Hírek

 

                                                                   Május  

Május 13. Án, hétfőn, Fatimai imaestre hívunk mindenkit a Ráckerti ltemplomba. A Szentmise 20 órakor kezdődik, utána Gyertyafényes Körmenetet tartunk.  Május 19. Én Elsőáldozás lesz a Római katolikus plébánia templomban.                                                                      Június  Június 2.án -vasárnap -,Ballagás :a Széchenyi István katolikus általános iskola végzős diákjai adnak hálát az elmúlt 8 év kegyelmi ajándékaígért.  Június 9 -10. A Szentlélek kitöltetésének ünnepe, az egyház születésnapja : Pünkösd.  Mindkét nap, a vasárnapi miserend szerint tartjuk a miséket mindkét templomunkban.

 FB_IMG_1559925436933

 

 

 

Június 

  Június 13. án ,csütörtökön, Fatimai Imaestre hívunk mindenkit a Ráckerti templomba.  A szokott időben, Népi imádságokkal kezdünk: 18 órakor   -19 órakor Rózsafűzér imádságokkal folytatjuk az imádkozást, Szentmise után gyertyafényes Körmenettel fejezzük be Imaestünket. A Szentmisén Juhász Ferenc, a Szent István rádió vezetője vezeti az elmélkedést. 

szűzanya

  Június 19.én , szerdán, összejövetel a férfiaknak a Közösségi házban. Minden férfit szeretettel várunk!

 

                                                             Úr Napja  

Úrnapja, 2016. május 29.           Úrnapja, 1

június 23.án, vasárnap,az alábbi miserend szerint ünneplünk:

– Plébániatemplom:  Szentmise 9 órakor, Szentmise után, Körmenet

-Ráckerti templom : Szentmise(olvasott mise) 8 órakor

-Előkészületek: – szombaton16 órakor várjuk a férfiakat a sátrak összeszerelésére .                            –                                – vasárnap reggel 6 órakor a lelkiségi csoportok asszonyai díszítik a sátrakat

Mindenkit kérünk, a kisgyerekek  virágszirom szórásához, hozzanak virágszirmokat,

melyet szombaton délután a plébánián gyűjtünk össze, vagy vasárnap hozzátok magatokkal. Köszönjük szépen.   

 

Június 29.-szombat Péter-Pál Napja Szentmise: – reggel 8 órakor   

                                                                                                  -este 18 órakor  

 

Július

 

Július Július 13.án (szombaton) Fatimai imaest a Ráckerti templomban

-18 óra: Népi imádságok

-19 óra Görög szertartás szerinti imádkozás

-19.30 Rózsyfűzér imádság

-20 óra: Szentmise-a Szentmisét és az azt követő Körmenetet Törő András vezeti

szűzanya                  fatima5.

 

Július 28. Egyházmegyei Búcsú-Máriapócs

 

Zarándoklat Máriapócsra 4        Zarándoklat Máriapócsra4 zarándoklat                Zraándoklat Máriapócsra 2016. júl. 30.  

 

 

Augusztus 

 

Augusztus 6. -kedd :  Szentségimádás

 

Szentségimádás 2016. aug. 6.

 

 

Augusztus 13. Kedd :  Fatimai imaest a Ráckerti templomban

fatima1.

 

A Fatimai imaest (kedd): – 18 órakor kezdődik, Népi imádságokkal

                                              – 19 órakor Görögkatolikus imádság

                                             – 19.30 Rózsafűzér imádság

                                             – 20 órakor Szentmise

                                              a Szentmise után: Gyertyafényes Körmenet

Az elmélkedést Eiben Tamás vezeti.

 

 

Augusztus 15. csütörtök:  Nagyboldogasszony Ünnepe

 

szűzanya 

MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
„Nézz le mennyből öröködre, Mária nagyasszonyunk,
neked adta át örökre jó szent István szép honunk,
koronádnak legszebb gyöngye – hozzád sír fel – Hunnia,
nem felejt el Árpád népe, míg csak lesz egy hű fia.”
 
A képen a következők lehetnek: 1 személy, állás, felhő és égbolt

 

Ünnepi miserend:   Plébániatemplom: reggel 8 óra

                                         Ráckerti templom : délelőtt 10 óra

 

 

Augusztus 20. Kedd : Szent István király ünnepe

Szent István király, Magyarország fővédőszentje

 

Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.

Ünnepi miserend:   Plébániatemplom : reggel 8 óra

                                         Ráckerti templom : délelőtt  10 órea

 

Szeptember

Egyházi tanévnyító

Egyházi tanévnyitó Veni Sancte ünnepségünkre 2019. szeptember 8-án vasárnap, 16.00 órakor kerül sor a római katolikus plébániatemplomban. (Kossuth tér 2.)
Ide várjuk az első osztályos gyerekeket szüleikkel együtt.

 

Szeptember 13. -péntek:  Fatimai imaest-Ráckerti templom

A Szentmise 20 órakor kezdődik, Krakomperger Zoltán vezetésével.

A Szentmise után, Gyertyafényes körmenet .

Szeretettel várunk mindenkit e közös imádságos estre.

 FB_IMG_1566404302976

Ezer veszélyben, Szűzanyám, Te védj meg engemet!
Ha látod síró gyermeked, töröld le könnyemet!
Anyám, Anyám, ó jó Anyám, csak Benned bízom én,
Hogy szent Fiadhoz elvezetsz, ha éltem véget ér.

Mária, tenger csillaga, feléd tekintek én,
Ha ver az élet vihara, sorsom rád bízom én.
Vezess az ingó habokon, hogy ha majd partot ér,
Lehessek égi honodban örökre boldog én.

Ámen?❤?

 

 

 

szeptember 14.

szent kereszt felmagasztalása

FB_IMG_1568446881488 

 

Október-Rózsafűzér királynője

A Rózsafüzér imádság hónapja

rózsafűzér képe

 Minden mise előtt fél órával imádkozzuk a Rózsafüzér imádságot. 
 

A Rózsafüzér (Szentolvasó) imádkozásának módja

1. A keresztre (1) egy Hiszekegy-et kell imádkozni.

HISZEK AZ EGY ISTENBEN, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében, 
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban; 
ki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától; 
szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették; 
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; 
onnan jön el ítélni élőket és holtakat. 
Hiszek Szentlélekben. 
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; 
a szentek közösségét, 
a bűnök bocsánatát; 
a test feltámadását 
és az örök életet. Ámen.

2. A nagy, különálló (öreg) szemekre (2,5,8,11,14,17) egy-egy Miatyánk következik.

Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy,
szenteltessék meg a Te neved;
jöjjön el a Te országod;
legyen meg a Te akaratod,
amint a Mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg a vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól. 
Ámen 

3. A kisebb, csoportos (tábla) szemekre (3,6,9,12,15,18) imádkozzuk az Üdvözlégyeket.

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled, áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus.
(titok)
Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. 
Ámen

4. Minden tized után (4,7,11,13,16,19) következik egy-egy Dicsőség és Fatimai fohász

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben, most és mindörökké.
Ámen 
Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől! Vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokét, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.

Az Üdvözlégyek között titkokat mondunk

Ö R V E N D E T E S

( hétfőn és szombaton imádkozzuk)
A bevezető három Üdvözlégyre: 
1. aki hitünket növelje, 
2. aki reményünket erősítse, 
3. aki szeretetünket tökéletesítse. 

A tizedekre: 
1. akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál; 
2. akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál; 
3. akit te, Szent Szűz a világra szültél; 
4. akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál; 
5. akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.

F Á J D A L M A S

( kedden és pénteken imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre: 
1. aki értelmünket megvilágosítsa, 
2. aki emlékezetünket megerősítse, 
3. aki akaratunkat tökéletesítse. 

A tizedekre: 
1. aki érettünk vérrel verejtékezett; 
2. akit érettünk megostoroztak; 
3. akit érettünk tövissel koronáztak; 
4. aki érettünk a keresztet hordozta; 
5. akit érettünk keresztre feszítettek.

D I C S Ő S É G E S

( szerdán és vasárnap imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre: 
1. aki gondolatainkat irányítsa, 
2. aki szavainkat vezérelje, 
3. aki cselekedeteinket kormányozza. 

A tizedekre: 
1. aki a halálból feltámadott; 
2. aki a mennybe fölment; 
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte; 
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett; 
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.

V I L Á G O S S Á G

( csütörtökön imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre: 
1. aki elménket megvilágosítsa,
2. aki vágyainkat megtisztítsa
3. aki életünket megszentelje.

A tizedekre:

1. aki értünk a Jordánban megkeresztelkedett;
2. aki nekünk a Kánai menyegzőn kijelentette önmagát;
3. aki Isten országának a meghirdetésekor meghívott minket a megtérésre;
4. aki tanítványai előtt színében elváltozott;
5. aki nekünk az eukarisztiát elrendelte.

rózsafűzér képe

 

Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért? – Tíz tanács II. János Pál pápától

2018. október 6., szombat | 19:31

II. János Pál pápa 2002. október 16-i keltezéssel adta ki Rosarium Virginis Mariae kezdetű, a rózsafüzérről szóló apostoli levelét. Ebben konkrét, gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg a rózsafüzér imádkozásának módjával kapcsolatban.

