Május

Máriáról röviden 9. – május 21.

Hívhatjuk-e Máriát „társmegváltónak”?

A kifejezés tisztázatlansága miatt nem szerencsés. Egyházunk tanítja, hogy Mária „a Megváltó nagylelkű társa” (Lumen gentium, 61). Egy mariológus kolléga szerint a „társmegváltó” címet a leghelyesebben a Szentlélekre lehetne alkalmazni, hiszen ő a megváltás művében aktív isteni Személy. Mária együttműködése Jézussal a megváltásban nem merül ki csupán abban, hogy világra hozza őt, ugyanakkor a Szűzanya nem is Fiával egyenrangú vagy szükségszerű „társ”, aki nélkül Isten mintegy „tehetetlen” volna.

Máriáról röviden 8. – május 19.

Mária tényleg olyan, mint egy nyak, mely a testet a fejjel összeköti?

A középkori Mária-tisztelet egyik képe ez Szent Bernardintól: Mária „a nyak”, hiszen az Egyház Fejét, Krisztust köti össze az Isten népével, Krisztus titokzatos testének tagjaival. Akkoriban igen élénk volt a „Mária által Jézushoz” elv, mely önmagában helyes, csak keveset mond, hiszen Máriával is hozzá jutunk. A Szűzanya azonban nem élettelen eszköz, nem „báb” Isten kezében, hanem vele együttműködő közvetítő. Ez a kép is tehát mint egy funkcióját teljesítő „alkatrészt” mutatja be az Istenszülőt.

Máriáról röviden 7. május 18.

„Megjelent Mária, karján a gyermekével”. Jézus visszafejlődött a mennyben kisbabává?

Egyes jelenések, rendkívüli természetfölötti jelenségek élhetnek olyan vizuális eszközökkel, melyek önmagukban beszédes jelet tárnak elénk. Ha hitelesnek is nyilvánít az Egyház egy-egy ilyen jelenséget, az akkor sem „pillanatkép a mennyből”, hanem a Szentháromság vagy a megdicsőült személyek konkrét üzenete. Mária anyai gondoskodó szeretetét fejezheti ki egy ilyen megjelenési forma, de Jézus az marad a mennyben, ahogyan megdicsőült, felnőtt Istenemberként tanítványai szeme láttára oda hazatért.

Máriáról röviden 6. -május 17.

Mária „kiskaput nyit” a haragvó Jézus háta mögött, hogy bejussunk a mennybe?

Éretlen megközelítése ez Mária közbenjárásának. Ő nem isteni Személy, nem konkurense Fiának, és nem is írhatja felül az Örök Bíró döntését. Egyébként sem jó szembeállítani egy képzelt, „kemény istenképet” a „jóságos anyával”. Ami tény: Mária imádkozik a bűnösökért, hogy mind inkább befogadják a megtérésre hívó kegyelmet. Ugyanakkor Fiának a tisztítótűzben szenvedő „testvéreiért” is közbenjár, hogy Isten szeretetében „tisztává égve” (vö. Spes salvi, 48), a mennyei boldogság részesei lehessenek.

Máriáról röviden 5.- május 16.

Miért fontos Mária neve napja?

Túl azon, hogy a Bécset ostromló török sereg megfutamításáért (1683) hálából ezt az ünnepet rendelte el Boldog XI. Ince pápa, Mária nevében mi is védelmet tapasztalunk a gonosz ellen. Ha szeretek valakit, a nevéről már eszembe jut, s ha korábban idegenül is csengett a neve, megszeretve őt, a név is „megszépül”. Egy édesanyát sem kényszerből köszöntünk fel nevének és születésének napján. Égi Édesanyánkról sem feledkezünk meg, ez tovább erősíti a hozzá és általa Krisztushoz való ragaszkodásunkat.

Máriáról röviden 4. -május 15,

A Jelenések könyvében látott „nagy jel” (Jel 12,1) Máriára vonatkozik?

