Egyházközség

2020. június 28., vasárnap 06:57

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Plébániaalapítás és területi átrendezés

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániához tartozó jósavárosi városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Római Katolikus Plébániát.

A Nyíregyháza-Kertváros Plébániához tartozó nyíregyháza-borbányai városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Római Katolikus Plébániát.

Nagycserkesz fíliális egyházközséget a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániától a Nyíregyháza-Kertváros Plébániához csatolja.

Karitász-igazgatói és családreferensi kinevezés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitásza igazgatójává Csordás Gábort és családreferensévé Nagy Csabát nevezi ki.

Plébánosi kinevezés

Csordás Gábor befejezte prefektusi szolgálatát a Központi Papnevelő Intézetben, és a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Plébániára kapott plébánosi kinevezést.

Plébániai kormányzói kinevezés

Dobai Barna Ottó a szatmárcsekei Szentháromság Plébániára,
Nagy Csaba a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébániára és
Varga Lóránd a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébániára kapott plébániai kormányzói kinevezést.

Kápláni áthelyezés és kinevezés

Mészáros Zsolt a mátészalkai Szent József Plébánián és
Papp Tamás az újfehértói Magyarok Nagyasszonya Plébánián folytatja kápláni szolgálatát.

Máté Péter újmisés a kisvárdai Szent Péter és Pál Plébánián és
Szidor János újmisés a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánián kezdi meg kápláni szolgálatát.

Kisegítő lelkészi kinevezés

Katona István plébániai kormányzói megbízatása véget ért a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébánián. Folytatja főállású kórházlelkészi szolgálatát Kisvárdán, és kisegítő lelkészi kinevezést kap a dombrádi Magyarok Nagyasszonya Plébániára kékcsei lakhellyel.

Tanulmányfolytatás

Halász István diakónus megkezdi a licenciakurzust Rómában.

Tartós szabadság
Nagy Zsolt atya betegszabadságát — saját kérésére — meghosszabbította 2021. július 31-ig.

Nyugállományba helyezés

Figeczki Balázs plébániai kormányzót saját kérésére — tekintettel megromlott egészségi állapotára — felmentette eddigi beosztásából, és köszönetnyilvánítás mellett nyugállományba helyezte.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 25., szombat 23:32

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Pásztor Károly atya vasmisés plébános, hálaadó szentmiséjét mutatta be pappá szentelésének 65. évfordulóján, július 25-én, szülőfaluján, a vállaji Szentlélek-templomban. Az ünnepi liturgián határon túli településekről, Károly atya eddigi szolgálati helyeiről is érkeztek hívek, valamint számos egyházmegyés pap osztozott a szentmise kegyelmeiben.

A község két évvel ezelőtt adományozott díszpolgári címet az ünnepelt plébánosnak, a templom felszentelésének 100. évfordulóján. Mindnyájan, kik ismerjük őt méltán lehetünk büszkék a vasmisés plébánosra, hiszen távol a nyüzsgő világtól, az alig 1000 lelket számláló szatmári terület egyik gyöngyszemének 500 férőhelyes katedrálisa megtelt a hálaadó szentmisén.
A hívek és az egyházmegye papsága koszorújában Károly atya alázattal, személyes hangvételű gondolataival több alkalommal is szólt a jelenlévőkhöz, prédikációja, üzenete a mélységekbe terelte, tettrekészségre sarkalta a lelkeket. Talán ennek és személyének is köszönhető a hívek felfokozott öröme, lelkesedése mert – hogy valamit ők is adhassanak e különleges alkalmon – vastapssal köszönték meg, gondolatban mintegy „közfelkiáltással szentté avatták” Károly atyát végtelen alázatos, mindig másokat szolgáló életéért, a 65 éves papi hivatásáért. Ezen a napon az egyházmegye egyik legszebb és talán a legnagyobb temploma újra a régi hangulatát élte, népénekektől lett hangos, amelynek átimádkozott falai között volt, hogy egyszerre 4 vállaji szeminarista is körültérdelte az oltárt. Innen ered, hogy a települést paptermő faluként is emlegették.

Méltatlanul, de alázattal a Szűzanya szavaival mondok hálát: „Lelkem magasztalja az Urat, … mert nagyot tett velem a Hatalmas” (Lk 1,46., 49). Pásztor Károly atya Mária hálaadó imájával kezdte a szentmisét, majd életútjára tekintett vissza: 1955. július 2-án a vállaji templomban mutatta be első szentmiséjét, és most 65 év után ismét hálatelt szívvel áll az oltár előtt. 15 éven keresztül kilenc egyházközségben szolgált káplánként majd Baktalórántházán 19, Pócspetriben pedig 21 évig volt plébános. 10. éve tölti nyugdíjas, de a szolgálatban még mindig aktív életét Máriapócson. Károly atyát 17 társával együtt szentelték fel Egerben, akik közül Kuklai Antal atyával együtt már csak ketten maradtak az élők sorában. A plébános a szentmisén hálával gondolt szüleire, rokonaira, tanáraira, paptestvéreire, jótevőire és minden hívő emberre, akikkel a 65 év során találkozott.

Károly atya a szentmise homíliájában a hálaadásról tanított és a papi hivatás fontosságát hangsúlyozta. Bevezető gondolataiban utalt arra az evangéliumi szakaszra, amely a tíz leprás meggyógyításáról szólt (ld. Lk 17,11), és akik közül csak egy köszönte meg Jézusnak a gyógyulás kegyelmét. Ezen alkalommal elsősorban nem ünneplünk, hanem hálát adunk a Jóistennek, hogy megtartott és 65 év után is itt állhatok az oltárnál. Legyünk mi is hálás lelkűek! Jól ismerjük a „kérem” szót, de elfelejtünk megköszönni. Ez mindannyiunkra vonatkozik – fogalmazott Károly atya, majd a nap középpontjára, a papság titkára irányította a figyelmet.

Arra szántak, „hogy látványosságul szolgáljunk a világnak” (1 Kor 4,9), de ez nem a dicsekvésvágyra kell, hogy serkentsen bennünket, hanem az alázatos szolgálatra. „Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait” (1 Kor 4,1) – idézte Pál apostolt a vasmisés plébános, aki azt is kiemelte, hogy a pap Isten embere, kapocs, mely az Úrhoz hívja és fűzi az embert. Jézusnak, Isten fiának küldötte, megbízottja, és szolgálata által, az ég felé emel bennünket.

