Egyházközség

Április

A Jó Pásztor

101„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló. 2Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. 3Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. 4Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját. 5Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját.” 6Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de nem értették, mit akart vele mondani. 7Jézus folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu8Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. 9Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál10A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. 11Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért12A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. 13A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. 14Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, 15mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. 16De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor17Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. 18Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.” 19E beszéd miatt ismét szakadás támadt a zsidók között. 20Sokan közülük azt mondták: „Ördög szállta meg és megháborodott. Minek hallgatják?” 21Mások így vélekedtek: „Ez nem megszállottnak a beszéde. Vagy vissza tudja adni az ördög a vaknak a szeme világát?”

búzaszentelés

a vetések megáldásának szertartása, amelyet a katolikus egyház Szent Márk napján, április 25-én végzett. A búzaszentelés a római ambarvaliákban gyökerezik. E napon tartották a könyörgő körmenetet, amely a Via Flaminiáról indult Robigus berkéhez (robigo = ’gabonarozsda’), ahol tömjént, bort, kutya és birka beleit áldozták fel Robigusnak. Ezt a körmenetet Nagy Konstantin óta a keresztények is megtartották, majd hozzá kapcsolódott a vetések megszentelésének szertartása, amelynek 9. sz.-i formulái Franciao.-ból, a 11. sz.-iak pedig Németo.-ból ismertek. A néphit, mint minden más szentelménynek, a megszentelt búzaszálaknak is különös erőt tulajdonított. Győr megyében 1758-ban azt a beteget, akinek a tagjai összezsugorodtak, a templomból szerzett Márk-napi koszorúval füstölték. Ugyanis szokásban volt, hogy búzaszenteléskor a templomi zászlókra és a körmeneti keresztre búzakoszorút kötöttek. Tolnában a megszentelt és hazavitt búzaszálakat az állatoknak adták, hogy ne dögöljenek. Pereszlényben, ahol a pap megfordult, amikor a négy égtáj felé hintette a szenteltvizet, onnan egy maroknyi földet vittek haza és elhintették a méhek előtt, hogy a raj ne menjen el. Nógrádban, Hevesben mindenki tépett egy-egy szálat, és a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, az asszonyok imakönyvükbe préselték. Egyesek egész marokkal vittek haza, s abból vágtak a kislibák eledelébe, egy részét pedig eltették, és ha a gyereknek nyilallása támadt, belefőzték a teába, amellyel a fájós részeket borogatták. Néhol szokás volta búzaszentelésre zöldségmagvakat is elvinni, hogy azok is megszentelődjenek (→ zöldségtermesztés). – Irod. Artner Edgár: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása (Bp., 1923); Madarassy László: Palócföldi búzaszentelés (Ethn., 1930); Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből (Bp., 1943).

„Jézus a barátom” – Aranymisét mutatott be Fodor András püspöki helynök Debrecenben

HAZAI – 2021. április 15., csütörtök | 19:14

Fodor András, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöki helynöke hálaadó szentmisét mutatott be pappá szentelésének 50. évfordulóján, április 14-én a debreceni Szent Anna-székesegyházban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, egyházmegyés paptársai, munkatársai, barátai részvételével.

Erre az ünnepi alkalomra jelent meg Életem zarándokútja a földön című önéletrajzi kötete, amellyel minden jelenlévőt megajándékozott, azzal a szándékkal, hogy minél többen felfedezzék Isten nagylelkűségét és segítségét az akadályok leküzdése közepette saját életükben is.

Fodor András természetfotózással is foglalkozik – így az aranymisés kártyákon a természet csodáiban gyönyörködhettek a vendégek. Az ünnepelt elmondta, nincs két egyforma kép; így mutatja be a teremtett világ sokszínűségét, amely létezésével dicsőíti Istent.

András atyát Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök köszöntötte a szentmise elején. A főpásztor hálát adott a helynök atya 50 évnyi papi szolgálatáért, húsvéti hitéért, amely az egész hivatását áthatja, az örök dolgokra irányítva a rábízottak figyelmét.

Palánki Ferenc püspök utalt Fodor András atya önéletrajzi kötetére, amelyben megmutatkozik az emmauszi tanítványok lelkülete. Ők elindultak, és találkoztak a Feltámadottal, érezték az Úr közelségét. Ezt az ajándékot minden pap megkapja, hogy az ő tanítását, kinyilatkoztatását megértse, azt lángoló szívvel befogadja és továbbadja.

Az emmauszi tanítványok akkor tapasztalták meg a feltámadás örömét, a végtelen távlat megnyílását, amikor a nap már lemenőben volt. „Segítsen a Jóisten, hogy továbbra is nagy örömmel, lelkesedéssel, az eddig megtapasztalt szeretettel, hitelesen tudd végezni a szolgálatodat!” – zárta köszöntőjét Palánki Ferenc püspök.

A hálaadó szentmise szónoka Németh János mezőladányi plébános volt, aki egykor káplánként szolgált Fodor András mellett.

Németh János úgy fogalmazott: András atya a szolgálatáért kiérdemelt világi és egyházi elismerések mellett is megmaradt egyszerű lelkipásztornak. Már kispapként megfogalmazta – amikor elöljárója a Központi Szemináriumba akarta küldeni –, hogy ő nem tudós, hanem elsősorban egyszerű pap akar lenni. A petróleumlámpa fénye mellett tanulta az élet bölcsességét és hallotta meg Isten szavát, és ezt felidézve a karácsonykor bemutatott pásztorjátékban évről évre mindig hűségesen a kis pásztor szerepét választotta.

A szónok az életrajzi kötet képzeletbeli folytatásaként méltatta a káplánjával szigorú, de mégis nyitott szívű plébánost, aki lelkipásztori szolgálatában, majd az egyházmegye hétköznapjaiban vállalt feladatait hűségesen teljesítette.

János atya megfogalmazta személyes háláját is. Elmondta, ha 22 évvel ezelőtt nem András atyához helyezték volna káplánnak, most talán nem lenne itt. Plébánosa szigorúsága mellett nyitottságot, következetességet tapasztalt részéről. Sokszor nem egyszerű a helyzet a plébános és a káplán között, és a szolgálatban egyiknek sem könnyű. De a mennyek országáért le kell mondani bizonyos dolgokról. Akkor az érthetetlennek tűnő szigorú szabályok elfogadása nem tűnt egyszerű feladatnak, de most már tudja, hogy András atya következetessége az ő papi szolgálatának alappilléreit erősítette.

Nem vehette félvállról a hivatását, mert előtte állt a példa ennek ellenkezőjéről. András atya mindig komolyan vette a papságot, és szívén viselte a káplán sorsát, nyitottsága, segítőkészsége, partnersége a szigorúságából fakadt. Igazi papot faragott a rosszcsont gyerekből – idézte fel Németh János.

Fodor Andrást gyermekkorától megedzették a nehézségek, így készült a hivatására. Ez az erő kellett ahhoz, hogy töretlenül haladjon előre hivatásában, és vállalja feladatainak és betegségének keresztjét. Soha nem hátrál meg. Pappá szentelésével kapcsolatban egy mondatot írt érzéseiről a könyvében: „Ezt már nem lehet leírni, Jézus a barátom.”

Felsorolni is hosszú lenne, mi mindennel foglalkozott szolgálata során. Többek között sokat köszönhet neki az erdélyi magyarság, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat debreceni csoportjának megalakulása is az ő szolgálatához fűződik, valamint ő volt a debreceni ifjúsági találkozó megálmodója. Sokak emlékeznek még, hogy a legnehezebb időkben titokban szervezett találkozókra fiatalok százai érkeztek a Szent Anna-templomba.

Fontos szerepe volt a II. János Pál 1991-es debreceni látogatását előkészítő bizottságban. A pápa által 1993-ban megalapított Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye kezdeti lépéseit is segítette munkájával, nem kevés részt vállalva a szervezésben.

„Szívből kívánom, adjon neked a Jóisten erőt, egészséget, hogy papi életed, szolgálatod még hosszú évekig folytatódjon. Továbbra is tapasztald meg a gondviselő Isten szeretetét, jóságát, a rád bízott hívek igaz mosolyát. Paptársaim és az egyházmegye hívei nevében kérem: Isten éltessen sokáig, és tartson meg szeretetében!” – zárta beszédét Németh János plébános.

A szentmise végén Haranghy Sándor és Keresztesné Várhelyi Ilona a helyi közösség és a Sziklára Épített Ház Alapítvány nevében Petrás Mária egyik alkotásával mondtak köszönetet az ünnepeltnek.

Az aranymiséről készült bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fodor András 1947. november 24-én született Röszkén, egy négygyermekes keresztény családban. Középiskolai tanulmányait a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte (1962–66).

1971. április 14-én, Szegeden szentelték pappá. Kápláni szolgálati helyei: Ásotthalom (1971–75); Apátfalva (1975–80). További szolgálati helyei: kisegítő lelkész Debrecenben, a Szent Anna-templomban (1980–94); hittanár és zárdalelkész a Svetits Intézetben (1980–96); irodaigazgató a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalában (1993–2009); plébános a debreceni Szent Család-templomban (1998–2019).

Püspöki tanácsos (1994), püspöki helynök (1993), pápai káplán (1997), címzetes prépost (2005), bihari főesperes (2017).

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) debreceni csoportjának alapító tagja és lelkivezetője (1989); az MMSZ Észak-alföldi Régiójának vezetője (2004-től).

Díjak: Gyimesfelsőlok díszpolgára – 2000; Debrecen Város Pro Urbe díja – 2006; Crucem „Pro Piis Meritis” Nuncupatam (a Máltai Lovagrend érdemkeresztje) – 2009; Csáky Imre-díj – 2015.

