Jubileumi Év 130-30

Mátészalka régen és ma

Egyházközségünk életéből

Mátészalka-Plébániatemplom

A tatárjárás után a Máté és Szalka nevű település, mint újranépesített község jelenik meg az oklevelekben. 1260-ban Zalka Máté népesítette be őket, aki V. István magyar király udvari embere volt. 1303-ban Máté község Szent Mihály tiszteletére emelt templomát említik. Az 1320-as években Kis- és Belszalka, 1367-ben Mátészalka falunév szerepel az oklevelekben. 1332-ben a mátéi templom plébánosa Mihály pap.

Ezekben az időkben az összenőtt két falu belszalkai részén épült fel román stílusban az új templom, ikerablakos, támpilléres tornyával, mely 1550 körül a kálvinisták birtokába jutott. A maradék katolikusok lelki gondozását a paposi plébánia végezte.

1860-ban Mátészalka, Lukács Tivadar személyében kihelyezett káplánt kapott, aki a Szentháromság tiszteletére szentelt iskolakápolnában misézett. 1863-ban gróf Károlyi István templom céljára telket adományozott. Bár az alapot is lerakták, a plébániaház is felépült, a templomot csak 1893-ban Meszlényi Gyula szatmári püspök építtette fel saját költségén, amelyet 1894.szeptember.30-án szentelt fel Szent József tiszteletére. 1889-ben Vadász Ágoston került a plébánia élére, aki a mátészalkai egyháznak tulajdonképpeni megszervezője.

A templom, egy, egy manuálos, 6 regiszteres orgonája 1947-ben készült, Ádám József szombathelyi orgonaépítő mester műve. Az orgona jelenleg generál átalakítás alatt van. Az új orgonába bekerülnek az eddig használt regiszterek is, de mindemellett, az orgona a felújítás után, két manuálos, 12 szólóregiszteres, sub és szuper kopulákkal kiegészítve kerül vissza, egy új játszóasztallal, sípszekrénnyel. A templomot utoljára 1980-ban renoválták, Miklós Dezső plébános idejében, aki az új liturgikus teret is kialakította. A templom műemlék.

A gróf Károlyi István által 1863-ban adományozott telken felépült plébánia épület helyett, 1928-ban újat építettek, ezt 2000-2001-ben Heidelsperger István plébános renováltatta.

Egy kőkereszt van a temetőben, kettő pedig (2000-ben létesítve) útmentén.

Mátészalkán született 1475-ben Szalkai László, 1513-tól váci, 1522-től egri püspök, 1524-től esztergomi érsek. Ugyancsak itt született Csaholyi Ferenc csanádi püspök (1514-1526), aki a mohácsi csatában halt hősi halált, saját bandériumának élén.

Miklós Dezső plébános munkássága révén, Lengyel István tervei alapján a város Ráczkerti lakótelepén új templom épült, amit 1994.augusztus.21-én Seregély István egri érsek és Bosák Nándor megyéspüspök, Szűz Mária Szeplőtlen Szívének tiszteletére szenteltek fel.

Itt a Ráczkerti templomban május 13-tól, október 13-ig minden hónap 13-án Fatimai engesztelő imaestet tartunk. Az este imádsággal, fél hatkor kezdődik, majd görög katolikus szertartás és rózsafüzér. Az ünnepi mise este nyolc órakor kezdődik és utána gyertyafényes körmenetet tartunk.

Idén 29 éve, hogy először gyűltek össze az imádságos emberek szerte a környék városaiból, faluiból,hogy együtt fohászkodjanak Égi segítségért, hálájukat kifejezzék a végtelen kegyelemért, szeretetért amelyet onnan fentről ajándékként kaptak.

EMBERARCÚ PÉNTEK ESTÉK

„A Mátészalkai Római Katolikus Egyházközség templomainak felszentelése 2024. évben kerek jubileumát ünnepli. A Szent József Plébániatemplom 130. és a Szeplőtelen Fogantatás Templom 30. éve áll Isten dicsőségére. Ezen alkalomból előadássorozatot szervezünk. A havonta megrendezésre kerülő előadásokon ismert egyházi és hiteles világi vendégekkel találkozhatnak az érdeklődők. A 9 előadásból álló rendezvény célja, hogy lélekben töltekezve közelebb kerüljünk Istenhez, egymáshoz és az Egyházhoz.”(lásd Egyházközség Facebook oldala)

Az esték pénteki napokon lesznek megtartva 18 órai kezdettel a mátészalkai Plébánia templomban.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt, aki szívesen velünk lépked 9 lépést!

