Útravaló

JÚNIUS

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

június 22.

„Ne aggódjatok!” Erkölcsi tekintetben nem lehet két úrnak szolgálni. A pénz és a gazdagság szolgálata szabadjára engedi az ösztönöket, a kapzsiságot és az erőszakot. Jézus nem ijesztgetni akar, hanem rámutat Isten gondviselő szeretetére. Szól a teremtett dolgok szépségéről és a természet csodálatos világáról. Ha Isten így gondoskodik az egész teremtésről, éppen ránk, emberekre ne lenne gondja? Ő nem a régmúlt időben teremtette meg a világmindenséget és benne az embert, hanem folyamatosan teremti, gondoskodik róla. Azt kéri tőlünk, hogy bízzunk benne, és ne aggodalmaskodjunk. Kéréseinkkel mindig bátran forduljunk hozzá. Ő mindig megadja nekünk, amire valóban szükségünk van. Hiszed ezt?

Magyar Kurír

június 21.

Ahol a kincsed, ott van a szíved is.” Az ember a földi javak helyes használatával válik alkalmassá az örök életre. A földi javakra szükségünk van. Naponta dolgozni kell értük, mert segítik az életünket. Jézus itt a javak bálványozását kifogásolja. A túlvilágra semmit nem vihetünk az anyagi javainkból, csak jótetteinket, amiket ezek segítségével cselekedtünk. Semmi nem a tiéd, mindennek a használója vagy csupán. Az anyagiasságnak az a veszélye, hogy beszűkíti a szívet, az értelmet, és így nem tudunk felemelkedni Isten nagylelkűségéhez. Ezért van szükség arra, hogy a lelkünkkel lássunk. Ahogyan a testi szemünkkel eligazodunk a környezetünkben, úgy a Lélek szeme hozzásegít bennünket ahhoz, hogy meglássuk az örök értékeket. „Ki szívét osztja szét…”

Magyar Kurír

június 20.

Mert ha ti megbocsájtjátok az embereknek, hogy vétettek (ellenetek), mennyei Atyátok nektek is megbocsájtja bűneiteket.” Jézus többször elvonult imádkozni. Neki mindig volt mondanivalója az Atya számára, mert ő közvetített az ember és a teremtője között. A tanítványok kérték, hogy őket is tanítsa meg így imádkozni. Egyszerűen fogalmaz: Isten a mennyei Atya, ő tudja, mire van szükségünk, még mielőtt kérnénk. Ezért ne a szavak özönében bízzunk, hanem az Atya irgalmában. Mert ahogy mi tudunk megbocsátani, úgy bocsát meg Isten is nekünk. Ő irgalmas hozzám. És én mennyire vagyok irgalmas embertársaimmal? Mikor mondtad legutóbb, hogy „bocsáss meg”, vagy azt, hogy „megbocsátok”? Ma is megteheted!

Magyar Kurír

június 19.

„Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.” Ma megvan bennünk a hajlam a feltűnésre, a hiúságra. Szeretjük az elismerést, a dicséretet. De ha csak ezért teszem a jót, az bizony képmutatás. A farizeusok a saját buzgóságuk látványos fitogtatására használták az alamizsnálkodást, az imádságot és a böjtöt. Azért tették ezeket, hogy az emberek lássák, mennyire vallásosak. Hányan viselkednek ma is hasonlóképpen? A helyes vallásosságot Jézus mutatta meg. Ő természetes életet élt annak ellenére, hogy mélyebb kapcsolatban állt az Atyával. Figyeld meg, hogyan beszélgetett az Atyával! Ő tudja, milyen lelkület lakik benned. Ne azért imádkozz, böjtölj és tedd a jót, hogy megdicsérjenek érte!

Magyar Kurír

június 18.

„Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok?” Az Ószövetségben a felebaráti szeretet a szűkebb környezetre irányult vagy azokra, akik jót tettek az illetővel. Csak a családon, rokonságon, vallási közösségen belüliek felé volt érvényes. Jézus azt kívánja, hogy emelkedjek fölé ennek az ösztönös magatartásnak, és előlegezzem meg a szeretetet embertársaim iránt. Isten is ezt teszi velünk, teremtményeivel. Ő előbb szeretett minket, mint ahogy mi szerettük őt. Számodra is megelőlegezi szeretetét és bizalmát a mennyei Atya! Így mélyebb, bensőségesebb kapcsolatra teszel szert, a fiúi kapcsolatra. Törekszem-e a tökéletességre? Ma én is elsőként akarok szeretni!

Magyar Kurír

június 17.

Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: »Szemet szemért, fogat fogért.«” A megtorlásnak nem volt szabad nagyobbnak lenni, mint az okozott kárnak. Ez volt a megtorlás törvénye. Lényegében az egyensúlyra törekvés gondolata indította el ezt az elvet, amely mai életünkben is jelen van. Hány ember, család, közösség életét mérgezi meg a bosszúállás szelleme! Jézus felülemelkedik ezen, s a szeretet és a megbocsátás törvényét hirdeti. Sokan ma sem értik, vagy nem tudják elfogadni ezt. A célom, hogy a haragomat jóval, megbocsátással, szeretettel győzzem le. Ez olykor oktalanságnak, meghunyászkodásnak látszik, de valahogyan el kell kezdeni a megbocsátást. El tudod-e viselni a méltánytalanságot?

Magyar Kurír

június 16.

Jézus az Isten országáról tanít. Példabeszédekben akarta megértetni a hallgatóival, hogy nem egy földi értelemben vett országról beszél. Tanít az Istenről, aki nem haragvó és bosszúálló Isten, hanem a mi jóságos mennyei Atyánk, Apácskánk. Tanít arról is, hogy az ember a halála után nem az alvilág sötétségébe kerül, hanem meghívást kapott Isten csodálatos életébe és boldogságába. Beszél arról is, hogy Isten megbocsát a bűnösnek, nem kell reménytelen állapotban leélnie a földi életét. Pünkösdkor eljön majd a Szentlélek, és beigazolódnak Jézus Krisztus szavai: „S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.”

Ma két példabeszédet hallottunk az evangéliumban, amelyek ugyanazt jelenítik meg nekünk. Hallottuk a vetésről és a mustármagról szóló példabeszédet, amely egyet akar nagyon hangsúlyozni: Isten országa nem a mi teljesítményünkből jön létre. „A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, végül telt szemet a kalászban.” Ha igent mondunk Isten országára, a többi az ő szeretetének műve. Ez az, amit nehezen tudunk értelmezni. Miért? Mert ma teljesítményorientált világot élünk. A fejlődés mértéke az, hogy mennyire veszed át a ritmust. Mennyit tudsz termelni, mennyi áramot, pénzt tudsz megspórolni, hány diplomád van, szerepel-e a neved előtt a „dr.”, és még sorolhatnám. Ebben a világban és e gondolkodásmód szerint csak az az értékes ember, aki teljesíteni tud. Erre nevelik a gyermekeket már iskolás koruktól kezdve az egyetemig, s ezzel találkoznak felnőttként a munkahelyen is. Egyházunkban is tapasztalhatók a világnak e hatásai, például, amikor azon mérik le a jó papot, hogy hány szentmisét tud elmondani egy hétvégén, vagy hány egyházközséget képes ellátni.

Ezzel szemben Isten a ma hallott példabeszédekben azt mondja: te önmagadban érték vagy! Egyedül azért, mert embernek születtél, s mint ember, Isten képét hordozod magadban a teremtett világban. Értékességed Isten előtt egyáltalán nem attól függ, hogy milyen teljesítményt tudsz felmutatni. Hiszen mustármagnyi hitedből ő sarjaszt szeretetágakat, amelyek menedéket nyújtanak másoknak is.

