Hírek

Március

Nagyhét a világjárvány idején – Szentszéki útmutatás jelent meg a szertartásokra vonatkozóan

KITEKINTŐ – 2021. február 18., csütörtök | 18:55

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció útmutatást adott ki a liturgikus év központi eseményét jelentő nagyhét rítusainak bemutatásáról. A 2020. március 25-én közzétett, ugyanezt a témát szabályozó dekrétum továbbra is érvényes.

hirdetés

A Covid-19-világjárvány drámája sok változást hozott a liturgia megünneplésének szokásos módjában is – hangsúlyozza az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció dokumentuma, amelyet a prefektus, Robert Sarah bíboros és titkára, Arthur Roche érsek írt alá. A világ püspökeinek és püspöki konferenciáinak elküldött jegyzék emlékeztet arra, hogy „sok országban még mindig érvényben vannak a szigorú szabályok a zárva tartásra vonatkozóan, amelyek lehetetlenné teszik a hívek jelenlétét a templomban, míg más helyeken kezd újraindulni a normálisabb liturgikus élet”.

A szöveg megállapítja, a közösségi média használata jelentősen segítette a főpásztorokat abban, hogy támogatást és közelséget nyújtsanak közösségüknek a világjárvány idején. A nagyhét szertartásait illetően azt javasolja a kongregáció, hogy könnyítsék meg és részesítsék előnyben a püspöki szertartások közvetítését a médiafelületeken, ösztönözve a híveket, akik nem járhatnak templomba, hogy az egység jeleként így kövessék az egyházmegyei liturgiákat. Minden szertartáson, a püspöki konferenciával egyetértésben, „továbbra is nagy figyelmet kell fordítani bizonyos pillanatokra és gesztusokra, betartva az egészségügyi előírásokat”. A kongregáció arra is buzdít, hogy készítsenek segédanyagot a családi és személyes imádsághoz, a lehető legjobban felhasználva ehhez a zsolozsma egyes részeit.

Az Istentiszteleti Kongregáció jegyzékében arra is emlékeztet, hogy a dikasztérium által Ferenc pápa megbízásából 2020. március 25-én kiadott rendelet továbbra is érvényes. Tehát a tavalyi előírások érvényesek a virágvasárnap, a nagycsütörtök, a nagypéntek és a húsvéti vigília szertartásait illetően.

Amint azt a 2020. március 25-i rendelet kimondta, a virágvasárnapi szertartást „a szent helyen belül” kell megtartani. A székesegyházak kötelesek elfogadni „a Római Misekönyv által előirányzott második formát a plébániatemplomokban, és más helyeken a harmadik formát”. A krizmaszentelési szentmisével kapcsolatban a püspökségek az ország helyzetétől függően jelezhetik az esetleges dátumváltozást.

A krizmaszentelési mise szükség esetén áthelyezhető egy másik, megfelelőbb napra, mert azon részt kell vennie a főpásztorok, a papok és a hívek jelentős részének.

A nagycsütörtököt illetően a kongregáció kéri, hogy ne végezzék el a már egyébként sem kötelező lábmosás szertartását. A záró körmenetet se tartsák meg, és az Oltáriszentséget a tabernákulumban őrizzék. A papoknak kivételesen engedélyezik, hogy a szentmisét az emberek részvétele nélkül, de szentségi helyen tartsák meg.

A nagypénteki egyetemes könyörgések során a püspökök feladata lesz, hogy „különleges imaszándékot készítsenek elő a szeretteiket elvesztőkért, a betegekért, az elhunytakért”. A kereszt imádásának rítusa is megváltozott. A 2020. március 25-i dekrétumban meghatározott keresztcsók „csak a szertartást végzőre korlátozódik”.

Végül ami a húsvéti vigíliát illeti, a kongregáció azt kéri, hogy kizárólag a székesegyházakban és a plébániatemplomokban tartsák meg, és a keresztelési liturgiából csak a keresztségi ígéretek megújítására kerüljön sor.

Az Istentiszteleti Kongregáció köszönetet mond a püspököknek és a püspöki konferenciáknak, hogy lelkipásztori választ adtak a gyorsan változó helyzetre, annak tudatában, hogy „a meghozott döntések a lelkipásztorok és a hívek számára nem voltak mindig könnyen elfogadhatók”. „Mindenesetre tudjuk, hogy azért hozták meg őket, hogy a lehető leghatékonyabb módon biztosítsák a szent misztériumok megünneplését a közösségek számára, a közjó és a közegészségügy tiszteletben tartásával” – zárul a jegyzék.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

2021. február 15., hétfő 19:28

Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt

Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt

Nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak, hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 17-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, február 17-én, szerdán 10 órakor Debrecenben, a Szent Anna-székesegyházban celebrál szentmisét hamvazószerda alkalmából. A szentmisén a debreceni Szent József köznevelési intézmény diákjai vesznek részt.

A főpásztor nagyböjt első vasárnapján, február 21-én 10.30-tól Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutat be szentmisét.

Nagyböjtben hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis háromszor étkezünk, egyszer lakunk jól és nem eszünk húst. Nagyböjt többi péntekén hústilalom van. A hústilalom 14 év felett, a szigorú böjt 18-60 éves kor között kötelezi azokat a katolikusokat, akiknek betegségük okán nincs étrendi korlátozás. 40 napot tölthetünk több és intenzívebb imádsággal, bűnbánattal és böjtöléssel.

Nagyböjtben a hívek lelkipásztoraik vezetésével péntekenként keresztutat végeznek az esti szentmisék előtti órában. A debreceni Szent Anna-székesegyházban 17.15-kor kezdődik a keresztúti ájtatosság.

Nagyböjt latin elnevezése: quadragesima, jelentése: negyvenedik jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat este ér véget. A böjtölésről már a Szentírásban olvashatunk, ami soha nem öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés, valamint a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg.

A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozik a bűnbánó öltözéke, a hamunak a fejre történő szórása vagy épp az ételtől az italtól való tartózkodás. A böjtnek a célja az ember Isten előtt való megalázkodásának kifejezésre juttatása, valamint a lélek megtisztulása, megújulása. A próféták különösen is hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt egy belső megújulást kell hogy szolgáljon, amelynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3 kk).

A böjtöt és a böjti időszak hosszát illetően az Ószövetségben nem találunk egységes előírásokat, a nép Saul halála után hét napig böjtölt (1Sám 31,13), Dávid király bűnbánati böjtöt tartott, Mózes negyven napon át böjtölt, mielőtt a tízparancsolatot mint az Istennel kötött szövetségének alapokmányát kihirdette (Kiv 34,28). A zsidó nép negyven évig vándorolt a pusztában, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre (1Kir 19,8), Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kéri (Jón 3,3).

Az Újszövetségben is megjelenik a böjt. Anna prófétaasszony böjttel és imádsággal szolgálta Istent és várt a megígért Messiásra (Lk 2,37). Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába (vö. Lk 4,1kk), illetve az Ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület: ezt teszik az apostolok elküldésekor (vö. ApCsel 13,2-3) és a keresztény elöljárók kiválasztása kapcsán is (vö. ApCsel 14,23). Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására.

A keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus böjtje. Ennek nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása és a IV. századra már általánossá vált a keresztény világban. A böjti időszak egyben a felkészülés ideje volt a katekumenek részére a keresztségre, a nyilvános bűnösöknek a nagycsütörtöki feloldozásra, és mindenkinek a húsvéti misztérium ünneplésére.

Nagyböjt a VII. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, mivel a vasárnapot (az Úr napját) az Egyház nem tekinti böjti napnak. Húsvét ünnepe mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári idejét.

A böjti előírások a századok során enyhültek, mert amíg a XI. századig olyannyira szigorú böjtöt tartottak, hogy késő délutánig semmit nem ettek; a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást, addig napjainkban az Egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a – 18 és 60 év közötti – hívek részére. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem megtartásaként ne fogyasszanak húst és a legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. A görögkatolikus közösségekben hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak.

Mindezen előírások mellett fontos rámutatni arra, hogy a húsételtől való tartózkodás nem tekinthető manapság önmagában böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori – középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult. E gondolatot tovább folytatva, kiegészítve azzal, hogy az ószövetségi gyakorlatban az egyéni bánatnak is számos formája lehetett, kérdésként áll a külső böjt gyakorlata a modern ember előtt, azaz mi az az érték, szokás az életeünkben, amihez általában ragaszkodunk, és az Isten előtti meghajlás jeleként szívesen lemondanánk róla? A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől stb. való tartózkodást is jelenti, de mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással, amolyan negyvennapos lelki méregtelenítéssel, amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb.

Szent Máté evangélista szavai ma is aktuálisak: „Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. (…) Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!” (Mt, 6,16-18) Böjtölésünk során legyünk alázatosak, hogy újjászülethetünk Jézus feltámadásának titkában.

Az idei évben a pandémia miatt az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció átmenetileg módosítja a nagyböjt kezdetén szokásos hamvazkodás szertartásrendjét: „Miután a pap imádsággal megáldotta a hamut, és meghintette szenteltvízzel, szó nélkül a templomban jelen levő hívekhez fordul, és mindössze egyetlen egyszer mondja el mindenkinek a Római misekönyv formuláját: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban” vagy: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezt követően a pap lemossa a kezét, felölti a szájat és az orrot eltakaró maszkot, majd mindenkit meghamvaz, aki eléje járul, vagy pedig ő maga megy a helyükön maradó hívekhez. A pap ujjai közé veszi a hamut és minden hívő fejére hint belőle, anélkül, hogy bármit is szólna.”

Minden kedves olvasónknak áldott nagyböjti, felkészülési időt kívánunk!

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2021. február 11., csütörtök 13:11

A szolgálat jutalma, hogy beleláthatunk Isten szívébe – Az egyházmegye kórházlelkészei, beteglátogatói találkoztak a betegek világnapján

A szolgálat jutalma, hogy beleláthatunk Isten szívébe – Az egyházmegye kórházlelkészei, beteglátogatói találkoztak a betegek világnapján

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának lelkészei, beteglátogatói találkoztak február 11-én, a betegek világnapján, a debreceni Megtestesülés Plébánián. Ezen alkalmon Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be a plébániatemplomban, amelyet a kórházlelkészi szolgálat tagjaiért ajánlott fel.

7M7A7396

Tóth László atya, az egyházmegyei kórházlelkészi szolgálat pasztorális vezetője köszöntő gondolataiban a Szentírásra utalt, amelyben számtalan helyen olvashatjuk, hogy az emberek Jézus elé viszik a betegeiket gyógyulást kérve. A szentmisében is Jézussal találkozunk.

A kórházlelkészi szolgálat legfontosabb feladata, hogy munkatársai Jézushoz segítsék a betegeket, akiben megtalálják a gyógyulás ajándékát. László atya arra kérte a jelenlévőket, hogy a szentmise alatt a szívükben, imáikban hozzák Jézushoz a rájuk bízott betegeket az egyházmegye kórházaiból, és kérjék a testi-lelki gyógyulásukat, önmaguk számára pedig a megerősítés kegyelmi ajándékát a szolgálatukhoz, feladatukhoz.

7M7A7409

Palánki Ferenc megyéspüspök atya elmélkedésében Ferenc pápának a járvány idején megfogalmazott imádságára utalt, amelyben a Szentatya a Szűzanyához, mint a betegek egészségéhez fohászkodik. Ebben a megfogalmazásban nem csak a testi egészségre gondolunk, hanem az egész emberért imádkozunk, aki akkor gyógyul meg, ha Istenhez tartozik. Ebben nagy szolgálatot végeznek a kórházlelkészek, a beteglátogató munkatársak.