(forrás: hírdetés/faliújsàg)

A lépéseket a mátészalkai Plébánia templomban tehetjük meg minden alkalommal pénteken 18 órától.

ÖTÖDIK LÉPÉS

Németh István: „Újragondolva”, Vajon a Bibliát lehet másként értelmezni?

Időpont: május 17. 18 óra a Plébánia templomban

NEGYEDIK LÉPÉS

Máriáss Péter és barátai. Archaikus imádságok. Időpont: április 26.

Szívbe zárt Jézus – Archaikus népi imádságok Máriáss Péter megzenésítésében

KULTÚRA – 2017. február 25., szombat | 12:03

A szentendrei Ferences Gimnázium kápolnájában február 18-án Máriáss Péter és barátai bemutatták a „Föl is föltekinte” című, archaikus népi imádságokból álló műsorukat. A zeneszerzővel beszélgetünk.

– 1987-től kezdve huszonöt éven át vezettem a szentendrei Péter-Pál Ifjúsági Énekkart. Feloszlása után, 2012-ben együttest alakítottam Máriáss Péter és barátai néven. Ezzel a kis csapattal készítettük el a hanganyagot, amelyet február 18-án bemutatunk. Az évek során számos meghívásnak tettünk eleget. Kialakult egy zenei anyag, és elhatároztuk, hogy jó minőségben lemezre vesszük. A felvételt Hajba Imre készítette, ő volt az anyag zenei rendezője is.

– Mi késztette arra, hogy archaikus népi imádságokat zenésítsen meg?

– Gyerekkoromban ismerkedtem meg különböző középkori magyar költők verses imádságaival. Az első ilyen élményem az édesapám polcáról való Három veréb hat szemmel című könyv volt, amelyben Weöres Sándor a magyar irodalom ritkaságait és furcsaságait gyűjtötte egybe és látta el magyarázatokkal. Fiatalon találkoztam L. Kecskés András művészetével is, amely nagy hatást tett rám, csakúgy, mint a népdalok világa, amely szintén fontos gyerekkori élményem. Későbbi olvasmányaim közé tartoztak Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságokat tartalmazó gyűjteményei. Ő azt is leírta, hogyan találkozott ezekkel a szövegekkel. 1969-ben népdalgyűjtés közben egy idős néni teljesen váratlanul elmondott neki egy archaikus népi imádságot. Erdélyi Zsuzsanna tudott ezeknek az imádságoknak a létezéséről, de csodálattal töltötte el, hogy ekkora erő, mélység van bennük. A nyelvújítás előtti, ékes, veretes magyar nyelven született, gyönyörű és különös ritmikájú sorok, a képek annyira megragadták a lelkét és a képzeletét, hogy ettől kezdve az egész életét ezeknek szentelte. Az archaikus imádságok ma is alkalmasak arra, hogy a katolikus, keresztény hitet közvetítsék az emberek felé, pótolhatatlan veszteség lenne, ha elvesznének. Élőben csak ritkán hallottam ezeket az imádságokat, de írott formájukban is óriási hatással voltak rám, ezért is kezdtem el megzenésíteni őket.

– Az archaikus népi imádságok főbb mondanivalói közé tartozik, hogy Isten már a világ teremtése előtt is szeretett minket. Máriának és a Megváltó Krisztusnak pedig kiemelkedő, központi szerepe van mindegyik imádságban.

– E szövegek általában természeti képpel kezdődnek, ahogyan a dalainkban is hallható: „Én kimenék ajtóm elé, / Feltekinték az ég felé…” Régebben a legszegényebb parasztember is úgy kezdte a napot, hogy reggel kilépett a házának ajtaján, felnézett az égre, és elmondta a maga imádságát. Az archaikus imádságokban megjelennek az egyházi év különböző ünnepei, cselekményei. Két dolog egyértelműen kiderül ezekből a szövegekből: az egyik, hogy eleinket, különösen az asszonyokat rendkívül bensőséges kapcsolat fűzte a Szűzanyához. Főként az idősebb generáció körében így van ez máig is. Az asszonyok talán a férfiaknál is nagyobb számban mondják ezeket az imádságokat. A másik, hogy Jézus Krisztus szenvedéseivel mélyen együtt érzett a magyar nép.

Bálint Sándor néprajzkutató – akinek boldoggá avatása is szóba került – Karácsony, húsvét, pünkösd című könyvében leírja: a középkori művészetben gyakran ábrázolták a gyermek Jézust úgy, hogy körülötte már ott voltak szenvedésének jelképei, a szegek, a kalapács, a kereszt. A magyar nép mélyen a szívébe zárta Jézust, és megértette: azért jött el közénk a földre, hogy megváltson bennünket, ennek a megváltásnak pedig nagyon nagy ára van. A régi korok embere mélyen azonosult ezzel, ezért Jézus Krisztus volt a legfontosabb szereplője ezeknek az imádságoknak, amelyek többnyire a szenvedéseit örökítik meg.