Korunk gondolkodása megjelenik vallásos életünkben, s azon belül az imaéletünkben is. Azt gondoljuk, hogy minél több imát mondunk el, annál biztosabb az eredmény. Nagyon sokan úgy képzelik az imádságot, mint az imakönyvek előre megfogalmazott, hosszabb-rövidebb imáinak elmondását. Sokan rendíthetetlenül, gépiesen mormolják megszokott imáikat. Jó néhányan megrekednek a bérmálkozott ifjú hit- és imaéletében. Pedig a hitünkben, a lelki életünkben, az imádáság terén is szükség van a fejlődésre, amelynek mozgatója, ösztönzője a Szentlélek. Próbáltál már a saját szavaiddal imádkozni? Ha még nem, akkor próbáld meg! Próbáltál már elsőként szeretni, tenni a jót? Próbáld meg! Maga a Szentlélek fog segíteni neked.

Engedjük működni magunkban Isten Szentlelkét. Fontoljuk meg Szent Pál szavait: „Kérlek tehát benneteket, hogy lélek szerint éljetek.” Mondjuk ki mustármagnyi igenünket Istennek, és kegyelme valósággá terebélyesíti bennünk Isten országát.

Magyar Kurír

június 15.

„Beszédetek legyen igen, igen; nem, nem. Ami ezt meghaladja, az a gonosztól van.” Az esküvel kapcsolatos szembeállításban Jézus tovább megy az Ószövetség hamis esküt tiltó parancsánál. Az egészet megtiltja. Abban az időben, amikor a zsidók között mindennapos volt az esküdözés, a fogadkozás, Jézus azt ajánlja tanítványainak, hogy beszédükben legyenek egyszerűen becsületesek és egyenesek. Mert az embernek nincs tulajdonjoga a menny, a föld vagy Jeruzsálem fölött, csak egyedül Istennek. Még a saját testünkkel sem rendelkezünk teljesen. Ennél fogva senkinek sincs joga az ilyen dolgokra mint tanúkra esküdni. Milyen a beszédem? Egyszerű, egyenes, becsületes? Mennyire vagyok szavatartó ember?

Magyar Kurír

június 14.

Jobb neked, ha elvész egy testrészed, minthogy egész tested a kárhozatra kerüljön.” Jézus felhívja a figyelmedet a rosszra való hajlamaidra, amelyek okai lehetnek a bűneidnek. Meg akarja mutatni neked, hogy ha időben megfékezed azokat, elkerülheted a bűnt. Magunkban hordozzuk az ösztönös kívánságaink lehetőségeit. Jézus ezek komolyan vételére buzdít minket, ezért használ a keleti emberek által jól ismert, erős képeket. Természetesen nem öncsonkításra buzdít, hanem a rossztól való radikális elfordulásra. Olyannyira, hogy a házasság kötelékét is felhozza. A férfi és a nő szeretetszövetségét, amelyet Isten komolyan vesz. Nem csak magadért vagy felelős, hanem a házastársadért is. A hűtlenség: gyávaság!

Magyar Kurír

június 13.

„Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott az ajándékodat az oltár előtt, s előbb menj, békülj ki testvéreddel.” Jézus azt mondja, hogy a bűn gyökere a rosszakarat. A gyűlölködő lelkület nem kedves Isten előtt. Ezért aki így él, ne kedveskedjen neki semmilyen ajándékkal, mert az álságos magatartás. Jézus az Atyát mutatja be, akit senki nem formálhat az indulatai szerint, úgy, ahogy éppen megfelelő neki. Nekünk kell hozzá alakulnunk! Ha tiszta lelkülettel vagy bűnbánattal közeledsz hozzá, nem zavar el! Megmutatja neked irgalmasságát! A családtagodban, a munkatársadban, a testvérben, akinek éppen ma megbocsátasz!

Magyar Kurír

június 12.