1. A rózsafüzér célja: Krisztus arcának szemlélése

„Krisztus arcára szegezni a tekintetet, fölismerni a misztériumot […] Krisztus minden tanítványának feladata, tehát a miénk is. Miközben ezt az arcot szemléljük, kitárulunk a szentháromságos élet misztériumának befogadására, hogy mindig újra megtapasztaljuk az Atya szeretetét, és örvendjünk a Szentlélek örömével.” (9)
„… a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához.” (36)

2. Jézus neve

„Az Üdvözlégy súlypontja, mintegy fordulópont a két rész között: Jézus neve. Olykor, ha sietve imádkozzuk, ez a súlypont eltűnik, s vele együtt elvész a kapcsolat is Krisztusnak azzal a titkával, amelyikről éppen elmélkedünk. […] Jézus nevét – az egyetlen nevet, amelyben az üdvösség reménye nekünk adatott (vö. ApCsel 4,12) – a Szentséges Anya nevével együtt ismételgetni, s mintegy engedni, hogy Mária sugallja nekünk ez a nevet, a hasonulásnak olyan útja, mely egyre mélyebbre bevezet Krisztus életében.” (33)

3. A rózsafüzér megértése

„A rózsafüzér megértéséhez el kell mélyülni a szeretet sajátos lelki dinamikájában.” (26)

4. A csend

„Az odahallgatás és az elmélkedés a csendből táplálkozik. Jó, ha a titok kimondása és a Szentírás szavai után megfelelő időre megállunk, hogy tekintetünket a szemlélendő titokra szegezzük, mielőtt elkezdjük a szóbeli imát. A csend értékének újrafölfedezése az egyik titka az elmélkedés és a szemlélődés gyakorlásának.” (31)

5. Rózsafüzér és Szentírás

„… a rózsafüzér nem helyettesíti a lelki olvasmányt (lectio divina), épp ellenkezőleg, föltételezi és elősegíti azt. […] A rózsafüzérben szemlélt titkok […] által a lélek könnyen utakat találhat az egész evangéliumhoz, főként ha a rózsafüzért a tartós összeszedettség különleges állapotában imádkozzák. […] Annak érdekében, hogy az elmélkedés szentírási alapot kapjon és mélyebb lehessen, hasznos, ha a titok kimondása után fölolvasnak egy, a körülményeknek megfelelő rövidebb-hosszabb szentírási részt. Az egyéb emberi szavak ugyanis soha nem érik el a sugalmazott szavak sajátos hatékonyságát. Ezeket ugyanis azzal a bizonyossággal hallgatjuk, hogy Isten szava, mely a ma számára, az »én számomra« hangzik el.” (29–30)

6. Hogyan imádkozzuk a rózsafüzér titkait?

„Az örvendetes titkokról való elmélkedés a keresztény öröm végső indítékaival és mélységes tartalmával való találkozás.” (20)
„A világosság titkainak mindegyike a Jézus személyében immár elérkezett Ország kinyilatkoztatása. […] Kánában Mária ajkán hangzik föl és egy nagy anyai intelemmé válik, melyet minden idők Egyházához intéz: »Tegyétek meg, amit nektek mond!« (Jn 2,4) Ez az intelem jól bevezeti Krisztus nyilvános élete során mondott szavait és jeleit, és a világosság minden titka számára máriás hátteret ad.” (21)
„A fájdalmas titkok segítik a hívőt abban, hogy átélje Jézus halálát – ott állva a kereszt alatt Mária mellett –, s hogy vele együtt merüljön el Isten ember iránti szeretetének mélységében, s érezze meg e szeretet egész újjáteremtő erejét.” (22)
A dicsőséges titkok „a hívőt arra késztetik, hogy lépjen túl a passió sötétségén, és tekintetét a föltámadásban és a mennybemenetelben szegezze Krisztus dicsőségére. Miközben a keresztény lélek a Föltámadottat szemléli, fölfedezi hitének indokait (1Kor 15,14).” (23)

7. Miatyánk, Dicsőség

„A Miatyánk mintegy alapja az Üdvözlégyek ismételgetése által kibontakozó krisztologikus-máriás elmélkedésnek, és a titokról való elmélkedést egyházi tapasztalattá teszi akkor is, ha egyedül végzik.” (32)
„Fontos, hogy a Dicsőség mint a szemlélődés csúcspontja tudatos legyen a rózsafüzérben. Nyilvános imádkozás esetén énekelni is lehetne, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon ez a minden keresztény imádságra jellemző távlat.” (34)

8. A rózsafüzér befejezése

„A rózsafüzér végén a pápa szándékára imádkozunk, hogy az imádkozó lélek tekintete kitáguljon az egész Egyház szükségleteire.” 
„… a lélek szükségét érzi, hogy a rózsafüzér végéhez, melynek során annyira érezte Mária anyai segítségét, a Szent Szűz dicséretét fűzze, akár a Salve Reginát, akár a loretói litániát. A belső út megkoronázása ez, melyen a hívő eleven kapcsolatba került Krisztus és az ő Szentséges Anyja titkával.” (37)

9. Időbeli eloszlás

„… a heti beosztás lelki sajátosságot ad az egyes napoknak, a liturgiához hasonlóan, mely az év egyes szakaszait tudja megszínezni. A mai gyakorlat szerint a hétfő és a csütörtök az örvendetes titkok napja, a kedd és a péntek a fájdalmas titkoké, a szerda, a szombat és a vasárnap a dicsőséges titkoké. Hova lehetne beilleszteni a világosság titkait? […] a szombat hagyományosan a Mária-tisztelet napja, tanácsolhatónak látszik, hogy csütörtökről kerüljenek át az örvendetes titkok szombatra, s az így szabaddá vált csütörtök lehetne a világosság titkainak napja.”
„… arra kell ügyelni, hogy a rózsafüzért mindig szemlélődésnek tekintsék és ekként végezzék. Ezáltal, mintegy a liturgia kiegészítéseként, a keresztény hét – melynek sarkpontja a vasárnap, a feltámadás napja – a Krisztus élete titkain keresztül vezető úttá válik, s maga Krisztus az idő és történelem Uraként jelenik meg tanítványai életében.” (38)

10. „Bízd az Úrra minden gondodat”

„… a Megváltó szent emberségével való találkozásba vigyük magunkkal gondjainkat, bajainkat, munkánkat, terveinket, mindazt, ami az életünket jelenti. »Bízd az Úrra minden gondodat, és Ő gondoskodni fog rólad« (Zsolt 55,23). A rózsafüzérrel elmélkedni azt jelenti, hogy gondjainkat rábízzuk Krisztus és az Ő Anyja irgalmas szívére.” (25)


+1 tanács Boldog VI. Pál pápától

„A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (12)

„A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (…). Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. […] s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk – az Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az Egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.” 
                                                                                          (Szent II. János Pál pápa)

Forrás
II. János Pál: Rosarium Virginis Mariae 

FB_IMG_1570339910219

 

Október 13.

FB_IMG_1570143946099 

Ez évben utolsó Fatimai imaest a Rackerti templomban.

Az elmélkedést és körmenetet vezeti:Felföldi László.

D.e. 10 órakor : Diákmise

A Ráckerti templomban

 

November

November 1.-Mindenszentek ünnepe 

 gyertyafény-emlékezés

Istenáldottak

Áldott legyen minden lélek, ki az égbe költözött,
s kik már nem éreznek soha többé földi örömöt,
mert érző szívük jéghideg lett, testük dermedt kő,
mit holtcsendjével őriz a homoktemető.

Vigyázz rájuk, Istenem, vigyázd nagyon őket,
adj békés nyugalmat a végleg elmenőknek,
hogy ne fájja lelküket az a kínzó hiányérzet,
mely az itt maradtakra súlyos csapást méret.

Áldott legyen minden gyermek, ifjú, és öreg,
kik már egy más világban gyújtanak csillagtüzeket,
hogy feltündöklő csillagfénnyel átmelengessék,
a sírhantoknál sírdogáló emberek szívét.

Mikor a temetőben járunk elnehezül szívünk,
és a sok-sok sír között elveszettek leszünk,
mert minden fejfa, minden kereszt emlékeztet arra,
hogy egyszer előttünk is állnak mélyen fejet hatva.

Kun Magdolna

 

Megemlékezés  a Temetőben 

 

halottak napja a temetőben 

 

November 

 

November 19.Szent Erzsébet ünnepe

 

Szent Erzsébet élete

Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)

Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban.[1] Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.

II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.

Lajos 1227szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.

Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.

    

 

Erzsébet leprás beteget fürdet; a kassai Szent Erzsébet-dóm szárnyasoltárának szárnyain 12 képen Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményei láthatóak

A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.

Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

    

 

Sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templomban

    

 

Ereklyetartója a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. A szentté avatás ugyanott történt, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencé. A szertartás IX. Gergely pápa prédikációjával végződött. Beszédének szövege azonos lehetett, amelyet a pápa Kasztíliai Beatrixnek küldött az ezt követő napokban. Ebben a pápa összefoglalja Erzsébet nemes cselekedeteit és követendő példaként állítja Beatrix elé. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.

Erzsébet és a rózsák

    

 

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.

Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.

Emlékezete

    

 

Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1235-ben (vázlat)

Marburgban lefolytatott szentté avatási per (1231–1235) aktáinak tanúsága szerint kevesebb, mint öt hónap telt el Erzsébet halála és a sírjánál történt első csoda között, ami hírének gyors elterjedését bizonyítja. A csodás gyógyulásról beszámolók többsége ugyan 50–100 kilométeres körzetből érkezett, de volt köztük egy utrechti, a következő évben pedig a liège-i egyházmegyéből is. A Német Lovagrend nevében Türingiai Konrád, Erzsébet sógora vállalta magára a szentté avatási ünnepség költségeit, és szintén a rend anyagi támogatásával kezdődött meg a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építése. Az ünnepélyes szentté avatásra a perugiai domonkos kolostorban került sor 1235 pünkösdjén, majd ezt követően nagymértékű Erzsébet-tisztelet alakult ki a közép-itáliai domonkosok körében. A 13. századi magyarországi és csehországi Erzsébet-kultusz is részben a domonkosokhoz köthető. V. István lánya, Mária királyné révén Erzsébet kultusza átterjedt a 14. századi Nápolyra is: valószínűleg ő volt a megrendelője a nápolyi Santa Maria Donna Reginaban található, Szent Erzsébet életét bemutató falkép-ciklusnak is.

  • Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon.
  • Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, -templomok, -kápolnák és -kolostorok.
  • Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.
  • bogotai székesegyház az ő tiszteletére van szentelve.
  • Párizsban a Paroisse Elisabeth-templom viseli a nevét[2]
  • Londonban a Southwark Cathedral egyik kápolnája Erzsébet és Assisi Szent Ferenc nevét viseli.
  • A belgiumi Mons-ban is van Szent Erzsébet-templom, főhajója két oldalán két hatalmas történelmi magyar zászló függ.
  • A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetet, a mai Budapest XX. kerületét.
  • Budapesten a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, amelyen egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll,[3] a szent legendája nyomán átnevezték Rózsák terére.
  • 2007-ben, a Szent Erzsébet-emlékév alkalmából az esztergomi Tabán híd a Szent Erzsébet híd nevet vette fel, a városban ezen kívül egy egyházi iskola és óvoda viseli a nevét.
  • A budapesti Árpád híd által kettéválasztott óbudai Szentlélek tér déli oldalát átnevezték Szent Erzsébet térre.
  • Ferenc József 1898. szeptember 17-én felesége emlékére és Szent Erzsébet tiszteletére Erzsébet-rendet alapított.
  • magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára.
  • Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.
  • Ünnepnapja alkalmából osztják ki a Szent Erzsébet Rózsája díjat
  • Rómában 2000-ben aranyérmes lett Márk Gergely rózsanemesítő Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevű park-, illetve futórózsája
  • Az ő legendáját dolgozta fel Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumában.
  • Richard Wagner Tannhäuser című zenedrámájának Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi.
  • Életéről írt musicalt 2009-ben Andorka Péter zeneszerző Hajnal Géza szövegkönyvére, A Rózsalány címmel.
  • Az Erzsébet gyakori magyar lánynév.

 

November 24.-  Krisztus Király ünnepe

 

  • FB_IMG_1570774276528

Ezen a napon, az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon köszönti a katolikus egyház KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPÉT. E csodás verssel emlekezzünk rá.????

Sík Sándor – Jézus Krisztus

Király, ki feltakart piros szíveddel állsz a vérző föld felett,
Míg mélye még féligcsitult világrengések forradalmas émelyétől
Embertelen görcsökben hánytorog,
S lábad körül az összevissza tipratott világmezőn
Véresre-rázott emberszív-rögök vonaglanak:
Krisztus-Király,
Egyetlen álló tiszta Csend a kábító hullámverésben,
Egyetlen élő Fény az érthetetlen örvény éjjelében,
Krisztus-Király, hozzád jövünk,
A mélységből kiáltunk hozzád.

Hajolj le hozzánk, halld az emberszívek sápadt kórusát,
Ezerszeres sirámmal vulkánlik feléd
Emberbűn, emberőrület és embergyötrelem.
Irgalmazz nekünk, Irgalom!
Mi már magunknak irgalmazni nem tudunk.

Szív, egyetlen Kiraly,
Fordíts meg minket és ömöld belénk
Megváltó véred életzsongító tüzét.

Ki Úr vagy miriádnyi mérhetetlen nagyvilágokon,
Építsd fel pártos szíveink kövéből
Emberországod templomát.

Emeld fel, ó Király, a koszorús keresztet,
S a kereszten az örök halmok óhaját,
A mindenség rejtelmes Fókuszát,
A minden-szív sugárzó Mágnesét,
Amelyben egy titokba forrt
A Végtelenség és a húsos ember,
Gyémánt végzet és anyás irgalom,
És mindöröktől minden szeretet.

Ó Szív,
Királyi Szív, ki Úr vagy,
és a mindenséget mozdulatlan mozgatod,
És mégis egy vagy miközülünk,
Testvér és kisded és jegyes,
Meleg, piros bor s fehér, lágy kenyér;
Ki most se nézed ráncba-vont homlok megett
Ítélkező Király-bosszúval
Halálba-táncos forgatag futásunk:
De mint az édes anyaszem
Simogató szigorral várja végig
A tehetetlen gyerektoporzékolást,
És korholása csókot ígér és büntetése is becéz:
Úgy vársz reánk, úgy hívsz magadhoz, úgy ölelsz:

Öleld magadhoz ezt az őrült századot:
A kisdedekért, akiket szeretsz,
A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben
S a rothadás csíráztató setét ölén
Tisztább tavasznak pattogják ígéretét,
Mert sejtjeikben napbanéző, hozzád-húzó emberösztön énekel:
Légy jó hozzájuk, keltető Nap, Ősmeleg!
Hadd bontsa fel rózsás fejét az új kelet,
Fagyott földünket hadd koszorúzza új kalász,
Hadd hullámozza ég felé megint a föld
Az ezredeknek ősdalát:
A nagy Királynak, kinek minden él,
A jó Királynak, kiből minden él,
A Szív-Királynak, kiben minden él.

 

VÁRT ÉS VÁR AZ ISTEN
Amíg a szívembe szent örömet hozott,
Kicsiny fűszálakon ezer könny csillogott,
És millió csillag ragyogott fölöttem,
S a nagy napon, melyen átölelt az Isten,
Millió kis madár én velem énekelt
És millió angyal én velem térdepelt.
A nagy napon, melyen megnyílt Atyám szíve
Én felém mosolygott minden fehér virág,
S kis bokor is súgta, hogy szeret a Király!

Hálám szent tüzétől majd elrepül lelkem:
Teljes valóság ez, új életet nyertem!
Új szívet, új lelket, új ruhát kaptam,
Mert a régit mind-mind a Golgotán hagytam!
S szól a drága Ige, hogy mindez nem érdem,
S hogy korona vár, ha utam elvégzem.
Átsegít mindenen a drága Mester,
Oltalmaz és vezet átszegzett kezekkel!

…Kicsiny fűszálakra könnycseppeket ejtett…
Mintha sírna Isten, ha elvész a lelked.
Felhők borítják a tündöklő napot,
És ott virrasztanak éjben a csillagok…
Vár a megváltottak fénylő öröksége,
Vár kegyelemnek Szent Királyiszéke
Vár áldott Golgota, hív Istened szava,
Tékozló utadról, még ma siess haza!

 

December 

Adventi időszak

December 1.vasárnap  -I. Adventi gyertyagyújtás

adventi készülődés

Minden hétköznap reggel 6 órától (szombat reggel is)

adventi koszorúreggeli rorátés mise

Rorátés misét tartunk-Elmélkedés

Hétfő-szerda-péntek este 18 órától:

Szállást keres a Szent Család -imádságos-, énekes “vendégeskedés” a befogadó /meghívó családoknál.

Az első imádság vendéglátója a Plébánia, helye: a Közösségi ház, Mátészalka, Kossuth tér

Szállást keres a szent család 

December 1. vasárnap; 

Első Adventi gyertyagyújtás

aranyosi_ervin_advent_elso_gyertya

DEcember 8. vasárnap: II. Adventi gyertyagyújtás

Advent 2. vasárnap

December 15.vasárnap: III. Adventi gyertyagyújtás

aranyosi_ervin-advent-harmadik_gyertya

 

December 22. vasárnap

IV.Adventi gyertyagyújtás

a 4 gyertya története

 

Karácsonyi ünnepi szentmise

December 24.(kedd)20 óra

Jézus születése 

December 25. reggel 8 óra

December 26. Reggel 8 óra

 

ÁLDOTT ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK??

örökké karácsony 

 

December 28. Aprószentek ünnepe

 December 28. – Aprószentek napjaKik az aprószentek?Aprószentek napján a Heródes király által lemészárolt kisdedekre emlékezünk.Heródes a Napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a “zsidók újszülött királyát” keresik. Mivel a bölcsek nem tértek vissza hozzá, írástudói segítségével derítette ki, hogy a gyermek Betlehemben született meg. Hogy a „ konkurenciával” végezzen, Heródes Betlehemben és környékén az összes kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket megölette. Így akarta biztosítani, hogy a “zsidók újszülött királya” nem maradhasson életben. E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek.Jézus úgy maradt életben, hogy Józsefnek álmában megjelent egy angyal. Arra utasította, hogy a szent család meneküljön Egyiptomba Heródes vérengzése elől.Mi a vesszőzés szokása?Az aprószentek napi vesszőzés az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Erdélyben s Moldvában még ma is élő szokás. A fiúgyermekek megvesszőzése a betlehemi kicsinyek szenvedéseire utal. A lányokét úgy magyarázzák, hogy betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért – az igazságosság nevében- ezen a napon a lányoknak kell szenvedni.A szokásának kettős magyarázata van: egyrészt pogány eredetű szokás, mely termékenység- és egészségvarázslással függ össze. Másfelől a bibliai történetből eredő keresztény szokás.Mióta szokás a vesszőzés ?Nem tudni, hogy az aprószentek napján szokásos korbácsolás rítusát és képzeteit az egyházi gyakorlatból, esetleg a szomszéd népektől tanultuk-e el, vagy történelmünk mélyebb rétegeibe vezet vissza. A pogány eredetű vesszőzésről nincs írásos adatunk. A források annyit árulnak el, hogy a 16. században már megszentelték a ” verőeszközöket”, mert az ilyen vessző vagy a belőle font korbács a betegséget hárította el. Tehát keresztény és pogány szokás prímán összhangba került.Na de mi az a suprikálás?A vesszőzést aprószententekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak is nevezték. Az alkalmas vessző lehetett termőág, hajló fûzfavessző. Suprikálni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, néhol még ma is járnak. Szerencsekívánó, egészségvarázsló szövegek kíséretében finoman megcsapkodták-veregették, a nőket, leánykákat vagy a gyermekeket.Hogyan zajlott le a vesszőzés?Galgahévizen így történik a vesszőzés :Hála Isten megértük az Aprószentek napját!Adja isten, többet is érhessünk, Nem ilyen búval, bánattal, Örvendetes napokkal!A supikáló korbáccsal ráüt az asszonyra, és ezeket mondja ( a szöveghez illő testrész gyenge suprikálása közben):Keléses ne legyen ebben az esztendőben!
Jó, szófogadó legyen!
A csúz meg ne járja a fejét!
Ha vízért küldik, bort hozzon,
Ha borért küldik, vizet hozzon!
Hasfájós ne légy!
Hátjájós ne légy!
Derékfájós ne légy!
Férjhez leány, férjhez! Házasodni, legény, házasodni! Friss légy, egészséges légy!Kölcsönverés visszajár, ezután a gazdasszony a nyalábból kihúz egy szál vesszőt, és képletesen megveri a pásztort, hogy jövőre jobban vigyázzon az állatokra.A suprikáló férfit étellel, itallal, kínálják, üveg bort, vagy pálinkát, kalácsot is adnak neki a jól elvégzett varázslásért cserébe. A megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra.A Dráva vidékén aprószentek napján a gyermekek fűzfavesszőből font korbáccsal odoricsoltak. Bekéredzkedtek a házakhoz és elmondták a mondókájukat. Ezután a többi fiút, néha a felnőtteket is megveregették. Ezért cserébe diót, édességet, pénzt kaptak. Ha ezen a napon esett az eső, megfigyelésük szerint kelésesek lettek a gyermekek. Ez ellen az alábbi mondóka védett:Ódorics, ódorics, Egészséges légy, Beteg ne légy, Keléses ne légy,Apádnak, anyádnak szót fogadj, Ahová küldenek, szaladj! Egészséges légy, keléses ne légy, Ahová küldenek szaladj!Ha borért küldenek, vizet hozz, Ha vízért küldenek, bort hozz!