7M7A7389

A főpásztor ezután a kórházlelkészi szolgálat kifejezéséről elmélkedett. A kórház a betegek szenvedésének a háza, és akik meglátogatják az ott fekvő embereket, azok Isten szeretetparancsát teljesítik, „Aki nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett” (szentmise kánonja). Erről tesz tanúságot a beteglátogatói és kórházlelkészi szolgálat. A betegekben különleges módon találkozhatunk Jézussal és Ő találkozik velünk, azt akarja, hogy szolgálatunk révén a betegek reményt kapjanak.

lelkész a lelki dolgokkal foglalkozik. Ebben a zűrzavaros világban alig törődünk a lelki életünkkel. A kórházlelkészi szolgálat munkatársai arról tesznek tanúságot, hogy örök dolgaink is vannak, amelyek fontosabbak, mint az evilágiak. Látogatásuk, a szentségek kiszolgálástatása által arra hívják fel a betegek figyelmét, hogy megtudják, nincsenek egyedül, mert Isten mindig velük van végtelen távlatot nyitva előttük.

7M7A7416

szolgálat manapság nem túl népszerű. Az emberek nem szolgálni akarnak, hanem urak szeretnének lenni.

A szentmisén A Kánai menyegző (Jn 2,1-12) szentírási szakasz hangzott el, amelyet általában az esküvőkön olvasnak fel, de a püspök atya most a szolgákra irányította a figyelmet, akik a vizet hordták. Ők nem azért voltak a menyegzőn, hogy mulassanak, nekik kemény munkát kellett végezniük. Miután a bor elfogyott, 5-10 literes tömlőkkel hordták a vizet a hat darab 60-70 literes kőkorsóba, és ki tudja, milyen messze volt a kút.

Jézus megtehette volna, hogy egy pillanat alatt tele legyenek a korsók vízzel, vagy borral, de Ő számított a szolgákra. A csodát Jézus tette, de fontos volt, a szolgák jelenléte. Mi a jutalma a szolgáknak? Egyedül ők tudták azt, hogy csoda történt. A mi szolgálatunk jutalma is az, hogy beleláthatunk Isten terveibe, misztériumaiba, szívébe.

Legyünk továbbra is Isten szeretetének képviselői, társai a szolgálatban, és kérjük az Ő segítő kegyelmét, hogy a kórházlelkészi szolgálat egyre jobban fejlődjön. Ferenc püspök a Jóisten áldását kérte a kórházlelkészség munkatársainak szolgálatára, életére, a Boldogságos Szűzanyának, a betegek egészségének közbenjárására által.

1

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata ezen a napon hirdette meg az önkéntes beteglátogatók online képzését. ( http://www.dnyem.hu/index.php/item/3386-egyhazmegyei-onkentes-beteglatogato-kepzes-indul-online-feluleten )

A főpásztor a szentmise végén reményét fejezte ki, hogy jövőre még nagyobb apparátussal és hívekkel együtt ünnepelhetik a betegek világnapját. Köszönetet mondott a kórházlelkészek, beteglátogatók részvételéért, szolgálatáért, Tóth László pasztorális vezető munkájáért, és külön elismerését fejezte ki Berényiné dr. Felszeghy Mártának a kórházlelkészség koordinátorának az aktív, eredményes munkájáért, kezdeményezéseiért.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának és munkatársainak elérhetősége itt található: http://www.dnyem.hu/index.php/korhaz-szolgalat

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A 2023-as lisszaboni ifjúsági világtalálkozó himnuszát Szűz Mária ihlette – hallgasd meg!

KITEKINTŐ – 2021. január 28., csütörtök | 17:01

Jézus Anyjára és a missziós lendületre szegezett tekintet – ez hangzik el a dal szövegében, amely hivatalosan elkíséri a fiatalokat, arra ösztönözve őket, hogy induljanak el, és vigyék el Isten Szavát a világba. A szervezőbizottság január 27-én, szerdán mutatta be a himnusz zenéjét, szövegét és a feldolgozásokat.

hirdetés

Egy dal, amely arra hív minket, hogy azonosítsuk magunkat Máriával, hogy készek legyünk szolgálni úgy, mint ő, és hogy vigyük el az evangéliumot mindenhová, hogy a világot átalakítsa. Ezt fejezi ki a következő, 2023-ban Lisszabonban megrendezendő ifjúsági világtalálkozó (IVT) himnusza.

A szervezőbizottság szerdán, a 34., panamavárosi ifjúsági világtalálkozó zárómiséjének második évfordulóján mutatta be hivatalosan a következő világtalálkozó himnuszát. „Örömmel hívjuk a világ minden táján élő fiatalokat – olvasható a Világiak, Család és Élet Kongregációja honlapján –, hogy folytassák a hit zarándoklatát az ifjúsági világtalálkozón keresztül, és imádkozzanak együtt, míg várják a Szentatyával való következő találkozást. Az ifjúsági világtalálkozó himnusza nemcsak az esemény népszerűsítésének eszköze, hanem mindenekelőtt egy ima, amely különféle nyelvekre lefordítva a helyi egyházakban is felcsendül.”

Há Pressa no Ar (Sietség érezhető a levegőben) cím az IVT mottójára utal, amelyet a pápa választott: „Mária útnak indult, és sietett” (vö. Lk 1,39). A himnusz Mária „igenje” és sietése körül forog: siet, hogy eljusson unokatestvéréhez, Erzsébethez, amint azt az evangélium írja, és amint a lisszaboni nemzetközi program logója is emlékeztet rá.

Há Pressa no Ar című himnusznak két szerzője van: a szöveget João Paulo Vaz atya írta, a zenét Pedro Ferreira zeneszerző komponálta, mindketten a közép-portugáliai coimbrai egyházmegyéből származnak. A feldolgozásokat Carlos Garcia zenész készítette. A témát két változatban rögzítették: portugál nyelven, ami az eredeti, illetve nemzetközi változatban, vagyis angolul, spanyolul, franciául és olaszul.

Országos versenyen választották ki a himnuszt; több mint száz pályázat érkezett, amelyeket szakmai zsűri bírált el. A himnusz kapcsán arra kérték a fiatalokat, hogy tartsák szem előtt a pápa által a lisszaboni rendezvényre választott témát, valamint az ifjúsági világtalálkozó célkitűzéseit, vagyis mindenekelőtt az evangelizációt, és utaljanak a portugál kultúrára is. Nagy volt a fiatalok részéről az érdeklődés mind a megvalósítás, mind pedig a tervezés szempontjából – hangsúlyozza a szervezőbizottság.

A dallam a szöveg előtt született meg – mondják a szerzők. A 41 éves Pedro Ferreira zeneszerző előbb zongorán, majd egy kis zenészcsoporttal komponálta meg a művet. Ezt követte az 51 éves João Paulo Vaz szövege, ami a dallamon már nem változtatott, és amelynek „örömteli és fiatalos jellege van, könnyen megtanulható és adaptálható” – mondja a zeneszerző Carlos Garcia.

Az eredeti tervek szerint 2022-ben rendezték volna meg a lisszaboni ifjúsági világtalálkozót, amelyet háromévente tartanak. A Covid-19-járvány miatt az eseményt egy évvel elhalasztották.

Ferenc pápa 2020. november végén bejelentette, hogy miután meghallgatott különböző véleményeket, többek között az ifjúságpasztorációért felelős Világiak, Család és Élet Kongregációjának véleményét is, elhatározta, hogy 2021-től az ifjúsági világnapokat egyházmegyei szinten virágvasárnap helyett Krisztus Király vasárnapján tartják. A középpont továbbra is Jézus Krisztus, az ember Megváltójának misztériuma, mint ahogy Szent II. János Pál, az ifjúsági világnapok, illetve világtalálkozók kezdeményezője és patrónusa hangsúlyozta. A lengyel pápa 35 éve indította el a találkozót.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News, Romkat.ro

Magyar Kurír

#egyházzene#ifjúság#ifjúsági világtalálkozók (IVT)#Szűz Mária

Mobilalkalmazás az ökumenikus imahétre – idén már arab nyelven is

KITEKINTŐ – 2021. január 21., csütörtök | 14:01

Immár az arab nyelvű hívek is anyanyelvükön kapcsolódhatnak be az imádságokba és a bibliai elmélkedésekbe az ökumenikus imahéten. Az Egyházak Világtanácsa által 2016-ban indított bibliai mobiltelefonos applikációt arabra is lefordították.

Különösen hasznos az újítás idén, hiszen a keresztény egységhét kezdeményezései nagyrészt virtuálisan zajlanak. Az alkalmazást a YouVersion készítette a Közel-keleti Egyházak Tanácsának fordításával. Mivel a járvány miatt föl kellett függeszteni a nyilvános szertartásokat az idei ökumenikus imahéten, az applikáció nagy lehetőség a térség keresztényeinek az online részvételre, otthonról, számítógép vagy okostelefon segítségével – nyilatkozta a Közel-keleti Egyházak Tanácsának kommunikációs igazgatója, Huguette Salameh.

Az arab nyelvű változat az eddig meglévő 1372 nyelvi verzió után készült el. Az applikációt már több mint 450 millió készülékre telepítették szerte a világon. Így a felhasználók olvashatják a Bibliát és meg is oszthatják ismerőseikkel a szakaszokat a közösségi oldalakon keresztül. Fontos, hogy mindenki a saját nyelvén, a szíve nyelvén imádkozhasson – tette hozzá a sajtóigazgató.

A bibliai elmélkedések és az imádságok az ökumenikus imahéten, január 18. és 25. között elérhetők a YouVersion bibliai applikációval többek között magyarul is.

Forrás: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

IMAHÉT
A Krisztus-hívők
egységéért

január 17–24.
„Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek”
(Jn 15,5–9)

ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELET
Bevezetés
Ez az istentisztelet a grandchamp-i nővérek imaéletét tükrözi. Ebben
a három szerzetesi imavirrasztást, amelyeket vigíliáknak vagy noktürnöknek neveznek a bencés hagyományban, egyetlen esti istentiszteletbe
foglalják. Ugyanígy imaheti istentiszteletünk is három részből áll, ezeket
vigíliáknak nevezzük, úgy, ahogyan a Grandchamp-i Közösség használja.
Minden vigília ugyanazt a mintát követi: igeolvasás, énekes válasz,
elcsendesedés és közbenjáró imádságok. A témának megfelelően minden
vigíliához tartozik cselekvés, ezeket alább vázoljuk. Mindegyik az Isten
világossága (Lumière de Dieu) éneklésével végződik, amelyet a közösség
egyik tagja szerzett – de más hasonló ének is használható.
Az első vigília emberi személyünk egysége és Krisztusban való megmaradásunk köré épül. A résztvevőket ötperces csendre hívjuk. Ezek a
pillanatok az istentisztelet folyamán ismétlődnek.
A második vigília kifejezi a látható keresztény egység óhajtását, újrafelfedezését. Krisztus szeretetében lehorgonyozva szomszédainkhoz
fordulunk, és a béke jelével köszöntjük egymást.
A harmadik vigília feltárja minden nép és az egész teremtett világ
egységét. A cselekvést Gázai Dorotheosz ihlette (ld. a bevezetésben).
Többen kört formálnak, és a középpont felé lépkednek. Minél közelebb
kerülünk Istenhez – a középponthoz –, egymáshoz is annál közelebb.
Sokféleképpen megvalósítható ez a jelképes cselekedet, a helytől és
a résztvevők hagyományaitól függően. Az alábbiak segítségül szolgálhatnak:
• A gyülekezetben mindenkinél legyen egy még meg nem gyújtott
gyertya.
• A szervezők meggondolhatják, hogy az egész gyülekezet kört alkosson, megfelelő közlekedési lehetőségekkel.
12
• Egy nagy meggyújtott gyertya (például sok egyháznál a húsvéti
gyertya) legyen a kör középpontjában.
• Hat-nyolc személy, különböző egyházakból körbeveszi a gyertyát,
a kört lehet jelölni a padlón, vagy maga a körben ülő gyülekezet.
• Mind a hat-nyolc személy magasra emel egy meg nem gyújtott
gyertyát, hogy mindenki láthassa.
• A cselekvést kísérő olvasmány alatt (ld. 17. o.) a kör minden tagja
egyszerre lépked a középpont felé.
• A középpontban meggyújtják a gyertyájukat, és visszatérnek a gyülekezethez. Minden gyertya ég.
• A gyülekezet gyertyagyújtása alatt a Lumière de Dieu-t (Isten világossága) éneklik.
• Elbocsátáskor mindenki tartja a maga égő gyertyáját. Ott, ahol lehetséges, a gyülekezet égő gyertyával vonulhat ki, körmenetben.
A kezdő litániát olvashatják, vagy énekelhetik, lehetőleg két személy.
A zsoltárokat szintén olvashatják, vagy énekelhetik, vagy pedig a vigília
témájához kapcsolódó énekkel helyettesíthetik. A közbenjáró imádságra
adott válaszokat is olvashatják, vagy énekelhetik, és másmilyenekkel is
helyettesíthetik. A közbenjáró imádságok után szabad imaközösség is
tartható.
A Grandchamp-i Közösség énekei itt olvashatók és hallgathatók meg:
www.grandchamp.org.
Napi közös imádságuk itt hallgatható meg: www.grandchamp.org/
prier-avec-nous.