Isten kinyilatkoztatta magát az Ószövetség emberének. Az idők teljességében pedig az Ige testté lett. Ennek ellenére a zsidók nem fogadják el Jézust Messiásnak. Rá akarják bizonyítani, hogy szemben áll a mózesi törvénnyel. Rendszeresen szembesítik az Írásokkal, és azok alapján próbálnak fogást találni rajta, szavain és tettein. Hiába mondja nekik Jézus, hogy ő nem megszüntetni jött a Törvényt, hanem tökéletessé tenni. Isten azért adta a népnek a Törvényt, hogy elősegítse kapcsolatukat vele és egymással. Ám a zsidók a betűt nézték, és csak a betűt! Jézus pedig a Törvény szellemét, amikor teljes hódolattal megtette az Atya akaratát. Ezt a többletet kaptuk az evangéliumban. Megtesszük, amit Jézus kér tőlünk?

Magyar Kurír

június 11.

„Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa! (…) Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok.” Jézus elküldi apostolait, és elmondja nekik, mit tegyenek, mit vigyenek magukkal. Egy életprogramot ad tehát nekik. Hirdetniük kell szavaikkal és tetteikkel, hogy Isten közel jött hozzánk, a teremtményeihez, s országa nem egy távoli valóság, hanem egészen közeli. Ha mernek ráhagyatkozni az Atya akaratára – ahogyan Jézus is teszi –, akkor megtapasztalják a csodákat egész útjukon. Ezért mondja nekik Jézus: ne az emberi biztonságot és megoldásokat keressék, mert akkor nem fogják érezni annak erejét, aki küldi őket. Ez ma is érvényes minden apostolra és Krisztus-követőre. Elindultál már?

Magyar Kurír

június 10.

„Boldogok (…), örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben.” A nyolc boldogságban ott húzódik Isten életének mélysége. Ő másképpen és másban látja az ember boldogságát. Nem a megszerzett mulandó javak, tárgyak, hanem az örök értékek, a lélek benső gyümölcsei adják az igazi boldogságot. Az életed az érdemszerzés ideje, az örök boldogságod előkészítése. Istentől kaptad a képességeidet, ő ad neked lehetőségeket és életteret, ahol megélheted karizmáidat, és használhatod a világ javait magad és mások javára. Ha Isten szemével nézel, megérted, miért boldog, aki sír, aki lélekben szegény, akit Jézusért üldöznek. Téged mi tesz boldoggá? Hol keresed a boldogságot?

Magyar Kurír

június 9.

A mai elmélkedésünk az üdvösség történetének első lapjaival kezdődik, amikor a férfi és a nő a kígyó hazugsága következtében nem engedelmeskedik Isten szavának. Elveszítik az Istennel való bensőséges közösséget. A számonkérés idején pedig Ádám Évára, Éva a kígyóra próbálja áthárítani a felelősséget. Az első bűn és következménye kihat az egész emberiségre. A gonosz ugyanezzel a módszerrel kísért ma is. Isten azonban megkönyörül az emberen, és megígéri a Megváltót: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékaid és az ő ivadékai közé; ő széttiporja a fejedet” (Ter 3,15). A sátán ettől kezdve ellenségének tekinti az embert, és el akarja pusztítani a bűnben. De maga az Úr jön el az idők teljességében, hogy helyreállítsa az embernek az Atyával való kapcsolatát. Az asszony ivadéka, Mária fia véget vet a sátán hatalmának.

Jézus bejárta egész Galileát, és ördögöket űzött ki az emberekből. A nép lelkesedett érte. Az írástudók pedig megvádolják: hatalmát Belzebub befolyásának tulajdonítják. Aljas vád ez. De Jézus megválaszol nekik: „Ha a sátán saját maga ellen támad és így meghasonlik magával, nem maradhat meg, hanem elpusztul” (Mk 3,26).

