Hírek

Május

2021. április 30., péntek 16:46

A kórházlelkészi szolgálat munkatársa az örök úton vezeti a rábízottakat – Megalakulásának évfordulóját ünnepelte az egyházmegyei kórházlelkészi szolgálat

A kórházlelkészi szolgálat munkatársa az örök úton vezeti a rábízottakat – Megalakulásának évfordulóját ünnepelte az egyházmegyei kórházlelkészi szolgálat

Hálaadó szentmisét mutatott be Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök április 30-án a debreceni Megtestesülés-templomban a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálat lelkészei, világi beteglátogató munkatársai, a Megtestesülés Plébánia Kamilliánus csoportjának önkéntes beteglátogatói jelenlétében.

A három éve megalapított kórházlelkészi szolgálat munkatársaival – amely két éve világi beteglátogatók közreműködésével látja el feladatát –, ezen az alkalmon visszatekintünk, értékelünk, ennek fényében figyelmünk a következő időszak feladataira irányul és szentmisén adunk hálát a Jóisten kegyelmeiért – fogalmazott köszöntő gondolataiban Tóth László esperes, plébános a szolgálat referense, majd kérte a főpásztort mint a szolgálat alapítóját, fenntartóját, hogy imádságaiban, szívében továbbra is hordozza a munkatársak kórházi szolgálatát.

A szentmise evangéliumában Jézus búcsúbeszédének részlete hangzott el, amelyben kereszthalálára készül és közben az életről beszél: „Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek” (Jn 14 1-2). Nagyon megnyugtató alapigazságokat mond el Jézus – utalt a főpásztor Isten üzenetére, majd hozzátette, ezek a mondatok tulajdonképpen akkor adnak nekünk igazán vigasztalást, erőt, bátorságot, amikor a legnehezebb helyzetben vagyunk. Nem véletlen, hogy a temetési szertartásokon, gyászmiséken legtöbbször ezt az evangéliumi szakaszt olvassák fel. Isten minden helyzetben, minden alkalomra – éppen erre a napra kijelölt szentírási szakasszal ezen a napon is – üzenetet küld nekünk, mert Ő az út, az igazság és az élet. Az eredeti szöveg szerint: Ő az örök út, az örök igazság és az örök élet. Jézus az örök út, amelyen járnunk és vezetnünk kell azokat, akikkel találkozunk.

DSC 5001

Nem könnyű a kórházlelkészség szolgálata – emlékezett vissza Ferenc püspök a 27 évvel ezelőtti évekre, amikor balassagyarmati káplánként két éven keresztül minden szerdán délután 4 órát töltött a helyi kórházban. Elmondta, nehéz szívvel ment a betegekhez, mert nem tudta, kit és mit fog ott találni. Mindig mélyen megérinti, ha egy tragikus élettel, nehéz sorssal találkozik. De a kórházi látogatás után nem győzött hálát adni azokért az ajándékokért, amelyeket a betegekkel való találkozáskor kapott. Reménykedő emberek várták őt, és kevés kivétellel majdnem mindenki kifejezte a vágyakozását Isten iránt. „Megtisztelő az, hogy Isten szeretetét vihettem/vihetem a betegekhez, ráirányíthatom a figyelmüket az örök útra, amelyen Jézus jár. De ez az út nem dicsőséges, hanem fájdalmas út, keresztút. Jézus keresztútja mutat rá arra, hogy a szenvedés vége a feltámadás, vagyis az élet. Ez az örök igazság” – fogalmazott a püspök atya, majd abban erősítette a jelenlévőket, hogy Isten szereti az embert, nem mondott le róla, kapcsolatban maradt a bűnös emberrel is.

Örök szeretettel szeret bennünket, és a megváltás által akar örök életet adni nekünk. Ezért minden helyzetben, betegségben, kórházi ágyon is tudunk, és kell örök távlatokban gondolkodnunk.

DSC 5041

Akik a beteglátogatás szolgálatát, a szentségek kiszolgáltatását végzik, átélhetik, hogy a keresztre feszített betegek új reményt kapnak, megnyílik előttük az örök távlat.

Amikor a szolgálat megalakulásának évfordulóján összejövünk, reflektálhatunk arra, hogy a hivatásunkkal az örök életet szolgáljuk, és rádöbbenhetünk, hogy egyetlen hivatás van, az élet, a többi élet, az örök élet szolgálata.

Kérjük a Jóisten kegyelmét, hogy bármilyen élethelyzetben, bármilyen szolgálatot végezve, bármilyen úton járva mindig a szeretet útján hirdessük az örök igazságot, Isten szeretetét, az örök életet, amelyet Jézus ad nekünk a megváltás kegyelme által” – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

DSC 4977

A szentmise után a házigazdák, Tóth László esperes, kórházlelkészi referens és Berényiné dr. Felszeghy Márta kórházlelkészi koordinátor agapéra invitálták a jelenlévőket, akik kötetlen beszélgetésen osztották meg egymással élményeiket, gondolataikat, majd egy videó összeállításon keresztül tekintettek vissza az elmúlt időszak eseményeire. A találkozót Katona István kórházlelkész előadása zárta, amelyet hamarosan közzé tesszük.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálat munkatársai az egyházmegye területén összesen tíz kórházban teljesítenek szolgálatot. A munkatársak elérhetőségei itt találhatóak: http://www.dnyem.hu/index.php/korhaz-szolgalat

Fotó: Geréné Sárga Monika sajtóapostol, beteglátogató munkatárs

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Megjelent az Új Ember 2021. április 18-i száma

HAZAI – 2021. április 14., szerda | 19:54

Az Új Ember idei tizenhatodik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Április 10-én ünnepi szentmise keretében a Katonai Ordinariátus püspökévé szentelték Berta Tibort a budapesti Szent István-bazilikában. A főszentelő Erdő Péter bíboros, prímás, érsek; a társszentelők Michael August Blume SVD alessanói címzetes érsek, Magyarország apostoli nunciusa és Varga László kaposvári megyéspüspök voltak.

A szentelésen együtt ünnepelt Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és a főpásztori testület csaknem valamennyi tagja; jelen voltak a közélet vezető képviselői, fegyveres testületek elöljárói; és felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelét a szenteléshez kapcsolódóan. A püspökszentelésről részletes beszámolót olvashatnak lapunkban.

„Együtt tanulunk 300 éve” – ez a jubileumi mottója a Piarista Rend Magyar Tartományának, amely alapítása háromszázadik évfordulóját ünnepli. Honnan indult a „Pietas et litterae” szellemében formálódó pedagógia? Mit tanult és mit tanít a piarista iskola? – Szakál Ádám tartományfőnökkel emlékezünk a múltra és tekintjük át a rend jelenlegi helyzetét.

2018-ban jött létre az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia. Osztie Zoltánnal, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom plébánosával, az akadémia megálmodójával beszélgettünk, aki az ott zajló képzésről többek között elmondta: az a célunk, hogy olyan keresztények kerüljenek ki tőlünk, akik a maguk területén, az egyházi és a társadalmi élet bármely szférájában azzal a krisztusi lelkülettel tudnak helytállni, amely az akadémia lelkülete is. Keresztény elkötelezettséggel, küldetéstudattal, kérlelhetetlen igényességgel, azzal a missziós szándékkal, amely az evangéliumot képviseli bárhol, bármilyen környezetben.