AZ IMAHÉT BIBLIAI ALAPVETÉSE
(Jn 15,1–17)
Az igazi szőlőtő

Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely
gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet
gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem
marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit
sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a
lemetszett vesszőt, és megszárad; ezeket összegyűjtik, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az
én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.
Aki Krisztusban marad, megmarad a szeretetben
Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben! Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám
parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom
nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen.
Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki
életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga
nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert
mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök
5
megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja
nektek. Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást.
A Magyar Bibliatársulat bibliakiadása
Az igazi szőlőtő.

Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely
terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a
tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok hát bennem, s akkor
én is bennetek maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak
ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok
a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést
hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt
kivetik, mint a szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elég.
Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek. Amint engem szeret az Atya, úgy
szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam
Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében. Ezeket azért mondom
nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja
barátaiért. Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok.
Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit
tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottamAtyámtól, azt mind tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem
én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek
az Atya, amit a nevemben kértek tőle. Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást!
A Szent István Társulat bibliakiadása
6
Bevezetés a 2021-es év témájába
Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek
(Jn 15,5–9)

A 2021-es keresztény egységért való imahét anyagát a Grandchamp-i
Szerzetesi Közösség1 készítette. A választott téma („Maradjatok meg
szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek”) Jn 15,1-17-en alapul, és
kifejezi a Grandchamp-i Közösség elhivatottságát az imádságra, megbékélésre, az egyház és az emberiség családjának egységére.
Az 1930-as években református nők egy csoportja Francia-Svájcból,
akik az úgynevezett morges-i asszonyok csoportjához tartoztak, felfedezték a csend fontosságát az igehallgatáshoz. Felelevenítették a lelki visszavonulás gyakorlatát a hitélet erősítésére, amelyet Krisztus példája ihletett,
aki magányos helyekre vonult el imádkozni. Hamarosan mások is csatlakoztak hozzájuk, akik részt vettek a rendszeres lelkigyakorlatokon egy
Neuchâteli-tó melletti kis faluban, Grandchamp-ban. Az igények nyomán
állandó imádkozási lehetőséget biztosítottak, egyre több vendéget és lelkigyakorlatozót fogadtak.
Ma ötven nővér tartozik a közösséghez, különböző nemzedékekből,
egyházi hagyományokból, országokból és földrészekről. Sokszínűségükben eleven példái a közösségnek. Hűségesen kitartanak az imádságos
élet, a közösség és a vendégszeretet mellett. A nővérek megosztják szerzetesi életük áldásait azokkal a látogatókkal és önkéntesekkel, akik
Grandchamp-ban az elvonulást, a csendet, a gyógyulást vagy életük értelmét keresik.
Már az első nővérek megtapasztalták a keresztény egyház megosztottságának fájdalmát. Küzdelmükben Paul Couturier abbé, a keresztény
egységért való imahét úttörője bátorította őket. Ezért a keresztény egység, az érte való imádkozás már a kezdet kezdetén a közösség szívügye
lett. Ez az elkötelezettség a Grandchamp-i Közösség három pillérével,
az imádsággal, a közösségi élettel és a vendégszeretettel együtt képezi
az anyag alapját.
1 Ld. jelen füzet végén a közösség bemutatását, továbbá www.grandchamp.org.
7
Megmaradás Isten szeretetében – megbékélés önmagunkkal
A szerzetest, szerzetesnővért jelentő francia szó – moine/moniale – a
görög μονος-ból származik, amely egyedülit, egyet(len)t jelent. Szívünk,
testünk és elménk gyakran messze van attól, hogy egy legyen, mert szétszórt, sokfelé húz. A szerzetes vagy szerzetesnő egy akar lenni önmagával, Krisztussal egyesülve. Jézus így szól: „Maradjatok énbennem, és én
tibennetek” (Jn 15,4a). Az egységes élet feltételezi önmaga elfogadását,
a megbékélés elfogadását személyes és örökölt történetünkkel.
Jézus ezt mondta tanítványainak: „Maradjatok meg az én szeretetemben” (Jn 15,9). Ő megmarad az Atya szeretetében (Jn 15,10), és semmi
mást nem kíván, mint megosztani velünk ezt a szeretetet: „Titeket […]
barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól,
tudtul adtam nektek” (Jn 15,15b). A tőkébe oltva, aki maga Jézus, az Atya
lesz a szőlősgazdánk, aki megmetsz minket, hogy növekedjünk. Ez szemlélteti azt, hogy mi történik az imádságban. Életünk középpontja az Atya,
aki összpontosítja életünket. Megmetsz, egésszé tesz, és az egésszé lett
emberi lények dicsőséget adnak az Atyának.
A Krisztusban való megmaradás belső magatartás, amelyben az idők
folyamán meggyökeresedünk. Ez pedig teret igényel a növekedéshez. A
megélhetésért folytatott küzdelem háttérbe szoríthatja, emellett fenyegeti
az élet zaja, dolgai, megpróbáltatásai és kihívásai. A forrongó Európában
1938-ban Geneviève Micheli, aki később Geneviève anya, a közösség
első apátnője lett, írta ezeket a ma is időszerű sorokat:
„Olyan korban élünk, amely egyszerre zavaros és nagyszerű, veszélyes kor, amelyben semmi sem őrzi meg a lelket, amikor úgy tűnik, hogy
a gyors és teljesen emberi vívmányok mindent elsöpörnek…Azt gondolom, hogy civilizációnk meg fog halni a zajnak és a sebességnek e kollektív őrületében, ahol semmilyen lény nem képes gondolkodni. […]
Nekünk, keresztényeknek, akik ismerjük a lelki élet teljes értékét, óriási
felelősségünk van, ezt kell tudatosítanunk; egyesülnünk kell és segítenünk egymásnak, hogy megteremtsük a nyugalom erőit, a béke menedékeit, létfontosságú központokat, ahol az emberek csendje Isten teremtő
igéjét hívja. Ez élet és halál kérdése.”
8
Maradjunk meg Krisztusban, hogy gyümölcsöt teremjünk
„Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek” (Jn
15,8). Magunktól nem tudunk gyümölcsöt teremni. Nem teremhetünk
gyümölcsöt a szőlőtőtől függetlenül. A nedvkeringés, azaz Jézus élete
hozza létre bennünk a gyümölcsöt. Jézus szeretetében, a szőlőtőn vesszőként megmaradva jár át minket az Ő élete.
Amikor Jézusra figyelünk, akkor tehát átjár minket az Ő élete. Jézus
arra hív, hogy igéje maradjon meg bennünk (Jn 15,7), és akkor bármit
kérünk, megkapjuk a javunkra. Igéje által termünk gyümölcsöt. Személyként, közösségként, egész egyházként Krisztusban kívánunk egyesülni,
hogy megtartsuk az egymás szeretetére vonatkozó parancsolatát, ahogyan Ő szeretett minket (Jn 15,12).
Maradjunk meg Krisztusban, minden szeretet forrásában, akiben a
közösség gyümölcse növekszik
A Krisztusban való közösség megköveteli a másokkal való közösséget.
Gázai (Szent) Dorotheosz palesztinai szerzetes a 6. században ezt így fejezte ki:
„Képzeljünk el egy földbe rajzolt kört, körzővel rajzolva, és a középpontját. Képzeljük azt, hogy a kör a világ, a középpont Isten, a sugarak
pedig azok az ösvények, amelyeken az emberek élnek. Amikor a szentek
Isten közelébe szeretnének kerülni, a kör közepe felé tartanak, és amenynyiben közelebb kerülnek a középponthoz, egymáshoz is közelebb kerülnek; és minél közelebb kerülnek egymáshoz, annál közelebb kerülnek
Istenhez. A fordítottja is értelemszerűen ugyanígy igaz, amikor elfordulunk Istentől, és kifelé megyünk. Így nyilvánvalóvá lesz, hogy minél inkább eltávolodunk Istentől, annál inkább egymástól is, és minél inkább
eltávolodunk egymástól, annál inkább Istentől is.”
Ha közelebb megyünk egymáshoz, közösségben élve egymással, néha
nagyon különböző emberekkel, ez kihívást jelenthet. A grandchamp-i
9
nővérek ismerik ezt a kihívást, és a taizéi Roger testvér2 tanítása nagy
segítség számukra:
„Nincs barátság tisztító szenvedés nélkül. Nincs felebaráti szeretet a
kereszt nélkül. Egyedül a kereszt mutathatja meg a szeretet kimeríthetetlen mélységét.”3
A keresztények közötti megosztottság, az egymástól való távolodás
botrány, mivel ez Istentől való távolodást is jelent. Sok keresztény, akiket
ez a helyzet elszomorít, állhatatosan imádkozik Istenhez annak az egységnek a helyreállításáért, amelyért Jézus imádkozott. Krisztus főpapi
imája az egységért arra hív, hogy térjünk vissza hozzá, és kerüljünk közelebb egymáshoz, örvendezve sokszínűségünk gazdagságának.
Amint a közösségi életből láthatjuk, a megbékélést szolgáló erőfeszítések fárasztóak és áldozatot követelnek. Krisztus imádsága tart meg
bennünket, aki azt akarja, hogy egyek legyünk, ahogyan Ő is egy az
Atyával, azért, hogy higgyen a világ (Jn 17,21).
Maradjunk meg Krisztusban, hogy növekedjék a szolidaritás és a
bizonyságtétel gyümölcse
Bár mi, keresztények megmaradunk Krisztus szeretetében, abban a
teremtett világban élünk, amely sóhajtozva várja a szabadulást (Róm 8).
A világban tanúi vagyunk a gonosznak és a konfliktusoknak. A szenvedőkkel való szolidaritás által engedjük, hogy Krisztus szeretete átjárjon
bennünket. A húsvéti misztérium gyümölcsöt terem bennünk, amikor
szeretetet tanúsítunk testvéreink iránt, és tápláljuk a reménységet a világban.
A lelkiség és a szolidaritás elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
Krisztusban megmaradva kapunk erőt és bölcsességet, hogy az igazság2 A grandchamp-i közösséget és a franciaországi taizéi testvériséget mindenekelőtt alapításuk története köti össze, de különösen az, hogy a nővérek szabályzata a 3. jegyzetben említett könyvön alapul. 3 Frere Roger de Taizé: Les écrits fondateurs, Dieu nous veut heureux. Les Ateliers et
Presses de Taizé, 2011, 95.
10
talanság és elnyomás struktúráival szemben cselekedjünk, hogy igazán
testvérnek tekintsük az embereket, hogy megvalósítói legyünk egy új
életmódnak, a teremtett világra tekintettel és vele közösségben.
Annak az életszabálynak az összefoglalása,
4 amelyet a grandchamp-i
nővérek minden reggel együtt elmondanak, így kezdődik: „Imádkozzunk
és dolgozzunk, hogy Isten uralkodjék!” Az imádság és a mindennapi élet
nem két különböző terület, hanem egységet kell alkotniuk. Minden tapasztalatunk az Istennel való találkozást szolgálja.
A Krisztus-hívők egységéért való 2021. évi imahét nyolc napjára a
következő imafüzért javasoljuk:

  1. nap: Isten hívása: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket” (Jn 15,16a).
  2. nap: Belső érés: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek” (Jn 15,4a).
  3. nap: Egy test: „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 15,12b).
  4. nap: Közös imádkozás: „Többé nem mondalak titeket szolgáknak […]
    azonban barátaimnak mondalak” (Jn 15,15).
  5. nap: Megújulás Isten igéje által: „Ti már tiszták vagytok az ige által”
    (Jn 15,3).
  6. nap: Mások elfogadása: „Arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon” (Jn 15,16b).
  7. nap: Növekedés az egységben: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlőveszszők” (Jn 15,5a).
  8. nap: Megbékélés az egész teremtett világgal: „Hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen” (Jn 15,11).

