Nagyböjt-Húsvét

Hírvivői lenni a Feltámadt Jézus Krisztusnak

Élet vagy halál…van e élet a halál után?Mi irányítja életünket: félelem az elmúlástól, rettegés a haláltól, vagy az élet szeretete, az élni akarás?

A keresztény ember számára a „halál, csak nyereség”, mert tudja, ha életét Jézus szeretetében élte, örök életet nyer az Úr előtt, és egykoron, „eltétetik neki az élet koronája, melyet megad neki az Úr ama végső napon.”

Karácsony és Húsvét. Születés és (halál)Feltámadás, az örök élet Reménysége.

A születés is fájdalommal, gyötrődéssel jár, de az erőszakos halál, a kegyetlen kivégzés , keresztre feszítés, leírhatatlan szenvedés mind fizikailag, mind lelkileg. Az a tömeg, akiért vállalta az Istenemberséget minden kínjával együtt, egyik nap még „Hozsanna Dávid Fiának!” ünnepelte bevonulását Jeruzsálembe, ugyanaz a tömeg kiáltott „Feszítsd meg!”-et s kért Rá kereszthalált és nézte végig gyötrelmes kereszthordozását fel a Golgotára, a felszegezését és halálát a kereszten.

A Húsvéti Szent Napokon : Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, Húsvét Vasárnap és Húsvét Hétfő, ezeket az eseményeket hordozzuk végig lelkileg, megismerve, felismerve minden időben , mi is a mi feladatunk, küldetésünk , amiért az Úr megteremtett bennünket, átsegít életünk minden nehéz, sokszor emberfeletti próbáján, hogyan szolgálhatunk a Tőle kapott talentumokkal, áldásokkal egymás épülésére.

A Nagycsütörtöki Szentmisén Mészáros Zsolt atya szelíden, de nekünk szegezi az önvizsgálatra késztető kérdéseket:

„Te mikor hajolsz le a másokhoz? Te mikor mosod meg az ő lábait? Te mikor fordulsz oda azokhoz akik szenvednek?”

Az éjfélig tartó virrasztást az iskolások valamint Rózsafűzér, Karitász, Kamilliánus, Máltai, Cursilló lelkiségi csoportok imádságai, könyörgései zárják.

A Nagypénteki Passiót hallgatva, melyet minden évben a mátészalkai Zenebarátok Kórusa énekel, a hívő ember ismét térde borul.

„Leborulva áldlak…”, azonban feltekintve a Szent Keresztre, erőt, hitet, bátorságot ad, hogy talpra álljunk és „hódolattal elé álljunk.”

Nagyszombat, a Feltámadás Örömének Ünnepe!: „Alleluja! Alleluja! Alleluja!””Dicsőség a magasságos Istennek!”

Ha tehát van példa, élő példa arra, hogy van élet a halál után, mi is bizton hihetjük, hogy az Ő vére, kereszthalála, Feltámadás a mi számunkra is örök életet nyert. Keresztségi fogadalmunk megújításában, ismételten megvallottuk, hogy mi az Örök Atya gyermekei vagyunk, Őt választottuk, Őt követjük.

Húsvét Vasárnap arról az örömről beszél, melyet a Tanítványok éreztek amikor a feltámadt Úrral találkoztak: „ Ugye lángolt a szívünk amikor beszélt hozzánk?”

A haláltól való félelem, rettegés, a reménytelenség, kétségbeesett a Tanítványokat elűzte a sírtól…de a beszélgetés,  a felismerés, a rádöbbenés,hogy az Úr „Valóban feltámadt!”, újra reménnyel, bizalommal, hittel, örömmel töltötte el őket,s futottak, hogy megvigyék a Hírt, a Jó Hírt, és tanúságot tegyenek mindarról, amit ők maguk tapasztaltak meg, éltek át az Úr mellett.

„Most. Ma.Te futsz e tanúságot tenni az Úrral megtapasztalt csodákról a Te életedben? Hírdeted e reménnyel, hittel, örömmel : Ő az én életem, Ő az én üdvösségem, Ő az én jövőm.”- lelkesített bennünket is e megvallásra Heidelsperger István atya.

Húsvét Hétfő megerősíti bennünk azt a szent elköteleződést, amelyet megvallottunk Nagyszombaton, felismertünk Húsvét Vasárnap, és örvendező lelkülettel vállalunk Isten élő Hírvivőiként, napi szinten keresve az Ő jelenlétét, hallgatva tanácsaira, vezetésére vagy feddő szavára.

