és áldozatos életükkel, jó példájukkal, imádságukkal segítették gyermeküket. Megköszönte a tanárok és mindazok szolgálatát is, akik segítették a szentelendőket, hogy elinduljanak a szentté válás útján, amelyben a papszentelés mozzanata nem a célt, hanem a kezdetet jelenti, egy különleges út első lépését.

Szent László segít benneteket, hogy ezen az úton szentként járjatok, határozott világos látásmóddal, mert ez mindenki örök jövőjének alapja. Szent Lászlót általában karddal ábrázolják, de kevesen tudják róla, hogy számtalan éjszakát töltött el imádsággal. Ez az imádságos lelkület legyen jelen életetek minden napján – hangzott el a szentelendőkhöz szóló buzdítás.

Az olaj- és krizmaszentelés Isten ajándékozó jóságára, szeretetére, kegyelmére, a szentségekre irányítja a figyelmünket. A felszentelt krizmával az újonnan szenteltek kezét szokták megkenni olajjal, lefoglalva azt Istennek az áldozatbemutatásra. A keresztelendők és a betegek olaját pedig a keresztelésekkor, illetve a betegek szentségének kiszolgáltatásakor alkalmazzák. „Rajtatok keresztül Isten különleges módon is meg akarja ezt valósítani, hogy ti legyetek az Ő eszközei, munkatársai paptestvéreitekkel együtt – fordult ismét a szentelendőkhöz püspök atya. – Mi, papok, arra adtuk az életünket, hogy összekössük az eget a földdel, Isten felé irányítsuk az emberek életét. Arra vállalkoztunk, hogy Isten szeretetét lehozzuk a földre, megvalósítsuk országának hirdetését. Henry Morton Robinson: A bíboros című könyvében, a szerző John Keats angol költőt idézi: „A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait.” Bármilyen messzinek is tűnik az ég és nagynak a bűn tengere, ha igent mondunk a papi hivatásra, Isten irgalmát, megbocsátó szeretetét képviselve, meg tudjuk tisztítani az embereket. Nagy munka és feladat ez. Bár érezzük kicsinységünket, alkalmatlanságunkat, Isten alkalmassá tesz bennünket. Isten nélkül semmik vagyunk, de Istennel minden lehetünk. Nem hagyhatjuk abba ezt a munkát, ott kell lennünk a tévelygők mellett, hogy utat mutassunk a létezésünkkel, szavainkkal.
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – köszönnek, ha meglátnak bennünket. Micsoda nagy felelősség ez, hogy a papról az embereknek az jut eszébe, hogy dicsérni kell Jézust. Hitelesen kell tehát élnünk, ott kell lennünk a bajban, nehéz helyzetekben vigaszainkkal – hangsúlyozta a főpásztor.

„Kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek” (Jn 14,16) – mondja Jézus, aki a Szentlélek eljöveteléről beszélt, és ezt vonatkoztathatjuk ránk, papokra is, hiszen nekünk vigasztalni, bátorítani kell az embereket, hogy bármilyen nehézséggel küzdenek, ne feledkezzenek meg arról, hogy örök életünk van.
Szeressünk és tanítsuk meg embertársainkat szeretni. Isten és az embertársaink iránti szeretetéről szól a kettős szeretetparancs. Ha jól tudjuk szeretni Istent, akkor megtaníthatjuk az embereket, hogy szeretetben segítsék egymást. Jézus tehát meghívott bennünket, hogy életében részesedjünk, hogy atyák legyünk és szolgáljuk az embereket.

Ferenc püspök ezután a szentelendők jelmondatát idézte.
Máté Péter jelmondata: „Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad” (Zsolt 55,23). Ha örömeinkkel, gondjainkkal rábízzuk magunkat Istenre, valóban megtapasztalhatjuk az Úr gondoskodó, szerető jóságát, oltalmát, és ebben példát mutathatunk másoknak. Szidor János jelmondata: „Te kövess engem!” (Jn 21,22) Légy Jézus szeretetének képviselője és kövesd tiszta szívvel Istent, mert ha az emberek követnek téged, Jézust fogják követni.