„Újratervezés! Hosszú távon is élhető, egymás életét – és nem csupán az egyéni érvényesülést – szolgáló célokra és megoldásokra van szükség. Most másféle készségeket kell előtérbe helyezni, mint eddig. Éppen az eddig mellőzötteket. A kutatások szerint a XXI. század vezető készségei: az együttműködés, a kitartás, a fantázia és a rugalmasság. Ezek pedig az érzelmi intelligencia most is fejleszthető területei” – Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató jegyzetében a jelen gondjairól és a problémákból való kilábalás lehetőségéről olvashatnak.

*

Mértékadó kulturális mellékletben hírt adunk arról, hogy Ne féljetek! címmel nyílik kiállítás május 27-én a Római Magyar Akadémián a közelgő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) alkalmából, amely az esemény zárónapjáig, szeptember 12-éig lesz látogatható Rómában.

A hazai alkotók műveit felsorakoztató tematikus tárlatról a kiállítás kurátorát, a Ferenczy Noémi-, illetve Rózsa Anna-díjas textilművészt, érdemes és kiváló művészt, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját, Hauser Beátát kérdeztük.

Egy kelta kereszt üzenete címmel Petrőczi Éva a walesi Sarah Rowland Jonesról ír, aki hosszú ideig Magyarországon volt nagykövetségi alkalmazott. Cambridge-ben szerzett matematikusi diplomát, majd lelkészi oklevelet a Nottinghami Egyetemen. 2002 és 2012 között Dél-Afrikában szolgált. Teológiai doktorátusát Fokvárosban szerezte, 2013 óta pedig szülőföldjén, Walesben vállal lelkészi feladatokat, sok igehirdetése az interneten is elérhető. Először a cardiffi Keresztelő Szent János-templomban találkozhattak vele hívő honfitársai, 2017 óta pedig ugyanitt a Szent Dávid-templom dékánjaként, azaz esperesi rangban szolgál.

Mészáros Ákos ezúttal egy legendás középiskolai tanár alakját idézi fel, egy sokak által szeretett pedagógusét. Kertész Antal, alias Csízió, a budapesti Török Pál utcai Képzőművészeti Gimnázium, későbbi nevén a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium tanára volt.

Schmidt Egon a Természetrajz rovatban tavaszi madárlesre hívja olvasóinkat Apajpusztára.

Magyar Kurír

Járványügyi intézkedés – Ingyenesen letölthető az áprilisi Adoremus liturgikus kiadvány

HAZAI – 2021. április 1., csütörtök | 14:33

Kiadói közleményt adunk közre.

hirdetés

Kedves Olvasóink! Kedves Barátaink!

Az operatív törzs tájékoztatása alapján járványügyi szempontból továbbra is nehéz hetek állnak előttünk. A járvány terjedésének megfékezése érdekében több egyházmegye területén a nyilvános liturgiák templomainkban szünetelnek (az aktuális egyházi járványügyi rendelkezéseket IDE klikkelve érhetik el).

Az egy éve tartó pandémia idején különösen is szembesülnünk kell azzal, mennyire törékeny az ember és egész teremtett világunk. Minden embernek, így a keresztényeknek is kötelességük a saját és embertársaik egészségének védelme. Állami és egyházi vezetők is erre figyelmeztetnek. Legyünk tehát valóban figyelmesek egymás iránt, segítsük az arra rászoruló embertársainkat.

A szerkesztőség is szeretne olvasóinknak, barátainknak a pandémia ezen nehéz heteiben is segíteni, ezért a mai naptól Adoremus kiadványunk áprilisi számát ingyenesen elérhetővé és letölthetővé tesszük az Új Ember honlapján. Reméljük, ezzel könnyebbé válik mindenkinek, hogy egyénileg és családilag – akár otthonában – még áhítatosabb lélekkel tudjon bekapcsolódni az Egyház liturgiájába, imájába, továbbá az online miseközvetítésekbe nagyhéten és a húsvéti időben.

Ezzel párhuzamosan továbbra is kiadjuk és terjesztjük nyomtatott formában az Adoremust, azaz a rendelkezés nem szünteti meg az eddigi előfizetéseket, terjesztési módokat. Köszönjük vásárlóink és előfizetőink hűségét, megértését.

Sok erőt és áldást kívánunk az előttünk álló nehéz időre!

Budapest, 2021. április 1.

Kuzmányi István
igazgató-főszerkesztő,
az Adoremus liturgikus kiadvány felelős kiadója

Magyar Kurír

2021. március 30., kedd 11:44

Megjelent az Öröm-hír, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapjának 2021. évi húsvéti száma

Megjelent az Öröm-hír, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapjának 2021. évi húsvéti száma

Ajánló a tartalomból:

A szent három nap megünneplésével lépünk be Krisztus misztériumába – Palánki Ferenc egyházmegyénk főpásztora elmélkedéseivel vezet bennünket e három napon, megérkezve a húsvét misztériumának ünneplésére.

„Látta és hitt”– Sokan mondják, hiszem, ha látom, de ez mégsem von maga után hitet. Mária Magdolna, amikor meglátta az üres sírt, még nem hitt, csak magyarázatot keresett. Majd Péter és János is a sírhoz rohantak, ők is látták az üres sírt, de Péter sem hitt, egyedül János „látta és hitt” – Palánki Ferenc megyéspüspök gondolataival a hit megszületésének ösvényén terelget bennünket.

Jézus arról az életről tanúskodik és abban az életben részesít, amely felülmúlja a csupán emberi létezést, és legyőzi a halált. – Dr. Krakomperger Zoltán általános helynök atya írása a kenyérről, mint létfontosságú táplálékról szól, amely lelki értelemben is közvetlen összefüggésben áll életünkkel és halálunkkal.

Fogadjuk be Isten országát! – Palánki Ferenc megyéspüspök ebben az évben ünnepli püspökké szentelésének 10. évfordulóját. A főpásztor szentmisében adott hálát az elmúlt évekért. Erről szóló tudósításunkat, valamint a főpásztor hitünket erősítő elmélkedéseit is olvashatjuk az Öröm-hír oldalain.

Főnix – A keresztény szimbólumok következő témája a vörös-arany tollú tűzmadár Krisztus önfeláldozásának és harmadnapi feltámadásának is a jelképe. Erről Keresztesné Várhelyi Ilona irodalomtörténész, muzeológus írását olvashatjuk.

A nigériai keresztény lány népe megmentésén fáradozik – A Debreceni Egyetemen tanuló Elizabeth Ayoade Adeyemo – az üldözött keresztények megsegítéséért létrejött – Hungary Helps programnak köszönhetően Magyarországon tölthet el néhány évet félelem nélkül, amely idő alatt azon fáradozik, hogy kutatásával az éhező népén segítsen. A vele készült interjú életét, törekvéseit, Istenbe vetett mély hitét mutatja be.

Ferenc pápa visszatekint iraki útjára – „láttam a pusztulás nyílt sebeit, találkoztam az erőszakot, üldöztetést száműzetést túlélő tanúkkal és meghallgattam őket…” A romok között járó Szentatyát mélyen megérintette az üldözött keresztény nép vesztesége, szenvedése, hite. Többek között találkozott azzal az édesapával is, aki 2015-ben, menekülés közben veszítette el feleségét és két gyermekét. A Magyar Kurír oldalán megjelent írás a Keresztényüldözés a 21. században című rovatunkban is olvasható.

