Teremtés ünnepe ’24

„Remélj és működj együtt a teremtéssel” – ez a mottója az idei teremtés ünnepének (09.01. – 10.04. közötti időszak).

Ökoszociális válságban élünk, és a témában születő sok-sok borúlátó tanulmány és esszé között megkönnyebbülés Takács-Sánta András „Világeleje” című könyvét olvasni. Nem annyiban optimista, mintha a tudományos tények eltitkolásával rózsaszín képet festene a jövőről. Ehelyett bemutatja a szolidáris, ökologikus életmód rengeteg szépségét, és hogy hogyan élhetünk teljesebb, önazonosabb életet a fogyasztási kényszer alól felszabadulva. Bár nem kifejezetten vallásos írás, de teljes összhangban van mind a teremtésvédelemmel, mind a katolikus egyház társadalmi tanításával.

Kiváló olvasmány tehát a A Teremtés Ünnepe során, még az idei témára, a reményre is kiválóan rímel. Vegyétek (lehetőleg ki a könyvtárból), olvassátok!

#teremtéshete#remény#tsa#kisközösségiprogram#takácssántaandrás#világeleje#teremtésidőszaka#könyv#olvass

FIGYELEMOSSZÁTOKBajban vannak a fecskék FŐLEG BALATON ÉSZAKI PART, 71-ES FŐÚT Több ezer halott

Akinek van a kertben garázs, szerszámtároló, kérjük,hagyja nyitva, hogy a fecskék bemehessenek melegedni, amíg jobb idő lesz_

„NEMZETI PARKOK meg más mentőállomások telefonszámai lejjebb A hideg, szeles, esős idő miatt sok fecske került és kerülhet bajba Az esős, hideg idő megállásra kényszerítette a vonulásban lévő fecskéket, ezért az ország minden pontján tapasztalható tömeges megjelenésük. Csoportosan próbálnak száraz menedéket keresni és akár több száz fecske is megjelenhet teraszokon, házak falán, párkányokon

Amit biztosan NE csináljatok:

Ne menjetek oda hozzájuk, ne zavarjátok őket. Ilyenkor a menedék alatt összebújva melegítik egymást és tartalékolják az energiájukat. Ha zavarva vannak, újra és újra kirepülnek az esőben és ezzel egyre több energiát veszítenek

Ne próbáljátok etetni őket, kenyérrel, magokkal. A fecskék rovarevők!, így ezeket a táplálékokat nem fogják megenni, csak ismét megzavarhatjátok a pihenőjüket a ténykedéssel

Amit TEHETTEK ÉRTÜK:

Ha sikerült elhelyezkedniük védett helyen, hagyjátok őket pihenni.

Ha napokig tartó eső miatt nem tudnak tovább vonulni, akkor lehet nekik kitenni egy lapos széles tálkába élő lisztkukacot. Volt már rá példa, hogy ettek is belőle, bár tálból enni más mint repülő rovarra vadászni.

Sajnos sok fecske repült ablaknak, és még többet ütött el autó, mert alacsonyan repkedtek az út felett és legyengülve ültek az utak mellett.

Kérjük vezessetek óvatosan, ha pedig az út mentén gubbasztó vagy bárhol a földön lévő fecskét találtok, ne hagyjátok magára.

Ha elázott fecskét találtok leesve a földre, vagy láthatóan rossz állapotban van, vegyétek fel a földről és egy papírtörlővel kibélelt cipős dobozban vigyétek be a házba.

Ha a fecske remeg, gubbaszt, eldől, akkor a dobozba tehettek mellé meleg vizes palackot.

FONTOS, hogy mindig a lehető leghamarabb kérjetek madármentő szervezettől segítséget és tanácsot„

Nemzeti Parkok:

-Duna-Ipoly Nemzeti Park +3613914610

-Fertő-Hanság Nemzeti Park +3699537620, +36303778555

-Őrségi Nemzeti Park +3694548034

-Balaton-Felvidéki Nemzeti Park +3687555292

-Duna-Dráva Nemzeti Park +3672517200

-Kiskunsági Nemzeti Park +3676482611

-Bükki Nemzeti Park +3636411581

-Kőrös-Maros Nemzeti Park +3666313855

-Aggteleki Nemzeti Park +3648506000

-Hortobágyi Nemzeti Park +3652529920

Madármentők:

-Hortobágyi Madárpark-Madárkórház Alapítvány(állatorvos, Hortobágy, +3652369181, +36305356484

-Madármentő Állomás Mályi-Bird Rescue +36306892727

-Vadmadárkórház, Sukoró-Dr.Berkényi Tamás vezetésével(állatorvos, Sukoró, +36309924876