Ki fogadja az embert a világra születésekor, a keresztelő kútnál ki mossa le lelkéről az áteredő bűnt, ki fogad Isten gyermekévé és a mennyország örökösévé? Isten papja. S ha a bűn útjára lépünk, ami földre teper, Krisztus papja az, akihez odavonszoljuk megterhelt lelkünket és feloldozó szavain keresztül a megbocsátó Isten békéje tölt el. Milyen könnyedek, felszabadultak vagyunk egy jól végzett szentgyónás után! Legfontosabb állomásainkon is a pap áll mellettünk. Házasságkötéskor is, hogy családunk a szeretet fészkévé váljon, és amikor életünk nyugovóra tér, Krisztus papja készít a nagy útra. Ő imádkozik koporsónk fölött és áldja meg a földet, mely magába zárja testünket. De még utána sem feledkezik meg rólunk, mert akkor is imádkozik és bemutatja értünk a szentmisét, amikor már emlékünk is feledésbe merül.

Megtisztelő hivatás a papság. Sokan felteszik a kérdést, hogy a múló örömökkel és haszonnal teli világban van-e értelme a papságnak? igen, van – nyomatékosította Károly atya. Ma az önző társadalomban égetően szükséges az önzetlen, életüket értünk odaadó, Isten papságát vállaló fiatalokra, hogy maradandó örömöket mutassanak nekünk.
Az ideológiákban csalódott, értéknélküli embereknek éppen ma kell bemutatni az élet igazi értelmét. A világnak krisztus kell! – kiáltja az igazságra, jóságra, szépségre, önzetlenségre szomjas ember. Szükség van világunknak Isten küldöttére.

A világ egy nagy kórház, utalt a nyugalmazott plébános az egri szeminárium egyik professzorának gondolatára. Az emberek tele vannak fájdalommal, gondokkal, bajokkal. A pap, Isten orvosaként segíti, gyógyítja a szenvedőket. Mindannyian erre kapunk hivatást.

Majd felidézte a ma már elfeledett mesterséget, a drótos-tót munkáját, aki hátán a szerszámaival, kerékpárral járta a falvakat és bekiáltott a házakba: drótozni-fótozni, fazekat fódozni! E mesterséggel állította párhuzamba a papi hivatást Dsida Jenő:  Menni kellene házról házra című versében, amelyet a plébános idézett:

Nem így kellene hűvös, árnyas
szobából, kényelmes íróasztal
mellől szólani hozzátok, jól
tudom. Menni kellene házról
házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni! (1930)

Mint ahogy Jézus küldte Mária Magdolnát: „menj el testvéreimhez és vidd nekik hírül!” (Jn 20,17), úgy nekünk is menni kell, mert akár tetszik, akár nem, Jézus küldöttei vagyunk. Imádkozzatok, hogy példájára el tudjuk végezni feladatunkat, hogy drótozzuk, foltozzuk a sebzett, megtört szívű embereket.

Július az aratás hónapja. Károly atya a papi hivatásról tanítva ismét visszatért gyermekkori emlékeihez, amikor évről évre részt vett az aratásban bátyjával és édesanyjával. E természeti kép és a munka ismét a költemények világába vitte gondolatát majd egy ismeretlen költő szavait idézte:

A szántóföldek telt kalásza sárgul,
Lehajtja már a búza szép fejét,
De senki sincs, ki most aratni jönne.
A szem peregve hull és hull a földre
És észrevétlen veszti életét.
Az én erőm már nemsokáig bírja,
S nem áll mögöttem ifjú, hős
Nincs senki sem, ki átvenné kaszámat,
Mögöttem csend, a halálnak csendje támad.

A költő melankólikus hangvételű éneke bennem is megszólal, hiszen gyermekkoromban zengett így vasárnaponként a templom, mint most – köszönöm e szép élményt –, azonban a fájó érzés, hogy 65 év óta nincs egyetlen követőm sem e paptermő községben, elszomorít.

Mária is, ki Józsefnek lévén jegyese bizonyára családot tervezett, de amikor Gábriel angyal köszöntötte, és látta, hogy másként alakul az élete, alázattal és odaadással felelte: „legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Ha a Szűzanya nem vállalja az istenanyaságot, talán még most sem lennénk megváltva. De ő nagylelkűen, Isten iránti szeretetből elfogadta az Ő akaratát. Isten ma is hív embereket, hogy szolgálják Őt.
Teréz anya Indiában igazgatóként szolgált egy előkelő gimnáziumban, mégis otthagyva e kényelmes helyet kiment a város szélére, hogy a szenvedő, haldokló embereket ápolja, mert érezte, hogy Istenért nagyot kell tennie. Szépen és nagylelkűen szolgálta Istent. Az Úr ezt kívánja ma is tőlünk, elsősorban papjaitól, hogy valami nagyon szépet tegyenek érte.

Kedves Testvérek! 89 évesen életem utolsó esztendőiben vagyok. Boldogan halnék meg, ha lenne utódom, aki újból bemutatná itt Vállajon az első szentmiséjét.
A költő szomorú hangvételű soraira Jézus vígasztaló szavaiban bátorít bennünket az imádságra: „Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra” (Lk 10,2). Az imádság az, ami meg tudja ölni a világ közömbösségét és fel tudja szítani az ifjak szívében a vágyat, hogy valami nagyon szépet tegyenek az Istenért.
Kérlek benneteket imádkozzatok a papi hivatásokért! – fejezte be gondolatait Pásztor Károly plébános, majd vasmisés áldásban részesítette a jelenlévőket.

Pásztor Károly atyát Vilmos István Vállaj polgármestere a település, Felföldi László általános pasztorális helynök az egyházmegye, Heidelsperger István mátészalkai esperes-plébános az egyházmegyén belül mindig is különleges helyet elfoglaló szatmári papok, Kocsis Gábor mérki–vállaji plébános pedig az egyházközség nevében mondott köszönetet Pásztor Károly atya életéért és papi szolgálatáért.

Pásztor Károly atyával e jeles alkalomból portréinterjú s ikészült, amely olvasható az Öröm-hír újság legfrisebb számában, valamint az egyházmegye honlapján: http://dnyem.hu/index.php/item/3029-nem-nehez-papnak-keresztenynek-lenni-mert-boldogga-teszi-az-embert-beszelgetes-a-vasmises-pasztor-karoly-atyaval


Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:48

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír újságot, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapját Bosák Nándor, püspök atya alapította 2005-ben. Az alábbiakban Nándor püspök az Öröm-hír újság első lapszámában megjelent lapalapító gondolatait tesszük közzé:

„2005-ben Pünkösd ünnepén indul útjára a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapja, az Öröm-hír. Azt szeretnénk, ha az Öröm-hír üzenetet vinne az egyházmegye híveinek, közösségeinek, hogy aki kezébe veszi és elolvassa, annak örömére váljék. Az sem véletlen, hogy Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik az első szám. Pünkösd az Egyház születésnapja. Ekkor jött el a Szentlélek és töltötte el isteni erővel az apostolokat. Ők pedig bátran kiálltak a nép elé és hirdették nekik az evangéliumot, az örömhírt. Hirdették, hogy Jézus feltámadott a halálból és életet szerzett nekünk. Akik megértették ezt az üzenetet, azok az apostolok közösségéhez csatlakoztak. Így született meg és indult útjára Krisztus Egyháza, az evangélium törvényét követő emberek közössége.