December 29. SZENT CSALÁD vasárnapja

Jézus születése 

2019. december 29. – Vasárnap, A Szent Család: Jézus, Mária és József

Evangélium

Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és megöli a gyermeket.” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat.
Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak már, akik a gyermek életére törtek!” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és visszatért Izrael földjére. De amikor meghallotta, hogy Judeában Arkelausz uralkodik apja, Heródes után, félt odamenni. Ezért az álmában kapott utasítást követve Galilea vidékére ment. Odaérve egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják hívni”.
Mt 2,12-15. 19-23

Elmélkedés

A szent család példája
A karácsony utáni vasárnapon Egyházunk a Szent Családot ünnepli, gyermekek, édesanyák és édesapák figyelme irányul ma a kis Jézusra, Máriára és Józsefre.
A mai ünnep evangéliumának első jelenete a Jézus születése utáni eseményeket mondja el. A szent családnak menekülnie kellett Heródes elől egy távoli országba, Egyiptomba. Jézusnak tehát úgy kezdődött az élete, hogy nem volt otthona. József és Mária Názáretben éltek, ebben a városban voltak otthon. Amikor Jézus megszületett, nem voltak otthon, mert a népszámlálás miatt éppen Betlehemben tartózkodtak. Jézus tehát nem otthon született és az ő születése után sem térhetett vissza otthonába családjával. Egyiptomba mennek, itt élnek évekig, de nem gondolják, hogy itt fognak véglegesen letelepedni. Alig várják, hogy hazatérhessenek Názáretbe, az otthonukba.
Az evangélium második jelenete már néhány évvel később játszódik, Heródes halála után. József, aki korábban, Jézus születése előtt is kapott Istentől üzenetet, most újra üzenetet kap álmában, amelyben Isten felszólítja őt, hogy térjenek vissza Názáretbe. Ettől kezdve itt élnek, dolgoznak, itt nő fel Jézus, ebben a városban van az otthonuk. Jézus, Mária és József egy családot alkotnak, családban élnek.
A család az emberiség egyik legrégebbi intézménye és közössége, amely a gyermekeknek biztonságos otthont, a felnőtteknek pedig társat, házastársat ad. A családban olyan alapvető tapasztalatok érnek minket, mint a valakihez tartozás, valakiért való felelősségvállalás, valakinek az elfogadása. A családot olyan alapvető cselekvések jellemzik, mint valakiről való gondoskodás, egymás támogatása, egymás védelme. A családban olyan alapvető élmények érnek minket, mint a boldogság, az öröm, a szomorúság, a szeretet, a megbocsátás. Mindez szép és ideális, de a gyakorlat sok esetben sajnos mást mutat, mintha megrendült volna a családnak, mint intézménynek az alapja. Ebben olyan külső erők játszottak, játszanak szerepet, mint a válás lehetővé tétele és megkönnyítése a jogban, a válás elfogadottságának növekedése a társadalom megítélésében, valamint olyan kísérletek, amelyek újszerű együttélési formákat kívánnak ugyanarra a szintre emelni, mint a házassággal megpecsételt hagyományos család. A külső hatások mellett bizonyos belső erők is megrendítették a család intézményét. Az értékek rangsora felfordult, háttérbe került az egész életre szóló elköteleződés és hűség, túlzottan rövid időre korlátozódik a felelősségvállalás. Az értékek rendjének felborulását jellemzi az állandó újdonságkeresés, az önmegvalósítás elsőbbrendűsége, a személyes szabadsághoz való túlzott ragaszkodás mások kárára, azaz mások szabadságának korlátozásával, a karrier és az egyéni érdekek önző elérése a másokért való élet helyett. Ezen erők egyaránt hozzájárultak a házasságról, a családról, a gyermekvállalásról, a nemi szerepekről, a házastársak és a családtagok kötelességeiről való gondolkodás gyökeres megváltozásához. A gyorsan változó és a sokszor kiszámíthatatlan világ a maga váratlan kihívásaival és nehézségeivel egyre gyakrabban hozza lehetetlen helyzetekbe a családokat, főként, ha a vallásosság megtartó ereje is hiányzik a családtagokból.
A szent család példája segítsen mindenkit az elköteleződésben, a hűségben, a megbocsátásban és egymás segítésében! A szent család példája segítse a családtagokat, hogy a közös házban otthonra találjanak, ahol egymásért élnek és egymás boldogságáért fáradoznak.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Te azt szeretnéd, hogy térjünk vissza hozzád, éljünk veled, ezért szüntelenül keresel minket. Kész vagy a megbocsátásra és arra, hogy visszafogadj minket szeretetedbe. Irántunk való végtelen szeretetedre emlékeztetsz minket, és újra elmondod, hogy helyünk van a te közeledben. A Szent Család otthona a mi otthonunk is, legyen az egy szegényes istálló Betlehemben, ideiglenes szálláshely az Egyiptomba való menekülés idején vagy egyszerű ház Názáret városában. A Szent Család sorsa a mi sorsunk is, legyen az boldog öröm a betlehemi barlangban, nyugtalan menekülés egy távoli országba vagy csendes munka a családi otthonban. Köszönjük, Istenünk, hogy mindig hazavársz minket!

 

 

December 31.kedd-16 ora

Hálaadás  ünnepe

Aranyosi Ervin: Ne fogadkozz, ne ígérgess!

Ne fogadkozz, ne ígérgess,
az új év csak egy lépcső!
Változtatni életeden,
hidd el, sosem késő!

Bármelyik nap megteheted,
indulhatsz új útra…
Arra figyelj, hogy a régit
ne járd újra, s újra!

Változtass a szokásokon,
amik nem működnek,
légy végre a teremtője
saját örömödnek!

Figyeld meg az érzéseid:
– Mi tesz boldogabbá?
Hová vezet rossz szokásod,
hogyan válhatsz rabbá?

Ne ígérgess, ne fogadkozz!
Tégy egy első lépést!
Kerüld el a lelked kínzó
összes megkísértést!

A járt utat akkor válaszd,
ha célod elérted,
s ne akkor, ha mások mondták,
s újra megkísértett.

Ha ugyanazt járod végig,
ugyanaz a vége,
a léleknek a jó érzés
minden segítsége.

Érezd tehát jól magadat,
ez a földi dolgod,
arra vigyen minden utad,
ahol szíved boldog.

Ne ragadj le megszokásnál,
örömöd keressed!
Amit teszel, boldogan tedd,
szívedből szeressed!

Érzésekkel teremts szépet,
élhetőbb világot!
Örömöktől, sikerektől
utad legyen áldott!

Higgy magadban, Istenedben,
élvezd utad végig,
jó érzések emeljenek
fel a magas égig!

Ne fogadkozz, ne ígérgess,
hallgass a szívedre,
ott van régen az iránytű,
mely hat életedre!

 

Újévi kívánság

Nem kívánok nagy dolgot a következő évre,
csak annyit, mindenkinek legyen kellő egészsége,
és legyen, annyi hite, amennyi éppen ahhoz kell,
hogy az Istenadta reményt ne veszítse el.

Mert amíg hittel bírunk, amíg reménykedhetünk,
az élettel szemben is győztesek leszünk,
hiszen a hit és a remény az mely ott is tovább visz,
ahol már nem látjuk járhatónak sorsunk útjait.

Kun Magdolna

 

Áldott Békés Boldog Új Évet?

 

Aranyosi Ervin: Kívánságom az új évre!

“Azt kívánom neked, élvezd ezt az évet,
– halmozzon el jóval, széppel ez az élet!
Teremtsd a világod, s nem kell félned tőle!
Bízzál Önmagadban, s higgyél a jövőbe’.
Mosolyodat szórd szét, szerte a világban!
Viszonzásra leljél. Higgyél fűben, fában!
Állatokra gondolj, nagy-nagy szeretettel,
– okkal lett gazdájuk egykoron az ember.

