Május
Május 13. Án, hétfőn, Fatimai imaestre hívunk mindenkit a Ráckerti ltemplomba. A Szentmise 20 órakor kezdődik, utána Gyertyafényes Körmenetet tartunk. Május 19. Én Elsőáldozás lesz a Római katolikus plébánia templomban. Június Június 2.án -vasárnap -,Ballagás :a Széchenyi István katolikus általános iskola végzős diákjai adnak hálát az elmúlt 8 év kegyelmi ajándékaígért. Június 9 -10. A Szentlélek kitöltetésének ünnepe, az egyház születésnapja : Pünkösd. Mindkét nap, a vasárnapi miserend szerint tartjuk a miséket mindkét templomunkban.
Június
Június 13. án ,csütörtökön, Fatimai Imaestre hívunk mindenkit a Ráckerti templomba. A szokott időben, Népi imádságokkal kezdünk: 18 órakor -19 órakor Rózsafűzér imádságokkal folytatjuk az imádkozást, Szentmise után gyertyafényes Körmenettel fejezzük be Imaestünket. A Szentmisén Juhász Ferenc, a Szent István rádió vezetője vezeti az elmélkedést.
Június 19.én , szerdán, összejövetel a férfiaknak a Közösségi házban. Minden férfit szeretettel várunk!
Úr Napja
június 23.án, vasárnap,az alábbi miserend szerint ünneplünk:
– Plébániatemplom: Szentmise 9 órakor, Szentmise után, Körmenet
-Ráckerti templom : Szentmise(olvasott mise) 8 órakor
-Előkészületek: – szombaton, 16 órakor várjuk a férfiakat a sátrak összeszerelésére . – – vasárnap reggel 6 órakor a lelkiségi csoportok asszonyai díszítik a sátrakat
Mindenkit kérünk, a kisgyerekek virágszirom szórásához, hozzanak virágszirmokat,
melyet szombaton délután a plébánián gyűjtünk össze, vagy vasárnap hozzátok magatokkal. Köszönjük szépen.
Június 29.-szombat Péter-Pál Napja Szentmise: – reggel 8 órakor
-este 18 órakor
Július
Július Július 13.án (szombaton) Fatimai imaest a Ráckerti templomban
-18 óra: Népi imádságok
-19 óra Görög szertartás szerinti imádkozás
-19.30 Rózsyfűzér imádság
-20 óra: Szentmise-a Szentmisét és az azt követő Körmenetet Törő András vezeti
Július 28. Egyházmegyei Búcsú-Máriapócs
Augusztus
Augusztus 6. -kedd : Szentségimádás
Augusztus 13. Kedd : Fatimai imaest a Ráckerti templomban
A Fatimai imaest (kedd): – 18 órakor kezdődik, Népi imádságokkal
– 19 órakor Görögkatolikus imádság
– 19.30 Rózsafűzér imádság
– 20 órakor Szentmise
a Szentmise után: Gyertyafényes Körmenet
Az elmélkedést Eiben Tamás vezeti.
Augusztus 15. csütörtök: Nagyboldogasszony Ünnepe
neked adta át örökre jó szent István szép honunk,
koronádnak legszebb gyöngye – hozzád sír fel – Hunnia,
nem felejt el Árpád népe, míg csak lesz egy hű fia.”
Ünnepi miserend: Plébániatemplom: reggel 8 óra
Ráckerti templom : délelőtt 10 óra
Augusztus 20. Kedd : Szent István király ünnepe
Szent István király, Magyarország fővédőszentje
13Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.
Ünnepi miserend: Plébániatemplom : reggel 8 óra
Ráckerti templom : délelőtt 10 órea
Szeptember
Egyházi tanévnyító
Egyházi tanévnyitó Veni Sancte ünnepségünkre 2019. szeptember 8-án vasárnap, 16.00 órakor kerül sor a római katolikus plébániatemplomban. (Kossuth tér 2.)
Ide várjuk az első osztályos gyerekeket szüleikkel együtt.
Szeptember 13. -péntek: Fatimai imaest-Ráckerti templom
A Szentmise 20 órakor kezdődik, Krakomperger Zoltán vezetésével.
A Szentmise után, Gyertyafényes körmenet .
Szeretettel várunk mindenkit e közös imádságos estre.
Ezer veszélyben, Szűzanyám, Te védj meg engemet!
Ha látod síró gyermeked, töröld le könnyemet!
Anyám, Anyám, ó jó Anyám, csak Benned bízom én,
Hogy szent Fiadhoz elvezetsz, ha éltem véget ér.
Mária, tenger csillaga, feléd tekintek én,
Ha ver az élet vihara, sorsom rád bízom én.
Vezess az ingó habokon, hogy ha majd partot ér,
Lehessek égi honodban örökre boldog én.