Jézus betekintést enged a sátánnal való küzdelmébe. Példabeszédben mondja el: „Senki sem törhet be az erős ember házába és nem rabolhatja el holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi őt. Csak azután foszthatja ki a házát.” Jézust az ördöggel való szövetkezéssel vádolják. Ezért utal a sátánnal folytatott küzdelmére. Lukács valamivel részletesebben mondja el a példabeszédet. „Amíg az erős ember fegyveresen őrzi házát, biztonságban van a vagyona. De ha egy erősebb megtámadja és legyőzi, elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és a zsákmányt szétosztja.”

Ezt a kozmikus arányú küzdelmet látja előre a próféta, amikor ezt mondja: „Miért, hogy nemzetek háborognak? (…) Fölkelnek a föld királyai az Úr ellen és az ő Fölkentje ellen. (…) Repesszük el rabláncukat, hajítsuk el igájukat! (…) Mosolyog a mennyben lakozó. Neveti őket a Mindenható. Majd mondja fiának: »Jobbom felől foglalj helyet. Míg lábad alá zsámolyul alázom minden ellenségedet«.” (Zsolt 110,1) Ezt a világot átjáró harcot Isten a sátántól elragadott fegyverekkel vívja: „Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket” – idézi Szent Pál Jób könyvéből.

A sátán a kereszttel akarta legyőzni és megsemmisíteni Jézust és művét. Krisztus ezt veszi ki a kezéből, és így a saját fegyverével győzi le a sátánt.

Ezután jön Jézus anyja és rokonai, mert szeretnék látni őt. Sokféle hír keringett akkoriban Jézusról. Aggódva érkezik Mária és a hozzátartozók. A tömegen keresztül hallják Jézus válaszát: „Aki teljesíti Atyám akaratát, az az én testvérem és anyám.” Ha követjük példáját, elfogadjuk és teljesítjük az Atya akaratát, akkor olyan bensőséges kapcsolatba kerülünk vele, hogy az hasonló lesz a legszorosabb családi kapcsolatokhoz. Meghív minket a Szentháromság szeretetközösségébe. Abba a valóságba, aki Isten maga. Oda, ahol az ember a kezdetkor volt, a bűnbeesés előtt. Isten értünk lett emberré és üresítette ki önmagát. Az ő halála vezet ki minket a halálból, mert az örök életre lettünk teremtve. Azért, hogy ott legyünk, ahol ő van. Keresed-e, teljesíted-e az Atya akaratát?

Magyar Kurír

június 8.

„Nem tudtátok, hogy Atyám házában kell lennem? De ők nem értették, hogy mit akart ezzel mondani.” A tizenkét éves Jézus ott maradt a templomban. Ott ült a tanítók között, és hallgatta, kérdezte őket. Mária sok mindent nem értett, de mindent megjegyzett, és elgondolkodott az eseményeken. Az édesanya szíve szeretettel kíséri gyermekét. Sokszor aggódva, fájdalmak tőreitől gyötörten, máskor örömmel, boldogan. Hány édesanya él körülötted is, akik látják gyermekeik szenvedéseit! Vagy sokszor nem értik, hogy mit miért tesznek. De mindent megjegyeznek, és aggódva, féltve kérdezgetik: „Fiam, miért tetted ezt velünk?” Égi Édesanyánk is szeplőtelen szívének szeretetével kíséri az életedet!

Magyar Kurír

Útravaló – 2024. június 7., Jézus Szentséges Szíve

NÉZŐPONT – 2024. június 7., péntek | 5:01

„Éppen így jobban örülnek a mennyben egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak, akinek nincs szüksége megtérésre.” Jézus nem elégszik meg azzal, hogy a többség biztonságban van, hanem otthagyja őket, és elmegy megkeresni az elveszett bárányt, mert az ugyanolyan fontos neki, ugyanúgy szereti azt is! Vagy talán még jobban? Nem ismersz magadra? Örökösen elkóborolsz, mész a saját fejed, a szeszélyeid után, otthagyva őt? De Jézus utánad megy, és visszavisz a vállán! A keresztet is a vállán vitte, mert „senkinek nincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért”. Engeded, hogy utánad jöjjön, visszavigyen, és bevezessen mélyebb barátságába? Ez Jézus Szent Szíve!