A mi egyházmegyénk, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye születése is Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik. 1993-ban ezen az ünnepen alapította II. János Pál pápa a mi egyházmegyei közösségünket. Ezzel is jelezni akarta, hogy ugyanazt a feladatot kaptuk, mint az első keresztények: hogy életünket az evangélium törvényéhez igazítsuk, és továbbadjuk az örömhírt a körülöttünk élő embereknek. Az Öröm-hír lap útra indításával – ezt a pünkösdi feladatot szeretnénk teljesíteni. Szeretnénk – ha ilyen formában is – eljutna minél több emberhez az Istenről szóló, vallásos életünket gazdagító „jó hír”. Ezért a lap segíteni akar abban, hogy jobban megismerjük hitünk igazságait, egyházmegyénk életét.

Hírt akarunk adni arról, hogy mi történik az egyházközségekben, hogyan éljük meg hitünket, és milyen örömeink vannak. Hiszen az Egyházmegye olyan, mint egy nagy család, ismernünk kell egymást, hogy bátorítást meríthessünk egymás példájából. Azzal a kívánsággal bocsátom útjára az „Örömhír” lapot, hogy egyházmegyénkben a jó hírnek hordozója legyen, bátorítson jótettekre, és szolgáljon mindnyájunk örömére. Fogadják szeretettel! Kísérje Isten áldása!”

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:36

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

„A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.” (Pilinszky János: Itt és most)

A világtörténelem évmilliárdjaihoz képest az Öröm-hír egyházmegyei lap15 éve a jelen egyetlen pillanatát érinti, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 27 éves történetének 15 évét öleli fel, megjelenésével, soraival mozdítja meg itt és most a világot, mert része lehet az egyházmegye hívei életének a spirituális fejlődésében.

Ferenc pápa az 54. tömegtájékoztatási világnapra megfogalmazott üzenetében az élet történetéről így ír: „Szükségünk van a jó történetek igazságára, akár a levegőre: olyan történetekre, amelyek építenek, és nem rombolnak, történetekre, amelyek segítenek megtalálni a gyökereinket és meglelni az erőt ahhoz, hogy együtt előre tudjunk haladni. A minket körülvevő hangok és üzenetek zűrzavarában szükségünk van egy emberi történetre, amely nekünk és rólunk szól, és a bennünk lakozó szépségről beszél. Egy történetre, amely a világot és az eseményeket szelíden szemlélve képes értelmezni, ami elbeszéli, hogy mindnyájan egy élő szövet részei vagyunk, és ami megmutatja, hogy a szálak, amelyek összekötnek minket, milyen szorosan fonódnak össze.”

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ez év május 17-én, a tömegtájékoztatás világnapján megköszönte a sajtó képviselőinek a munkáját, akik az evangélium szolgálatában álló eszközökön keresztül eljuttatják az örömhírt mindenkihez.
A főpásztor, utalva Ferenc pápa üzenetére, azt hangsúlyozta, hogy ha az ember a saját történetét meséli, akkor zsákutcába kerül. Akkor jó egy ember története, ha azt mondja el, amit az Isten benne és rajta keresztül megvalósított. Akkor lesz igazán boldog az életünk, ha a mi történetünk Istenről, a boldogság forrásáról szól. Ez nem lehet önreklámozás, hanem emlékezés arra, ki vagyok én az Isten szemében, tanúságtétel arról, amit Isten az én szívembe ír. Ez a történet a mi szívünkben, életünkben folytatódik, átalakít bennünket. Éppen ezért kell, hogy hangsúlyt kapjon.

Az Öröm-hír újság élete is egy történet, Isten történetéről, örömhíréről és ezt folytatva az egyházmegye történetén keresztül a mi személyes történetünkről szól, mert benne a sorok, az elolvasott gondolatok alakító értékűek.

A teljesség igénye nélkül had említsek meg az elmúlt időszakból olyan meghatározó eseményeket, amelyekről az Öröm-hír hasábjain is szóltunk.

A 2005 júniusában megjelenő lap első örömhíre – a földi élete végéhez érő – II. János Pál pápa mennyei születésnapjáról szólt, a későbbi években a pápa boldoggá, majd szentté avatása hírét is megosztottuk. (Idén emlékezünk meg a jelen lapszámban is a szent pápa születésének 100. évfordulójáról.) Ezt követte XVI. Benedek pápa megválasztásának eseménye, és ugyanígy beszámoltunk a 2013. 1. lapszámban Ferenc pápa székfoglalójának öröméről is.

Rendszeresen bemutattuk a Magyar Katolikus Egyház évente meghirdetett kommunikációs programjait, amelyek egyházmegyénk eseményeinek témáit is meghatározták. A papszentelés hónapjaiban, minden év júniusában köszöntöttük a szentelésük kerek évfordulóját és újmiséjüket ünneplő papokat. Külön számmal tekintettünk vissza az egyházmegyénk történetére 20. és 25. születésnapján.
A lap alapításakor meglévő három egyházmegyei fenntartású köznevelési intézményünk a 15 év alatt tízre emelkedett, ahol már 7 000 diák nevelkedik a katolikus oktatás-nevelés szellemében. Eme örömteli folyamatos gyarapodásnak is hangot adtunk.
Egyházmegyénkben 2015-ben a püspökváltás ideje érkezett el. Bosák Nándor megyéspüspök nyugdíjba vonulása után Palánki Ferenc megyéspüspök vette át a pásztorbotot. A különleges, nem mindennapi esemény részleteiről is beszámoltunk.

Ha visszatekintek az Öröm-hír újság tartalmára, arculatára, el kell hogy mondjam, tartalmi színvonala a kezdetektől fogva magas mércét ütött meg, arculatában pedig fejlődésen ment keresztül. Kezdetektől a borítón kívüli belső oldalak két színnyomással készültek, majd 2013-tól, az egyházmegye 20. születésnapjától a teljes arculatváltás mellett már a színes fényképek nyújtotta esztétikai élmények is gazdagították az olvasókat.

Hála és köszönet

Itt és most szeretnék köszönetet mondani elsősorban az Olvasóknak, akik megtisztelnek bennünket az olvasásra fordított idejükkel, akik magukkal viszik otthonaikba és másoknak is beszámolnak az ott olvasott gondolatokról, hírekről, és sok esetben tovább is adják a lapot.
Hálás szívvel gondolok azokra a munkatársakra, sajtóapostolokra, önkéntesekre, papokra, akik hosszabb-rövidebb ideig munkájukkal, írásaikkal gazdagították oldalainkat. Köszönöm az egyházmegye papjainak a terjesztésben nyújtott segítségét, egy-egy interjú, tudósítás, beszámoló elkészítéséhez a nyitottságukat.