Ámen🙏❤🙏
szeptember 14.
szent kereszt felmagasztalása
Október-Rózsafűzér királynője
A Rózsafüzér imádság hónapja
A Rózsafüzér (Szentolvasó) imádkozásának módja
1. A keresztre (1) egy Hiszekegy-et kell imádkozni.
HISZEK AZ EGY ISTENBEN, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében,
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
ki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették;
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét,
a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását
és az örök életet. Ámen.
2. A nagy, különálló (öreg) szemekre (2,5,8,11,14,17) egy-egy Miatyánk következik.
Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy,
szenteltessék meg a Te neved;
jöjjön el a Te országod;
legyen meg a Te akaratod,
amint a Mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg a vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól.
Ámen
3. A kisebb, csoportos (tábla) szemekre (3,6,9,12,15,18) imádkozzuk az Üdvözlégyeket.
Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled, áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus.
(titok)
Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján.
Ámen
4. Minden tized után (4,7,11,13,16,19) következik egy-egy Dicsőség és Fatimai fohász
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben, most és mindörökké.
Ámen
Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől! Vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokét, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.
Az Üdvözlégyek között titkokat mondunk
Ö R V E N D E T E S
( hétfőn és szombaton imádkozzuk)
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki hitünket növelje,
2. aki reményünket erősítse,
3. aki szeretetünket tökéletesítse.
A tizedekre:
1. akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál;
2. akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál;
3. akit te, Szent Szűz a világra szültél;
4. akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál;
5. akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.
F Á J D A L M A S
( kedden és pénteken imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki értelmünket megvilágosítsa,
2. aki emlékezetünket megerősítse,
3. aki akaratunkat tökéletesítse.
A tizedekre:
1. aki érettünk vérrel verejtékezett;
2. akit érettünk megostoroztak;
3. akit érettünk tövissel koronáztak;
4. aki érettünk a keresztet hordozta;
5. akit érettünk keresztre feszítettek.
D I C S Ő S É G E S
( szerdán és vasárnap imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki gondolatainkat irányítsa,
2. aki szavainkat vezérelje,
3. aki cselekedeteinket kormányozza.
A tizedekre:
1. aki a halálból feltámadott;
2. aki a mennybe fölment;
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte;
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett;
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.
V I L Á G O S S Á G
( csütörtökön imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki elménket megvilágosítsa,
2. aki vágyainkat megtisztítsa
3. aki életünket megszentelje.
A tizedekre:
1. aki értünk a Jordánban megkeresztelkedett;
2. aki nekünk a Kánai menyegzőn kijelentette önmagát;
3. aki Isten országának a meghirdetésekor meghívott minket a megtérésre;
4. aki tanítványai előtt színében elváltozott;
5. aki nekünk az eukarisztiát elrendelte.
Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért? – Tíz tanács II. János Pál pápától
II. János Pál pápa 2002. október 16-i keltezéssel adta ki Rosarium Virginis Mariae kezdetű, a rózsafüzérről szóló apostoli levelét. Ebben konkrét, gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg a rózsafüzér imádkozásának módjával kapcsolatban.
1. A rózsafüzér célja: Krisztus arcának szemlélése
„Krisztus arcára szegezni a tekintetet, fölismerni a misztériumot […] Krisztus minden tanítványának feladata, tehát a miénk is. Miközben ezt az arcot szemléljük, kitárulunk a szentháromságos élet misztériumának befogadására, hogy mindig újra megtapasztaljuk az Atya szeretetét, és örvendjünk a Szentlélek örömével.” (9)
„… a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához.” (36)
2. Jézus neve
„Az Üdvözlégy súlypontja, mintegy fordulópont a két rész között: Jézus neve. Olykor, ha sietve imádkozzuk, ez a súlypont eltűnik, s vele együtt elvész a kapcsolat is Krisztusnak azzal a titkával, amelyikről éppen elmélkedünk. […] Jézus nevét – az egyetlen nevet, amelyben az üdvösség reménye nekünk adatott (vö. ApCsel 4,12) – a Szentséges Anya nevével együtt ismételgetni, s mintegy engedni, hogy Mária sugallja nekünk ez a nevet, a hasonulásnak olyan útja, mely egyre mélyebbre bevezet Krisztus életében.” (33)
3. A rózsafüzér megértése
„A rózsafüzér megértéséhez el kell mélyülni a szeretet sajátos lelki dinamikájában.” (26)
4. A csend
„Az odahallgatás és az elmélkedés a csendből táplálkozik. Jó, ha a titok kimondása és a Szentírás szavai után megfelelő időre megállunk, hogy tekintetünket a szemlélendő titokra szegezzük, mielőtt elkezdjük a szóbeli imát. A csend értékének újrafölfedezése az egyik titka az elmélkedés és a szemlélődés gyakorlásának.” (31)
5. Rózsafüzér és Szentírás
„… a rózsafüzér nem helyettesíti a lelki olvasmányt (lectio divina), épp ellenkezőleg, föltételezi és elősegíti azt. […] A rózsafüzérben szemlélt titkok […] által a lélek könnyen utakat találhat az egész evangéliumhoz, főként ha a rózsafüzért a tartós összeszedettség különleges állapotában imádkozzák. […] Annak érdekében, hogy az elmélkedés szentírási alapot kapjon és mélyebb lehessen, hasznos, ha a titok kimondása után fölolvasnak egy, a körülményeknek megfelelő rövidebb-hosszabb szentírási részt. Az egyéb emberi szavak ugyanis soha nem érik el a sugalmazott szavak sajátos hatékonyságát. Ezeket ugyanis azzal a bizonyossággal hallgatjuk, hogy Isten szava, mely a ma számára, az »én számomra« hangzik el.” (29–30)