Az istentisztelet rendje
„Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek”
(Jn 15,5–9)
L Lelkész
Gy Gyülekezet
F Felolvasó
Imádságra hívás
Kezdőének
A Szentlélek segítségül hívása (a helyi szokásnak megfelelően választható)
Köszöntés
L Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek
közössége legyen mindnyájatokkal!
Gy És a te lelkeddel.
F1 Testvérek a Krisztusban, az idei ökumenikus imahét keresztény
egységért témája, amelyet a svájci Grandchamp-i Közösség nővérei választottak, így szól: „Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt
teremtek.”
F2 Isten csodálatos akarata, amelyet Jézus jelentett ki, az, hogy hozzá
menjünk, és benne maradjunk. Fáradhatatlanul vár ránk, azzal a reménységgel, hogy vele szeretetben egyesülve gyümölcsöt teremjünk, amely
életet ad mindenkinek. A „mással” szembesülve azt kockáztatjuk, hogy
magunkba zárkózunk, és csak azt vesszük észre, ami elválaszt. De hallgassuk meg, hogyan hív Krisztus arra, hogy maradjuk meg az ő szeretetében, és így gyümölcsöt teremjünk.
F1 Az imádság következő három részében felidézzük Krisztus hívását,
szeretetéhez fordulunk, hozzá, aki életünk középpontja. Az egységhez
vezető út Istennel való bensőséges kapcsolatunkkal kezdődik. A szere14
tetében maradás megerősíti óhajunkat az egység keresésére és a másokkal való megbékélésre. Isten által a tőlünk különbözőek számára is megnyílunk. Ez egészséges gyümölcs, a gyógyulás ajándéka a bennünk,
közöttünk és a világban lévő szakadások ellen.
L Békességben könyörögjünk az Úrhoz:
Urunk, te vagy a szőlősgazda, aki szeretettel gondozol bennünket.
Arra hívsz, hogy lássuk minden vessző szépségét a tőkén,
minden egyes személy szépségét.
Mégis túl gyakran megijedünk mások különbözőségétől.
Magunkba zárkózunk.
Bizalmatlanok vagyunk irántad.
Ellenségeskedés támad közöttünk.
Jöjj és fordítsd újra szívünket egymás felé.
Hadd éljünk bűnbocsánatodból, azért,
hogy együtt legyünk és dicsérjük nevedet.
Dicsőítő litánia
Gy Urunk, te arra hívsz, hogy dicséretedre legyünk itt a földön, dicsőség néked!
F1 Dicséretedet énekeljük itt a világban és minden nép között.
F2 Dicséretedet énekeljük a teremtett világban és minden teremtmény
között.
Gy Urunk, te arra hívsz, hogy dicséretedre legyünk itt a földön, dicsőség néked!
F1 Dicséretedet énekeljük minden szenvedés és könnyek között.
F2 Dicséretedet énekeljük ígéretek és sikerek között.
Gy Urunk, te arra hívsz, hogy dicséretedre legyünk itt a földön, dicsőség néked!
F1 Dicséretedet énekeljük az ellentétek és a félreértések helyein is.
F2 Dicséretedet énekeljük a találkozás és a megbékélés helyein is.
Gy Urunk, te arra hívsz, hogy dicséretedre legyünk itt a földön, dicsőség néked!
F1 Dicséretedet énekeljük a szakadások és megosztottság közepette is.
15
F2 Dicséretedet énekeljük élet és halál közepette is, az új ég és az új
föld születésekor.
Gy Urunk, te arra hívsz, hogy dicséretedre legyünk itt a földön, dicsőség néked!
Első vigília – Megmaradni Krisztusban
A teljes személy egysége
Zsoltár: 103.
Igeolvasás: Jn 15,1–17
Rövid elcsendesedés (1 perc)
Könyörgések
F Szeretet Istene, Krisztusban ezt mondtad nekünk: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak ki titeket.” Keresel minket, barátságodba hívsz, és azt akarod, hogy benne maradjunk. Taníts minket,
hogy minél inkább megfeleljünk a hívásnak, és növekedjünk az egyre
teljesebb életben.
Gy Szívünk öröme Istenben van.
F Élet Istene, arra hívsz, hogy dicséreteddé legyünk itt a világban, és
ajándékodul fogadjuk el egymást. Szerető tekinteted, amely minden emberre néz, nyissa meg szívünket, hogy elfogadjuk egymást.
Gy Szívünk öröme Istenben van.
F Istenünk, aki összegyűjtesz, te egyetlen szőlőtővé oltottál bennünket
szent Fiadban. Szentlelked legyen velünk gyülekezeti alkalmainkon és helyi
ökumenikus találkozásainkon. Hadd dicsőítsünk téged együtt örömmel.
Gy Szívünk öröme Istenben van.
F Az egyetlen szőlőskert Istene, te arra hívsz, hogy maradjunk meg a
szeretetben mindazzal, amit mondunk vagy cselekszünk. Jóságod indítson arra, hogy szeretetedet sugározzuk otthonunkban és munkahelyünkön. Hadd készítsünk utat a versengés és a feszültségek legyőzéséhez.
Gy Szívünk öröme Istenben van.
Cselekvés: Elcsendesedés
16
F Gyakran úgy tekintünk az imádságra mint saját cselekedetünkre.
Most egy kis időre belső elcsendesedésre hívatunk, hogy forduljunk el
életünk és gondolataink minden zajától és gondjától. Ebben a csendben
Istené a cselekvés. Egyszerűen arra hívattunk, hogy maradjunk meg Isten
szeretetében, hogy benne nyugodjunk.
Elcsendesedés (5 perc)
Ének
Második vigília – A keresztények látható egysége
Zsoltár: 85.
Igeolvasás: 1Kor 1,10–13a
Rövid elcsendesedés (1 perc)
Könyörgések
F Szentlélek, te teremted és teremted újjá mindenhol az egyházat. Jöjj
és suttogd szívünkbe azt az imádságot, amelyet Jézus mondott Atyjának
szenvedése előestéjén: „Hogy mindnyájan egyek legyenek […] hogy elhiggye a világ.”
Gy Kyrie eleison (Uram, irgalmazz)!
F Úr Jézus, Békesség Fejedelme, gyújtsd meg szereteted tüzét, hogy
megszűnjön az egyházban a gyanakvás, a megvetés és a félreértés. Hadd
omoljanak le az elválasztó falak!
Gy Kyrie eleison (Uram, irgalmazz)!
F Szentlélek, mindenek vigasztalója, nyisd meg szívünket a megbocsátásra és megbékélésre, és hozz vissza tévútjainkról.
Gy Kyrie eleison (Uram, irgalmazz)!
F Úr Jézus, te szelíd és alázatos szívű, add nekünk a lelki szegénységet,
hogy örömmel fogadjuk minden várakozást felülmúló kegyelmedet.
Gy Kyrie eleison (Uram, irgalmazz)!
F Szentlélek, te sohasem hagyod el azokat a férfiakat, nőket és gyer17
mekeket, akiket az evangéliumhoz való hűségük miatt üldöznek. Adj
nekik erőt és bátorságot, és támogasd az őket segítőket.
Gy Kyrie eleison (Uram, irgalmazz)!
Cselekvés: Köszöntés a béke jelével
F Az Úr egységre hív egymás között. Békességét adja nekünk és egymással való megosztására hív. Köszöntsük szomszédainkat a béke jelével.
Mindenki a legközelebb állókhoz fordul, és a béke jelével köszönti, a helyi
szokásoknak megfelelően.
Ének
Harmadik vigília – Minden nép és az egész teremtett világ egysége
Zsoltár: 96.
Igeolvasás: Jel 7,9–12
Ének
Igehirdetés (feltételesen)
Rövid elcsendesedés (1 perc)
Könyörgések
F Élet Istene, te minden embert a magad képére és hasonlatosságára
teremtettél. Dicséretedet énekeljük sokféle kultúránk, hitbeli megnyilvánulásunk, hagyományunk és nemzetiségünk ajándékáért. Adj erőt,
hogy mindig szembeszálljunk az igazságtalansággal, a mindenféle, faji,
osztály-, nemi, vallási alapú gyűlölettel és az azoktól való félelemmel,
akik nem olyanok, mint mi.
Gy Békesség Istene, szeretet Istene, benned reménykedünk!
F Irgalmas Istenünk, Krisztusban megmutattad, hogy egyek vagyunk
benned. Taníts úgy használnunk a világban ezt az ajándékot, hogy mindenféle hitű ember minden országban meghallgassa egymást és békében
éljen.
18
Gy Békesség Istene, szeretet Istene, benned reménykedünk!
F Jézusunk, eljöttél ebbe a világba, és teljesen magadra vetted ember
voltunkat. Ismered mindazok megpróbáltatásait, akik oly sokféleképpen
szenvednek. Az együttérzés Lelke indítson minket arra, hogy időnket és
javainkat áldozzuk mindazokért, akik szükséget szenvednek.
Gy Békesség Istene, szeretet Istene, benned reménykedünk!
F Szentlélek, te hallod megsebzett teremtett világod sóhajtását és azok
kiáltását, akik már most szenvednek az éghajlatváltozástól. Vezess minket új életfolytatásra. Hadd éljünk harmonikusan, teremtett világod részeként.
Gy Békesség Istene, szeretet Istene, benned reménykedünk!
Cselekvés: A középpont felé, majd ki a világba
Gázai Dorotheosz nyomán
F Isten gyógyító és megbékítő szeretetének szolgáiként kaptunk elhívást. Ez a szolgálat csak akkor lehet gyümölcsöző, ha Istenben maradunk, mint a vesszők az igazi szőlőtőn, aki Jézus Krisztus. Amikor
közelebb kerülünk Istenhez, egymáshoz is közelebb kerülünk.
Képzeljünk el egy kört a földre rajzolva, a kör jelképezi a világot.
A kijelölt személyek a gyertyával kezükben felállnak, és kört alkotnak a
központi gyertya körül.
F A középpont Istent jelképezi, és az utak a középponthoz az emberek
különböző élethelyzetei. Ha a világban élő emberek közelebb akarnak
kerülni Istenhez, a középpont felé tartanak…
A kijelölt személyek néhány lépést tesznek a középpont felé.
F …Amennyivel közelebb kerülnek Istenhez, egymáshoz is közelebb
kerülnek. És minél közelebb kerülnek egymáshoz…
A kijelölt személyek együtt lépnek a középponthoz.
F … Istenhez is annyival közelebb kerülnek.
Amikor a középponthoz érnek, mindegyikük meggyújtja a maga gyertyáját.
Amikor a középpontban vannak, mindenki imádságban elcsendesedik.
Rövid elcsendesedés (1 perc)
19
Miatyánk
L Mondjuk el az Úrtól tanult imádságot!
Gy Mi Atyánk…
Ének
Ezalatt a kijelölt személyek visszatérnek, és továbbadják a lángot, amelyet a központi gyertyáról vettek.
F Lelkiség és szolidaritás egymástól elválaszthatatlan. Az imádság és
a cselekvés összetartozik. Ha Krisztusban maradunk, megkapjuk a bölcsesség és az erő Lelkét, hogy tegyünk az igazságtalanság és az elnyomás
ellen. Mondjuk együtt:
Gy Imádkozzunk és dolgozzunk azért, hogy Isten uralkodjék.
Egész nap
Isten igéje leheljen életet a munkába és a pihenésbe.
Tartsa meg mindenben a belső csendet,
hogy Krisztusban lakozhassunk.
Töltsön be a boldogságok lelke:
az öröm, az egyszerűség és az irgalmasság.
A Grandchamp-i Közösség nővérei mindennap elmondják ezeket a szavakat.
Áldás
L Legyetek egyek, hogy higgyen a világ! Maradjatok meg az ő szeretetében, menjetek el a világba, és teremjétek ennek a szeretetnek a gyümölcseit!
Gy A reménység Istene töltsön be mindnyájunkat örömmel és békességgel a hitben, hogy bővelkedjünk a reménységben a Szentlélek
ereje által. Az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Záróének

