Ezen a napon hunyt el Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozó áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút villamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Nevétől elválaszthatatlan a villamos vasúti vontatás történetének váltakozó áramú fejezete. Sokoldalú, magabiztos elméleti tudással rendelkező gépészmérnök, kitűnő elektrotechnikus és nagy képzelőerejű konstruktőr volt.
Kandó Kálmán régi magyar nemesi családba született. 1892-ben avatták okleveles gépészmérnökké a budapesti Műegyetemen, ahol minden szigorlatát kitűnő eredménnyel tette le. 1893 őszétől Párizsban kezdett dolgozni, ám Mechwart András, a Ganz művek akkori vezérigazgatója hívására egy év múltán visszatért Budapestre, és 1906-ig a Ganz-gyár villamos osztályán dolgozott. Franciaországi tapasztalatai alapján villamosmotor-sorozatot, később transzformátort, váltakozó áramú kisvasutat tervezett, továbbá villamosította a Comói tó partján futó vasút egy szakaszát, ami további olasz megrendeléseket hozott a gyárnak. Mechwart nyugdíjba vonulása után a gyár új vezetése nem látott fantáziát és nyereséget a villamos vontatásban. Érdemi munka híján Kandó 1907-ben elfogadott egy újabb olaszországi felkérést, és családjával együtt Vado Ligure-be költözött és olasz vasutak villamosításán dolgozott, amiért rangos olasz állami kitüntetésben részesült. A világháború kitörése után 1916-17-ben, a Bécsi Hadügymisztériumban a vasutak szénellátásának kezelőjeként hadnagyi rangban katonai szolgálatot teljesített. Kétévi honvédségi beosztás után a Ganz-gyár kérésére felmentették a kötelező hadi szolgálat alól.
Kandó 1917-ben ismét a Ganz-gyár kötelékébe lépett mint műszaki igazgató, majd 1918-tól 1922-ig vezérigazgató volt. 1922-ben még vezérigazgatói posztjáról is lemondott, és a Ganz Villamossági Rt. műszaki tanácsadójaként kizárólag a villamos mozdonyok tervezésével és a Villamos mozdony Szerkesztési Osztály irányításával foglalkozott.
Kandó a gőzmozdonyok hatalmas szénszükségletéről és rossz hatásfokáról meggyőződve a jövőt a nagyvasúti vontatás villamosításában látta.
Kandó Kálmán 1917-ben megkezdte második vasút villamosítási, fázisváltós rendszernek a kidolgozását, amely lehetővé tette a közhasználatú erőművek 50 periódusú áramának a vasúti vontatásban való közvetlen alkalmazását. Az új rendszert a Nyugati pályaudvar és Alag közti fővonalon próbálták ki 1923. október 31-én. A fázisváltós próbaszakasz üzemi eredményei alapján határozta el a MÁV a budapest–hegyeshalmi vasúti fővonal villamosítását 1929-ben. Ez volt a világ első egyfázisú 16 kV-os, 50 Hz-es villamos-vasútvonala. Ehhez a beruházáshoz tervezte meg Kandó Kálmán a vezetéknevéről később elnevezett villamos mozdonyt.
Az energiagazdálkodás terén elért úttörő eredményeiért az MTA 1921-ben Wahrmann-díjjal jutalmazta, a Műegyetem, 1922-ben tb. doktorrá avatta, s több bel- és külföldi kitüntetésben részesült. 1924-től a Mérnöki Kamara elnöke, 1927-től a felsőház tagja volt. Az elsők között, 1930-ban Corvin-lánc kitüntetésben részesült.
1931. január 13.-án Kandó Kálmán váratlanul szívinfarktusban el hunyt. Budapest a Kerepesi temetőben díszsírhely biztosításával járult hozzá Kandó Kálmán 1931. január 16-án tartott temetéséhez. A Nemzeti Sírkertben nagyszámú megemlékező kísérte utolsó földi útjára.
Csak halála után 1932-ben adták át a Budapest−Hegyeshalom villamos szakaszt, amelyen az első menetrendszerű járat 1932. szeptember 12-én szállított utasokat Budapest és Komárom között. Kandó Kálmán főművének megvalósulását, vagyis a rendszer végleges beüzemelését már nem érhette meg. Az általa tervezett mozdony fázisváltóját Bláthy Ottó tökéletesítette.