6. Hogyan imádkozzuk a rózsafüzér titkait?
„Az örvendetes titkokról való elmélkedés a keresztény öröm végső indítékaival és mélységes tartalmával való találkozás.” (20)
„A világosság titkainak mindegyike a Jézus személyében immár elérkezett Ország kinyilatkoztatása. […] Kánában Mária ajkán hangzik föl és egy nagy anyai intelemmé válik, melyet minden idők Egyházához intéz: »Tegyétek meg, amit nektek mond!« (Jn 2,4) Ez az intelem jól bevezeti Krisztus nyilvános élete során mondott szavait és jeleit, és a világosság minden titka számára máriás hátteret ad.” (21)
„A fájdalmas titkok segítik a hívőt abban, hogy átélje Jézus halálát – ott állva a kereszt alatt Mária mellett –, s hogy vele együtt merüljön el Isten ember iránti szeretetének mélységében, s érezze meg e szeretet egész újjáteremtő erejét.” (22)
A dicsőséges titkok „a hívőt arra késztetik, hogy lépjen túl a passió sötétségén, és tekintetét a föltámadásban és a mennybemenetelben szegezze Krisztus dicsőségére. Miközben a keresztény lélek a Föltámadottat szemléli, fölfedezi hitének indokait (1Kor 15,14).” (23)
7. Miatyánk, Dicsőség
„A Miatyánk mintegy alapja az Üdvözlégyek ismételgetése által kibontakozó krisztologikus-máriás elmélkedésnek, és a titokról való elmélkedést egyházi tapasztalattá teszi akkor is, ha egyedül végzik.” (32)
„Fontos, hogy a Dicsőség mint a szemlélődés csúcspontja tudatos legyen a rózsafüzérben. Nyilvános imádkozás esetén énekelni is lehetne, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon ez a minden keresztény imádságra jellemző távlat.” (34)
8. A rózsafüzér befejezése
„A rózsafüzér végén a pápa szándékára imádkozunk, hogy az imádkozó lélek tekintete kitáguljon az egész Egyház szükségleteire.”
„… a lélek szükségét érzi, hogy a rózsafüzér végéhez, melynek során annyira érezte Mária anyai segítségét, a Szent Szűz dicséretét fűzze, akár a Salve Reginát, akár a loretói litániát. A belső út megkoronázása ez, melyen a hívő eleven kapcsolatba került Krisztus és az ő Szentséges Anyja titkával.” (37)
9. Időbeli eloszlás
„… a heti beosztás lelki sajátosságot ad az egyes napoknak, a liturgiához hasonlóan, mely az év egyes szakaszait tudja megszínezni. A mai gyakorlat szerint a hétfő és a csütörtök az örvendetes titkok napja, a kedd és a péntek a fájdalmas titkoké, a szerda, a szombat és a vasárnap a dicsőséges titkoké. Hova lehetne beilleszteni a világosság titkait? […] a szombat hagyományosan a Mária-tisztelet napja, tanácsolhatónak látszik, hogy csütörtökről kerüljenek át az örvendetes titkok szombatra, s az így szabaddá vált csütörtök lehetne a világosság titkainak napja.”
„… arra kell ügyelni, hogy a rózsafüzért mindig szemlélődésnek tekintsék és ekként végezzék. Ezáltal, mintegy a liturgia kiegészítéseként, a keresztény hét – melynek sarkpontja a vasárnap, a feltámadás napja – a Krisztus élete titkain keresztül vezető úttá válik, s maga Krisztus az idő és történelem Uraként jelenik meg tanítványai életében.” (38)
10. „Bízd az Úrra minden gondodat”
„… a Megváltó szent emberségével való találkozásba vigyük magunkkal gondjainkat, bajainkat, munkánkat, terveinket, mindazt, ami az életünket jelenti. »Bízd az Úrra minden gondodat, és Ő gondoskodni fog rólad« (Zsolt 55,23). A rózsafüzérrel elmélkedni azt jelenti, hogy gondjainkat rábízzuk Krisztus és az Ő Anyja irgalmas szívére.” (25)
+1 tanács Boldog VI. Pál pápától
„A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (12)
„A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (…). Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. […] s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk – az Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az Egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.”