Az Istentiszteleti Kongregáció jegyzéke a hamvazkodás szertartásának átmeneti módosításáról Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció prefektusa aláírásával január 12-én kedden megjelent jegyzék (nota) a pandémia idejére átmenetileg módosítja a Nagyböjt kezdetén szokásos hamvazkodás szertartásrendjét.„Miután a pap imádsággal megáldotta a hamut és meghintette szenteltvízzel, szó nélkül a templomban jelenlevő hívekhez fordul, és mindössze egyetlen egyszer mondja el mindenkinek a Római Misekönyv formuláját: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban” vagy pedig „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezt követően a pap lemossa a kezét, felölti a szájat és az orrot eltakaró szájmaszkot, majd mindenkit meghamvaz, aki eléje járul, vagy pedig ő maga megy a helyükön maradó hívekhez. A pap ujjai közé veszi a hamut és minden hívő fejére hint belőle, anélkül, hogy bármit is szólna”. Vatikán, Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció, 2021. január 12. Robert Sarah bíboros-prefektus és Arthur Roche érsek-titkár A jegyzék tehát valójában egyetlen ponton változtat a szertartáson, mégpedig a hamvazószerdai liturgikus felszólítás egyszeri, a közösség előtti elmondásával, amit aztán nem ismétel meg külön minden hívő esetében. A szertartás kezdetén a hamu fölött elmondott imádság változatlan marad: „Kedves Testvéreim! Alázattal könyörögjünk Istenünkhöz, mennyei Atyánkhoz, hogy árassza jóságosan bőséges kegyelmét erre a hamura, amelyet a bűnbánat jeléül fejünkre hintünk. Istenünk, téged az alázatosság könyörületre indít, a bűnbánat pedig megengesztel. Hallgass kegyesen könyörgésünkre, és amikor híveid fejére hamut hintünk, áraszd rájuk szent † áldásodat, hogy buzgón gyakorolva a nagyböjt bűnbánati cselekedeteit, szent Fiad húsvéti feltámadását megtisztult lélekkel ünnepeljék. Krisztus, a mi Urunk által”.

Január 12.

1943. január 12.-én kedd délelőtt A Magyar Hadsereg KATONÁI mínusz 35-40 fokos szörnyű hidegben, minden tekintetben szűkös körülmények között, arra voltak hivatva, hogy mintegy kétszáz kilométer frontszakaszon a Don folyó nagy kanyarjában felfogják és visszaverjék a szovjet támadást.Uriv-nál a szovjet hadsereg egy „hídfőt” létesített még 1942 őszén, a folyó jobbpartján, melyet csapataink nem tudtak megsemmisíteni és átszorítania a folyó balpartjára. Hadászatilag ez a szovjet „hídfőállás” hónapok alatt kiépítve és ellátva úgy többszörös tűzerővel, mint páncélosokkal, valamint a téli háborúra kiképzett és felszerelt csapatokkal, indította meg a támadást és adta meg tulajdonképpen a „kegyelemdöfést” is a Magyar Hadseregnek. A szovjet hadsereg egy héten belül majdnem teljesen megsemmisítették hadseregünket. Néhány nap alatt a veszteségünk százötvenezer ember!Tisztelegjünk azok előtt, akik megfagytak, akik megsebesültek, kiknek segélykiáltásait senki sem hallotta! Tisztelegjünk azok előtt is, akik fogságba estek, majd ezrével pusztultak el valahol a szibériai hómezőkön és útközben. Hajtsunk fejet a hozzátartozók felé is, akiknek legtöbbje már nincs közöttünk. Ők már együtt vannak a doni hősökkel az örökkévalóságban. Tisztelegjünk azok előtt is akik példátlan hősiességgel harcoltak a támadók ellen. Mert ők is sokan voltak, akik bátorságukkal kivívták még a szovjet katonák elismerését is!

“Drága Anyukám!Nagyon várt válaszlapotokat ma kaptam meg kezeimhez. Nagy sokára jött. Ne várjatok most már tőlem levelet és ti se küldjetek…Az orosz itt valami nagyra készül, mi meg a végsőkig kitartunk. Erre esküdtünk meg. Küldtem haza november 14- én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül. Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek!”Vitéz Bányai József géppuskás szakaszvezető Osztrogozsszkból való kitöréskor halt néhány nap múlva hősi halált. A szakasza parancsnokaként maradt utolsóra, hogy a bajtársait fedezze, életüket mentse. A fenti levelet édesanyjának írta a halála előtt.A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban 1943. január 12-én indította meg támadását, amelynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét. A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.Tiszteltet a hősöknek!

Évforduló… “Aki a gyermekek lelkében horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett, emléke jó helyen van.”1878 január 12-én született Molnár Ferenc író,publicista,akinek gyors írói sikerét A Pál utcai fiúk (1907), míg színpadon A testőr (1910) című darabja hozta.Regénye a világirodalom egyik legszebb ifjúsági klasszikusa.

Megjelentek az alábbi kiadványok:

Ferenc pápa új motu propriója: nők is lehetnek lektorok és akolitusok

FERENC PÁPA – 2021. január 11., hétfő | 18:20

Január 10-e, Urunk keresztsége ünnepének keltezésével Ferenc pápa közzétette Spiritus Domini (Az Úr Lelke) kezdetű apostoli levelét motu proprio formájában, mely megváltoztatja az Egyházi Törvénykönyv 230. paragrafusa első pontját, és ezáltal kánonilag lehetővé teszi a nők részvételét a lektorátus és az akolitátus liturgikus szolgálatában.

Ferenc pápa e rendelkezéssel megváltoztatja a kánonjogi kódexet, intézményessé téve azt, ami a gyakorlatban már egyébként is történik: a világi nők részt vehetnek az Ige és az oltár szolgálatában. Ferenc pápa döntését Luis F. Ladaria bíborosnak, a Hittani Kongregáció prefektusának címzett levelében fejti ki.

Ferenc pápa motu propriója elrendeli, hogy a nők is állandó, intézményesített formában  részt vehetnek a lektorátus és az akolitátus liturgikus szolgálatában. Maga a tény, hogy liturgikus szertartások során nők olvassák fel Isten Szavát, vagy végeznek ministránsszolgálatot az oltárnál, vagy áldoztatóként működnek közre a szentáldozáskor, természetesen nem új keletű dolog, minthogy ez ma már a világ számos egyházi közösségében a püspökök által engedélyezett gyakorlatnak számít. Mostanáig azonban mindez érvényes intézményi felhatalmazás nélkül zajlott, eltekintve Szent VI. Pál pápa rendelkezésétől, aki 1972-ben az úgynevezett „kisebb rendek” megszüntetésekor úgy döntött, hogy továbbra is csak férfiak számára legyenek hozzáférhetők ezek az egyházi szolgálatok. Azokat ugyanis akkor úgy tekintette mint „előkészítést a lehetséges papszenteléshez”. Most azonban

Ferenc pápa, tekintetbe véve a legutóbbi püspöki szinódusok során felmerült észrevételeket, hivatalossá és intézményessé akarta tenni a nők oltár körüli szolgálatát.

Az Urunk keresztsége napján megjelent motu proprio módosítja a Kánonjogi Kódex 230. paragrafusának első bekezdését, melyben a pápa megállapítja, hogy a nők hozzáférhetnek ezekhez a szolgálatokhoz, mely felhatalmazást liturgikus szertartás keretében nyerik el, intézményesítve szolgálatukat. Ferenc pápa megjegyzi, hogy be akarta fogadni a különféle szinódusi összejöveteleken felmerült ajánlásokat, jelezve: „Az utóbbi években eljutottunk egy olyan tanfejlődéshez, amely rávilágított arra, hogy az Egyház által létrehozott szolgálatok alapja a megkereszteltség közös állapotában, a keresztség szentségében elnyert királyi papságban gyökerezik.” Éppen ezért

kéri a pápa, hogy ezeket a szolgálatokat laikus, világi szolgálatnak ismerjük el, melyek lényegileg különböznek a papi rend szolgálatától, amit a papság szentségével nyernek el.

A kánon új megfogalmazása így hangzik: „Azok a laikusok, akik rendelkeznek a püspöki konferencia által megszabott életkorral és megkívánt képességekkel, meghatározott liturgikus szertartás révén állandó jelleggel rendelhetők a felolvasók és az akolitusok szolgálatára.” Éppen ezért a kódex szövege a világiakra vonatkozó „férfi” megjelölést eltörölte.

A motu proprióhoz Ferenc pápa a Hittani Kongregáció prefektusának, Luis Ladaria bíborosnak címzett levelet csatolt, amelyben elmagyarázza döntésének teológiai szempontjait. A pápa szerint

a II. vatikáni zsinat által hozott megújulás távlatában napjaink egyre sürgetőbb feladata, hogy újra felfedezzük az Egyházban a megkereszteltek közös felelősségét, különös tekintettel a világiak küldetésére”.

Hivatkozik a levél a pánamazóniai szinódus záródokumentumára, mely szerint „sürgető feladat az egész Egyház számára, hogy a különféle helyzetekben támogassák a férfiakra és nőkre bízható szolgálatokat. A megkeresztelt férfiak és nők egyházát kell erősíteni, a keresztségben nyert méltóságuk tudatosságának és szolgálatuknak a támogatásával”.

