Hamvazószerda- Nagyböjt- Húsvét

 inbound1602285452

 

Hamvazószerda

A hamu, amivel a pap keresztet rajzol a homlokunkra, két halálra emlékeztet.
Elsősorban a saját halálomra az életem, ha szép lassan is, de elég, mint fa a kandallóban, és meghalok, a testem pedig hamuvá, porrá lesz. Ez annak a szomorú ténynek a következménye, hogy Ádám vétkezett, mi is vétkeztünk, és Pál apostol szerint a bűn zsoldja – következménye – a halál. A halál nem az Isten találmánya, hanem az ördög fizetőeszköze. Ma is azt mondja, mint amit ősszüleinknek mondott: Ha mégis eszel a tiltott fa gyümölcséből, és nem engedelmeskedsz Istennek, akkor Isten lehetsz, azt csinálhatsz, amit akarsz, mert magad is el tudod dönteni, hogy mi a jó neked, és mi a rossz. Azt elfelejtette el hozzátenni, hogy halott Isten leszel, a magad istene, aki senki fölött, de még magad fölött se leszel képes uralkodni. Isten volt olyan jó, hogy figyelmeztette Ádámot: Amely napon eszel arról a fáról, meg fogsz halni, vége lesz a kapcsolatunknak. Ez elsősorban nem fizikai halált jelent, hanem lelki halált. Ádám, bűnnel elvágja a szeretet szálait, amelyekkel Isten átölelte őt. Mondhatni: Ádám kiszabadult Isten markából, és az evilág, saját maga rabja lett. Az ember, akit az Isten a maga képére teremtett, csak akkor szabad, ha szeretetkapcsolat fűzi Istenhez.
A másik halál, amire emlékeznünk kell hamvazószerdán: Jézus kereszthalála. Ez a halál következménye Ádám bűnének. Elsősorban azért, mert Ádám elesettségét, Istennel való szembefordulását, a tőle való elszakadást, az áteredő bűn révén mi is örököltük. Így már születésünk óta mi is oka vagyunk annak, hogy Jézus a keresztre került, ahol meg kellett halnia. Ennél még tragikusabb, hogy ehhez hozzá kell számolnunk azokat a bűneinket is, amelyeket már saját magunk követtünk el, úgy mondhatnám érett fejjel, tehát tudatosan is szembeszálltunk Isten akaratával, mint korábban Ádám is. Az a szomorú, hogy nem adhatunk mást, csak amink van, amivel rendelkezünk, az pedig a halál, amivel az ördög minket is kifizetett, amikor megtagadtuk Istentől az engedelmességet.
Mindkét halál szomorú; a miénk kétszeresen is az, mivel a mi halálunkat magunknak szereztük, de Jézus halála is ránk nehezedik, mivel azt is mi okoztuk neki bűneinkkel. Ugyanakkor mindkét halál javunkra is válhat: egyrészt a saját lelki halálunk, ha bűnbánatot tartunk, ha elfogadjuk Jézus bűnbocsánatot adó irgalmas szeretetét, ha tanulunk elesésünkből, ha felfogjuk Jézus keresztjének titkát. Másrészt Jézus halála is a javunkra fordulhat, ha felismerjük; Jézus nemcsak azért halt meg, mert bűneinkkel keresztre szegeztük, hanem mert önként adta áldozatul magát, hogy minden embert kimentsen a kárhozatos halálból, ahová bűnei miatt zuhant. Jézus halálában az a vigasztaló, hogy valaki azért vállalta halandó sorsunkat, hogy a föltámadásban megmutassa fölötte aratott kettős győzelmét: egyrészt Jézus föl tud bennünket támasztani – már itt a földön – a lelki halál állapotából, újból lehetővé teszi – ha bűnbánatot tartunk, és ha mi is akarjuk –, hogy ismét az Atya szerető karjaiban élhessünk, hogy újra éledjen Isten és közöttünk a szeretetkapcsolat. Másrészt megígéri Jézus, hogy a fizikai halálból is feltámaszt az ítélet napján, ha a földi élet során kitartunk mellette; szeretjük testvéreinket, és követjük Jézust, ha kell a Golgotára is.
Három eszköz is rendelkezésünkre áll nagyböjtben, hogy Istennek való engedelmes életre, és testvéreink szeretetére segítsenek minket. A böjt, az imádság és a jótettek.
Pál apostol mondja a böjttel kapcsolatban: megsanyargatom testemet, hogy ne vigyen a rosszra. Megfékezem szenvedélyeimet. Isten a böjt által fölemeli a lelket és bőséges kegyelmed ad. A könyörgésben azt kérjük, hogy lelki küzdelmeinkben „az önmegtagadás legyen védőpajzsunk”. Gondoljunk a „nagy böjtölőkre”! Jézus, mielőtt megkezdené nyilvános működését negyven napig böjtöl és imádkozik. Mózes az Isten hegyén negyven napig böjtöl népéért, mielőtt átveszi a két kőtáblát az Úrtól. Illés próféta a bálványozásra tért népért böjtöl és könyörög szintén negyven napig. Legyenek komoly jó föltételeim, amelyeket a nagyböjt kezdetén elhatározok: miről próbálok lemondani, miben mérséklem magamat? Ételben, ínyencségben, beszédben, ártalmas és felesleges időtöltésben. Mindenki ismeri saját gyengéjét, ami újra és újra lefelé húzza. Itt a kedvező alkalom, Isten segítséget ad hozzá.
Jézus három alkalommal is megismétli: „Atyád, aki a rejtekben is lát.” Hangsúlyozni akarja, hogy aki jót tesz, imádkozik és böjtöl, az nem az embereknek teszi, hanem Istennek, aki látja ezt. Nekem tehát bíznom kell ebben a jézusi ígéretben, és úgy kell tennem jó cselekedeteimet, hogy ne keressem az emberi elismerést. Ugyanígy háromszor mondja „Bizony mondom nektek, megkapták jutalmukat.” Tudniillik, akik az emberek szeme előtt tették a jót, és dicséretet kaptak.