Köszönöm Rácz Jánosnak, a nyomdai munkálatokat végző Rexpo Kft vezetőjének munkáját, Juhász Béla tördelő-szerkesztő ötleteit, magas szintű szakmai felkészültségét, aki szintén a kezdetektől jelen van a lap szerkesztésében. Hálás szívvel gondolok az újság őreire, a korábbi évekből Géczy Erzsébet nővérre, Lieli Pál egyházközségi tagra és Havasné Gyöngyi és Juhászné Enikő jelenlegi korrektorokra, akik a szerkesztés utolsó fázisaként védik a magyar nyelv helyességét, tisztaságát.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném köszönetemet kifejezni Bosák Nándor alapító, valamint Palánki Ferenc, az Öröm-hír újságot öt éve kísérő megyéspüspök atyáknak az egyházmegyei lap megjelenéséhez nyújtott maximális támogatásukért, javaslataikért, gondolataikért, írásaikért.

Kedves Olvasó!

Amikor Bosák Nándor püspök atya 2005 májusában felkért az Öröm-hír egyházmegyei, magazin jellegű lap szerkesztésére, azonnal igent mondtam. Az újságírás és a riportfotózás mint szakma már ismert volt előttem, de újságot még nem szerkesztettem, tehát a bennem rejlő további lehetőségek még nem voltak ismertek előttem. Csak annyit tudtam, hogy a kihívásokra soha nem mondok nemet, így tehát megköszönve a bizalmat, örömmel elfogadtam a felkérést. Mindjárt körvonalazódott is bennem az újság tematizálása, követve a püspök atya elképzelésének megfelelő irányvonalat, és elkezdődött az első szám szerkesztése. Azt viszont, hogy milyen tartalommal fogom megtölteni a következő lapszámot, még nem tudtam. És ez azóta is így van már 15 éve. Minden egyes elkészült újság után jön a kérdés: mi lesz a következő szám témája? Ezzel gyakran egyedül kellett megbirkóznom.

Soha nem vagyunk egyedül; rajtunk múlik, megéljük-e minden pillanatban Isten jelenlétét. Így lett nekem egy különleges munkatársam a Szentlélek, akinek segítségével megszületett a 71.
lapszám is. Minden egyes megjelent lap egy vajúdás, egy születés, egy újabb öröm. Éppen ezen tapasztalatok alapján tudom, hogy az Öröm-hír lap nemcsak egy újság a sok közül. Túlmutat önmagán, hiszen rajta van a Lélek keze, amely formálja és alakítja az olvasót éppúgy, mint az írót.
Isten szeretetének, az örömhírnek hirdetése, tanítása akár az írásokon keresztül is a világ legnagyszerűbb dolgai közé tartozik. Boldoggá tesz, hogy ebben eddig is részt vehettem.

Számítunk továbbra is tudósítóink, de bárki írásaira, fotóira és véleményére a lappal kapcsolatban, és reméljük, hogy a későbbiekben is mindig újabb és újabb tartalommal tudjuk Önöket szolgálni lelki életük fejlődésében. Mert az örömhír továbbadása nem más, mint embertársaink szolgálata, amelyben Önök is részt vesznek mindennapjaik során, és tehetik azt írásaink továbbadásával is.

Imádkozzanak értünk, imádkozzunk egymásért, hogy ebben a szolgálatban, az örömhír terjesztésében – Isten mindenkori akaratát felismerve, követve -, itt és most együtt mozdítsuk meg a világot!

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír, egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Kovács Ágnes főszerkesztő

Öröm-hír Szerkesztőség
Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye

Június 27. Szent László Napja-az Egyházmegye Védőszentje

Nagyváradi Szent László-himnusz

Keresztes vitézek daliás vezére,
Mi árva nemzetünk ékessége, fénye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Jámborság volt élted virágzó erénye,
Szűz Anyánk Szent Fia szívednek reménye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Az Isten tégedet csodákkal megáldott,
Oh, tekintsd mennyekből e nyomorúságot.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

(Halmos András)

2020. június 27., szombat 19:34

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait” – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait”  – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Várakozással teltek az elmúlt hetek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. Hosszú idő után az első nagyobb nyilvánosság részvételével hármas ünnepet ült az egyházmegye június 27-én, Debrecenben, a Megtestesülés-templomban. A mindenható Isten ma sem hagyja népét, szolgálatára papokat rendel. Ezen a napon az imádság és a kegyelem óráiban megtörtént az apostoli küldtetés és hatalom átadás.

Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szentelte Máté Péter és Szidor János diakónusokat és diakónussá Halász István akolitust a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szolgálatára. Az ünnepi szentmisén a korábban elhalasztott nagycsütörtöki olaj és krizmaszentelés szertartására is sor került. A megyéspüspök megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a krizmát, és papjai megújították a szentelésükkor tett fogadalmukat.

Azok, akik figyelnek Istenre, és meghallják hívó szavát, lemondanak a családról, engedelmességi ígéretükben a saját akaratukról, és az Urat vallják egyetlen örökségüknek. Mert aki Istenben bízik, az nem csalatkozik.

A pap vagy más néven presbiter – Szent Ambrus szavaival – Isten kegyelmének vikáriusa, helyettese, aki folytatja az egyházban Jézus működését. Mint próféta tanít, mint pap, bemutatja a megváltás áldozatát, és mint pásztor gondoskodik azokról, akiket Isten rábízott.
A diakónus szó jelentése: szolga, segítő, hírvivő. Az ősegyházban a feladatuk volt a szegények, betegek, özvegyek és az árvák szolgálata, ma elsősorban a papságra készülnek.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában először is hálát adott Istennek, hogy annyi bizonytalanság után elérkezett az a nap, amikor a hívek és papok együtt ünnepelhetik a papszentelést. Örvendezik a szívünk, mert az Úr elárasztott bennünket kegyelmével – fogalmazott a megyéspüspök, majd Szent László király példamutató életét emelte ki. A magyar uralkodó először is Istenre irányítja figyelmünket. Népének példát mutatott a kereszténységben, az imádságos lelkületben. Vallásos élete a családjára, leányára, Szent Piroskára is nagy hatással volt, aki tőle tanulta hogyan lehet megélni az Istennel való kapcsolatot. Mint ahogyan Szent Pál mondja: „ha szent a gyökér, szentek az ágak is” (Róm 11,16). Ferenc püspök itt mondott köszönetet a szülőknek, családoknak, hogy Isten népének szolgálatába papot neveltek és áldozatos életükkel, jó példájukkal, imádságukkal segítették gyermeküket. Megköszönte a tanárok és mindazok szolgálatát is, akik segítették a szentelendőket, hogy elinduljanak a szentté válás útján, amelyben a papszentelés mozzanata nem a célt, hanem a kezdetet jelenti, egy különleges út első lépését.