Ferenc pápa Ladaria bíboroshoz intézett levelében utal Szent II. János Pál pápa szavaira, aki szerint „a szolgálati papság tekintetében az Egyház semmilyen módon nem rendelkezik azzal a képességgel (facultas), hogy a papi rend szentségét a nőknek adja”, majd hozzáteszi, hogy „ellenben a nem papi szolgálatok számára ma lehetségesnek és alkalmasnak tűnik e fenntartás meghaladása”. A pápa elmagyarázza továbbá, hogy „a lektorátus és akolitátus szolgálatának hozzáférhetővé tétele mindkét nem számára, a keresztségben nyert papi küldetés jegyében, gyarapítja értékes hozzájárulásuk elismerését, amit már régóta sok világi hívő, köztük számos nő nyújt az Egyház élete és küldetése számára”. Ferenc pápa végül megállapítja, hogy „e szolgálatok átadása a nőknek, püspöki megbízatás formájában, nyilvános elismerésüket jelenti, és hatékonyabbá teszi mindenki részvételét az Egyház evangelizációs munkájában”.

A mostani rendelkezésre elmélyült teológiai reflexió után kerül sor.

A zsinat utáni teológia valójában újra felfedezte a lektorátus és az akolitátus jelentőségét nemcsak a szolgálati papság, hanem mindenekelőtt a keresztség vonatkozásában.

Ezek a szolgálatok a kétféle papság közötti kölcsönös együttműködés dinamikájában valósulnak meg, és egyre inkább rávilágítottak valódi „laikus-világi” jellegükre, amely az összes megkeresztelt közös papi szolgálatához kapcsolódik.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Megismétlődik a Jézus születését jövendölő együttállás

24.hu 2020. 12. 07. 06:30A Jézus születését jelző betlehemi csillagot két legnagyobb bolygónk együttállása jeleníthette meg 2000 éve. A jelenség most karácsonykor megismétlődik.

Hónapok óta megfigyelhető a kora esti égen, ahogy két legnagyobb bolygónk, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást. De miért is olyan különleges esemény ez? A belső bolygók – Nap körüli keringési idejük rövidsége miatt – viszonylag gyakran kerülnek együttállásba akár egymással, akár a külső bolygókkal. A Jupiter és a Szaturnusz arról is nevezetes, hogy – viszonylag hosszabb Nap körüli keringési idejük miatt – együttállásukra is meglehetősen sokat kell várni, ugyanakkor mégis emberi léptékű periódusidőről van szó.

Mivel a Jupiter és a Szaturnusz sem pontosan az ekliptika síkjában kering, a különböző konjunkciók alkalmával a két égitest – Földről látható – legkisebb szögtávolsága is eltérő. Az idei esztendő különlegesnek számít abban, hogy a szögtávolság minimuma jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki – írja decemberi Égi Kalendáriumában a Magyar Csillagász Egyesület.

A délnyugati égen kell keresni

Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a földi égbolton.

A Jupiter és a Szaturnusz között november elején már csak 5 fok volt, ezért már a nagyközönség számára is feltűnhetett a csillagokhoz képest feltűnően fényes égi páros. A szögtávolság december elejére 2 fokra szűkül, és a csökkenés meg sem áll december 21-éig, a „Nagy Együttállás” estéjéig, amikor:

Szabad szemmel nézve a Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad, annyira közel látszanak egymáshoz.

A nagy nap estéjén Budapesten a Nap 15:56-kor nyugszik, a polgári szürkület 16:31-kor, a navigációs szürkület 17:11-kor, a csillagászati szürkület pedig 17:48-kor ér véget. A Jupiter csak 18:14-kor, a Szaturnusz 18:15-kor nyugszik, ami azt jelenti, hogy derült idő és jó horizont esetén kényelmesen megfigyelhetjük a párost a délnyugati égbolton.

A betlehemi csillag

Az MCSE cikke részletesen kifejti azt is, hogyan kapcsolódik mindez a Bibliához? A Szentírás alapján Jézus Krisztus születését egy „csillag” adta hírül, amelyet betlehemi csillagnak is nevezünk. Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy vajon milyen égi jelenség mutatkozhatott azokban az időkben, mi lehetett a titokzatos betlehemi csillag.

KAPCSOLÓDÓ

Valóban létezett betlehemi csillag?A Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképben egyértelmű jel lehetett, csak értelmezni kellet tudni.

A számos magyarázat közül Jupiter és a Szaturnusz Kr.e. 7-ben bekövetkezett háromszoros („legnagyobb”) együttállása lehetett a Halak csillagképben. A korabeli asztrológiai értelmezések további segítséget nyújthatnak: a Jupiter királyra, uralkodóra utalt, a Szaturnuszra a zsidóság bolygójaként tekintettek, a Halak csillagkép pedig a születést is jelképezte. Innen már nincs messze az a gondolat, hogy a Jupiter és a Szaturnusz Halak csillagképben létrejött együttállása „a zsidók királyának születését” adja hírül – erre az értelmezésre juthattak a napkeleti bölcsek is.

Vasárnap adják át az ifjúsági világtalálkozók jelképeit a portugál fiataloknak

FERENC PÁPA – 2020. november 19., csütörtök | 9:00

Ferenc pápa április 5-én, az Úrangyala elimádkozásakor jelentette be, hogy november 22-én, Krisztus király ünnepén, a liturgikus év végén a Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén adják át az ifjúsági világtalálkozók jelképeit, a vándorkeresztet és a Salus Populi Romani Mária-kegykép másolatát a következő találkozót rendező Portugália küldötteinek.

Krisztus, a mindenség királyának ünnepén, november 22-én délelőtt 10 órakor Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika Cathedra Petri oltáránál szentmisét mutat be. A szertartás végén a panamai fiatalok átadják az ifjúsági világtalálkozók jelképeit portugál társaiknak. Az előző nagy találkozót 2019-ben Panamában tartották, a következő pedig 2023-ban Lisszabonban lesz. Az átadás eredetileg áprilisban, virágvasárnap, az ifjúsági világnapon történt volna, ám az ünnepséget elhalasztották a járvány miatt.

A jelenlegi egészségügyi intézkedések értelmében az átadóünnepségen csak a két ország kis létszámú delegációja vesz részt. Mindenkit arra hívnak, hogy online kövesse a szentmisét, melyet élőben közvetítenek a Vatican News hivatalos YouTube-csatornáján.

A közvetítésbe bekapcsolódnak a püspöki konferenciák és a nemzetközi mozgalmak ifjúságpasztorációs felelősei. Számukra szombatig nemzetközi online találkozót tartanak a Világiak, Család és Élet Kongregációja szervezésében Panamától Lisszabonig – a missziós szinodalitásra hívatva címmel.

A vándorkereszt és a Salus Populi Romani-kegykép másolata évek óta állandó kísérője a nemzetközi ifjúsági találkozóknak. A jelképeket hagyományosan a virágvasárnapi pápai szentmise után adják át a Szent Péter téren. Ez a szokás 1984-re vezethető vissza, amikor Szent II. János Pál pápa a megváltás jubileumi évének lezárásakor a fiatalokra bízta a szentév keresztjét. 2003-ban pedig felajánlotta a fiataloknak a híres római kegykép egy másolatát, ami most a kereszttel együtt vándorol városról városra.

2019. január 27-én, a panamai világrendezvényt lezáró szentmise végén jelentette be Ferenc pápa, hogy a következő találkozó helyszíne Lisszabon. Eredetileg 2022 augusztusában rendezték volna meg az eseményt; Ferenc pápa egyetértett a Világiak, a Család és Élet Kongregációja ajánlásával, hogy halasszák el egy évvel. Így 2023 augusztusában tartják meg a portugál fővárosban az ifjúsági világtalálkozót. A lisszaboni szervezők lelkesen készülnek a találkozóra, remélve, hogy a rendezvény elhozza majd a világ minden tájáról érkező fiatalok reményét és örömét a portugál fővárosba.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

2020. november 09., hétfő 17:36

Az MKPK közleménye

Az MKPK közleménye

A ránkbízottakért érzett felelősségtől vezérelve a COVID-19 járványhelyzet alakulása miatt, figyelembe véve a járványügyi szakemberek véleményét, Egyházunk sajátosságait szem előtt tartva visszavonásig az alábbiakat kérjük:


1.     A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok, mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk. Szentmisék is tarthatóak, de azok csak úgy végezhetőek, hogy a hatósági kijárási korlátozásokkal összhangban maradjanak. Felelősen és körültekintően kell eljárni.
2.    A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint, ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával, elmélkedéssel – egyénileg vagy a családban. Bár a szentmisén való részvétel nem helyettesíthető, több helyen van online vagy televíziós miseközvetítés, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi és ünnepnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken folyamatosan tájékoztatást adunk.
3.    A szentmisén való részvétellel kapcsolatban az általános morális elvek továbbra is érvényesek. Kérjük, hogy aki betegnek érzi magát, önmaga és mások védelmében érezze lelkiismereti kötelességének, hogy mielőbb orvoshoz forduljon, és ne menjen közösségbe. Idősebb, veszélyeztetett, illetve beteg testvéreink, továbbá azok, akik kötelességüket teljesítik, beteget ápolnak, nagyon idős vagy veszélyeztetett személlyel laknak együtt, hatósági karanténban vannak, jogosan félnek a közösségben való megjelenéstől, ezért mentesülnek a szentmisén való személyes részvétel kötelezettsége alól. Nyomatékosan kérjük őket, hogy maradjanak otthon.
4.    Felmentést adunk mindazoknak is, akik úgy érzik, hogy számukra a szentmisén való személyes részvétel veszélyt hordoz magában (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.).
5.    Plébániai oktatásokat, közösségi összejöveteleket szoros kivételektől eltekintve – amelyek során azonban követni kell az aktuális járványügyi és gyülekezési előírásokat – csak online formában tartsanak meg.
6.    Templomainkban, egyházi intézményeinkben és plébániáinkon, valamint a szentségkiszolgáltatásban, illetve oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben továbbra is mindenben kövessék a vonatkozó járványügyi előírásokat.
7.    A plébániai és a szerzetesközösségeket továbbra is bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – folytassák az imát a járvány érintettjeiért.

Az Egyházi Törvénykönyv 838. kánonja értelmében az egyes megyéspüspökök, illetve akik a jogban velük egyenlő elbírálás alá esnek, ettől eltérő rendelkezéseket is hozhatnak.

Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.

Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban, és különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben fokozottan vigyázzanak egészségükre, a fiatalokat pedig buzdítjuk, hogy legyenek segítségükre.

Budapest, 2020. november 9.
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Imádság a gyermekekért

A letölthető imádság ITT található.

                         

 

 


 

HAZAI – 2020. május 12., kedd | 12:51

 2

A Vatikán jóváhagyta Erdő Péter bíboros, prímás javaslatát az elhalasztott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus új időpontjára. A katolikus világeseményt 2021. szeptember 5–12. között rendezik meg Budapesten – adta hírül a NEK Általános Titkársága május 12-én.

hirdetés

Április 23-án jelentette be a Vatikán, hogy Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel egyeztetve – tekintettel az egészségügyi válsághelyzetre és annak következményeire – egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK).

A Szentszék az utazási nehézségek és a gyülekezési korlátozások miatt hasonló döntést hozott a Családok Világtalálkozójával kapcsolatban is, amelyet 2021 júniusában tartottak volna Rómában. A 2022-es lisszaboni ifjúsági világtalálkozót is a tervezett időponthoz képest egy évvel később, 2023 augusztusában tartják meg.

Forrás és fotó: NEK Általános Titkársága

Magyar Kurír

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt működő tíz köznevelési intézményében közel 7 000 diák vesz részt a katolikus szellemű oktató-nevelő munkában.