Krisztus szerepét mutatja be az Így olvas vala kicsi Jézuska című dal is, amely szintén egy képpel indul: a mennyországban a Kisjézus arany székében ülve egy könyvet olvas és sír.

Egy angyal megkérdi tőle: „mi dolog ez”, Kisjézus? Mire ő sorban elmondja a földön reá váró szenvedéseket. Aztán a dal végén kiderül, hogy Jézus a könyvben valójában nem a rá váró szenvedéseket, hanem az én életem folyását olvassa, és ezért sír.

– A népi imádságokban kiemelkedő jelentősége van a keresztnek is.

– Igen. Ezzel kapcsolatban többen is mondták már nekem, hogy írjak több vidám, felszabadultabb dalt. Az archaikus népi imádságokban azonban inkább a szenvedés kerül előtérbe. Ám ez egyáltalán nem áll szemben keresztény hitünkkel, hiszen az örök élet elnyeréséhez Jézus Krisztusnak meg kellett halnia a kereszten. A mi személyes boldogságunk is azáltal teljesedik be az örök életben, ha itt, a földön hordoztuk a saját keresztünket. Az öröm ezután következik. A régiek nagyon tudták, mikor minek van itt az ideje.

– Megzenésített azonban olyan imádságokat is, amelyek inkább a felszabadult örömöt hordozzák. Ilyen például A mennyország közepén című.

– Valóban. De azért ennek a dalnak a végén is megjelenik az utalás a szenvedésre. A mostani anyagunkban vannak vidámabb énekek is, például az Él a világ című imádság kifejezetten boldog, felszabadult hangvételű: „Kilépek én ágyamból / mint Jézus koporsóból”. Amikor kilépünk az ajtónkon, áldás száll ránk, ami egész nap reményforrást jelent számunkra.

– 2004-ben megjelent Ébredés című CD-jük egyik legemlékezetesebb imádságában, az Én akkor majd meghaltam címűben Mária könyörgésére Jézus megkegyelmez egy nagy bűnösnek, és beengedi országába. Bánffy György színművész nagyon szépen szólaltatta meg ezt az imádságot…

– Ez a szöveg is egyértelmű utalás Mária kiemelkedő közbenjáró szerepére. Gyönyörűen fogalmazza meg ezt kiváló zenésztársam, Borbély Venczel, aki a székelyföldi Székelyvarságon született. Gyermekkorától kezdve megtapasztalta, hogy az emberek mindennap elmondták a maguk imádságait, majd kérték a Szűzanya közbenjárását. Hadd térjek vissza beszélgetésünk egy korábbi pontjára: amikor Erdélyi Zsuzsanna gyűjteni kezdte az imádságokat, találkozott a szomszédos népek imádságaival, éppen úgy, ahogyan a népdalgyűjtők is a környező népek zenéivel. Ez tehát nem pusztán magyar, és nem is csak közép-európai sajátosság. Erdélyi Zsuzsanna Aki ezt az imádságot elmondja című könyvében gyűjtötte össze a különböző népek archaikus népi imádságait. Tőlünk távol élő népeknél is létezik hasonló szövegkincs, Dániától Grúziáig, Oroszországtól Katalóniáig.

– Bár ezekben az imádságokban ott vannak a keresztény hit alapjai, és örök értékeket fejeznek ki, mintha csupán egy szűk réteget szólítanának meg. Miként vélekedik erről?

