AKIT ÉS AMIT SOHASEM SZABAD ELFELEJTENI
1944. december 30-án lőtték a Dunába a nyilasok RICHTER GEDEON gyógyszerészt.
Sokak szerint az egyik legszeretetreméltóbb ember volt. Emlékezzünk rá!
1872. szeptember 23-án született. Szülei korai halála miatt árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, ahol gyógyszerész-gyakornok lett. Hamarosan a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett. Két évvel később külföldre utazott és több európai gyógyszertárban és gyógyszergyárban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit.
1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a Sashoz címzett patikát, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. 1907-ben Kőbányán, a Cserkesz u. 63. szám alatt felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat, melyet vezérigazgatóként irányított. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az első világháborúban kapott jelentős szerepet. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt. A második világháború elején a gyár öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, 34 államban bizományi raktárt létesített.
1942-ben megfosztották vezérigazgatói tisztségétől (a zsidótörvények miatt), majd a gyárból is kitiltották. 1942-től bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni vállalatát. Feleségét és őt Raoul Wallenberg bújtatta több mint ezer más zsidóval együtt. Minden segítség ellenére a nyilasok kivégezték, másokkal együtt a Dunába lőtték.
A gyárat a háború után újjáépítették. 1972-ben születésének 100. évfordulóján Richter-emlékérmet alapítottak és az Üllői úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg. Szülői háza ma iskolaként üzemel, ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola néven. Érdekesség, hogy abban a szobában született, amely ma tornateremként működik. (forrás: wikipédia)
„A világszerte legismertebb magyar vállalat alapítóját svájci utazása előtt a gyár udvarán sírva búcsúztatták alkalmazottai. A gyárigazgató nem először utazott Svájcba, ezúttal azonban nem szokványos utazásra készült. 1944 nyarán a 71 éves Richter Gedeon csak néhány hónapja léphetett be újra a saját gyára területére, korábban ezt is megtiltották neki.
Vezérigazgatói tisztségéről évekkel korábban le kellett köszönnie, s csak sokára kapott engedélyt, hogy díjazás nélküli tanácsadóként bejárhasson az általa alapított gyárba. A zsidótörvényeket végrehajtató hivatalok ekkorra jöhettek rá, hogy Richter szaktudása nélkül elapadna Magyarország legfontosabb exportbevétele. Talán azt is tudták, hogy a világhírű kutató-vegyész és üzletember a legkilátástalanabb személyes helyzetében is mindent meg fog tenni, hogy a gyógyszergyár sikerrel üzemeljen.
Barátai évek óta próbálták rábeszélni, hogy emigráljon, és Svájcból vezesse cégbirodalmát. Újra és újra nemet mondott, nem tudott a hazája és a gyára nélkül élni. 1944 júniusában végül elfogadta a Vöröskereszttől szerzett svájci menlevelet, így búcsúzni ment a kőbányai gyárba. A cég vezetői és munkásai ugyan megkönnyezték távozását, mégis fellélegeztek, hogy a rajongva szeretett „Richter úr” biztonságba kerül.
Néhány hét múlva megdöbbenéssel látták, hogy az alapító – kopott kabátján sárga csillaggal – ismét belép a gyár kapuján. „Nem lehetett hálókocsijegyet kapni Bernbe, mégsem tehetem ki ilyesminek a feleségem” – magyarázta szomorkás mosollyal. A Kalmopyrin és sok más gyógyszer atyja nem sokkal később zokszó nélkül hagyta el az otthonát is, majd hetek múlva, 1944. december 30-án emelt fővel lépdelt a Duna-partra induló menetben is.”
(Részlet Nyáry Krisztián írásából)
Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, így válaszolt:
Már itt vannak közöttünk… magyaroknak hívják őket.
Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.
Egy amerikai tanulmány szerint a XX. századot Budapesten készítették elő, hiszen magyar anyanyelvű volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki a XX. századot meghatározó számítástechnikát, az atom- és űrkutatást elindította, továbbfejlesztette.
Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!
– Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegőzni küldte őket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is.
Később mindhárman világhírűvé váltak. Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója.
Tudásukkal hatalmas erőt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát.
Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az őse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek.
Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, ő beszélte le Kína megtámadásáról.
Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki. Fölösleges volt. Neumann János haláltusájában magyarul beszélt…
Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója.
Simonyi Károly fejlesztette ki az Excel táblázatkezelő programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.
Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés,
Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.
Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője:
A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához.
A levegőt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat.
Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult. Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja. A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el.
Õ az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője.
Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika.
Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.
A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülőgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél.
Bay Zoltán az űrkutatás úttörője.
1946-ban amerikai kutatókkal egyidőben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.
Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: õ tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.
Csonka János és Bánki Donát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval működik.