„Meglátszik e rajtam az Ő jelenléte?”- káplán atya most is önvizsgálatra késztet, de egyben bátorságra buzdít:  „Elfogadom e a Tőle kapott küldetést? Hiszen Jézus elküld engem is egy életfeladatra, legyen bár nehéz, kínokkal, szenvedéssel teli. Elfogadom e ezt a küldetést? Ott, ahol más összeroppan, elesik, tudok e, akarok e tanúságot tenni az én Élő Uramról?”

A halált avagy az Életet választom? „A halál és élet harcba szállt. Meghalván az élet, a halálon úr lett. A halál és élet harcba száll.”

A választ, életem példázza. Döntésem amellett az Isten Fia mellett szólt, Aki értem, érted, mindannyiunkért ott hagyta az Atyját, vállalva a földi kínokat, hogy nekünk örömteli Mennyei Hont készítsen.

https://m.nicelife.hu/galeria/film/janosevangeliuma.php

NAGYSZOMBAT

“A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek.”
(Vörösmarty Mihály)

Nagyszombat húsvét ünnepének elő napja, a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este ,,visszajönnek“ a harangok Rómából.

A népi hagyományvilágra is kiható jellegzetes nagyszombati szertartás a tűzszentelés, illetve az új tűz kultusza. Sokféle változata, hagyománya alakult ki országszerte. A szentelendő tüzet a templom előtt vagy a templom mellett égették. Göcsejben a temető korhadt, régi fakeresztjeit tüzelték el ilyenkor. A megszentelt tűz lángjainál vagy parazsánál gyújtották meg a templom hatalmas húsvéti gyertyáját.

A szentelt tűz maradványait – andrásfalvi kifejezéssel élve, a júdásszenet – a hívek hazavitték házaikba, és nagyon sokféle célra használták. Sok háznál tartották azt a régi szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombat estig nem tüzeltek. Nagyszombaton az új tüzet a templom elől hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték a húsvéti ételt. A megszentelt tűz parazsának és eltett szenének a nép szentelmény jelleget tulajdonított. Tettek belőle a jószág itatóvizébe és istállójába, szétszórták a házban és a földeken. Vihar idején a tűzbe tették, hogy a villám elkerülje a házat.

Másik fontos nagyszombati szertartás a vízszentelés, egészen pontosan a templom keresztelővizének megszentelése. Régen ez együtt járt a házak megszentelésével és a középkorban talán a felnőttek valóságos keresztelésével is. Valószínűleg ezzel magyarázható a keresztszülő–keresztgyerek viszony húsvéti megélénkülése, a keresztgyerekek {7-408.} húsvéti megajándékozása. A nagyszombaton szentelt vízhez sokféle hagyomány kapcsolódik. Általános azaz elképzelés, hogy akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében. A hívek vittek haza a nagyszombati szenteltvízből. Néhol a gyerekek piros tojásért hordták a házakhoz. Egészségvédő céllal ittak belőle. Gyógyítottak és különböző varázscselekményeket végeztek vele.

A nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet. A középkorban húsvét hajnalán tartották, és ősi soron kapcsolatba hozható a húsvéti határjárás szokásával. Az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai: magyar, osztrák, német katolikus szertartás. Mindig hatalmas élményforrást jelentett a hagyományos életformában élő falusi és mezővárosi közösségek tagjai számára. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elvárt öltözködése és viselkedése tájilag sokféle változatot mutat. Sokféle dallamvariáns jellemzi a „Feltámadt Krisztus e napon” kezdetű régi éneket is, amelyet a körmenet résztvevői énekeltek. A Jászságban és Tápén, de bizonyára hajdan másutt is, az asszonyok, még a legöregebbek is, tiszta fehér ruhában vettek részt a feltámadási körmeneten. Bélapátfalván fehér kendőt kötöttek a fejükre. Vásárosmiskén a lányok fehér szalaggal kötötték át a derekukat, és kibontott hajjal mentek a menetben. Kalocsán viszont a lányok is bekötött fejjel vettek részt a feltámadási szertartásokon. A körmenetben legtöbbször a falu legtekintélyesebb embere, például a bíró vitte a Feltámadt Krisztus szobrát. Másutt az kapta ezt a megtisztelő feladatot, aki a passióban a Jézust énekelte. Megtisztelő feladatnak számított a húsvéti gyertya hordozása is. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyák égtek, emelve a szertartás fényét.