Magyar Kurír

júniuis 6.

„Melyik az első a parancsok közül?” – kérdezi az írástudó Jézustól. A kérdés őszinte és nem áskálódó. Jézus tudja ezt, ezért idézi a „Halld, Izrael” kezdetű fohászt, és összekapcsolja azt a felebaráti szeretet parancsával. Ez a szeretet Jézus szerint nem érzelem kérdése, hanem engedelmesség az Atya iránt, türelem, valamint segítségnyújtás az embereknek. Egy életprogramról van szó tehát. Istent akkor szeretjük, amikor felemelkedünk gondolataihoz, akaratához. A szeretet számunkra nem csupán érzelem kérdése: „Most boldog vagyok, mindenkit szeretek!” „Most megbántottak, ezért mindenki hagyjon békén!” Keresed az életed értelmét? Szeresd Istent a felebarátban. Most jön feléd!

Magyar Kurír

június 5.

„Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagy tévedésben vagytok.” A szadduceusokat a túlvilág és a feltámadás kérdése nem nagyon érdekelte, csak a jólét itt a földön. Ebben látták Isten áldását. Provokáló kérdésükkel Jézust kellemetlen helyzetbe akarták hozni. Ő azonban átlát rajtuk, és megfelel nekik: Isten él, ezért ő ad életet a halál után is. Isten maga az élet, nincs helye benne a halálnak, mert a halál a bűn következménye. Olyannyira igaz, hogy ő maga az élet, hogy Jézusban még a halálos sebeket is magán viseli. Testvér! A te sírod is üres lesz egyszer, mert fel fogsz támadni. Csak a földi jólét érdekel? Hiszel-e az örök életben, vagy csak imádságod közben gondolsz erre?

Magyar Kurír

június 4.

„Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” A farizeusok azt tartották, hogy amikor eljön a Messiás, meg fogja tagadni a rómaiaknak való adófizetést, és felszabadítja Izraelt a rómaiak uralma alól. A kérdés tehát valójában az, hogy Jézus-e a Messiás, vagy sem. Ha azt válaszolja, hogy fizessetek adót, akkor nem Messiás, és bevádolhatják a főtanácsnál. Ha viszont azt mondja, hogy ne fizessetek, akkor a rómaiaknál emelhetnek panaszt ellene. Akik dénárt használtak, azok elismerték Róma uralmát. Jézus kér hát tőlük egy dénárt. Ezzel rámutat a képmutatásukra, mert azt képviselik, hogy nem kell adót fizetni, de ott van a pénz a zsebükben. Teljesítem-e társadalmi és egyházi kötelezettségeimet?

Magyar Kurír

„A kő, mit az építők megvetettek, szegletkővé lett. Az Úr művelte ezeket, csodálatos szemünk előtt, amit cselekedett.” Az Atya elküldte egyetlen Fiát, s mi, akik gonoszak vagyunk, megöltük őt, és folyamatosan megöljük gonoszságainkkal, bűneinkkel. Nem becsüljük, sőt sokszor megvetjük. Amikor kidobjuk életünk szőlőskertjéből, vagy úgy teszünk, mintha a miénk lenne a szőlő. Mit tesz a szőlő ura? Hányszor provokálom Istent, amikor megvetem Fiának parancsait? Úgy tesszük a dolgainkat és úgy használjuk a teremtett világ javait, mintha örökké itt a földön élnénk. Önző módon élem-e az életem, habzsolom-e a világ mulandó értékeit? Vélt vagy valós szükségleteim az elsődleges szempontok számomra?

Magyar Kurír

Útravaló – 2024. június 2., Krisztus Szent Teste és Vére, Úrnapja

NÉZŐPONT – 2024. június 2., vasárnap | 5:01

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

június 3.