Intézményeink a következőek:

Ajak – Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde
Debrecen – Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
Egyek – Szent János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Fülöp – Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola
Geszteréd – Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola
Kisvárda – Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda
Mátészalka – Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda
Nyírbátor – Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium
Nyíregyháza – Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola
Nyírtelek – Szent Anna Katolikus Általános Iskola
Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium

2020. július 02., csütörtök 12:48

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír újságot, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapját Bosák Nándor, püspök atya alapította 2005-ben. Az alábbiakban Nándor püspök az Öröm-hír újság első lapszámában megjelent lapalapító gondolatait tesszük közzé:

„2005-ben Pünkösd ünnepén indul útjára a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapja, az Öröm-hír. Azt szeretnénk, ha az Öröm-hír üzenetet vinne az egyházmegye híveinek, közösségeinek, hogy aki kezébe veszi és elolvassa, annak örömére váljék. Az sem véletlen, hogy Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik az első szám. Pünkösd az Egyház születésnapja. Ekkor jött el a Szentlélek és töltötte el isteni erővel az apostolokat. Ők pedig bátran kiálltak a nép elé és hirdették nekik az evangéliumot, az örömhírt. Hirdették, hogy Jézus feltámadott a halálból és életet szerzett nekünk. Akik megértették ezt az üzenetet, azok az apostolok közösségéhez csatlakoztak. Így született meg és indult útjára Krisztus Egyháza, az evangélium törvényét követő emberek közössége.

A mi egyházmegyénk, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye születése is Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik. 1993-ban ezen az ünnepen alapította II. János Pál pápa a mi egyházmegyei közösségünket. Ezzel is jelezni akarta, hogy ugyanazt a feladatot kaptuk, mint az első keresztények: hogy életünket az evangélium törvényéhez igazítsuk, és továbbadjuk az örömhírt a körülöttünk élő embereknek. Az Öröm-hír lap útra indításával – ezt a pünkösdi feladatot szeretnénk teljesíteni. Szeretnénk – ha ilyen formában is – eljutna minél több emberhez az Istenről szóló, vallásos életünket gazdagító „jó hír”. Ezért a lap segíteni akar abban, hogy jobban megismerjük hitünk igazságait, egyházmegyénk életét.

Hírt akarunk adni arról, hogy mi történik az egyházközségekben, hogyan éljük meg hitünket, és milyen örömeink vannak. Hiszen az Egyházmegye olyan, mint egy nagy család, ismernünk kell egymást, hogy bátorítást meríthessünk egymás példájából. Azzal a kívánsággal bocsátom útjára az „Örömhír” lapot, hogy egyházmegyénkben a jó hírnek hordozója legyen, bátorítson jótettekre, és szolgáljon mindnyájunk örömére. Fogadják szeretettel! Kísérje Isten áldása!”

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:36

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

„A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.” (Pilinszky János: Itt és most)

A világtörténelem évmilliárdjaihoz képest az Öröm-hír egyházmegyei lap15 éve a jelen egyetlen pillanatát érinti, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 27 éves történetének 15 évét öleli fel, megjelenésével, soraival mozdítja meg itt és most a világot, mert része lehet az egyházmegye hívei életének a spirituális fejlődésében.

Ferenc pápa az 54. tömegtájékoztatási világnapra megfogalmazott üzenetében az élet történetéről így ír: „Szükségünk van a jó történetek igazságára, akár a levegőre: olyan történetekre, amelyek építenek, és nem rombolnak, történetekre, amelyek segítenek megtalálni a gyökereinket és meglelni az erőt ahhoz, hogy együtt előre tudjunk haladni. A minket körülvevő hangok és üzenetek zűrzavarában szükségünk van egy emberi történetre, amely nekünk és rólunk szól, és a bennünk lakozó szépségről beszél. Egy történetre, amely a világot és az eseményeket szelíden szemlélve képes értelmezni, ami elbeszéli, hogy mindnyájan egy élő szövet részei vagyunk, és ami megmutatja, hogy a szálak, amelyek összekötnek minket, milyen szorosan fonódnak össze.”

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ez év május 17-én, a tömegtájékoztatás világnapján megköszönte a sajtó képviselőinek a munkáját, akik az evangélium szolgálatában álló eszközökön keresztül eljuttatják az örömhírt mindenkihez.
A főpásztor, utalva Ferenc pápa üzenetére, azt hangsúlyozta, hogy ha az ember a saját történetét meséli, akkor zsákutcába kerül. Akkor jó egy ember története, ha azt mondja el, amit az Isten benne és rajta keresztül megvalósított. Akkor lesz igazán boldog az életünk, ha a mi történetünk Istenről, a boldogság forrásáról szól. Ez nem lehet önreklámozás, hanem emlékezés arra, ki vagyok én az Isten szemében, tanúságtétel arról, amit Isten az én szívembe ír. Ez a történet a mi szívünkben, életünkben folytatódik, átalakít bennünket. Éppen ezért kell, hogy hangsúlyt kapjon.

Az Öröm-hír újság élete is egy történet, Isten történetéről, örömhíréről és ezt folytatva az egyházmegye történetén keresztül a mi személyes történetünkről szól, mert benne a sorok, az elolvasott gondolatok alakító értékűek.

A teljesség igénye nélkül had említsek meg az elmúlt időszakból olyan meghatározó eseményeket, amelyekről az Öröm-hír hasábjain is szóltunk.

A 2005 júniusában megjelenő lap első örömhíre – a földi élete végéhez érő – II. János Pál pápa mennyei születésnapjáról szólt, a későbbi években a pápa boldoggá, majd szentté avatása hírét is megosztottuk. (Idén emlékezünk meg a jelen lapszámban is a szent pápa születésének 100. évfordulójáról.) Ezt követte XVI. Benedek pápa megválasztásának eseménye, és ugyanígy beszámoltunk a 2013. 1. lapszámban Ferenc pápa székfoglalójának öröméről is.

Rendszeresen bemutattuk a Magyar Katolikus Egyház évente meghirdetett kommunikációs programjait, amelyek egyházmegyénk eseményeinek témáit is meghatározták. A papszentelés hónapjaiban, minden év júniusában köszöntöttük a szentelésük kerek évfordulóját és újmiséjüket ünneplő papokat. Külön számmal tekintettünk vissza az egyházmegyénk történetére 20. és 25. születésnapján.
A lap alapításakor meglévő három egyházmegyei fenntartású köznevelési intézményünk a 15 év alatt tízre emelkedett, ahol már 7 000 diák nevelkedik a katolikus oktatás-nevelés szellemében. Eme örömteli folyamatos gyarapodásnak is hangot adtunk.
Egyházmegyénkben 2015-ben a püspökváltás ideje érkezett el. Bosák Nándor megyéspüspök nyugdíjba vonulása után Palánki Ferenc megyéspüspök vette át a pásztorbotot. A különleges, nem mindennapi esemény részleteiről is beszámoltunk.

Ha visszatekintek az Öröm-hír újság tartalmára, arculatára, el kell hogy mondjam, tartalmi színvonala a kezdetektől fogva magas mércét ütött meg, arculatában pedig fejlődésen ment keresztül. Kezdetektől a borítón kívüli belső oldalak két színnyomással készültek, majd 2013-tól, az egyházmegye 20. születésnapjától a teljes arculatváltás mellett már a színes fényképek nyújtotta esztétikai élmények is gazdagították az olvasókat.

Hála és köszönet

Itt és most szeretnék köszönetet mondani elsősorban az Olvasóknak, akik megtisztelnek bennünket az olvasásra fordított idejükkel, akik magukkal viszik otthonaikba és másoknak is beszámolnak az ott olvasott gondolatokról, hírekről, és sok esetben tovább is adják a lapot.
Hálás szívvel gondolok azokra a munkatársakra, sajtóapostolokra, önkéntesekre, papokra, akik hosszabb-rövidebb ideig munkájukkal, írásaikkal gazdagították oldalainkat. Köszönöm az egyházmegye papjainak a terjesztésben nyújtott segítségét, egy-egy interjú, tudósítás, beszámoló elkészítéséhez a nyitottságukat.

Köszönöm Rácz Jánosnak, a nyomdai munkálatokat végző Rexpo Kft vezetőjének munkáját, Juhász Béla tördelő-szerkesztő ötleteit, magas szintű szakmai felkészültségét, aki szintén a kezdetektől jelen van a lap szerkesztésében. Hálás szívvel gondolok az újság őreire, a korábbi évekből Géczy Erzsébet nővérre, Lieli Pál egyházközségi tagra és Havasné Gyöngyi és Juhászné Enikő jelenlegi korrektorokra, akik a szerkesztés utolsó fázisaként védik a magyar nyelv helyességét, tisztaságát.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném köszönetemet kifejezni Bosák Nándor alapító, valamint Palánki Ferenc, az Öröm-hír újságot öt éve kísérő megyéspüspök atyáknak az egyházmegyei lap megjelenéséhez nyújtott maximális támogatásukért, javaslataikért, gondolataikért, írásaikért.

Kedves Olvasó!

Amikor Bosák Nándor püspök atya 2005 májusában felkért az Öröm-hír egyházmegyei, magazin jellegű lap szerkesztésére, azonnal igent mondtam. Az újságírás és a riportfotózás mint szakma már ismert volt előttem, de újságot még nem szerkesztettem, tehát a bennem rejlő további lehetőségek még nem voltak ismertek előttem. Csak annyit tudtam, hogy a kihívásokra soha nem mondok nemet, így tehát megköszönve a bizalmat, örömmel elfogadtam a felkérést. Mindjárt körvonalazódott is bennem az újság tematizálása, követve a püspök atya elképzelésének megfelelő irányvonalat, és elkezdődött az első szám szerkesztése. Azt viszont, hogy milyen tartalommal fogom megtölteni a következő lapszámot, még nem tudtam. És ez azóta is így van már 15 éve. Minden egyes elkészült újság után jön a kérdés: mi lesz a következő szám témája? Ezzel gyakran egyedül kellett megbirkóznom.

Soha nem vagyunk egyedül; rajtunk múlik, megéljük-e minden pillanatban Isten jelenlétét. Így lett nekem egy különleges munkatársam a Szentlélek, akinek segítségével megszületett a 71.
lapszám is. Minden egyes megjelent lap egy vajúdás, egy születés, egy újabb öröm. Éppen ezen tapasztalatok alapján tudom, hogy az Öröm-hír lap nemcsak egy újság a sok közül. Túlmutat önmagán, hiszen rajta van a Lélek keze, amely formálja és alakítja az olvasót éppúgy, mint az írót.
Isten szeretetének, az örömhírnek hirdetése, tanítása akár az írásokon keresztül is a világ legnagyszerűbb dolgai közé tartozik. Boldoggá tesz, hogy ebben eddig is részt vehettem.

Számítunk továbbra is tudósítóink, de bárki írásaira, fotóira és véleményére a lappal kapcsolatban, és reméljük, hogy a későbbiekben is mindig újabb és újabb tartalommal tudjuk Önöket szolgálni lelki életük fejlődésében. Mert az örömhír továbbadása nem más, mint embertársaink szolgálata, amelyben Önök is részt vesznek mindennapjaik során, és tehetik azt írásaink továbbadásával is.

Imádkozzanak értünk, imádkozzunk egymásért, hogy ebben a szolgálatban, az örömhír terjesztésében – Isten mindenkori akaratát felismerve, követve -, itt és most együtt mozdítsuk meg a világot!

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír, egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Kovács Ágnes főszerkesztő

Öröm-hír Szerkesztőség
Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 25., szombat 23:32

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Pásztor Károly atya vasmisés plébános, hálaadó szentmiséjét mutatta be pappá szentelésének 65. évfordulóján, július 25-én, szülőfaluján, a vállaji Szentlélek-templomban. Az ünnepi liturgián határon túli településekről, Károly atya eddigi szolgálati helyeiről is érkeztek hívek, valamint számos egyházmegyés pap osztozott a szentmise kegyelmeiben.