Vigyázz Földanyánkra, óvd a természetet!
– Úgy kínálhat jövőt, s annyi szépet neked.
Bízz az emberekben, javuljon a sorsod,
a változás magját, lelked mélyén hordod!
Minden bajod oka belső, lelki válság,
s ne hidd, hogy az öröm, különös kiváltság.
Mikor jót teremtesz, hitet, emberséget,
az erőd megsegít, és támogat téged.

Újabb évet kezdünk – új magot kell vetned,
szíved érzéseit kell mindig követned!
Nehogy más mondja meg, mi neked a fontos,
mert ugyanúgy birka, minden főkolompos –
csak Ő elfogadja a Júdás fizetséget,
ami igaz lelket eltaszít, megéget.
Engedd, hogy utadon a szíved vezessen,
s engedd meg szívednek, hogy mindenkit szeressen!

Csak a szeretet az, – egyszer tán belátod,
ami jobbá tehet egy elvadult világot.
Legyen minden nap az első gondolatod,
hogy kedves mosolyod másoknak od’adod,
s úgy szereted magad, ahogy mástól várod,
s hidd az álmaidat idén megtalálod.
Mert tudd, – a szeretet, – a teremtés titka,
szabad madárrá válsz, s nem gátol kalitka.

Aki másképp hiszi, az szerintem téved!
Teremts szeretettel, s legyen boldog éved!”

 

2020. első szentmiséje: január 1.18 óra

Aranyosi Ervin: Újévi szonett

Minden Új év, csak egy újabb lépés
utadon mit itt jársz, lent a Földön.
Kísérjen öröm, és ne legyen kísértés,
láss át a jövőt még takaró ködön!
Keresd, kutasd, hogy mi is a te célod,
s az utazásod élvezd végig közben,
ne csak kívülállóként, teljesen legyél ott!
Lelked hadd fürödjön a tiszta, néma csöndben!
Álmaidat váltsd fényesen valóra,
használd hozzá élő képzeleted!
Legyen boldog minden megélt perc, s óra,
mit Teremtőd a léthez megadott neked!
Ha utadon majd a szeretet vezérel,
meglásd, a célhoz könnyen, repülve érsz el.

 

2020. január 6. vasárnap

VÍZKERESZT ÜNNEPE

Január 6. – Vízkereszt avagy háromkirályok napja

„Három királyok elindulának,
Aranyat, tömjént, mirhát osztogatának.
Örvendezzünk és vigadjunk,
Új királynak hálát adjunk!
Jézusnak ajánljuk!”

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja.

Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban.

Ezzel a nappal megkezdődik a farsang. Mivel a parasztság ekkor ért rá szórakozni, mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott a vigadozásra . Amikor beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka, véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt s figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.

Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt is, de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. Falun-városon hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát. Városon nem túl dicső véget ér az addig becsben tartott fa : kidobálják a kuka mellé. Ez is tanít valamire, de talán akad ennél okosabb tanítás is. Falun elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.

Az ünnephez sok-sok hiedelem és szokás kapcsolódik:

Van ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály járás, néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.

A háromkirályjárás legfontosabb motívuma a csillagének:

Háromkirályok napját,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vígadozó versekkel!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.

Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehembe találják,
Kis Jézust körülállják.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.

Királyok ajándékát:
Aranyat, tömjént, mirhát
Viszünk mi is Urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!

Kérjük a szép Szűzanyát:
Kérje értünk szent Fiát,
Hogy békességben tartson,
Ellenség, hogy ne ártson.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!

E nap a házszentelés időpontja is:

A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy más néven KOLEDÁRA már Mátyás király idejéből is van adat Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, Az egyház meg a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát, miegymást.

Időjósló nap is:

Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve. Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalódtak magukat.

 

Február

Február 9. , vasárnap -Szentmise

 

 
2003. február 11.-Betegek Világnapja

Szentatyánk II. János Pál pápa 1992-ben elrendelte, hogy február 11-e legyen a Betegek Világnapja. Az ellene elkövetett merényletet követően egyre inkább megtapasztalta a betegség keresztjét, s különös együttérzéssel fordul a betegekhez.

XIII. Leó pápa 1886-ban Istenes Szent Jánost a betegek égi patrónusává avatta.

XI. Pius pápa 1930-ban a betegápolók mennyei pártfogójává tette Istenes Szent Jánost.

Istenes Szent János 1537-ben a spanyolországi Granadában kórházat létesített, majd szellemi öröksége folytatására megalakult az Irgalmas Testvérek közössége, akik a mai napig az Irgalmas Rend keretében végzik áldásos tevékenységüket. Szerzetesi fogadalomra épülő életük célkitűzése a betegek gyógyítása, ápolása. Szolgálatukban az embermentő Jézus Krisztusra hivatkoznak: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bővebben legyen”. (Jn.10,10)

Ez a bővebben a teljesebb életet jelenti, ami mai fogalommal élve nem más, mint az életminőség, vagyis a testi, lelki, szellemi jól-lét foka. (nem tévesztendő össze a jóléttel, amelyre olyan nagyon vágyakozunk.)

A teljes életet élő ember az egésznek (közösségnek) élő és éltető része (tagja). A magyar nyelv egyedül álló módon fejezi ki ezt az életminőséget; az ilyen ember egészséges.

A betegség okán a testi, lelki, szellemi jól-létben támad zavar. Ez nem csak testi betegséget jelent, hanem ennek velejárója a szegénység is. Ez együttesen az ember nyomorúsága.

Jézus korában ezeket az embereket kirekesztették. Ezzel azt akarták kifejezni, hogy nem tartoznak az egészt jelentő közösséghez, nem egészségesek.

Jézus küldetése, – Aki orvos, Aki az emberiség tanítómestere, Aki a teremtett világ főpapja, találkozik a betegekkel, az élet értelmét keresőkkel, s azokkal, akiket semmibe vettek – hogy meggyógyítsa, az élet értelmére megtanítsa és a semmibe vettek ember voltát igazolja. Így lesz az ember újra a közösség élő tagja ..

Az orvos Jézus mondja: „nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek”. (Mk 2,17)

A tanító Jézus szíve könyörül az emberen: „látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte tanítani őket. (Mk.6,34)

Jézus, a pap mondja: „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket” (Mt.9.13) „Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon másoknak és odaadja az életét váltságul sokakért.” (Mt.20,28)

A meggyógyított, az igazságra elvezetett, Krisztus áldozata által megmentett emberek visszakerülnek a közösségbe s helyre áll a rend. Ez a folyamat a megváltás műve, az EGÉSZ-nek a titka, ami azokból épül fel, akik EGÉSZSÉGESEK.

A Bethesda fürdőnél az éltető víz mozdulására 38 éve várakozó ember tragédiája: „nincs emberem”. S arra jött Jézus, s találkozott vele: „kelj föl, fogd az ágyadat és menj. Az ember azon nyomban meggyógyult, felvette ágyát és elindult.” (Jn.5.)

A rablók kezébe került ember félholtan feküdt az út szélen. Elkerülték az emberek, talán az emberi tekintetek is. S arra jött egy ember, azóta így ismerjük: az irgalmas szamaritánus. Megállt, odament hozzá, sebeit bekötözte, feltette teherhordó állatára és elvitte egy fogadóba és ápolta. (Lk.10.)

A bénán született koldus Jeruzsálemben a templom Ékes-kapujánál üldögélt néhány fillér reményében. Talán gyűltek is a fillérek a megélhetésre. S arra jött Péter és János apostol: „ Nézz ránk !” S Péter ezt mondta neki: „ aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében állj fel és járj! Jobb kezénél fogva felsegítette. „ (Ap.Csel 3.)

Az evangélium tanítását ismerve nem kis együgyűség kell ahhoz, hogy valaki a megoldást, a gyógyulást a technika fejlődésétől, árbefagyasztó vagy éppen pénzt rendelkezésre bocsátó intézkedésektől, politikai rendszerváltozásoktól várja.

Gyógyulás ott történik, ahol az emberek, orvosok, tanárok, papok Jézus egyszerű jóságát gyakorolják, vagyis találkoznak a betegekkel, az igazságot keresőkkel, s azokkal, akik bűneik terhét hurcolják.

 

Hamvazószerda február 26.

ADY ENDRE – HAMVAZÓSZERDÁN
Meghajtom bűnbánón fejem
S mit rég’ tevék, imádkozom.
Általnyilallik lelkemen
Egy rég’ nem érzett fájdalom.
Egy rég’ nem érzett fájdalom
Imára szólit engemet,
Hisz’ örömtől imádkoznom
Oly régen-régen nem lehet.

Ez a nap már rég’ az én napom,
Ez a bánat régi, régi kincsem,
Nem a bűnbánásra alkalom,
De örök lelkiharc, örök Isten!
Nem az örömnapoknak álmát
Siratom némán, könnytelen szemekkel,
Hanem lelkem borongó árnyát,
Kisértő, rémes szellemekkel…

Ejh! hagyjuk a sirást,
Sírjon, kit bűne sírni késztet,
Pohár csendüljön, ébredjen a szív:
Ma ünnepel halál, enyészet…
Ma zokogástól hangos a templom,
Könny a szemekben, hamu a fejen, –
Dalra fel, míg mások zokognak,
Ez a nap az én régi ünnepem!…

 

SZENT 40 NAP – 2020/1.

A Húsvétot megelőző 40 napos böjt idején számtalan formában tehetünk valamit azért, hogy kicsit lelassuljunk és megnyugodjunk, a belső hangunkra és az Isten jelenlétére hangolódjunk. 40 napon át apró lépésekkel egyre közelebb juthatunk a lelki készségnek ahhoz az állapotához, amelyben fogékonyabbak lehetünk az isteni mibenlét megismerésére és életünkbe való befogadására. 40 apró mozdulat, amit a tisztulásunk érdekében megtehetünk.