A szó emberei – Ebben az évben kettős jubileumot ünnepelnek a Debrecenben szolgáló domonkos szerzetesek. Szent Domonkos halálának és a Magyar Domonkos Rendtartomány alapításának 800. évfordulóján külön-külön bemutatjuk a városban élő öt szerzetest, megismerhetjük életüket, hivatásuk útját.

Ünnepi szentmisével kezdődött hazánkban az Amoris Laetitia– Családév. Az erről szóló írás után Nagy Csaba atya, egyházmegyénk családreferense gondolatait is olvashatjuk A családpasztoráció perspektívái egy poszt-család utáni világban címmel.

Kedves Olvasó!

A lap címoldalán is olvasható Robert Sarah bíboros gondolatával kívánunk Önnek és kedves Családjának Istentől áldott, örömteli húsvéti ünnepeket!

„Az emberiség számára nagy lecke Krisztus csöndes összeszedettsége. A jászoltól a keresztig a csönd állandóan jelen van, mert a csönd kérdése a szeretet kérdése.” (Robert Sarah bíboros)

Az Öröm-hír újság megtalálható egyházmegyénk templomaiban.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Szerkesztőség

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

4024 Debrecen, Varga u. 4.
30/240-1482
E-mail: sajtoiroda@dnyem.hu

Web: www.dnyem.hu
https://www.facebook.com/dnyem/

2021. február 11., csütörtök 13:11

A szolgálat jutalma, hogy beleláthatunk Isten szívébe – Az egyházmegye kórházlelkészei, beteglátogatói találkoztak a betegek világnapján

A szolgálat jutalma, hogy beleláthatunk Isten szívébe – Az egyházmegye kórházlelkészei, beteglátogatói találkoztak a betegek világnapján

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának lelkészei, beteglátogatói találkoztak február 11-én, a betegek világnapján, a debreceni Megtestesülés Plébánián. Ezen alkalmon Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be a plébániatemplomban, amelyet a kórházlelkészi szolgálat tagjaiért ajánlott fel.

7M7A7396

Tóth László atya, az egyházmegyei kórházlelkészi szolgálat pasztorális vezetője köszöntő gondolataiban a Szentírásra utalt, amelyben számtalan helyen olvashatjuk, hogy az emberek Jézus elé viszik a betegeiket gyógyulást kérve. A szentmisében is Jézussal találkozunk.

A kórházlelkészi szolgálat legfontosabb feladata, hogy munkatársai Jézushoz segítsék a betegeket, akiben megtalálják a gyógyulás ajándékát. László atya arra kérte a jelenlévőket, hogy a szentmise alatt a szívükben, imáikban hozzák Jézushoz a rájuk bízott betegeket az egyházmegye kórházaiból, és kérjék a testi-lelki gyógyulásukat, önmaguk számára pedig a megerősítés kegyelmi ajándékát a szolgálatukhoz, feladatukhoz.

7M7A7409

Palánki Ferenc megyéspüspök atya elmélkedésében Ferenc pápának a járvány idején megfogalmazott imádságára utalt, amelyben a Szentatya a Szűzanyához, mint a betegek egészségéhez fohászkodik. Ebben a megfogalmazásban nem csak a testi egészségre gondolunk, hanem az egész emberért imádkozunk, aki akkor gyógyul meg, ha Istenhez tartozik. Ebben nagy szolgálatot végeznek a kórházlelkészek, a beteglátogató munkatársak.

7M7A7389

A főpásztor ezután a kórházlelkészi szolgálat kifejezéséről elmélkedett. A kórház a betegek szenvedésének a háza, és akik meglátogatják az ott fekvő embereket, azok Isten szeretetparancsát teljesítik, „Aki nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett” (szentmise kánonja). Erről tesz tanúságot a beteglátogatói és kórházlelkészi szolgálat. A betegekben különleges módon találkozhatunk Jézussal és Ő találkozik velünk, azt akarja, hogy szolgálatunk révén a betegek reményt kapjanak.

lelkész a lelki dolgokkal foglalkozik. Ebben a zűrzavaros világban alig törődünk a lelki életünkkel. A kórházlelkészi szolgálat munkatársai arról tesznek tanúságot, hogy örök dolgaink is vannak, amelyek fontosabbak, mint az evilágiak. Látogatásuk, a szentségek kiszolgálástatása által arra hívják fel a betegek figyelmét, hogy megtudják, nincsenek egyedül, mert Isten mindig velük van végtelen távlatot nyitva előttük.

7M7A7416

szolgálat manapság nem túl népszerű. Az emberek nem szolgálni akarnak, hanem urak szeretnének lenni.

A szentmisén A Kánai menyegző (Jn 2,1-12) szentírási szakasz hangzott el, amelyet általában az esküvőkön olvasnak fel, de a püspök atya most a szolgákra irányította a figyelmet, akik a vizet hordták. Ők nem azért voltak a menyegzőn, hogy mulassanak, nekik kemény munkát kellett végezniük. Miután a bor elfogyott, 5-10 literes tömlőkkel hordták a vizet a hat darab 60-70 literes kőkorsóba, és ki tudja, milyen messze volt a kút.

Jézus megtehette volna, hogy egy pillanat alatt tele legyenek a korsók vízzel, vagy borral, de Ő számított a szolgákra. A csodát Jézus tette, de fontos volt, a szolgák jelenléte. Mi a jutalma a szolgáknak? Egyedül ők tudták azt, hogy csoda történt. A mi szolgálatunk jutalma is az, hogy beleláthatunk Isten terveibe, misztériumaiba, szívébe.

Legyünk továbbra is Isten szeretetének képviselői, társai a szolgálatban, és kérjük az Ő segítő kegyelmét, hogy a kórházlelkészi szolgálat egyre jobban fejlődjön. Ferenc püspök a Jóisten áldását kérte a kórházlelkészség munkatársainak szolgálatára, életére, a Boldogságos Szűzanyának, a betegek egészségének közbenjárására által.

1

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata ezen a napon hirdette meg az önkéntes beteglátogatók online képzését. ( http://www.dnyem.hu/index.php/item/3386-egyhazmegyei-onkentes-beteglatogato-kepzes-indul-online-feluleten )

A főpásztor a szentmise végén reményét fejezte ki, hogy jövőre még nagyobb apparátussal és hívekkel együtt ünnepelhetik a betegek világnapját. Köszönetet mondott a kórházlelkészek, beteglátogatók részvételéért, szolgálatáért, Tóth László pasztorális vezető munkájáért, és külön elismerését fejezte ki Berényiné dr. Felszeghy Mártának a kórházlelkészség koordinátorának az aktív, eredményes munkájáért, kezdeményezéseiért.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának és munkatársainak elérhetősége itt található: http://www.dnyem.hu/index.php/korhaz-szolgalat

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A 2023-as lisszaboni ifjúsági világtalálkozó himnuszát Szűz Mária ihlette – hallgasd meg!

KITEKINTŐ – 2021. január 28., csütörtök | 17:01

Jézus Anyjára és a missziós lendületre szegezett tekintet – ez hangzik el a dal szövegében, amely hivatalosan elkíséri a fiatalokat, arra ösztönözve őket, hogy induljanak el, és vigyék el Isten Szavát a világba. A szervezőbizottság január 27-én, szerdán mutatta be a himnusz zenéjét, szövegét és a feldolgozásokat.

hirdetés

Egy dal, amely arra hív minket, hogy azonosítsuk magunkat Máriával, hogy készek legyünk szolgálni úgy, mint ő, és hogy vigyük el az evangéliumot mindenhová, hogy a világot átalakítsa. Ezt fejezi ki a következő, 2023-ban Lisszabonban megrendezendő ifjúsági világtalálkozó (IVT) himnusza.