(Szent II. János Pál pápa)
Forrás
II. János Pál: Rosarium Virginis Mariae
Október 13.
Ez évben utolsó Fatimai imaest a Rackerti templomban.
Az elmélkedést és körmenetet vezeti:Felföldi László.
D.e. 10 órakor : Diákmise
A Ráckerti templomban
November
November 1.-Mindenszentek ünnepe
Istenáldottak
Áldott legyen minden lélek, ki az égbe költözött,
s kik már nem éreznek soha többé földi örömöt,
mert érző szívük jéghideg lett, testük dermedt kő,
mit holtcsendjével őriz a homoktemető.
Vigyázz rájuk, Istenem, vigyázd nagyon őket,
adj békés nyugalmat a végleg elmenőknek,
hogy ne fájja lelküket az a kínzó hiányérzet,
mely az itt maradtakra súlyos csapást méret.
Áldott legyen minden gyermek, ifjú, és öreg,
kik már egy más világban gyújtanak csillagtüzeket,
hogy feltündöklő csillagfénnyel átmelengessék,
a sírhantoknál sírdogáló emberek szívét.
Mikor a temetőben járunk elnehezül szívünk,
és a sok-sok sír között elveszettek leszünk,
mert minden fejfa, minden kereszt emlékeztet arra,
hogy egyszer előttünk is állnak mélyen fejet hatva.
Kun Magdolna
Megemlékezés a Temetőben
November 19.Szent Erzsébet ünnepe
Szent Erzsébet élete
Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)
Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban.[1] Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.
Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.
II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.
Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.
Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.
Erzsébet leprás beteget fürdet; a kassai Szent Erzsébet-dóm szárnyasoltárának szárnyain 12 képen Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményei láthatóak
A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.
Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.
Sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templomban
Ereklyetartója a marburgi Szent Erzsébet-templomban
Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. A szentté avatás ugyanott történt, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencé. A szertartás IX. Gergely pápa prédikációjával végződött. Beszédének szövege azonos lehetett, amelyet a pápa Kasztíliai Beatrixnek küldött az ezt követő napokban. Ebben a pápa összefoglalja Erzsébet nemes cselekedeteit és követendő példaként állítja Beatrix elé. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.
Erzsébet és a rózsák
Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.
Emlékezete
Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1235-ben (vázlat)
A Marburgban lefolytatott szentté avatási per (1231–1235) aktáinak tanúsága szerint kevesebb, mint öt hónap telt el Erzsébet halála és a sírjánál történt első csoda között, ami hírének gyors elterjedését bizonyítja. A csodás gyógyulásról beszámolók többsége ugyan 50–100 kilométeres körzetből érkezett, de volt köztük egy utrechti, a következő évben pedig a liège-i egyházmegyéből is. A Német Lovagrend nevében Türingiai Konrád, Erzsébet sógora vállalta magára a szentté avatási ünnepség költségeit, és szintén a rend anyagi támogatásával kezdődött meg a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építése. Az ünnepélyes szentté avatásra a perugiai domonkos kolostorban került sor 1235 pünkösdjén, majd ezt követően nagymértékű Erzsébet-tisztelet alakult ki a közép-itáliai domonkosok körében. A 13. századi magyarországi és csehországi Erzsébet-kultusz is részben a domonkosokhoz köthető. V. István lánya, Mária királyné révén Erzsébet kultusza átterjedt a 14. századi Nápolyra is: valószínűleg ő volt a megrendelője a nápolyi Santa Maria Donna Reginaban található, Szent Erzsébet életét bemutató falkép-ciklusnak is.
- Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon.
- Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, -templomok, -kápolnák és -kolostorok.
- Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.
- A bogotai székesegyház az ő tiszteletére van szentelve.
- Párizsban a Paroisse Elisabeth-templom viseli a nevét[2]
- Londonban a Southwark Cathedral egyik kápolnája Erzsébet és Assisi Szent Ferenc nevét viseli.
- A belgiumi Mons-ban is van Szent Erzsébet-templom, főhajója két oldalán két hatalmas történelmi magyar zászló függ.
- A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetet, a mai Budapest XX. kerületét.
- Budapesten a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, amelyen egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll,[3] a szent legendája nyomán átnevezték Rózsák terére.
- 2007-ben, a Szent Erzsébet-emlékév alkalmából az esztergomi Tabán híd a Szent Erzsébet híd nevet vette fel, a városban ezen kívül egy egyházi iskola és óvoda viseli a nevét.
- A budapesti Árpád híd által kettéválasztott óbudai Szentlélek tér déli oldalát átnevezték Szent Erzsébet térre.
- Ferenc József 1898. szeptember 17-én felesége emlékére és Szent Erzsébet tiszteletére Erzsébet-rendet alapított.
- A magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára.
- Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.
- Ünnepnapja alkalmából osztják ki a Szent Erzsébet Rózsája díjat
- Rómában 2000-ben aranyérmes lett Márk Gergely rózsanemesítő Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevű park-, illetve futórózsája
- Az ő legendáját dolgozta fel Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumában.