Az út elején azt kérem tőletek, hogy megfogalmazzátok magatok számára, hogy jelenleg hol vagytok, s hova szeretnétek eljutni a 40 nap alatt, milyen változást szeretnétek elérni, mert a további napok ‘fogadalmai’ mind-mind azt kell majd szolgálják, hogy ezt a célt elérjétek!

A cél meghatározásához most tükörbe kell néznünk!

Hamvazó szerdával kezdődik meg a böjt 40 napos megtisztulási időszaka, amikor visszaemlékezünk eredetünkre, szembenézünk önmagunkkal azon a tükrön keresztül, hogy merre is kéne tartanunk, hogy mi is a küldetésünk, hogy merre is van a “toronyiránt”, amit sokszor szem elől tévesztünk.

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, a megtisztulás vágyának.

„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel!”

Nézzétek meg jól a képet, és az érkező gondolatokat, érzeteket vessétek össze a böjti célmeghatározással, és a mai nap figyelmeztetésével:

„Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”

A SZENT 40 NAP belső utazás indító szava: CÉlkitŰzÉs  

 

inbound1803861738 

 

 

Március 

 

Március – Böjtmás hava – tavaszelő?

Márciust a magyar népi kalendárium böjtmás havának nevezi, az elnevezés a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Tavaszelő, kikelet hava.

A meteorológusok tavaszelőként tartják számon. Rovásírásos emlékeinkben mint kikelet hava szerepel, a régi magyar katolikus naptár böjtmás havaként említi. A régi rómaiaknál az év első hónapja volt; márciust a hadba vonulás időszakának is tartották, így lett a harcias természetű Mars isten a hónap névadója.

Március régi magyar neve böjtmás hava: a húsvét előtti nagyböjt legnagyobb része legtöbbször erre a hónapra esik. A nagyböjti időszak megtartása a VII. századtól vált szokássá, II. Orbán pápa rendelkezése folytán. Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A húshagyó keddet követő nap, hamvazószerda, a nagyböjt kezdete – minthogy húsvét mozgó ünnep – egyes években március 10-ére is eshet.

Húsvét legkorábban március 22- ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. Mint ismeretes, a húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is – így a nagyhete t megkezdő virágvasárnap a barkaszenteléssel.

A március tizenkettedikére eső Gergely-nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A jeles naphoz kötődő népszokás a Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt: a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. E napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához termés- és időjárásjóslás is kapcsolódott: „ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.”

Az egymást követő Sándor, József és Benedek-napokhoz kapcsolódó megfigyelés szerint: „Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!” A három jeles nap közül szokásokban talán leggazdagabb 19-e, a gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek ünnepe. E napon érkeznek a fecskék. „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Március 21-én a bencés rendet alapító Szent Benedeket ünnepeljük.

A csillagászati tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, a néphagyomány mégis 24-ére, „harmatszedés napjára” teszi az igazi tavasz kezdetét. E napon bizonyos tájegységeken kovászba keverték a hajnali harmatot.

Március huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja; Jézus Krisztus fogantatásának ünnepnapjaként tartja számon a katolikus egyház. December 25-éig, Jézus születésnapjáig éppen kilenc hónap telik el gyümölcsoltótól. A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés, a fák oltására, szemzésére.

Ha nap süt a rétre
a rét közepére
gyerünk, gyerekek, csapatostól.
Hozzuk ki a labdát,
rakjunk güzü-csapdát,
csattogjon a csillagos ostor.

(Weöres Sándor: Ha nap süt a rétre, részlet)

Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja. Nem véletlen a hónap régi magyar elnevezése, kikelet hava. Végre megérkezik a földművesek által is olyannyira várt tavasz, elkezdődhetnek a kinti munkák: a férfiak szántanak-vetnek, az asszonyok hagymát, borsót, répát, zöldséget, palántának való magokat veteményezhetnek végre. A méhészek kiviszik a méheket, a gazdák kiterelik az állatokat, elkezdődnek a tavaszi nagytakarítások és a szövések-fonások. Vége a télnek: emberek és állatok kimozdulhatnak a szabadba. Kikelet…

A tavaszelő még változékony időjárásához számos népi megfigyelés kapcsolódik:

„március, ha nedves, gazdának nem kedvez”; „valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben”; „ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”; „fú és havaz, úgy lesz tavasz”; „tavaszbúza ravasz búza”; „ha január meleg volt, március hideg”; „száraz március szép májust jövendöl”; „ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolban rekednek”; „ha dörög Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz”; „amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban”; „éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak”; „ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik”; A tizedikére eső Ildikó napja még hosszú hideggel fenyeget: „ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy”.

 

Március 15. Nemzeti Ünnep

1848

 Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet! (Petőfi)

 

világ népei imádkozzatok inbound1669290893

inbound1314755347

Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban – Az MKPK közleménye

HAZAI – 2020. március 17., kedd | 10:32    

 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a rájuk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve a koronavírus-járvány Magyarországon való megjelenése miatt meghirdetett veszélyhelyzetben visszavonásig a következő rendelkezéseket lépteti életbe, hacsak az illetékes megyéspüspök másként nem rendelkezik.

1. A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. Mégis felelősen és körültekintően kell eljárni, ezért a nyilvános liturgia 2020. március 22., nagyböjt 4. vasárnapjától a templomokban szünetel. Egyetlen kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, röviden kell megtartani.

2. A paptestvéreket kérjük, hogy továbbra is tartsanak templomainkban vagy megfelelő kápolnában szentmiséket, tanúságot téve arról, amit a Katolikus Egyház Katekizmusa is tanít, hogy az Eucharisztia az Egyház életének középpontja (KEK 1343.). A már felvett miseszándékok így, sine populo módon engedélyezetten elvégezhetők vagy az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők (CIC 1309. k.). A híveket pedig arra bátorítjuk, hogy otthonról kapcsolódjanak be a szent cselekménybe, ezzel is kifejezve, hogy minden szentmisében az egész Egyház egyesül Krisztus áldozatával (KEK 1369.).

3. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.). Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai megadják.

4. A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken tájékoztatást adunk.

5. A betegellátás és a gyóntatás és a rendkívüli áldoztatás tekintetében is mindenben kövessük az állami járványügyi előírásokat. A rendkívüli helyzetre való tekintettel – szintén visszavonásig, azonnali hatállyal – lehetővé tesszük az általános feloldozás megadását (CIC 961–963. k.).

6. Oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben mindenben kövessük az állami előírásokat. A hatóságokkal mindenben működjünk együtt és legyünk figyelemmel az általuk adott általános irányelvekre.

7. A plébániai és a szerzetesközösségeket arra bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – szervezzék meg a folyamatos imát a járvány érintettjeiért.

Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.

A járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.

Budapest, 2020. március 17.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Forrás és fotó: MKPK Titkárság

Magyar Kurír

 

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke a járványügyi helyzetben, a további fertőzések elkerülése érdekében újabb – 2020. március 20-tól hatályba lépő, visszavonásig tartó – rendelkezéseket léptetett életbe

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke a járványügyi helyzetben, a további fertőzések elkerülése érdekében újabb – 2020. március 20-tól hatályba lépő, visszavonásig tartó – rendelkezéseket léptetett életbe    

 

A járvány szembesít bennünket létünk esetlegességével, kezünk alkotásainak törékenységével és múlandóságával, valamint azzal, hogy mindannyiunk élete Isten kezében van. Egészen bizonyos, nem az Ő büntetése ez a járvány, hiszen nem feledkezhetünk el arról, hogy Ő szerető mennyei Atyaként viseltetik irántunk mindenkor és mindenben. Most is gyermeki bizalommal és teljes reménységgel hagyatkozzunk Őrá és örök végzéseire.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezéseivel összhangban, a következőket rendelem el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a járványveszély idején.

A NYILVÁNOS LITURGIÁK

A nyilvános liturgiák (szentmisék, zsolozsmák, keresztutak, litániák, rózsafüzérek, megáldások, ünnepélyes házasságkötés) 2020. március 20-tól a rendelkezés visszavonásáig szünetel. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint egyházmegyénk területére felmentést adok a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (vö. CIC 87. k. 1. §., 1245. k.).
A már felvett miseszándékok a nép részvétele nélkül (sine populo) engedélyezetten elvégezhetők vagy az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők (CIC 1309. k.). Az Úr napjának megszentelése azonban továbbra is ugyanúgy parancs marad számukra. A Katekizmusban és az Egyházi Törvénykönyvben található irányelvek szerint (vö. KEK 2183 és CIC 1248. k. 2. §), ha valakinek súlyos okból lehetetlenné válik részvétele az eucharisztikus ünneplésen, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével (ajánljuk a mobil applikációt) vagy más imával – egyénileg vagy a családban, illetve az online és a közszolgálati televízióban elérhető miseközvetítésbe áhítatos lélekkel kapcsolódjon be, és végezzen lelki áldozást. A híveket arra bátorítjuk, hogy otthonról kapcsolódjanak be a szent cselekménybe. Vasárnaponként 11.30-kor a Debrecen TV is közvetít szentmisét a Szent Anna-székesegyházból, mely a DTV és az Egyházmegye YouTube oldalán is követhető.

LELKI SZENTÁLDOZÁS

A lelki szentáldozás (communio spiritualis) az áldozásnak az a módja, amikor fizikai módon nem tudja valaki magához venni az Oltáriszentséget, de lelkileg mégis elnyerheti a szentáldozás kegyelmeit. Fontos azonban tudni, hogy a lelki szentáldozásra ugyanúgy fel kell készülnie a hívőnek, mint egyébként a rendes szentáldozásra.