A szervezőbizottság szerdán, a 34., panamavárosi ifjúsági világtalálkozó zárómiséjének második évfordulóján mutatta be hivatalosan a következő világtalálkozó himnuszát. „Örömmel hívjuk a világ minden táján élő fiatalokat – olvasható a Világiak, Család és Élet Kongregációja honlapján –, hogy folytassák a hit zarándoklatát az ifjúsági világtalálkozón keresztül, és imádkozzanak együtt, míg várják a Szentatyával való következő találkozást. Az ifjúsági világtalálkozó himnusza nemcsak az esemény népszerűsítésének eszköze, hanem mindenekelőtt egy ima, amely különféle nyelvekre lefordítva a helyi egyházakban is felcsendül.”

Há Pressa no Ar (Sietség érezhető a levegőben) cím az IVT mottójára utal, amelyet a pápa választott: „Mária útnak indult, és sietett” (vö. Lk 1,39). A himnusz Mária „igenje” és sietése körül forog: siet, hogy eljusson unokatestvéréhez, Erzsébethez, amint azt az evangélium írja, és amint a lisszaboni nemzetközi program logója is emlékeztet rá.

Há Pressa no Ar című himnusznak két szerzője van: a szöveget João Paulo Vaz atya írta, a zenét Pedro Ferreira zeneszerző komponálta, mindketten a közép-portugáliai coimbrai egyházmegyéből származnak. A feldolgozásokat Carlos Garcia zenész készítette. A témát két változatban rögzítették: portugál nyelven, ami az eredeti, illetve nemzetközi változatban, vagyis angolul, spanyolul, franciául és olaszul.

Országos versenyen választották ki a himnuszt; több mint száz pályázat érkezett, amelyeket szakmai zsűri bírált el. A himnusz kapcsán arra kérték a fiatalokat, hogy tartsák szem előtt a pápa által a lisszaboni rendezvényre választott témát, valamint az ifjúsági világtalálkozó célkitűzéseit, vagyis mindenekelőtt az evangelizációt, és utaljanak a portugál kultúrára is. Nagy volt a fiatalok részéről az érdeklődés mind a megvalósítás, mind pedig a tervezés szempontjából – hangsúlyozza a szervezőbizottság.

A dallam a szöveg előtt született meg – mondják a szerzők. A 41 éves Pedro Ferreira zeneszerző előbb zongorán, majd egy kis zenészcsoporttal komponálta meg a művet. Ezt követte az 51 éves João Paulo Vaz szövege, ami a dallamon már nem változtatott, és amelynek „örömteli és fiatalos jellege van, könnyen megtanulható és adaptálható” – mondja a zeneszerző Carlos Garcia.

Az eredeti tervek szerint 2022-ben rendezték volna meg a lisszaboni ifjúsági világtalálkozót, amelyet háromévente tartanak. A Covid-19-járvány miatt az eseményt egy évvel elhalasztották.

Ferenc pápa 2020. november végén bejelentette, hogy miután meghallgatott különböző véleményeket, többek között az ifjúságpasztorációért felelős Világiak, Család és Élet Kongregációjának véleményét is, elhatározta, hogy 2021-től az ifjúsági világnapokat egyházmegyei szinten virágvasárnap helyett Krisztus Király vasárnapján tartják. A középpont továbbra is Jézus Krisztus, az ember Megváltójának misztériuma, mint ahogy Szent II. János Pál, az ifjúsági világnapok, illetve világtalálkozók kezdeményezője és patrónusa hangsúlyozta. A lengyel pápa 35 éve indította el a találkozót.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News, Romkat.ro

Magyar Kurír

Január 12.

1943. január 12.-én kedd délelőtt A Magyar Hadsereg KATONÁI mínusz 35-40 fokos szörnyű hidegben, minden tekintetben szűkös körülmények között, arra voltak hivatva, hogy mintegy kétszáz kilométer frontszakaszon a Don folyó nagy kanyarjában felfogják és visszaverjék a szovjet támadást.Uriv-nál a szovjet hadsereg egy „hídfőt” létesített még 1942 őszén, a folyó jobbpartján, melyet csapataink nem tudtak megsemmisíteni és átszorítania a folyó balpartjára. Hadászatilag ez a szovjet „hídfőállás” hónapok alatt kiépítve és ellátva úgy többszörös tűzerővel, mint páncélosokkal, valamint a téli háborúra kiképzett és felszerelt csapatokkal, indította meg a támadást és adta meg tulajdonképpen a „kegyelemdöfést” is a Magyar Hadseregnek. A szovjet hadsereg egy héten belül majdnem teljesen megsemmisítették hadseregünket. Néhány nap alatt a veszteségünk százötvenezer ember!Tisztelegjünk azok előtt, akik megfagytak, akik megsebesültek, kiknek segélykiáltásait senki sem hallotta! Tisztelegjünk azok előtt is, akik fogságba estek, majd ezrével pusztultak el valahol a szibériai hómezőkön és útközben. Hajtsunk fejet a hozzátartozók felé is, akiknek legtöbbje már nincs közöttünk. Ők már együtt vannak a doni hősökkel az örökkévalóságban. Tisztelegjünk azok előtt is akik példátlan hősiességgel harcoltak a támadók ellen. Mert ők is sokan voltak, akik bátorságukkal kivívták még a szovjet katonák elismerését is!

“Drága Anyukám!Nagyon várt válaszlapotokat ma kaptam meg kezeimhez. Nagy sokára jött. Ne várjatok most már tőlem levelet és ti se küldjetek…Az orosz itt valami nagyra készül, mi meg a végsőkig kitartunk. Erre esküdtünk meg. Küldtem haza november 14- én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül. Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek!”Vitéz Bányai József géppuskás szakaszvezető Osztrogozsszkból való kitöréskor halt néhány nap múlva hősi halált. A szakasza parancsnokaként maradt utolsóra, hogy a bajtársait fedezze, életüket mentse. A fenti levelet édesanyjának írta a halála előtt.A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban 1943. január 12-én indította meg támadását, amelynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét. A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.Tiszteltet a hősöknek!

Évforduló… “Aki a gyermekek lelkében horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett, emléke jó helyen van.”1878 január 12-én született Molnár Ferenc író,publicista,akinek gyors írói sikerét A Pál utcai fiúk (1907), míg színpadon A testőr (1910) című darabja hozta.Regénye a világirodalom egyik legszebb ifjúsági klasszikusa.

Megjelentek az alábbi kiadványok:

Ferenc pápa új motu propriója: nők is lehetnek lektorok és akolitusok

FERENC PÁPA – 2021. január 11., hétfő | 18:20

Január 10-e, Urunk keresztsége ünnepének keltezésével Ferenc pápa közzétette Spiritus Domini (Az Úr Lelke) kezdetű apostoli levelét motu proprio formájában, mely megváltoztatja az Egyházi Törvénykönyv 230. paragrafusa első pontját, és ezáltal kánonilag lehetővé teszi a nők részvételét a lektorátus és az akolitátus liturgikus szolgálatában.