Fodor András – tekintettel a járványügyi helyzetre – még két alkalommal mutat be hálaadó szentmisét a közeljövőben. Április 25-én, vasárnap 9 órától az előző szolgálati helyén, a debreceni Szent Család-templomban, az egyházközség híveinek részvételével, majd május 14-én 14 órától ismét a Szent Anna-székesegyházban, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Észak-alföldi Régiója munkatársainak részvételével.

Forrás és fotó: Kovács Ágnes/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Április 11. Isteni irgalmasság vasárnapja

Az Isteni Irgalmasság vasárnapja – „Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége”

NÉZŐPONT – 2016. április 2., szombat | 19:03

Április 3-án ünnepeljük idén az Isteni Irgalmasság vasárnapját, csakúgy mint 2005-ben, mikor az ünnep vigíliáján elhunyt II. János Pál pápa. Az irgalmasság szentévében Stanisław Dziwisz bíboros szavai, valamint Faustyna Kowalska nővér életútja és Naplója segítségével idézzük fel az ünnep történetét.

hirdetés

Szent II. János Pál egész pápaságában központi helyet foglalt el az Isteni Irgalmasság gondolata. Már megválasztása után két évvel, 1980 adventjének kezdetén kiadta második, Dives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) kezdetű enciklikáját, mellyel mintegy programot is adott: „Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz.” (96)

Milyen út vezetett a Dives in misericordia enciklikáig és az Isteni Irgalmasság vasárnapjának kihirdetéséig – II. János Pál pápa életében és az egyház 20. századi történetében?

Az irgalmasság gondolata és üzenete végig jelen van a Szentírásban – idézte fel kérésünkre győri látogatásakor e gondolatiság kezdeteit Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek. Majd így folytatta: a II. világháború előtt az Isteni Irgalmasság üzenete nagy erővel köszönt vissza Fausztina nővér életében és működésében. (Szent Faustyna Kowalska, vagyis Szent Fausztina nővér 1938. október 5-én hunyt el Krakkóban – a szerk.) Leírásra került: a világban nem lesz béke addig, míg nem fordulunk az Isteni Irgalmassághoz.

„Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.” (Szent Faustyna Kowalska: Napló 300)

A Fausztina nővér számára kinyilatkoztatott ígéretek valamiképp óvtak minket a II. világháború előtt – tette hozzá a krakkói érsek, aki negyven éven keresztül volt II. János Pál személyi titkára és barátja. – És most a világ újra visszafordul az irgalmasság felé. Ez az orvosság, a kegyelem a korunk veszélyes ideológiáival folytatott harcban. Talán Isten így ad útmutatást: azt üzeni, hogy irgalmasságához fordulva tudjuk a világ gondjait, problémáit orvosolni, gyógyítani.

Stanisław Dziwisz elmondta, Karol Wojtyła Krakkó Łagiewniki városrészének kőfejtőjében dolgozott, amely nagyon közel volt Fausztina nővér rendházához. Ott ismerkedett meg a II. világháború alatt titokban szemináriumba járó, munkásként dolgozó fiatalember, a későbbi pápa az irgalmasságnak ezekkel a Fausztina nővér számára kinyilatkoztatott jeleivel. És így válhatott az Isteni Irgalmasság az ő keresztény életének, papságának, püspökségének és pápaságának is középpontjává.

Az Isteni Irgalmasságnak két nagy szentje van: Fausztina nővér és II. János Pál pápa – hangsúlyozta Dziwisz bíboros.

* * *

„Fausztina nővér a második világháború előestéjén halt meg. Életének ebben az utolsó időszakában kapta meg az Isteni Irgalmasság kinyilatkoztatását, s mindazt, amit megélt, leírta Naplójában. A második világháború túlélői számára Szent Fausztina Naplójának e sorai olybá tűntek, mint az Isteni Irgalomnak egy különleges, XX. század nézőpontjából megírt evangéliuma. A kortársak felfogták üzenetét, mégpedig éppen a második világháború során drámai módon felhalmozódott rossznak és a totalitárius rendszerek kegyetlenségének a tükrében. Mintha Krisztus azt akarta volna kinyilatkoztatni, hogy a rossz – amelynek az ember létrehozója és áldozata – elé állított végső korlát éppen az Isteni Irgalom. Ennek az irgalomnak természetesen része az igazságosság is, ám a világ és az ember történelme során az isteni tervben nem kizárólag az igazságosságé az utolsó szó. Isten mindig el tudja választani a jót a rossztól, s azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére (vö. 1Tim 2,4): Isten a szeretet (1Jn 4,8). A Fausztina nővér előtt megjelent megfeszített és feltámadt Krisztus eme igazság legfőbb kinyilatkoztatása.” (Az irgalom misztériuma. In: II. János Pál: Emlékezet és azonosság, Budapest, 2005, 58–62.)

Faustyna Kowalska boldoggá avatását II. János Pál pápa kezdeményezte, még Krakkó érsekeként, 1965-ben. Majd 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján, az eljárás elindítója immár pápaként avatta boldoggá Fausztina nővért. A szentté avatásra hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján került sor.

Ekkor hirdette ki a pápa a világ számára az Isteni Irgalmasság ünnepét is, e szavakkal: „Húsvét második vasárnapja ettől kezdve az egész egyházban az Isteni Irgalmasság vasárnapja nevet viseli.” És a szentatya hozzátette, ezzel az üzenettel, az Isteni Irgalmasság üzenetével kívánja átvezetni az egyházat a harmadik évezredbe.

„Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat!” (Napló 570)

„Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám…” (Napló 699)

II. János Pál pápa, az Isteni Irgalmasság üzenetének fáradhatatlan hirdetője volt. Imádságában is irgalomért fohászkodott.

„Minthogy pedig az ima az egyetlen fegyver, amelyet a pápa használ, egy utolsó kérdést teszek fel neki, amelyben sok másik is benne foglaltatik, és amelyik e párbeszéd legrövidebb válaszát kapja. Azt kérdezem tőle, hogy milyen imát mond a világért? Ezt feleli: „Irgalomért könyörgök. Igen, irgalomért.” („Ne féljetek!” – André Frossard és II. János Pál pápa párbeszéde, Budapest, 1986, 199.)

És a szentatya életével, pápaságával, betegségével és halálával is tanúságot tett Isten végtelen irgalmába vetett bizalmáról. Halála időpontja – 2005. április 2., az Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliája – által mindez még nyilvánvalóbb megerősítést nyert.

A lengyel pápát, ugyanúgy, ahogy ő Fausztina nővért, az Isteni Irgalmasság ünnepén avatta boldoggá XVI. Benedek pápa 2011-ben, majd szentté Ferenc pápa 2014-ben.

* * *

És a történet tovább folytatódik. Stanisław Dziwisz bíboros szavaival: „Ferenc pápa is az irgalmasságnak szenteli pontifikátusát.” 2015. április 11-én, az Isteni Irgalmasság ünnepének vigíliáján tette közzé a szentatya az irgalmasság szentévét meghirdető, Misericordiae vultus kezdetű bulláját. A rendkívüli szentév – melynek mottója: „Irgalmasok, mint az Atya” – 2015. december 8-án kezdődött, és 2016. november 20-án, Krisztus Király vasárnapján zárul.

És Ferenc pápa is fáradhatatlanul hirdeti Isten irgalmasságát. Legutóbbi, március 30-i katekézisében így tanított: „Isten nagyobb a bűnünknél! Az ő szeretete olyan óceán, amelybe megmerítkezhetünk az elsüllyedés veszélye nélkül: megbocsátani Isten számára azt jelenti, hogy nekünk adja azt a bizonyosságot, hogy ő sosem hagy el minket.”

„Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.” (Napló 1146)

Örökké irgalmas Istenünk, te lángra lobbantod a neked szentelt nép hitét, amikor évről évre visszatér Húsvét ünnepe. Növeld kegyelmedet, amelyet megadtál nekünk. Add, hogy méltóképpen megértsük, milyen csodálatos, hogy megtisztultunk a keresztvíz által, újjászülettünk a Szentlélekből, és elnyertük a megváltást Krisztus vére árán. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Fotó: Lambert Attila; Opoka.org.pl; Vatikáni Rádió; Sites.google.com/site/swietafaustynakowalska 

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír

MINDEN, AMIT AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJÁRÓL TUDNOD KELL

Szent Fausztina naplóját elevenítjük fel, hogy pontosan megérthessük, mit is jelent az Isteni irgalmasság vasárnapja.

Egyszer ezeket a szavakat hallottam: ,,Leányom, hirdesd az egész világnak felfoghatatlan irgalmamat! Kívánom, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnösök részére. Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége; a kegyelmek egész tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Az a lélek, amely gyónáshoz és Szentáldozáshoz járul, teljes bűnbocsánatot nyer, és mentesül a büntetés alól. Ezen a napon nyitva állnak Isten zsilipjei, melyeken keresztül a kegyelmek folynak. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha a bűnei skarlátpirosak lennének is. Irgalmam oly nagy, hogy sem az angyali, sem az emberi értelem nem bírja kikutatni az egész örökkévalóságon át. Minden, ami csak létezik, irgalmamból származik. Az örökkévalóságban minden lélek irgalmamról és szeretetemről fog gondolkodni. Az Irgalmasság ünnepe bensőmből származik. Azt kívánom, hogy ünnepélyesen tartsák meg a Húsvét utáni első vasárnapon. Az emberiség nem talál békét, míg irgalmam forrásához nem folyamodik.” (Napló, 699)

Hogy még inkább bátorítsanak minket, hogy részt vegyünk ebben a hagyományban, 2002 óta teljes búcsút nyerhetnek azok, akik megfelelnek a szükséges feltételeknek.

Hogy készüljek fel az Isteni Irgalmasság vasárnapjára annak érdekében, hogy elnyerjem ezeket a kegyelmeket?