A lelkiáldozás imádságai:

Uram, Jézus Krisztus, hiszek Benned, imádlak Téged és szeretlek Téged teljes szívemből.
Bánom minden bűnömet, mert szeretnélek
magamhoz fogadni a szentáldozásban,
hogy Veled élhessek.
Jöjj hát, ó Jézus, legalább lélekben költözz a szívembe és végy lakást benne örökre!

A mi Urunk, Jézus Krisztus Teste
őrizzen meg engem az örök életre!
Köszöntelek, ó Jézus, az én szegény szívemben.
Neked adom magamat egészen.
Tied akarok lenni életemben és halálom után is. Ámen

 Vagy:
Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy
a legméltóságosabb Oltáriszentségben.
Mindennél jobban szeretlek és vágyom rá,
hogy a lelkembe fogadhassalak.

Mivel most nem tudlak
szentségi módon magamhoz venni,
jöjj, legalább lelki módon, a szívembe!
Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled!

A KERESZTSÉG SZENTSÉGE

Amennyiben a kiszolgáltatása szükséges, úgy történjen szűk körben (szülők és keresztszülők jelenléteével), betartva a higiéniai előírásokat.

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE

Amennyiben a kiszolgáltatása szükséges, úgy történjen szűk körben (= szülők és tanúk jelenléte), betartva a higiéniai előírásokat.

A BŰNBOCSÁNAT SZENTSÉGE

Szentgyónást telefonon vagy online nem lehet végezni. Rendes körülmények között a súlyos bűnök megbocsátása csakis a bűnbocsánat szentségében lehetséges. Tekintettel azonban a rendkívüli járványügyi helyzetre – szintén visszavonásig, azonnali hatállyal – lehetővé teszem az általános feloldozás megadását (vö. CIC 961–963. k.).
Az általános feloldozás menete:
Az általános feloldozásban részesülni kívánókat – ilyen cselekményre alkalmasak lehetnek például a hatósági rendelkezésekkel összhangban végzett utolsó nyilvános liturgiák – figyelmeztetni kell arra, hogy készüljenek fel kellő lelkülettel, azaz őszintén bánják meg elkövetett bűneiket, legyen meg bennük az erős elhatározás a bűnök elkerülésére, az esetleg okozott botrány vagy kár jóvátételére és az a komoly szándék, hogy mielőbb egyenként is megvallják súlyos bűneiket, melyeket az általános feloldozás alkalmával meggyónni nem tudnak. Kapjanak végül mindnyájan valamilyen elégtételt, amit egyéni buzgóságból meg is tetézhetnek.

TEMETÉS

A temetés egyszerű formában és röviden tartandó meg a sírnál, a ravatalozó mellőzésével.

ÜNNEPEK

Az elsőáldozást, a bérmálkozást, templomok búcsú ünnepét halasszuk el a járvány megszűnése utáni időszakra.

 

Imával esedezzünk napról napra az élő Istenhez a járvány megszűnéséért és minden érintettjéért. Az alábbi imádságokat ajánlom ezekben a nehéz napokban.

SZENT II. JÁNOS PÁL IMÁJA

Lábaidhoz térdelek, oh Keresztrefeszített Jézus,
imádlak Téged és hálát adok Néked az életemért.
Te letörlöd a könnyeimet, támaszom vagy nehéz pillanataimban,
meghallgatod a panaszomat és elfogadod a tiéddel együtt, az én fájdalmamat is.
Ismered a fáradt szívemet, mely boldogan szeret téged
és elfogadtatod velem az élet nehézségeit.
Sokszor nem gondolok a te fájdalmadra és csak a magam fájdalmát tárom Eléd.
Te mégis rám teszed a kezed és megvigasztalsz engem,
sebeimet meggyógyítod a szereteteddel.
Karjaidba veszel és így megérezteted velem izzó szeretetedet.
Most is kopogtatok a szíveden és kegyelmet kérek Tőled:
Hallgass meg engem, oh Uram, ha kérésem egyezik az akaratoddal!
Keresztrefeszített Jézus, melletted ott van a te Anyád,
fogadjátok be az összes szenvedőt és legyetek számukra vigasztalás és reménység!
Ámen!

FERENC PÁPA FELAJÁNLÓ IMÁJA

Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon.
Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában.
Római nép Üdvössége, te tudod, mire van szükségünk, és biztosak vagyunk, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy mint a galileai Kánában visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után.
Isteni Szeretet anyja, segíts, hogy felismerjük és elfogadjuk az Atya akaratát, és megtegyük, amit Jézus mond majd nekünk, aki magára vette szenvedéseinket és fájdalmunkat, hogy a kereszt által elvezessen bennünket a feltámadás örömére. Ámen.
Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó, dicsőséges és áldott Szűz!

ERDŐ PÉTER BÍBOROS, PRÍMÁS IMÁDSÁGA

Mindenható Urunk, atyáink Istene!
Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk.
Köszönjük, hogy egyénileg és közösségben is harcolhatunk megmaradásunkért és azért, hogy életünk egyre szebb és tartalmasabb legyen. De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.
Amikor olyan természeti csapások érnek minket, amelyek ellen a magunk erejéből teljesen biztos védelmet még nem találunk, átéljük, hogy végül is mindig a te kezedben van az életünk.
Alázattal kérünk, segítsd a tudomány embereit, hogy mielőbb megtalálják a mostani járvány ellenszerét! Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz. Adj irgalmat és örök nyugodalmat a betegségben elhunytaknak, adj a betegeknek gyógyulást, az orvosoknak és az egészségügy munkatársainak erőt és áldást bátor helytállásukhoz. Erősítsd bennünk a hitet, a bizalmat és a segítő szeretetet, hogy megadhassunk minden lelki és testi segítséget beteg embertársainknak és a gyászoló vagy aggódó hozzátartozóknak. Add, hogy felelős viselkedésünkkel mi is hozzájáruljunk a betegség terjedésének elkerüléséhez.
Bocsásd meg, Urunk, minden bűnünket, amit gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövettünk!
Szentháromság, Egy Isten, irgalmazz nekünk!
Boldogságos Szűz Mária, Betegek Gyógyítója, könyörögj értünk! Ámen.

ANGELO BAGNASCO ÉS JEAN-CLAUDE HOLLERICH SJ BÍBOROS ÉRSEKEK KÖZÖS IMÁDSÁGA

Istenünk, Atyánk, világ Teremtője, aki mindenható és irgalmas vagy, aki irántunk való szeretetből küldted el Fiadat a világba, hogy lelkünk és testünk gyógyítója legyen, tekints gyermekeidre, akik Európa és a világ számos részén ezekben a nehéz, zűrzavar- és aggodalomkeltő időkben Hozzád fordulnak, mert erőre, megszabadításra és megnyugvásra van szükségük.
Szabadíts meg minket a betegségtől és a félelemtől, gyógyítsd meg a betegeinket, adj vigasztalást a családjaiknak, bölcsességet a döntéshozóknak, erőt és jutalmat az orvosoknak, ápolóknak és önkénteseknek, és örök életet az elhunytaknak. Ne hagyj el minket a megpróbáltatás idején, de szabadíts meg minden rossztól.
Kérünk Téged, aki a egyszülött Fiaddal és Szentlelkeddel együtt élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.
Mária, egészség és remény anyja, könyörögj érettünk!

 

JÁRVÁNYBAN SEGÍTŐ SZENTEK KÖZBENJÁRÁSÁT KÉRŐ IMÁDSÁG

Szent Sebestyén, könyörögj értünk!
Római Szent Franciska, könyörögj értünk!
Szent Rókus, könyörögj értünk!
Szent Rozália, könyörögj értünk!
Borromeo Szent Károly, könyörögj értünk!
Gonzága Szent Alajos, könyörögj értünk!

Könyörgés

Szent Isten, szent erős Isten, szent halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk!
Éhínségtől, járványtól, tűzvésztől és háborútól ments meg, Uram, minket!
A hirtelen és készületlen haláltól ments meg, Uram, minket!
Mi bűnösök kérünk téged: hallgass meg minket, Urunk! Ámen!

 

Öröm-hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

 

Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

KULTÚRA – 2020. március 18., szerda | 20:48    

 

Szent Józsefre, az egyetemes Egyház védőszentjére, a keresztény házasságok és családok, munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, üldözöttek és a jó halál védőszentjére emlékezünk főünnepén, március 19-én.

Szent József valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi nem maradtak meg, sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.

Guido Reni: Szent József (17. század)

Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket.

Gaetano Gandolfi: Szent József álma (1790)

Néhányan ezt a szentírási részt második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében az isteni tervekről szóló megnyilatkozás éjjel zajlott, álmában. Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka hozta meg. Úgy tűnik azonban, hogy nem pusztán a napszakról van szó. Az éjszaka jelentése abban az időben egyet jelentett a gonosz erők tevékenységével és a kísértések rendkívüli aktivitásával. Az éjszaka tehát József kétségekkel teli lelkiállapotára is utal. Lemondani saját álmairól és a legtisztább asszonnyal együtt élni teljes önmegtartóztatásban nem lehetett könnyű döntés Józsefnek. Amikor azonban elfogadta Isten akaratát, végig kitartott küldetése mellett, otthont adott Jézusnak, és gondoskodott Máriáról.

Mindkét gyermekségtörténet úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll Jézus életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.

Carlo Maratti: A Szent Család (17. század)

József kapcsolata Jézussal egyedülálló volt. József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. És Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. Az angyal álomban világosította föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adnia Mária fiának. József helyzetét Jézussal szemben Isten határozta meg. József és Jézus kapcsolata egyedül Istentől származott.