Ferenc pápa e rendelkezéssel megváltoztatja a kánonjogi kódexet, intézményessé téve azt, ami a gyakorlatban már egyébként is történik: a világi nők részt vehetnek az Ige és az oltár szolgálatában. Ferenc pápa döntését Luis F. Ladaria bíborosnak, a Hittani Kongregáció prefektusának címzett levelében fejti ki.

Ferenc pápa motu propriója elrendeli, hogy a nők is állandó, intézményesített formában  részt vehetnek a lektorátus és az akolitátus liturgikus szolgálatában. Maga a tény, hogy liturgikus szertartások során nők olvassák fel Isten Szavát, vagy végeznek ministránsszolgálatot az oltárnál, vagy áldoztatóként működnek közre a szentáldozáskor, természetesen nem új keletű dolog, minthogy ez ma már a világ számos egyházi közösségében a püspökök által engedélyezett gyakorlatnak számít. Mostanáig azonban mindez érvényes intézményi felhatalmazás nélkül zajlott, eltekintve Szent VI. Pál pápa rendelkezésétől, aki 1972-ben az úgynevezett „kisebb rendek” megszüntetésekor úgy döntött, hogy továbbra is csak férfiak számára legyenek hozzáférhetők ezek az egyházi szolgálatok. Azokat ugyanis akkor úgy tekintette mint „előkészítést a lehetséges papszenteléshez”. Most azonban

Ferenc pápa, tekintetbe véve a legutóbbi püspöki szinódusok során felmerült észrevételeket, hivatalossá és intézményessé akarta tenni a nők oltár körüli szolgálatát.

Az Urunk keresztsége napján megjelent motu proprio módosítja a Kánonjogi Kódex 230. paragrafusának első bekezdését, melyben a pápa megállapítja, hogy a nők hozzáférhetnek ezekhez a szolgálatokhoz, mely felhatalmazást liturgikus szertartás keretében nyerik el, intézményesítve szolgálatukat. Ferenc pápa megjegyzi, hogy be akarta fogadni a különféle szinódusi összejöveteleken felmerült ajánlásokat, jelezve: „Az utóbbi években eljutottunk egy olyan tanfejlődéshez, amely rávilágított arra, hogy az Egyház által létrehozott szolgálatok alapja a megkereszteltség közös állapotában, a keresztség szentségében elnyert királyi papságban gyökerezik.” Éppen ezért

kéri a pápa, hogy ezeket a szolgálatokat laikus, világi szolgálatnak ismerjük el, melyek lényegileg különböznek a papi rend szolgálatától, amit a papság szentségével nyernek el.

A kánon új megfogalmazása így hangzik: „Azok a laikusok, akik rendelkeznek a püspöki konferencia által megszabott életkorral és megkívánt képességekkel, meghatározott liturgikus szertartás révén állandó jelleggel rendelhetők a felolvasók és az akolitusok szolgálatára.” Éppen ezért a kódex szövege a világiakra vonatkozó „férfi” megjelölést eltörölte.

A motu proprióhoz Ferenc pápa a Hittani Kongregáció prefektusának, Luis Ladaria bíborosnak címzett levelet csatolt, amelyben elmagyarázza döntésének teológiai szempontjait. A pápa szerint

a II. vatikáni zsinat által hozott megújulás távlatában napjaink egyre sürgetőbb feladata, hogy újra felfedezzük az Egyházban a megkereszteltek közös felelősségét, különös tekintettel a világiak küldetésére”.

Hivatkozik a levél a pánamazóniai szinódus záródokumentumára, mely szerint „sürgető feladat az egész Egyház számára, hogy a különféle helyzetekben támogassák a férfiakra és nőkre bízható szolgálatokat. A megkeresztelt férfiak és nők egyházát kell erősíteni, a keresztségben nyert méltóságuk tudatosságának és szolgálatuknak a támogatásával”.

Ferenc pápa Ladaria bíboroshoz intézett levelében utal Szent II. János Pál pápa szavaira, aki szerint „a szolgálati papság tekintetében az Egyház semmilyen módon nem rendelkezik azzal a képességgel (facultas), hogy a papi rend szentségét a nőknek adja”, majd hozzáteszi, hogy „ellenben a nem papi szolgálatok számára ma lehetségesnek és alkalmasnak tűnik e fenntartás meghaladása”. A pápa elmagyarázza továbbá, hogy „a lektorátus és akolitátus szolgálatának hozzáférhetővé tétele mindkét nem számára, a keresztségben nyert papi küldetés jegyében, gyarapítja értékes hozzájárulásuk elismerését, amit már régóta sok világi hívő, köztük számos nő nyújt az Egyház élete és küldetése számára”. Ferenc pápa végül megállapítja, hogy „e szolgálatok átadása a nőknek, püspöki megbízatás formájában, nyilvános elismerésüket jelenti, és hatékonyabbá teszi mindenki részvételét az Egyház evangelizációs munkájában”.

A mostani rendelkezésre elmélyült teológiai reflexió után kerül sor.

A zsinat utáni teológia valójában újra felfedezte a lektorátus és az akolitátus jelentőségét nemcsak a szolgálati papság, hanem mindenekelőtt a keresztség vonatkozásában.

Ezek a szolgálatok a kétféle papság közötti kölcsönös együttműködés dinamikájában valósulnak meg, és egyre inkább rávilágítottak valódi „laikus-világi” jellegükre, amely az összes megkeresztelt közös papi szolgálatához kapcsolódik.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt működő tíz köznevelési intézményében közel 7 000 diák vesz részt a katolikus szellemű oktató-nevelő munkában.

Intézményeink a következőek:

Ajak – Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde
Debrecen – Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
Egyek – Szent János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Fülöp – Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola
Geszteréd – Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola
Kisvárda – Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda
Mátészalka – Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda
Nyírbátor – Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium
Nyíregyháza – Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola
Nyírtelek – Szent Anna Katolikus Általános Iskola
Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium

2020. július 02., csütörtök 12:48

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír újságot, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapját Bosák Nándor, püspök atya alapította 2005-ben. Az alábbiakban Nándor püspök az Öröm-hír újság első lapszámában megjelent lapalapító gondolatait tesszük közzé:

„2005-ben Pünkösd ünnepén indul útjára a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapja, az Öröm-hír. Azt szeretnénk, ha az Öröm-hír üzenetet vinne az egyházmegye híveinek, közösségeinek, hogy aki kezébe veszi és elolvassa, annak örömére váljék. Az sem véletlen, hogy Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik az első szám. Pünkösd az Egyház születésnapja. Ekkor jött el a Szentlélek és töltötte el isteni erővel az apostolokat. Ők pedig bátran kiálltak a nép elé és hirdették nekik az evangéliumot, az örömhírt. Hirdették, hogy Jézus feltámadott a halálból és életet szerzett nekünk. Akik megértették ezt az üzenetet, azok az apostolok közösségéhez csatlakoztak. Így született meg és indult útjára Krisztus Egyháza, az evangélium törvényét követő emberek közössége.

A mi egyházmegyénk, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye születése is Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik. 1993-ban ezen az ünnepen alapította II. János Pál pápa a mi egyházmegyei közösségünket. Ezzel is jelezni akarta, hogy ugyanazt a feladatot kaptuk, mint az első keresztények: hogy életünket az evangélium törvényéhez igazítsuk, és továbbadjuk az örömhírt a körülöttünk élő embereknek. Az Öröm-hír lap útra indításával – ezt a pünkösdi feladatot szeretnénk teljesíteni. Szeretnénk – ha ilyen formában is – eljutna minél több emberhez az Istenről szóló, vallásos életünket gazdagító „jó hír”. Ezért a lap segíteni akar abban, hogy jobban megismerjük hitünk igazságait, egyházmegyénk életét.