(Forrás: Wikipédia, dka.oszk.hu, pestbuda.hu )
Tegnaphoz 225 éve, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes. Jedlik Ányos találta fel többek között a dinamót, honosította meg itthon a szódavizet, és az első fröccs is az ő nevéhez köthető.
1943. január 12.-én kedd délelőtt A Magyar Hadsereg KATONÁI mínusz 35-40 fokos szörnyű hidegben, minden tekintetben szűkös körülmények között, arra voltak hivatva, hogy mintegy kétszáz kilométer frontszakaszon a Don folyó nagy kanyarjában felfogják és visszaverjék a szovjet támadást.
Uriv-nál a szovjet hadsereg egy „hídfőt” létesített még 1942 őszén, a folyó jobbpartján, melyet csapataink nem tudtak megsemmisíteni és átszorítania a folyó balpartjára. Hadászatilag ez a szovjet „hídfőállás” hónapok alatt kiépítve és ellátva úgy többszörös tűzerővel, mint páncélosokkal, valamint a téli háborúra kiképzett és felszerelt csapatokkal, indította meg a támadást és adta meg tulajdonképpen a „kegyelemdöfést” is a Magyar Hadseregnek. A szovjet hadsereg egy héten belül majdnem teljesen megsemmisítették hadseregünket. Néhány nap alatt a veszteségünk százötvenezer ember!
Tisztelegjünk azok előtt, akik megfagytak, akik megsebesültek, kiknek segélykiáltásait senki sem hallotta! Tisztelegjünk azok előtt is, akik fogságba estek, majd ezrével pusztultak el valahol a szibériai hómezőkön és útközben. Hajtsunk fejet a hozzátartozók felé is, akiknek legtöbbje már nincs közöttünk. Ők már együtt vannak a doni hősökkel az örökkévalóságban. Tisztelegjünk azok előtt is akik példátlan hősiességgel harcoltak a támadók ellen. Mert ők is sokan voltak, akik bátorságukkal kivívták még a szovjet katonák elismerését is!
„1943. január 12-én, és az azt követő hónapokban a magyar katonák életüket adták magyar hazánkért mert becsapták őket és nemzetünket amikor azt ígérték, hogy ha részt vesztek ebben a háborúban, akkor visszakapjátok az elrabolt magyar területeket.”
„A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 %-osak voltak, az emberveszteséget 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre becsülik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma nem ismert.”
Tisztelet hőseinknek
Emlékezzünk…
„Drága Anyukám!
Nagyon várt válaszlapotokat ma kaptam meg kezeimhez. Nagy sokára jött.
Ne várjatok most már tőlem levelet és ti se küldjetek… Az orosz itt valami nagyra készül, mi meg a végsőkig kitartunk. Erre esküdtünk meg. Küldtem haza november 14- én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül.
Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek!
Istentelen hideg van. Itt ülök a géppuskám mellett és a kezem az üres csajkához fagy. Tudom, hogy mire ezt a lapot megkapod, addigra én már nem fázom és elmúlik az éhségem is. Itt halunk meg. Kérlek, hogy ne haragudj rám!
Kezedet csókolja:
Hű fiad: Jóska”
(Vitéz Bányai József géppuskás szakaszvezető két nappal később társai visszavonulását fedezve halt hősi halált)
Antóni Sándor – A Don-kanyarnál
Elszálltak a könyörtelen hosszú évek,
vele együtt mentek el az utolsó remények.
Sokat emlegetett, átkozott Don-kanyar,
Hol örök álmát alussza sok ifjú magyar.
Domboldalán vagy a folyó mentén,
Vadvirágok nyiladoznak a kopjafa tövén.
Magyar baka fekszik lent a hideg földben,
üzenetet is csak szél hoz dideregve.
Sok ifjú gyermek és családos apa,
ki a szeretteit soha többé nem láthatja.
Mégis várja őt gyermek és feleség,
kik csak félig érezték a család melegét.
Megsárgult tábori levelet esténként olvassák,
minden áldott sorát százszor megcsókolják.
Megfakult fényképeket sorba nézik,
Könnybe lábad szemük, szívük újra vérzik.