– Ezek a szövegek a régmúltban is a legszegényebb, legegyszerűbb emberek imádságai voltak. Talán úgy is meg lehet közelíteni, hogy olyan, nehéz sorban élő emberek imádságai, akiknek a mindennapi létük, gyakran akár az életük is veszélybe kerülhetett. Mai világunkban gondolhatunk például a szíriai keresztényekre. A kiszolgáltatottság képessé teszi az embert arra, hogy mélyen átérezze: Isten tenyerén él. A szegénység ad egy olyan lényeglátást, letisztult értékrendet, amelyet a biztonságban, jólétben élő, gyakran testileg-lelkileg elpuhult, elkényeztetett ember nehezebben él át. Hiszen körül vagyunk véve földi hívságokkal, hiábavalósággal, felesleges cifraságokkal. Unokahúgom, Hajba Eszter az archaikus népi imádságokból írta a szakdolgozatát. A Mátrában gyűjtött olyan imádságokat, melyek megfelelői voltak az Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött szövegeknek. Ez azt bizonyítja, hogy itt még éltek, és ma is élnek olyan idős nénik, akik ezeket imádkozzák. Tánczos Vilmos néprajzkutató a legeldugottabb helyeken gyűjti ezeket az imádságokat, Moldvában, Csángóföldön, a nyelvelvesztés határáig jutott kis falvakban. Ezeken a településeken már alig-alig vannak magyarul beszélők. Ő azt mondja, hogy az archaikus népi imádságokat legfőképpen a hivatalos egyházi imádságok után imádkozzák. Tehát még az egyszerű nép számára sem helyettesítik az egyházi imádságokat, hanem azokon túl imádkozzák el ezeket, benső indíttatásból. Tánczos Vilmosnak 1999-ben jelen meg a Csapdosó angyal című könyve, amelyben leírta: nemrég még voltak olyan csángók, akik imádságban töltötték a napjaikat. Ezért feltételezem, hogy ma is vannak, akik rendszeresen elmondják ezeket az imádságokat a hivatalos egyházi ima után.

– A februári bemutató tekinthető eddigi zenei pályája összegzésének?

– Annyiból feltétlenül, hogy a műsorban olyan imádságok is elhangoznak, amelyeket nagyon régen írtam. Olyanok is, amelyek az Ébredés című CD-n szerepeltek, de hallhatók lesznek a közelmúltban született dalok is. Ezek közé tartozik a Folyik, folyik sebes víz című imádság, amellyel a koncertet kezdeni fogjuk. Egy bárka úszik a vízen, benne a Szűzanya és egy bűnös. Az utóbbi teljesen meg van rendülve. A Szűzanya azt kérdezi tőle, mit követtél el, te szegény ember, mert érzem a szívemben, hogy elvesztetted az életedet. Nézd csak azt a hegyet, van ott egy kiszáradt fa. Térdelj le és imádkozzál, én majd közbenjárok érted. A bűnös teljesíti a Szűzanya kérését. Hét évig imádkozik, amikor a Szűzanya visszatér hozzá, és azt mondja neki: Kelj fel, megbocsáttattak a bűneid. A bűnös azonban nem tud felkelni, mert derékig a földben van. A Szűzanya imádkozni kezd érte. Ám a bűnös még mindig nem tud felkelni, mert térdig a földben van. Ekkor már együtt imádkoznak, erősen: „Fújjál te hideg szél /, Fújd el ezt a bűnös testet.” És a testet elfújja a szél, a lélek pedig felszáll a mennybe.

– Az imádságos dalokat bemutató februári koncertről nem készül CD-felvétel, viszont a dalok felkerülnek az együttes honlapjára. Miért nem jelenik meg lemez a bemutatóról?

– Tapasztalataink szerint a CD-t mint adathordozót nemigen lehet már eladni, ráadásul nem vagyok vállalkozó, hogy az értékesítéssel foglalkozzam. Nem volt kedvem ahhoz sem, hogy kiadóknál kilincseljek. Társaimmal együtt az volt a célom, hogy minél több embert igyekezzünk megszólítani. Ezért vetődött fel bennem az ötlet, hogy tegyük fel a dalokat a honlapunkra, s onnan bárki ingyenesen letölthesse azokat. Bízom benne, hogy akinek megtetszenek a megzenésített imádságok, továbbítják azokat a saját közösségüknek. Így akár más földrészre is eljuthatnak e dalok, olyan helyekre, ahol magyar közösségek élnek.

– Szinte valamennyi archaikus népi imádságban megjelenik Jézus Krisztus egyetemes megváltói szerepe, kifejezve az emberiség legnagyobb reményét.

– Ez így van. Erdélyi Zsuzsanna úgy fogalmazta meg kutatásainak eredményét, hogy e reménység volt a középkori Európa központi gondolata. Napjainkban sokan keresik a közös európai gondolatot, amely pedig itt van közöttünk, csak újra fel kellene fedezni, és élővé tenni.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Lélekröptetés

A művészi színvonal mindig megsínyli a hamari munkát – ebbe a hibába Máriáss Péter, az archaikus népi imádságok hűséges megzenésítője biztosan nem esik bele, ám legutóbbi jelentkezése óta a szokásosnál is hosszabb lélegzetet vett. A hatévnyi hallgatás után, tavaly decemberben megjelent Föl is föltekinte című album azonban minden várakozást túlszárnyalva röpteti meg lelkünket.