Hírt akarunk adni arról, hogy mi történik az egyházközségekben, hogyan éljük meg hitünket, és milyen örömeink vannak. Hiszen az Egyházmegye olyan, mint egy nagy család, ismernünk kell egymást, hogy bátorítást meríthessünk egymás példájából. Azzal a kívánsággal bocsátom útjára az „Örömhír” lapot, hogy egyházmegyénkben a jó hírnek hordozója legyen, bátorítson jótettekre, és szolgáljon mindnyájunk örömére. Fogadják szeretettel! Kísérje Isten áldása!”

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:36

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

„A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.” (Pilinszky János: Itt és most)

A világtörténelem évmilliárdjaihoz képest az Öröm-hír egyházmegyei lap15 éve a jelen egyetlen pillanatát érinti, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 27 éves történetének 15 évét öleli fel, megjelenésével, soraival mozdítja meg itt és most a világot, mert része lehet az egyházmegye hívei életének a spirituális fejlődésében.

Ferenc pápa az 54. tömegtájékoztatási világnapra megfogalmazott üzenetében az élet történetéről így ír: „Szükségünk van a jó történetek igazságára, akár a levegőre: olyan történetekre, amelyek építenek, és nem rombolnak, történetekre, amelyek segítenek megtalálni a gyökereinket és meglelni az erőt ahhoz, hogy együtt előre tudjunk haladni. A minket körülvevő hangok és üzenetek zűrzavarában szükségünk van egy emberi történetre, amely nekünk és rólunk szól, és a bennünk lakozó szépségről beszél. Egy történetre, amely a világot és az eseményeket szelíden szemlélve képes értelmezni, ami elbeszéli, hogy mindnyájan egy élő szövet részei vagyunk, és ami megmutatja, hogy a szálak, amelyek összekötnek minket, milyen szorosan fonódnak össze.”

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ez év május 17-én, a tömegtájékoztatás világnapján megköszönte a sajtó képviselőinek a munkáját, akik az evangélium szolgálatában álló eszközökön keresztül eljuttatják az örömhírt mindenkihez.
A főpásztor, utalva Ferenc pápa üzenetére, azt hangsúlyozta, hogy ha az ember a saját történetét meséli, akkor zsákutcába kerül. Akkor jó egy ember története, ha azt mondja el, amit az Isten benne és rajta keresztül megvalósított. Akkor lesz igazán boldog az életünk, ha a mi történetünk Istenről, a boldogság forrásáról szól. Ez nem lehet önreklámozás, hanem emlékezés arra, ki vagyok én az Isten szemében, tanúságtétel arról, amit Isten az én szívembe ír. Ez a történet a mi szívünkben, életünkben folytatódik, átalakít bennünket. Éppen ezért kell, hogy hangsúlyt kapjon.

Az Öröm-hír újság élete is egy történet, Isten történetéről, örömhíréről és ezt folytatva az egyházmegye történetén keresztül a mi személyes történetünkről szól, mert benne a sorok, az elolvasott gondolatok alakító értékűek.

A teljesség igénye nélkül had említsek meg az elmúlt időszakból olyan meghatározó eseményeket, amelyekről az Öröm-hír hasábjain is szóltunk.

A 2005 júniusában megjelenő lap első örömhíre – a földi élete végéhez érő – II. János Pál pápa mennyei születésnapjáról szólt, a későbbi években a pápa boldoggá, majd szentté avatása hírét is megosztottuk. (Idén emlékezünk meg a jelen lapszámban is a szent pápa születésének 100. évfordulójáról.) Ezt követte XVI. Benedek pápa megválasztásának eseménye, és ugyanígy beszámoltunk a 2013. 1. lapszámban Ferenc pápa székfoglalójának öröméről is.

Rendszeresen bemutattuk a Magyar Katolikus Egyház évente meghirdetett kommunikációs programjait, amelyek egyházmegyénk eseményeinek témáit is meghatározták. A papszentelés hónapjaiban, minden év júniusában köszöntöttük a szentelésük kerek évfordulóját és újmiséjüket ünneplő papokat. Külön számmal tekintettünk vissza az egyházmegyénk történetére 20. és 25. születésnapján.
A lap alapításakor meglévő három egyházmegyei fenntartású köznevelési intézményünk a 15 év alatt tízre emelkedett, ahol már 7 000 diák nevelkedik a katolikus oktatás-nevelés szellemében. Eme örömteli folyamatos gyarapodásnak is hangot adtunk.
Egyházmegyénkben 2015-ben a püspökváltás ideje érkezett el. Bosák Nándor megyéspüspök nyugdíjba vonulása után Palánki Ferenc megyéspüspök vette át a pásztorbotot. A különleges, nem mindennapi esemény részleteiről is beszámoltunk.

Ha visszatekintek az Öröm-hír újság tartalmára, arculatára, el kell hogy mondjam, tartalmi színvonala a kezdetektől fogva magas mércét ütött meg, arculatában pedig fejlődésen ment keresztül. Kezdetektől a borítón kívüli belső oldalak két színnyomással készültek, majd 2013-tól, az egyházmegye 20. születésnapjától a teljes arculatváltás mellett már a színes fényképek nyújtotta esztétikai élmények is gazdagították az olvasókat.

Hála és köszönet

Itt és most szeretnék köszönetet mondani elsősorban az Olvasóknak, akik megtisztelnek bennünket az olvasásra fordított idejükkel, akik magukkal viszik otthonaikba és másoknak is beszámolnak az ott olvasott gondolatokról, hírekről, és sok esetben tovább is adják a lapot.
Hálás szívvel gondolok azokra a munkatársakra, sajtóapostolokra, önkéntesekre, papokra, akik hosszabb-rövidebb ideig munkájukkal, írásaikkal gazdagították oldalainkat. Köszönöm az egyházmegye papjainak a terjesztésben nyújtott segítségét, egy-egy interjú, tudósítás, beszámoló elkészítéséhez a nyitottságukat.

Köszönöm Rácz Jánosnak, a nyomdai munkálatokat végző Rexpo Kft vezetőjének munkáját, Juhász Béla tördelő-szerkesztő ötleteit, magas szintű szakmai felkészültségét, aki szintén a kezdetektől jelen van a lap szerkesztésében. Hálás szívvel gondolok az újság őreire, a korábbi évekből Géczy Erzsébet nővérre, Lieli Pál egyházközségi tagra és Havasné Gyöngyi és Juhászné Enikő jelenlegi korrektorokra, akik a szerkesztés utolsó fázisaként védik a magyar nyelv helyességét, tisztaságát.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném köszönetemet kifejezni Bosák Nándor alapító, valamint Palánki Ferenc, az Öröm-hír újságot öt éve kísérő megyéspüspök atyáknak az egyházmegyei lap megjelenéséhez nyújtott maximális támogatásukért, javaslataikért, gondolataikért, írásaikért.

Kedves Olvasó!