- Richard Wagner Tannhäuser című zenedrámájának Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi.
- Életéről írt musicalt 2009-ben Andorka Péter zeneszerző Hajnal Géza szövegkönyvére, A Rózsalány címmel.
- Az Erzsébet gyakori magyar lánynév.
November 24.- Krisztus Király ünnepe
Ezen a napon, az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon köszönti a katolikus egyház KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPÉT. E csodás verssel emlekezzünk rá.🙏🏼😇🌷
Sík Sándor – Jézus Krisztus
Király, ki feltakart piros szíveddel állsz a vérző föld felett,
Míg mélye még féligcsitult világrengések forradalmas émelyétől
Embertelen görcsökben hánytorog,
S lábad körül az összevissza tipratott világmezőn
Véresre-rázott emberszív-rögök vonaglanak:
Krisztus-Király,
Egyetlen álló tiszta Csend a kábító hullámverésben,
Egyetlen élő Fény az érthetetlen örvény éjjelében,
Krisztus-Király, hozzád jövünk,
A mélységből kiáltunk hozzád.
Hajolj le hozzánk, halld az emberszívek sápadt kórusát,
Ezerszeres sirámmal vulkánlik feléd
Emberbűn, emberőrület és embergyötrelem.
Irgalmazz nekünk, Irgalom!
Mi már magunknak irgalmazni nem tudunk.
Szív, egyetlen Kiraly,
Fordíts meg minket és ömöld belénk
Megváltó véred életzsongító tüzét.
Ki Úr vagy miriádnyi mérhetetlen nagyvilágokon,
Építsd fel pártos szíveink kövéből
Emberországod templomát.
Emeld fel, ó Király, a koszorús keresztet,
S a kereszten az örök halmok óhaját,
A mindenség rejtelmes Fókuszát,
A minden-szív sugárzó Mágnesét,
Amelyben egy titokba forrt
A Végtelenség és a húsos ember,
Gyémánt végzet és anyás irgalom,
És mindöröktől minden szeretet.
Ó Szív,
Királyi Szív, ki Úr vagy,
és a mindenséget mozdulatlan mozgatod,
És mégis egy vagy miközülünk,
Testvér és kisded és jegyes,
Meleg, piros bor s fehér, lágy kenyér;
Ki most se nézed ráncba-vont homlok megett
Ítélkező Király-bosszúval
Halálba-táncos forgatag futásunk:
De mint az édes anyaszem
Simogató szigorral várja végig
A tehetetlen gyerektoporzékolást,
És korholása csókot ígér és büntetése is becéz:
Úgy vársz reánk, úgy hívsz magadhoz, úgy ölelsz:
Öleld magadhoz ezt az őrült századot:
A kisdedekért, akiket szeretsz,
A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben
S a rothadás csíráztató setét ölén
Tisztább tavasznak pattogják ígéretét,
Mert sejtjeikben napbanéző, hozzád-húzó emberösztön énekel:
Légy jó hozzájuk, keltető Nap, Ősmeleg!
Hadd bontsa fel rózsás fejét az új kelet,
Fagyott földünket hadd koszorúzza új kalász,
Hadd hullámozza ég felé megint a föld
Az ezredeknek ősdalát:
A nagy Királynak, kinek minden él,
A jó Királynak, kiből minden él,
A Szív-Királynak, kiben minden él.
VÁRT ÉS VÁR AZ ISTEN
Amíg a szívembe szent örömet hozott,
Kicsiny fűszálakon ezer könny csillogott,
És millió csillag ragyogott fölöttem,
S a nagy napon, melyen átölelt az Isten,
Millió kis madár én velem énekelt
És millió angyal én velem térdepelt.
A nagy napon, melyen megnyílt Atyám szíve
Én felém mosolygott minden fehér virág,
S kis bokor is súgta, hogy szeret a Király!
Hálám szent tüzétől majd elrepül lelkem:
Teljes valóság ez, új életet nyertem!
Új szívet, új lelket, új ruhát kaptam,
Mert a régit mind-mind a Golgotán hagytam!
S szól a drága Ige, hogy mindez nem érdem,
S hogy korona vár, ha utam elvégzem.
Átsegít mindenen a drága Mester,
Oltalmaz és vezet átszegzett kezekkel!
…Kicsiny fűszálakra könnycseppeket ejtett…
Mintha sírna Isten, ha elvész a lelked.
Felhők borítják a tündöklő napot,
És ott virrasztanak éjben a csillagok…
Vár a megváltottak fénylő öröksége,
Vár kegyelemnek Szent Királyiszéke
Vár áldott Golgota, hív Istened szava,
Tékozló utadról, még ma siess haza!
December
Adventi időszak
December 1.vasárnap -I. Adventi gyertyagyújtás
Minden hétköznap reggel 6 órától (szombat reggel is)
Rorátés misét tartunk-Elmélkedés
Hétfő-szerda-péntek este 18 órától:
Szállást keres a Szent Család -imádságos-, énekes “vendégeskedés” a befogadó /meghívó családoknál.