-Sóstó Vadvédelmi Központ,állatorvos, Székesfehérvár, +36705262793

-Oriolus Vad- és Madármentő Alapítvány(állatorvos, Budapest, +36706342945

-Börzsönyi Természetvédők (állatorvos, Őrbottyán-Dunakeszi, +36307130149

-Tüskevár Vad és Egzotikus Állatvédő – Alapítvány, állatorvos, Taksony, +36308320626

-Szentendrei Kisállatkert, állatorvos +36306257899

-Állatkerti Vadállatmentő Központ(csak védett, Budapest, XIV. ker., Állatkerti körút 14, minden nap 8-18ig, +36308779081

-BirdMania-Madárpark és Természetvédelmi Mentőközpont (elsősorban gólyák, Dömös)

-Madárkórház Alapítvány Gádorosi Mentőállomása(elsősorban énekesek, Gádoros, +36306272210

-Maugli Állatvédő Egyesület, Budapest +36706224942

-Bagolykő-vár Természetvédelmi Központ (Salgótarján, +3632413255

-Tollas Barát Madármentés (elsősorban vizimadarak, Dunaharaszti, +36306234695, ill. Délegyháza: +36303391242

-Állati Küldetés(Bőny-Szőlőhegy(Győr közeli), +36309002666

-Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont (Kőszeg, +36302184942

-Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont(emlősök, madarak, Veszprém)

-Olt-alom Állatvédő Egyesület(Balatonakarattyától Csopakig, Veszprémig, +36205917212

-Madár Panzió Magyarország, Suttogó Madársegítő Alapítvány Dunaharaszti +36307605453

-Esztergomi Madármentők +36204667402, Esztergom

-Madármentés Szolnok +36305403910

-Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület +36703280687

-Debreceni Madármentő Állomás

-Debreceni Állatkert, +3652310065, +36304504878

-Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága-Górési Madármentőhely(Debrecen)

-Szigetvári Madármentő Állomás +36203859414

-Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány, Szigetvár +36203344608

-Misina Természet-és Állatvédelmi Egyesület, Pécs +36202173653

-Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság-Dráva Kapu Bemutatóközpont +36306502332, +36304639722, +36303254732

-Kecskeméti Vadaspark(Kecskemét +3676320121

-Szegedi Vadaspark, +3662542530, +3662542531

-Tisza-tavi Ökocentrum, Poroszló, +3636553033, +3636553074

-Varjúház (elsősorban varjúfélék, Kiskőrös, +36205403442

-ReCrowery (elsősorban varjúfélék, +36202317250, Budapest

-Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, gyöngybaglyok, Orosztony +36203225620

-Szentesi Természet-és Vadvédelmi Mentőközpont, Szentes, +36306332900

Tollas Barát Madármentés

  

Nem igazán tudunk nektek írni – elfogyott minden szó és ez velem nem sokszor fordul elő. Tegnap este 130 fecskével tértünk haza – 50-et megosztottuk a Szentendrei Kisállatkert és Természetvédelmi mentőközpont-al, a többi nálam és Beánál várja a jobb időt.

Etetünk, etetünk, fuvart szervezünk…..

Beszámolni is fogunk részletesen de az utolsó fecskebegy hajnali egykor telt meg itt nálunk.

Minden velünk dolgozó szervezetnek szívből köszönjük a munkáját, de különösen köszönjük a közösségi összefogást.

A lassítótáblával az esőben állóknak, a gyerekekkel gyenge fecskéket gyűjtőknek, a lombszívóval a bokrokból árvaszúnyogokat felriasztó strandfenntartóknak, a partokat bottal járó, bokrokat rázó embereknek….

Lett egy borzasztó esemény és előcsalta a “hasonszőrűeket” a barátainkat, a mindenre elszántakat – akiket a világ legjobb érzése volt látni.

Köszönjük

Tartsatok ki!

Szeptember 1-jén kezdődik a teremtett világ védelmére szentelt időszak, melyet az egész világon ökumenikusan ünnepelnek a keresztény közösségek.

Szeptember 1-je a keresztény család számára a teremtésvédelem imavilágnapja!

 Szeptember utolsó vasárnapján kezdődik a Teremtés hete! (idén szeptember 29-től október 6-ig)

 Október 4. pedig Szent Ferenc ünnepe!