Amikor Bosák Nándor püspök atya 2005 májusában felkért az Öröm-hír egyházmegyei, magazin jellegű lap szerkesztésére, azonnal igent mondtam. Az újságírás és a riportfotózás mint szakma már ismert volt előttem, de újságot még nem szerkesztettem, tehát a bennem rejlő további lehetőségek még nem voltak ismertek előttem. Csak annyit tudtam, hogy a kihívásokra soha nem mondok nemet, így tehát megköszönve a bizalmat, örömmel elfogadtam a felkérést. Mindjárt körvonalazódott is bennem az újság tematizálása, követve a püspök atya elképzelésének megfelelő irányvonalat, és elkezdődött az első szám szerkesztése. Azt viszont, hogy milyen tartalommal fogom megtölteni a következő lapszámot, még nem tudtam. És ez azóta is így van már 15 éve. Minden egyes elkészült újság után jön a kérdés: mi lesz a következő szám témája? Ezzel gyakran egyedül kellett megbirkóznom.

Soha nem vagyunk egyedül; rajtunk múlik, megéljük-e minden pillanatban Isten jelenlétét. Így lett nekem egy különleges munkatársam a Szentlélek, akinek segítségével megszületett a 71.
lapszám is. Minden egyes megjelent lap egy vajúdás, egy születés, egy újabb öröm. Éppen ezen tapasztalatok alapján tudom, hogy az Öröm-hír lap nemcsak egy újság a sok közül. Túlmutat önmagán, hiszen rajta van a Lélek keze, amely formálja és alakítja az olvasót éppúgy, mint az írót.
Isten szeretetének, az örömhírnek hirdetése, tanítása akár az írásokon keresztül is a világ legnagyszerűbb dolgai közé tartozik. Boldoggá tesz, hogy ebben eddig is részt vehettem.

Számítunk továbbra is tudósítóink, de bárki írásaira, fotóira és véleményére a lappal kapcsolatban, és reméljük, hogy a későbbiekben is mindig újabb és újabb tartalommal tudjuk Önöket szolgálni lelki életük fejlődésében. Mert az örömhír továbbadása nem más, mint embertársaink szolgálata, amelyben Önök is részt vesznek mindennapjaik során, és tehetik azt írásaink továbbadásával is.

Imádkozzanak értünk, imádkozzunk egymásért, hogy ebben a szolgálatban, az örömhír terjesztésében – Isten mindenkori akaratát felismerve, követve -, itt és most együtt mozdítsuk meg a világot!

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír, egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Kovács Ágnes főszerkesztő

Öröm-hír Szerkesztőség
Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 25., szombat 23:32

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Pásztor Károly atya vasmisés plébános, hálaadó szentmiséjét mutatta be pappá szentelésének 65. évfordulóján, július 25-én, szülőfaluján, a vállaji Szentlélek-templomban. Az ünnepi liturgián határon túli településekről, Károly atya eddigi szolgálati helyeiről is érkeztek hívek, valamint számos egyházmegyés pap osztozott a szentmise kegyelmeiben.

A község két évvel ezelőtt adományozott díszpolgári címet az ünnepelt plébánosnak, a templom felszentelésének 100. évfordulóján. Mindnyájan, kik ismerjük őt méltán lehetünk büszkék a vasmisés plébánosra, hiszen távol a nyüzsgő világtól, az alig 1000 lelket számláló szatmári terület egyik gyöngyszemének 500 férőhelyes katedrálisa megtelt a hálaadó szentmisén.
A hívek és az egyházmegye papsága koszorújában Károly atya alázattal, személyes hangvételű gondolataival több alkalommal is szólt a jelenlévőkhöz, prédikációja, üzenete a mélységekbe terelte, tettrekészségre sarkalta a lelkeket. Talán ennek és személyének is köszönhető a hívek felfokozott öröme, lelkesedése mert – hogy valamit ők is adhassanak e különleges alkalmon – vastapssal köszönték meg, gondolatban mintegy „közfelkiáltással szentté avatták” Károly atyát végtelen alázatos, mindig másokat szolgáló életéért, a 65 éves papi hivatásáért. Ezen a napon az egyházmegye egyik legszebb és talán a legnagyobb temploma újra a régi hangulatát élte, népénekektől lett hangos, amelynek átimádkozott falai között volt, hogy egyszerre 4 vállaji szeminarista is körültérdelte az oltárt. Innen ered, hogy a települést paptermő faluként is emlegették.

Méltatlanul, de alázattal a Szűzanya szavaival mondok hálát: „Lelkem magasztalja az Urat, … mert nagyot tett velem a Hatalmas” (Lk 1,46., 49). Pásztor Károly atya Mária hálaadó imájával kezdte a szentmisét, majd életútjára tekintett vissza: 1955. július 2-án a vállaji templomban mutatta be első szentmiséjét, és most 65 év után ismét hálatelt szívvel áll az oltár előtt. 15 éven keresztül kilenc egyházközségben szolgált káplánként majd Baktalórántházán 19, Pócspetriben pedig 21 évig volt plébános. 10. éve tölti nyugdíjas, de a szolgálatban még mindig aktív életét Máriapócson. Károly atyát 17 társával együtt szentelték fel Egerben, akik közül Kuklai Antal atyával együtt már csak ketten maradtak az élők sorában. A plébános a szentmisén hálával gondolt szüleire, rokonaira, tanáraira, paptestvéreire, jótevőire és minden hívő emberre, akikkel a 65 év során találkozott.

Károly atya a szentmise homíliájában a hálaadásról tanított és a papi hivatás fontosságát hangsúlyozta. Bevezető gondolataiban utalt arra az evangéliumi szakaszra, amely a tíz leprás meggyógyításáról szólt (ld. Lk 17,11), és akik közül csak egy köszönte meg Jézusnak a gyógyulás kegyelmét. Ezen alkalommal elsősorban nem ünneplünk, hanem hálát adunk a Jóistennek, hogy megtartott és 65 év után is itt állhatok az oltárnál. Legyünk mi is hálás lelkűek! Jól ismerjük a „kérem” szót, de elfelejtünk megköszönni. Ez mindannyiunkra vonatkozik – fogalmazott Károly atya, majd a nap középpontjára, a papság titkára irányította a figyelmet.

Arra szántak, „hogy látványosságul szolgáljunk a világnak” (1 Kor 4,9), de ez nem a dicsekvésvágyra kell, hogy serkentsen bennünket, hanem az alázatos szolgálatra. „Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait” (1 Kor 4,1) – idézte Pál apostolt a vasmisés plébános, aki azt is kiemelte, hogy a pap Isten embere, kapocs, mely az Úrhoz hívja és fűzi az embert. Jézusnak, Isten fiának küldötte, megbízottja, és szolgálata által, az ég felé emel bennünket.

Ki fogadja az embert a világra születésekor, a keresztelő kútnál ki mossa le lelkéről az áteredő bűnt, ki fogad Isten gyermekévé és a mennyország örökösévé? Isten papja. S ha a bűn útjára lépünk, ami földre teper, Krisztus papja az, akihez odavonszoljuk megterhelt lelkünket és feloldozó szavain keresztül a megbocsátó Isten békéje tölt el. Milyen könnyedek, felszabadultak vagyunk egy jól végzett szentgyónás után! Legfontosabb állomásainkon is a pap áll mellettünk. Házasságkötéskor is, hogy családunk a szeretet fészkévé váljon, és amikor életünk nyugovóra tér, Krisztus papja készít a nagy útra. Ő imádkozik koporsónk fölött és áldja meg a földet, mely magába zárja testünket. De még utána sem feledkezik meg rólunk, mert akkor is imádkozik és bemutatja értünk a szentmisét, amikor már emlékünk is feledésbe merül.