Józsefnek nagy üdvtörténeti szerep jutott. Az ő közvetítésével lépett kapcsolatba üdvtörténetileg Jézus az Ószövetséggel, róla szállt át az ábrahámi és dávidi örökség. Jézus átvette Józseftől ezt az örökséget, amennyiben ő lett az ószövetségi üdvrend beteljesedése. Máté genealógiájából kitűnik ez. 

Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk Józsefről az evangéliumban (vö. Lk 2,42). Amikor a názáreti „ács fia” elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet. Akkor már egyébként valószínűleg nem élt. Ilyen közel lévén a Megváltóhoz, csendben élte le életét, „hallgató szentként” nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.

Giuseppe Maria Crespi: Szent József halála (1712 körül)

A nyugati egyház naptárainak tanúsága szerint a 10. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.

Mindenható Istenünk, Te Szent József hűséges gondviselésére bíztad megváltásunk kezdetének titkait. Add, kérünk, hogy Egyházad az ő közbenjáró segítségével szüntelenül folytassa és teljesítse az üdvösség szent művét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

* * *

A katolikus vidékeken József napja tavaszkezdetnek számít. Azok a szegediek, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával, azt mondták tréfásan: „Nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő.” Más mondás szerint: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.”

Az ország sok vidékén ezen a napon eresztették ki először a méhrajokat. Göcsejben a gazda e napon nem ment el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.

Források
Diós István: A szentek élete
Arkadiusz Nocoń: A hét szentje című sorozat – Vatikáni Rádió
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.

Magyar Kurír

 

MA SZENT JÓZSEF A BOLDOGSÁGOS SZŰZ JEGYESÉNEK ÜNNEPE VAN.
ÚTRAVALÓ

“Szent Józsefet mint Jézus nevelõapját ismerjük az evangéliumokból, aki minden mozzanatával Jézusra mutat, õrá tereli a figyelmet. A katolikus hagyomány a családi otthonok védõszentjének tartja. Az ikonográfia több módon mutatja be,
gyakran kezében liliomot tartó férfi alakjában. A liliom a
tisztaságnak, a szüzességnek a jelképe. Láthatjuk õt a Szent
Család körében is. Középen a gyermek Jézus általában fehér
ruhát visel, József jobbján a Boldogságos Szûz, akinek a ruházata jelzi az isteni kiválasztottságot. Hosszú ruhája gyakran piros vagy vörös, ezt borítja be hátulról a kék színû palást. A piros az emberségre, a kék pedig az Isten általi kiválasztottságra utal. József öltözete is követi a teológiai mondanivalót. A barna vagy zöld alsóruhára jobb vállán átvetett
palást kerül. Az elmúlt kétezer év sokféle Szent József-ábrázolásának aligha sikerült kibontani azt a titkot, ami Krisztus születésével és gyermekségével kapcsolatban nevelõapjára, Szent Józsefre, valamint az Istenszülõre árad. “(Adorémusz)

Könyörgés
Mindenható Istenünk, te Szent József hûséges gondviselésére
bíztad megváltásunk kezdetének titkait. Add, kérünk, hogy
Egyházad az õ közbenjáró segítségével szüntelenül folytassa és
teljesítse az üdvösség szent mûvét. A mi Urunk, Jézus Krisztus,
a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. – Ámen.

Ima
Ó, Szent József, ki oly nagy és erős védelmezőnk vagy, és kérésed oly gyorsan jut el Isten trónja elé, eléd helyezem minden aggodalmamat és kívánságomat.

Ó, Szent József, támogass hathatós közbenjárásoddal, és kérd isteni Fiadtól, áldjon meg engem minden lelki ajándékkal, Krisztus, a mi Urunk által, hogy mennyei segítségedben részesedvén hálát és hódolatot adhassak a legszeretőbb Édesapának.

Ó, Szent József, soha nem unom meg szemlélni, ahogy Jézus alszik a karodban; közeledni sem merek, amíg Ő alszik a szíveden. Helyettem is öleld át szorosan, adj egy csókot a fejére a nevemben, és kérd meg, hogy viszonozza a csókot, amikor majd utolsót lélegzem. Szent József, haldoklók védőszentje, imádkozz értem! Ámen.

 

 

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe – Urunk születésének hírüladása

“Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál,
Ki mindenkor szépen úgy virágoztál,
Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél,
Imádd Jézust értünk, akit te szültél!
Szép liliomszál, szüzek virága,
Könyörögj érettünk, Istennek anyja!
Ó, mely ékes vagy, Mária, bűnösöknek szószólója!”

(Erdélyi Mária ének)

☀️🌷 🐬
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
márcus 25. A valódi magyar nőnap! 🌷

A magyar hagyományban már nagyon régóta van a nőknek jeles napjuk, amelyen virággal köszöntjük őket.
Ez a nap egyszerre a nők, az anyák és a termékenység ünnepe.
Ezen a napon köszöntsük hát a lányokat, asszonyokat, édesanyákat!
A magyar mitológiában Boldogasszony ősi anyaistennő, a születést segítő lény neve.
A “nemzetközi nőnap” március 8.-án van, ami nem a nők, hanem a női egyenjogúsági mozgalom emléknapja.
Politikai ünnep.
Az ünnepet magát az Egyesült Államokban találták ki a XIX. század végén.
Évenkénti megtartását az I. Kommunista Internacionálé rendelte el.
A március 8-i dátum arra a nőtüntetésre emlékeztet, amely ezen a napon zajlott 1917-ben, Oroszországban, és aminek hatására II. Miklós cár lemondott és Kerenszkij került hatalomra. Magyarországi ünneplését 1948-ban Rákosi Mátyás rendelte el, és tette egyúttal kötelezővé.
Ezen a napon, március 25-én köszöntsük hát a lányokat, asszonyokat, édesanyákat, és felejtsük el végre a kényszerrel elrendelt, szovjet mintájú “nemzetközi nőnapot”.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának ünnepe.

Az év legjelentősebb Mária-ünnepe.

Az örömhírvivés ünnepe ez.
Gábriel arkangyal megjelent Máriának és megkérdezte tőle: akar-e Isten fiának édesanyja lenni.
Azzal a pillanattal, amikor Mária kimondta:
“Legyen nekem a te igéd szerint!”, megkezdődik a Megváltás.
A Fiúisten emberré lesz.
Gábriel arkangyal ünnepe (március 24.),
3 nappal van a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után,
és ekkor történik a szellemi megfoganás.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.) Jézus fogantatásának ünnepe,
Ki testet ölt Karácsonyra.
Gábriel arkangyal ünnepe (március 24.) érlelődik meg 9 hónapra rá, a téli napfordulóra (dec. 21.) és december 24.-re, Karácsonyra, a Fény Újjászületésének Ünnepére.
Olyan körülmények között születik meg a Fény, mikor a legsanyarúbbak a körülmények, a legsötétebbek a napok, a legkevesebb a fény.

Így ír minderről Lukács atya: “A magyar nő mindig a Boldogasszonyban látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását.
Európa népeinél pedig szinte közmondásszerű lett a ‘lovagias magyar nép’ elnevezés.
A lovagoknak éppen az volt egyik vállalt főtulajdonságuk, a Nőtisztelet.
A férfi az erő, a nő a szív.
És ezen az egységen a Boldogasszony őrködik.”
Ahogy a vad alanyba beoltják a nemes oltó ágat, az Isten Fia ugyanígy oltotta be magát az emberiség vad fájába, hogy azt megnemesítse.
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja, tehát e nap a legalkalmasabb a fák oltására, szemzésére. a
TEREMTŐ TÖRVÉNYEIRE ÉPÜLNEK,
s ami nagyban, az kicsiben is igaz elven Jézus Urunk RÁ világított személyes példájával
ÍZ-TEN TÖRVÉNYÉRE
amikor tanítóként járt a földön közöttünk.
Ezért fontos az Ő tanításait szemelött tartani, mert Ő az az utolsó ÉLŐ tanító amire az emberiség élőszóból emlékezik (előtte is jártak évezredekkel korábban akik a tudást felfrissítették a földön) így tudunk párhuzamot vonni a
FENT és a LENT, valamint a NAGYBAN és ugyan az KICSIBEN
között.
Így meg is kapjuk + az ősi jelet, amely a világban számos helyen megtalálható, így egyházunk életét is e jel meghatározza.
Őseink Által ránk ruházott jogait, kötelezettségeit önként vállalnunk kell.
Nézzük a párhuzamot és az ÍZTEN példamutatását;
Keleten és Európában, március 25. Kicsiben a gyümölcsfák beoltásának az ideje. (A jó gazda ezen a napon oltja be gyümölcsfáit, együtt munkálkodik az ÍZTENnel, így áldás van a munkáján.)
Nagyban a Természetben,
NAPATYÁCSKA,
itt oltja be éltető fényével
FÖLDANYÁCSKÁT,
majd ez után indul az élet fejlődése itt lenn a földben.
Kicsiben az ANYAMÉHBEN MEGFOGANT GYERMEK.
JÉZUS URUNK fogantatása példa arra, hogy
E SZENT NAPON FOGANTATOTT “DOLGOK” KÜLÖNÖSEN ÉGI ÁLDÁSBAN RÉSZESÜLNEK.
Jézus Urunk születése, így esik egybe a
FÉNY SZÜLETÉSÉNEK ÖRÖMÜNNEPÉVEL DECEMBER 21.
amely szintén példamutatás, az Égiekkel való együtt munkálkodásának gyümölcse égi ajándék a föld EMBERÉNEK.
Minden népnek ahhoz, hogy boldog életet élhessen itt a földön, vissza kell térnie a
TERMÉSZETTEL VALÓ EGYÜTTÉLÉS TÖRVÉNYÉHEZ!
(forrás: Domonyi Károly)