A benzint levegővel keverő karburátor ötletét egy virágáruslánytól „kapták”, aki vékony csőbe levegőt fújva permetezett vizet a rózsákra.
Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós,
Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt.
Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm,
Goldmark Péter a színes televízió,
Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.
Rubik Ernő zseniális találmánya, a világot meghódító bűvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részéről.
Hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója.
Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot:
Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejező ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar.
Forrás: Világfigyelő Várnay Krisztina,
Hogy milyen magyarnak lenni?
Nem egyszerű! Miért? Na, nézzük:
1. Saját Istened van, a magyarok Istene.
2. Úgy tudsz káromkodni tíz percig folyamatosan, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.
3. Büszke vagy rá, hogy a magyar lányok a legszebbek annak ellenére is, hogy még soha egyetlen Miss World-öt se nyertek.
4. Már minden, a környéken őshonos gyümölcsből és zöldségből főztél pálinkát.
5. Naponta hálát adsz Istennek, hogy a magyar lóra termett, és nem termetre ló.
6. Biztosan tudod folytatni ezt: váp, váp, vápsuváp, váp, váp, suváppáp…
7. Csodálkozol, ha a gyermeked frusztrált, amikor kizárólag olyan meséket olvasol neki esténként, amelyekben a kislányt megeszik, a farkast leforrázzák vagy felkoncolják, a malackákat megzabálják, az albínó csajt megmérgezik, továbbá olyan dalocskákat énekelsz neki, melyekben a csigának lángol a háza, a bocit valaki durván megcsonkította, a gólyának véres a futóműve, és a varjúcskának kivájták a szemecskéjét.
8. Amikor édesanyád felhív, az első kérdése, hogy „ettél?”
9. Nem tudsy írni angol billentzűyeten, mert fel van rajta cserélve ay z és a y.
10. Soha nem kapkodsz el semmit. Letojod, hogy Kossuth Lajos azt üzente: elfogyott a regimentje! Majd, ha még egyszer üzeni, akkor esetleg méltóztatsz lépni valamit.
11. Olyasmiket tudsz, amiket más nemzetek fiai nem, például, hogy mindenki másképp csinálja, nehéz a boldogságtól búcsút venni, mindenkinek van egy álma, citromízű banán nincs a banánfán, és sajtból van a hold. Valamint azt is, hogy milyen színű a kislány a zongoránál.
12. Augusztus 10.-e után már nem eszel dinnyét, mert Lőrinc belepisilt.
13. Vacsoravendégeidet addig tömöd, amíg már mozdulni se bírnak.
14. Nagyanyád azzal ijesztgetett, hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz, és a szüleid az orrod puhaságából állapították meg, hogy igazat mondtál-e.
15. Sírva vigadsz és gyalázva tisztelsz.
16. Két hét amerikai tartózkodás után három hónapig akcentussal beszéled az anyanyelvedet.
17. Kiskorodban beadták neked, hogy a sok répától jobban tudsz majd fütyülni.
18. Ha valaki nem tud téged az asztal alá inni, az nem is ember.
19. A vegetarianizmust betegségnek tartod, és teát csak olyankor iszol, amikor beteg vagy.
20. Nem érdekel különösebben, ha lisztérzékeny vagy, mert még mindig hallgathatsz Bartókot vagy Kodályt.
21. Nem három, hanem négy nagy ünneped van: karácsony, húsvét, pünkösd, és a disznóölés.
22. Neked nem csak főbűnből, szűk esztendőből és törpéből jutott hét, hanem vezérből is.
23. A húslevest kenyérrel eszed, a pizzát tejföllel, a töltött káposztát pedig előételnek.
24. A világon bárkinél jobban tudsz mindent.
25. Számodra a piálás nem alkoholizálás, hanem életstílus.
26. Már az elemiben beléd verik, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez, mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot… Épp csak azt felejtik el közölni, hogy hol, mikor és mivel.
27. Tisztában vagy vele, hogy félig berúgni kidobott pénz, és nem étterembe jársz vacsorázni, mint a hülye franciák, hanem a konyhába.
28. A jelenre tudsz koncentrálni, mivel megbünhődted már a múltat s jövendőt egyaránt.
29. Úton-útfélen hangoztatod, hogy a magyar a leggyönyörűbb nyelv a világon, b*zmeg!
30. Magyarul válaszolsz az angolul útbaigazítást kérő külföldinek, de lassabban és hangosabban beszélsz, hogy értse.
31. Meggyőződésed, hogy minden feltaláló, Nobel-díjas tudós és hollywoodi sztár vagy magyar származású, vagy csak szimplán magyar!
32. Kacagva viszel be a szervezetedbe annyi koleszterint, például disznóvágás alkalmával, amennyinek a tíz százalékától egy távol-keleti vagy nyugat-európai nyámnyila rögvest infarktust kapna.”