Csodálatos dolog megtapasztalni Isten szeretetét, hogy megajándékoz bennünket újabb és újabb papi hivatásokkal. Bár kevés hivatás születik, de örülünk minden hivatásnak, hiszen Isten ajándékaiban mindenhatóságát tapasztaljuk meg.
Imádkozunk értetek és kérjük a Magyarok Nagyasszonya, a papok édesanyja és Szent László király közbenjárást, hogy mindig hiteles tanúi lehessetek Isten szeretetének – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.
Ezt követően a szentmise a szokásos módon a szentelési szertartás mozzanataival, majd az áldozati liturgiával folytatódott, végül a főpásztori és az újonnan felszentelt papok áldásával zárult.

Minden embert a saját útján, a szentelendőket is különböző utakon vezette a gondviselő Isten. Örömmel töt el bennünket, hogy mindhárom jelölt egyházmegyénk fenntartása alatt működő középiskolában érettségizett. Biztosak lehetünk abban, hogy az iskoláinkban folyó vallásos nevelés szellemisége hatással volt hivatásuk alakulására. 

A jelölteket Tóth László atya, a Megtestesülés-templom plébánosa mutatta be az ünnepi szentmise előtt.
Halász István 1995-ben Kisvárdán, ötgyermekes családban született. A nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 2014-ben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papnövendékeinek sorába az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe került. 2016-2019-ig Rómában, a Pápai Német-Magyar Kollégium közösségének tagjaként és a Gregoriana Pápai Egyetem diákjaként folytatta készületét. 2019 nyarán befejezte alapképzésének utolsó évét, majd Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyház közösségében végezte gyakorlati évét.

Máté Péter 1996-ban született Nyíregyházán, és jelenleg is Paszabon él szüleivel és testvérével. Középiskolai tanulmányait szintén a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban végezte el, papi hivatása már általános iskolában kezdett kialakulni, de még akkor nem mondott határozott igent. Később a lelkigyakorlatok során egyre jobban elmélyült benne a hivatás utáni vágy. 2013 augusztusában vett részt egy hivatástisztázó lelkigyakorlaton Egerben, amely nagy hatással volt rá, és határozott igennel válaszolt Isten hívására. Így érettségi után az egri szemináriumban folytatta tanulmányait családja támogatásával. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Kisvárdán töltötte.

Szidor János 1996-ban született, Mezőladányból származik. Vallásos fejlődése a szomszédban élő barátja hatására indult el, az ő kérésére kezdett el járni vasárnaponként szentmisére. Kezdetben a szülei nem nagyon gyakorolták vallásukat. János egyre többször járt templomba, ministrált, és igen gyakran megfogalmazták a hívek: „Milyen jól nézel ki az oltár mellett!”, de akkor még nem gondolt a papi hivatásra. A középiskolai tanulmányait a kisvárdai Szent László köznevelési intézményben végezte informatika szakon.
Hivatása kialakulásához hozzájárult a szülőfaluja és az iskola vallásos környezete, lelkülete. Többször végiggondolta magában, melyik az a hivatás, amelyet teljes szívvel tudna követni, így jutott el a papi szolgálatra, és igent mondott Isten hívására. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban töltötte.

Az ünnepi szentmisét a Debrecen Televízió felvételről közvetíti, adásba került június 27-én, szombaton este főműsoridőben, 20:05 perctől, és ezzel egy időben az interneten: a www.dehir.hu oldalon. Másnap, június 28-án, vasárnap 14:10-kor a Debrecen Televízió ismét műsorára tűzi a szentmisét. Vasárnaptól az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng?view_as=subscriber illetve a Facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/ is megtekinthető. 