Az első imádság vendéglátója a Plébánia, helye: a Közösségi ház, Mátészalka, Kossuth tér
December 1. vasárnap;
Első Adventi gyertyagyújtás
DEcember 8. vasárnap: II. Adventi gyertyagyújtás
December 15.vasárnap: III. Adventi gyertyagyújtás
December 22. vasárnap
IV.Adventi gyertyagyújtás
Karácsonyi ünnepi szentmise
December 24.(kedd)20 óra
December 25. reggel 8 óra
December 26. Reggel 8 óra
ÁLDOTT ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK🎄💖
December 28. Aprószentek ünnepe
A vesszőzést aprószententekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak is nevezték. Az alkalmas vessző lehetett termőág, hajló fûzfavessző. Suprikálni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, néhol még ma is járnak. Szerencsekívánó, egészségvarázsló szövegek kíséretében finoman megcsapkodták-veregették, a nőket, leánykákat vagy a gyermekeket.
Hogyan zajlott le a vesszőzés?
Galgahévizen így történik a vesszőzés :
Hála Isten megértük az Aprószentek napját!
Adja isten, többet is érhessünk, Nem ilyen búval, bánattal, Örvendetes napokkal!
A supikáló korbáccsal ráüt az asszonyra, és ezeket mondja ( a szöveghez illő testrész gyenge suprikálása közben):
Keléses ne legyen ebben az esztendőben!
Jó, szófogadó legyen!
A csúz meg ne járja a fejét!
Ha vízért küldik, bort hozzon,
Ha borért küldik, vizet hozzon!
Hasfájós ne légy!
Hátjájós ne légy!
Derékfájós ne légy!
Férjhez leány, férjhez! Házasodni, legény, házasodni! Friss légy, egészséges légy!
Kölcsönverés visszajár, ezután a gazdasszony a nyalábból kihúz egy szál vesszőt, és képletesen megveri a pásztort, hogy jövőre jobban vigyázzon az állatokra.
A suprikáló férfit étellel, itallal, kínálják, üveg bort, vagy pálinkát, kalácsot is adnak neki a jól elvégzett varázslásért cserébe. A megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra.
A Dráva vidékén aprószentek napján a gyermekek fűzfavesszőből font korbáccsal odoricsoltak. Bekéredzkedtek a házakhoz és elmondták a mondókájukat. Ezután a többi fiút, néha a felnőtteket is megveregették. Ezért cserébe diót, édességet, pénzt kaptak. Ha ezen a napon esett az eső, megfigyelésük szerint kelésesek lettek a gyermekek. Ez ellen az alábbi mondóka védett:
Ódorics, ódorics, Egészséges légy, Beteg ne légy, Keléses ne légy,
Apádnak, anyádnak szót fogadj, Ahová küldenek, szaladj! Egészséges légy, keléses ne légy, Ahová küldenek szaladj!
Ha borért küldenek, vizet hozz, Ha vízért küldenek, bort hozz!
December 29. SZENT CSALÁD vasárnapja
2019. december 29. – Vasárnap, A Szent Család: Jézus, Mária és József
Evangélium
Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és megöli a gyermeket.” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat.
Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak már, akik a gyermek életére törtek!” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és visszatért Izrael földjére. De amikor meghallotta, hogy Judeában Arkelausz uralkodik apja, Heródes után, félt odamenni. Ezért az álmában kapott utasítást követve Galilea vidékére ment. Odaérve egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják hívni”.
Mt 2,12-15. 19-23
Elmélkedés
A szent család példája
A karácsony utáni vasárnapon Egyházunk a Szent Családot ünnepli, gyermekek, édesanyák és édesapák figyelme irányul ma a kis Jézusra, Máriára és Józsefre.
A mai ünnep evangéliumának első jelenete a Jézus születése utáni eseményeket mondja el. A szent családnak menekülnie kellett Heródes elől egy távoli országba, Egyiptomba. Jézusnak tehát úgy kezdődött az élete, hogy nem volt otthona. József és Mária Názáretben éltek, ebben a városban voltak otthon. Amikor Jézus megszületett, nem voltak otthon, mert a népszámlálás miatt éppen Betlehemben tartózkodtak. Jézus tehát nem otthon született és az ő születése után sem térhetett vissza otthonába családjával. Egyiptomba mennek, itt élnek évekig, de nem gondolják, hogy itt fognak véglegesen letelepedni. Alig várják, hogy hazatérhessenek Názáretbe, az otthonukba.
Az evangélium második jelenete már néhány évvel később játszódik, Heródes halála után. József, aki korábban, Jézus születése előtt is kapott Istentől üzenetet, most újra üzenetet kap álmában, amelyben Isten felszólítja őt, hogy térjenek vissza Názáretbe. Ettől kezdve itt élnek, dolgoznak, itt nő fel Jézus, ebben a városban van az otthonuk. Jézus, Mária és József egy családot alkotnak, családban élnek.