Legyen ez a halálkanyar örökké átkozott,
Mit sok százezer magyar vére áztatott.
Távol a hazától idegen földben,
Elvesztettük őket mindörökre.
De emlékük szívünkben örökké él,
Míg magyar ember él a földtekén.
Nagy árat fizettünk, hol ott semmi dolgunk,
Az értelmetlen halált, mit örök gyászként hordunk.
Emlékezzünk rájuk és soha ne felejtsék,
Ifjú életüket derékba törték.
Hajtsunk fejet némán és gondoljunk rájuk,
Egy percnyi csendet mit emlékükre szánunk.
Nincs bosszúvágyunk, azt szívünk nem akarja,
Légy örökké gyászunk árvák Don-kanyarja.
„Aludjatok, Ti áldott hőseink,
Pihenj Te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög,
S ne bántson könny, mely értetek pereg.
Apák, fiúk, szerelmes vőlegények,
Kik porladoztok mily sok éve már,
Kik elé dörgő ágyúszóval,
Véres mezőkön toppant a halál.
Aludjatok csak Don menti holtak,
Folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok ott messze idegenben,
Magyar testvéreink, fiúk és apák.
Aludjatok néma szent hadak,
Pihenni édes, pihenni jó,
Nyugtasson a Donnak halk zúgása,
Mint a Tisza folyó.
De jó tinéktek, elkísért az
Utolsó gondolat, hogy bárki győz,
E véres dáridóban a magyar nép
Él és földje megmarad.
Hozzátok el ne érjen
Itthonról sóhaj, jajgatás,
Mert ajándéktok szent:
A csendes szunnyadás…
Ezt Isten adja halott katonának,
Ki hűséges volt, bátor és derék,
Ki könnyű szívvel vitte áldozatul,
Piros vérét és drága életét.
De csitulj panasz! Nyugalmuk
Legyen mindörökre mély.
S utolsó kincsüket ne
Rabolja el földi szenvedély.
Ne zúgjon harangszó, sem ágyuk orgonája,
Csak egy könnycsepp, síró anyaszó.
Nyílaljon be a porladó szívekbe,
Mit megérez fia, a boldog szunnyadó.
Ezért hát, csitt… csak fojtva, lopva fájjon,
Hogy azóta nincs nálunk árvább a világon,
Mióta ők messze földeken, némán fekszenek,
Keresztjük korhadt, vagy sírjuk már jeltelen.
Aludjatok, hát Isten katonái,
Aludjatok Ti boldog pihenők!
Ringasson szelíden, mint az álom,
Idegen földek, távoli temetők!”
Fabula Sándor
DOBPERGÉS A DONI HŐSÖKÉRT
Tudd, hogy holnap majd keleten nyugszik a Nap,
vérben gázol, és nem állja útját a fagy!
A Don-kanyarban hó takar be sírokat.
Márványtáblán ujjam egy nevet simogat.
Nagyapám emlékére
( Fotó: Don-kanyar Emlékkápolna Pákozdon )
AKIT ÉS AMIT SOHASEM SZABAD ELFELEJTENI
1944. december 30-án lőtték a Dunába a nyilasok RICHTER GEDEON gyógyszerészt.
Sokak szerint az egyik legszeretetreméltóbb ember volt. Emlékezzünk rá!
1872. szeptember 23-án született. Szülei korai halála miatt árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, ahol gyógyszerész-gyakornok lett. Hamarosan a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett. Két évvel később külföldre utazott és több európai gyógyszertárban és gyógyszergyárban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit.
1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a Sashoz címzett patikát, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. 1907-ben Kőbányán, a Cserkesz u. 63. szám alatt felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat, melyet vezérigazgatóként irányított. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az első világháborúban kapott jelentős szerepet. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt. A második világháború elején a gyár öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, 34 államban bizományi raktárt létesített.
1942-ben megfosztották vezérigazgatói tisztségétől (a zsidótörvények miatt), majd a gyárból is kitiltották. 1942-től bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni vállalatát. Feleségét és őt Raoul Wallenberg bújtatta több mint ezer más zsidóval együtt. Minden segítség ellenére a nyilasok kivégezték, másokkal együtt a Dunába lőtték.
