HÉTKEZDŐ IMA SZŰZANYÁHOZ
Édesanyám, Szűz Mária! Felajánlom Neked ezt az új hetet, minden örömével és nehézségével együtt.Kérlek, fogd meg a kezemet, és vezess utamon. Oltalmazz engem és szeretteimet, és boríts be minket palástoddal minden rossz ellen.Segíts, hogy a mai napon és ezen a héten tiszta szívvel, türelemmel és szeretettel végezzem a dolgomat. Adj erőt a kísértések legyőzéséhez és békét a lelkemnek.Köszönöm, hogy mindig meghallgatsz, és közbenjársz értem Istennél.
KÖNYÖRGÉS A MAGYAROK NAGYASSZONYÁHOZ!
‘Egek ékessége, földnek dicsősége, Magyarok Asszonya, Királynéja! Hozzád buzgó szívvel, köteles hűséggel járulunk:
Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!
Ó, Atyaistennek kedves, szép leánya, Szent István királyunk a te oltalmadba ajánlotta nemzetét, őrizd országodat szüntelen anyai szeretettel!
Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!
Krisztus Jézus anyja, Szent Gellért püspöktől tanultunk tisztelni téged, segíts, hogy mi is Nagyboldogasszonyunknak valljunk, és hűségesen szeressünk!
Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!
Szentlélek mátkája, akit Szent László királyunk Magyarország Pátrónájának nevezett, segíts, hogy lelkünk tiszta lánggal égjen, és gyermeki szívvel viszonozzuk szeretetedet!
Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!
Édesanyja, Nagyasszonya igaz magyar fiaknak, Pátrónája, pártfogója régi magyar hazánknak, tehozzád járulunk, sírva leborulunk, légy Anyja fiaidnak!
Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!
Nagyasszonyunk, hozzád fohászkodunk, hallgasd meg esdeklő kérésünket, légy hozzánk irgalmas, Isten Anyja, segíts az égbe, ó, Szűz Mária!
Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!’
IMA RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNÉJÁHOZ..
Rózsafüzér Királynéja,
sajgó szívek gyógyítója
most hozzád imádkozunk,
Légy Fiadnál szószólónk!
Szentolvasó minden szeme
reményünknek igazgyöngye!
Te megértő vagy Szent Anyánk,
palástodat borítsd ránk!
Kölcsönözd hű lelkületed,
alázatod, szelídséged!
Szent Jegyesed küldjed el!
Jó Atyánkkal békíts meg.
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
Kultúra – 2026. október 8., csütörtök | 6:00
Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.
Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről:
„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« (Vö. Zsolt 31,6)”
Patrona Hungariae-oltárkép magyar szentekkel
(Győr, bencés templom, 1642)
A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.
Örvendezzél, Isten Anyja, szíved mélyén. Boldog vagy, Magyarország, hogy Szűz Mária szent napját ünnepled. Ujjongjon az ég, a föld s a tenger!
(Az ünnep Magnificat-antifónája az I. Esti dicséretből)
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.
1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.
Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása
(egri bazilika, 1773)
A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.
Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.
Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön. Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Forrás
Diós István: A szentek élete
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Az imaórák liturgiája
Fotó: Jelesnapok.hu, Katolikus.network.hu
Magyar Kurír
Rózsafüzér Királynője
Kultúra – 2026. október 7., szerda | 6:00
Október a rózsafüzér hónapja Egyházunkban, október 7. Rózsafüzér Királynője (Regina Rosarii), az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja: hálaünnep Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért.
A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették.
Gianantonio Guardi: A Szűz és a Gyermek
Szent Domonkossal és Limai Szent Rózával (18. század)
A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Piusz pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a loretói litániába bevezette a „keresztények segítsége” megszólítást. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomása volt a győzelemről.
Veronese: A lepantói csata (1572 körül)
Az ünneplést XIII. Gergely pápa terjesztette ki, kezdetben csak azon templomok számára, mégpedig október első vasárnapján, amelyek rendelkeztek rózsafüzér-oltárral. Majd 1716-ban, a szintén a törökök felett aratott péterváradi győzelem után XI. Kelemen kiterjesztette az egész egyházra, Szent X. Piusz pedig 1913-ban visszahelyezte október 7-ére. A Rózsafüzér Királynője nevet Szent XXIII. János pápa adta az emléknapnak 1960-ban.
„Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét. Szívesen bízom ma ennek az imádságnak hatékonyságára a világ békéjét és a családokat.”
(Részlet II. János Pál pápa Rosarium Virginis Mariae
kezdetű apostoli leveléből)
A hagyomány szerint a rózsafüzér neve onnan ered, hogy az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette: „koszorút font” a Szűzanya számára.
Ismeretlen festő: Rózsafüzér Királynője Szent Szent Domonkossal
és Sienai Katalinnal
„Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”
(II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)
Kérünk téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Források
Magyar katolikus lexikon
Diós István: A szentek élete
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Katolikus.hu
Magyar Kurír
IMA SEGÍTŐ SZŰZANYÁHOZ
Szűz szülője Istennek!
Engedd, hogy tied legyek!
Tied élet s halálban,
Tied jó és balsorsban,
Tied küzdve, szenvedve,
Tied most és örökre!
Szűz szülője Istennek,
Engedd, hogy tied legyek!
Anyám benned bízom és remélek,
Anyám te utánad epedek,
Anyám te jóságos kegyelmezz,
Anyám te hatalmas védelmezz!
Anyám ó jöjj, segíts imádkozni,
Anyám ó jöjj, segíts küzdeni,
Anyám ó jöjj, segíts szenvedni,
Anyám ó jöjj, ne hagyj elveszni!
Hiszen bírsz segíteni, ó hatalmas,
Akarsz is segíteni, ó irgalmas,
Kell is segítened, ó hűséges,
Fogsz is segíteni, ó kegyelmes!
Anyám te vagy a kegyelmek anyja,
Szomorúak vigasztalója,
Bűnösök oltalma és menedéke,
Földnek reménysége, s mennynek ékessége!
Ki kérte még segélyedet hasztalanul?
Ki távozott tőled meghallgatatlanul?
Azért bizton mondom, minden szenvedésben,
Mária mindig segít, minden időben!
Biztosan állítom életben, s halálban,
Mária mindig segít, minden balsorsban!
Azért hiszem, s meghalok ezen hitemben,
Hogy veled leszek Jó Anyám, fenn az égben!!
Szűz szülője Istennek!
Engedd, hogy tied legyek!
Tied élet s halálban,
Tied jó és balsorsban,
Tied küzdve, szenvedve,
Tied most és örökre!
Szűz szülője Istennek,
Engedd, hogy tied legyek!
IMA A FÁJDALMAS SZŰZANYÁHOZ
Ó, Fájdalmas és Szeplőtelen Szűzanya, világ Királynője és Egyházunk édesanyja! Te hűségesen álltál Fiad, Jézus Krisztus keresztje alatt, és szívedet a fájdalom tőre járta át. Hozzád menekülök bánatomban és nehézségeimben, mert tudom, hogy te megértesz minden földi szenvedést.Tekints rám, édesanyám, és esdj ki számomra Istennél békét, erőt és vigasztalást. Oltalmazz meg a kísértésektől, és segíts, hogy keresztjeimet hittel és türelemmel hordozzam, egyesítve azokat a te szent Fiad szenvedésével.Könyörögj érettünk, Fájdalmas Szűzanya, hogy méltóvá váljunk Krisztus ígéreteire!