1. Tartsd meg ezt az ünnepnapot a Húsvét utáni vasárnapon!

2. Őszintén bánd meg az összes bűnödet!

3. Helyezd teljes bizalmadat Jézusba!

4. Menj el gyónni, lehetőleg vasárnap előtt!

5. Járulj szentáldozáshoz az ünnep napján!

6. Tiszteled* az Isteni Irgalmasság képét.

7. Legyél irgalmas másokhoz a tetteidben, szavaidban és imáidban.

*Egy szent kép vagy szobor tisztelete csupán azt jelenti, hogy valamilyen cselekedettel vagy mély vallási tisztelettel viseltetsz iránta, a miatt a személy miatt, akit képvisel – ebben az esetben a Legirgalmasabb Megváltót.

Hogy tudom megélni az Isteni Irgalmasság üzenetét az év többi napján?

Ez az üzenet nem csak arra az egy vasárnapra vonatkozik, hanem naponta meg kellene élnünk az irgalmat. Krisztus Irgalmasságának megértése kulcsfontosságú a vele való kapcsolatunkban. Az is elengedhetetlen, hogy mások iránt irgalmasok legyünk. A mi kultúránkban az irgalom eszméje kihalt. Azt követeljük, hogy mások fizessenek meg a hibáikért. Ritkán bocsátunk meg azoknak, akik nem „érdemlik meg” vagy nem kérnek bocsánatot. Az irgalom az evangelizáció egyik formája lehet. Bizonyára fel fog tűnni a körülöttünk lévőknek, amikor irgalmasok vagyunk velük, ahogy Krisztus is az (volt) velünk. Ehhez tanulmányoznunk kell az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit, és gyakorolnunk is kell a mindennapokban.

Ne hallgasd el mások elől az Irgalmasság örömhírét. Gondolj vissza az elmúlt vasárnapra, amikor sok olyan embert láttál a szertartáson, akik csak Karácsonykor és Húsvétkor járnak templomba. Ismerős közülük valaki? Nem lehet, hogy a szomszédaidról, munkatársaidról, barátaidról vagy rokonaidról van szó? Hívd meg őket, hogy jöjjenek el misére most vasárnap! Oszd meg velük az irgalomban rejlő erőt és bűnbocsánatot, mellyel el akar árasztani az Úr ezen az ünnepnapon. Legyél te a bátorítás, amire valakinek épp most szüksége van ahhoz, hogy belépjen a templom kapuján és befogadja a kegyelmeket, amiket Isten nekünk akar ajándékozni. Amikor vesszük a bátorságot, hogy megismertessük másokkal az Isteni Irgalmasság vasárnapját, és belevonjuk őket az Eucharisztia ünneplésébe, észre fogjuk venni, hogy mi is kezdjük megérteni az irgalom üzenetét és a Feltámadt Krisztus szeretetét.

Fordította: Almási Laura

Forrás: Catholic Link

Járványügyi intézkedés – Ingyenesen letölthető az áprilisi Adoremus liturgikus kiadvány

HAZAI – 2021. április 1., csütörtök | 14:33

Kiadói közleményt adunk közre.

hirdetés

Kedves Olvasóink! Kedves Barátaink!

Az operatív törzs tájékoztatása alapján járványügyi szempontból továbbra is nehéz hetek állnak előttünk. A járvány terjedésének megfékezése érdekében több egyházmegye területén a nyilvános liturgiák templomainkban szünetelnek (az aktuális egyházi járványügyi rendelkezéseket IDE klikkelve érhetik el).

Az egy éve tartó pandémia idején különösen is szembesülnünk kell azzal, mennyire törékeny az ember és egész teremtett világunk. Minden embernek, így a keresztényeknek is kötelességük a saját és embertársaik egészségének védelme. Állami és egyházi vezetők is erre figyelmeztetnek. Legyünk tehát valóban figyelmesek egymás iránt, segítsük az arra rászoruló embertársainkat.

A szerkesztőség is szeretne olvasóinknak, barátainknak a pandémia ezen nehéz heteiben is segíteni, ezért a mai naptól Adoremus kiadványunk áprilisi számát ingyenesen elérhetővé és letölthetővé tesszük az Új Ember honlapján. Reméljük, ezzel könnyebbé válik mindenkinek, hogy egyénileg és családilag – akár otthonában – még áhítatosabb lélekkel tudjon bekapcsolódni az Egyház liturgiájába, imájába, továbbá az online miseközvetítésekbe nagyhéten és a húsvéti időben.

Ezzel párhuzamosan továbbra is kiadjuk és terjesztjük nyomtatott formában az Adoremust, azaz a rendelkezés nem szünteti meg az eddigi előfizetéseket, terjesztési módokat. Köszönjük vásárlóink és előfizetőink hűségét, megértését.

Sok erőt és áldást kívánunk az előttünk álló nehéz időre!

Budapest, 2021. április 1.

Kuzmányi István
igazgató-főszerkesztő,
az Adoremus liturgikus kiadvány felelős kiadója

Magyar Kurír

Húsvéti áldás

Hozzon a húsvét napfényt, áldást, meleget,
szívekbe jókedvet és sok-sok örömet,
teremtsen békét a háborgó világban,
lehessen mindenki boldog hazájában,
tanítsa szeretni a gyűlölködőket,
adjon kenyeret koldusnak, éhezőnek,
adjon egészséget betegnek, idősnek,
hozzon megváltást tengernyi szenvedőnek,
s éltesse a reményt, még nincs világvége,
van kivezető út sötétből a fényre.
(Kerecsényi Éva)

2021. március 30., kedd 11:44

Megjelent az Öröm-hír, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapjának 2021. évi húsvéti száma

Megjelent az Öröm-hír, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapjának 2021. évi húsvéti száma

Ajánló a tartalomból:

A szent három nap megünneplésével lépünk be Krisztus misztériumába – Palánki Ferenc egyházmegyénk főpásztora elmélkedéseivel vezet bennünket e három napon, megérkezve a húsvét misztériumának ünneplésére.

„Látta és hitt”– Sokan mondják, hiszem, ha látom, de ez mégsem von maga után hitet. Mária Magdolna, amikor meglátta az üres sírt, még nem hitt, csak magyarázatot keresett. Majd Péter és János is a sírhoz rohantak, ők is látták az üres sírt, de Péter sem hitt, egyedül János „látta és hitt” – Palánki Ferenc megyéspüspök gondolataival a hit megszületésének ösvényén terelget bennünket.

Jézus arról az életről tanúskodik és abban az életben részesít, amely felülmúlja a csupán emberi létezést, és legyőzi a halált. – Dr. Krakomperger Zoltán általános helynök atya írása a kenyérről, mint létfontosságú táplálékról szól, amely lelki értelemben is közvetlen összefüggésben áll életünkkel és halálunkkal.

Fogadjuk be Isten országát! – Palánki Ferenc megyéspüspök ebben az évben ünnepli püspökké szentelésének 10. évfordulóját. A főpásztor szentmisében adott hálát az elmúlt évekért. Erről szóló tudósításunkat, valamint a főpásztor hitünket erősítő elmélkedéseit is olvashatjuk az Öröm-hír oldalain.

Főnix – A keresztény szimbólumok következő témája a vörös-arany tollú tűzmadár Krisztus önfeláldozásának és harmadnapi feltámadásának is a jelképe. Erről Keresztesné Várhelyi Ilona irodalomtörténész, muzeológus írását olvashatjuk.

A nigériai keresztény lány népe megmentésén fáradozik – A Debreceni Egyetemen tanuló Elizabeth Ayoade Adeyemo – az üldözött keresztények megsegítéséért létrejött – Hungary Helps programnak köszönhetően Magyarországon tölthet el néhány évet félelem nélkül, amely idő alatt azon fáradozik, hogy kutatásával az éhező népén segítsen. A vele készült interjú életét, törekvéseit, Istenbe vetett mély hitét mutatja be.

Ferenc pápa visszatekint iraki útjára – „láttam a pusztulás nyílt sebeit, találkoztam az erőszakot, üldöztetést száműzetést túlélő tanúkkal és meghallgattam őket…” A romok között járó Szentatyát mélyen megérintette az üldözött keresztény nép vesztesége, szenvedése, hite. Többek között találkozott azzal az édesapával is, aki 2015-ben, menekülés közben veszítette el feleségét és két gyermekét. A Magyar Kurír oldalán megjelent írás a Keresztényüldözés a 21. században című rovatunkban is olvasható.

A szó emberei – Ebben az évben kettős jubileumot ünnepelnek a Debrecenben szolgáló domonkos szerzetesek. Szent Domonkos halálának és a Magyar Domonkos Rendtartomány alapításának 800. évfordulóján külön-külön bemutatjuk a városban élő öt szerzetest, megismerhetjük életüket, hivatásuk útját.

Ünnepi szentmisével kezdődött hazánkban az Amoris Laetitia– Családév. Az erről szóló írás után Nagy Csaba atya, egyházmegyénk családreferense gondolatait is olvashatjuk A családpasztoráció perspektívái egy poszt-család utáni világban címmel.

Kedves Olvasó!

A lap címoldalán is olvasható Robert Sarah bíboros gondolatával kívánunk Önnek és kedves Családjának Istentől áldott, örömteli húsvéti ünnepeket!