 

Nagyböjt

FB_IMG_1555360573133     

                nagyBöjtre

inbound1803861738   

 böjt

inbound71579734

 

Pénteken 17.30tól Keresztút  a Plébániatemplomban 

RÖVID KERESZTÚT

I. Elítélik
– Fegyelmezett

II. Ráteszik
– Elvállalja

III. Megbotlik
– Újrakezd

IV. Találkozik
– Szelíd

V. Segítik
– Elfogadja

VI. Enyhítik
– Hálás

VII. Elesik
– Folytatja

VIII. Siratják
– Erős

IX. Leroskad
– Fölkel

X. Megfosztják
– Odaad

XI. Odaszegezik
– Szabad

XII. Meghal
– Kiengesztel

XIII. Tehetetlenül
– Megvált

XIV. Eltemetik
– Feltámad

XV. Él
– Bennünk

 

Március – Böjtmás hava – tavaszelő?

Márciust a magyar népi kalendárium böjtmás havának nevezi, az elnevezés a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Tavaszelő, kikelet hava.

A meteorológusok tavaszelőként tartják számon. Rovásírásos emlékeinkben mint kikelet hava szerepel, a régi magyar katolikus naptár böjtmás havaként említi. A régi rómaiaknál az év első hónapja volt; márciust a hadba vonulás időszakának is tartották, így lett a harcias természetű Mars isten a hónap névadója.

Március régi magyar neve böjtmás hava: a húsvét előtti nagyböjt legnagyobb része legtöbbször erre a hónapra esik. A nagyböjti időszak megtartása a VII. századtól vált szokássá, II. Orbán pápa rendelkezése folytán. Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A húshagyó keddet követő nap, hamvazószerda, a nagyböjt kezdete – minthogy húsvét mozgó ünnep – egyes években március 10-ére is eshet.

Húsvét legkorábban március 22- ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. Mint ismeretes, a húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is – így a nagyhete t megkezdő virágvasárnap a barkaszenteléssel.

A március tizenkettedikére eső Gergely-nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A jeles naphoz kötődő népszokás a Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt: a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. E napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához termés- és időjárásjóslás is kapcsolódott: „ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.”

Az egymást követő Sándor, József és Benedek-napokhoz kapcsolódó megfigyelés szerint: „Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!” A három jeles nap közül szokásokban talán leggazdagabb 19-e, a gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek ünnepe. E napon érkeznek a fecskék. „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Március 21-én a bencés rendet alapító Szent Benedeket ünnepeljük.

A csillagászati tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, a néphagyomány mégis 24-ére, „harmatszedés napjára” teszi az igazi tavasz kezdetét. E napon bizonyos tájegységeken kovászba keverték a hajnali harmatot.

 

Március huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja;

Jézus Krisztus fogantatásának ünnepnapjaként tartja számon a katolikus egyház. December 25-éig, Jézus születésnapjáig éppen kilenc hónap telik el gyümölcsoltótól. A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés, a fák oltására, szemzésére.

Ha nap süt a rétre
a rét közepére
gyerünk, gyerekek, csapatostól.
Hozzuk ki a labdát,
rakjunk güzü-csapdát,
csattogjon a csillagos ostor.

(Weöres Sándor: Ha nap süt a rétre, részlet)

Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja. Nem véletlen a hónap régi magyar elnevezése, kikelet hava. Végre megérkezik a földművesek által is olyannyira várt tavasz, elkezdődhetnek a kinti munkák: a férfiak szántanak-vetnek, az asszonyok hagymát, borsót, répát, zöldséget, palántának való magokat veteményezhetnek végre. A méhészek kiviszik a méheket, a gazdák kiterelik az állatokat, elkezdődnek a tavaszi nagytakarítások és a szövések-fonások. Vége a télnek: emberek és állatok kimozdulhatnak a szabadba. Kikelet…

A tavaszelő még változékony időjárásához számos népi megfigyelés kapcsolódik:

„március, ha nedves, gazdának nem kedvez”; „valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben”; „ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”; „fú és havaz, úgy lesz tavasz”; „tavaszbúza ravasz búza”; „ha január meleg volt, március hideg”; „száraz március szép májust jövendöl”; „ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolban rekednek”; „ha dörög Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz”; „amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban”; „éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak”; „ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik”; A tizedikére eső Ildikó napja még hosszú hideggel fenyeget: „ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy”.

 

Húsvét

szombat-városi Keresztút

received_627095810816620

 

Nagycsütörtök – virrasztás

-18 óra Szentmise

-19 -20 Iskolások imaórája

-20 -21 Máltai Szeretetszolgálat

-21 -22 Kamillánusok

-22 -23 Karitasz

-23 -24 Cursillo

 

Nagypéntek- Passió

-18 óra Szentmise

 

Nagyszombat- Feltámadási körmenet

-18 óra Szentmise

 

Húsvét vasárnap- pászka szentelés

-08 óra Szentmise

 

Húsvét hétfő

-08 óra Szentmise