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szatmári Esperesi Kerület

esperes: Heidelsperger István, mátészalkai plébános

Csenger

Csenger

Cím: 4765 Csenger Kossuth u. 6.
Telefonszám: +36
Email: markujanos@freemail.hu

Plébános: Márku János

Fília:4742 Csegöld Dózsa u. 1.
4974 Zajta Kossuth L. u. 56.
Miséző hely:4973 Császló Kossuth L. u. 46.
4743 Csengersima
4972 Gacsály Fő u. 56.
4971 Rozsály Kossuth L. u. (G.k. templom)
4969 Tisztaberek Dózsa Gy. u.(G.k. templom
4976 Garbolc Szatmári u. 10.
4764 Csengerújfalu
4766 Pátyod Rákóczi u. 18.
4761 Porcsalma Lehel út
4972 Ura
5765 Komlódtótfalu Kisfaludy u. 10.
Szamosangyalos ref. kápolna


Fehérgyarmat

Fehérgyarmat

Cím: 4900 Fehérgyarmat Kossuth tér 25.
Telefonszám: +36
Email: pantyelej@citromail.hu

Plébános: Bökő Péter

Fília:4741 Jánkmajtis Arany J. u. 50.
Miséző hely:4737 Darnó Fő u. 25.
4752 Győrtelek
4962 Nagyszekeres
4941 Penyige Kossuth u. 112.
4732 Cégénydányád Dózsa Gy. u. 20.
Kisnamény gör. kat. kápolna
4754 Fülpösdaróc Fő u. 66.

Mátészalka

Mátészalka

Cím: 4700 Mátészalka Kossuth tér 2.
Telefonszám: +36 44 300 877
Honlap: romkategyhazmateszalka.hu
Email: romkategyhazmsz@gmail.com

Plébános: Heidelsperger István
Káplán: Mészáros Zsolt

Fília:4334 Hodász Petőfi u. 34.
4335 Kántorjánosi Kossuth u. 4.
4332 Nyírderzs Kisgyulai u.
4333 Nyírkáta Kossuth út 15.
4722 Nyírmeggyes Petőfi u. 1.
4338 Papos Petőfi u. 1.
Miséző hely:4337 Jármi Kossuth u. 42.
Mátészalka-Ráczkert Móricz Zs. u.
4821 Ópályi Ady E. u. 2.
4336 Őr Hunyadi u. 5.


Mérk

Mérk

Cím: 4352 Mérk Hunyadi u. 76.
Telefonszám: +36 44355238
Email: kocsisgcs@gmail.com

Plébános: Kocsis Gábor

Fília:4351 Vállaj Temető u. 10.
4343 Bátorliget Szabadság tér 6.
4342 Terem Fő u. 26.


Nyírcsaholy

Nyírcsaholy

Cím: 4356 Nyírcsaholy Hunyadi János u. 21.
Telefonszám: +36 44313685
Email: stephanushajdu@gmail.com

Plébániai kormányzó: Hajdu István

Fília:4762 Tyukod Árpád u. 14.
4355 Nagyecsed Kölcsey Ferenc u. 2.
4353 Tiborszállás

Pusztadobos

Pusztadobos

Cím: 4565 Pusztadobos Petőfi u. 41.
Telefonszám: +36 45710229
Email: mak.zsolt.ferenc@gmail.com

Plébános: Mák Zsolt Ferencz

Fília:4564 Nyírmada Ady u. 25.
4822 Nyírparasznya
4562 Vaja Lahner u. 57.
Miséző hely:4563 Rohod G.k. templom

Szatmárcseke

Szatmárcseke

Cím: 4345 Szatmárcseke Kölcsey u. 27.
Telefonszám: +36
Email: barnaott@freemail.hu

Plébániai kormányzó: Dobai Barna Ottó

Fília:4965 Kölcse Kölcsey F. u. 78.
4933 Beregsurány Árpád u. 18.
4932 Márokpapi Kossuth u. 40.
Miséző hely:4922 Nagyar
4842 Gulács
4944 Túristvándi
4946 Tiszakóród Kossuth u. 43-47.