Nagyszombaton véget ért a negyvennapos nagyböjt. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok, legalábbis az utóbbi évszázadban, ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.
/Forrás: http://mek.niif.hu/, https://nemzeti.net/

https://fb.watch/cqvh4VnbHx/

https://fb.watch/cppkHNruqz/

Virágvasárnap a nagyhét ünnepélyes megnyitása

kovacs.agi

Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a Nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Virágvasárnap jelentése a latin Dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik, ami az ünnepi körmenetet és a dicsőséges bevonulást vételezi elő. Ezen vasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek, ahogy azt már a 4. századtól lejegyezték és a szentföldi zarándoklatok megsokasodásával terjedtek el világszerte. A Katolikus Egyházban a hagyományos virágvasárnapi ünnepi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik. A templom előtt összegyűlt hívek pálmaágakkal vagy barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papságot és az asszisztenciát. Az ünnepi körmenet arról való megemlékezés, ahogy egykor Jézust ünnepelte a jeruzsálemi tömeg. A szamárháton bevonuló Jézust meglátva leterítették ruháikat, ágakat törtek a fákról, s eléje szórva ezt kiáltozták: »Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak országa, amely íme, eljön! Hozsanna a magasságban!« (Mk 11,9-10). 2000 évvel ezelőtt a jeruzsálemi nép Dávid fiaként üdvözölte Krisztust, Messiásként, aki szabadulást hoz népükre és megszabadítja őket a rómaiak elnyomása alól. Krisztus küldetése azonban egészen más volt, nem az elnyomó uralomtól szabadította meg a népét, és azáltal egész emberiséget, hanem a bűn rabságából. Ebben áll a megváltói tett, ez húsvét értelme.

A virágvasárnapi liturgia minden ünnepélyessége mellett már az Úr szenvedéstörténetét tárja elénk. Az olvasmány, Izajás próféta könyvéből a megjövendölt Messiásról szól (Iz 50,4–7), a szentlecke Szent Pál apostolnak a Filippiekhez írt leveléből Krisztus kenózisát (önkiüresítését), az Atyának való engedelmességet és kereszthalálát mondja el (Fil 2,6-11). Az evangéliumi szakasz pedig Jézus passióját, kínszenvedését tárja elénk Szent Lukács evangélista szerint (Lk 22,14 – 23,56 ).

A Virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja. A virágvasárnapi szentmisén figyeljünk a szentleckében Szent Pál apostol szavaira is: „…Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az úr.” A Nagyhét kezdetén forgassuk lelkünkben ezeket a szavakat és a krisztusi szeretetet hordozva vegyünk részt a szertartásokon, hogy Húsvét hajnala mindannyiunk szívében felragyoghasson.

Forrás: MKPK sajtószolgálat

Fotó: Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

MI A BÖJT CÉLJA?

,,💞Amikor pedig böjtöltök… (Mt 6,16-18)A húsvét előtti heteket böjti időszaknak nevezik. Úgy készül a hívő ember Jézus Krisztus halálának és feltámadásának ünnepére, hogy elcsendesedik, magába száll, s többet foglalkozik olyan dolgokkal, amelyeket fontosnak tart, de el szokott hanyagolni.Az életünk betegesen egyoldalúvá vált. Sokkal többet törődünk magunkkal, mint másokkal, a testünkkel, mint a lelkünkkel, a pillanatnyi teendőkkel, mint a hosszú távú, sőt örökkévaló igazságokkal. Emiatt úgy válik szegénnyé az életünk, hogy észre sem vesszük, azt gondoljuk, ez az állapot a normális.A böjt azt jelenti, hogy a keresztény ember egy időre lemond a saját élvezetéről, szórakozásáról, hogy ehelyett másoknak szerezzen örömöt vagy adjon segítséget. A megszokott összeget most nem magamra költöm, hanem másra vagy másra is. Háttérbe szorítom a test igényeinek kielégítését, és tudatosan jobban figyelek a lelkemre. Nemcsak arra ügyelek, mit várnak el tőlem az emberek, hanem hogy mit vár tőlem Isten, akivel oly sokszor nem törődöm.A böjt az élet egyoldalúságának csökkentése, az egyensúly helyreállítása, terápia, gyógymód, ami mindenkinek használ. Ezzel a lemondással nem érdemeket szerzek Istennél, nem szenvedést okozok magamnak, hanem jót teszek vele önmagamnak is, másoknak is.Nemcsak a gyomrunkon lehet böjtölni, van szóböjt is, indulatböjt, a kedvenc újság helyett lehet játszani a gyerekekkel, a tévé helyett beszélgetni a házastárssal vagy tanulmányozni a Bibliát. Jézus a böjtöt az istenfélő élet ugyanolyan természetes velejárójának tartotta, mint az imádkozást vagy az adakozást. Aki élete valamely területén tudatosan, határozott céllal elkezdi gyakorolni ezt a lemondást, nagy lelki gazdagságra lel. „Atyád… megfizet neked.”https://www.facebook.com/CseriKalmantanitasai/videos/1007606663120057/https://cserikalmantanitasai.blogspot.com/…/mi-bojt…