Feltéve a lemezt, már a legelső hangoknál érezzük, itt bizony komoly szintlépés történt. Nem mintha Máriáss Péter dalai eddig ne ragyogtak volna ki a kortárs keresztény zenék kínálatából, ám ezúttal valósággal újjászülettek. Az időközben átszervezett kísérőzenekarnak ebben elévülhetetlen érdemei vannak, ahogy abban is, hogy ezek az énekek mára már gyakorlatilag elhagyták eredeti műfajukat. Máriáss Péter első dalai két évtizeddel ezelőtt a keresztény gitáros műfaj kebelén születtek, ezen a korongon azonban komolyan átgondolt, pompásan meghangszerelt és profi módon felvett, valódi szerzői zenét hallunk. A zenésztársak egyenrangú partnerekként muzsikálnak együtt a szerzővel, olyan hangszerelési és formai megoldásokat alkalmazva, amelyektől a dalok műfajisága kitágul, miközben mindvégig őrzik intimitásukat. Az album címadó tétele esszenciaként sűríti magába e törekvéseket: a népi ihletésű dallamok kiemelik az imádság verssorait, majd a hangszerek veszik át a kezdeményezést, és valóságos nagyzenekari apoteózist faragnak az előzőleg bemutatott zenei témákból. Az Így olvas vala hasonlóképp fordul át szelíd elmélkedésből drámai rockzenébe, s a szilajságot az album további tételeinél (Regnum Marianum, Én elmentem újhold, Él a világ, Keljetek fel, bojérok) sem kell nélkülöznünk. Időnként előkerül egy-egy okosan megkomponált hangszerbetét, jazzes közjáték, csipetnyi rock n’ roll, sőt, ízléses hard rock is. A balladisztikus vonulat nemkülönben hangsúlyos, elég csak belehallgatni a Hajnal, az Ó kegyességes, az Istenvágy vagy a Hints meg című számokba. E stílusmegjelölések azonban csak vonatkoztatási pontokként szolgálnak: a zenekar – nem túlzás – új irányzatot alkotott a lemezen.

Ezt a muzsikát ennélfogva nehéz besorolni a szokásos zenei kategóriákba. Leginkább kortárs művészi világzenének nevezhetnénk talán, de félre a címkékkel, mert ez a korong minden színtéren megállja a helyét, noha csak egyetlen mércét, a legfontosabbat tartja szem előtt: az evangéliumi ihletettséggel párosuló művészi hitelességet. A lélekröptetés csodálatosan sikerült. Máriáss Péter immár társa, mi több, továbbvivője Erdélyi Zsuzsanna felbecsülhetetlen értékű munkájának.

(Máriáss Péter: Föl is föltekinte, szerzői kiadás, 50 perc, 2016)

Fotó: Mariasspeter.hu

Paksa Balázs

 Az írás az Új Ember 2017. február 19-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Máriáss Péter és barátai

HARMADIK LÉPÉS

Harmadik előadónk március 17-18-19-én – egyben a március 17-én tartott Templombúcsúnk celebránsa- : Palánki Ferenc megyéspüspök, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye.

Előadásának témája: „Örömet hírdetek nektek!”

MÁSODIK LÉPÉS

A második előadónk február 16.-án: Dr. Tempfli Imre, római katolikus pap, egyházi író. Előadásának témája: „Hová megy a nyugati egyház?”

Egy kis betekintés a témába:

„2013. dec. 2.

Tempfli Imre, a Szent Gellért Magyar Katolikus Egyházközség plébánosa A hit nemzetmegtartó ereje a nyugat-európai szórványban című előadásának szövege, mely elhangzott a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége IX. országos kongresszusán 2013. november 9-én a Parlamentben.” (forrás: internet)

ELSŐ LÉPÉS

A 9 lépés- 2024. január 26.-án- első előadója: Nagy Péter, a Családtudományi Szövetség Alelnöke. Előadásának témája: „Bukósisak az élethez-Keresztény életstratégia program”.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.

„Egy kis előtanulmány :Nagy Péter (Magyarország)
Pécsi Egyházmegye, Családi Életre Nevelés és Életstratégia Program koordinátora, közoktatási munkatárs, a Családtudományi Szövetség alelnöke


Előadás és a konferencia kivonata:
Párkapcsolati kultúra és demográfia konferencia
2021. május 27-29, Budapest
A konferencia szervezői a Családtudományi Szövetség, a Professzorok Batthyány Köre és az Európai Családtudományi Társaság

(forrás: internet)

„Nekem ne mondják, hogy nem lehet.”…

A hìrdetés anyagát kivéve valamennyi anyag SAJÁT gyűjtés, készítés, írás, fotó, csakúgy, mint a weboldalon található valamennyi anyag! Amelyeket más forrásból merítettem, jelezve van!

Koleszár Mária