Csatlakozzatok közösségeitekkel a teremtett világ ünneplésébe!
#teremtésidőszaka#teremtésvédelmiimanap#teremtésünnepe#teremtéshete

Season of Creation megnyitó imaalkalom szeptember 1-jén: https://seasonofcreation.org/…/prayer-service-for…/

A Teremtésvédelmi hét programfüzete itt érhető el:

Itt érhető el a füzet: http://teremtesunnepe.hu/?q=node/5044

Teremtésvédelmi kalendárium – Társadalmi csapdák

NÉZŐPONT – 2024. szeptember 6., péntek | 16:00

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ma reményt keltő gondolatokat hozunk, hogy miként lehet előrelépésre serkenteni a rossz játszmákba beleragadt emberiséget.

„Mindenekelőtt azzal, hogy ha a természeti kincsek pusztulásának láncreakciója egyszer már beindult, akkor ezt a folyamatot sem az egyéni jóakarat (például egy-egy iparvállalat vagy egy-egy fogyasztó) jóakarata, sem kisebb-nagyobb csoportok (például egy-egy iparág vagy egy-egy ország ipara vagy fogyasztói csoportosulások, mozgalmak) puszta jószándéka nem állíthatja meg. Csak valamennyi érdekelt fél nemzetközi, globális kooperációja. Ennek a nemzetközi együttműködésnek a létrejötte azonban, tudjuk, ma még szinte áthághatatlan akadályokba ütközik, s következésképpen: az emberiség egyre gyorsabban sodródik a nyersanyag- és energiahiánynak, illetve a természetes környezet elpusztulásának csapdái felé.” Ezek Hankiss Elemér tűpontos gondolatai 1979-ből (Társadalmi csapdák, in: Jelenkor). Ha ma írná, sorai ugyanúgy igazak lennének, mint ahogy akkor is nagyon azok voltak, csak éppen ma már valamivel nagyobb esély van a nemzetközi együttműködésre, mint a hidegháború idején, bár az eredmények még elenyészőek a teendők sokaságához és sürgősségéhez képest.

Fenntarthatósági kérdésekben fiatal kutatóként a nemzetközi térben egyre többször megnyilvánuló Hannah Ritchie, akit csak a mérések és konkrét számok győznek meg, egy hónapokkal ezelőtti beszélgetésében a környezeti ügyek és csapdák összefüggéseiről és a lehetséges kiutakról szólt. A környezetkárosító cselekményeket Moloch-csapdának nevezték beszélgetőpartnerével, ami egyszerűen fogalmazva egy zéró összegű játék. Definíció szerint a zéró összegű játék az, amelyben a játékosok csak egymás kárára növelhetik nyereségüket. Nem zéró összegű játszma az, amikor a két fél nemcsak egymástól, hanem egymással együttműködve, valamilyen külső forrásból is nyerhet.

A probléma az, hogy hihetetlenül nehéz bármely „játékosnak” kikerülnie a csapdát. Ha ezt teszik, akkor rövid távon biztosan veszíteni fognak és hosszú távon is ki lehetnek téve hátrányoknak.

A résztvevők beleragadnak egy „játékba” vagy „versenybe”, amelyben nem akarnak már részt venni, de szinte lehetetlen kiszállni. A környezeti problémákkal összefüggő problémák is hasonlóak.

A szűkös erőforrásokért folytatott küzdelem az úgynevezett externáliákat (ezek az olyan ki nem fizetett költségek, mint például a talaj-, a víz- vagy a levegőszennyezésből képződő károk költségei) és egyéb negatív hatásokat másokra erőltető tevékenységekhez vezet, valamint a hosszú távú fenntarthatóság rövid távú nyereségért való feláldozását okozza. Ilyen például a halászat: amikor a szereplők túlhalásznak, mert tudják, hogy a többiek is ugyanezt teszik. Ha most nem maximalizálják a fogást, akkor nem marad semmi. Ez közép- és hosszú távon senkinek sem optimális, mert a halállományok kimerülnek. Vagy például sok helyen gyakorlat a világban, hogy azért vágják ki az erdőket, mert rövid távon gazdasági hasznot hozhatnak, de ha csökkentenék az erdő irtását, akkor valószínűleg valaki más fogja növelni. Ezek tipikusan a „közlegelők tragédiája” típusú csapdák, amelyről szintén ír Hankiss fent idézett cikkében. Ha a közlegelőt metaforának tekintjük – ahogy írja – és mindazt a közös kincset értjük rajta, amire az embereknek, az emberiségnek nélkülözhetetlenül szüksége van: tiszta levegőt, vizet, természetet, nyersanyagokat, energiaforrásokat, megtermelhető élelmiszermennyiségeket, akkor a példázat igen komor tanulságokkal szolgál.

De lehet folytatni: fosszilis tüzelőanyagokat égetünk el, mert hatalmas azonnali előnyöket (energiát) kínálnak számunkra, de ez a stabil éghajlat rovására megy, ahogy ezt már a napjainkban is érzékelhetjük.