A gyárat a háború után újjáépítették. 1972-ben születésének 100. évfordulóján Richter-emlékérmet alapítottak és az Üllői úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg. Szülői háza ma iskolaként üzemel, ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola néven. Érdekesség, hogy abban a szobában született, amely ma tornateremként működik. (forrás: wikipédia)
„A világszerte legismertebb magyar vállalat alapítóját svájci utazása előtt a gyár udvarán sírva búcsúztatták alkalmazottai. A gyárigazgató nem először utazott Svájcba, ezúttal azonban nem szokványos utazásra készült. 1944 nyarán a 71 éves Richter Gedeon csak néhány hónapja léphetett be újra a saját gyára területére, korábban ezt is megtiltották neki.
Vezérigazgatói tisztségéről évekkel korábban le kellett köszönnie, s csak sokára kapott engedélyt, hogy díjazás nélküli tanácsadóként bejárhasson az általa alapított gyárba. A zsidótörvényeket végrehajtató hivatalok ekkorra jöhettek rá, hogy Richter szaktudása nélkül elapadna Magyarország legfontosabb exportbevétele. Talán azt is tudták, hogy a világhírű kutató-vegyész és üzletember a legkilátástalanabb személyes helyzetében is mindent meg fog tenni, hogy a gyógyszergyár sikerrel üzemeljen.
Barátai évek óta próbálták rábeszélni, hogy emigráljon, és Svájcból vezesse cégbirodalmát. Újra és újra nemet mondott, nem tudott a hazája és a gyára nélkül élni. 1944 júniusában végül elfogadta a Vöröskereszttől szerzett svájci menlevelet, így búcsúzni ment a kőbányai gyárba. A cég vezetői és munkásai ugyan megkönnyezték távozását, mégis fellélegeztek, hogy a rajongva szeretett „Richter úr” biztonságba kerül.
Néhány hét múlva megdöbbenéssel látták, hogy az alapító – kopott kabátján sárga csillaggal – ismét belép a gyár kapuján. „Nem lehetett hálókocsijegyet kapni Bernbe, mégsem tehetem ki ilyesminek a feleségem” – magyarázta szomorkás mosollyal. A Kalmopyrin és sok más gyógyszer atyja nem sokkal később zokszó nélkül hagyta el az otthonát is, majd hetek múlva, 1944. december 30-án emelt fővel lépdelt a Duna-partra induló menetben is.”
(Részlet Nyáry Krisztián írásából)
Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, így válaszolt:
Már itt vannak közöttünk… magyaroknak hívják őket.
Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.
Egy amerikai tanulmány szerint a XX. századot Budapesten készítették elő, hiszen magyar anyanyelvű volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki a XX. századot meghatározó számítástechnikát, az atom- és űrkutatást elindította, továbbfejlesztette.
Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!
– Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegőzni küldte őket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is.
Később mindhárman világhírűvé váltak. Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója.
Tudásukkal hatalmas erőt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát.
Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az őse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek.
Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, ő beszélte le Kína megtámadásáról.
Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki. Fölösleges volt. Neumann János haláltusájában magyarul beszélt…
Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója.
Simonyi Károly fejlesztette ki az Excel táblázatkezelő programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.
Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés,
Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.
Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője:
A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához.
A levegőt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat.
Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult. Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja. A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el.
Õ az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője.
Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika.
Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.
A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülőgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél.
Bay Zoltán az űrkutatás úttörője.
1946-ban amerikai kutatókkal egyidőben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.
Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: õ tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.
Csonka János és Bánki Donát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval működik.
A benzint levegővel keverő karburátor ötletét egy virágáruslánytól „kapták”, aki vékony csőbe levegőt fújva permetezett vizet a rózsákra.
Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós,
Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt.
Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm,
Goldmark Péter a színes televízió,
Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.
Rubik Ernő zseniális találmánya, a világot meghódító bűvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részéről.
Hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója.
Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot:
Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejező ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar.
Forrás: Világfigyelő Várnay Krisztina,
Hogy milyen magyarnak lenni?
Nem egyszerű! Miért? Na, nézzük:
1. Saját Istened van, a magyarok Istene.
2. Úgy tudsz káromkodni tíz percig folyamatosan, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.