Szent László segít benneteket, hogy ezen az úton szentként járjatok, határozott világos látásmóddal, mert ez mindenki örök jövőjének alapja. Szent Lászlót általában karddal ábrázolják, de kevesen tudják róla, hogy számtalan éjszakát töltött el imádsággal. Ez az imádságos lelkület legyen jelen életetek minden napján – hangzott el a szentelendőkhöz szóló buzdítás.

Az olaj- és krizmaszentelés Isten ajándékozó jóságára, szeretetére, kegyelmére, a szentségekre irányítja a figyelmünket. A felszentelt krizmával az újonnan szenteltek kezét szokták megkenni olajjal, lefoglalva azt Istennek az áldozatbemutatásra. A keresztelendők és a betegek olaját pedig a keresztelésekkor, illetve a betegek szentségének kiszolgáltatásakor alkalmazzák. „Rajtatok keresztül Isten különleges módon is meg akarja ezt valósítani, hogy ti legyetek az Ő eszközei, munkatársai paptestvéreitekkel együtt – fordult ismét a szentelendőkhöz püspök atya. – Mi, papok, arra adtuk az életünket, hogy összekössük az eget a földdel, Isten felé irányítsuk az emberek életét. Arra vállalkoztunk, hogy Isten szeretetét lehozzuk a földre, megvalósítsuk országának hirdetését. Henry Morton Robinson: A bíboros című könyvében, a szerző John Keats angol költőt idézi: „A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait.” Bármilyen messzinek is tűnik az ég és nagynak a bűn tengere, ha igent mondunk a papi hivatásra, Isten irgalmát, megbocsátó szeretetét képviselve, meg tudjuk tisztítani az embereket. Nagy munka és feladat ez. Bár érezzük kicsinységünket, alkalmatlanságunkat, Isten alkalmassá tesz bennünket. Isten nélkül semmik vagyunk, de Istennel minden lehetünk. Nem hagyhatjuk abba ezt a munkát, ott kell lennünk a tévelygők mellett, hogy utat mutassunk a létezésünkkel, szavainkkal.
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – köszönnek, ha meglátnak bennünket. Micsoda nagy felelősség ez, hogy a papról az embereknek az jut eszébe, hogy dicsérni kell Jézust. Hitelesen kell tehát élnünk, ott kell lennünk a bajban, nehéz helyzetekben vigaszainkkal – hangsúlyozta a főpásztor.

„Kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek” (Jn 14,16) – mondja Jézus, aki a Szentlélek eljöveteléről beszélt, és ezt vonatkoztathatjuk ránk, papokra is, hiszen nekünk vigasztalni, bátorítani kell az embereket, hogy bármilyen nehézséggel küzdenek, ne feledkezzenek meg arról, hogy örök életünk van.
Szeressünk és tanítsuk meg embertársainkat szeretni. Isten és az embertársaink iránti szeretetéről szól a kettős szeretetparancs. Ha jól tudjuk szeretni Istent, akkor megtaníthatjuk az embereket, hogy szeretetben segítsék egymást. Jézus tehát meghívott bennünket, hogy életében részesedjünk, hogy atyák legyünk és szolgáljuk az embereket.

Ferenc püspök ezután a szentelendők jelmondatát idézte.
Máté Péter jelmondata: „Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad” (Zsolt 55,23). Ha örömeinkkel, gondjainkkal rábízzuk magunkat Istenre, valóban megtapasztalhatjuk az Úr gondoskodó, szerető jóságát, oltalmát, és ebben példát mutathatunk másoknak. Szidor János jelmondata: „Te kövess engem!” (Jn 21,22) Légy Jézus szeretetének képviselője és kövesd tiszta szívvel Istent, mert ha az emberek követnek téged, Jézust fogják követni.

Csodálatos dolog megtapasztalni Isten szeretetét, hogy megajándékoz bennünket újabb és újabb papi hivatásokkal. Bár kevés hivatás születik, de örülünk minden hivatásnak, hiszen Isten ajándékaiban mindenhatóságát tapasztaljuk meg.
Imádkozunk értetek és kérjük a Magyarok Nagyasszonya, a papok édesanyja és Szent László király közbenjárást, hogy mindig hiteles tanúi lehessetek Isten szeretetének – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.
Ezt követően a szentmise a szokásos módon a szentelési szertartás mozzanataival, majd az áldozati liturgiával folytatódott, végül a főpásztori és az újonnan felszentelt papok áldásával zárult.

Minden embert a saját útján, a szentelendőket is különböző utakon vezette a gondviselő Isten. Örömmel töt el bennünket, hogy mindhárom jelölt egyházmegyénk fenntartása alatt működő középiskolában érettségizett. Biztosak lehetünk abban, hogy az iskoláinkban folyó vallásos nevelés szellemisége hatással volt hivatásuk alakulására. 

A jelölteket Tóth László atya, a Megtestesülés-templom plébánosa mutatta be az ünnepi szentmise előtt.
Halász István 1995-ben Kisvárdán, ötgyermekes családban született. A nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 2014-ben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papnövendékeinek sorába az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe került. 2016-2019-ig Rómában, a Pápai Német-Magyar Kollégium közösségének tagjaként és a Gregoriana Pápai Egyetem diákjaként folytatta készületét. 2019 nyarán befejezte alapképzésének utolsó évét, majd Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyház közösségében végezte gyakorlati évét.

Máté Péter 1996-ban született Nyíregyházán, és jelenleg is Paszabon él szüleivel és testvérével. Középiskolai tanulmányait szintén a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban végezte el, papi hivatása már általános iskolában kezdett kialakulni, de még akkor nem mondott határozott igent. Később a lelkigyakorlatok során egyre jobban elmélyült benne a hivatás utáni vágy. 2013 augusztusában vett részt egy hivatástisztázó lelkigyakorlaton Egerben, amely nagy hatással volt rá, és határozott igennel válaszolt Isten hívására. Így érettségi után az egri szemináriumban folytatta tanulmányait családja támogatásával. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Kisvárdán töltötte.

Szidor János 1996-ban született, Mezőladányból származik. Vallásos fejlődése a szomszédban élő barátja hatására indult el, az ő kérésére kezdett el járni vasárnaponként szentmisére. Kezdetben a szülei nem nagyon gyakorolták vallásukat. János egyre többször járt templomba, ministrált, és igen gyakran megfogalmazták a hívek: „Milyen jól nézel ki az oltár mellett!”, de akkor még nem gondolt a papi hivatásra. A középiskolai tanulmányait a kisvárdai Szent László köznevelési intézményben végezte informatika szakon.
Hivatása kialakulásához hozzájárult a szülőfaluja és az iskola vallásos környezete, lelkülete. Többször végiggondolta magában, melyik az a hivatás, amelyet teljes szívvel tudna követni, így jutott el a papi szolgálatra, és igent mondott Isten hívására. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban töltötte.