A család az emberiség egyik legrégebbi intézménye és közössége, amely a gyermekeknek biztonságos otthont, a felnőtteknek pedig társat, házastársat ad. A családban olyan alapvető tapasztalatok érnek minket, mint a valakihez tartozás, valakiért való felelősségvállalás, valakinek az elfogadása. A családot olyan alapvető cselekvések jellemzik, mint valakiről való gondoskodás, egymás támogatása, egymás védelme. A családban olyan alapvető élmények érnek minket, mint a boldogság, az öröm, a szomorúság, a szeretet, a megbocsátás. Mindez szép és ideális, de a gyakorlat sok esetben sajnos mást mutat, mintha megrendült volna a családnak, mint intézménynek az alapja. Ebben olyan külső erők játszottak, játszanak szerepet, mint a válás lehetővé tétele és megkönnyítése a jogban, a válás elfogadottságának növekedése a társadalom megítélésében, valamint olyan kísérletek, amelyek újszerű együttélési formákat kívánnak ugyanarra a szintre emelni, mint a házassággal megpecsételt hagyományos család. A külső hatások mellett bizonyos belső erők is megrendítették a család intézményét. Az értékek rangsora felfordult, háttérbe került az egész életre szóló elköteleződés és hűség, túlzottan rövid időre korlátozódik a felelősségvállalás. Az értékek rendjének felborulását jellemzi az állandó újdonságkeresés, az önmegvalósítás elsőbbrendűsége, a személyes szabadsághoz való túlzott ragaszkodás mások kárára, azaz mások szabadságának korlátozásával, a karrier és az egyéni érdekek önző elérése a másokért való élet helyett. Ezen erők egyaránt hozzájárultak a házasságról, a családról, a gyermekvállalásról, a nemi szerepekről, a házastársak és a családtagok kötelességeiről való gondolkodás gyökeres megváltozásához. A gyorsan változó és a sokszor kiszámíthatatlan világ a maga váratlan kihívásaival és nehézségeivel egyre gyakrabban hozza lehetetlen helyzetekbe a családokat, főként, ha a vallásosság megtartó ereje is hiányzik a családtagokból.
A szent család példája segítsen mindenkit az elköteleződésben, a hűségben, a megbocsátásban és egymás segítésében! A szent család példája segítse a családtagokat, hogy a közös házban otthonra találjanak, ahol egymásért élnek és egymás boldogságáért fáradoznak.
© Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Istenünk! Te azt szeretnéd, hogy térjünk vissza hozzád, éljünk veled, ezért szüntelenül keresel minket. Kész vagy a megbocsátásra és arra, hogy visszafogadj minket szeretetedbe. Irántunk való végtelen szeretetedre emlékeztetsz minket, és újra elmondod, hogy helyünk van a te közeledben. A Szent Család otthona a mi otthonunk is, legyen az egy szegényes istálló Betlehemben, ideiglenes szálláshely az Egyiptomba való menekülés idején vagy egyszerű ház Názáret városában. A Szent Család sorsa a mi sorsunk is, legyen az boldog öröm a betlehemi barlangban, nyugtalan menekülés egy távoli országba vagy csendes munka a családi otthonban. Köszönjük, Istenünk, hogy mindig hazavársz minket!
December 31.kedd-16 ora
Hálaadás ünnepe
Aranyosi Ervin: Ne fogadkozz, ne ígérgess!
Ne fogadkozz, ne ígérgess,
az új év csak egy lépcső!
Változtatni életeden,
hidd el, sosem késő!
Bármelyik nap megteheted,
indulhatsz új útra…
Arra figyelj, hogy a régit
ne járd újra, s újra!
Változtass a szokásokon,
amik nem működnek,
légy végre a teremtője
saját örömödnek!
Figyeld meg az érzéseid:
– Mi tesz boldogabbá?
Hová vezet rossz szokásod,
hogyan válhatsz rabbá?
Ne ígérgess, ne fogadkozz!
Tégy egy első lépést!
Kerüld el a lelked kínzó
összes megkísértést!
A járt utat akkor válaszd,
ha célod elérted,
s ne akkor, ha mások mondták,
s újra megkísértett.
Ha ugyanazt járod végig,
ugyanaz a vége,
a léleknek a jó érzés
minden segítsége.
Érezd tehát jól magadat,
ez a földi dolgod,
arra vigyen minden utad,
ahol szíved boldog.
Ne ragadj le megszokásnál,
örömöd keressed!
Amit teszel, boldogan tedd,
szívedből szeressed!
Érzésekkel teremts szépet,
élhetőbb világot!
Örömöktől, sikerektől
utad legyen áldott!
Higgy magadban, Istenedben,
élvezd utad végig,
jó érzések emeljenek
fel a magas égig!
