Január 6. – Vízkereszt ünnepe…története.
Január 6-án tartja a katolikus egyház , a Vízkereszt, más néven a három királyok, vagy a napkeleti bölcsek ünnepét, amely az egyik katolikus főünnep. Ez a nap a karácsonyi ünnepek zárónapja, és egyben a farsangi időszak kezdete.
Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről.
A kereszténység ehhez kapcsolódó emlékeinek számos részét őrzik ma is népszokások. A magyar név a víz megszentelésének szertartásából származik. Az ünneppel járó vízszentelés különösen a keleti rítusúaknál vált látványos szertartássá, itt nem csupán a templomokban elhelyezett vizeket szentelik meg, hanem a folyókat, patakokat is. Néhány helyen az is szokás, hogy a szenteléshez használt keresztet a pap a vízbe hajítja, a bátrabb hívek pedig utána ugranak.
A háromkirályjárás ma is élő népi hagyomány. Első említése a 11. századból maradt ránk, szövegét a 15. században írták le. A szokás részeként a fehér ruhába öltözött gyerekek, fiatalok egy rugós szerkezettel felemelhető csillagot hordanak magukkal énekelve, a meglátogatott házak lakói pedig kisebb ajándékokkal kedveskedtek nekik.
Régen a házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap pedig krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár).
Vízkereszt napján szokták leszedni manapság is a karácsonyfát.
Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz ünnepe.#januarklimanocskak #klimanocskavagyok
Forrás – Google