Az ünnepi szentmisét a Debrecen Televízió felvételről közvetíti, adásba került június 27-én, szombaton este főműsoridőben, 20:05 perctől, és ezzel egy időben az interneten: a www.dehir.hu oldalon. Másnap, június 28-án, vasárnap 14:10-kor a Debrecen Televízió ismét műsorára tűzi a szentmisét. Vasárnaptól az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng?view_as=subscriber illetve a Facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/ is megtekinthető. 

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szatmári Esperesi Kerület

esperes: Heidelsperger István, mátészalkai plébános

Mátészalka plébánia

cím: 4700 Mátészalka, Kossuth tér 2.

Telefonszám: +36-44/300-877

Plébános: Heidelsperger István Mateszalka
    
Káplán: Papp Tamás
Filiák: 4334 Hodász, Petőfi u. 34.
  4335 Kántorjánosi, Kossuth u. 4.
  4332 Nyírderzs, Kisgyulai u.
  4333 Nyírkáta, Kossuth út 15.
  4722 Nyírmeggyes, Petőfi u. 1.
  4338 Papos, Petőfi u. 1.
 Misézőhelyek: 4337 Jármi, Kossuth u. 42.
  Mátészalka-Ráczkert, Móricz Zs. u.
  4821 Ópályi, Ady E. u. 2.
  4336 Őr, Hunyadi u. 5.
Szentmisék rendje:                        
Hétfő 18:00
Kedd 18:00                         17:00
Szerda 18:00
Csütörtök 18:00
Péntek 18:00                         17:00  
Szombat 18:00
Vasárnap  8:00                         10:00
 
 
 
 
 

Krisztusban Kedves Testvérek!

 
 
 

 

 


Vasárnapokon és ünnepnapokon az alábbi időpontokban lesz szentmise:

Plébánia templom: hétfő-szombat: 18 óra

                                    vasárnap: reggel 8 óra

Ráckerti templom: kedd, péntek: 17 óra

                                   vasárnap: délelőtt 10 óra

 
 
 
 

A vidéki templomokban vasárnap a megszokott időpontokban lesznek a szentmisék.

 
 

István atya

2020. június 06., szombat 14:03

 

2020. június 20., szombat 06:37

 

 

A kormány megszüntette a veszélyhelyzetet, enyhítenek a korlátozásokon egyházmegyénkben is – Palánki Ferenc megyéspüspök rendelkezései

A kormány megszüntette a veszélyhelyzetet, enyhítenek a korlátozásokon egyházmegyénkben is - Palánki Ferenc megyéspüspök rendelkezései

 

 

 

A Kormány meghozta és hatályba léptette döntését a járványügyi korlátozások újabb enyhítéséről (vö. Magyar Közlöny 2020. 06. 17-én megjelent 2020. évi 144. sz).

A kormánydöntések tételesen a következők:

— A másfél méteres védőtávolságot a jogszabály kötelezően már nem írja elő.
— A maszk, vagy más orrot és szájat eltakaró eszköz viselete már csak bizonyos helyeken kötelező betöltött 6. életév fölött (pl.: tömegközlekedés, üzletek, patika), azonban nagyobb helyeken (pl.: színház, mozi stb.) már nem kötelező.
— Az 500 fő fölötti rendezvények zárt helyen továbbra sem tarthatóak.

Ennek figyelembevételével Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök 2020. június 21-től az alábbi rendelkezéseket hozza az egyházmegyénkre vonatkozóan:

1. Templomainkban

— a szenteltvíztartók maradjanak továbbra is üresen,
— a szentmisére érkezők esetében a kézfertőtlenítés gyakorlatát tartsuk meg továbbra is,
— a másfél méteres védőtávolság betartása már nem kötelező,
— a maszk, vagy más orrot és szájat eltakaró eszköz viselete maradjon még.
— A szentmiséken továbbra is el kell hagyni a békeköszöntést kézfogással.
— Folytassuk a kézbe áldoztatás gyakorlatát.
— A perselyadományokat távozáskor helyezzék a hívek a kosarakba a kijáratnál.

 

2. A keresztség és a betegek szentségének kiszolgáltatása végezhető a járvány kitörését megelőző
(szokott) módon. A gyóntatást azonban továbbra is végezzük arra alkalmas nagy légterű helyiségben.

3. A temetés szertartása végezhető a járvány kitörését megelőző szokott módon.

 

Palánki Ferenc megyéspüspök rendelkezését jún. 21-én, vasárnap  hirdetik ki a templomokban.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

 

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök az egyházmegye hívei részére a szentmisén való részvétel kötelezettség alóli felmentés és az általános feloldozás megadását 2020. június 14-i hatállyal visszavonja

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök az egyházmegye hívei részére a szentmisén való részvétel kötelezettség alóli felmentés és az általános feloldozás megadását 2020. június 14-i hatállyal visszavonja

 

Az alábbiakban Palánki Ferenc megyéspüspök az egyházmegye 2020/ 6. körlevelében is olvasható rendelkezését tesszük közzé:

Tekintettel a járványügyi helyzet javuló tendenciájára — összhangban a MKPK ez év június 3-án kiadott közleményének iránymutatásával, valamint a május 15-én és 27-én megjelent hatályos járványügyi védelmi intézkedésekről szóló Kormányrendeletekkel —, az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a 2020/II. körlevelemben megadott felmentést a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól és a lehetővé tett általános feloldozás megadását (vö. 204/2020) 2020. június 14-i hatállyal visszavonom.

Segítsünk tudatosítani a gondjainkra bízottakban, hogy „a vasárnapi Eucharisztia megalapozza és erősíti az egész keresztény életet. Ezért a híveknek részt kell venniük az Eucharisztián a kötelező ünnepeken, hacsak komoly okuk nincs rá, hogy elmaradjanak (pl. betegség vagy a csecsemők ellátása, vagy lelkipásztoruk föl nem menti őket). Akik szándékosan nem tesznek eleget e kötelezettségüknek, súlyos bűnt követnek el” (KEK 2181).
A tudatos és tevékeny részvételünket motiválja az, hogy általa tanúsítjuk Krisztushoz és az ő Egyházához tartozásunkat, továbbá közösségünket egymással a hitben és a szeretetben, és végül az üdvösségbe vetett reményünket (vö. KEK 2182).

A Katekizmusban és az Egyházi Törvénykönyvben található irányelvek szerint (vö. KEK 2183 és CIC 1248. k. 2. §), ha valakinek súlyos okból (pl. magas járványkockázati korosztálybeli és/vagy egészségveszélyeztetés) lehetetlenné válik részvétele vasárnap és parancsolt ünnepen a szentmisén, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban, illetve az online és a közszolgálati televízióban elérhető miseközvetítésbe áhítatos lélekkel kapcsolódjon be, és végezzen lelki áldozást.