Ne fogadkozz, ne ígérgess,
hallgass a szívedre,
ott van régen az iránytű,
mely hat életedre!
Újévi kívánság
Nem kívánok nagy dolgot a következő évre,
csak annyit, mindenkinek legyen kellő egészsége,
és legyen, annyi hite, amennyi éppen ahhoz kell,
hogy az Istenadta reményt ne veszítse el.
Mert amíg hittel bírunk, amíg reménykedhetünk,
az élettel szemben is győztesek leszünk,
hiszen a hit és a remény az mely ott is tovább visz,
ahol már nem látjuk járhatónak sorsunk útjait.
Kun Magdolna
Áldott Békés Boldog Új Évet🥂
Aranyosi Ervin: Kívánságom az új évre!
“Azt kívánom neked, élvezd ezt az évet,
– halmozzon el jóval, széppel ez az élet!
Teremtsd a világod, s nem kell félned tőle!
Bízzál Önmagadban, s higgyél a jövőbe’.
Mosolyodat szórd szét, szerte a világban!
Viszonzásra leljél. Higgyél fűben, fában!
Állatokra gondolj, nagy-nagy szeretettel,
– okkal lett gazdájuk egykoron az ember.
Vigyázz Földanyánkra, óvd a természetet!
– Úgy kínálhat jövőt, s annyi szépet neked.
Bízz az emberekben, javuljon a sorsod,
a változás magját, lelked mélyén hordod!
Minden bajod oka belső, lelki válság,
s ne hidd, hogy az öröm, különös kiváltság.
Mikor jót teremtesz, hitet, emberséget,
az erőd megsegít, és támogat téged.
Újabb évet kezdünk – új magot kell vetned,
szíved érzéseit kell mindig követned!
Nehogy más mondja meg, mi neked a fontos,
mert ugyanúgy birka, minden főkolompos –
csak Ő elfogadja a Júdás fizetséget,
ami igaz lelket eltaszít, megéget.
Engedd, hogy utadon a szíved vezessen,
s engedd meg szívednek, hogy mindenkit szeressen!
Csak a szeretet az, – egyszer tán belátod,
ami jobbá tehet egy elvadult világot.
Legyen minden nap az első gondolatod,
hogy kedves mosolyod másoknak od’adod,
s úgy szereted magad, ahogy mástól várod,
s hidd az álmaidat idén megtalálod.
Mert tudd, – a szeretet, – a teremtés titka,
szabad madárrá válsz, s nem gátol kalitka.
Aki másképp hiszi, az szerintem téved!
Teremts szeretettel, s legyen boldog éved!”
2020. első szentmiséje: január 1.18 óra
Aranyosi Ervin: Újévi szonett
Minden Új év, csak egy újabb lépés
utadon mit itt jársz, lent a Földön.
Kísérjen öröm, és ne legyen kísértés,
láss át a jövőt még takaró ködön!
Keresd, kutasd, hogy mi is a te célod,
s az utazásod élvezd végig közben,
ne csak kívülállóként, teljesen legyél ott!
Lelked hadd fürödjön a tiszta, néma csöndben!
Álmaidat váltsd fényesen valóra,
használd hozzá élő képzeleted!
Legyen boldog minden megélt perc, s óra,
mit Teremtőd a léthez megadott neked!
Ha utadon majd a szeretet vezérel,
meglásd, a célhoz könnyen, repülve érsz el.
2020. január 6. vasárnap
VÍZKERESZT ÜNNEPE
Január 6. – Vízkereszt avagy háromkirályok napja
„Három királyok elindulának,
Aranyat, tömjént, mirhát osztogatának.
Örvendezzünk és vigadjunk,
Új királynak hálát adjunk!
Jézusnak ajánljuk!”
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja.
Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban.
Ezzel a nappal megkezdődik a farsang. Mivel a parasztság ekkor ért rá szórakozni, mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott a vigadozásra . Amikor beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka, véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt s figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.
Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt is, de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. Falun-városon hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát. Városon nem túl dicső véget ér az addig becsben tartott fa : kidobálják a kuka mellé. Ez is tanít valamire, de talán akad ennél okosabb tanítás is. Falun elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.
Az ünnephez sok-sok hiedelem és szokás kapcsolódik:
Van ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály járás, néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.
A háromkirályjárás legfontosabb motívuma a csillagének:
Háromkirályok napját,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vígadozó versekkel!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.
Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehembe találják,
Kis Jézust körülállják.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.
Királyok ajándékát:
Aranyat, tömjént, mirhát
Viszünk mi is Urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!
Kérjük a szép Szűzanyát:
Kérje értünk szent Fiát,
Hogy békességben tartson,
Ellenség, hogy ne ártson.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!
E nap a házszentelés időpontja is:
A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy más néven KOLEDÁRA már Mátyás király idejéből is van adat Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, Az egyház meg a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát, miegymást.
Időjósló nap is:
Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve. Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalódtak magukat.