A község két évvel ezelőtt adományozott díszpolgári címet az ünnepelt plébánosnak, a templom felszentelésének 100. évfordulóján. Mindnyájan, kik ismerjük őt méltán lehetünk büszkék a vasmisés plébánosra, hiszen távol a nyüzsgő világtól, az alig 1000 lelket számláló szatmári terület egyik gyöngyszemének 500 férőhelyes katedrálisa megtelt a hálaadó szentmisén.
A hívek és az egyházmegye papsága koszorújában Károly atya alázattal, személyes hangvételű gondolataival több alkalommal is szólt a jelenlévőkhöz, prédikációja, üzenete a mélységekbe terelte, tettrekészségre sarkalta a lelkeket. Talán ennek és személyének is köszönhető a hívek felfokozott öröme, lelkesedése mert – hogy valamit ők is adhassanak e különleges alkalmon – vastapssal köszönték meg, gondolatban mintegy „közfelkiáltással szentté avatták” Károly atyát végtelen alázatos, mindig másokat szolgáló életéért, a 65 éves papi hivatásáért. Ezen a napon az egyházmegye egyik legszebb és talán a legnagyobb temploma újra a régi hangulatát élte, népénekektől lett hangos, amelynek átimádkozott falai között volt, hogy egyszerre 4 vállaji szeminarista is körültérdelte az oltárt. Innen ered, hogy a települést paptermő faluként is emlegették.

Méltatlanul, de alázattal a Szűzanya szavaival mondok hálát: „Lelkem magasztalja az Urat, … mert nagyot tett velem a Hatalmas” (Lk 1,46., 49). Pásztor Károly atya Mária hálaadó imájával kezdte a szentmisét, majd életútjára tekintett vissza: 1955. július 2-án a vállaji templomban mutatta be első szentmiséjét, és most 65 év után ismét hálatelt szívvel áll az oltár előtt. 15 éven keresztül kilenc egyházközségben szolgált káplánként majd Baktalórántházán 19, Pócspetriben pedig 21 évig volt plébános. 10. éve tölti nyugdíjas, de a szolgálatban még mindig aktív életét Máriapócson. Károly atyát 17 társával együtt szentelték fel Egerben, akik közül Kuklai Antal atyával együtt már csak ketten maradtak az élők sorában. A plébános a szentmisén hálával gondolt szüleire, rokonaira, tanáraira, paptestvéreire, jótevőire és minden hívő emberre, akikkel a 65 év során találkozott.

Károly atya a szentmise homíliájában a hálaadásról tanított és a papi hivatás fontosságát hangsúlyozta. Bevezető gondolataiban utalt arra az evangéliumi szakaszra, amely a tíz leprás meggyógyításáról szólt (ld. Lk 17,11), és akik közül csak egy köszönte meg Jézusnak a gyógyulás kegyelmét. Ezen alkalommal elsősorban nem ünneplünk, hanem hálát adunk a Jóistennek, hogy megtartott és 65 év után is itt állhatok az oltárnál. Legyünk mi is hálás lelkűek! Jól ismerjük a „kérem” szót, de elfelejtünk megköszönni. Ez mindannyiunkra vonatkozik – fogalmazott Károly atya, majd a nap középpontjára, a papság titkára irányította a figyelmet.

Arra szántak, „hogy látványosságul szolgáljunk a világnak” (1 Kor 4,9), de ez nem a dicsekvésvágyra kell, hogy serkentsen bennünket, hanem az alázatos szolgálatra. „Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait” (1 Kor 4,1) – idézte Pál apostolt a vasmisés plébános, aki azt is kiemelte, hogy a pap Isten embere, kapocs, mely az Úrhoz hívja és fűzi az embert. Jézusnak, Isten fiának küldötte, megbízottja, és szolgálata által, az ég felé emel bennünket.

Ki fogadja az embert a világra születésekor, a keresztelő kútnál ki mossa le lelkéről az áteredő bűnt, ki fogad Isten gyermekévé és a mennyország örökösévé? Isten papja. S ha a bűn útjára lépünk, ami földre teper, Krisztus papja az, akihez odavonszoljuk megterhelt lelkünket és feloldozó szavain keresztül a megbocsátó Isten békéje tölt el. Milyen könnyedek, felszabadultak vagyunk egy jól végzett szentgyónás után! Legfontosabb állomásainkon is a pap áll mellettünk. Házasságkötéskor is, hogy családunk a szeretet fészkévé váljon, és amikor életünk nyugovóra tér, Krisztus papja készít a nagy útra. Ő imádkozik koporsónk fölött és áldja meg a földet, mely magába zárja testünket. De még utána sem feledkezik meg rólunk, mert akkor is imádkozik és bemutatja értünk a szentmisét, amikor már emlékünk is feledésbe merül.

Megtisztelő hivatás a papság. Sokan felteszik a kérdést, hogy a múló örömökkel és haszonnal teli világban van-e értelme a papságnak? igen, van – nyomatékosította Károly atya. Ma az önző társadalomban égetően szükséges az önzetlen, életüket értünk odaadó, Isten papságát vállaló fiatalokra, hogy maradandó örömöket mutassanak nekünk.
Az ideológiákban csalódott, értéknélküli embereknek éppen ma kell bemutatni az élet igazi értelmét. A világnak krisztus kell! – kiáltja az igazságra, jóságra, szépségre, önzetlenségre szomjas ember. Szükség van világunknak Isten küldöttére.

A világ egy nagy kórház, utalt a nyugalmazott plébános az egri szeminárium egyik professzorának gondolatára. Az emberek tele vannak fájdalommal, gondokkal, bajokkal. A pap, Isten orvosaként segíti, gyógyítja a szenvedőket. Mindannyian erre kapunk hivatást.

Majd felidézte a ma már elfeledett mesterséget, a drótos-tót munkáját, aki hátán a szerszámaival, kerékpárral járta a falvakat és bekiáltott a házakba: drótozni-fótozni, fazekat fódozni! E mesterséggel állította párhuzamba a papi hivatást Dsida Jenő:  Menni kellene házról házra című versében, amelyet a plébános idézett:

Nem így kellene hűvös, árnyas
szobából, kényelmes íróasztal
mellől szólani hozzátok, jól
tudom. Menni kellene házról
házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni! (1930)

Mint ahogy Jézus küldte Mária Magdolnát: „menj el testvéreimhez és vidd nekik hírül!” (Jn 20,17), úgy nekünk is menni kell, mert akár tetszik, akár nem, Jézus küldöttei vagyunk. Imádkozzatok, hogy példájára el tudjuk végezni feladatunkat, hogy drótozzuk, foltozzuk a sebzett, megtört szívű embereket.

Július az aratás hónapja. Károly atya a papi hivatásról tanítva ismét visszatért gyermekkori emlékeihez, amikor évről évre részt vett az aratásban bátyjával és édesanyjával. E természeti kép és a munka ismét a költemények világába vitte gondolatát majd egy ismeretlen költő szavait idézte:

A szántóföldek telt kalásza sárgul,
Lehajtja már a búza szép fejét,
De senki sincs, ki most aratni jönne.
A szem peregve hull és hull a földre
És észrevétlen veszti életét.
Az én erőm már nemsokáig bírja,
S nem áll mögöttem ifjú, hős
Nincs senki sem, ki átvenné kaszámat,
Mögöttem csend, a halálnak csendje támad.

A költő melankólikus hangvételű éneke bennem is megszólal, hiszen gyermekkoromban zengett így vasárnaponként a templom, mint most – köszönöm e szép élményt –, azonban a fájó érzés, hogy 65 év óta nincs egyetlen követőm sem e paptermő községben, elszomorít.

Mária is, ki Józsefnek lévén jegyese bizonyára családot tervezett, de amikor Gábriel angyal köszöntötte, és látta, hogy másként alakul az élete, alázattal és odaadással felelte: „legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Ha a Szűzanya nem vállalja az istenanyaságot, talán még most sem lennénk megváltva. De ő nagylelkűen, Isten iránti szeretetből elfogadta az Ő akaratát. Isten ma is hív embereket, hogy szolgálják Őt.
Teréz anya Indiában igazgatóként szolgált egy előkelő gimnáziumban, mégis otthagyva e kényelmes helyet kiment a város szélére, hogy a szenvedő, haldokló embereket ápolja, mert érezte, hogy Istenért nagyot kell tennie. Szépen és nagylelkűen szolgálta Istent. Az Úr ezt kívánja ma is tőlünk, elsősorban papjaitól, hogy valami nagyon szépet tegyenek érte.

Kedves Testvérek! 89 évesen életem utolsó esztendőiben vagyok. Boldogan halnék meg, ha lenne utódom, aki újból bemutatná itt Vállajon az első szentmiséjét.
A költő szomorú hangvételű soraira Jézus vígasztaló szavaiban bátorít bennünket az imádságra: „Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra” (Lk 10,2). Az imádság az, ami meg tudja ölni a világ közömbösségét és fel tudja szítani az ifjak szívében a vágyat, hogy valami nagyon szépet tegyenek az Istenért.
Kérlek benneteket imádkozzatok a papi hivatásokért! – fejezte be gondolatait Pásztor Károly plébános, majd vasmisés áldásban részesítette a jelenlévőket.

Pásztor Károly atyát Vilmos István Vállaj polgármestere a település, Felföldi László általános pasztorális helynök az egyházmegye, Heidelsperger István mátészalkai esperes-plébános az egyházmegyén belül mindig is különleges helyet elfoglaló szatmári papok, Kocsis Gábor mérki–vállaji plébános pedig az egyházközség nevében mondott köszönetet Pásztor Károly atya életéért és papi szolgálatáért.

Pásztor Károly atyával e jeles alkalomból portréinterjú s ikészült, amely olvasható az Öröm-hír újság legfrisebb számában, valamint az egyházmegye honlapján: http://dnyem.hu/index.php/item/3029-nem-nehez-papnak-keresztenynek-lenni-mert-boldogga-teszi-az-embert-beszelgetes-a-vasmises-pasztor-karoly-atyaval


Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. június 28., vasárnap 06:57

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Plébániaalapítás és területi átrendezés

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániához tartozó jósavárosi városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Római Katolikus Plébániát.

A Nyíregyháza-Kertváros Plébániához tartozó nyíregyháza-borbányai városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Római Katolikus Plébániát.

Nagycserkesz fíliális egyházközséget a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániától a Nyíregyháza-Kertváros Plébániához csatolja.

Karitász-igazgatói és családreferensi kinevezés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitásza igazgatójává Csordás Gábort és családreferensévé Nagy Csabát nevezi ki.

Plébánosi kinevezés

Csordás Gábor befejezte prefektusi szolgálatát a Központi Papnevelő Intézetben, és a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Plébániára kapott plébánosi kinevezést.

Plébániai kormányzói kinevezés

Dobai Barna Ottó a szatmárcsekei Szentháromság Plébániára,
Nagy Csaba a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébániára és
Varga Lóránd a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébániára kapott plébániai kormányzói kinevezést.

Kápláni áthelyezés és kinevezés

Mészáros Zsolt a mátészalkai Szent József Plébánián és
Papp Tamás az újfehértói Magyarok Nagyasszonya Plébánián folytatja kápláni szolgálatát.

Máté Péter újmisés a kisvárdai Szent Péter és Pál Plébánián és
Szidor János újmisés a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánián kezdi meg kápláni szolgálatát.

Kisegítő lelkészi kinevezés

Katona István plébániai kormányzói megbízatása véget ért a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébánián. Folytatja főállású kórházlelkészi szolgálatát Kisvárdán, és kisegítő lelkészi kinevezést kap a dombrádi Magyarok Nagyasszonya Plébániára kékcsei lakhellyel.

Tanulmányfolytatás

Halász István diakónus megkezdi a licenciakurzust Rómában.

Tartós szabadság
Nagy Zsolt atya betegszabadságát — saját kérésére — meghosszabbította 2021. július 31-ig.