Megtisztelő hivatás a papság. Sokan felteszik a kérdést, hogy a múló örömökkel és haszonnal teli világban van-e értelme a papságnak? igen, van – nyomatékosította Károly atya. Ma az önző társadalomban égetően szükséges az önzetlen, életüket értünk odaadó, Isten papságát vállaló fiatalokra, hogy maradandó örömöket mutassanak nekünk.
Az ideológiákban csalódott, értéknélküli embereknek éppen ma kell bemutatni az élet igazi értelmét. A világnak krisztus kell! – kiáltja az igazságra, jóságra, szépségre, önzetlenségre szomjas ember. Szükség van világunknak Isten küldöttére.

A világ egy nagy kórház, utalt a nyugalmazott plébános az egri szeminárium egyik professzorának gondolatára. Az emberek tele vannak fájdalommal, gondokkal, bajokkal. A pap, Isten orvosaként segíti, gyógyítja a szenvedőket. Mindannyian erre kapunk hivatást.

Majd felidézte a ma már elfeledett mesterséget, a drótos-tót munkáját, aki hátán a szerszámaival, kerékpárral járta a falvakat és bekiáltott a házakba: drótozni-fótozni, fazekat fódozni! E mesterséggel állította párhuzamba a papi hivatást Dsida Jenő:  Menni kellene házról házra című versében, amelyet a plébános idézett:

Nem így kellene hűvös, árnyas
szobából, kényelmes íróasztal
mellől szólani hozzátok, jól
tudom. Menni kellene házról
házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni! (1930)

Mint ahogy Jézus küldte Mária Magdolnát: „menj el testvéreimhez és vidd nekik hírül!” (Jn 20,17), úgy nekünk is menni kell, mert akár tetszik, akár nem, Jézus küldöttei vagyunk. Imádkozzatok, hogy példájára el tudjuk végezni feladatunkat, hogy drótozzuk, foltozzuk a sebzett, megtört szívű embereket.

Július az aratás hónapja. Károly atya a papi hivatásról tanítva ismét visszatért gyermekkori emlékeihez, amikor évről évre részt vett az aratásban bátyjával és édesanyjával. E természeti kép és a munka ismét a költemények világába vitte gondolatát majd egy ismeretlen költő szavait idézte:

A szántóföldek telt kalásza sárgul,
Lehajtja már a búza szép fejét,
De senki sincs, ki most aratni jönne.
A szem peregve hull és hull a földre
És észrevétlen veszti életét.
Az én erőm már nemsokáig bírja,
S nem áll mögöttem ifjú, hős
Nincs senki sem, ki átvenné kaszámat,
Mögöttem csend, a halálnak csendje támad.

A költő melankólikus hangvételű éneke bennem is megszólal, hiszen gyermekkoromban zengett így vasárnaponként a templom, mint most – köszönöm e szép élményt –, azonban a fájó érzés, hogy 65 év óta nincs egyetlen követőm sem e paptermő községben, elszomorít.

Mária is, ki Józsefnek lévén jegyese bizonyára családot tervezett, de amikor Gábriel angyal köszöntötte, és látta, hogy másként alakul az élete, alázattal és odaadással felelte: „legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Ha a Szűzanya nem vállalja az istenanyaságot, talán még most sem lennénk megváltva. De ő nagylelkűen, Isten iránti szeretetből elfogadta az Ő akaratát. Isten ma is hív embereket, hogy szolgálják Őt.
Teréz anya Indiában igazgatóként szolgált egy előkelő gimnáziumban, mégis otthagyva e kényelmes helyet kiment a város szélére, hogy a szenvedő, haldokló embereket ápolja, mert érezte, hogy Istenért nagyot kell tennie. Szépen és nagylelkűen szolgálta Istent. Az Úr ezt kívánja ma is tőlünk, elsősorban papjaitól, hogy valami nagyon szépet tegyenek érte.

Kedves Testvérek! 89 évesen életem utolsó esztendőiben vagyok. Boldogan halnék meg, ha lenne utódom, aki újból bemutatná itt Vállajon az első szentmiséjét.
A költő szomorú hangvételű soraira Jézus vígasztaló szavaiban bátorít bennünket az imádságra: „Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra” (Lk 10,2). Az imádság az, ami meg tudja ölni a világ közömbösségét és fel tudja szítani az ifjak szívében a vágyat, hogy valami nagyon szépet tegyenek az Istenért.
Kérlek benneteket imádkozzatok a papi hivatásokért! – fejezte be gondolatait Pásztor Károly plébános, majd vasmisés áldásban részesítette a jelenlévőket.

Pásztor Károly atyát Vilmos István Vállaj polgármestere a település, Felföldi László általános pasztorális helynök az egyházmegye, Heidelsperger István mátészalkai esperes-plébános az egyházmegyén belül mindig is különleges helyet elfoglaló szatmári papok, Kocsis Gábor mérki–vállaji plébános pedig az egyházközség nevében mondott köszönetet Pásztor Károly atya életéért és papi szolgálatáért.

Pásztor Károly atyával e jeles alkalomból portréinterjú s ikészült, amely olvasható az Öröm-hír újság legfrisebb számában, valamint az egyházmegye honlapján: http://dnyem.hu/index.php/item/3029-nem-nehez-papnak-keresztenynek-lenni-mert-boldogga-teszi-az-embert-beszelgetes-a-vasmises-pasztor-karoly-atyaval


Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. június 28., vasárnap 06:57

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Plébániaalapítás és területi átrendezés

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániához tartozó jósavárosi városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Római Katolikus Plébániát.

A Nyíregyháza-Kertváros Plébániához tartozó nyíregyháza-borbányai városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Római Katolikus Plébániát.

Nagycserkesz fíliális egyházközséget a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániától a Nyíregyháza-Kertváros Plébániához csatolja.

Karitász-igazgatói és családreferensi kinevezés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitásza igazgatójává Csordás Gábort és családreferensévé Nagy Csabát nevezi ki.

Plébánosi kinevezés

Csordás Gábor befejezte prefektusi szolgálatát a Központi Papnevelő Intézetben, és a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Plébániára kapott plébánosi kinevezést.

Plébániai kormányzói kinevezés

Dobai Barna Ottó a szatmárcsekei Szentháromság Plébániára,
Nagy Csaba a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébániára és
Varga Lóránd a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébániára kapott plébániai kormányzói kinevezést.

Kápláni áthelyezés és kinevezés

Mészáros Zsolt a mátészalkai Szent József Plébánián és
Papp Tamás az újfehértói Magyarok Nagyasszonya Plébánián folytatja kápláni szolgálatát.

Máté Péter újmisés a kisvárdai Szent Péter és Pál Plébánián és
Szidor János újmisés a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánián kezdi meg kápláni szolgálatát.

Kisegítő lelkészi kinevezés

Katona István plébániai kormányzói megbízatása véget ért a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébánián. Folytatja főállású kórházlelkészi szolgálatát Kisvárdán, és kisegítő lelkészi kinevezést kap a dombrádi Magyarok Nagyasszonya Plébániára kékcsei lakhellyel.

Tanulmányfolytatás

Halász István diakónus megkezdi a licenciakurzust Rómában.

Tartós szabadság
Nagy Zsolt atya betegszabadságát — saját kérésére — meghosszabbította 2021. július 31-ig.