„Az emberiség számára nagy lecke Krisztus csöndes összeszedettsége. A jászoltól a keresztig a csönd állandóan jelen van, mert a csönd kérdése a szeretet kérdése.” (Robert Sarah bíboros)

Az Öröm-hír újság megtalálható egyházmegyénk templomaiban.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Szerkesztőség

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

4024 Debrecen, Varga u. 4.
30/240-1482
E-mail: sajtoiroda@dnyem.hu

Web: www.dnyem.hu
https://www.facebook.com/dnyem/

EGYHÁZMEGYÉK

A KATOLIKUS EGYHÁZ

EGYHÁZMEGYÉK

Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye

A püspökség területe két főesperességre oszlik:

Szabolcsi főesperesség

  • Kisvárdai esperesi kerület
  • Polgári esperesi kerület
  • Nyíregyházi esperesi kerület
  • Nagykállói esperesi kerület
  • Szatmári esperesi kerület
Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye
(Dioecesis Debrecenensis-Nyiregyhazanus)
Elhelyezkedés
OrszágMagyarország
FőegyházmegyeEgri
é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 21° 37′ 46″
Statisztikai adatok
Terület11 300 km²
Lakosság
Teljes1.137.000
Egyházmegyéhez tartozók (22%)
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
Alapítás ideje1993május 30.
SzékesegyházSzent Anna-székesegyház
TársszékesegyházMagyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
VédőszentI. László magyar király
Vezetése
PüspökPalánki Ferenc
Nyugalmazott püspökBosák Nándor
Térkép
Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye
Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye weboldala
Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye témájú médiaállományokat.

Áldd meg, Isten, a magyart itthon és a világ minden táján!Áldd meg, Isten, a magyart karácsony éjszakáján!Engedd, hogy a harangszó, ha már mindenüvé elért,Egymáshoz öleljen szülőt, barátot, testvértÉs mindazokat, kiket a sors ma idegen fenyő alá állit,De lélekben itthon vannak mind egy szálig!…Kiket – mint tékozló gyermekeket – már elveszettnek hittünk.Ma hazahozza őket az egyszerű jászolba vetett hitünkÉs a magyar röghöz láncoló szeretet,Mely legyőz minden távot, tengert, gyűlöletet,Hogy öledbe hozza édes szülő a gyermekedet.Hitvesnek a hitvest, testvérnek a testvért, barátnak a barátot..Óh, színezüstben csillogó karácsonyfa, legyél érte áldott!- Bár ne aludna ki fényed soha, mely lángol karácsony éjszakáján,Áldd meg, Isten, a magyart itthon és a világ minden táján!

WUTKOWATZ KÁROLY ATYA TEMETÉSE

Elhunyt Wutkowatz Károly Lajos címzetes apát

HAZAI – 2020. november 20., péntek | 17:04

 A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke és a rokonság a feltámadás élő hitében tudatja, hogy Wutkowatz Károly Lajos címzetes apát és kanonok, nyugalmazott plébános életének 76., papságának 52. évében 2020. november 19-én szentségekkel megerősítve hazatért Krisztus Urához.

„Uram, kezedbe ajánlom lelkemet” (Zsolt 31,6)

Az elhunyt lelkipásztort a leveleki köztemetőben helyezik örök nyugalomra.

Temetésének időpontjáról a későbbiekben adnak tájékoztatást.

Wutkowatz Károly Lajos 1945. június 23-án született Miskolcon. 1969. június 22-én szentelték pappá Egerben. Jó pásztora volt a rábízott lelkeknek kisegítő lelkészként Jászjákóhalmán 1969-ben; káplánként Besenyőteleken 1969-ben, Tiszafüreden 1969–1970-ig, Demecserben 1970–72-ig, Karcagon 1972–74-ig, Füzesabonyban 1974-ben, Szendrőben 1974–75-ig; plébánosként Jékén 1975–77-ig; kápolnalelkészként Sajószentpéteren 1977-ben; plébánosként Tiszavasváriban 1977–97-ig és Leveleken 1997–2014-ig. A Polgári Esperesi Kerület helyettes esperesi feladatát ellátta 1996–97-ig.

Tekintettel megromlott egészségi állapotára nyugállományba vonult 2014. július 31-én. Nyugdíjazását követően a debreceni Szent Erzsébet Otthonban élt. Amíg fizikai erőnléte engedte, mindig szívesen besegített a lelkipásztorkodásba. Részt vett a Szenvedés Önkéntesei és Testvérei lelkiségi mozgalomban.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Vasárnap adják át az ifjúsági világtalálkozók jelképeit a portugál fiataloknak

FERENC PÁPA – 2020. november 19., csütörtök | 9:00

Ferenc pápa április 5-én, az Úrangyala elimádkozásakor jelentette be, hogy november 22-én, Krisztus király ünnepén, a liturgikus év végén a Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén adják át az ifjúsági világtalálkozók jelképeit, a vándorkeresztet és a Salus Populi Romani Mária-kegykép másolatát a következő találkozót rendező Portugália küldötteinek.

Krisztus, a mindenség királyának ünnepén, november 22-én délelőtt 10 órakor Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika Cathedra Petri oltáránál szentmisét mutat be. A szertartás végén a panamai fiatalok átadják az ifjúsági világtalálkozók jelképeit portugál társaiknak. Az előző nagy találkozót 2019-ben Panamában tartották, a következő pedig 2023-ban Lisszabonban lesz. Az átadás eredetileg áprilisban, virágvasárnap, az ifjúsági világnapon történt volna, ám az ünnepséget elhalasztották a járvány miatt.

A jelenlegi egészségügyi intézkedések értelmében az átadóünnepségen csak a két ország kis létszámú delegációja vesz részt. Mindenkit arra hívnak, hogy online kövesse a szentmisét, melyet élőben közvetítenek a Vatican News hivatalos YouTube-csatornáján.

A közvetítésbe bekapcsolódnak a püspöki konferenciák és a nemzetközi mozgalmak ifjúságpasztorációs felelősei. Számukra szombatig nemzetközi online találkozót tartanak a Világiak, Család és Élet Kongregációja szervezésében Panamától Lisszabonig – a missziós szinodalitásra hívatva címmel.

A vándorkereszt és a Salus Populi Romani-kegykép másolata évek óta állandó kísérője a nemzetközi ifjúsági találkozóknak. A jelképeket hagyományosan a virágvasárnapi pápai szentmise után adják át a Szent Péter téren. Ez a szokás 1984-re vezethető vissza, amikor Szent II. János Pál pápa a megváltás jubileumi évének lezárásakor a fiatalokra bízta a szentév keresztjét. 2003-ban pedig felajánlotta a fiataloknak a híres római kegykép egy másolatát, ami most a kereszttel együtt vándorol városról városra.

2019. január 27-én, a panamai világrendezvényt lezáró szentmise végén jelentette be Ferenc pápa, hogy a következő találkozó helyszíne Lisszabon. Eredetileg 2022 augusztusában rendezték volna meg az eseményt; Ferenc pápa egyetértett a Világiak, a Család és Élet Kongregációja ajánlásával, hogy halasszák el egy évvel. Így 2023 augusztusában tartják meg a portugál fővárosban az ifjúsági világtalálkozót. A lisszaboni szervezők lelkesen készülnek a találkozóra, remélve, hogy a rendezvény elhozza majd a világ minden tájáról érkező fiatalok reményét és örömét a portugál fővárosba.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

  • 2020. november 09., hétfő 17:36

Az MKPK közleménye

Az MKPK közleménye

A ránkbízottakért érzett felelősségtől vezérelve a COVID-19 járványhelyzet alakulása miatt, figyelembe véve a járványügyi szakemberek véleményét, Egyházunk sajátosságait szem előtt tartva visszavonásig az alábbiakat kérjük:


1.     A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok, mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk. Szentmisék is tarthatóak, de azok csak úgy végezhetőek, hogy a hatósági kijárási korlátozásokkal összhangban maradjanak. Felelősen és körültekintően kell eljárni.
2.    A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint, ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával, elmélkedéssel – egyénileg vagy a családban. Bár a szentmisén való részvétel nem helyettesíthető, több helyen van online vagy televíziós miseközvetítés, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi és ünnepnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken folyamatosan tájékoztatást adunk.
3.    A szentmisén való részvétellel kapcsolatban az általános morális elvek továbbra is érvényesek. Kérjük, hogy aki betegnek érzi magát, önmaga és mások védelmében érezze lelkiismereti kötelességének, hogy mielőbb orvoshoz forduljon, és ne menjen közösségbe. Idősebb, veszélyeztetett, illetve beteg testvéreink, továbbá azok, akik kötelességüket teljesítik, beteget ápolnak, nagyon idős vagy veszélyeztetett személlyel laknak együtt, hatósági karanténban vannak, jogosan félnek a közösségben való megjelenéstől, ezért mentesülnek a szentmisén való személyes részvétel kötelezettsége alól. Nyomatékosan kérjük őket, hogy maradjanak otthon.
4.    Felmentést adunk mindazoknak is, akik úgy érzik, hogy számukra a szentmisén való személyes részvétel veszélyt hordoz magában (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.).
5.    Plébániai oktatásokat, közösségi összejöveteleket szoros kivételektől eltekintve – amelyek során azonban követni kell az aktuális járványügyi és gyülekezési előírásokat – csak online formában tartsanak meg.
6.    Templomainkban, egyházi intézményeinkben és plébániáinkon, valamint a szentségkiszolgáltatásban, illetve oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben továbbra is mindenben kövessék a vonatkozó járványügyi előírásokat.
7.    A plébániai és a szerzetesközösségeket továbbra is bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – folytassák az imát a járvány érintettjeiért.

Az Egyházi Törvénykönyv 838. kánonja értelmében az egyes megyéspüspökök, illetve akik a jogban velük egyenlő elbírálás alá esnek, ettől eltérő rendelkezéseket is hozhatnak.

Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.

Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban, és különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben fokozottan vigyázzanak egészségükre, a fiatalokat pedig buzdítjuk, hogy legyenek segítségükre.