Egyetlen országnak sem elemi, azonnali érdeke, hogy abbahagyja ezt, mert elesnek a rövid távú energianyereségtől, de később ezen már nem csak az egyik veszít, hanem – a mindenki nyer szituáció helyett – a mindenki veszít szituáció következik be, azaz valóban mindannyian veszítünk!

A kulcskérdés az, hogyan tudjuk kikerülni a Moloch-csapdát. A megoldás az, hogy ki kell lépni a zéró összegű játékokból és a szűkösség gondolkodásmódjából. Tegyük előnyössé az emberek számára, hogy lemondjanak rövid távú, másoknak kárt okozó előnyökről!

Nem könnyű, hiszen minden szereplő a másik kezét figyeli, és senki nem mer előrelépni, mert a „potyautas” nyerhet, igaz ugyan, hogy később ezért mindenki veszít. Ugyanakkor vannak eszközök, hogy kiléphessünk ezekből a csapdákból, igaz ugyan, hogy csak egyszerre, együttműködve, akadályozva a potyautasok lehetséges előnyszerzését.

Ilyen eszközök a jobb helyettesítők (szén helyett szélenergia), a koordináció és együttműködés (jogilag kötelező nemzetközi egyezmények), a szakpolitikai szabályok szigorítása és akár a társadalmi megbélyegzés. Jó irány olyan helyettesítő anyagok megtalálása, amelyek ugyanazokat a rövid távú előnyöket nyújtják, hosszú távú károk nélkül (például alternatív csomagolóanyagok). Ilyen az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának összehangolt nemzetközi fejlesztése úgy, hogy akár még több rövid távú gazdasági előnnyel is járjon. De az is igaz, hogyha nincs megfelelő helyettesítő, akkor nem lehet elvárni az országoktól, hogy teljesen lemondjanak a fosszilis energia rövid távú előnyeiről.

Kína nyaktörő sebességgel telepít tiszta energiát belföldön (például egy friss projektben Belső-Mongóliában 12-szer nagyobb naperőművet telepít, mint amennyi a teljes kapacitás lesz Magyarországon 2030-ban), de akkumulátorokat is gyárt, hogy más országoknak értékesítse. Miért? Mert erre valódi rövid távú gazdasági ösztönzők vannak. Egyes elemzők szerint tavaly a tiszta energia volt a gazdasági növekedés legnagyobb mozgatórugója.

Vannak jó példák máshol is:

az évente kifogott vadon élő halak mennyisége alig nőtt az elmúlt évtizedben annak ellenére, hogy nőtt a tenger gyümölcsei iránti kereslet. Ez az akvakultúra felemelkedésének köszönhető,

ami lehetővé teszi, hogy a haltenyésztők szó szerint megtermeljék a sajátjukat, és nem kell kimenniük a szabad vizekre. Ez így már nem egy zéró összegű játék. A nemzeti szakpolitikák és szabályozások jelentős hatást gyakoroltak a légszennyezés vagy a vizeink szennyezettségének szintjére is. Ezek a szabályozások az EU-ban vagy akár az USA-ban jelentős szennyezéscsökkenéshez vezettek.

Nemcsak egy-két eszköz van, hanem sok és színes megközelítés a szabad önkéntes együttműködésektől egészen a szigorú szankciókat tartalmazó szabályozásig.

Hannah Ritchie azt mondja, „a Moloch-csapda kikerülésének kulcsa a zéró összegű játékok pozitív összegűvé alakítása. Úgy gondolom, hogy ezt alábecsülik a környezetvédelmi vitákban. Gyakran látom, hogy az emberek olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek elkerülhetetlenül nulla összegűek. Ez nem fog széles körű társadalmi támogatást nyerni… a jó hír az, hogy szerintem ma olyan egyedülálló helyzetben vagyunk ahhoz, hogy több pozitív összegű játékot generáljunk, mint valaha. A múltban az energia és a mezőgazdaság zéró összegű játékok voltak. Valójában nem volt mód a mezőgazdasági termelékenység növelésére: a hozamok évezredeken keresztül alacsonyak és állandóak voltak.

Valójában nem lehetett energiát előállítani anélkül, hogy égettünk volna dolgokat: akár fát, akár fosszilis tüzelőanyagokat. A technológiai innováció az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy kitörjünk ezekből a győztes-vesztes játékokból.

Ez a lehetőségünk, és rajtunk múlik, hogy felelősségteljesen használjuk-e ezeket az innovációkat.”

Szöveg: Nemes Csaba

Fotó: Wikipédia (Halfarm Feröeren)

Magyar Kurír