Hogy mit kívánok neked az év minden napjára?
Azt, hogy lássál,
Hogy a sötétben is lásd a fényt,
Hogy a háborgó világ ellenére is
béke lakjon a szívedben.
Hogy egyedül se legyél magányos,
Hogy tudjál örülni a vannak,
Hogy ne hazudj magadnak hamis örömöket,
Hogy megtaláld a kezdet tisztaságát,
Hogy ne sirasd az időt,
Hogy meglásd benne a végtelen lehetőségét,
Hogy a csendben,
a benned levő csendben
meghalljad a lelked szavát.
Bölcsességet kívánok,
sok-sok bölcsességet,
Hogy felismerd,
Hogyan helyes lépned,
Mit érdemes meglátnod,
Mit kell megtenned,
Mit kell szólnod,
Hova kell eljutnod.
Hogy soha semmit ne kelljen
megbánnod.
Dona Gelsinger
Van a cél…
És van az út. Sokan azt mondják, elégedj meg azzal, amid van, amit kaptál, ne akarj többet, ne légy elégedetlen, ne álmodozz. De ne hallgass rájuk! Igenis, legyenek álmaid, céljaid, nem baj, ha most megvalósíthatatlannak tűnnek. De ha nem álmodsz róluk, ha nem teszel értük, ha eleve feladod, valóban, soha nem is éred el őket. És miközben célodért küzdesz, fedezd fel az oda vezető út szépségeit is. De ne állj meg mellettük, ne maradj ott. Hanem lépj tovább. Célod felé. Mert mindez nem hiába van ott. Azért van, hogy majd még jobban tudd értékelni, ha elérted célodat, azért, hogy teljes legyen a kép. A sok szépség, amit útközben észrevettél, gyűjtöttél, célod elérésével válik teljessé. Benne, célodban nyer értelmet. Útra is szükség van, és célra is. Egyik sem teljes a másik nélkül. Igen, a cél, és az úton felfedezett sok kis apróság együtt jelentik az életet.
Az Életet.
(Csitáry-Hock Tamás)
“Légy erős! Ne hátrálj meg! Ne félj! Álmodj, harcolj, és szeress! Szerezz szép perceket és felejthetetlen pillanatokat! ÉLJ! Ne holnap, ne később, most! Emlékezz arra a személyre, ki a szívedben vagy. Muszáj, hogy így legyen.”
Gyönyörű évet kívánok nektek!
(Peter Noel)
