Nagyböjt

Mit kell tennünk? Csak a lényeg 5 egyszerű pontban:

ÖNMEGTARTÓZTATÁS: A böjtben önmegtartóztatást gyakorlunk. Nem azért mondunk le dolgokról, mert azok rosszak lennének, alapvetően jó dolgokról mondunk le egy nagyobb jó érdekében. („Alapcsomag” mindenkinek: a nagyböjt összes pénteke hústilalmi nap, hamvazószerda és nagypéntek pedig szigorú böjti nap.)

SZERETET: Az egész nagyböjtnek semmi értelme, ha presztízsért, „önfejlesztés” céljából csináljuk, vagy a nagyvárosi ember pszichés nyomorát akarjuk vele mérsékelni. Ez nem egy projekt és nem is életmódváltó kurzus. Csak akkor van értelme, ha Isten és az embertársaink iránti áldozatos szeretet vezérel minket. Ez a mérce.

DÖNTÉS: A böjt elején el kell döntenünk, hogy mivel böjtölünk. Jó, ha egyszerűen betartható elhatározást teszünk és lehetőleg nem hosszú listát írunk, amit azután nem tudunk betartani. Dönteni kell, hogy miről mondunk le.

SZABADSÁG: Nem akkor gyakoroljuk a szabadságunkat amikor válogathatunk a lehetőségekből, hanem amikor lemondunk valamiről. Kiderül, hogy nem függünk tőle. A bálványaink lerombolása révén kerülhet Isten újra az őt megilleti helyre.

CSEND: Ne híreszteljük, hogy böjtölünk és ne szelfizzünk a hamvazószerdai homlokunkkal. Ez ránk és Istenre tartozik, hisz maga Jézus mondja: „ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.”

Végezetül Szent Bernáttal elmélkedve készüljünk az előttünk álló időszakra: „rá kell jönnöd, hogy egyetlen útról van itt szó, noha két irányba tart, és eszerint különféle nevekkel illetik: a gonoszság útja azoknak, akik lefelé haladnak, míg az igazság útja azok számára, akik fölfelé tartanak. (…) Jákob is azt látta, hogy az angyalok ugyanazon a létrán jártak fel és le. Mit akar ez jelenteni? Azt, hogyha vissza akarsz térni az igazsághoz, nem kell olyan új utat keresned, amit nem ismersz, hanem inkább azt keresd, amelyen lecsúsztál.”