Valószínűleg eredetileg az Egyház képe, de hamar máriás értelmezést is nyer. Már előtte, a feltáruló mennyei templom képében a Szövetségláda is rá vonatkoztatható. A folytatásban olvassuk, hogy az Asszony – ez egyébként Jánosnál következetesen Mária megszólítása is – a nemzeteket vaspálcával kormányzó Fiúgyermeket hozza világra (vö. Jel 12,5). Küzdenek is, mely már az őstörténetben elkezdődik Éva és a kígyó közt, és folytatódik itt az Asszony („Új Éva”) és Ivadéka, valamint a vörös sárkány közt.

Mária szavai röviden 3. -május 14.

Melyek Mária utolsó szavai a Szentírásban?

A kánai menyegzőn így mutat Fiára: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” (Jn 2,5). Ezért is hangoznak olyan „végrendeletszerűen” e szavak. Mária ezzel mindent elmond, az „Útra” mutat. Jézus Anyja ezután is jelen lesz több helyütt – Jézus követői közt, a kereszt alatt, Pünkösd előtt az emeleti teremben imádkozva –, de több szavát már nem idézi a Szentírás. Ő inkább szívébe vési az emberi szavakat és gyakran el-elgondolkodik a történésekről (vö. Lk 2,19.51). Kevés szava az Ige szolgálatában áll.

Május 13. Fatimai Szűzanya emléknapja

Hogyan értelmezzük a fatimai jelenésekben a pokol vízióját?

Hitelt érdemlő jelenségként, és a jelenés részét képező, vizuális tartalomként. Ez nem aktuális pillanatkép a gyermekek számára, hanem prófétai jelszerűsége által egy tartalmas üzenet. A Szűzanya szándéka ezzel nem a félelemkeltés, hanem az istenfélelemre hívás. Nincs kinyilatkoztatva, hányan és kik kerültek/kerülnek kárhozatra, de a pokolról szóló katolikus tanítást megerősíti. Legfőbb üzenete: a kárhozat elkerülhető; az engesztelésnek, Mária Szíve helyes tiszteletének ebben fontos szerepe van.

Útravaló: Máriáról röviden 1.– 2026. május 12.

Nézőpont – 2026. május 12., kedd | 5:00

Személyes és jelszerű előképei is vannak. Előbbiek között van Éva, „minden élők anyja”; Eszter, a népéért közbenjáró zsidó királyné; az ellenség fejét vevő Judit; a fia születéséért Istent magasztaló Hanna; vagy Ácház felesége, aki az „Emmánuel”-t hivatott világra hozni. Utóbbiak között említhetjük az isteni igét hordozó Szövetségládát, Jákob létráját ég és föld között, vagy az Isten jelenlététől lángoló csipkebokrot. Ezek jelentősége az Istenszülő üdvtörténeti szerepét tekintve nyer értelmet.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 11.

Nézőpont – 2026. május 11., hétfő | 5:001

Miben különbözik a magyar Üdvözlégy a latintól?

Lényegét tekintve semmiben, azonban vannak helyi sajátosságok. Az egyik: mi nem a Sancta („Szent”) Maria fordításával élünk, hanem régi hagyomány alapján Szűz Máriát mondunk. A másik: büszkeségünk, hogy az Istenszülőre Nagyasszonyunkként tekintünk, ezért mi a második részbe betoldjuk: „Asszonyunk, Szűz Mária…”. Ha elő is fordul, hogy egyes lelkiségek még belefűznek bizonyos részeket, ezt jobb kerülni, és törekedni a legismertebb Mária-imánk hivatalosan jóváhagyott magyar formájának imádkozására.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 10., húsvét 6. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2026. május 10., vasárnap | 5:00

Járt-e misére a Szűzanya?