Budapest, 2020. november 9.
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 Hajnali gondolatok egyházmegyénk papjaival, a Duna Televízió műsorán Életünket segítő, elgondolkodtató, a napot elindító útravalóval szolgál a hét minden napján a Duna Televízió reggel 05:55-től kezdődő Hajnali gondolatok című műsora.2020. 09. 07-i és a 11-i gondolatokat Heidelsperger István mátészalkai plébánostól hallhattuk.https://mediaklikk.hu/…/hajnali-gondolatok-2020-09-07…/https://mediaklikk.hu/…/hajnali-gondolatok-2020-09-11…/ A felvételeket a Duna Televízió munkatársai rögzítették augusztus 25-én, Máriapócson, a római katolikus templomban.Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

020. június 28., vasárnap 06:57

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Plébániaalapítás és területi átrendezés

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániához tartozó jósavárosi városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Római Katolikus Plébániát.

A Nyíregyháza-Kertváros Plébániához tartozó nyíregyháza-borbányai városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Római Katolikus Plébániát.

Nagycserkesz fíliális egyházközséget a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániától a Nyíregyháza-Kertváros Plébániához csatolja.

Karitász-igazgatói és családreferensi kinevezés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitásza igazgatójává Csordás Gábort és családreferensévé Nagy Csabát nevezi ki.

Plébánosi kinevezés

Csordás Gábor befejezte prefektusi szolgálatát a Központi Papnevelő Intézetben, és a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Plébániára kapott plébánosi kinevezést.

Plébániai kormányzói kinevezés

Dobai Barna Ottó a szatmárcsekei Szentháromság Plébániára,
Nagy Csaba a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébániára és
Varga Lóránd a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébániára kapott plébániai kormányzói kinevezést.

Kápláni áthelyezés és kinevezés

Mészáros Zsolt a mátészalkai Szent József Plébánián és
Papp Tamás az újfehértói Magyarok Nagyasszonya Plébánián folytatja kápláni szolgálatát.

Máté Péter újmisés a kisvárdai Szent Péter és Pál Plébánián és
Szidor János újmisés a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánián kezdi meg kápláni szolgálatát.

Kisegítő lelkészi kinevezés

Katona István plébániai kormányzói megbízatása véget ért a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébánián. Folytatja főállású kórházlelkészi szolgálatát Kisvárdán, és kisegítő lelkészi kinevezést kap a dombrádi Magyarok Nagyasszonya Plébániára kékcsei lakhellyel.

Tanulmányfolytatás

Halász István diakónus megkezdi a licenciakurzust Rómában.

Tartós szabadság
Nagy Zsolt atya betegszabadságát — saját kérésére — meghosszabbította 2021. július 31-ig.

Nyugállományba helyezés

Figeczki Balázs plébániai kormányzót saját kérésére — tekintettel megromlott egészségi állapotára — felmentette eddigi beosztásából, és köszönetnyilvánítás mellett nyugállományba helyezte.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 25., szombat 23:32

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Pásztor Károly atya vasmisés plébános, hálaadó szentmiséjét mutatta be pappá szentelésének 65. évfordulóján, július 25-én, szülőfaluján, a vállaji Szentlélek-templomban. Az ünnepi liturgián határon túli településekről, Károly atya eddigi szolgálati helyeiről is érkeztek hívek, valamint számos egyházmegyés pap osztozott a szentmise kegyelmeiben.

A község két évvel ezelőtt adományozott díszpolgári címet az ünnepelt plébánosnak, a templom felszentelésének 100. évfordulóján. Mindnyájan, kik ismerjük őt méltán lehetünk büszkék a vasmisés plébánosra, hiszen távol a nyüzsgő világtól, az alig 1000 lelket számláló szatmári terület egyik gyöngyszemének 500 férőhelyes katedrálisa megtelt a hálaadó szentmisén.
A hívek és az egyházmegye papsága koszorújában Károly atya alázattal, személyes hangvételű gondolataival több alkalommal is szólt a jelenlévőkhöz, prédikációja, üzenete a mélységekbe terelte, tettrekészségre sarkalta a lelkeket. Talán ennek és személyének is köszönhető a hívek felfokozott öröme, lelkesedése mert – hogy valamit ők is adhassanak e különleges alkalmon – vastapssal köszönték meg, gondolatban mintegy „közfelkiáltással szentté avatták” Károly atyát végtelen alázatos, mindig másokat szolgáló életéért, a 65 éves papi hivatásáért. Ezen a napon az egyházmegye egyik legszebb és talán a legnagyobb temploma újra a régi hangulatát élte, népénekektől lett hangos, amelynek átimádkozott falai között volt, hogy egyszerre 4 vállaji szeminarista is körültérdelte az oltárt. Innen ered, hogy a települést paptermő faluként is emlegették.

Méltatlanul, de alázattal a Szűzanya szavaival mondok hálát: „Lelkem magasztalja az Urat, … mert nagyot tett velem a Hatalmas” (Lk 1,46., 49). Pásztor Károly atya Mária hálaadó imájával kezdte a szentmisét, majd életútjára tekintett vissza: 1955. július 2-án a vállaji templomban mutatta be első szentmiséjét, és most 65 év után ismét hálatelt szívvel áll az oltár előtt. 15 éven keresztül kilenc egyházközségben szolgált káplánként majd Baktalórántházán 19, Pócspetriben pedig 21 évig volt plébános. 10. éve tölti nyugdíjas, de a szolgálatban még mindig aktív életét Máriapócson. Károly atyát 17 társával együtt szentelték fel Egerben, akik közül Kuklai Antal atyával együtt már csak ketten maradtak az élők sorában. A plébános a szentmisén hálával gondolt szüleire, rokonaira, tanáraira, paptestvéreire, jótevőire és minden hívő emberre, akikkel a 65 év során találkozott.

Károly atya a szentmise homíliájában a hálaadásról tanított és a papi hivatás fontosságát hangsúlyozta. Bevezető gondolataiban utalt arra az evangéliumi szakaszra, amely a tíz leprás meggyógyításáról szólt (ld. Lk 17,11), és akik közül csak egy köszönte meg Jézusnak a gyógyulás kegyelmét. Ezen alkalommal elsősorban nem ünneplünk, hanem hálát adunk a Jóistennek, hogy megtartott és 65 év után is itt állhatok az oltárnál. Legyünk mi is hálás lelkűek! Jól ismerjük a „kérem” szót, de elfelejtünk megköszönni. Ez mindannyiunkra vonatkozik – fogalmazott Károly atya, majd a nap középpontjára, a papság titkára irányította a figyelmet.

Arra szántak, „hogy látványosságul szolgáljunk a világnak” (1 Kor 4,9), de ez nem a dicsekvésvágyra kell, hogy serkentsen bennünket, hanem az alázatos szolgálatra. „Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait” (1 Kor 4,1) – idézte Pál apostolt a vasmisés plébános, aki azt is kiemelte, hogy a pap Isten embere, kapocs, mely az Úrhoz hívja és fűzi az embert. Jézusnak, Isten fiának küldötte, megbízottja, és szolgálata által, az ég felé emel bennünket.

Ki fogadja az embert a világra születésekor, a keresztelő kútnál ki mossa le lelkéről az áteredő bűnt, ki fogad Isten gyermekévé és a mennyország örökösévé? Isten papja. S ha a bűn útjára lépünk, ami földre teper, Krisztus papja az, akihez odavonszoljuk megterhelt lelkünket és feloldozó szavain keresztül a megbocsátó Isten békéje tölt el. Milyen könnyedek, felszabadultak vagyunk egy jól végzett szentgyónás után! Legfontosabb állomásainkon is a pap áll mellettünk. Házasságkötéskor is, hogy családunk a szeretet fészkévé váljon, és amikor életünk nyugovóra tér, Krisztus papja készít a nagy útra. Ő imádkozik koporsónk fölött és áldja meg a földet, mely magába zárja testünket. De még utána sem feledkezik meg rólunk, mert akkor is imádkozik és bemutatja értünk a szentmisét, amikor már emlékünk is feledésbe merül.

Megtisztelő hivatás a papság. Sokan felteszik a kérdést, hogy a múló örömökkel és haszonnal teli világban van-e értelme a papságnak? igen, van – nyomatékosította Károly atya. Ma az önző társadalomban égetően szükséges az önzetlen, életüket értünk odaadó, Isten papságát vállaló fiatalokra, hogy maradandó örömöket mutassanak nekünk.
Az ideológiákban csalódott, értéknélküli embereknek éppen ma kell bemutatni az élet igazi értelmét. A világnak krisztus kell! – kiáltja az igazságra, jóságra, szépségre, önzetlenségre szomjas ember. Szükség van világunknak Isten küldöttére.

A világ egy nagy kórház, utalt a nyugalmazott plébános az egri szeminárium egyik professzorának gondolatára. Az emberek tele vannak fájdalommal, gondokkal, bajokkal. A pap, Isten orvosaként segíti, gyógyítja a szenvedőket. Mindannyian erre kapunk hivatást.

Majd felidézte a ma már elfeledett mesterséget, a drótos-tót munkáját, aki hátán a szerszámaival, kerékpárral járta a falvakat és bekiáltott a házakba: drótozni-fótozni, fazekat fódozni! E mesterséggel állította párhuzamba a papi hivatást Dsida Jenő:  Menni kellene házról házra című versében, amelyet a plébános idézett:

Nem így kellene hűvös, árnyas
szobából, kényelmes íróasztal
mellől szólani hozzátok, jól
tudom. Menni kellene házról
házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni! (1930)

Mint ahogy Jézus küldte Mária Magdolnát: „menj el testvéreimhez és vidd nekik hírül!” (Jn 20,17), úgy nekünk is menni kell, mert akár tetszik, akár nem, Jézus küldöttei vagyunk. Imádkozzatok, hogy példájára el tudjuk végezni feladatunkat, hogy drótozzuk, foltozzuk a sebzett, megtört szívű embereket.