Köszönöm mindenkinek az eddigi helytállását, a járvány leküzdése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, reményőrző kezdeményezéseit és vigasznyújtó szavait ebben a nehéz helyzetben, de kegyelmi időben. Csak együtt vagyunk képesek úrrá lenni a járvány minden kihívásán, hiszen a járványveszély nem múlt el.
Gyermeki bizalommal és teljes reménységgel esedezzünk továbbra is az élő Istenhez egyéni és közösségi imáinkban a járvány teljes megszűnéséért és minden érintettjéért.

A szentmisén való részvételre továbbra is vonatkoznak a 2020/IV. körlevél 4. pontjába foglalt iránymutatások:

A gondjainkra bízottakért érzett felelősségtől vezérelve a szentmisék és szertartások egész idején minden résztvevő számára:
— kötelező a kijelölt, egymástól elkülönített ki- és bejáratot használni, ahol ez megoldható, de mindenképpen kerüljék el a csoportosulást;
— kötelező a templomban a szájat és orrot eltakaró eszközt (védőmaszk, sál, kendő) viselni (a miséző papot és a kántort kivéve);
— kötelező a templomba érkezéskor a kézfertőtlenítés, vagy a magával hozott, vagy a templom bejáratánál kihelyezett fertőtlenítőszer használatával;
— kötelező egymástól 1,5-2m távolságban úgy elhelyezkedni, hogy csak minden második padban vagy széksorban foglalhatnak helyet; az egy háztartásban élő családtagok ülhetnek egymás mellett. A személyek közötti távolság és a templom méretei meghatározzák a résztvevők maximális létszámát! – Ennek betartatásához szükség van segítőkre.
— A szentmiséken továbbra is el kell hagyni a békeköszöntést kézfogással.
— A nyelvre és a két szín alatti áldoztatás továbbra sem engedélyezett.
— A kézbe áldoztatás rendje: A miséző pap áldozása után és az áldoztatás megkezdése előtt végezzen kézfertőtlenítést, ugyanígy tegyen az áldoztatásban segítő akolitus is, áldoztatás után pedig ismét fertőtlenítsenek.
A hívek egymástól 1,5-2m távolságot megtartva és védőmaszkban járuljanak szentáldozáshoz úgy, hogy mindkét kezüket — amennyire hosszan csak lehet — nyújtsák előre (ugyanígy tegyen az áldoztató pap, ill. akolitus), néhány lépést tegyenek oldalra, igazítsák a szájmaszkot az álluk alá és így vegyék magukhoz az Oltáriszentséget, utána visszaigazított szájmaszkkal menjenek a helyükre.
— A perselyadományokat távozáskor helyezzék a kosarakba a kijáratnál, kerülve a csoportosulást. Hívjuk fel híveink figyelmét arra, hogy banki átutalással is eljuttathatják perselyadományukat vagy más célú támogatásukat.

Palánki Ferenc
debrecen-nyíregyházi megyéspüspök

Az MKPK közleményéről a veszélyhelyzet idejére hozott korábbi rendelkezések június 3-án kiadott módosításról itt olvashatunk:

https://www.magyarkurir.hu/hazai/az-mkpk-kozlemenye-veszelyhelyzet-idejere-hozott-korabbi-rendelkezesek-modositasarol

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

2020. június 27., szombat 19:34

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait” – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait”  – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
 
 

Várakozással teltek az elmúlt hetek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. Hosszú idő után az első nagyobb nyilvánosság részvételével hármas ünnepet ült az egyházmegye június 27-én, Debrecenben, a Megtestesülés-templomban. A mindenható Isten ma sem hagyja népét, szolgálatára papokat rendel. Ezen a napon az imádság és a kegyelem óráiban megtörtént az apostoli küldtetés és hatalom átadás.

Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szentelte Máté Péter és Szidor János diakónusokat és diakónussá Halász István akolitust a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szolgálatára. Az ünnepi szentmisén a korábban elhalasztott nagycsütörtöki olaj és krizmaszentelés szertartására is sor került. A megyéspüspök megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a krizmát, és papjai megújították a szentelésükkor tett fogadalmukat.

Azok, akik figyelnek Istenre, és meghallják hívó szavát, lemondanak a családról, engedelmességi ígéretükben a saját akaratukról, és az Urat vallják egyetlen örökségüknek. Mert aki Istenben bízik, az nem csalatkozik.

A pap vagy más néven presbiter – Szent Ambrus szavaival – Isten kegyelmének vikáriusa, helyettese, aki folytatja az egyházban Jézus működését. Mint próféta tanít, mint pap, bemutatja a megváltás áldozatát, és mint pásztor gondoskodik azokról, akiket Isten rábízott.
A diakónus szó jelentése: szolga, segítő, hírvivő. Az ősegyházban a feladatuk volt a szegények, betegek, özvegyek és az árvák szolgálata, ma elsősorban a papságra készülnek.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában először is hálát adott Istennek, hogy annyi bizonytalanság után elérkezett az a nap, amikor a hívek és papok együtt ünnepelhetik a papszentelést. Örvendezik a szívünk, mert az Úr elárasztott bennünket kegyelmével – fogalmazott a megyéspüspök, majd Szent László király példamutató életét emelte ki. A magyar uralkodó először is Istenre irányítja figyelmünket. Népének példát mutatott a kereszténységben, az imádságos lelkületben. Vallásos élete a családjára, leányára, Szent Piroskára is nagy hatással volt, aki tőle tanulta hogyan lehet megélni az Istennel való kapcsolatot. Mint ahogyan Szent Pál mondja: „ha szent a gyökér, szentek az ágak is” (Róm 11,16). Ferenc püspök itt mondott köszönetet a szülőknek, családoknak, hogy Isten népének szolgálatába papot neveltek és áldozatos életükkel, jó példájukkal, imádságukkal segítették gyermeküket. Megköszönte a tanárok és mindazok szolgálatát is, akik segítették a szentelendőket, hogy elinduljanak a szentté válás útján, amelyben a papszentelés mozzanata nem a célt, hanem a kezdetet jelenti, egy különleges út első lépését.

Szent László segít benneteket, hogy ezen az úton szentként járjatok, határozott világos látásmóddal, mert ez mindenki örök jövőjének alapja. Szent Lászlót általában karddal ábrázolják, de kevesen tudják róla, hogy számtalan éjszakát töltött el imádsággal. Ez az imádságos lelkület legyen jelen életetek minden napján – hangzott el a szentelendőkhöz szóló buzdítás.