Az őskeresztény közösség tagjaként ezt feltételezzük. Szent II. János Pál pápa írja: „az Eucharisztia vétele Mária számára azt jelentette, hogy újra magába fogadja azt a szívet, mely együtt dobogott az övével, és újra átélte, amit a kereszt alatt tapasztalt.” (Ecclesia de Eucharistia, 56). Sőt, ő, aki kulcsszereplője az Ige megtestesülésének, és a Fiú keresztáldozatából is kivette részét anyai szenvedésével, ma is aktívan jelen van minden szentmise bemutatásakor, a mennyei liturgia részeseként.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 9.

NÉZŐPONT – 2026. május 9., szombat | 5:00

Imádkozunk-e Máriához? Nem holt személy ő?

Mária a szentek mennyei közösségének tagja. Anyai szeretettel kísér. Már az üldözött őskeresztények is kérték segítségét: „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője”. Megszólításának nem szabad felülmúlnia Istenhez intézett imánkat, hanem azt támogatnia kell. Máriához fordulva, nem „riválist” teremtünk Krisztusnak. A legtökéletesebb ima, istentisztelet az Örök Főpap áldozata. Mária imája ebbe illeszkedik. Ő támogat közbenjárásával, mint Kánában a bajbajutott párt. Ezért kérhetjük pártfogását.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 8.

NÉZŐPONT – 2026. május 8., péntek | 5:00

Mondható-e Máriáról, hogy „minden kegyelmek közvetítője”?

Hasonlóan a „társmegváltóhoz”, ez a kifejezés sem szerencsés. A II. Vatikáni Zsinat mindkettőt tervezte tárgyalni, de végül a közvetítés fogalmát csak egy felsorlásba ágyazta: „Szószóló, Segítő, Oltalmazó, Közvetítő” (Lumen gentium, 62). Később II. János Pál pápa fejti ki részletesen Mária együttműködésének témáját (ld. Redemptoris Mater, 38–47), azonban ezt a titulust ő sem említi. Legfeljebb úgy lehet jól értelmezni, ha Máriát Krisztussal kapcsolatban szemléljük, aki minden kegyelem Forrása.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 7.

NÉZŐPONT – 2026. május 7., csütörtök | 5:00

Királyné vagy királynő a Szűzanya?

A régi szóhasználatban (ld. énekelt loretói litánia), valóban „királyné” áll. Mária azonban nem felesége Krisztus Királynak, hanem Anyja. Ezért az újabb kiadások királynőnek nevezik, ahogyan az augusztus 22-i ünnep hivatalos neve is ez. Királynő, de nem saját jogon, hanem részesedés révén. Krisztus királyi mivoltából ugyanis a keresztények is részesülnek a keresztség szentségében, Mária pedig istenanyasága által. Lelki hatalmát a mennyben mindig Krisztusnak, a Királynak alávetve gyakorolja.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 6.

Nézőpont – 2026. május 6., szerda | 5:00

A kinyilatkoztatás nem nevezi meg őt konkrétan húsvét hajnalán, még ha a hitérzék működésének is nevezhető meggyőződés évszázadok óta él Isten népében: nem kizárt hogy ettől még Édesanyját örvendeztethette meg először a Feltámadott. János ugyan említi egyszer „Máriát” (20,11), ám ez a kontextus alapján Mária Magdolnára utal. Fontos, hogy ne szőjünk oda mítoszokat, ahol nem jutunk minket érdeklő tartalomhoz. Ami viszont biztos: Mária részese lesz a Fiú húsvéti győzelmének, mennybevétele által.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 5.

Nézőpont – 2026. május 5., kedd | 5:00

Bár Keleten elszenderülést mondanak, XII. Piusz pápa óvatosan fogalmaz: az Istenszülő, „miután befejezte földi életét”, testestül-lelkestül mindjárt a mennybe került. Egyesek szerint, szeplőtelensége miatt nem tapasztalhatta az ősbűn ezen következményét. Megfontolandó, hogy Jézus valóságosan meghalt! Ha Mária is, ez még nem szentségtelenítette volna meg személyét. Hogy átélte-e ő is valamiképp e törést, vagy közvetlenül folytatódott-e élete a megdicsőült létben, nem tudjuk. A lényeg az eredmény.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 4.