Július az aratás hónapja. Károly atya a papi hivatásról tanítva ismét visszatért gyermekkori emlékeihez, amikor évről évre részt vett az aratásban bátyjával és édesanyjával. E természeti kép és a munka ismét a költemények világába vitte gondolatát majd egy ismeretlen költő szavait idézte:

A szántóföldek telt kalásza sárgul,
Lehajtja már a búza szép fejét,
De senki sincs, ki most aratni jönne.
A szem peregve hull és hull a földre
És észrevétlen veszti életét.
Az én erőm már nemsokáig bírja,
S nem áll mögöttem ifjú, hős
Nincs senki sem, ki átvenné kaszámat,
Mögöttem csend, a halálnak csendje támad.

A költő melankólikus hangvételű éneke bennem is megszólal, hiszen gyermekkoromban zengett így vasárnaponként a templom, mint most – köszönöm e szép élményt –, azonban a fájó érzés, hogy 65 év óta nincs egyetlen követőm sem e paptermő községben, elszomorít.

Mária is, ki Józsefnek lévén jegyese bizonyára családot tervezett, de amikor Gábriel angyal köszöntötte, és látta, hogy másként alakul az élete, alázattal és odaadással felelte: „legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Ha a Szűzanya nem vállalja az istenanyaságot, talán még most sem lennénk megváltva. De ő nagylelkűen, Isten iránti szeretetből elfogadta az Ő akaratát. Isten ma is hív embereket, hogy szolgálják Őt.
Teréz anya Indiában igazgatóként szolgált egy előkelő gimnáziumban, mégis otthagyva e kényelmes helyet kiment a város szélére, hogy a szenvedő, haldokló embereket ápolja, mert érezte, hogy Istenért nagyot kell tennie. Szépen és nagylelkűen szolgálta Istent. Az Úr ezt kívánja ma is tőlünk, elsősorban papjaitól, hogy valami nagyon szépet tegyenek érte.

Kedves Testvérek! 89 évesen életem utolsó esztendőiben vagyok. Boldogan halnék meg, ha lenne utódom, aki újból bemutatná itt Vállajon az első szentmiséjét.
A költő szomorú hangvételű soraira Jézus vígasztaló szavaiban bátorít bennünket az imádságra: „Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra” (Lk 10,2). Az imádság az, ami meg tudja ölni a világ közömbösségét és fel tudja szítani az ifjak szívében a vágyat, hogy valami nagyon szépet tegyenek az Istenért.
Kérlek benneteket imádkozzatok a papi hivatásokért! – fejezte be gondolatait Pásztor Károly plébános, majd vasmisés áldásban részesítette a jelenlévőket.

Pásztor Károly atyát Vilmos István Vállaj polgármestere a település, Felföldi László általános pasztorális helynök az egyházmegye, Heidelsperger István mátészalkai esperes-plébános az egyházmegyén belül mindig is különleges helyet elfoglaló szatmári papok, Kocsis Gábor mérki–vállaji plébános pedig az egyházközség nevében mondott köszönetet Pásztor Károly atya életéért és papi szolgálatáért.

Pásztor Károly atyával e jeles alkalomból portréinterjú s ikészült, amely olvasható az Öröm-hír újság legfrisebb számában, valamint az egyházmegye honlapján: http://dnyem.hu/index.php/item/3029-nem-nehez-papnak-keresztenynek-lenni-mert-boldogga-teszi-az-embert-beszelgetes-a-vasmises-pasztor-karoly-atyaval


Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:48

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír újságot, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapját Bosák Nándor, püspök atya alapította 2005-ben. Az alábbiakban Nándor püspök az Öröm-hír újság első lapszámában megjelent lapalapító gondolatait tesszük közzé:

„2005-ben Pünkösd ünnepén indul útjára a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapja, az Öröm-hír. Azt szeretnénk, ha az Öröm-hír üzenetet vinne az egyházmegye híveinek, közösségeinek, hogy aki kezébe veszi és elolvassa, annak örömére váljék. Az sem véletlen, hogy Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik az első szám. Pünkösd az Egyház születésnapja. Ekkor jött el a Szentlélek és töltötte el isteni erővel az apostolokat. Ők pedig bátran kiálltak a nép elé és hirdették nekik az evangéliumot, az örömhírt. Hirdették, hogy Jézus feltámadott a halálból és életet szerzett nekünk. Akik megértették ezt az üzenetet, azok az apostolok közösségéhez csatlakoztak. Így született meg és indult útjára Krisztus Egyháza, az evangélium törvényét követő emberek közössége.

A mi egyházmegyénk, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye születése is Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik. 1993-ban ezen az ünnepen alapította II. János Pál pápa a mi egyházmegyei közösségünket. Ezzel is jelezni akarta, hogy ugyanazt a feladatot kaptuk, mint az első keresztények: hogy életünket az evangélium törvényéhez igazítsuk, és továbbadjuk az örömhírt a körülöttünk élő embereknek. Az Öröm-hír lap útra indításával – ezt a pünkösdi feladatot szeretnénk teljesíteni. Szeretnénk – ha ilyen formában is – eljutna minél több emberhez az Istenről szóló, vallásos életünket gazdagító „jó hír”. Ezért a lap segíteni akar abban, hogy jobban megismerjük hitünk igazságait, egyházmegyénk életét.

Hírt akarunk adni arról, hogy mi történik az egyházközségekben, hogyan éljük meg hitünket, és milyen örömeink vannak. Hiszen az Egyházmegye olyan, mint egy nagy család, ismernünk kell egymást, hogy bátorítást meríthessünk egymás példájából. Azzal a kívánsággal bocsátom útjára az „Örömhír” lapot, hogy egyházmegyénkben a jó hírnek hordozója legyen, bátorítson jótettekre, és szolgáljon mindnyájunk örömére. Fogadják szeretettel! Kísérje Isten áldása!”

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:36

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

„A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.” (Pilinszky János: Itt és most)

A világtörténelem évmilliárdjaihoz képest az Öröm-hír egyházmegyei lap15 éve a jelen egyetlen pillanatát érinti, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 27 éves történetének 15 évét öleli fel, megjelenésével, soraival mozdítja meg itt és most a világot, mert része lehet az egyházmegye hívei életének a spirituális fejlődésében.

Ferenc pápa az 54. tömegtájékoztatási világnapra megfogalmazott üzenetében az élet történetéről így ír: „Szükségünk van a jó történetek igazságára, akár a levegőre: olyan történetekre, amelyek építenek, és nem rombolnak, történetekre, amelyek segítenek megtalálni a gyökereinket és meglelni az erőt ahhoz, hogy együtt előre tudjunk haladni. A minket körülvevő hangok és üzenetek zűrzavarában szükségünk van egy emberi történetre, amely nekünk és rólunk szól, és a bennünk lakozó szépségről beszél. Egy történetre, amely a világot és az eseményeket szelíden szemlélve képes értelmezni, ami elbeszéli, hogy mindnyájan egy élő szövet részei vagyunk, és ami megmutatja, hogy a szálak, amelyek összekötnek minket, milyen szorosan fonódnak össze.”

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ez év május 17-én, a tömegtájékoztatás világnapján megköszönte a sajtó képviselőinek a munkáját, akik az evangélium szolgálatában álló eszközökön keresztül eljuttatják az örömhírt mindenkihez.
A főpásztor, utalva Ferenc pápa üzenetére, azt hangsúlyozta, hogy ha az ember a saját történetét meséli, akkor zsákutcába kerül. Akkor jó egy ember története, ha azt mondja el, amit az Isten benne és rajta keresztül megvalósított. Akkor lesz igazán boldog az életünk, ha a mi történetünk Istenről, a boldogság forrásáról szól. Ez nem lehet önreklámozás, hanem emlékezés arra, ki vagyok én az Isten szemében, tanúságtétel arról, amit Isten az én szívembe ír. Ez a történet a mi szívünkben, életünkben folytatódik, átalakít bennünket. Éppen ezért kell, hogy hangsúlyt kapjon.

Az Öröm-hír újság élete is egy történet, Isten történetéről, örömhíréről és ezt folytatva az egyházmegye történetén keresztül a mi személyes történetünkről szól, mert benne a sorok, az elolvasott gondolatok alakító értékűek.

A teljesség igénye nélkül had említsek meg az elmúlt időszakból olyan meghatározó eseményeket, amelyekről az Öröm-hír hasábjain is szóltunk.

A 2005 júniusában megjelenő lap első örömhíre – a földi élete végéhez érő – II. János Pál pápa mennyei születésnapjáról szólt, a későbbi években a pápa boldoggá, majd szentté avatása hírét is megosztottuk. (Idén emlékezünk meg a jelen lapszámban is a szent pápa születésének 100. évfordulójáról.) Ezt követte XVI. Benedek pápa megválasztásának eseménye, és ugyanígy beszámoltunk a 2013. 1. lapszámban Ferenc pápa székfoglalójának öröméről is.

Rendszeresen bemutattuk a Magyar Katolikus Egyház évente meghirdetett kommunikációs programjait, amelyek egyházmegyénk eseményeinek témáit is meghatározták. A papszentelés hónapjaiban, minden év júniusában köszöntöttük a szentelésük kerek évfordulóját és újmiséjüket ünneplő papokat. Külön számmal tekintettünk vissza az egyházmegyénk történetére 20. és 25. születésnapján.
A lap alapításakor meglévő három egyházmegyei fenntartású köznevelési intézményünk a 15 év alatt tízre emelkedett, ahol már 7 000 diák nevelkedik a katolikus oktatás-nevelés szellemében. Eme örömteli folyamatos gyarapodásnak is hangot adtunk.
Egyházmegyénkben 2015-ben a püspökváltás ideje érkezett el. Bosák Nándor megyéspüspök nyugdíjba vonulása után Palánki Ferenc megyéspüspök vette át a pásztorbotot. A különleges, nem mindennapi esemény részleteiről is beszámoltunk.

Ha visszatekintek az Öröm-hír újság tartalmára, arculatára, el kell hogy mondjam, tartalmi színvonala a kezdetektől fogva magas mércét ütött meg, arculatában pedig fejlődésen ment keresztül. Kezdetektől a borítón kívüli belső oldalak két színnyomással készültek, majd 2013-tól, az egyházmegye 20. születésnapjától a teljes arculatváltás mellett már a színes fényképek nyújtotta esztétikai élmények is gazdagították az olvasókat.

Hála és köszönet

Itt és most szeretnék köszönetet mondani elsősorban az Olvasóknak, akik megtisztelnek bennünket az olvasásra fordított idejükkel, akik magukkal viszik otthonaikba és másoknak is beszámolnak az ott olvasott gondolatokról, hírekről, és sok esetben tovább is adják a lapot.
Hálás szívvel gondolok azokra a munkatársakra, sajtóapostolokra, önkéntesekre, papokra, akik hosszabb-rövidebb ideig munkájukkal, írásaikkal gazdagították oldalainkat. Köszönöm az egyházmegye papjainak a terjesztésben nyújtott segítségét, egy-egy interjú, tudósítás, beszámoló elkészítéséhez a nyitottságukat.

Köszönöm Rácz Jánosnak, a nyomdai munkálatokat végző Rexpo Kft vezetőjének munkáját, Juhász Béla tördelő-szerkesztő ötleteit, magas szintű szakmai felkészültségét, aki szintén a kezdetektől jelen van a lap szerkesztésében. Hálás szívvel gondolok az újság őreire, a korábbi évekből Géczy Erzsébet nővérre, Lieli Pál egyházközségi tagra és Havasné Gyöngyi és Juhászné Enikő jelenlegi korrektorokra, akik a szerkesztés utolsó fázisaként védik a magyar nyelv helyességét, tisztaságát.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném köszönetemet kifejezni Bosák Nándor alapító, valamint Palánki Ferenc, az Öröm-hír újságot öt éve kísérő megyéspüspök atyáknak az egyházmegyei lap megjelenéséhez nyújtott maximális támogatásukért, javaslataikért, gondolataikért, írásaikért.

Kedves Olvasó!

Amikor Bosák Nándor püspök atya 2005 májusában felkért az Öröm-hír egyházmegyei, magazin jellegű lap szerkesztésére, azonnal igent mondtam. Az újságírás és a riportfotózás mint szakma már ismert volt előttem, de újságot még nem szerkesztettem, tehát a bennem rejlő további lehetőségek még nem voltak ismertek előttem. Csak annyit tudtam, hogy a kihívásokra soha nem mondok nemet, így tehát megköszönve a bizalmat, örömmel elfogadtam a felkérést. Mindjárt körvonalazódott is bennem az újság tematizálása, követve a püspök atya elképzelésének megfelelő irányvonalat, és elkezdődött az első szám szerkesztése. Azt viszont, hogy milyen tartalommal fogom megtölteni a következő lapszámot, még nem tudtam. És ez azóta is így van már 15 éve. Minden egyes elkészült újság után jön a kérdés: mi lesz a következő szám témája? Ezzel gyakran egyedül kellett megbirkóznom.

Soha nem vagyunk egyedül; rajtunk múlik, megéljük-e minden pillanatban Isten jelenlétét. Így lett nekem egy különleges munkatársam a Szentlélek, akinek segítségével megszületett a 71.
lapszám is. Minden egyes megjelent lap egy vajúdás, egy születés, egy újabb öröm. Éppen ezen tapasztalatok alapján tudom, hogy az Öröm-hír lap nemcsak egy újság a sok közül. Túlmutat önmagán, hiszen rajta van a Lélek keze, amely formálja és alakítja az olvasót éppúgy, mint az írót.
Isten szeretetének, az örömhírnek hirdetése, tanítása akár az írásokon keresztül is a világ legnagyszerűbb dolgai közé tartozik. Boldoggá tesz, hogy ebben eddig is részt vehettem.

Számítunk továbbra is tudósítóink, de bárki írásaira, fotóira és véleményére a lappal kapcsolatban, és reméljük, hogy a későbbiekben is mindig újabb és újabb tartalommal tudjuk Önöket szolgálni lelki életük fejlődésében. Mert az örömhír továbbadása nem más, mint embertársaink szolgálata, amelyben Önök is részt vesznek mindennapjaik során, és tehetik azt írásaink továbbadásával is.

Imádkozzanak értünk, imádkozzunk egymásért, hogy ebben a szolgálatban, az örömhír terjesztésében – Isten mindenkori akaratát felismerve, követve -, itt és most együtt mozdítsuk meg a világot!

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír, egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Kovács Ágnes főszerkesztő

Öröm-hír Szerkesztőség
Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye

Június 27. Szent László Napja-az Egyházmegye Védőszentje

Nagyváradi Szent László-himnusz

Keresztes vitézek daliás vezére,
Mi árva nemzetünk ékessége, fénye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Jámborság volt élted virágzó erénye,
Szűz Anyánk Szent Fia szívednek reménye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Az Isten tégedet csodákkal megáldott,
Oh, tekintsd mennyekből e nyomorúságot.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

(Halmos András)

2020. június 27., szombat 19:34

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait” – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait”  – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Várakozással teltek az elmúlt hetek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. Hosszú idő után az első nagyobb nyilvánosság részvételével hármas ünnepet ült az egyházmegye június 27-én, Debrecenben, a Megtestesülés-templomban. A mindenható Isten ma sem hagyja népét, szolgálatára papokat rendel. Ezen a napon az imádság és a kegyelem óráiban megtörtént az apostoli küldtetés és hatalom átadás.

Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szentelte Máté Péter és Szidor János diakónusokat és diakónussá Halász István akolitust a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szolgálatára. Az ünnepi szentmisén a korábban elhalasztott nagycsütörtöki olaj és krizmaszentelés szertartására is sor került. A megyéspüspök megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a krizmát, és papjai megújították a szentelésükkor tett fogadalmukat.

Azok, akik figyelnek Istenre, és meghallják hívó szavát, lemondanak a családról, engedelmességi ígéretükben a saját akaratukról, és az Urat vallják egyetlen örökségüknek. Mert aki Istenben bízik, az nem csalatkozik.

A pap vagy más néven presbiter – Szent Ambrus szavaival – Isten kegyelmének vikáriusa, helyettese, aki folytatja az egyházban Jézus működését. Mint próféta tanít, mint pap, bemutatja a megváltás áldozatát, és mint pásztor gondoskodik azokról, akiket Isten rábízott.
A diakónus szó jelentése: szolga, segítő, hírvivő. Az ősegyházban a feladatuk volt a szegények, betegek, özvegyek és az árvák szolgálata, ma elsősorban a papságra készülnek.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában először is hálát adott Istennek, hogy annyi bizonytalanság után elérkezett az a nap, amikor a hívek és papok együtt ünnepelhetik a papszentelést. Örvendezik a szívünk, mert az Úr elárasztott bennünket kegyelmével – fogalmazott a megyéspüspök, majd Szent László király példamutató életét emelte ki. A magyar uralkodó először is Istenre irányítja figyelmünket. Népének példát mutatott a kereszténységben, az imádságos lelkületben. Vallásos élete a családjára, leányára, Szent Piroskára is nagy hatással volt, aki tőle tanulta hogyan lehet megélni az Istennel való kapcsolatot. Mint ahogyan Szent Pál mondja: „ha szent a gyökér, szentek az ágak is” (Róm 11,16). Ferenc püspök itt mondott köszönetet a szülőknek, családoknak, hogy Isten népének szolgálatába papot neveltek és áldozatos életükkel, jó példájukkal, imádságukkal segítették gyermeküket. Megköszönte a tanárok és mindazok szolgálatát is, akik segítették a szentelendőket, hogy elinduljanak a szentté válás útján, amelyben a papszentelés mozzanata nem a célt, hanem a kezdetet jelenti, egy különleges út első lépését.

Szent László segít benneteket, hogy ezen az úton szentként járjatok, határozott világos látásmóddal, mert ez mindenki örök jövőjének alapja. Szent Lászlót általában karddal ábrázolják, de kevesen tudják róla, hogy számtalan éjszakát töltött el imádsággal. Ez az imádságos lelkület legyen jelen életetek minden napján – hangzott el a szentelendőkhöz szóló buzdítás.

Az olaj- és krizmaszentelés Isten ajándékozó jóságára, szeretetére, kegyelmére, a szentségekre irányítja a figyelmünket. A felszentelt krizmával az újonnan szenteltek kezét szokták megkenni olajjal, lefoglalva azt Istennek az áldozatbemutatásra. A keresztelendők és a betegek olaját pedig a keresztelésekkor, illetve a betegek szentségének kiszolgáltatásakor alkalmazzák. „Rajtatok keresztül Isten különleges módon is meg akarja ezt valósítani, hogy ti legyetek az Ő eszközei, munkatársai paptestvéreitekkel együtt – fordult ismét a szentelendőkhöz püspök atya. – Mi, papok, arra adtuk az életünket, hogy összekössük az eget a földdel, Isten felé irányítsuk az emberek életét. Arra vállalkoztunk, hogy Isten szeretetét lehozzuk a földre, megvalósítsuk országának hirdetését. Henry Morton Robinson: A bíboros című könyvében, a szerző John Keats angol költőt idézi: „A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait.” Bármilyen messzinek is tűnik az ég és nagynak a bűn tengere, ha igent mondunk a papi hivatásra, Isten irgalmát, megbocsátó szeretetét képviselve, meg tudjuk tisztítani az embereket. Nagy munka és feladat ez. Bár érezzük kicsinységünket, alkalmatlanságunkat, Isten alkalmassá tesz bennünket. Isten nélkül semmik vagyunk, de Istennel minden lehetünk. Nem hagyhatjuk abba ezt a munkát, ott kell lennünk a tévelygők mellett, hogy utat mutassunk a létezésünkkel, szavainkkal.
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – köszönnek, ha meglátnak bennünket. Micsoda nagy felelősség ez, hogy a papról az embereknek az jut eszébe, hogy dicsérni kell Jézust. Hitelesen kell tehát élnünk, ott kell lennünk a bajban, nehéz helyzetekben vigaszainkkal – hangsúlyozta a főpásztor.

„Kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek” (Jn 14,16) – mondja Jézus, aki a Szentlélek eljöveteléről beszélt, és ezt vonatkoztathatjuk ránk, papokra is, hiszen nekünk vigasztalni, bátorítani kell az embereket, hogy bármilyen nehézséggel küzdenek, ne feledkezzenek meg arról, hogy örök életünk van.
Szeressünk és tanítsuk meg embertársainkat szeretni. Isten és az embertársaink iránti szeretetéről szól a kettős szeretetparancs. Ha jól tudjuk szeretni Istent, akkor megtaníthatjuk az embereket, hogy szeretetben segítsék egymást. Jézus tehát meghívott bennünket, hogy életében részesedjünk, hogy atyák legyünk és szolgáljuk az embereket.

Ferenc püspök ezután a szentelendők jelmondatát idézte.
Máté Péter jelmondata: „Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad” (Zsolt 55,23). Ha örömeinkkel, gondjainkkal rábízzuk magunkat Istenre, valóban megtapasztalhatjuk az Úr gondoskodó, szerető jóságát, oltalmát, és ebben példát mutathatunk másoknak. Szidor János jelmondata: „Te kövess engem!” (Jn 21,22) Légy Jézus szeretetének képviselője és kövesd tiszta szívvel Istent, mert ha az emberek követnek téged, Jézust fogják követni.

Csodálatos dolog megtapasztalni Isten szeretetét, hogy megajándékoz bennünket újabb és újabb papi hivatásokkal. Bár kevés hivatás születik, de örülünk minden hivatásnak, hiszen Isten ajándékaiban mindenhatóságát tapasztaljuk meg.
Imádkozunk értetek és kérjük a Magyarok Nagyasszonya, a papok édesanyja és Szent László király közbenjárást, hogy mindig hiteles tanúi lehessetek Isten szeretetének – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.
Ezt követően a szentmise a szokásos módon a szentelési szertartás mozzanataival, majd az áldozati liturgiával folytatódott, végül a főpásztori és az újonnan felszentelt papok áldásával zárult.

Minden embert a saját útján, a szentelendőket is különböző utakon vezette a gondviselő Isten. Örömmel töt el bennünket, hogy mindhárom jelölt egyházmegyénk fenntartása alatt működő középiskolában érettségizett. Biztosak lehetünk abban, hogy az iskoláinkban folyó vallásos nevelés szellemisége hatással volt hivatásuk alakulására. 

A jelölteket Tóth László atya, a Megtestesülés-templom plébánosa mutatta be az ünnepi szentmise előtt.
Halász István 1995-ben Kisvárdán, ötgyermekes családban született. A nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 2014-ben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papnövendékeinek sorába az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe került. 2016-2019-ig Rómában, a Pápai Német-Magyar Kollégium közösségének tagjaként és a Gregoriana Pápai Egyetem diákjaként folytatta készületét. 2019 nyarán befejezte alapképzésének utolsó évét, majd Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyház közösségében végezte gyakorlati évét.

Máté Péter 1996-ban született Nyíregyházán, és jelenleg is Paszabon él szüleivel és testvérével. Középiskolai tanulmányait szintén a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban végezte el, papi hivatása már általános iskolában kezdett kialakulni, de még akkor nem mondott határozott igent. Később a lelkigyakorlatok során egyre jobban elmélyült benne a hivatás utáni vágy. 2013 augusztusában vett részt egy hivatástisztázó lelkigyakorlaton Egerben, amely nagy hatással volt rá, és határozott igennel válaszolt Isten hívására. Így érettségi után az egri szemináriumban folytatta tanulmányait családja támogatásával. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Kisvárdán töltötte.

Szidor János 1996-ban született, Mezőladányból származik. Vallásos fejlődése a szomszédban élő barátja hatására indult el, az ő kérésére kezdett el járni vasárnaponként szentmisére. Kezdetben a szülei nem nagyon gyakorolták vallásukat. János egyre többször járt templomba, ministrált, és igen gyakran megfogalmazták a hívek: „Milyen jól nézel ki az oltár mellett!”, de akkor még nem gondolt a papi hivatásra. A középiskolai tanulmányait a kisvárdai Szent László köznevelési intézményben végezte informatika szakon.
Hivatása kialakulásához hozzájárult a szülőfaluja és az iskola vallásos környezete, lelkülete. Többször végiggondolta magában, melyik az a hivatás, amelyet teljes szívvel tudna követni, így jutott el a papi szolgálatra, és igent mondott Isten hívására. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban töltötte.

Az ünnepi szentmisét a Debrecen Televízió felvételről közvetíti, adásba került június 27-én, szombaton este főműsoridőben, 20:05 perctől, és ezzel egy időben az interneten: a www.dehir.hu oldalon. Másnap, június 28-án, vasárnap 14:10-kor a Debrecen Televízió ismét műsorára tűzi a szentmisét. Vasárnaptól az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng?view_as=subscriber illetve a Facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/ is megtekinthető. 

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szatmári Esperesi Kerület

esperes: Heidelsperger István, mátészalkai plébános

Csenger

Csenger

Cím: 4765 Csenger Kossuth u. 6.
Telefonszám: +36
Email: markujanos@freemail.hu

Plébános: Márku János

Fília:4742 Csegöld Dózsa u. 1.
4974 Zajta Kossuth L. u. 56.
Miséző hely:4973 Császló Kossuth L. u. 46.
4743 Csengersima
4972 Gacsály Fő u. 56.
4971 Rozsály Kossuth L. u. (G.k. templom)
4969 Tisztaberek Dózsa Gy. u.(G.k. templom
4976 Garbolc Szatmári u. 10.
4764 Csengerújfalu
4766 Pátyod Rákóczi u. 18.
4761 Porcsalma Lehel út
4972 Ura
5765 Komlódtótfalu Kisfaludy u. 10.
Szamosangyalos ref. kápolna


Fehérgyarmat

Fehérgyarmat

Cím: 4900 Fehérgyarmat Kossuth tér 25.
Telefonszám: +36
Email: pantyelej@citromail.hu

Plébános: Bökő Péter

Fília:4741 Jánkmajtis Arany J. u. 50.
Miséző hely:4737 Darnó Fő u. 25.
4752 Győrtelek
4962 Nagyszekeres
4941 Penyige Kossuth u. 112.
4732 Cégénydányád Dózsa Gy. u. 20.
Kisnamény gör. kat. kápolna
4754 Fülpösdaróc Fő u. 66.

Mátészalka

Mátészalka

Cím: 4700 Mátészalka Kossuth tér 2.
Telefonszám: +36 44 300 877
Honlap: romkategyhazmateszalka.hu
Email: romkategyhazmsz@gmail.com

Plébános: Heidelsperger István
Káplán: Mészáros Zsolt

Fília:4334 Hodász Petőfi u. 34.
4335 Kántorjánosi Kossuth u. 4.
4332 Nyírderzs Kisgyulai u.
4333 Nyírkáta Kossuth út 15.
4722 Nyírmeggyes Petőfi u. 1.
4338 Papos Petőfi u. 1.
Miséző hely:4337 Jármi Kossuth u. 42.
Mátészalka-Ráczkert Móricz Zs. u.
4821 Ópályi Ady E. u. 2.
4336 Őr Hunyadi u. 5.


Mérk

Mérk

Cím: 4352 Mérk Hunyadi u. 76.
Telefonszám: +36 44355238
Email: kocsisgcs@gmail.com

Plébános: Kocsis Gábor

Fília:4351 Vállaj Temető u. 10.
4343 Bátorliget Szabadság tér 6.
4342 Terem Fő u. 26.


Nyírcsaholy

Nyírcsaholy

Cím: 4356 Nyírcsaholy Hunyadi János u. 21.
Telefonszám: +36 44313685
Email: stephanushajdu@gmail.com

Plébániai kormányzó: Hajdu István

Fília:4762 Tyukod Árpád u. 14.
4355 Nagyecsed Kölcsey Ferenc u. 2.
4353 Tiborszállás

Pusztadobos

Pusztadobos

Cím: 4565 Pusztadobos Petőfi u. 41.
Telefonszám: +36 45710229
Email: mak.zsolt.ferenc@gmail.com

Plébános: Mák Zsolt Ferencz

Fília:4564 Nyírmada Ady u. 25.
4822 Nyírparasznya
4562 Vaja Lahner u. 57.
Miséző hely:4563 Rohod G.k. templom

Szatmárcseke

Szatmárcseke

Cím: 4345 Szatmárcseke Kölcsey u. 27.
Telefonszám: +36
Email: barnaott@freemail.hu

Plébániai kormányzó: Dobai Barna Ottó

Fília:4965 Kölcse Kölcsey F. u. 78.
4933 Beregsurány Árpád u. 18.
4932 Márokpapi Kossuth u. 40.
Miséző hely:4922 Nagyar
4842 Gulács
4944 Túristvándi
4946 Tiszakóród Kossuth u. 43-47.