3. Büszke vagy rá, hogy a magyar lányok a legszebbek annak ellenére is, hogy még soha egyetlen Miss World-öt se nyertek.
4. Már minden, a környéken őshonos gyümölcsből és zöldségből főztél pálinkát.
5. Naponta hálát adsz Istennek, hogy a magyar lóra termett, és nem termetre ló.
6. Biztosan tudod folytatni ezt: váp, váp, vápsuváp, váp, váp, suváppáp…
7. Csodálkozol, ha a gyermeked frusztrált, amikor kizárólag olyan meséket olvasol neki esténként, amelyekben a kislányt megeszik, a farkast leforrázzák vagy felkoncolják, a malackákat megzabálják, az albínó csajt megmérgezik, továbbá olyan dalocskákat énekelsz neki, melyekben a csigának lángol a háza, a bocit valaki durván megcsonkította, a gólyának véres a futóműve, és a varjúcskának kivájták a szemecskéjét.
8. Amikor édesanyád felhív, az első kérdése, hogy „ettél?”
9. Nem tudsy írni angol billentzűyeten, mert fel van rajta cserélve ay z és a y.
10. Soha nem kapkodsz el semmit. Letojod, hogy Kossuth Lajos azt üzente: elfogyott a regimentje! Majd, ha még egyszer üzeni, akkor esetleg méltóztatsz lépni valamit.
11. Olyasmiket tudsz, amiket más nemzetek fiai nem, például, hogy mindenki másképp csinálja, nehéz a boldogságtól búcsút venni, mindenkinek van egy álma, citromízű banán nincs a banánfán, és sajtból van a hold. Valamint azt is, hogy milyen színű a kislány a zongoránál.
12. Augusztus 10.-e után már nem eszel dinnyét, mert Lőrinc belepisilt.
13. Vacsoravendégeidet addig tömöd, amíg már mozdulni se bírnak.
14. Nagyanyád azzal ijesztgetett, hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz, és a szüleid az orrod puhaságából állapították meg, hogy igazat mondtál-e.
15. Sírva vigadsz és gyalázva tisztelsz.
16. Két hét amerikai tartózkodás után három hónapig akcentussal beszéled az anyanyelvedet.
17. Kiskorodban beadták neked, hogy a sok répától jobban tudsz majd fütyülni.
18. Ha valaki nem tud téged az asztal alá inni, az nem is ember.
19. A vegetarianizmust betegségnek tartod, és teát csak olyankor iszol, amikor beteg vagy.
20. Nem érdekel különösebben, ha lisztérzékeny vagy, mert még mindig hallgathatsz Bartókot vagy Kodályt.
21. Nem három, hanem négy nagy ünneped van: karácsony, húsvét, pünkösd, és a disznóölés.
22. Neked nem csak főbűnből, szűk esztendőből és törpéből jutott hét, hanem vezérből is.
23. A húslevest kenyérrel eszed, a pizzát tejföllel, a töltött káposztát pedig előételnek.
24. A világon bárkinél jobban tudsz mindent.
25. Számodra a piálás nem alkoholizálás, hanem életstílus.
26. Már az elemiben beléd verik, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez, mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot… Épp csak azt felejtik el közölni, hogy hol, mikor és mivel.
27. Tisztában vagy vele, hogy félig berúgni kidobott pénz, és nem étterembe jársz vacsorázni, mint a hülye franciák, hanem a konyhába.
28. A jelenre tudsz koncentrálni, mivel megbünhődted már a múltat s jövendőt egyaránt.
29. Úton-útfélen hangoztatod, hogy a magyar a leggyönyörűbb nyelv a világon, b*zmeg!
30. Magyarul válaszolsz az angolul útbaigazítást kérő külföldinek, de lassabban és hangosabban beszélsz, hogy értse.
31. Meggyőződésed, hogy minden feltaláló, Nobel-díjas tudós és hollywoodi sztár vagy magyar származású, vagy csak szimplán magyar!
32. Kacagva viszel be a szervezetedbe annyi koleszterint, például disznóvágás alkalmával, amennyinek a tíz százalékától egy távol-keleti vagy nyugat-európai nyámnyila rögvest infarktust kapna.”