Nézőpont – 2026. május 4., hétfő | 5:00

A szeplőtelen fogantatás tényleg nem Gábor angyal látogatásának története?

Tényleg nem! Mária szeplőtelensége azt jelenti, hogy életének első pillanatától, azaz saját természetes fogantatásától kezdve „kegyelemmel teljes”, mentes az áteredő bűntől, a bűnre vivő hajlamtól, és a személyes bűnöktől is. A kegyelem teljessé teszi szabadságát, így tudja őrizni életszentségét, melyet mennybevétele teljesít be. Érintetlenségében újra megjelenik az ártatlan ember. A Fiú előre megőrzi őt a bűntől, mert Istenanyaságra hívja. Ez nem keverendő tehát az Ige megfoganásával Máriában!

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 3., húsvét 5. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2026. május 3., vasárnap | 5:00

Hogyan lehet Mária szűz, miközben anya?

Mária szüzessége csak az istenanyasággal együtt nyer értelmet. Szüzessége, mint a szűzi fogantatás előzménye, kísérője és „utóélete”, örök. „Férfit nem ismerek” – vallja, és Jézus egyszülött Fiú is marad. Mária szülésében is szűz: nem örökölte, és nem is örökíti tovább az áteredő bűnt. Jézus születése „nem csorbította szűzi épségét, hanem megszentelte” (Lumen gentium, 57). Anyasága Jézus emberségéhez alap, szűzi szülése a Fiú istenségére mutat, a mennyország jele. Mária testben-lélekben Istené.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 2.

NÉZŐPONT – 2026. május 2., szombat | 5:00

A Boldogságos Szűz Isten legcsodálatosabb teremtménye és a legszebb az asszonyok között: méltó arra, hogy tisztelet övezze, és szeretettel forduljunk felé. Májusban, a Szűzanya hónapjában Kovács Zoltán mariológus ad útravalót.

Istennek tényleg van anyja?

Nyilván nem a teremtő Atyát hozta világra egy anya. Isten öröktől fogva van. Azért nevezzük Máriát Isten Anyjának, mert fia, Jézus valóságos Isten és valóságos ember. E két természet egyesül benne. Aki kezdettől az Örök Atya fia, ő testesül meg a Szentlélek által a Názáreti Szűz méhében. Nem utólag vett magára emberi természetet, hanem a megtestesüléskor, de isteni Személy is maradt. Mária egyszülöttje így egy személyben Istenfia és Emberfia is. Mária nem csupán emberszülő, hanem az Istenszülő.

Útravaló: Máriáról röviden – 2026. május 1.

NÉZŐPONT – 2026. május 1., péntek | 5:00

A Boldogságos Szűz Isten legcsodálatosabb teremtménye és a legszebb az asszonyok között: méltó arra, hogy tisztelet övezze, és szeretettel forduljunk felé. Májusban, a Szűzanya hónapjában Kovács Zoltán mariológus ad útravalót.

Férje-e József Máriának? Akkor miért jegyest mondunk?

Mária József jegyese (vö. Mt 1,18; Lk 1,27), házasságra készültek egymással. Akkoriban a zsidó eljegyzés már magában foglalta a házasság jogérvényét, és addig tartott, míg a férj bevezette házába a feleségét. De lényegében már összetartoztak. A „jegyes” szó jobban kifejezi: a házaséletet is felülmúló szűzi életközösségük nem testi aktussal teljesedik be, Mária a „Lélek temploma”. Testben-lélekben tisztán köteleződnek el a rájuk bízott Gyermek és Isten Országa iránt (vö. Redemptoris custos,18).