Ahogy rácsodálkozunk Betlehem barlangjának szegénységére, a názáreti évek csodátlan csendjére, a kereszten megalázott, önmagát kiüresítő Istenre, úgy kell rácsodálkoznunk Jézusnak a kenyér és a bor színe alá rejtőző személyességére. Ő merte vállalni a dologi lét személytelenségét, s remélte, hogy egyszer megtanulunk a dolgok mögé látni.

Világunk azért nem érti az Eucharisztiában köztünk élő Krisztust, mert elszokott attól, hogy a dolgok mögé lásson, és felfedezze azok igazi értelmét. Kommunikációs zavar van. Az embernek újra kell gondolnia kapcsolatát Istennel. Mennyi időt töltesz imádságban, az Oltáriszentségben köztünk élő Krisztus előtt? Erre is gondolt Jézus az utolsó vacsorán, ezért mondta apostolainak: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Úgy intézi, hogy az apostolok tevékeny munkásai legyenek ennek a csodának, folytonos valósággá téve az ő jelenlétét és felénk irányuló kezdeményező szeretetét. A kenyér mint anyag így válik élővé, Krisztussá! Odáig megy, hogy a kezünkbe adja magát. Ahogyan annak idején Mária kezébe tette emberi létét, úgy most és minden szentmisében a te kezedbe és szívedbe lép az Isten! Kell ennél személyesebb kommunikáció?

„Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik! (…) Vegyétek, és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé. Ez a vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” Mit érzel, amikor látod a kovásztalan kenyeret, és hallod Jézusnak ezeket a szavait? Túllátsz-e az érzékelhető valóságon? Jézus valóban itt van közöttünk, az Oltáriszentségben! Hiszed ezt a jelenlétet?

Ő így akar ránevelni minket arra, hogy amint a hit által felfedezzük a jelenlétét, úgy fedezzük fel a gondviselő Isten kezét a legkisebb dolgokban is, a hajunk szálának leesésétől a mezők liliomának pompájáig. „Krisztus szava, ami a semmiből létre tudta hozni azt, ami előzőleg nem létezett, ne tudná átváltoztatni a létező dolgokat azzá, amik még nem voltak? Egyáltalán nem kisebb cselekedet megadni a dolgoknak az első természetüket, mint az utóbbit megváltoztatni.” (Szent Ambrus)

„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg őbenne. (…) Aki engem eszik, élni fog általam.” Az Eucharisztia vétele tehát nemcsak Krisztussal egyesít, hanem az Atyával és a Szentlélekkel is összekapcsol minket. Felfedezted, hogy életed Istenben van elrejtve? A szentáldozás a Szentháromsággal megélt közösség forrása, ezért „általa” élünk, mert tőle kapjuk az életet, az ő életét, mert annak testét esszük, aki maga „az élet”: „aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él”. „A hit titka” – hirdeti az Egyház minden szentmisében.

Az Oltáriszentség testvéri közösségünk forrása is. Ahogyan Szent Pál írja: „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből részesülünk.” Az Egyház az egy kenyérből részesül, ezért egy testet alkot Krisztus titokzatos testével.

Magyar Kurír

június 1.

A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogy miképpen okozhatnák Jézus vesztét. Megkérdezik tőle, hogy milyen hatalom birtokában tanít és cselekszik. Ez nem egyszerű kérdés. Jézus visszakérdez: „Keresztelő János hatalma honnan származott? Istentől vagy az emberektől?” Mivel az írástudók félnek, hogy mit gondolnak majd válaszukról az emberek, kénytelenek beismerni, hogy nem tudják. „Akkor én sem mondom meg” – hangzik Jézus válasza. Így saját aljasságuk lett a vesztük. Márk evangélista szeretné, ha felnéznénk Jézus bölcsességére. S talán megkérdezi olvasóitól: ők miként használják egyházi vagy világi „hatalmukat”? Milyen bátran kérdeznek meg erről másokat?

Magyar Kurír