Az olaj- és krizmaszentelés Isten ajándékozó jóságára, szeretetére, kegyelmére, a szentségekre irányítja a figyelmünket. A felszentelt krizmával az újonnan szenteltek kezét szokták megkenni olajjal, lefoglalva azt Istennek az áldozatbemutatásra. A keresztelendők és a betegek olaját pedig a keresztelésekkor, illetve a betegek szentségének kiszolgáltatásakor alkalmazzák. „Rajtatok keresztül Isten különleges módon is meg akarja ezt valósítani, hogy ti legyetek az Ő eszközei, munkatársai paptestvéreitekkel együtt – fordult ismét a szentelendőkhöz püspök atya. – Mi, papok, arra adtuk az életünket, hogy összekössük az eget a földdel, Isten felé irányítsuk az emberek életét. Arra vállalkoztunk, hogy Isten szeretetét lehozzuk a földre, megvalósítsuk országának hirdetését. Henry Morton Robinson: A bíboros című könyvében, a szerző John Keats angol költőt idézi: „A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait.” Bármilyen messzinek is tűnik az ég és nagynak a bűn tengere, ha igent mondunk a papi hivatásra, Isten irgalmát, megbocsátó szeretetét képviselve, meg tudjuk tisztítani az embereket. Nagy munka és feladat ez. Bár érezzük kicsinységünket, alkalmatlanságunkat, Isten alkalmassá tesz bennünket. Isten nélkül semmik vagyunk, de Istennel minden lehetünk. Nem hagyhatjuk abba ezt a munkát, ott kell lennünk a tévelygők mellett, hogy utat mutassunk a létezésünkkel, szavainkkal.
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – köszönnek, ha meglátnak bennünket. Micsoda nagy felelősség ez, hogy a papról az embereknek az jut eszébe, hogy dicsérni kell Jézust. Hitelesen kell tehát élnünk, ott kell lennünk a bajban, nehéz helyzetekben vigaszainkkal – hangsúlyozta a főpásztor.

„Kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek” (Jn 14,16) – mondja Jézus, aki a Szentlélek eljöveteléről beszélt, és ezt vonatkoztathatjuk ránk, papokra is, hiszen nekünk vigasztalni, bátorítani kell az embereket, hogy bármilyen nehézséggel küzdenek, ne feledkezzenek meg arról, hogy örök életünk van.
Szeressünk és tanítsuk meg embertársainkat szeretni. Isten és az embertársaink iránti szeretetéről szól a kettős szeretetparancs. Ha jól tudjuk szeretni Istent, akkor megtaníthatjuk az embereket, hogy szeretetben segítsék egymást. Jézus tehát meghívott bennünket, hogy életében részesedjünk, hogy atyák legyünk és szolgáljuk az embereket.

Ferenc püspök ezután a szentelendők jelmondatát idézte.
Máté Péter jelmondata: „Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad” (Zsolt 55,23). Ha örömeinkkel, gondjainkkal rábízzuk magunkat Istenre, valóban megtapasztalhatjuk az Úr gondoskodó, szerető jóságát, oltalmát, és ebben példát mutathatunk másoknak. Szidor János jelmondata: „Te kövess engem!” (Jn 21,22) Légy Jézus szeretetének képviselője és kövesd tiszta szívvel Istent, mert ha az emberek követnek téged, Jézust fogják követni.

Csodálatos dolog megtapasztalni Isten szeretetét, hogy megajándékoz bennünket újabb és újabb papi hivatásokkal. Bár kevés hivatás születik, de örülünk minden hivatásnak, hiszen Isten ajándékaiban mindenhatóságát tapasztaljuk meg.
Imádkozunk értetek és kérjük a Magyarok Nagyasszonya, a papok édesanyja és Szent László király közbenjárást, hogy mindig hiteles tanúi lehessetek Isten szeretetének – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.
Ezt követően a szentmise a szokásos módon a szentelési szertartás mozzanataival, majd az áldozati liturgiával folytatódott, végül a főpásztori és az újonnan felszentelt papok áldásával zárult.

Minden embert a saját útján, a szentelendőket is különböző utakon vezette a gondviselő Isten. Örömmel töt el bennünket, hogy mindhárom jelölt egyházmegyénk fenntartása alatt működő középiskolában érettségizett. Biztosak lehetünk abban, hogy az iskoláinkban folyó vallásos nevelés szellemisége hatással volt hivatásuk alakulására. 

A jelölteket Tóth László atya, a Megtestesülés-templom plébánosa mutatta be az ünnepi szentmise előtt.
Halász István 1995-ben Kisvárdán, ötgyermekes családban született. A nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 2014-ben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papnövendékeinek sorába az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe került. 2016-2019-ig Rómában, a Pápai Német-Magyar Kollégium közösségének tagjaként és a Gregoriana Pápai Egyetem diákjaként folytatta készületét. 2019 nyarán befejezte alapképzésének utolsó évét, majd Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyház közösségében végezte gyakorlati évét.

Máté Péter 1996-ban született Nyíregyházán, és jelenleg is Paszabon él szüleivel és testvérével. Középiskolai tanulmányait szintén a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban végezte el, papi hivatása már általános iskolában kezdett kialakulni, de még akkor nem mondott határozott igent. Később a lelkigyakorlatok során egyre jobban elmélyült benne a hivatás utáni vágy. 2013 augusztusában vett részt egy hivatástisztázó lelkigyakorlaton Egerben, amely nagy hatással volt rá, és határozott igennel válaszolt Isten hívására. Így érettségi után az egri szemináriumban folytatta tanulmányait családja támogatásával. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Kisvárdán töltötte.

Szidor János 1996-ban született, Mezőladányból származik. Vallásos fejlődése a szomszédban élő barátja hatására indult el, az ő kérésére kezdett el járni vasárnaponként szentmisére. Kezdetben a szülei nem nagyon gyakorolták vallásukat. János egyre többször járt templomba, ministrált, és igen gyakran megfogalmazták a hívek: „Milyen jól nézel ki az oltár mellett!”, de akkor még nem gondolt a papi hivatásra. A középiskolai tanulmányait a kisvárdai Szent László köznevelési intézményben végezte informatika szakon.
Hivatása kialakulásához hozzájárult a szülőfaluja és az iskola vallásos környezete, lelkülete. Többször végiggondolta magában, melyik az a hivatás, amelyet teljes szívvel tudna követni, így jutott el a papi szolgálatra, és igent mondott Isten hívására. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban töltötte.

Az ünnepi szentmisét a Debrecen Televízió felvételről közvetíti, adásba került június 27-én, szombaton este főműsoridőben, 20:05 perctől, és ezzel egy időben az interneten: a www.dehir.hu oldalon. Másnap, június 28-án, vasárnap 14:10-kor a Debrecen Televízió ismét műsorára tűzi a szentmisét. Vasárnaptól az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng?view_as=subscriber illetve a Facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/ is megtekinthető. 

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye