Hírek

A következő vasárnapi perselyadományt a rászorulóknak ajánljuk fel.

A plébánia templomban minden nap Gergely misét végzünk azokért az elhunytakért, akiknek nevei az oltáron november hónapban elhelyezve lettek .

KRISZTUS KIRÁLY

Krisztus király a porba hullva,
Imádva áld a por fia,
Ó sírva, árván semmisülten,
Karját feléd kell tárnia.

Krisztus Király öt szent sebedbe
Helyezzük sebzett életünk,
Ó égi béke nagy Királya,
Szent békességet adj nekünk.

Krisztus Király csak egy a vágyunk,
Te benned élni s általad.
Hogy minden nyelv csak Téged áldjon
Az égen, földön s föld alatt.


KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPE

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből – Mt 25,31-46

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára.
Azután a király így szól a jobbján állókhoz: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!”
Erre megkérdezik tőle az igazak: „Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy betakartunk volna téged? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna?” Akkor a király így felel: „Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!”
Ezután a balján állókhoz szól: „Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. Mert éhes voltam, és nem adtatok nekem enni; szomjas voltam, és nem adtatok inni; idegen voltam, s nem fogadtatok be; ruhátlan voltam, és nem takartatok be; beteg voltam és börtönben sínylődtem; s ti nem látogattatok meg engem!”
Erre ők is megkérdezik: „Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, és nem siettünk a segítségedre?” Ő pedig ezt feleli majd nekik: „Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebbek egyikével nem tettetek, velem nem tettétek!” Ezek akkor az örök büntetésre mennek, az igazak pedig az örök életre.

Ezek az evangélium igéi.

  • * *

Az egyházi év utolsó vasárnapján Jézus Krisztust mint a világ és a történelem királyát ünnepeljük.
Jézus királyi méltósága, emberi szemszögből megdöbbentő módon, leginkább a kereszten mutatkozik meg (vö. 1 Korintusi levél 1,23-24), mivel a „kereszt-trónuson” tárul fel legteljesebben Isten szeretet-mivolta és hatalma, aki mindhalálig szeret minden embert (vö. Filippi levél 2,8; 1 János levél 4,9-10).

Az ő királyi voltát nem a zsarnokoskodás, hanem a szeretet jellemzi (vö. Máté-evangélium 20,25-28). Ezt sejtve a jobb lator bizalommal fordul a gyenge, kiszolgátatott és meghurcolt Mesterhez, megemlékezést, életet, örök életet kérve tőle.
Megható azt látnunk, hogy Jézus a földi életének utolsó pillanatában is mások javán, üdvösségén tevékenykedett.
Ő király tehát az irgalomban is, aki mindig kész megbocsátani! Továbbá Jézus a mennyország (a „paradicsom”) királya is: neki van egyedül hatalma ahhoz, hogy elvezessen és bevezessen minket az örök boldogság hazájába: a mennyországba (vö. János-evangélium 14,6).

Ez az életet, örök életet adó irgalmasság legyen számunkra is mindig remény- , megújulás- és örömforrás!
Így mi is remélhetjük szilárdan, hogy Isten nem felejt el minket, mert ő a mi királyunk is, aki szeret bennünket. A megtérő lator imája legyen a mi rendszeres imádságunk is Krisztushoz, a világmindenség Királyához: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz uralmaddal!” (Lk 23,42).

Vasárnap adják át az ifjúsági világtalálkozók jelképeit a portugál fiataloknak

FERENC PÁPA – 2020. november 19., csütörtök | 9:00

 2

Ferenc pápa április 5-én, az Úrangyala elimádkozásakor jelentette be, hogy november 22-én, Krisztus király ünnepén, a liturgikus év végén a Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén adják át az ifjúsági világtalálkozók jelképeit, a vándorkeresztet és a Salus Populi Romani Mária-kegykép másolatát a következő találkozót rendező Portugália küldötteinek.

Krisztus, a mindenség királyának ünnepén, november 22-én délelőtt 10 órakor Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika Cathedra Petri oltáránál szentmisét mutat be. A szertartás végén a panamai fiatalok átadják az ifjúsági világtalálkozók jelképeit portugál társaiknak. Az előző nagy találkozót 2019-ben Panamában tartották, a következő pedig 2023-ban Lisszabonban lesz. Az átadás eredetileg áprilisban, virágvasárnap, az ifjúsági világnapon történt volna, ám az ünnepséget elhalasztották a járvány miatt.

A jelenlegi egészségügyi intézkedések értelmében az átadóünnepségen csak a két ország kis létszámú delegációja vesz részt. Mindenkit arra hívnak, hogy online kövesse a szentmisét, melyet élőben közvetítenek a Vatican News hivatalos YouTube-csatornáján.

A közvetítésbe bekapcsolódnak a püspöki konferenciák és a nemzetközi mozgalmak ifjúságpasztorációs felelősei. Számukra szombatig nemzetközi online találkozót tartanak a Világiak, Család és Élet Kongregációja szervezésében Panamától Lisszabonig – a missziós szinodalitásra hívatva címmel.

A vándorkereszt és a Salus Populi Romani-kegykép másolata évek óta állandó kísérője a nemzetközi ifjúsági találkozóknak. A jelképeket hagyományosan a virágvasárnapi pápai szentmise után adják át a Szent Péter téren. Ez a szokás 1984-re vezethető vissza, amikor Szent II. János Pál pápa a megváltás jubileumi évének lezárásakor a fiatalokra bízta a szentév keresztjét. 2003-ban pedig felajánlotta a fiataloknak a híres római kegykép egy másolatát, ami most a kereszttel együtt vándorol városról városra.

2019. január 27-én, a panamai világrendezvényt lezáró szentmise végén jelentette be Ferenc pápa, hogy a következő találkozó helyszíne Lisszabon. Eredetileg 2022 augusztusában rendezték volna meg az eseményt; Ferenc pápa egyetértett a Világiak, a Család és Élet Kongregációja ajánlásával, hogy halasszák el egy évvel. Így 2023 augusztusában tartják meg a portugál fővárosban az ifjúsági világtalálkozót. A lisszaboni szervezők lelkesen készülnek a találkozóra, remélve, hogy a rendezvény elhozza majd a világ minden tájáról érkező fiatalok reményét és örömét a portugál fővárosba.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

2020. november 16., hétfő 10:37

Az MKPK körlevele Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepére

Az MKPK körlevele Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepére

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) körlevelet intéz a hívek felé Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódva, amelyet november 15-én, az évközi 33. vasárnap minden szentmisén felolvastak a katolikus templomokban.

Kedves Testvérek!

Megrendítő volt 2020. március 27-én hallani Ferenc pápa szavait, amelyeket az üres Szent Péter téren nemcsak a keresztény hívekhez, hanem minden emberhez intézett: „a lehető legnagyobb sebességgel robogtunk előre, úgy éreztük, erősek és mindenre képesek vagyunk. Epekedtünk a haszonra, engedtük, hogy felemésszenek minket a tárgyak és megrészegítsen a sietség. (…) Folytattunk mindent rendíthetetlenül, és úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban.”

Most, amikor Európát és hazánkat a koronavírus-járvány második hulláma sújtja, azt érezhetjük, hogy Szentatyánk figyelmeztető szavai semmit sem veszítettek aktualitásukból. Sőt, Szent Erzsébet, a szolgáló szeretet szentjének ünnepe arra hív mindannyiunkat, hogy az Árpád-házi királylány példája nyomán még inkább elgondolkodjunk e szavakon és egymás iránti felelősségünkön.

A kor, amelyben Szent Erzsébet született és a szeretet példáját adta, számos párhuzamot mutat fel napjainkkal. A virágzó középkor idején Európa számos országában sokan nagyon meggazdagodtak és hivalkodtak is vagyonukkal, olyan épületeket emeltek, amelyek előtt máig csodálattal állunk meg, miközben egyre többen süllyedtek nyomorba és nélkülözték az élethez szükséges legelemibb feltételeket is. Ahogy néhány évvel korábban Szent Ferenc elhagyta gazdag édesapja házát, lemondott vagyonáról és lovagi álmairól, úgy az ő példáját követve Szent Erzsébet is elhagyta a türingiai őrgrófi udvart, hogy Jézus tanítása szerint a szegények és betegek szolgálatának szentelje életét. Nyitott szemmel járt, odafigyelt azokra, akiktől sokan borzadva fordították el a tekintetüket. Életének talán egy kevésbé ismert eseménye, hogy amikor egy leprás koldus érkezett a várhoz, Erzsébet saját kezűleg fürdette meg és kötözte be sebeit, és mivel a sok beteg miatt máshol már nem volt hely, saját hitvesi ágyába fektette le. Férje, Lajos őrgróf, aki általában támogatta őt és megvédte irigyeitől, ezt már túlzásnak tartotta. Feldúlva szaladt a szobába, felrántotta az ágyról a takarót, alatta viszont magát a megfeszített Krisztust látta – és térdre borulva adott hálát és kérte Erzsébet bocsánatát.

A 2020-as világjárvány mindannyiunk életére hatással van. Rokonaink és barátaink veszítik el egyik napról a másikra munkájukat és kerül veszélybe megélhetésük, idősek és magányosak maradnak még inkább egyedül, mert senki sem meri felkeresni őket, sokan félve és rettegve zárják magukra az ajtót. Ezért sokkal nagyobb feladat és felelősség hárul azokra, akik a gyógyítás és a felebaráti szeretet cselekedeteit gyakorolják, az orvosokra, ápolókra, szociális munkásokra és önkéntesekre. Így ír erről Ferenc pápa a szegények világnapjára írott üzenetében, amikor a járvány idején a felebaráti szeretet gyakorlásának fontosságára hívja fel a figyelmet: „A kéz kinyújtása egy jel: olyan jel, amely közvetlenül a közelségre, a szolidaritásra, a szeretetre utal. Hány és hány kinyújtott kezet láthattunk ezekben a hónapokban (…): Az orvos kinyújtott kezét, aki minden beteggel törődik és keresi a megfelelő gyógymódot. A nővér és ápoló kinyújtott kezét, aki jóval a munkaidején túl is ápolja a betegeket. (…) Az önkéntes kinyújtott kezét, aki segíti az utcán élőket és azokat, akiknek ugyan van otthonuk, de nincs mit enniük. Az emberek egymás felé kinyújtott kezét, akik az alapvető szolgáltatások biztosítása és a biztonság fenntartása érdekében dolgoznak.”

Szent Erzsébet ünnepe arra emlékeztet minket, hogy ebben a segítségnyújtásban mi magunk is részt vehetünk, amikor jövő vasárnap anyagi támogatásunkkal azok munkáját könnyítjük meg, akik életüket embertársaik támogatására, a rászorulók és a betegek segítésére és gyógyítására szentelik, és teszik nap mint nap kockára. Az egyházi szeretetszolgálatokra és az idén kilencvenéves Katolikus Karitászra 2020-ban nagyobb teher hárul, mint korábban bármikor. Szent Erzsébet példája azt üzeni, hogy munkájukat támogatva mi magunk is, akár szobánk biztonságából is, részesei lehetünk ennek a szolgálatnak, és az ő kezükkel egybefonódva, mi magunk is kinyújthatjuk kezünket a szükséget szenvedők és betegek felé.

„Senki sem menekülhet meg egyedül, önmagában” – tanította 2020 nagyböjtjében Ferenc pápa. Az egyházi év utolsó vasárnapjának, Krisztus Király ünnepének evangéliuma is a szolidaritás fontosságára hívja fel a figyelmünket: éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok – szól a megdicsőült Jézus a jobbján állókhoz, az üdvösség útjaként állítva eléjük és elénk is a szolgáló szeretet cselekedeteit.

A szeretet cselekedetei nemcsak a rászorultakon segítenek, hanem azokat is gazdagítják, akik szolgálnak, mert ezáltal Krisztushoz válnak hasonlókká. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egészséges embernek sok kívánsága van és elegendő erőt érez magában arra, hogy ezeket meg is valósítsa. A betegnek és a nyomorban élőnek, az ínséget szenvedőnek azonban csak egy vágya van: hogy szenvedésétől, bajától megszabaduljon, de tehetsége és lehetősége talán hiányzik ehhez. Szent Erzsébet élete arra sarkall minket, hogy példája szerint és lehetőségeinknek, eszközeinknek megfelelően mi magunk is vegyünk részt a betegek és a szükséget szenvedők ínségének csillapításában, hogy egykor majd Jézus hozzánk is így szóljon: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!”

Kelt Budapesten, 2020. november 15-én

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. november 09., hétfő 17:36

Az MKPK közleménye

Az MKPK közleménye

A ránkbízottakért érzett felelősségtől vezérelve a COVID-19 járványhelyzet alakulása miatt, figyelembe véve a járványügyi szakemberek véleményét, Egyházunk sajátosságait szem előtt tartva visszavonásig az alábbiakat kérjük:


1.     A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok, mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk. Szentmisék is tarthatóak, de azok csak úgy végezhetőek, hogy a hatósági kijárási korlátozásokkal összhangban maradjanak. Felelősen és körültekintően kell eljárni.
2.    A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint, ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával, elmélkedéssel – egyénileg vagy a családban. Bár a szentmisén való részvétel nem helyettesíthető, több helyen van online vagy televíziós miseközvetítés, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi és ünnepnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken folyamatosan tájékoztatást adunk.
3.    A szentmisén való részvétellel kapcsolatban az általános morális elvek továbbra is érvényesek. Kérjük, hogy aki betegnek érzi magát, önmaga és mások védelmében érezze lelkiismereti kötelességének, hogy mielőbb orvoshoz forduljon, és ne menjen közösségbe. Idősebb, veszélyeztetett, illetve beteg testvéreink, továbbá azok, akik kötelességüket teljesítik, beteget ápolnak, nagyon idős vagy veszélyeztetett személlyel laknak együtt, hatósági karanténban vannak, jogosan félnek a közösségben való megjelenéstől, ezért mentesülnek a szentmisén való személyes részvétel kötelezettsége alól. Nyomatékosan kérjük őket, hogy maradjanak otthon.
4.    Felmentést adunk mindazoknak is, akik úgy érzik, hogy számukra a szentmisén való személyes részvétel veszélyt hordoz magában (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.).
5.    Plébániai oktatásokat, közösségi összejöveteleket szoros kivételektől eltekintve – amelyek során azonban követni kell az aktuális járványügyi és gyülekezési előírásokat – csak online formában tartsanak meg.
6.    Templomainkban, egyházi intézményeinkben és plébániáinkon, valamint a szentségkiszolgáltatásban, illetve oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben továbbra is mindenben kövessék a vonatkozó járványügyi előírásokat.
7.    A plébániai és a szerzetesközösségeket továbbra is bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – folytassák az imát a járvány érintettjeiért.

Az Egyházi Törvénykönyv 838. kánonja értelmében az egyes megyéspüspökök, illetve akik a jogban velük egyenlő elbírálás alá esnek, ettől eltérő rendelkezéseket is hozhatnak.

Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.

Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban, és különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben fokozottan vigyázzanak egészségükre, a fiatalokat pedig buzdítjuk, hogy legyenek segítségükre.

Budapest, 2020. november 9.
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

November 1. -Mindenszentek

“Kétség nem győzhet rajtad itt,hulljon bár könnyek árja:akit szerettél, nincs-e mind veled, szívedbe zárva?”EMILY BRONTE

Koncz Zsuzsa – Szabadnak születtél 🖐 (Zene és szöveg: Bródy János) / 2020. október 23. /

Szabadnak születtélItt születtél ezen a tájon, itt ringatott az édesanyádItt indultál el az útra, s itt jártad ki az iskolátItt élnek a barátaid és itt találtad meg szerelmedetA nagyvilágon e kívül nincs máshol helyedItt fogadtad szívedbe az Írást és a GondolatotItt eszméltél magadra, és itt volt mindig az otthonodS most itt mondják neked elvakult sötét lelkű ostobákKeress magadnak máshol hazátNe törődj vele, hogy mit mondanakAz vagy, akinek tartod magadMég akkor is, ha szembe fúj a szélNe törődj vele, hogy mit mondanakAz vagy, akinek tartod magadNe feledd el, hogy szabadnak születtélNe hagyd, hogy lelked mérgezzék a hazug előítéletekNe hagyd, hogy korlátok közé szorítsák szabad szellemedHa Kölcsey és Vörösmarty nyelvén szól az énekedA nagyvilágon e kívül nincs máshol helyedTudom, hogy nehéz elfeledni mindazt, amit nem lehetDe ne add fel a szíved mélyén élő szép reményeketKárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madárÉrted is szól a harang márNe törődj vele, hogy mit mondanakAz vagy, akinek tartod magadMég akkor is, ha szembe fúj a szélNe törődj vele, hogy mit mondanakAz vagy, akinek tartod magadNe feledd el, hogy szabadnak születtél

Sose feledd, hogy szabadnak születtélhttps://youtu.be/lHS_60HvGa4

Idén is lehet csatlakozni az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezéshez

HAZAI – 2020. szeptember 7., hétfő | 13:40

 2

Október 18-án, helyi idő szerint 9 órakor világszerte gyermekek imádkoznak fél órán át a békéért és az egységért. Az elmúlt esztendőkben hazánk számos településén csatlakoztak az eseményhez.

Maga a kezdeményezés keresztény közösségektől, Venezuelából indult: miközben 2005 nyarán gyermekek közösen imádkozták a rózsafüzért, a mellettük levő asszonyok kézzelfoghatóan érezték a Szűzanya jelenlétét. Napjainkra ez a kezdeményezés nem csak Dél-Amerikában, hanem szerte a világon elterjedt. Kiinduló gondolata az a Szent Piótól származó idézet volt, miszerint „ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni”. Ez a kezdeményezés októbernek mint a rózsafüzér hónapjának kiemelt hangsúlyt adhat.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából az Országos Lelkipásztori Intézet hívja a gyermekeket – kérve a tanítókat, hitoktatókat, nevelőket, szülőket, nagyszülőket is, hogy csatlakozzanak a szervezéshez –, hogy mint az előző években, kapcsolódjanak be idén is a közös rózsafüzér imádságba, lélekben egyesülve gyermekek csoportjainak ezreivel szerte a világon.

Mivel ebben az esztendőben október 18-a vasárnapra esik, azt javasolják az iskoláknak, hogy a következő napon, október 19-én, hétfőn tartsák meg a közös imádságot a gyerekekkel. A járványhelyzet miatt elrendelt szabályok betartása mellett is reméljük, hogy a közösségek megtalálják a módját az imádságba való bekapcsolódásnak.

A képhez tartozó alt jellemző üres; img1.php a fájlnév

A Szükséget Szenvedő Egyház (ACN International) nemzetközi segélyszervezet kísérőlevelet írt az eseményhez, ami ITT olvasható.

A gyerekeknek szóló levél ITT érhető el.

A letölthető imádság ITT található.

Forrás és fotó: Országos Lelkipásztori Intézet

Magyar Kurír

2019.                       Május  

Május 13. Án, hétfőn, Fatimai imaestre hívunk mindenkit a Ráckerti ltemplomba. A Szentmise 20 órakor kezdődik, utána Gyertyafényes Körmenetet tartunk.  Május 19. Én Elsőáldozás lesz a Római katolikus plébánia templomban.                                                                      Június  Június 2.án -vasárnap -,Ballagás :a Széchenyi István katolikus általános iskola végzős diákjai adnak hálát az elmúlt 8 év kegyelmi ajándékaígért.  Június 9 -10. A Szentlélek kitöltetésének ünnepe, az egyház születésnapja : Pünkösd.  Mindkét nap, a vasárnapi miserend szerint tartjuk a miséket mindkét templomunkban.

 FB_IMG_1559925436933

 

 

 

Június 

  Június 13. án ,csütörtökön, Fatimai Imaestre hívunk mindenkit a Ráckerti templomba.  A szokott időben, Népi imádságokkal kezdünk: 18 órakor   -19 órakor Rózsafűzér imádságokkal folytatjuk az imádkozást, Szentmise után gyertyafényes Körmenettel fejezzük be Imaestünket. A Szentmisén Juhász Ferenc, a Szent István rádió vezetője vezeti az elmélkedést. 

szűzanya

  Június 19.én , szerdán, összejövetel a férfiaknak a Közösségi házban. Minden férfit szeretettel várunk!

 

                                                             Úr Napja  

Úrnapja, 2016. május 29.           Úrnapja, 1

június 23.án, vasárnap,az alábbi miserend szerint ünneplünk:

– Plébániatemplom:  Szentmise 9 órakor, Szentmise után, Körmenet

-Ráckerti templom : Szentmise(olvasott mise) 8 órakor

-Előkészületek: – szombaton16 órakor várjuk a férfiakat a sátrak összeszerelésére .                            –                                – vasárnap reggel 6 órakor a lelkiségi csoportok asszonyai díszítik a sátrakat

Mindenkit kérünk, a kisgyerekek  virágszirom szórásához, hozzanak virágszirmokat,

melyet szombaton délután a plébánián gyűjtünk össze, vagy vasárnap hozzátok magatokkal. Köszönjük szépen.   

 

Június 29.-szombat Péter-Pál Napja Szentmise: – reggel 8 órakor   

                                                                                                  -este 18 órakor  

 

Július

 

Július Július 13.án (szombaton) Fatimai imaest a Ráckerti templomban

-18 óra: Népi imádságok

-19 óra Görög szertartás szerinti imádkozás

-19.30 Rózsyfűzér imádság

-20 óra: Szentmise-a Szentmisét és az azt követő Körmenetet Törő András vezeti

szűzanya                  fatima5.

 

Július 28. Egyházmegyei Búcsú-Máriapócs

 

Zarándoklat Máriapócsra 4        Zarándoklat Máriapócsra4 zarándoklat                Zraándoklat Máriapócsra 2016. júl. 30.  

 

 

Augusztus 

 

Augusztus 6. -kedd :  Szentségimádás

 

Szentségimádás 2016. aug. 6.

 

 

Augusztus 13. Kedd :  Fatimai imaest a Ráckerti templomban

fatima1.

 

A Fatimai imaest (kedd): – 18 órakor kezdődik, Népi imádságokkal

                                              – 19 órakor Görögkatolikus imádság

                                             – 19.30 Rózsafűzér imádság

                                             – 20 órakor Szentmise

                                              a Szentmise után: Gyertyafényes Körmenet

Az elmélkedést Eiben Tamás vezeti.

 

 

Augusztus 15. csütörtök:  Nagyboldogasszony Ünnepe

 

szűzanya 

MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
„Nézz le mennyből öröködre, Mária nagyasszonyunk,
neked adta át örökre jó szent István szép honunk,
koronádnak legszebb gyöngye – hozzád sír fel – Hunnia,
nem felejt el Árpád népe, míg csak lesz egy hű fia.”
 
A képen a következők lehetnek: 1 személy, állás, felhő és égbolt

 

Ünnepi miserend:   Plébániatemplom: reggel 8 óra

                                         Ráckerti templom : délelőtt 10 óra

 

 

Augusztus 20. Kedd : Szent István király ünnepe

Szent István király, Magyarország fővédőszentje

 

Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.

Ünnepi miserend:   Plébániatemplom : reggel 8 óra

                                         Ráckerti templom : délelőtt  10 órea

 

Szeptember

Egyházi tanévnyító

Egyházi tanévnyitó Veni Sancte ünnepségünkre 2019. szeptember 8-án vasárnap, 16.00 órakor kerül sor a római katolikus plébániatemplomban. (Kossuth tér 2.)
Ide várjuk az első osztályos gyerekeket szüleikkel együtt.

 

Szeptember 13. -péntek:  Fatimai imaest-Ráckerti templom

A Szentmise 20 órakor kezdődik, Krakomperger Zoltán vezetésével.

A Szentmise után, Gyertyafényes körmenet .

Szeretettel várunk mindenkit e közös imádságos estre.

 FB_IMG_1566404302976

Ezer veszélyben, Szűzanyám, Te védj meg engemet!
Ha látod síró gyermeked, töröld le könnyemet!
Anyám, Anyám, ó jó Anyám, csak Benned bízom én,
Hogy szent Fiadhoz elvezetsz, ha éltem véget ér.

Mária, tenger csillaga, feléd tekintek én,
Ha ver az élet vihara, sorsom rád bízom én.
Vezess az ingó habokon, hogy ha majd partot ér,
Lehessek égi honodban örökre boldog én.

Ámen?❤?

 

 

 

szeptember 14.

szent kereszt felmagasztalása

FB_IMG_1568446881488 

 

Október-Rózsafűzér királynője

A Rózsafüzér imádság hónapja

rózsafűzér képe

 Minden mise előtt fél órával imádkozzuk a Rózsafüzér imádságot. 
 

A Rózsafüzér (Szentolvasó) imádkozásának módja

1. A keresztre (1) egy Hiszekegy-et kell imádkozni.

HISZEK AZ EGY ISTENBEN, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében, 
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban; 
ki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától; 
szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették; 
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; 
onnan jön el ítélni élőket és holtakat. 
Hiszek Szentlélekben. 
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; 
a szentek közösségét, 
a bűnök bocsánatát; 
a test feltámadását 
és az örök életet. Ámen.

2. A nagy, különálló (öreg) szemekre (2,5,8,11,14,17) egy-egy Miatyánk következik.

Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy,
szenteltessék meg a Te neved;
jöjjön el a Te országod;
legyen meg a Te akaratod,
amint a Mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg a vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól. 
Ámen 

3. A kisebb, csoportos (tábla) szemekre (3,6,9,12,15,18) imádkozzuk az Üdvözlégyeket.

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled, áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus.
(titok)
Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. 
Ámen

4. Minden tized után (4,7,11,13,16,19) következik egy-egy Dicsőség és Fatimai fohász

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben, most és mindörökké.
Ámen 
Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől! Vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokét, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.

Az Üdvözlégyek között titkokat mondunk

Ö R V E N D E T E S

( hétfőn és szombaton imádkozzuk)
A bevezető három Üdvözlégyre: 
1. aki hitünket növelje, 
2. aki reményünket erősítse, 
3. aki szeretetünket tökéletesítse. 

A tizedekre: 
1. akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál; 
2. akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál; 
3. akit te, Szent Szűz a világra szültél; 
4. akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál; 
5. akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.

F Á J D A L M A S

( kedden és pénteken imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre: 
1. aki értelmünket megvilágosítsa, 
2. aki emlékezetünket megerősítse, 
3. aki akaratunkat tökéletesítse. 

A tizedekre: 
1. aki érettünk vérrel verejtékezett; 
2. akit érettünk megostoroztak; 
3. akit érettünk tövissel koronáztak; 
4. aki érettünk a keresztet hordozta; 
5. akit érettünk keresztre feszítettek.

D I C S Ő S É G E S

( szerdán és vasárnap imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre: 
1. aki gondolatainkat irányítsa, 
2. aki szavainkat vezérelje, 
3. aki cselekedeteinket kormányozza. 

A tizedekre: 
1. aki a halálból feltámadott; 
2. aki a mennybe fölment; 
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte; 
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett; 
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.

V I L Á G O S S Á G

( csütörtökön imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre: 
1. aki elménket megvilágosítsa,
2. aki vágyainkat megtisztítsa
3. aki életünket megszentelje.

A tizedekre:

1. aki értünk a Jordánban megkeresztelkedett;
2. aki nekünk a Kánai menyegzőn kijelentette önmagát;
3. aki Isten országának a meghirdetésekor meghívott minket a megtérésre;
4. aki tanítványai előtt színében elváltozott;
5. aki nekünk az eukarisztiát elrendelte.

rózsafűzér képe

 

Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért? – Tíz tanács II. János Pál pápától

2018. október 6., szombat | 19:31

II. János Pál pápa 2002. október 16-i keltezéssel adta ki Rosarium Virginis Mariae kezdetű, a rózsafüzérről szóló apostoli levelét. Ebben konkrét, gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg a rózsafüzér imádkozásának módjával kapcsolatban.

1. A rózsafüzér célja: Krisztus arcának szemlélése

„Krisztus arcára szegezni a tekintetet, fölismerni a misztériumot […] Krisztus minden tanítványának feladata, tehát a miénk is. Miközben ezt az arcot szemléljük, kitárulunk a szentháromságos élet misztériumának befogadására, hogy mindig újra megtapasztaljuk az Atya szeretetét, és örvendjünk a Szentlélek örömével.” (9)
„… a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához.” (36)

2. Jézus neve

„Az Üdvözlégy súlypontja, mintegy fordulópont a két rész között: Jézus neve. Olykor, ha sietve imádkozzuk, ez a súlypont eltűnik, s vele együtt elvész a kapcsolat is Krisztusnak azzal a titkával, amelyikről éppen elmélkedünk. […] Jézus nevét – az egyetlen nevet, amelyben az üdvösség reménye nekünk adatott (vö. ApCsel 4,12) – a Szentséges Anya nevével együtt ismételgetni, s mintegy engedni, hogy Mária sugallja nekünk ez a nevet, a hasonulásnak olyan útja, mely egyre mélyebbre bevezet Krisztus életében.” (33)

3. A rózsafüzér megértése

„A rózsafüzér megértéséhez el kell mélyülni a szeretet sajátos lelki dinamikájában.” (26)

4. A csend

„Az odahallgatás és az elmélkedés a csendből táplálkozik. Jó, ha a titok kimondása és a Szentírás szavai után megfelelő időre megállunk, hogy tekintetünket a szemlélendő titokra szegezzük, mielőtt elkezdjük a szóbeli imát. A csend értékének újrafölfedezése az egyik titka az elmélkedés és a szemlélődés gyakorlásának.” (31)

5. Rózsafüzér és Szentírás

„… a rózsafüzér nem helyettesíti a lelki olvasmányt (lectio divina), épp ellenkezőleg, föltételezi és elősegíti azt. […] A rózsafüzérben szemlélt titkok […] által a lélek könnyen utakat találhat az egész evangéliumhoz, főként ha a rózsafüzért a tartós összeszedettség különleges állapotában imádkozzák. […] Annak érdekében, hogy az elmélkedés szentírási alapot kapjon és mélyebb lehessen, hasznos, ha a titok kimondása után fölolvasnak egy, a körülményeknek megfelelő rövidebb-hosszabb szentírási részt. Az egyéb emberi szavak ugyanis soha nem érik el a sugalmazott szavak sajátos hatékonyságát. Ezeket ugyanis azzal a bizonyossággal hallgatjuk, hogy Isten szava, mely a ma számára, az »én számomra« hangzik el.” (29–30)

6. Hogyan imádkozzuk a rózsafüzér titkait?

„Az örvendetes titkokról való elmélkedés a keresztény öröm végső indítékaival és mélységes tartalmával való találkozás.” (20)
„A világosság titkainak mindegyike a Jézus személyében immár elérkezett Ország kinyilatkoztatása. […] Kánában Mária ajkán hangzik föl és egy nagy anyai intelemmé válik, melyet minden idők Egyházához intéz: »Tegyétek meg, amit nektek mond!« (Jn 2,4) Ez az intelem jól bevezeti Krisztus nyilvános élete során mondott szavait és jeleit, és a világosság minden titka számára máriás hátteret ad.” (21)
„A fájdalmas titkok segítik a hívőt abban, hogy átélje Jézus halálát – ott állva a kereszt alatt Mária mellett –, s hogy vele együtt merüljön el Isten ember iránti szeretetének mélységében, s érezze meg e szeretet egész újjáteremtő erejét.” (22)
A dicsőséges titkok „a hívőt arra késztetik, hogy lépjen túl a passió sötétségén, és tekintetét a föltámadásban és a mennybemenetelben szegezze Krisztus dicsőségére. Miközben a keresztény lélek a Föltámadottat szemléli, fölfedezi hitének indokait (1Kor 15,14).” (23)

7. Miatyánk, Dicsőség

„A Miatyánk mintegy alapja az Üdvözlégyek ismételgetése által kibontakozó krisztologikus-máriás elmélkedésnek, és a titokról való elmélkedést egyházi tapasztalattá teszi akkor is, ha egyedül végzik.” (32)
„Fontos, hogy a Dicsőség mint a szemlélődés csúcspontja tudatos legyen a rózsafüzérben. Nyilvános imádkozás esetén énekelni is lehetne, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon ez a minden keresztény imádságra jellemző távlat.” (34)

8. A rózsafüzér befejezése

„A rózsafüzér végén a pápa szándékára imádkozunk, hogy az imádkozó lélek tekintete kitáguljon az egész Egyház szükségleteire.” 
„… a lélek szükségét érzi, hogy a rózsafüzér végéhez, melynek során annyira érezte Mária anyai segítségét, a Szent Szűz dicséretét fűzze, akár a Salve Reginát, akár a loretói litániát. A belső út megkoronázása ez, melyen a hívő eleven kapcsolatba került Krisztus és az ő Szentséges Anyja titkával.” (37)

9. Időbeli eloszlás

„… a heti beosztás lelki sajátosságot ad az egyes napoknak, a liturgiához hasonlóan, mely az év egyes szakaszait tudja megszínezni. A mai gyakorlat szerint a hétfő és a csütörtök az örvendetes titkok napja, a kedd és a péntek a fájdalmas titkoké, a szerda, a szombat és a vasárnap a dicsőséges titkoké. Hova lehetne beilleszteni a világosság titkait? […] a szombat hagyományosan a Mária-tisztelet napja, tanácsolhatónak látszik, hogy csütörtökről kerüljenek át az örvendetes titkok szombatra, s az így szabaddá vált csütörtök lehetne a világosság titkainak napja.”
„… arra kell ügyelni, hogy a rózsafüzért mindig szemlélődésnek tekintsék és ekként végezzék. Ezáltal, mintegy a liturgia kiegészítéseként, a keresztény hét – melynek sarkpontja a vasárnap, a feltámadás napja – a Krisztus élete titkain keresztül vezető úttá válik, s maga Krisztus az idő és történelem Uraként jelenik meg tanítványai életében.” (38)

10. „Bízd az Úrra minden gondodat”

„… a Megváltó szent emberségével való találkozásba vigyük magunkkal gondjainkat, bajainkat, munkánkat, terveinket, mindazt, ami az életünket jelenti. »Bízd az Úrra minden gondodat, és Ő gondoskodni fog rólad« (Zsolt 55,23). A rózsafüzérrel elmélkedni azt jelenti, hogy gondjainkat rábízzuk Krisztus és az Ő Anyja irgalmas szívére.” (25)


+1 tanács Boldog VI. Pál pápától

„A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (12)

„A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (…). Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. […] s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk – az Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az Egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.” 
                                                                                          (Szent II. János Pál pápa)

Forrás
II. János Pál: Rosarium Virginis Mariae 

FB_IMG_1570339910219

 

Október 13.

FB_IMG_1570143946099 

Ez évben utolsó Fatimai imaest a Rackerti templomban.

Az elmélkedést és körmenetet vezeti:Felföldi László.

D.e. 10 órakor : Diákmise

A Ráckerti templomban

 

November

November 1.-Mindenszentek ünnepe 

 gyertyafény-emlékezés

Istenáldottak

Áldott legyen minden lélek, ki az égbe költözött,
s kik már nem éreznek soha többé földi örömöt,
mert érző szívük jéghideg lett, testük dermedt kő,
mit holtcsendjével őriz a homoktemető.

Vigyázz rájuk, Istenem, vigyázd nagyon őket,
adj békés nyugalmat a végleg elmenőknek,
hogy ne fájja lelküket az a kínzó hiányérzet,
mely az itt maradtakra súlyos csapást méret.

Áldott legyen minden gyermek, ifjú, és öreg,
kik már egy más világban gyújtanak csillagtüzeket,
hogy feltündöklő csillagfénnyel átmelengessék,
a sírhantoknál sírdogáló emberek szívét.

Mikor a temetőben járunk elnehezül szívünk,
és a sok-sok sír között elveszettek leszünk,
mert minden fejfa, minden kereszt emlékeztet arra,
hogy egyszer előttünk is állnak mélyen fejet hatva.

Kun Magdolna

 

Megemlékezés  a Temetőben 

 

halottak napja a temetőben 

 

November 

 

November 19.Szent Erzsébet ünnepe

 

Szent Erzsébet élete

Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)

Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban.[1] Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.

II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.

Lajos 1227szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.

Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.

     

 

Erzsébet leprás beteget fürdet; a kassai Szent Erzsébet-dóm szárnyasoltárának szárnyain 12 képen Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményei láthatóak

A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.

Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

     

Sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templomban

     

Ereklyetartója a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. A szentté avatás ugyanott történt, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencé. A szertartás IX. Gergely pápa prédikációjával végződött. Beszédének szövege azonos lehetett, amelyet a pápa Kasztíliai Beatrixnek küldött az ezt követő napokban. Ebben a pápa összefoglalja Erzsébet nemes cselekedeteit és követendő példaként állítja Beatrix elé. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.

Erzsébet és a rózsák

     

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.

Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.

Emlékezete

     

Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1235-ben (vázlat)

Marburgban lefolytatott szentté avatási per (1231–1235) aktáinak tanúsága szerint kevesebb, mint öt hónap telt el Erzsébet halála és a sírjánál történt első csoda között, ami hírének gyors elterjedését bizonyítja. A csodás gyógyulásról beszámolók többsége ugyan 50–100 kilométeres körzetből érkezett, de volt köztük egy utrechti, a következő évben pedig a liège-i egyházmegyéből is. A Német Lovagrend nevében Türingiai Konrád, Erzsébet sógora vállalta magára a szentté avatási ünnepség költségeit, és szintén a rend anyagi támogatásával kezdődött meg a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építése. Az ünnepélyes szentté avatásra a perugiai domonkos kolostorban került sor 1235 pünkösdjén, majd ezt követően nagymértékű Erzsébet-tisztelet alakult ki a közép-itáliai domonkosok körében. A 13. századi magyarországi és csehországi Erzsébet-kultusz is részben a domonkosokhoz köthető. V. István lánya, Mária királyné révén Erzsébet kultusza átterjedt a 14. századi Nápolyra is: valószínűleg ő volt a megrendelője a nápolyi Santa Maria Donna Reginaban található, Szent Erzsébet életét bemutató falkép-ciklusnak is.

  • Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon.
  • Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, -templomok, -kápolnák és -kolostorok.
  • Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.
  • bogotai székesegyház az ő tiszteletére van szentelve.
  • Párizsban a Paroisse Elisabeth-templom viseli a nevét[2]
  • Londonban a Southwark Cathedral egyik kápolnája Erzsébet és Assisi Szent Ferenc nevét viseli.
  • A belgiumi Mons-ban is van Szent Erzsébet-templom, főhajója két oldalán két hatalmas történelmi magyar zászló függ.
  • A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetet, a mai Budapest XX. kerületét.
  • Budapesten a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, amelyen egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll,[3] a szent legendája nyomán átnevezték Rózsák terére.
  • 2007-ben, a Szent Erzsébet-emlékév alkalmából az esztergomi Tabán híd a Szent Erzsébet híd nevet vette fel, a városban ezen kívül egy egyházi iskola és óvoda viseli a nevét.
  • A budapesti Árpád híd által kettéválasztott óbudai Szentlélek tér déli oldalát átnevezték Szent Erzsébet térre.
  • Ferenc József 1898. szeptember 17-én felesége emlékére és Szent Erzsébet tiszteletére Erzsébet-rendet alapított.
  • magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára.
  • Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.
  • Ünnepnapja alkalmából osztják ki a Szent Erzsébet Rózsája díjat
  • Rómában 2000-ben aranyérmes lett Márk Gergely rózsanemesítő Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevű park-, illetve futórózsája
  • Az ő legendáját dolgozta fel Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumában.
  • Richard Wagner Tannhäuser című zenedrámájának Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi.
  • Életéről írt musicalt 2009-ben Andorka Péter zeneszerző Hajnal Géza szövegkönyvére, A Rózsalány címmel.
  • Az Erzsébet gyakori magyar lánynév.

 

November 24.-  Krisztus Király ünnepe

 

  • FB_IMG_1570774276528

Ezen a napon, az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon köszönti a katolikus egyház KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPÉT. E csodás verssel emlekezzünk rá.????

Sík Sándor – Jézus Krisztus

Király, ki feltakart piros szíveddel állsz a vérző föld felett,
Míg mélye még féligcsitult világrengések forradalmas émelyétől
Embertelen görcsökben hánytorog,
S lábad körül az összevissza tipratott világmezőn
Véresre-rázott emberszív-rögök vonaglanak:
Krisztus-Király,
Egyetlen álló tiszta Csend a kábító hullámverésben,
Egyetlen élő Fény az érthetetlen örvény éjjelében,
Krisztus-Király, hozzád jövünk,
A mélységből kiáltunk hozzád.

Hajolj le hozzánk, halld az emberszívek sápadt kórusát,
Ezerszeres sirámmal vulkánlik feléd
Emberbűn, emberőrület és embergyötrelem.
Irgalmazz nekünk, Irgalom!
Mi már magunknak irgalmazni nem tudunk.

Szív, egyetlen Kiraly,
Fordíts meg minket és ömöld belénk
Megváltó véred életzsongító tüzét.

Ki Úr vagy miriádnyi mérhetetlen nagyvilágokon,
Építsd fel pártos szíveink kövéből
Emberországod templomát.

Emeld fel, ó Király, a koszorús keresztet,
S a kereszten az örök halmok óhaját,
A mindenség rejtelmes Fókuszát,
A minden-szív sugárzó Mágnesét,
Amelyben egy titokba forrt
A Végtelenség és a húsos ember,
Gyémánt végzet és anyás irgalom,
És mindöröktől minden szeretet.

Ó Szív,
Királyi Szív, ki Úr vagy,
és a mindenséget mozdulatlan mozgatod,
És mégis egy vagy miközülünk,
Testvér és kisded és jegyes,
Meleg, piros bor s fehér, lágy kenyér;
Ki most se nézed ráncba-vont homlok megett
Ítélkező Király-bosszúval
Halálba-táncos forgatag futásunk:
De mint az édes anyaszem
Simogató szigorral várja végig
A tehetetlen gyerektoporzékolást,
És korholása csókot ígér és büntetése is becéz:
Úgy vársz reánk, úgy hívsz magadhoz, úgy ölelsz:

Öleld magadhoz ezt az őrült századot:
A kisdedekért, akiket szeretsz,
A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben
S a rothadás csíráztató setét ölén
Tisztább tavasznak pattogják ígéretét,
Mert sejtjeikben napbanéző, hozzád-húzó emberösztön énekel:
Légy jó hozzájuk, keltető Nap, Ősmeleg!
Hadd bontsa fel rózsás fejét az új kelet,
Fagyott földünket hadd koszorúzza új kalász,
Hadd hullámozza ég felé megint a föld
Az ezredeknek ősdalát:
A nagy Királynak, kinek minden él,
A jó Királynak, kiből minden él,
A Szív-Királynak, kiben minden él.

 

VÁRT ÉS VÁR AZ ISTEN
Amíg a szívembe szent örömet hozott,
Kicsiny fűszálakon ezer könny csillogott,
És millió csillag ragyogott fölöttem,
S a nagy napon, melyen átölelt az Isten,
Millió kis madár én velem énekelt
És millió angyal én velem térdepelt.
A nagy napon, melyen megnyílt Atyám szíve
Én felém mosolygott minden fehér virág,
S kis bokor is súgta, hogy szeret a Király!

Hálám szent tüzétől majd elrepül lelkem:
Teljes valóság ez, új életet nyertem!
Új szívet, új lelket, új ruhát kaptam,
Mert a régit mind-mind a Golgotán hagytam!
S szól a drága Ige, hogy mindez nem érdem,
S hogy korona vár, ha utam elvégzem.
Átsegít mindenen a drága Mester,
Oltalmaz és vezet átszegzett kezekkel!

…Kicsiny fűszálakra könnycseppeket ejtett…
Mintha sírna Isten, ha elvész a lelked.
Felhők borítják a tündöklő napot,
És ott virrasztanak éjben a csillagok…
Vár a megváltottak fénylő öröksége,
Vár kegyelemnek Szent Királyiszéke
Vár áldott Golgota, hív Istened szava,
Tékozló utadról, még ma siess haza!

 

December 

Adventi időszak

December 1.vasárnap  -I. Adventi gyertyagyújtás

adventi készülődés

Minden hétköznap reggel 6 órától (szombat reggel is)

adventi koszorúreggeli rorátés mise

Rorátés misét tartunk-Elmélkedés

Hétfő-szerda-péntek este 18 órától:

Szállást keres a Szent Család -imádságos-, énekes “vendégeskedés” a befogadó /meghívó családoknál.

Az első imádság vendéglátója a Plébánia, helye: a Közösségi ház, Mátészalka, Kossuth tér

Szállást keres a szent család 

December 1. vasárnap; 

Első Adventi gyertyagyújtás

aranyosi_ervin_advent_elso_gyertya

DEcember 8. vasárnap: II. Adventi gyertyagyújtás

Advent 2. vasárnap

December 15.vasárnap: III. Adventi gyertyagyújtás

aranyosi_ervin-advent-harmadik_gyertya

 

December 22. vasárnap

IV.Adventi gyertyagyújtás

a 4 gyertya története

 

Karácsonyi ünnepi szentmise

December 24.(kedd)20 óra

Jézus születése 

December 25. reggel 8 óra

December 26. Reggel 8 óra

 

ÁLDOTT ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK??

örökké karácsony 

 

December 28. Aprószentek ünnepe

 December 28. – Aprószentek napjaKik az aprószentek?Aprószentek napján a Heródes király által lemészárolt kisdedekre emlékezünk.Heródes a Napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a “zsidók újszülött királyát” keresik. Mivel a bölcsek nem tértek vissza hozzá, írástudói segítségével derítette ki, hogy a gyermek Betlehemben született meg. Hogy a „ konkurenciával” végezzen, Heródes Betlehemben és környékén az összes kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket megölette. Így akarta biztosítani, hogy a “zsidók újszülött királya” nem maradhasson életben. E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek.Jézus úgy maradt életben, hogy Józsefnek álmában megjelent egy angyal. Arra utasította, hogy a szent család meneküljön Egyiptomba Heródes vérengzése elől.Mi a vesszőzés szokása?Az aprószentek napi vesszőzés az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Erdélyben s Moldvában még ma is élő szokás. A fiúgyermekek megvesszőzése a betlehemi kicsinyek szenvedéseire utal. A lányokét úgy magyarázzák, hogy betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért – az igazságosság nevében- ezen a napon a lányoknak kell szenvedni.A szokásának kettős magyarázata van: egyrészt pogány eredetű szokás, mely termékenység- és egészségvarázslással függ össze. Másfelől a bibliai történetből eredő keresztény szokás.Mióta szokás a vesszőzés ?Nem tudni, hogy az aprószentek napján szokásos korbácsolás rítusát és képzeteit az egyházi gyakorlatból, esetleg a szomszéd népektől tanultuk-e el, vagy történelmünk mélyebb rétegeibe vezet vissza. A pogány eredetű vesszőzésről nincs írásos adatunk. A források annyit árulnak el, hogy a 16. században már megszentelték a ” verőeszközöket”, mert az ilyen vessző vagy a belőle font korbács a betegséget hárította el. Tehát keresztény és pogány szokás prímán összhangba került.Na de mi az a suprikálás?A vesszőzést aprószententekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak is nevezték. Az alkalmas vessző lehetett termőág, hajló fûzfavessző. Suprikálni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, néhol még ma is járnak. Szerencsekívánó, egészségvarázsló szövegek kíséretében finoman megcsapkodták-veregették, a nőket, leánykákat vagy a gyermekeket.Hogyan zajlott le a vesszőzés?Galgahévizen így történik a vesszőzés :Hála Isten megértük az Aprószentek napját!Adja isten, többet is érhessünk, Nem ilyen búval, bánattal, Örvendetes napokkal!A supikáló korbáccsal ráüt az asszonyra, és ezeket mondja ( a szöveghez illő testrész gyenge suprikálása közben):Keléses ne legyen ebben az esztendőben!
Jó, szófogadó legyen!
A csúz meg ne járja a fejét!
Ha vízért küldik, bort hozzon,
Ha borért küldik, vizet hozzon!
Hasfájós ne légy!
Hátjájós ne légy!
Derékfájós ne légy!
Férjhez leány, férjhez! Házasodni, legény, házasodni! Friss légy, egészséges légy!Kölcsönverés visszajár, ezután a gazdasszony a nyalábból kihúz egy szál vesszőt, és képletesen megveri a pásztort, hogy jövőre jobban vigyázzon az állatokra.A suprikáló férfit étellel, itallal, kínálják, üveg bort, vagy pálinkát, kalácsot is adnak neki a jól elvégzett varázslásért cserébe. A megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra.A Dráva vidékén aprószentek napján a gyermekek fűzfavesszőből font korbáccsal odoricsoltak. Bekéredzkedtek a házakhoz és elmondták a mondókájukat. Ezután a többi fiút, néha a felnőtteket is megveregették. Ezért cserébe diót, édességet, pénzt kaptak. Ha ezen a napon esett az eső, megfigyelésük szerint kelésesek lettek a gyermekek. Ez ellen az alábbi mondóka védett:Ódorics, ódorics, Egészséges légy, Beteg ne légy, Keléses ne légy,Apádnak, anyádnak szót fogadj, Ahová küldenek, szaladj! Egészséges légy, keléses ne légy, Ahová küldenek szaladj!Ha borért küldenek, vizet hozz, Ha vízért küldenek, bort hozz!

December 29. SZENT CSALÁD vasárnapja

Jézus születése 

2019. december 29. – Vasárnap, A Szent Család: Jézus, Mária és József

Evangélium

Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és megöli a gyermeket.” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat.
Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak már, akik a gyermek életére törtek!” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és visszatért Izrael földjére. De amikor meghallotta, hogy Judeában Arkelausz uralkodik apja, Heródes után, félt odamenni. Ezért az álmában kapott utasítást követve Galilea vidékére ment. Odaérve egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják hívni”.
Mt 2,12-15. 19-23

Elmélkedés

A szent család példája
A karácsony utáni vasárnapon Egyházunk a Szent Családot ünnepli, gyermekek, édesanyák és édesapák figyelme irányul ma a kis Jézusra, Máriára és Józsefre.
A mai ünnep evangéliumának első jelenete a Jézus születése utáni eseményeket mondja el. A szent családnak menekülnie kellett Heródes elől egy távoli országba, Egyiptomba. Jézusnak tehát úgy kezdődött az élete, hogy nem volt otthona. József és Mária Názáretben éltek, ebben a városban voltak otthon. Amikor Jézus megszületett, nem voltak otthon, mert a népszámlálás miatt éppen Betlehemben tartózkodtak. Jézus tehát nem otthon született és az ő születése után sem térhetett vissza otthonába családjával. Egyiptomba mennek, itt élnek évekig, de nem gondolják, hogy itt fognak véglegesen letelepedni. Alig várják, hogy hazatérhessenek Názáretbe, az otthonukba.
Az evangélium második jelenete már néhány évvel később játszódik, Heródes halála után. József, aki korábban, Jézus születése előtt is kapott Istentől üzenetet, most újra üzenetet kap álmában, amelyben Isten felszólítja őt, hogy térjenek vissza Názáretbe. Ettől kezdve itt élnek, dolgoznak, itt nő fel Jézus, ebben a városban van az otthonuk. Jézus, Mária és József egy családot alkotnak, családban élnek.
A család az emberiség egyik legrégebbi intézménye és közössége, amely a gyermekeknek biztonságos otthont, a felnőtteknek pedig társat, házastársat ad. A családban olyan alapvető tapasztalatok érnek minket, mint a valakihez tartozás, valakiért való felelősségvállalás, valakinek az elfogadása. A családot olyan alapvető cselekvések jellemzik, mint valakiről való gondoskodás, egymás támogatása, egymás védelme. A családban olyan alapvető élmények érnek minket, mint a boldogság, az öröm, a szomorúság, a szeretet, a megbocsátás. Mindez szép és ideális, de a gyakorlat sok esetben sajnos mást mutat, mintha megrendült volna a családnak, mint intézménynek az alapja. Ebben olyan külső erők játszottak, játszanak szerepet, mint a válás lehetővé tétele és megkönnyítése a jogban, a válás elfogadottságának növekedése a társadalom megítélésében, valamint olyan kísérletek, amelyek újszerű együttélési formákat kívánnak ugyanarra a szintre emelni, mint a házassággal megpecsételt hagyományos család. A külső hatások mellett bizonyos belső erők is megrendítették a család intézményét. Az értékek rangsora felfordult, háttérbe került az egész életre szóló elköteleződés és hűség, túlzottan rövid időre korlátozódik a felelősségvállalás. Az értékek rendjének felborulását jellemzi az állandó újdonságkeresés, az önmegvalósítás elsőbbrendűsége, a személyes szabadsághoz való túlzott ragaszkodás mások kárára, azaz mások szabadságának korlátozásával, a karrier és az egyéni érdekek önző elérése a másokért való élet helyett. Ezen erők egyaránt hozzájárultak a házasságról, a családról, a gyermekvállalásról, a nemi szerepekről, a házastársak és a családtagok kötelességeiről való gondolkodás gyökeres megváltozásához. A gyorsan változó és a sokszor kiszámíthatatlan világ a maga váratlan kihívásaival és nehézségeivel egyre gyakrabban hozza lehetetlen helyzetekbe a családokat, főként, ha a vallásosság megtartó ereje is hiányzik a családtagokból.
A szent család példája segítsen mindenkit az elköteleződésben, a hűségben, a megbocsátásban és egymás segítésében! A szent család példája segítse a családtagokat, hogy a közös házban otthonra találjanak, ahol egymásért élnek és egymás boldogságáért fáradoznak.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Te azt szeretnéd, hogy térjünk vissza hozzád, éljünk veled, ezért szüntelenül keresel minket. Kész vagy a megbocsátásra és arra, hogy visszafogadj minket szeretetedbe. Irántunk való végtelen szeretetedre emlékeztetsz minket, és újra elmondod, hogy helyünk van a te közeledben. A Szent Család otthona a mi otthonunk is, legyen az egy szegényes istálló Betlehemben, ideiglenes szálláshely az Egyiptomba való menekülés idején vagy egyszerű ház Názáret városában. A Szent Család sorsa a mi sorsunk is, legyen az boldog öröm a betlehemi barlangban, nyugtalan menekülés egy távoli országba vagy csendes munka a családi otthonban. Köszönjük, Istenünk, hogy mindig hazavársz minket!

 

 

December 31.kedd-16 ora

Hálaadás  ünnepe

Aranyosi Ervin: Ne fogadkozz, ne ígérgess!

Ne fogadkozz, ne ígérgess,
az új év csak egy lépcső!
Változtatni életeden,
hidd el, sosem késő!

Bármelyik nap megteheted,
indulhatsz új útra…
Arra figyelj, hogy a régit
ne járd újra, s újra!

Változtass a szokásokon,
amik nem működnek,
légy végre a teremtője
saját örömödnek!

Figyeld meg az érzéseid:
– Mi tesz boldogabbá?
Hová vezet rossz szokásod,
hogyan válhatsz rabbá?

Ne ígérgess, ne fogadkozz!
Tégy egy első lépést!
Kerüld el a lelked kínzó
összes megkísértést!

A járt utat akkor válaszd,
ha célod elérted,
s ne akkor, ha mások mondták,
s újra megkísértett.

Ha ugyanazt járod végig,
ugyanaz a vége,
a léleknek a jó érzés
minden segítsége.

Érezd tehát jól magadat,
ez a földi dolgod,
arra vigyen minden utad,
ahol szíved boldog.

Ne ragadj le megszokásnál,
örömöd keressed!
Amit teszel, boldogan tedd,
szívedből szeressed!

Érzésekkel teremts szépet,
élhetőbb világot!
Örömöktől, sikerektől
utad legyen áldott!

Higgy magadban, Istenedben,
élvezd utad végig,
jó érzések emeljenek
fel a magas égig!

Ne fogadkozz, ne ígérgess,
hallgass a szívedre,
ott van régen az iránytű,
mely hat életedre!

 

Újévi kívánság

Nem kívánok nagy dolgot a következő évre,
csak annyit, mindenkinek legyen kellő egészsége,
és legyen, annyi hite, amennyi éppen ahhoz kell,
hogy az Istenadta reményt ne veszítse el.

Mert amíg hittel bírunk, amíg reménykedhetünk,
az élettel szemben is győztesek leszünk,
hiszen a hit és a remény az mely ott is tovább visz,
ahol már nem látjuk járhatónak sorsunk útjait.

Kun Magdolna

 

Áldott Békés Boldog Új Évet?

 

Aranyosi Ervin: Kívánságom az új évre!

“Azt kívánom neked, élvezd ezt az évet,
– halmozzon el jóval, széppel ez az élet!
Teremtsd a világod, s nem kell félned tőle!
Bízzál Önmagadban, s higgyél a jövőbe’.
Mosolyodat szórd szét, szerte a világban!
Viszonzásra leljél. Higgyél fűben, fában!
Állatokra gondolj, nagy-nagy szeretettel,
– okkal lett gazdájuk egykoron az ember.

Vigyázz Földanyánkra, óvd a természetet!
– Úgy kínálhat jövőt, s annyi szépet neked.
Bízz az emberekben, javuljon a sorsod,
a változás magját, lelked mélyén hordod!
Minden bajod oka belső, lelki válság,
s ne hidd, hogy az öröm, különös kiváltság.
Mikor jót teremtesz, hitet, emberséget,
az erőd megsegít, és támogat téged.

Újabb évet kezdünk – új magot kell vetned,
szíved érzéseit kell mindig követned!
Nehogy más mondja meg, mi neked a fontos,
mert ugyanúgy birka, minden főkolompos –
csak Ő elfogadja a Júdás fizetséget,
ami igaz lelket eltaszít, megéget.
Engedd, hogy utadon a szíved vezessen,
s engedd meg szívednek, hogy mindenkit szeressen!

Csak a szeretet az, – egyszer tán belátod,
ami jobbá tehet egy elvadult világot.
Legyen minden nap az első gondolatod,
hogy kedves mosolyod másoknak od’adod,
s úgy szereted magad, ahogy mástól várod,
s hidd az álmaidat idén megtalálod.
Mert tudd, – a szeretet, – a teremtés titka,
szabad madárrá válsz, s nem gátol kalitka.

Aki másképp hiszi, az szerintem téved!
Teremts szeretettel, s legyen boldog éved!”

 

2020. első szentmiséje: január 1.18 óra

Aranyosi Ervin: Újévi szonett

Minden Új év, csak egy újabb lépés
utadon mit itt jársz, lent a Földön.
Kísérjen öröm, és ne legyen kísértés,
láss át a jövőt még takaró ködön!
Keresd, kutasd, hogy mi is a te célod,
s az utazásod élvezd végig közben,
ne csak kívülállóként, teljesen legyél ott!
Lelked hadd fürödjön a tiszta, néma csöndben!
Álmaidat váltsd fényesen valóra,
használd hozzá élő képzeleted!
Legyen boldog minden megélt perc, s óra,
mit Teremtőd a léthez megadott neked!
Ha utadon majd a szeretet vezérel,
meglásd, a célhoz könnyen, repülve érsz el.

 

2020. január 6. vasárnap

VÍZKERESZT ÜNNEPE

Január 6. – Vízkereszt avagy háromkirályok napja

„Három királyok elindulának,
Aranyat, tömjént, mirhát osztogatának.
Örvendezzünk és vigadjunk,
Új királynak hálát adjunk!
Jézusnak ajánljuk!”

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja.

Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban.

Ezzel a nappal megkezdődik a farsang. Mivel a parasztság ekkor ért rá szórakozni, mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott a vigadozásra . Amikor beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka, véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt s figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.

Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt is, de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. Falun-városon hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát. Városon nem túl dicső véget ér az addig becsben tartott fa : kidobálják a kuka mellé. Ez is tanít valamire, de talán akad ennél okosabb tanítás is. Falun elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.

Az ünnephez sok-sok hiedelem és szokás kapcsolódik:

Van ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály járás, néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.

A háromkirályjárás legfontosabb motívuma a csillagének:

Háromkirályok napját,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vígadozó versekkel!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.

Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehembe találják,
Kis Jézust körülállják.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.

Királyok ajándékát:
Aranyat, tömjént, mirhát
Viszünk mi is Urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!

Kérjük a szép Szűzanyát:
Kérje értünk szent Fiát,
Hogy békességben tartson,
Ellenség, hogy ne ártson.
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad!

E nap a házszentelés időpontja is:

A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy más néven KOLEDÁRA már Mátyás király idejéből is van adat Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, Az egyház meg a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát, miegymást.

Időjósló nap is:

Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve. Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalódtak magukat.

 

Február

Február 9. , vasárnap -Szentmise

 

 
2003. február 11.-Betegek Világnapja

Szentatyánk II. János Pál pápa 1992-ben elrendelte, hogy február 11-e legyen a Betegek Világnapja. Az ellene elkövetett merényletet követően egyre inkább megtapasztalta a betegség keresztjét, s különös együttérzéssel fordul a betegekhez.

XIII. Leó pápa 1886-ban Istenes Szent Jánost a betegek égi patrónusává avatta.

XI. Pius pápa 1930-ban a betegápolók mennyei pártfogójává tette Istenes Szent Jánost.

Istenes Szent János 1537-ben a spanyolországi Granadában kórházat létesített, majd szellemi öröksége folytatására megalakult az Irgalmas Testvérek közössége, akik a mai napig az Irgalmas Rend keretében végzik áldásos tevékenységüket. Szerzetesi fogadalomra épülő életük célkitűzése a betegek gyógyítása, ápolása. Szolgálatukban az embermentő Jézus Krisztusra hivatkoznak: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bővebben legyen”. (Jn.10,10)

Ez a bővebben a teljesebb életet jelenti, ami mai fogalommal élve nem más, mint az életminőség, vagyis a testi, lelki, szellemi jól-lét foka. (nem tévesztendő össze a jóléttel, amelyre olyan nagyon vágyakozunk.)

A teljes életet élő ember az egésznek (közösségnek) élő és éltető része (tagja). A magyar nyelv egyedül álló módon fejezi ki ezt az életminőséget; az ilyen ember egészséges.

A betegség okán a testi, lelki, szellemi jól-létben támad zavar. Ez nem csak testi betegséget jelent, hanem ennek velejárója a szegénység is. Ez együttesen az ember nyomorúsága.

Jézus korában ezeket az embereket kirekesztették. Ezzel azt akarták kifejezni, hogy nem tartoznak az egészt jelentő közösséghez, nem egészségesek.

Jézus küldetése, – Aki orvos, Aki az emberiség tanítómestere, Aki a teremtett világ főpapja, találkozik a betegekkel, az élet értelmét keresőkkel, s azokkal, akiket semmibe vettek – hogy meggyógyítsa, az élet értelmére megtanítsa és a semmibe vettek ember voltát igazolja. Így lesz az ember újra a közösség élő tagja ..

Az orvos Jézus mondja: „nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek”. (Mk 2,17)

A tanító Jézus szíve könyörül az emberen: „látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte tanítani őket. (Mk.6,34)

Jézus, a pap mondja: „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket” (Mt.9.13) „Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon másoknak és odaadja az életét váltságul sokakért.” (Mt.20,28)

A meggyógyított, az igazságra elvezetett, Krisztus áldozata által megmentett emberek visszakerülnek a közösségbe s helyre áll a rend. Ez a folyamat a megváltás műve, az EGÉSZ-nek a titka, ami azokból épül fel, akik EGÉSZSÉGESEK.

A Bethesda fürdőnél az éltető víz mozdulására 38 éve várakozó ember tragédiája: „nincs emberem”. S arra jött Jézus, s találkozott vele: „kelj föl, fogd az ágyadat és menj. Az ember azon nyomban meggyógyult, felvette ágyát és elindult.” (Jn.5.)

A rablók kezébe került ember félholtan feküdt az út szélen. Elkerülték az emberek, talán az emberi tekintetek is. S arra jött egy ember, azóta így ismerjük: az irgalmas szamaritánus. Megállt, odament hozzá, sebeit bekötözte, feltette teherhordó állatára és elvitte egy fogadóba és ápolta. (Lk.10.)

A bénán született koldus Jeruzsálemben a templom Ékes-kapujánál üldögélt néhány fillér reményében. Talán gyűltek is a fillérek a megélhetésre. S arra jött Péter és János apostol: „ Nézz ránk !” S Péter ezt mondta neki: „ aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében állj fel és járj! Jobb kezénél fogva felsegítette. „ (Ap.Csel 3.)

Az evangélium tanítását ismerve nem kis együgyűség kell ahhoz, hogy valaki a megoldást, a gyógyulást a technika fejlődésétől, árbefagyasztó vagy éppen pénzt rendelkezésre bocsátó intézkedésektől, politikai rendszerváltozásoktól várja.

Gyógyulás ott történik, ahol az emberek, orvosok, tanárok, papok Jézus egyszerű jóságát gyakorolják, vagyis találkoznak a betegekkel, az igazságot keresőkkel, s azokkal, akik bűneik terhét hurcolják.

 

Hamvazószerda február 26.

ADY ENDRE – HAMVAZÓSZERDÁN
Meghajtom bűnbánón fejem
S mit rég’ tevék, imádkozom.
Általnyilallik lelkemen
Egy rég’ nem érzett fájdalom.
Egy rég’ nem érzett fájdalom
Imára szólit engemet,
Hisz’ örömtől imádkoznom
Oly régen-régen nem lehet.

Ez a nap már rég’ az én napom,
Ez a bánat régi, régi kincsem,
Nem a bűnbánásra alkalom,
De örök lelkiharc, örök Isten!
Nem az örömnapoknak álmát
Siratom némán, könnytelen szemekkel,
Hanem lelkem borongó árnyát,
Kisértő, rémes szellemekkel…

Ejh! hagyjuk a sirást,
Sírjon, kit bűne sírni késztet,
Pohár csendüljön, ébredjen a szív:
Ma ünnepel halál, enyészet…
Ma zokogástól hangos a templom,
Könny a szemekben, hamu a fejen, –
Dalra fel, míg mások zokognak,
Ez a nap az én régi ünnepem!…

 

SZENT 40 NAP – 2020/1.

A Húsvétot megelőző 40 napos böjt idején számtalan formában tehetünk valamit azért, hogy kicsit lelassuljunk és megnyugodjunk, a belső hangunkra és az Isten jelenlétére hangolódjunk. 40 napon át apró lépésekkel egyre közelebb juthatunk a lelki készségnek ahhoz az állapotához, amelyben fogékonyabbak lehetünk az isteni mibenlét megismerésére és életünkbe való befogadására. 40 apró mozdulat, amit a tisztulásunk érdekében megtehetünk.

Az út elején azt kérem tőletek, hogy megfogalmazzátok magatok számára, hogy jelenleg hol vagytok, s hova szeretnétek eljutni a 40 nap alatt, milyen változást szeretnétek elérni, mert a további napok ‘fogadalmai’ mind-mind azt kell majd szolgálják, hogy ezt a célt elérjétek!

A cél meghatározásához most tükörbe kell néznünk!

Hamvazó szerdával kezdődik meg a böjt 40 napos megtisztulási időszaka, amikor visszaemlékezünk eredetünkre, szembenézünk önmagunkkal azon a tükrön keresztül, hogy merre is kéne tartanunk, hogy mi is a küldetésünk, hogy merre is van a “toronyiránt”, amit sokszor szem elől tévesztünk.

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, a megtisztulás vágyának.

„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel!”

Nézzétek meg jól a képet, és az érkező gondolatokat, érzeteket vessétek össze a böjti célmeghatározással, és a mai nap figyelmeztetésével:

„Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”

A SZENT 40 NAP belső utazás indító szava: CÉlkitŰzÉs  

 

inbound1803861738 

 

 

Március 

 

Március – Böjtmás hava – tavaszelő?

Márciust a magyar népi kalendárium böjtmás havának nevezi, az elnevezés a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Tavaszelő, kikelet hava.

A meteorológusok tavaszelőként tartják számon. Rovásírásos emlékeinkben mint kikelet hava szerepel, a régi magyar katolikus naptár böjtmás havaként említi. A régi rómaiaknál az év első hónapja volt; márciust a hadba vonulás időszakának is tartották, így lett a harcias természetű Mars isten a hónap névadója.

Március régi magyar neve böjtmás hava: a húsvét előtti nagyböjt legnagyobb része legtöbbször erre a hónapra esik. A nagyböjti időszak megtartása a VII. századtól vált szokássá, II. Orbán pápa rendelkezése folytán. Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A húshagyó keddet követő nap, hamvazószerda, a nagyböjt kezdete – minthogy húsvét mozgó ünnep – egyes években március 10-ére is eshet.

Húsvét legkorábban március 22- ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. Mint ismeretes, a húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is – így a nagyhete t megkezdő virágvasárnap a barkaszenteléssel.

A március tizenkettedikére eső Gergely-nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A jeles naphoz kötődő népszokás a Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt: a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. E napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához termés- és időjárásjóslás is kapcsolódott: „ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.”

Az egymást követő Sándor, József és Benedek-napokhoz kapcsolódó megfigyelés szerint: „Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!” A három jeles nap közül szokásokban talán leggazdagabb 19-e, a gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek ünnepe. E napon érkeznek a fecskék. „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Március 21-én a bencés rendet alapító Szent Benedeket ünnepeljük.

A csillagászati tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, a néphagyomány mégis 24-ére, „harmatszedés napjára” teszi az igazi tavasz kezdetét. E napon bizonyos tájegységeken kovászba keverték a hajnali harmatot.

Március huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja; Jézus Krisztus fogantatásának ünnepnapjaként tartja számon a katolikus egyház. December 25-éig, Jézus születésnapjáig éppen kilenc hónap telik el gyümölcsoltótól. A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés, a fák oltására, szemzésére.

Ha nap süt a rétre
a rét közepére
gyerünk, gyerekek, csapatostól.
Hozzuk ki a labdát,
rakjunk güzü-csapdát,
csattogjon a csillagos ostor.

(Weöres Sándor: Ha nap süt a rétre, részlet)

Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja. Nem véletlen a hónap régi magyar elnevezése, kikelet hava. Végre megérkezik a földművesek által is olyannyira várt tavasz, elkezdődhetnek a kinti munkák: a férfiak szántanak-vetnek, az asszonyok hagymát, borsót, répát, zöldséget, palántának való magokat veteményezhetnek végre. A méhészek kiviszik a méheket, a gazdák kiterelik az állatokat, elkezdődnek a tavaszi nagytakarítások és a szövések-fonások. Vége a télnek: emberek és állatok kimozdulhatnak a szabadba. Kikelet…

A tavaszelő még változékony időjárásához számos népi megfigyelés kapcsolódik:

„március, ha nedves, gazdának nem kedvez”; „valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben”; „ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”; „fú és havaz, úgy lesz tavasz”; „tavaszbúza ravasz búza”; „ha január meleg volt, március hideg”; „száraz március szép májust jövendöl”; „ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolban rekednek”; „ha dörög Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz”; „amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban”; „éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak”; „ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik”; A tizedikére eső Ildikó napja még hosszú hideggel fenyeget: „ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy”.

 

Március 15. Nemzeti Ünnep

1848

 Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet! (Petőfi)

 

világ népei imádkozzatok inbound1669290893

inbound1314755347

Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban – Az MKPK közleménye

HAZAI – 2020. március 17., kedd | 10:32     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a rájuk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve a koronavírus-járvány Magyarországon való megjelenése miatt meghirdetett veszélyhelyzetben visszavonásig a következő rendelkezéseket lépteti életbe, hacsak az illetékes megyéspüspök másként nem rendelkezik.

1. A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. Mégis felelősen és körültekintően kell eljárni, ezért a nyilvános liturgia 2020. március 22., nagyböjt 4. vasárnapjától a templomokban szünetel. Egyetlen kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, röviden kell megtartani.

2. A paptestvéreket kérjük, hogy továbbra is tartsanak templomainkban vagy megfelelő kápolnában szentmiséket, tanúságot téve arról, amit a Katolikus Egyház Katekizmusa is tanít, hogy az Eucharisztia az Egyház életének középpontja (KEK 1343.). A már felvett miseszándékok így, sine populo módon engedélyezetten elvégezhetők vagy az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők (CIC 1309. k.). A híveket pedig arra bátorítjuk, hogy otthonról kapcsolódjanak be a szent cselekménybe, ezzel is kifejezve, hogy minden szentmisében az egész Egyház egyesül Krisztus áldozatával (KEK 1369.).

3. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.). Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai megadják.

4. A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken tájékoztatást adunk.

5. A betegellátás és a gyóntatás és a rendkívüli áldoztatás tekintetében is mindenben kövessük az állami járványügyi előírásokat. A rendkívüli helyzetre való tekintettel – szintén visszavonásig, azonnali hatállyal – lehetővé tesszük az általános feloldozás megadását (CIC 961–963. k.).

6. Oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben mindenben kövessük az állami előírásokat. A hatóságokkal mindenben működjünk együtt és legyünk figyelemmel az általuk adott általános irányelvekre.

7. A plébániai és a szerzetesközösségeket arra bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – szervezzék meg a folyamatos imát a járvány érintettjeiért.

Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.

A járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.

Budapest, 2020. március 17.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Forrás és fotó: MKPK Titkárság

Magyar Kurír

 

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke a járványügyi helyzetben, a további fertőzések elkerülése érdekében újabb – 2020. március 20-tól hatályba lépő, visszavonásig tartó – rendelkezéseket léptetett életbe

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke a járványügyi helyzetben, a további fertőzések elkerülése érdekében újabb – 2020. március 20-tól hatályba lépő, visszavonásig tartó – rendelkezéseket léptetett életbe     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A járvány szembesít bennünket létünk esetlegességével, kezünk alkotásainak törékenységével és múlandóságával, valamint azzal, hogy mindannyiunk élete Isten kezében van. Egészen bizonyos, nem az Ő büntetése ez a járvány, hiszen nem feledkezhetünk el arról, hogy Ő szerető mennyei Atyaként viseltetik irántunk mindenkor és mindenben. Most is gyermeki bizalommal és teljes reménységgel hagyatkozzunk Őrá és örök végzéseire.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezéseivel összhangban, a következőket rendelem el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a járványveszély idején.

A NYILVÁNOS LITURGIÁK

A nyilvános liturgiák (szentmisék, zsolozsmák, keresztutak, litániák, rózsafüzérek, megáldások, ünnepélyes házasságkötés) 2020. március 20-tól a rendelkezés visszavonásáig szünetel. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint egyházmegyénk területére felmentést adok a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (vö. CIC 87. k. 1. §., 1245. k.).
A már felvett miseszándékok a nép részvétele nélkül (sine populo) engedélyezetten elvégezhetők vagy az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők (CIC 1309. k.). Az Úr napjának megszentelése azonban továbbra is ugyanúgy parancs marad számukra. A Katekizmusban és az Egyházi Törvénykönyvben található irányelvek szerint (vö. KEK 2183 és CIC 1248. k. 2. §), ha valakinek súlyos okból lehetetlenné válik részvétele az eucharisztikus ünneplésen, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével (ajánljuk a mobil applikációt) vagy más imával – egyénileg vagy a családban, illetve az online és a közszolgálati televízióban elérhető miseközvetítésbe áhítatos lélekkel kapcsolódjon be, és végezzen lelki áldozást. A híveket arra bátorítjuk, hogy otthonról kapcsolódjanak be a szent cselekménybe. Vasárnaponként 11.30-kor a Debrecen TV is közvetít szentmisét a Szent Anna-székesegyházból, mely a DTV és az Egyházmegye YouTube oldalán is követhető.

LELKI SZENTÁLDOZÁS

A lelki szentáldozás (communio spiritualis) az áldozásnak az a módja, amikor fizikai módon nem tudja valaki magához venni az Oltáriszentséget, de lelkileg mégis elnyerheti a szentáldozás kegyelmeit. Fontos azonban tudni, hogy a lelki szentáldozásra ugyanúgy fel kell készülnie a hívőnek, mint egyébként a rendes szentáldozásra.

A lelkiáldozás imádságai:

Uram, Jézus Krisztus, hiszek Benned, imádlak Téged és szeretlek Téged teljes szívemből.
Bánom minden bűnömet, mert szeretnélek
magamhoz fogadni a szentáldozásban,
hogy Veled élhessek.
Jöjj hát, ó Jézus, legalább lélekben költözz a szívembe és végy lakást benne örökre!

A mi Urunk, Jézus Krisztus Teste
őrizzen meg engem az örök életre!
Köszöntelek, ó Jézus, az én szegény szívemben.
Neked adom magamat egészen.
Tied akarok lenni életemben és halálom után is. Ámen

 Vagy:
Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy
a legméltóságosabb Oltáriszentségben.
Mindennél jobban szeretlek és vágyom rá,
hogy a lelkembe fogadhassalak.

Mivel most nem tudlak
szentségi módon magamhoz venni,
jöjj, legalább lelki módon, a szívembe!
Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled!

A KERESZTSÉG SZENTSÉGE

Amennyiben a kiszolgáltatása szükséges, úgy történjen szűk körben (szülők és keresztszülők jelenléteével), betartva a higiéniai előírásokat.

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE

Amennyiben a kiszolgáltatása szükséges, úgy történjen szűk körben (= szülők és tanúk jelenléte), betartva a higiéniai előírásokat.

A BŰNBOCSÁNAT SZENTSÉGE

Szentgyónást telefonon vagy online nem lehet végezni. Rendes körülmények között a súlyos bűnök megbocsátása csakis a bűnbocsánat szentségében lehetséges. Tekintettel azonban a rendkívüli járványügyi helyzetre – szintén visszavonásig, azonnali hatállyal – lehetővé teszem az általános feloldozás megadását (vö. CIC 961–963. k.).
Az általános feloldozás menete:
Az általános feloldozásban részesülni kívánókat – ilyen cselekményre alkalmasak lehetnek például a hatósági rendelkezésekkel összhangban végzett utolsó nyilvános liturgiák – figyelmeztetni kell arra, hogy készüljenek fel kellő lelkülettel, azaz őszintén bánják meg elkövetett bűneiket, legyen meg bennük az erős elhatározás a bűnök elkerülésére, az esetleg okozott botrány vagy kár jóvátételére és az a komoly szándék, hogy mielőbb egyenként is megvallják súlyos bűneiket, melyeket az általános feloldozás alkalmával meggyónni nem tudnak. Kapjanak végül mindnyájan valamilyen elégtételt, amit egyéni buzgóságból meg is tetézhetnek.

TEMETÉS

A temetés egyszerű formában és röviden tartandó meg a sírnál, a ravatalozó mellőzésével.

ÜNNEPEK

Az elsőáldozást, a bérmálkozást, templomok búcsú ünnepét halasszuk el a járvány megszűnése utáni időszakra.

 

Imával esedezzünk napról napra az élő Istenhez a járvány megszűnéséért és minden érintettjéért. Az alábbi imádságokat ajánlom ezekben a nehéz napokban.

SZENT II. JÁNOS PÁL IMÁJA

Lábaidhoz térdelek, oh Keresztrefeszített Jézus,
imádlak Téged és hálát adok Néked az életemért.
Te letörlöd a könnyeimet, támaszom vagy nehéz pillanataimban,
meghallgatod a panaszomat és elfogadod a tiéddel együtt, az én fájdalmamat is.
Ismered a fáradt szívemet, mely boldogan szeret téged
és elfogadtatod velem az élet nehézségeit.
Sokszor nem gondolok a te fájdalmadra és csak a magam fájdalmát tárom Eléd.
Te mégis rám teszed a kezed és megvigasztalsz engem,
sebeimet meggyógyítod a szereteteddel.
Karjaidba veszel és így megérezteted velem izzó szeretetedet.
Most is kopogtatok a szíveden és kegyelmet kérek Tőled:
Hallgass meg engem, oh Uram, ha kérésem egyezik az akaratoddal!
Keresztrefeszített Jézus, melletted ott van a te Anyád,
fogadjátok be az összes szenvedőt és legyetek számukra vigasztalás és reménység!
Ámen!

FERENC PÁPA FELAJÁNLÓ IMÁJA

Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon.
Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában.
Római nép Üdvössége, te tudod, mire van szükségünk, és biztosak vagyunk, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy mint a galileai Kánában visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után.
Isteni Szeretet anyja, segíts, hogy felismerjük és elfogadjuk az Atya akaratát, és megtegyük, amit Jézus mond majd nekünk, aki magára vette szenvedéseinket és fájdalmunkat, hogy a kereszt által elvezessen bennünket a feltámadás örömére. Ámen.
Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó, dicsőséges és áldott Szűz!

ERDŐ PÉTER BÍBOROS, PRÍMÁS IMÁDSÁGA

Mindenható Urunk, atyáink Istene!
Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk.
Köszönjük, hogy egyénileg és közösségben is harcolhatunk megmaradásunkért és azért, hogy életünk egyre szebb és tartalmasabb legyen. De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.
Amikor olyan természeti csapások érnek minket, amelyek ellen a magunk erejéből teljesen biztos védelmet még nem találunk, átéljük, hogy végül is mindig a te kezedben van az életünk.
Alázattal kérünk, segítsd a tudomány embereit, hogy mielőbb megtalálják a mostani járvány ellenszerét! Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz. Adj irgalmat és örök nyugodalmat a betegségben elhunytaknak, adj a betegeknek gyógyulást, az orvosoknak és az egészségügy munkatársainak erőt és áldást bátor helytállásukhoz. Erősítsd bennünk a hitet, a bizalmat és a segítő szeretetet, hogy megadhassunk minden lelki és testi segítséget beteg embertársainknak és a gyászoló vagy aggódó hozzátartozóknak. Add, hogy felelős viselkedésünkkel mi is hozzájáruljunk a betegség terjedésének elkerüléséhez.
Bocsásd meg, Urunk, minden bűnünket, amit gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövettünk!
Szentháromság, Egy Isten, irgalmazz nekünk!
Boldogságos Szűz Mária, Betegek Gyógyítója, könyörögj értünk! Ámen.

ANGELO BAGNASCO ÉS JEAN-CLAUDE HOLLERICH SJ BÍBOROS ÉRSEKEK KÖZÖS IMÁDSÁGA

Istenünk, Atyánk, világ Teremtője, aki mindenható és irgalmas vagy, aki irántunk való szeretetből küldted el Fiadat a világba, hogy lelkünk és testünk gyógyítója legyen, tekints gyermekeidre, akik Európa és a világ számos részén ezekben a nehéz, zűrzavar- és aggodalomkeltő időkben Hozzád fordulnak, mert erőre, megszabadításra és megnyugvásra van szükségük.
Szabadíts meg minket a betegségtől és a félelemtől, gyógyítsd meg a betegeinket, adj vigasztalást a családjaiknak, bölcsességet a döntéshozóknak, erőt és jutalmat az orvosoknak, ápolóknak és önkénteseknek, és örök életet az elhunytaknak. Ne hagyj el minket a megpróbáltatás idején, de szabadíts meg minden rossztól.
Kérünk Téged, aki a egyszülött Fiaddal és Szentlelkeddel együtt élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.
Mária, egészség és remény anyja, könyörögj érettünk!

 

JÁRVÁNYBAN SEGÍTŐ SZENTEK KÖZBENJÁRÁSÁT KÉRŐ IMÁDSÁG

Szent Sebestyén, könyörögj értünk!
Római Szent Franciska, könyörögj értünk!
Szent Rókus, könyörögj értünk!
Szent Rozália, könyörögj értünk!
Borromeo Szent Károly, könyörögj értünk!
Gonzága Szent Alajos, könyörögj értünk!

Könyörgés

Szent Isten, szent erős Isten, szent halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk!
Éhínségtől, járványtól, tűzvésztől és háborútól ments meg, Uram, minket!
A hirtelen és készületlen haláltól ments meg, Uram, minket!
Mi bűnösök kérünk téged: hallgass meg minket, Urunk! Ámen!

 

Öröm-hír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

 

Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

KULTÚRA – 2020. március 18., szerda | 20:48     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szent Józsefre, az egyetemes Egyház védőszentjére, a keresztény házasságok és családok, munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, üldözöttek és a jó halál védőszentjére emlékezünk főünnepén, március 19-én.

Szent József valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi nem maradtak meg, sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.

Guido Reni: Szent József (17. század)

Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket.

Gaetano Gandolfi: Szent József álma (1790)

Néhányan ezt a szentírási részt második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében az isteni tervekről szóló megnyilatkozás éjjel zajlott, álmában. Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka hozta meg. Úgy tűnik azonban, hogy nem pusztán a napszakról van szó. Az éjszaka jelentése abban az időben egyet jelentett a gonosz erők tevékenységével és a kísértések rendkívüli aktivitásával. Az éjszaka tehát József kétségekkel teli lelkiállapotára is utal. Lemondani saját álmairól és a legtisztább asszonnyal együtt élni teljes önmegtartóztatásban nem lehetett könnyű döntés Józsefnek. Amikor azonban elfogadta Isten akaratát, végig kitartott küldetése mellett, otthont adott Jézusnak, és gondoskodott Máriáról.

Mindkét gyermekségtörténet úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll Jézus életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.

Carlo Maratti: A Szent Család (17. század)

József kapcsolata Jézussal egyedülálló volt. József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. És Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. Az angyal álomban világosította föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adnia Mária fiának. József helyzetét Jézussal szemben Isten határozta meg. József és Jézus kapcsolata egyedül Istentől származott.

Józsefnek nagy üdvtörténeti szerep jutott. Az ő közvetítésével lépett kapcsolatba üdvtörténetileg Jézus az Ószövetséggel, róla szállt át az ábrahámi és dávidi örökség. Jézus átvette Józseftől ezt az örökséget, amennyiben ő lett az ószövetségi üdvrend beteljesedése. Máté genealógiájából kitűnik ez. 

Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk Józsefről az evangéliumban (vö. Lk 2,42). Amikor a názáreti „ács fia” elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet. Akkor már egyébként valószínűleg nem élt. Ilyen közel lévén a Megváltóhoz, csendben élte le életét, „hallgató szentként” nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.

Giuseppe Maria Crespi: Szent József halála (1712 körül)

A nyugati egyház naptárainak tanúsága szerint a 10. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.

Mindenható Istenünk, Te Szent József hűséges gondviselésére bíztad megváltásunk kezdetének titkait. Add, kérünk, hogy Egyházad az ő közbenjáró segítségével szüntelenül folytassa és teljesítse az üdvösség szent művét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

* * *

A katolikus vidékeken József napja tavaszkezdetnek számít. Azok a szegediek, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával, azt mondták tréfásan: „Nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő.” Más mondás szerint: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.”

Az ország sok vidékén ezen a napon eresztették ki először a méhrajokat. Göcsejben a gazda e napon nem ment el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.

Források
Diós István: A szentek élete
Arkadiusz Nocoń: A hét szentje című sorozat – Vatikáni Rádió
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.

Magyar Kurír

 

MA SZENT JÓZSEF A BOLDOGSÁGOS SZŰZ JEGYESÉNEK ÜNNEPE VAN.
ÚTRAVALÓ

“Szent Józsefet mint Jézus nevelõapját ismerjük az evangéliumokból, aki minden mozzanatával Jézusra mutat, õrá tereli a figyelmet. A katolikus hagyomány a családi otthonok védõszentjének tartja. Az ikonográfia több módon mutatja be,
gyakran kezében liliomot tartó férfi alakjában. A liliom a
tisztaságnak, a szüzességnek a jelképe. Láthatjuk õt a Szent
Család körében is. Középen a gyermek Jézus általában fehér
ruhát visel, József jobbján a Boldogságos Szûz, akinek a ruházata jelzi az isteni kiválasztottságot. Hosszú ruhája gyakran piros vagy vörös, ezt borítja be hátulról a kék színû palást. A piros az emberségre, a kék pedig az Isten általi kiválasztottságra utal. József öltözete is követi a teológiai mondanivalót. A barna vagy zöld alsóruhára jobb vállán átvetett
palást kerül. Az elmúlt kétezer év sokféle Szent József-ábrázolásának aligha sikerült kibontani azt a titkot, ami Krisztus születésével és gyermekségével kapcsolatban nevelõapjára, Szent Józsefre, valamint az Istenszülõre árad. “(Adorémusz)

Könyörgés
Mindenható Istenünk, te Szent József hûséges gondviselésére
bíztad megváltásunk kezdetének titkait. Add, kérünk, hogy
Egyházad az õ közbenjáró segítségével szüntelenül folytassa és
teljesítse az üdvösség szent mûvét. A mi Urunk, Jézus Krisztus,
a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. – Ámen.

Ima
Ó, Szent József, ki oly nagy és erős védelmezőnk vagy, és kérésed oly gyorsan jut el Isten trónja elé, eléd helyezem minden aggodalmamat és kívánságomat.

Ó, Szent József, támogass hathatós közbenjárásoddal, és kérd isteni Fiadtól, áldjon meg engem minden lelki ajándékkal, Krisztus, a mi Urunk által, hogy mennyei segítségedben részesedvén hálát és hódolatot adhassak a legszeretőbb Édesapának.

Ó, Szent József, soha nem unom meg szemlélni, ahogy Jézus alszik a karodban; közeledni sem merek, amíg Ő alszik a szíveden. Helyettem is öleld át szorosan, adj egy csókot a fejére a nevemben, és kérd meg, hogy viszonozza a csókot, amikor majd utolsót lélegzem. Szent József, haldoklók védőszentje, imádkozz értem! Ámen.

 

 

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe – Urunk születésének hírüladása

“Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál,
Ki mindenkor szépen úgy virágoztál,
Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél,
Imádd Jézust értünk, akit te szültél!
Szép liliomszál, szüzek virága,
Könyörögj érettünk, Istennek anyja!
Ó, mely ékes vagy, Mária, bűnösöknek szószólója!”

(Erdélyi Mária ének)

☀️🌷 🐬
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
márcus 25. A valódi magyar nőnap! 🌷

A magyar hagyományban már nagyon régóta van a nőknek jeles napjuk, amelyen virággal köszöntjük őket.
Ez a nap egyszerre a nők, az anyák és a termékenység ünnepe.
Ezen a napon köszöntsük hát a lányokat, asszonyokat, édesanyákat!
A magyar mitológiában Boldogasszony ősi anyaistennő, a születést segítő lény neve.
A “nemzetközi nőnap” március 8.-án van, ami nem a nők, hanem a női egyenjogúsági mozgalom emléknapja.
Politikai ünnep.
Az ünnepet magát az Egyesült Államokban találták ki a XIX. század végén.
Évenkénti megtartását az I. Kommunista Internacionálé rendelte el.
A március 8-i dátum arra a nőtüntetésre emlékeztet, amely ezen a napon zajlott 1917-ben, Oroszországban, és aminek hatására II. Miklós cár lemondott és Kerenszkij került hatalomra. Magyarországi ünneplését 1948-ban Rákosi Mátyás rendelte el, és tette egyúttal kötelezővé.
Ezen a napon, március 25-én köszöntsük hát a lányokat, asszonyokat, édesanyákat, és felejtsük el végre a kényszerrel elrendelt, szovjet mintájú “nemzetközi nőnapot”.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának ünnepe.

Az év legjelentősebb Mária-ünnepe.

Az örömhírvivés ünnepe ez.
Gábriel arkangyal megjelent Máriának és megkérdezte tőle: akar-e Isten fiának édesanyja lenni.
Azzal a pillanattal, amikor Mária kimondta:
“Legyen nekem a te igéd szerint!”, megkezdődik a Megváltás.
A Fiúisten emberré lesz.
Gábriel arkangyal ünnepe (március 24.),
3 nappal van a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után,
és ekkor történik a szellemi megfoganás.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.) Jézus fogantatásának ünnepe,
Ki testet ölt Karácsonyra.
Gábriel arkangyal ünnepe (március 24.) érlelődik meg 9 hónapra rá, a téli napfordulóra (dec. 21.) és december 24.-re, Karácsonyra, a Fény Újjászületésének Ünnepére.
Olyan körülmények között születik meg a Fény, mikor a legsanyarúbbak a körülmények, a legsötétebbek a napok, a legkevesebb a fény.

Így ír minderről Lukács atya: “A magyar nő mindig a Boldogasszonyban látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását.
Európa népeinél pedig szinte közmondásszerű lett a ‘lovagias magyar nép’ elnevezés.
A lovagoknak éppen az volt egyik vállalt főtulajdonságuk, a Nőtisztelet.
A férfi az erő, a nő a szív.
És ezen az egységen a Boldogasszony őrködik.”
Ahogy a vad alanyba beoltják a nemes oltó ágat, az Isten Fia ugyanígy oltotta be magát az emberiség vad fájába, hogy azt megnemesítse.
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja, tehát e nap a legalkalmasabb a fák oltására, szemzésére. a
TEREMTŐ TÖRVÉNYEIRE ÉPÜLNEK,
s ami nagyban, az kicsiben is igaz elven Jézus Urunk RÁ világított személyes példájával
ÍZ-TEN TÖRVÉNYÉRE
amikor tanítóként járt a földön közöttünk.
Ezért fontos az Ő tanításait szemelött tartani, mert Ő az az utolsó ÉLŐ tanító amire az emberiség élőszóból emlékezik (előtte is jártak évezredekkel korábban akik a tudást felfrissítették a földön) így tudunk párhuzamot vonni a
FENT és a LENT, valamint a NAGYBAN és ugyan az KICSIBEN
között.
Így meg is kapjuk + az ősi jelet, amely a világban számos helyen megtalálható, így egyházunk életét is e jel meghatározza.
Őseink Által ránk ruházott jogait, kötelezettségeit önként vállalnunk kell.
Nézzük a párhuzamot és az ÍZTEN példamutatását;
Keleten és Európában, március 25. Kicsiben a gyümölcsfák beoltásának az ideje. (A jó gazda ezen a napon oltja be gyümölcsfáit, együtt munkálkodik az ÍZTENnel, így áldás van a munkáján.)
Nagyban a Természetben,
NAPATYÁCSKA,
itt oltja be éltető fényével
FÖLDANYÁCSKÁT,
majd ez után indul az élet fejlődése itt lenn a földben.
Kicsiben az ANYAMÉHBEN MEGFOGANT GYERMEK.
JÉZUS URUNK fogantatása példa arra, hogy
E SZENT NAPON FOGANTATOTT “DOLGOK” KÜLÖNÖSEN ÉGI ÁLDÁSBAN RÉSZESÜLNEK.
Jézus Urunk születése, így esik egybe a
FÉNY SZÜLETÉSÉNEK ÖRÖMÜNNEPÉVEL DECEMBER 21.
amely szintén példamutatás, az Égiekkel való együtt munkálkodásának gyümölcse égi ajándék a föld EMBERÉNEK.
Minden népnek ahhoz, hogy boldog életet élhessen itt a földön, vissza kell térnie a
TERMÉSZETTEL VALÓ EGYÜTTÉLÉS TÖRVÉNYÉHEZ!
(forrás: Domonyi Károly)

 

 

Virágvasárnap a Nagyhét ünnepélyes megnyitása

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21, 8). A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja: „Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.”

Ez a vasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában és hallhatjuk Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be. Ezáltal hozva el a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja minden hívőben.

Nagycsütörtök az Oltáriszentség és a papság alapításának ünnepe

 

Nagycsütörtök napján két liturgikus ünneplést is tart a Katolikus Egyház, külön megemlékezve a papság (egyházi rend) és az Eucharisztia (Oltáriszentség) megalapításáról.

Délelőtt hagyományosan olajszentelési szentmisét vagy másnéven krizmaszentelési szentmisét tartanak a főpásztorok a papság tagjaival együtt az egyházmegyék székesegyházaiban. Ekkor szentelik meg a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát (olivaolaj és balzsam megszentelt keverékét). A szentmisén az evangélium elhangzása után újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit, kifejezve ezáltal közösségét a főpásztorral és az Egyházzal. Az idei esztendőben hazánk számos székesegyházában ezt a szentmisét egy későbbi időpontban vagy csak zárt körben tartják meg.

Az esti liturgia az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását tárja elénk, a szenvedéstörténet kezdetét. Az utolsó vacsora az első szentmise, és az Oltáriszentség alapításának az ünnepe, arra a jézusi parancsra emlékezünk, hogy „szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” – egy olyan tanítás ez, amelynek szolidaritásra és összetartásra vonatkozó üzenete e napokban különösen is időszerű.

Az ószövetségi olvasmány (Kiv 12,1–8.11–14) felidézi az egyiptomi kivonulás éjszakáját. A zsidó peszah, a húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe. A szentlecke (1Kor 11,23–26) az utolsó vacsora termét jeleníti meg, ahogy Jézus a tanítványainak ezt mondja: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem…” Jézus saját testét és vérét hagyja ránk, hogy lelkünket táplálja, vére által megszabaduljunk a bűntől és az örök haláltól.

A nagycsütörtöki evangélium (Jn 13,1–15) a lábmosás szertartását tárja elénk, azt a jelképes cselekedetet, ahogyan Jézus, az Úr és Mester a legalantasabb munkát vállalva mosta meg a tanítványok lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. A nyilvános szentmisén az evangélium elhangzása után ennek emlékére a püspök vagy a pap megmossa az arra kiválasztott emberek lábát.

Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér – ezért van a pap fehér miseruhában –, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt. A „Dicsőség”-re minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, majd a „Glória” után elnémulnak nagyszombat estig. A mély gyász jeléül ezután csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek” és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, ahogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jelét adja.

A szentmise részeként az áldozás után az Oltáriszentséget a pap a templomon át elviszi őrzése helyére, egy mellékoltárhoz vagy egy kápolna tabernákulumába. Ez a cselekedet Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Ezután történik az oltárfosztás, amikor is eltávolítanak az oltárról minden díszt, beleértve az oltárterítőt is, emlékeztetve minket Jézus elfogatására és a passió kezdetére. A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat.

Sajnálatos módon idén ez a liturgia is módosul. Az utolsó vacsora emlékmiséjének végén elmarad az Oltáriszentség átvitele, és azt továbbra is a tabernákulumban kell őrizni. Kivételesen minden pap engedélyt kap arra, hogy megfelelő helyen, ezen a napon nép nélkül is misét (magánmisét) celebráljon.

Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke április 9-én, nagycsütörtökön 10 órakor mutat be krizmaszentelési szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, amelyet a Duna Televízió közvetít.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

 

Nagypéntek

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja

KULTÚRA – 2020. április 9., csütörtök | 20:24 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb ünnepe: Jézus kínszenvedésének, halálának és sírba tételének napja. Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán.

Az egyházi év legmegrendültebb liturgiáját ünnepeljük nagypénteken.

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.

A liturgia színe már előre jelzi a szenvedéstörténetet. A piros szín a vértanúság, a mártírság, a szenvedés színe. A pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz, majd leborul az oltár előtt. A pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.

Az igeliturgia olvasmányai Jézus szenvedésének titkáról szólnak. Az ószövetségi olvasmány Izajás próféta könyvéből hangzik el (Iz 52,13–53,12): az Úr szolgájának sorsáról, az Igaz szenvedéséről szól, akinek áldozatát Isten elfogadta. A szenvedő szolga az ószövetségi Üdvösségközvetítő, a Messiás előképe. A szentleckében Krisztus mint az új szövetség igaz és tökéletes főpapja jelenik meg előttünk (Zsid 4,14–16; 5,7–9). Ezután hangzik el a passió. A János-evangélium (Jn 18,1–19,42) drámai módon idézi fel Krisztus kínszenvedését, halálát és sírba tételét.

A szentbeszéd után az egyetemes könyörgések következnek, amikor – lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk az Anyaszentegyházért, a pápáért, a papságért, a hívekért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az Egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért. A tíz könyörgés után idén a járvány miatt külön egy tizenegyedik könyörgést iktatott be az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, amelyben megemlékeznek mindazokról, akik gyászolnak, a betegekről és a halottakról. Ez a könyörgés magyarul így hangzik:

A járványban megbetegedettekért, az elhunytakért,
és a szeretteiket elvesztőkért is imádkozzunk, testvérek,
hogy megtapasztalhassa a keresztény nép:
– életünkben és halálunkban egyaránt mellettünk áll Krisztus,
a Mindenség Királya.
Csendben imádkoznak, majd a pap folytatja:
Mindenható, örök Isten, tekints kegyesen aggodalmunkra,
könnyítsd meg gyermekeid terhét,
fogadd országodba az elhunytakat
és erősítsd meg gyenge hitünket,
ahogy megerősítetted Szent Fiadat,
Jézus Krisztust,
aki értünk kiürítette a szenvedés kelyhét.
Add, hogy mindig kétkedés nélkül bízzunk
atyai gondviselésedben.
Krisztus, a mi Urunk által.
H.: Ámen.

A kereszthódolat szertartása a liturgia második fő része. Idén sajnálatos módon, tekintettel a járványveszélyre, templomainkban nem kerülhet sor a hívek kereszt előtti hódolatára, mivel hasonlóan az elmúlt napokhoz, a hívek fizikailag nem, csak lélekben és imádságban tudnak belekapcsolódni a liturgiába, és ezért egyedül a celebráns csókolhatja meg idén a keresztet.

A kereszthódolat után következik a szentáldozás szertartása. A Miatyánk és az Isten Báránya elmondása után szolgáltatja ki a celebráns a szentséget. A zárókönyörgés elmondása után a liturgia befejeztével a pap teljes csendben távozik a templomból.

A helyi szokásoknak megfelelően ekkor következhet a lamentáció, Jeremiás siralmainak a felolvasása.

Nagypénteken az esti szertartást megelőzi a délután három órakor végzett keresztút. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó győzedelmeskedik a gonosz felett, a szeretet győz a gyűlölet felett, a harmadnapra Feltámadt Krisztus győzelme hirdeti, hogy az utolsó szó Istené, aki maga az Élet.

Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek legfeljebb háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket az Örök Főpap iránt, és a testi lemondás emlékeztet minket Jézus mindhalálig tartó szeretetére.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Magyar Kurír

Atyám, a Te kezedbe teszem le az én lelkemet

„Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet! És ezt mondva meghalt” (Lk 23,44-46).

Elérkeztünk Jézus hetedik szavához. A sorrend, ahogy az előző részben említettem, bizonytalan. János, aki úgy ábrázolja Jézus szenvedését, mint az Atya akarata iránti engedelmességet, egy küldetést, amit teljesíteni kell, azt hangsúlyozza, hogy Jézus utolsó szava a győzelmi kiáltás volt. Ezután Jézus csendben kilehelte lelkét. Lukács, aki nem volt ott, azokat a beszámolókat részesítette előnyben, melyek szerint Jézus halálát apokaliptikus jelenségek sora kísérte, sötétség, földrengés és a templom kárpitjának kettéhasadása. Ehhez az apokaliptikus közeghez az az üzenet illett jobban, hogy miután Jézus érvényesítette az Atya akaratát, saját életét is leteszi az Ő kezébe. Mivel, ahogy már többször megjegyeztem, az eseményekről nem készült jegyzőkönyv, az evangéliumok pedig – bár a történeti tényeken alapszanak – valójában igehirdetések, a sorrendnek nincs akkora jelentősége, mint ahogy egyesek gondolják. Ezért a hetedik szót Lukács üzenetének összefüggésében szeretném bemutatni, ahogy ezt János esetében is tettem. Négy dologról fogok szólni: a hetedik szó forrásáról, a Jézus által használt megszólításról, a szójelentéséről, valamint a keresztényekre gyakorolt hatásáról.

https://youtu.be/s_AaTt5cdqE

Nagyszombat –   A csend, az üresség napja ez, és a készületé

nézőZŐPONT – 2020. április 10., péntek | 20:50

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebben az esztendőben a nagyheti szertartásokat a járványhelyzet miatt csak televízión, rádión vagy az internet révén számítógépen, okostelefonon követhetjük. Hogyan tudunk mégis ünnepelni?

Nagyszombati videójában Füzes Ádám úgy fogalmazott: a nagypéntek nem ért véget; Jézus meghalt és a sírban fekszik, ahogyan ott hagytuk őt nagypénteken.

A nagypéntek fontos eleme a csend: a döbbenet, a magány, az elszigetelődés csendje, és azt mondhatjuk, hogy ez tovább kísér bennünket nagyszombaton. „Békeidőben” ilyenkor ellátogatunk az üres templomba és a szent sírnál csöndben elidőzünk. Nézzük a halott Krisztus szobrát, hogy milyen ára volt a mi megváltásunknak. Most, amikor kinézünk az ablakon, azt látjuk, a tavasz dacára, hogy üresek az utcák, a közterek. A csend és az üresség tovább jön velünk erre a napra.

Mi az, ami velünk marad nagypéntekből? A kereszt, ami körül összegyűltünk imádkozni. A keresztet fontos helyre tudjuk tenni a mai napon is: tartsuk mellette a családi imát, a nap folyamán nézzünk rá, és akár csak csendben mondjuk: Köszönöm, Uram, hogy meghaltál értem! Köszönöm, Uram, hogy így adtál életet nekem!

A nagyszombat a csend és az üresség napja. Az Egyházban nincs szentmise ezen a napon – és érdekes módon kapcsolódik ez a jelenlegi helyzethez, amikor sokan egyáltalán nem jutunk el szentmisére.

Ugyanakkor azt is mondhatjuk: ez a csend készülődés. Ha kinézünk az ablakon, látjuk a virágzó fákat, látjuk, hogy valami készül a természetben. Otthon is a készülődéssel telik a nagyszombat délután: megfőzzük a sonkát, a tojást… Készülünk az ünnepi vacsorára, készülünk, mert valami fog történni. Még nem az ünnep kezdődik, de a készület a maga visszafogottságában és reményteliségében ennek a napnak a fontos eleme.

Fotó: Pxfuel.com

Magyar Kurír
(sza)

Magyarországi keresztény egyházak közös húsvéti üzenete

HAZAI – 2020. április 12., vasárnap | 17:12

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2020 húsvétjára közös nyilatkozatot adott ki a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). A dokumentumot az alábbiakban közöljük.

„Ámde Krisztus feltámadt” (1Kor 15,20)

Húsvét a keresztény világ örömünnepe. Nem lehet nagyobb öröm annál, mint hogy az élet győzött a halálon. Krisztus feltámadt, és feltámadásával Isten a mi jövőnket is kijelölte.

Kedves Testvérek! Még ha a járvány be is árnyékolja idei húsvétunkat, hisszük, hogy húsvét azért az ünnepek ünnepe, mert Krisztus feltámadásában látjuk Isten teremtette és Isten rendelte sorsunkat. Az az öröm tölt el, hogy Ő feltámadt, és Vele miénk az élet! A halálon győzött az élet!

Tudjuk, hogy ahol fény van, ott árnyék is van, s amíg fény van, addig az árnyék is megvan. Együtt kell élnünk az árnyékkal és a fénnyel is.

Húsvét újra és újra elhangzó hívása: ember, gyere az árnyékból a fényre! A fény éltet. A fény jövőt mutat. A húsvéti fény túlmutat a temetők kapujának „Feltámadunk” feliratán. Rámutat az élő Jézus Krisztusra, aki maga a feltámadás és az élet. Mindenki számára nyitva áll az út, a lehetőség. A keresztény világ példát ad, hogyan lehet élni az örök élet örömével. Ez a fényben élő egyház hite: „Az Úr feltámadott”. Ez a fény élteti a Feltámadottban hívőket.

Ezzel az örömhírrel köszöntjük a magyar keresztény testvéreket: Jézus él! Dicsérjük az Urat!

Húsvét, 2020

Dr. Veres András
püspök, elnök
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Steinbach József
református püspök, elnök
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

Dr. Fischl Vilmos
főtitkár
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Tagegyházai:

Dr. Szabó István
református püspök, a zsinat lelkészi elnöke

Kondor Péter
evangélikus püspök

Papp János
baptista egyházelnök

Pataky Albert
pünkösdi egyházelnök

Dr. Khaled A. László
metodista szuperintendens

Dr. Frank Hegedűs anglikán esperes
Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház 

Arsenios Kardamakis metropolita
Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus

Mark budapesti és magyarországi metropolita
Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)

Siluan Mănuilă püspök
Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye

Pantelic Lukijan püspök
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

Antonii metropolita
Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

Forrás: MKPK

Az Isteni Irgalmasság vasárnapja következik – „Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége”

Az Isteni Irgalmasság vasárnapja következik – „Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége”

 

 

 

 

 

 

 

 

„Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.” (Fausztina nővér Napló-ja 1146)

Április 19-én ünnepeljük idén az Isteni Irgalmasság vasárnapját. Szent Fausztina magánkinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, melyben – a nővér naplója alapján – Jézus kérte, hogy húsvét utáni első vasárnapja legyen az isteni irgalmasság napja. II. János Pál pápa 2000. április 30-án kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét az egész világra. Ugyanezen a napon szentté avatták a nővért.

„Fausztina nővér (1905-1938) a második világháború előestéjén halt meg. Életének ebben az utolsó időszakában kapta meg az Isteni Irgalmasság kinyilatkoztatását, s mindazt, amit megélt, leírt a Naplójában. A második világháború túlélői számára Szent Fausztina Naplójának e sorai olybá tűntek, mint az Isteni Irgalomnak egy különleges, XX. század nézőpontjából megírt evangéliuma. A kortársak felfogták üzenetét, mégpedig éppen a második világháború során drámai módon felhalmozódott rossznak és a totalitárius rendszerek kegyetlenségének a tükrében. Mintha Krisztus azt akarta volna kinyilatkoztatni, hogy a rossz – amelynek az ember létrehozója és áldozata – elé állított végső korlát éppen az Isteni Irgalom. Ennek az irgalomnak természetesen része az igazságosság is, ám a világ és az ember történelme során az isteni tervben nem kizárólag az igazságosságé az utolsó szó. Isten mindig el tudja választani a jót a rossztól, s azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére (vö. 1Tim 2,4): Isten a szeretet (1Jn 4,8). A Fausztina nővér előtt megjelent megfeszített és feltámadt Krisztus eme igazság legfőbb kinyilatkoztatása.” (Az irgalom misztériuma. In: II. János Pál: Emlékezet és azonosság, Budapest, 2005, 58–62.)

Különös egybeesések

Faustyna Kowalska boldoggá avatását II. János Pál pápa kezdeményezte, még Krakkó érsekeként, 1965-ben. Majd 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján, az eljárás elindítója immár pápaként avatta boldoggá Fausztina nővért. A szentté avatásra hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján került sor.

Ekkor hirdette ki a pápa a világ számára az Isteni Irgalmasság ünnepét is, e szavakkal: „Húsvét második vasárnapja ettől kezdve az egész egyházban az Isteni Irgalmasság vasárnapja nevet viseli.” És a szentatya hozzátette, ezzel az üzenettel, az Isteni Irgalmasság üzenetével kívánja átvezetni az egyházat a harmadik évezredbe.

„Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat!” (Napló 570)
„Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám…” (Napló 699)

II. János Pál pápa, az Isteni Irgalmasság üzenetének fáradhatatlan hirdetője volt. Imádságában is irgalomért fohászkodott.

„Minthogy pedig az ima az egyetlen fegyver, amelyet a pápa használ, egy utolsó kérdést teszek fel neki, amelyben sok másik is benne foglaltatik, és amelyik e párbeszéd legrövidebb válaszát kapja. Azt kérdezem tőle, hogy milyen imát mond a világért? Ezt feleli: „Irgalomért könyörgök. Igen, irgalomért.” („Ne féljetek!” – André Frossard és II. János Pál pápa párbeszéde, Budapest, 1986, 199.)

És a szentatya életével, pápaságával, betegségével és halálával is tanúságot tett Isten végtelen irgalmába vetett bizalmáról. Halála időpontja – 2005. április 2., az Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliája – által mindez még nyilvánvalóbb megerősítést nyert.

A lengyel pápát, ugyanúgy, ahogy ő Fausztina nővért, az Isteni Irgalmasság ünnepén avatta boldoggá XVI. Benedek pápa 2011-ben, majd szentté Ferenc pápa 2014-ben.

„Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.” (Napló 1146)

Örökké irgalmas Istenünk, te lángra lobbantod a neked szentelt nép hitét, amikor évről évre visszatér Húsvét ünnepe. Növeld kegyelmedet, amelyet megadtál nekünk. Add, hogy méltóképpen megértsük, milyen csodálatos, hogy megtisztultunk a keresztvíz által, újjászülettünk a Szentlélekből, és elnyertük a megváltást Krisztus vére árán. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 Forrás: Magyar Kurír

 

Márk napján, április 25-én tartják a búzaszentelést. Ezen a napon szólalnak meg a békák és pacsirták ( ha eddig még nem tették meg…

Ki volt Szent Márk?

Márk a bibliai négy evangélista egyike. A keresztény tanokat Márk idejében nem nézték jó szemmel, elfogták Márkot és lovakkal vonszolták végig az utcákon. Kínzói nem jártak sikerrel, börtönbe zárták, másodszorra is ugyanúgy megkínozták, amibe aztán bele is halt.

Eredeti neve János volt, később kapta a kereszténység felvételekor a Márk – római alakjában Marcus – nevet, mely a marco “kalapács” szóból ered. Az analógia a következő: Márk úgy formálta az embereket, mint ahogy a kalapács alakítja a vasat. Márk, a négy evangélista egyike,a hagyomány szerint Szent Péter „tolmácsolója” volt, az ő diktálása nyomán írta meg evangéliumát. Állítólag ő volt Alexandria első püspöke, ott is szenvedett mártírhalált április 25-én, húsvét napján (Márk a legkésőbbi szent a naptárban, akinek a névnapja még húsvéttal egybeeshet). Feltételezett maradványait Velence gyűjtötte be magának, azóta Márk a város védőszentje. A velenceiek mint védőszentjüket tisztelik, és székesegyházuk Szent Márk nevét viseli. Attribútuma a szárnyas oroszlán.

Márk a néphagyományban:

Szent Márk napján, április 25-én történik búzaszentelés , a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása. A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása pogány eredetű keresztény szokás. A rómaiak ugyanis ezen a napon áldozatokat mutattak be Robigo istennek, hogy a vetéseket védje meg a bajtól.

Hagyományosan a Szent Márk napját követő vasárnap volt a búzaszentelés. A szentmise után körmenettel, templomi zászlókkal, kereszttel a templom épületét megkerülve a katolikus pappal az élen, a hívők a templomhoz legközelebbi búzatáblákhoz vonultak, ahol a búza szentelés megtörtént, tömjénes füstöléssel, szentelt vízzel.

A búzaszentelő körmeneten a keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél a megszentelt búzavetésből minden hívő kitépett egy szálat, melyet a férfiak a kalapjuk mellé tűztek, a nők pedig sok helyütt imádságos könyveikbe rejtettek.

A szentelt búza régóta megbecsült népi szentelmény. Tápén búzaszenteléskor sok koszorút szoktak készíteni a templom zászlóira, keresztjeire. Sok helyütt a kenyérkosárba is tesznek belőle. Csíkszentkirályon az ablak keresztjére kötik. Van, ahol minden letépett szentelt búzaszálra egy Miatyánkot kell elmondani. A bukovinai székelyek a búzaszentelést a Márk napját követő vasárnap ünnepelték. Szépen felöltözve ott volt az egész falu; a megszentelt búzából zászlókra, keresztekre koszorút kötöttek.

A megszentelt búzavetésből mindenki tépett egy szálat.

A hagyomány szerint Márk napja után már mezítláb is lehet járni, mert a földet szentelés érte, és így nem kell a fölfázástól tartani.

Mi lett a szentelt búzaszálak sorsa?

A szentelt búzát – mint általában a többi szentelményt – nagy becsben tartották, és mágikus hatást tulajdonítottak neki.
A szentelési szertartás alatt koszorúkat készítettek a búzából, melyeket a templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap után levették, és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Szentelt búzából font koszorút tettek a betegek feje alá, hiszen gyógyító erőt tulajdonítottak a szentelt búzának. A bukovinai székelyek a megszentelt búza főzetét lábfájás ellen használták.

A gazdasszony a tyúkok, kacsák elé szórt belőle, hogy ne érje őket baj.
Amikor karácsonyi morzsával füstöltek, szentelt búzát is keverek közé, hogy a hatást fokozzák. Az imakönyvbe tett búzaszálnak gonoszűző erőt tulajdonítottak.

Muravidéken e napon kell földbe vetni az indás növények magját. Ott különben e napból az egész évre jósolnak, tudniillik ha köd ereszkedik a tájra, akkor a megfigyelés szerint jégeső, sőt árvizek tesznek majd kárt a vetésben. „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz” -ezt is a Mura-vidéken tartják.

Ha ekkor már a fürj el tud bújni a vetésben, és netán még az ég is megdördül, akkor a néphit szerint, gazdag lesz az aratás.

A háziasszonyok számára részleges dologtiltó nap volt: nem volt szabad kenyeret sütni.

 

Mai evangélium – 2020. április 26.

NAPI EVANGÉLIUM – 2020. április 26., vasárnap | 0:01

 1

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Lk 24,13–35

hirdetés

Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt. Míg beszélgettek és vitatkoztak, egyszerre maga Jézus közeledett feléjük, és hozzájuk szegődött. Ők azonban nem ismerték meg őt, mert látásukban akadályozva voltak. Jézus megkérdezte őket: „Milyen dolgokról beszélgettetek egymással útközben?” Erre szomorúan megálltak, és egyikük, akit Kleofásnak hívtak, ezt válaszolta neki: „Te vagy talán az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?” Ő megkérdezte: „Miért, mi történt?” Azok ezt felelték: „A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagy hatású próféta volt Isten és az egész nép előtt. Főpapjaink és elöljáróink kiszolgáltatták őt, hogy halálra ítéljék, és keresztre feszítsék. Pedig mi azt reméltük, hogy ő váltja meg Izraelt. Azóta, hogy ezek történtek, már három nap telt el, és néhány hozzánk tartozó asszony megzavart bennünket. Hajnalban a sírnál voltak, de nem találták ott a holttestét. Azzal a hírrel tértek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt állították, hogy él. Közülünk néhányan el is mentek a sírhoz, és úgy találtak mindent, ahogyan az asszonyok mondták, őt magát azonban nem látták.” Jézus erre így szólt: „Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek! Képtelenek vagytok hinni abban, amit a próféták jövendöltek! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” Azután Mózesen kezdve valamennyi prófétából megmagyarázta, ami az írásokban őróla szól.
Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok marasztalták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben már a nap.” Betért tehát, hogy velük maradjon. Amikor asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik. Erre megnyílt a szemük, és fölismerték. De ő eltűnt előlük. Akkor azt mondták egymásnak: „Ugye lángolt a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk, és kifejtette az írásokat?”
Még abban az órában útra keltek és visszatértek Jeruzsálembe. Ott egybegyűlve találták a tizenegyet és társaikat. Azok ezzel fogadták őket: „Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!” Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték fel Jézust a kenyértörésben.

2020. május 01., péntek 07:17

Május 1-je a munkás Szent József, liturgikus emléknapja

Május 1-je a munkás Szent József, liturgikus emléknapja

Egyházunkban a munkás Szent József emléknapját XII. Piusz pápa vezette be 1955. május 1-jén.
József, a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt – egyszerű, kétkezi munkás. Ezért tekintünk rá úgy mint a munkások védőszentjére. Emellett az ácsok, a favágók, az asztalosok, a kézművesek, a keresztény házasságok és családok, az üldözöttek és a jó halál, valamint a katolikus egyház patrónusa.

Életéről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). A fiatal, szintén dávidi származású Mária jegyese lett. Mindkét evangélium úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll a Megváltó életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Az Úr József mellett dolgozott, megtanulta tőle az ácsmesterséget.

Szent József a mindennapok hallgatag szentje. Nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. Csendben, hallgatva élte le életét a Megváltó mellett. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: ahogy életében, úgy halálakor is jelen voltak Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.

* * *

Részlet II. János Pál pápa Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdításából:

„Amiként a názáreti család az üdvösség és szentség rendjében az emberi családok példaképe, hasonlóképpen elmondhatjuk ezt Jézus munkájáról is, melyet József, az ács oldalán végzett. Korunkban az Egyház azzal kívánta kiemelni ennek a jelentőségét, hogy május hónap első napjára helyezte munkás Szent József liturgikus emléknapját. Az evangéliumban nagy becsületnek örvend az emberi munka, különösen, ha azt kézzel végezték. A munka együtt lépett be a Megtestesülés misztériumába Isten Fiának emberségével, sőt sajátos módon részesült a megváltásból. József, munkapadjának köszönhetően, amelyen Jézussal együtt végezte tevékenységét, az emberi munkát is közelebb vitte a megváltás titkához. […]

»Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel… Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek.« (VI. Pál, Párbeszéd (1969. március 19.): Insegnamenti, VII (1969), p. 1268.)”

Istenünk, te adtad a törvényt, hogy az ember dolgozzék és részt vegyen teremtő munkádban. Segíts jóságoddal, hogy Szent József példájára és oltalmával úgy dolgozzunk, ahogy megparancsoltad, és elnyerjük tőled a jutalmat, amelyet megígértél. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

MájusA Szűzanya hónapja


Lorettói litánia Uram, irgalmazz nekünk!Uram, irgalmazz nekünk!Krisztus, kegyelmezz nekünk!Krisztus, kegyelmezz nekünk!Uram, irgalmazz nekünk!Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, hallgass minket!Krisztus, hallgass minket!Krisztus, hallgass meg minket!Krisztus, hallgass meg minket! Mennybéli AtyaistenIrgalmazz nekünk!Megváltó FiúistenIrgalmazz nekünk!Szentlélek ÚristenIrgalmazz nekünk!Szentháromság egy IstenIrgalmazz nekünk! Szentséges Szűz MáriaKönyörögj érettünk!Istennek szent anyjaKönyörögj érettünk!Szüzeknek szent SzüzeKönyörögj érettünk!Krisztusnak szent anyjaKönyörögj érettünk!Egyházunknak anyjaKönyörögj érettünk!Isteni kegyelem anyjaKönyörögj érettünk!Tisztaságos anyaKönyörögj érettünk!Szeplőtelen SzűzanyaKönyörögj érettünk!Sérelem nélkül való anyaKönyörögj érettünk!Szűz virág szent anyaKönyörögj érettünk!Szeretetre méltó anyaKönyörögj érettünk!Csodálatos anyaKönyörögj érettünk!Jó tanács anyjaKönyörögj érettünk!Teremtőnk anyjaKönyörögj érettünk!Üdvözítőnk anyjaKönyörögj érettünk!Nagyokosságú SzűzKönyörögj érettünk!Dicsérendő SzűzKönyörögj érettünk!Nagyhatalmú SzűzKönyörögj érettünk!Irgalmas SzűzKönyörögj érettünk!Hűséges SzűzKönyörögj érettünk!Igazság tükreKönyörögj érettünk!Bölcsesség székeKönyörögj érettünk!Örömünk okaKönyörögj érettünk!Lelki edényKönyörögj érettünk!Tiszteletes edényKönyörögj érettünk!Ájtatosságnak jeles edényeKönyörögj érettünk!Titkos értelmű rózsaKönyörögj érettünk!Dávid király tornyaKönyörögj érettünk!ElefántcsonttoronyKönyörögj érettünk!Mária aranyházKönyörögj érettünk!Frigynek szent szekrényeKönyörögj érettünk!Mennyország ajtajaKönyörögj érettünk!Hajnali csillagKönyörögj érettünk!Betegek gyógyítójaKönyörögj érettünk!Bűnösök menedékeKönyörögj érettünk!Szomorúak vigasztalójaKönyörögj érettünk!Keresztények segítségeKönyörögj érettünk!Magyarország oltalmazójaKönyörögj érettünk!Angyalok királynéjaKönyörögj érettünk!Pátriárkák királynéjaKönyörögj érettünk!Próféták királynéjaKönyörögj érettünk!Apostolok királynéjaKönyörögj érettünk!Vértanúk királynéjaKönyörögj érettünk!Hitvallók királynéjaKönyörögj érettünk!Szüzek királynéjaKönyörögj érettünk!Minden szentek királynéjaKönyörögj érettünk!Áteredő bűn nélkül fogantatott királynéKönyörögj érettünk!Mennybe fölvett királynéKönyörögj érettünk!Szentolvasó királynéjaKönyörögj érettünk!Családok királynéjaKönyörögj érettünk!Béke királynéjaKönyörögj érettünk!Magyarok nagyasszonyaKönyörögj érettünk!(Kármel ékessége és királynéjaKönyörögj érettünk!) Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit!Kegyelmezz nekünk!Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit!Hallgass meg minket!Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit!Irgalmazz nekünk! Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire! Könyörögjünk!
Add Uram, hogy mi, a te szolgáid folytonos testi és lelki jólétnek örvendhessünk,
a Boldogságos, mindenkor szeplőtelen Szűz Mária dicsőséges közbenjárása által
a jelen szomorúságtól megszabaduljunk,
és örökké tartó örömet élvezzünk a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Ámen.


FORRÁS: Szerencsés Zsolt [szerk.]: Litániák a Boldogságos Szent Szűz Tiszteletére.
Budapest, Kerekes Kegytárgy Nagykereskedés, 2000.

TÖRTÉNETE:
Lorettó (Loreto) Olaszországban található község, ahol a Szent Család názáreti otthonát (casa sancta) őrzik,
amelyet egy legenda szerint angyalok repítettek át Názáretből Lorettóba.
A hagyomány szerint Szent Ilona császárné hatalmas templomot építtetett a názáreti ház fölé,
amit a Palesztinát elfoglaló törökök leromboltak.
A keresztények tehát kiszorultak a Szentföldről, a Szent Háznak azonban nem esett bántódása,
mert az angyalok a levegőbe emelték és 1291 májusában elhozták
az akkori Magyarországhoz tartozó dalmáciai Tersattoba.
A helybeli keresztény hívek elbizakodottsága miatt azonban 3 évvel később az angyalok azt továbbvitték,
s letették Recanati melletti babérfa ligetbe, melynek neve Lauretum, (olaszosan pedig Loreto).
Az ősrégi hagyomány szerint a loretói szentélyben valóban Szűz Mária názáreti házát találjuk meg.
Ezt a tényt megerősítik az újabb történeti, régészeti, művészettörténeti kutatások eredményei is.
Szűz Mária názáreti háza két részből állt: az egyik egy sziklába vájt barlang volt,
amelyet a mai napig is tisztelnek, a názáreti Angyali Üdvözlet Bazilikában, a másik pedig az eléje épített ház.
Jézus korában Názáretben a házakat barlangok elé építették a hegyoldalba.
A hagyomány szerint, amikor a keresztes lovagokat kiűzték Palesztinából,
Szűz Mária házának ezen első része került Loretóba (1294. december 10. napján).
Az újabban előkerült adatok áttanulmányozása, a Názáretben végzett régészeti kutatások,
a Szent Ház fundamentumának és altalajának 1962-65-ben végzett vizsgálata
valamint nyelvészeti és ikonográfiai tanulmányok alapján egyre inkább beigazolódni látszik az a feltevés,
hogy a Szent Ház köveit hajóval szállították Loretóba
az Epiruszban uralkodó Angeli család kezdeményezésére (Angeli=angyalok).
Valóban, egy nemrég előkerült 1294 szeptemberéből származó dokumentumból megtudjuk,
hogy Niceforus Angeli epiruszi despota, amikor férjhez adta Ithamar nevű lányát tarantói Fülöphöz,
II. Anjou Károly nápolyi király negyedik fiához, gazdag nászajándékot küldött vele,
amelynek részeként világosan kitűnnek
“a mi Asszonyunk, az Isten Anyja Szűz Mária házából hozott megszentelt kövek”.

FORRÁS: Udvarhelyi Olivér: Loretói gondolatok. In: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, 2003. május.
Magyar Katolikus Lexikon (Loreto)

A XII. században találjuk az első nyomait a Boldogságos Szűzhöz intézett litániának.
Eredete a Párizsban fönnmaradt, 1200 körül összeállított rímes litánia,
mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza
(a bizánci liturgiában az Úr Jézus, Szűz Mária, egyes szentek tiszteletére,
a halottak emlékére írt, különleges szerkezetű ájtatosság, melyet állva végeznek) hatására készült.
A XIII-XVI. századig számos, elég terjedelmes Mária-litánia keletkezett,
melyekből a XVI. században kialakult a lorettói litánia,
melyet 1558-ban Canisius Szent Péter Lorettóban hallott énekelni, s azután fölvett kis imádságos könyvébe.
A Boldogságos Szűz megnevezései részben a Szentíráson alapulnak,
részben azonban még bizánci eredetűek (pl. lelki edény = a Szentlélek hajléka).
A litánia szövege az elmúlt évszázadokban fokozatosan bővült.
Például IX. Piusz pápa a szeplőtelen fogantatásról szóló dogma kihirdetése után elrendelte,
hogy azt a litániába is vegyék bele: “Áteredő bűn nélkül fogantatott királyné”.
XV. Benedek pápa megengedte, hogy az I. világháború alatt
a “Béke királynéja” könyörgést is belevegyék a litániába.
XIII. Leó pápa engedélyezte nekünk, magyaroknak
a “Magyarok Nagyasszonya” megszólítás besorolását a litánia végére.
1950-ben a “Mennyekbe felvett királyné” megnevezés is bekerült a titulusok közé.
A II. vatikáni zsinat után VI. Pál pápa elrendelte, hogy a zsinat mariológiájával összhangban Máriát,
mint az “Egyház anyját” is kérjük ebben a közös imádságban.

FORRÁS: Dolhai Lajos: Májusi litániák. In: Új Ember katolikus hetilap, 2000. LVI. évf. 22. sz.
Magyar Katolikus Lexikon (lorettói litánia)
Magyar Katolikus Lexikon (akathiszt)
 

Egyházunk a Szűzanyának, Isten legszebb teremtményének ajánlja májust, a virágba borulás hónapját. Az Énekek éneke vőlegényének köszöntése méltó alapja tiszteletünknek: „Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! A föld színén immár virágok nyílnak” (vö. Én 2,10–12).
Először X. Alfonz, Castiglia királya kapcsolta össze májust a Szűz Mária személyével a 13. században – ilyenkor megkoronázta a Szűzanya képét, szobrát, és énekekkel magasztalta Máriát. Ez a májushoz kapcsolódó tisztelet kibontakozott szerte Európában; számos kiadvány jelent meg, és a pápák is jóváhagyták tanításaikkal, körleveleikkel. Egyre inkább elterjedt és általánossá vált, hogy a hívek litánia imádkozására gyűltek össze esténként.

A litánia kifejezés a görög litaneuó (könyörgök) szóból származik. A 7. századra alakult ki a mai formája: szándék – hívek válasza.

A loretói litánia a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. A Párizsban fönnmaradt, 1200 körüli rímes litániára vezethető vissza, mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza hatására készült. Mai formája a 16. századból származik: a fennmaradt adatok szerint nyilvánosan imádkozták Loretóban, a bazilikában lévő Szent Házban szombat esténként. Nyomtatásban 1558-ban jelent meg Németországban, valószínűleg Kaníziusz Szent Péter kiadásában, aki Loretóban járva hallotta az imádságot. VIII. Orbán pápa a 17. század végén egyetemes használatra rendelte el a loretói litániát, a különböző helyi Mária-litániák helyett. XIII. Leó pápa ezt 1886-ban megerősítette.

A loretói litánia alapformája: 48 (12×4) invokáció, a Szűzanya 48 megszólítása. Ebből 13 Isten szűz anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 a királynőt kéri: „Könyörögj érettünk!”
Mivel e litánia az Egyházban eleven valóság, újabb és újabb invokációi születnek – a II. vatikáni zsinat után például: „Egyházunk Anyja, könyörögj érettünk!” Ide kapcsolódik a Ferenc pápa által elrendelt új ünnep, melyet idén pünkösdhétfőn ülünk meg először: Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja.

Az egyes invokációkról részletesebben a Magyar katolikus lexikon megfelelő címszavainál olvashatunk.
A loretói litánia magyar énekelt változatában (Éneklő Egyház 693–694., Hozsanna 199–200.) négy invokáció után ismétlődik a „Könyörögj érettünk!” kérés.

Hazánkban május minden estéjén imádkozzák a legtöbb templomban e litániát, melyhez egyházmegyei és helyi szokások szerint különböző Mária-imádságok kapcsolódnak.
Könyörögjünk! Istenünk, te egyszülött Fiadnak, Urunk, Jézus Krisztusnak feltámadásával megörvendeztetted a világot. Add, kérünk, hogy az ő Anyjának közbenjárására eljussunk az örök élet örömébe. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Forrás: Magyar Kurír
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Közzétette: Tamas Papp – 2020. május 2., szombat

Megvan a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus új időpontja

HAZAI – 2020. május 12., kedd | 12:51

 2

A Vatikán jóváhagyta Erdő Péter bíboros, prímás javaslatát az elhalasztott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus új időpontjára. A katolikus világeseményt 2021. szeptember 5–12. között rendezik meg Budapesten – adta hírül a NEK Általános Titkársága május 12-én.

hirdetés

Április 23-án jelentette be a Vatikán, hogy Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel egyeztetve – tekintettel az egészségügyi válsághelyzetre és annak következményeire – egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK).

A Szentszék az utazási nehézségek és a gyülekezési korlátozások miatt hasonló döntést hozott a Családok Világtalálkozójával kapcsolatban is, amelyet 2021 júniusában tartottak volna Rómában. A 2022-es lisszaboni ifjúsági világtalálkozót is a tervezett időponthoz képest egy évvel később, 2023 augusztusában tartják meg.

Forrás és fotó: NEK Általános Titkársága

Magyar Kurír

„Fölment a mennybe…”

NÉZŐPONT – 2020. május 23., szombat | 16:00

 1

Urunk mennybemenetele – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 28,16–20)

Mi hogyan jutunk oda? Hogy mehetünk Jézus után? Tamás apostolnak ezt a választ adta Jézus: „Én vagyok az út…” (Jn 14,6). Vagyis úgy, ha Jézus útján járunk: őáltala, ővele és őbenne élünk. Jézus mennybemenetele ünnep, és nem szomorúság, ugyanis Jézus nem kilép az életünkből, hanem a Szentháromság életébe visz minket. Nem faképnél hagy bennünket, hanem előremegy, nem cserbenhagy, hanem helyet készít nekünk, ahová hazavár. Krisztus úgy megy el, hogy köztünk és velünk marad.

Szent Lukács az evangéliumát azzal fejezi be, amivel az Egyházról szóló írását, az Apostolok cselekedeteit kezdi: Jézus mennybemenetelével. Ezzel hangsúlyt ad ezen történésen túl annak is, hogy Jézus a mennyből, az Atyától jött közénk, és emberségünket az Atyához vitte, miközben személyével mindig is az Atyánál volt.

„(…) nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai” (Ef 2,19). Jézus mennybemenetele megérinti személyes sorsunkat, hiszen országának meghívottjaiként ma annak örülünk, hogy a mennyország nem néhány kiváltságos jutalma. A menny a mi otthonunk, és velünk kapcsolatosan is igaz, hogy Isten akaratából születünk ebbe a világba, vagyis „a mennyből jövünk”, és az egész keresztény életünk „egy nagy mennybemenetel”, vágyódás az atyai házba és – hitünk szerint – célba érkezés.

Krisztus mindent magával vihetett a mennybe, mert nem volt egyetlen tette, gondolata, szava sem, amely ne lett volna összhangban az Atyával. Jézus Krisztus magával vihet minket is, akiknek üdvösségéért jött az Atyától, akiket keresztjével megszabadított a bűntől és a halál hatalmától.

Csak rajtunk múlik, akarunk-e vele a mennybe emelkedni. Ha igen, akkor úgy kell élnünk, hogy életünk, emberi kapcsolataink, döntéseink, cselekedeteink „örökkévalósíthatók” legyenek. Csak az az emberi szeretet menthető át az örökkévalóságba, amely Isten törvényével, akaratával harmóniában van.

A mennybemenetel számunkra mindig aktuális valóság, itt és most zajlik, velünk történik, amikor elvetünk mindent, ami összeegyeztethetetlen Isten akaratával, és vállalunk mindent, amit az Úr szeretete megkíván tőlünk.

Mennybemenetelekor Jézus egyetlen feladatot bízott az apostolaira: az evangélium hirdetését. A tanítványok elfogadták a küldetést, és mentek hirdetni az evangéliumot. A mi mennybemenetelünknek is ez a feltétele: mindennap elfogadni és megcselekedni azt, amire küld minket az Úr.

A misszió kezdete búcsúzás, elválástörténet, amelyben nincs zokogás és fájdalmas elköszönés. Itt nagy öröm van, hiszen az apostoli közösség nem a magára maradottságot éli át, hanem azt, hogy az Úr vele van, mindörökké velünk marad és munkálkodik.

Az első és az utolsó találkozó mindig döntő. Jézus és tanítványai esetében ez különösen igaz. Az első találkozás gyökeresen megváltoztatta az apostolok életét, az utolsó pedig értelmet adott ennek a megváltozott életnek. A Feltámadott elküldi övéit, hogy hirdessék az evangéliumot mindenkor és mindenhol. Amióta Jézus elküldte tanítványait, hogy menjenek, és kereszteljék meg a népeket, attól fogva folytatódik, és ma is tart a hit átadásának láncolata a keresztség révén. Mindannyian egy-egy fontos láncszem vagyunk ebben a sorban. Mesterünk számít ránk.

Németh Norbert

Magyar Kurir

Pünkösd

A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 24-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket.

Pünkösd

A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a “hetek ünnepének” nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát – uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.

Az Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe

Az Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe

Az Úrnapja Szentháromság ünnepe utáni csütörtökön, Magyarországon a következő vasárnapon tartott főünnep, idén június 14-én, vasárnap tartjuk.
Az Oltáriszentségben köztünk lévő megtestesült Krisztusnak a lelkes ünneplését szolgálja az Úrnapja.

A XII. században nagyon elterjedt Berengar Tours-i kanonok (†1088) tévtanítása az Eucharisztiáról: tagadta Krisztus jelenlétét a kenyér és bor színében, és csak jelképes jelenlétet vallott. Bár többször letette az igaz hitvallást, de ezt minden alkalommal visszavonta.

Ebben a légkörben nagy jelentősége volt annak a magánkinyilatkoztatásnak, amelyben Szent Julianna ágostonrendi szerzetesnővér részesült. Az Üdvözítő azt a szándékát közölte vele, hogy a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön külön ünnepe legyen Krisztus Testének és Vérének. Ő ezt 21 év múlva mondta el lelkiatyjának, és csak 37 év múlva, 1246-ban ünnepelték meg először Úrnapját Lüttich városában.

IV. Orbán pápa (1261–64) csak akkor rendelte el az ünnepet, amikor 1264 nyarán tudomására jutott, hogy Bolsenában egy pap kezében átváltoztatáskor a Szentostya vérezni kezdett. A véres korporálét megmutatták a szomszédos Orvietóban tartózkodó pápának, aki ekkor elrendelte az ünnepet. Hirtelen bekövetkezett halála miatt azonban a végleges rendelkezés csak 1312-ben készült el. Ennek ellenére A népi jámborság és a liturgia direktóriuma című instrukció az ünnep elrendelésének dátumát 1264-re teszi. Ebben a lelkileg és szellemileg is nehéz században hihetetlen erőforrást jelentett az Eucharisztia ezen kiemelkedő ünnepe.

Az ünnephez később kapcsolódott a körmenet is. Először csak kehelyben, illetve áldoztatókehelyben vitték az Oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek különleges díszítésekkel. A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amely mind a mai napig megmaradt.

Az Oltáriszentséget rendszerint a miséző pap vagy püspök vitte díszes baldachin alatt. Az utcák díszítése is az ünnepléshez tartozott. Szebbnél szebb virágszőnyegeket készítettek, és négy oltárnál álltak meg útközben, ahol egy-egy evangéliumi részletet olvasott fel a pap, vagy a diakónus majd áldást adott; utána folytatódott a körmenet. Ennek rendjét a ma is érvényben lévő Rituale tartalmazza.

Fotó: Hasulyóné Rutkai Éva

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Úrnapi körmenetet a templomkertben tartottunk idén-2020. június 14.én Mátészalkán meghitt, családias, Istenre vágyakozó, Benne örvendező együttes érzülettel

020. június 18., csütörtök 13:07

Jézus Szíve ünnepe a papok megszentelődésének világnapja

Jézus Szíve ünnepe a papok megszentelődésének világnapja

Szent II. János Pál pápa 2002-ben kezdeményezte, hogy Jézus Szentséges Szívének ünnepén az Egyház világszer-te imádkozzon a papok megszentelődéséért.

1856. augusztus 25-én Boldog IX. Piusz pápa felvette a liturgikus naptárba Jézus Szívének ünnepét, melyet minden évben az Úrnapját (Krisztus Teste és Vére főünnepe) követő pénteken ünneplünk, ez évben június 19-én.

A Jézus Szíve-tisztelet az újabb kor egyik legelterjedtebb és legkedveltebb áhítata, amely a társadalom erkölcsi megújulásával kapcsolatos vallási mozgalom. Nem az Üdvözítő személyének és életének részletezéséből fakad, hanem abból a törekvésből, hogy Jézus benső világába, lelkiségébe, szándékainak és érzelmeinek ismeretébe behatoljunk, és Krisztushoz való viszonyunkat, ennek megfelelően szeretetteljesen elmélyítsük. Jézus Szíve, azt az emberi „szívet” jelenti, amely az ember testi-lelki mivoltának bensejét, mint erkölcsi életének forrását, nevezetesen pedig mint a szeretet székhelyét jelöli.

Ilyen értelemben használja a Szentírás is a „szív” szót. Az ünnep válasz Jézus óhajára, melyet Boldog IX. Piusz pápát megelőzően, mintegy két évszázaddal korábban, 1675-ben a francia vizitációs apácának, Alacoque Szent Margitnak fogalmazott meg.

Szent Margitot 1920. május 13-án kanonizálták, öt nappal Karol Wojtyła születése előtt, aki pápaként az új évezred hajnalán Jézus Szíve ünnepét a papok megszentelődéséért való imádság világnapjává tette.

A papságért szóló imádságok mellett, íme, néhány javaslat arra vonatkozóan, hogyan segíthetjük lelkipásztorainkat és plébániánkat.

Nemcsak Jézus Szíve ünnepén, hanem mindennap imádkozzunk a papságért!

Egyesüljünk imádságban, szentmisében és szentségimádásban az egész világon, fohászkodjunk szent életű lelkipásztorokért!

Szervezzünk szentségimádási órát, és imádkozzunk papjainkért!

Imádkozzunk rózsafüzért a papokért, különösen a világosság rózsafüzérét, és elmélkedjünk az eucharisztiáról szóló titokról!

Kérjük a szentek közbenjárását értük!

Imádkozzunk a misszionáriusként dolgozó papokért!

Mondjunk köszönetet lelkipásztorunknak szolgálatáért!

Ajánljuk fel segítségünket, kapcsolódjunk be a templomi és a plébánia körüli munkákba!

Ajánljuk fel pénteken fájdalmainkat, szenvedéseinket a papok megszentelődéséért!

Délután 3 órakor (mindenhol helyi idő szerint), az Isteni Irgalmasság órájában, bármivel is foglalkozunk, álljunk meg rövid időre, s töltsünk el néhány pillanatot csendben, a papságért való hálaadó imádságban!

Fotó: Jézus Szíve-szobor – Csesztve, Szent Márton-templom

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. június 25., csütörtök 13:41

Változás az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Felügyeletének (EKIF) vezetésében

Palánki Ferenc megyéspüspök Türk Lászlót, a Debreceni Ady Endre Gimnázium jelenlegi igazgatóját, 2020. augusztus 1-től, az EKIF oktatásszervezési főigazgatójává nevezte ki.
Molnár Katalin, jelenlegi főigazgató továbbiakban tanfelügyeleti főigazgatóként végzi munkáját.

Türk László történelem szakos pedagógus 2018. augusztus 16-tól napjainkig intézményvezetői, magasabb vezetői feladatokat végzett a Debreceni Tankerületi Központban illetve a Debreceni Ady Endre Gimnáziumban. Ezt megelőzően, 2013. november 1 – 2018. augusztus 15-ig tanár és intézményvezető-helyettes volt a Debreceni Tankerületi Központ Epreskerti Általános Iskolájában, 2006. április 3 – 2013. október 31-ig pedig a hajdúhadházi Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolájában.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt működő tíz köznevelési intézményében közel 7 000 diák vesz részt a katolikus szellemű oktató-nevelő munkában.

Intézményeink a következőek:

Ajak – Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde
Debrecen – Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
Egyek – Szent János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Fülöp – Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola
Geszteréd – Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola
Kisvárda – Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda
Mátészalka – Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda
Nyírbátor – Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium
Nyíregyháza – Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola
Nyírtelek – Szent Anna Katolikus Általános Iskola
Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. június 27., szombat 19:34

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait” – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait”  – Hármas ünnepet ült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Várakozással teltek az elmúlt hetek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. Hosszú idő után az első nagyobb nyilvánosság részvételével hármas ünnepet ült az egyházmegye június 27-én, Debrecenben, a Megtestesülés-templomban. A mindenható Isten ma sem hagyja népét, szolgálatára papokat rendel. Ezen a napon az imádság és a kegyelem óráiban megtörtént az apostoli küldtetés és hatalom átadás.

Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szentelte Máté Péter és Szidor János diakónusokat és diakónussá Halász István akolitust a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szolgálatára. Az ünnepi szentmisén a korábban elhalasztott nagycsütörtöki olaj és krizmaszentelés szertartására is sor került. A megyéspüspök megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a krizmát, és papjai megújították a szentelésükkor tett fogadalmukat.

Azok, akik figyelnek Istenre, és meghallják hívó szavát, lemondanak a családról, engedelmességi ígéretükben a saját akaratukról, és az Urat vallják egyetlen örökségüknek. Mert aki Istenben bízik, az nem csalatkozik.

A pap vagy más néven presbiter – Szent Ambrus szavaival – Isten kegyelmének vikáriusa, helyettese, aki folytatja az egyházban Jézus működését. Mint próféta tanít, mint pap, bemutatja a megváltás áldozatát, és mint pásztor gondoskodik azokról, akiket Isten rábízott.
A diakónus szó jelentése: szolga, segítő, hírvivő. Az ősegyházban a feladatuk volt a szegények, betegek, özvegyek és az árvák szolgálata, ma elsősorban a papságra készülnek.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában először is hálát adott Istennek, hogy annyi bizonytalanság után elérkezett az a nap, amikor a hívek és papok együtt ünnepelhetik a papszentelést. Örvendezik a szívünk, mert az Úr elárasztott bennünket kegyelmével – fogalmazott a megyéspüspök, majd Szent László király példamutató életét emelte ki. A magyar uralkodó először is Istenre irányítja figyelmünket. Népének példát mutatott a kereszténységben, az imádságos lelkületben. Vallásos élete a családjára, leányára, Szent Piroskára is nagy hatással volt, aki tőle tanulta hogyan lehet megélni az Istennel való kapcsolatot. Mint ahogyan Szent Pál mondja: „ha szent a gyökér, szentek az ágak is” (Róm 11,16). Ferenc püspök itt mondott köszönetet a szülőknek, családoknak, hogy Isten népének szolgálatába papot neveltek és áldozatos életükkel, jó példájukkal, imádságukkal segítették gyermeküket. Megköszönte a tanárok és mindazok szolgálatát is, akik segítették a szentelendőket, hogy elinduljanak a szentté válás útján, amelyben a papszentelés mozzanata nem a célt, hanem a kezdetet jelenti, egy különleges út első lépését.

Szent László segít benneteket, hogy ezen az úton szentként járjatok, határozott világos látásmóddal, mert ez mindenki örök jövőjének alapja. Szent Lászlót általában karddal ábrázolják, de kevesen tudják róla, hogy számtalan éjszakát töltött el imádsággal. Ez az imádságos lelkület legyen jelen életetek minden napján – hangzott el a szentelendőkhöz szóló buzdítás.

Az olaj- és krizmaszentelés Isten ajándékozó jóságára, szeretetére, kegyelmére, a szentségekre irányítja a figyelmünket. A felszentelt krizmával az újonnan szenteltek kezét szokták megkenni olajjal, lefoglalva azt Istennek az áldozatbemutatásra. A keresztelendők és a betegek olaját pedig a keresztelésekkor, illetve a betegek szentségének kiszolgáltatásakor alkalmazzák. „Rajtatok keresztül Isten különleges módon is meg akarja ezt valósítani, hogy ti legyetek az Ő eszközei, munkatársai paptestvéreitekkel együtt – fordult ismét a szentelendőkhöz püspök atya. – Mi, papok, arra adtuk az életünket, hogy összekössük az eget a földdel, Isten felé irányítsuk az emberek életét. Arra vállalkoztunk, hogy Isten szeretetét lehozzuk a földre, megvalósítsuk országának hirdetését. Henry Morton Robinson: A bíboros című könyvében, a szerző John Keats angol költőt idézi: „A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait.” Bármilyen messzinek is tűnik az ég és nagynak a bűn tengere, ha igent mondunk a papi hivatásra, Isten irgalmát, megbocsátó szeretetét képviselve, meg tudjuk tisztítani az embereket. Nagy munka és feladat ez. Bár érezzük kicsinységünket, alkalmatlanságunkat, Isten alkalmassá tesz bennünket. Isten nélkül semmik vagyunk, de Istennel minden lehetünk. Nem hagyhatjuk abba ezt a munkát, ott kell lennünk a tévelygők mellett, hogy utat mutassunk a létezésünkkel, szavainkkal.
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – köszönnek, ha meglátnak bennünket. Micsoda nagy felelősség ez, hogy a papról az embereknek az jut eszébe, hogy dicsérni kell Jézust. Hitelesen kell tehát élnünk, ott kell lennünk a bajban, nehéz helyzetekben vigaszainkkal – hangsúlyozta a főpásztor.

„Kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek” (Jn 14,16) – mondja Jézus, aki a Szentlélek eljöveteléről beszélt, és ezt vonatkoztathatjuk ránk, papokra is, hiszen nekünk vigasztalni, bátorítani kell az embereket, hogy bármilyen nehézséggel küzdenek, ne feledkezzenek meg arról, hogy örök életünk van.
Szeressünk és tanítsuk meg embertársainkat szeretni. Isten és az embertársaink iránti szeretetéről szól a kettős szeretetparancs. Ha jól tudjuk szeretni Istent, akkor megtaníthatjuk az embereket, hogy szeretetben segítsék egymást. Jézus tehát meghívott bennünket, hogy életében részesedjünk, hogy atyák legyünk és szolgáljuk az embereket.

Ferenc püspök ezután a szentelendők jelmondatát idézte.
Máté Péter jelmondata: „Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad” (Zsolt 55,23). Ha örömeinkkel, gondjainkkal rábízzuk magunkat Istenre, valóban megtapasztalhatjuk az Úr gondoskodó, szerető jóságát, oltalmát, és ebben példát mutathatunk másoknak. Szidor János jelmondata: „Te kövess engem!” (Jn 21,22) Légy Jézus szeretetének képviselője és kövesd tiszta szívvel Istent, mert ha az emberek követnek téged, Jézust fogják követni.

Csodálatos dolog megtapasztalni Isten szeretetét, hogy megajándékoz bennünket újabb és újabb papi hivatásokkal. Bár kevés hivatás születik, de örülünk minden hivatásnak, hiszen Isten ajándékaiban mindenhatóságát tapasztaljuk meg.
Imádkozunk értetek és kérjük a Magyarok Nagyasszonya, a papok édesanyja és Szent László király közbenjárást, hogy mindig hiteles tanúi lehessetek Isten szeretetének – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.
Ezt követően a szentmise a szokásos módon a szentelési szertartás mozzanataival, majd az áldozati liturgiával folytatódott, végül a főpásztori és az újonnan felszentelt papok áldásával zárult.

Minden embert a saját útján, a szentelendőket is különböző utakon vezette a gondviselő Isten. Örömmel töt el bennünket, hogy mindhárom jelölt egyházmegyénk fenntartása alatt működő középiskolában érettségizett. Biztosak lehetünk abban, hogy az iskoláinkban folyó vallásos nevelés szellemisége hatással volt hivatásuk alakulására. 

A jelölteket Tóth László atya, a Megtestesülés-templom plébánosa mutatta be az ünnepi szentmise előtt.
Halász István 1995-ben Kisvárdán, ötgyermekes családban született. A nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 2014-ben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papnövendékeinek sorába az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe került. 2016-2019-ig Rómában, a Pápai Német-Magyar Kollégium közösségének tagjaként és a Gregoriana Pápai Egyetem diákjaként folytatta készületét. 2019 nyarán befejezte alapképzésének utolsó évét, majd Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyház közösségében végezte gyakorlati évét.

Máté Péter 1996-ban született Nyíregyházán, és jelenleg is Paszabon él szüleivel és testvérével. Középiskolai tanulmányait szintén a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban végezte el, papi hivatása már általános iskolában kezdett kialakulni, de még akkor nem mondott határozott igent. Később a lelkigyakorlatok során egyre jobban elmélyült benne a hivatás utáni vágy. 2013 augusztusában vett részt egy hivatástisztázó lelkigyakorlaton Egerben, amely nagy hatással volt rá, és határozott igennel válaszolt Isten hívására. Így érettségi után az egri szemináriumban folytatta tanulmányait családja támogatásával. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Kisvárdán töltötte.

Szidor János 1996-ban született, Mezőladányból származik. Vallásos fejlődése a szomszédban élő barátja hatására indult el, az ő kérésére kezdett el járni vasárnaponként szentmisére. Kezdetben a szülei nem nagyon gyakorolták vallásukat. János egyre többször járt templomba, ministrált, és igen gyakran megfogalmazták a hívek: „Milyen jól nézel ki az oltár mellett!”, de akkor még nem gondolt a papi hivatásra. A középiskolai tanulmányait a kisvárdai Szent László köznevelési intézményben végezte informatika szakon.
Hivatása kialakulásához hozzájárult a szülőfaluja és az iskola vallásos környezete, lelkülete. Többször végiggondolta magában, melyik az a hivatás, amelyet teljes szívvel tudna követni, így jutott el a papi szolgálatra, és igent mondott Isten hívására. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban töltötte.

Az ünnepi szentmisét a Debrecen Televízió felvételről közvetíti, adásba került június 27-én, szombaton este főműsoridőben, 20:05 perctől, és ezzel egy időben az interneten: a www.dehir.hu oldalon. Másnap, június 28-án, vasárnap 14:10-kor a Debrecen Televízió ismét műsorára tűzi a szentmisét. Vasárnaptól az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng?view_as=subscriber illetve a Facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/ is megtekinthető. 

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:48

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír a „jó hír” hordozója – 15 éves az Öröm-hír egyházmegyei lap

Az Öröm-hír újságot, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapját Bosák Nándor, püspök atya alapította 2005-ben. Az alábbiakban Nándor püspök az Öröm-hír újság első lapszámában megjelent lapalapító gondolatait tesszük közzé:

„2005-ben Pünkösd ünnepén indul útjára a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lapja, az Öröm-hír. Azt szeretnénk, ha az Öröm-hír üzenetet vinne az egyházmegye híveinek, közösségeinek, hogy aki kezébe veszi és elolvassa, annak örömére váljék. Az sem véletlen, hogy Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik az első szám. Pünkösd az Egyház születésnapja. Ekkor jött el a Szentlélek és töltötte el isteni erővel az apostolokat. Ők pedig bátran kiálltak a nép elé és hirdették nekik az evangéliumot, az örömhírt. Hirdették, hogy Jézus feltámadott a halálból és életet szerzett nekünk. Akik megértették ezt az üzenetet, azok az apostolok közösségéhez csatlakoztak. Így született meg és indult útjára Krisztus Egyháza, az evangélium törvényét követő emberek közössége.

A mi egyházmegyénk, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye születése is Pünkösd ünnepéhez kapcsolódik. 1993-ban ezen az ünnepen alapította II. János Pál pápa a mi egyházmegyei közösségünket. Ezzel is jelezni akarta, hogy ugyanazt a feladatot kaptuk, mint az első keresztények: hogy életünket az evangélium törvényéhez igazítsuk, és továbbadjuk az örömhírt a körülöttünk élő embereknek. Az Öröm-hír lap útra indításával – ezt a pünkösdi feladatot szeretnénk teljesíteni. Szeretnénk – ha ilyen formában is – eljutna minél több emberhez az Istenről szóló, vallásos életünket gazdagító „jó hír”. Ezért a lap segíteni akar abban, hogy jobban megismerjük hitünk igazságait, egyházmegyénk életét.

Hírt akarunk adni arról, hogy mi történik az egyházközségekben, hogyan éljük meg hitünket, és milyen örömeink vannak. Hiszen az Egyházmegye olyan, mint egy nagy család, ismernünk kell egymást, hogy bátorítást meríthessünk egymás példájából. Azzal a kívánsággal bocsátom útjára az „Örömhír” lapot, hogy egyházmegyénkben a jó hírnek hordozója legyen, bátorítson jótettekre, és szolgáljon mindnyájunk örömére. Fogadják szeretettel! Kísérje Isten áldása!”

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 02., csütörtök 12:36

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

Itt és most – Megjelent a 15 éves Öröm-hír 71. lapszáma

„A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.” (Pilinszky János: Itt és most)

A világtörténelem évmilliárdjaihoz képest az Öröm-hír egyházmegyei lap15 éve a jelen egyetlen pillanatát érinti, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 27 éves történetének 15 évét öleli fel, megjelenésével, soraival mozdítja meg itt és most a világot, mert része lehet az egyházmegye hívei életének a spirituális fejlődésében.

Ferenc pápa az 54. tömegtájékoztatási világnapra megfogalmazott üzenetében az élet történetéről így ír: „Szükségünk van a jó történetek igazságára, akár a levegőre: olyan történetekre, amelyek építenek, és nem rombolnak, történetekre, amelyek segítenek megtalálni a gyökereinket és meglelni az erőt ahhoz, hogy együtt előre tudjunk haladni. A minket körülvevő hangok és üzenetek zűrzavarában szükségünk van egy emberi történetre, amely nekünk és rólunk szól, és a bennünk lakozó szépségről beszél. Egy történetre, amely a világot és az eseményeket szelíden szemlélve képes értelmezni, ami elbeszéli, hogy mindnyájan egy élő szövet részei vagyunk, és ami megmutatja, hogy a szálak, amelyek összekötnek minket, milyen szorosan fonódnak össze.”

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ez év május 17-én, a tömegtájékoztatás világnapján megköszönte a sajtó képviselőinek a munkáját, akik az evangélium szolgálatában álló eszközökön keresztül eljuttatják az örömhírt mindenkihez.
A főpásztor, utalva Ferenc pápa üzenetére, azt hangsúlyozta, hogy ha az ember a saját történetét meséli, akkor zsákutcába kerül. Akkor jó egy ember története, ha azt mondja el, amit az Isten benne és rajta keresztül megvalósított. Akkor lesz igazán boldog az életünk, ha a mi történetünk Istenről, a boldogság forrásáról szól. Ez nem lehet önreklámozás, hanem emlékezés arra, ki vagyok én az Isten szemében, tanúságtétel arról, amit Isten az én szívembe ír. Ez a történet a mi szívünkben, életünkben folytatódik, átalakít bennünket. Éppen ezért kell, hogy hangsúlyt kapjon.

Az Öröm-hír újság élete is egy történet, Isten történetéről, örömhíréről és ezt folytatva az egyházmegye történetén keresztül a mi személyes történetünkről szól, mert benne a sorok, az elolvasott gondolatok alakító értékűek.

A teljesség igénye nélkül had említsek meg az elmúlt időszakból olyan meghatározó eseményeket, amelyekről az Öröm-hír hasábjain is szóltunk.

A 2005 júniusában megjelenő lap első örömhíre – a földi élete végéhez érő – II. János Pál pápa mennyei születésnapjáról szólt, a későbbi években a pápa boldoggá, majd szentté avatása hírét is megosztottuk. (Idén emlékezünk meg a jelen lapszámban is a szent pápa születésének 100. évfordulójáról.) Ezt követte XVI. Benedek pápa megválasztásának eseménye, és ugyanígy beszámoltunk a 2013. 1. lapszámban Ferenc pápa székfoglalójának öröméről is.

Rendszeresen bemutattuk a Magyar Katolikus Egyház évente meghirdetett kommunikációs programjait, amelyek egyházmegyénk eseményeinek témáit is meghatározták. A papszentelés hónapjaiban, minden év júniusában köszöntöttük a szentelésük kerek évfordulóját és újmiséjüket ünneplő papokat. Külön számmal tekintettünk vissza az egyházmegyénk történetére 20. és 25. születésnapján.
A lap alapításakor meglévő három egyházmegyei fenntartású köznevelési intézményünk a 15 év alatt tízre emelkedett, ahol már 7 000 diák nevelkedik a katolikus oktatás-nevelés szellemében. Eme örömteli folyamatos gyarapodásnak is hangot adtunk.
Egyházmegyénkben 2015-ben a püspökváltás ideje érkezett el. Bosák Nándor megyéspüspök nyugdíjba vonulása után Palánki Ferenc megyéspüspök vette át a pásztorbotot. A különleges, nem mindennapi esemény részleteiről is beszámoltunk.

Ha visszatekintek az Öröm-hír újság tartalmára, arculatára, el kell hogy mondjam, tartalmi színvonala a kezdetektől fogva magas mércét ütött meg, arculatában pedig fejlődésen ment keresztül. Kezdetektől a borítón kívüli belső oldalak két színnyomással készültek, majd 2013-tól, az egyházmegye 20. születésnapjától a teljes arculatváltás mellett már a színes fényképek nyújtotta esztétikai élmények is gazdagították az olvasókat.

Hála és köszönet

Itt és most szeretnék köszönetet mondani elsősorban az Olvasóknak, akik megtisztelnek bennünket az olvasásra fordított idejükkel, akik magukkal viszik otthonaikba és másoknak is beszámolnak az ott olvasott gondolatokról, hírekről, és sok esetben tovább is adják a lapot.
Hálás szívvel gondolok azokra a munkatársakra, sajtóapostolokra, önkéntesekre, papokra, akik hosszabb-rövidebb ideig munkájukkal, írásaikkal gazdagították oldalainkat. Köszönöm az egyházmegye papjainak a terjesztésben nyújtott segítségét, egy-egy interjú, tudósítás, beszámoló elkészítéséhez a nyitottságukat.

Köszönöm Rácz Jánosnak, a nyomdai munkálatokat végző Rexpo Kft vezetőjének munkáját, Juhász Béla tördelő-szerkesztő ötleteit, magas szintű szakmai felkészültségét, aki szintén a kezdetektől jelen van a lap szerkesztésében. Hálás szívvel gondolok az újság őreire, a korábbi évekből Géczy Erzsébet nővérre, Lieli Pál egyházközségi tagra és Havasné Gyöngyi és Juhászné Enikő jelenlegi korrektorokra, akik a szerkesztés utolsó fázisaként védik a magyar nyelv helyességét, tisztaságát.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném köszönetemet kifejezni Bosák Nándor alapító, valamint Palánki Ferenc, az Öröm-hír újságot öt éve kísérő megyéspüspök atyáknak az egyházmegyei lap megjelenéséhez nyújtott maximális támogatásukért, javaslataikért, gondolataikért, írásaikért.

Kedves Olvasó!

Amikor Bosák Nándor püspök atya 2005 májusában felkért az Öröm-hír egyházmegyei, magazin jellegű lap szerkesztésére, azonnal igent mondtam. Az újságírás és a riportfotózás mint szakma már ismert volt előttem, de újságot még nem szerkesztettem, tehát a bennem rejlő további lehetőségek még nem voltak ismertek előttem. Csak annyit tudtam, hogy a kihívásokra soha nem mondok nemet, így tehát megköszönve a bizalmat, örömmel elfogadtam a felkérést. Mindjárt körvonalazódott is bennem az újság tematizálása, követve a püspök atya elképzelésének megfelelő irányvonalat, és elkezdődött az első szám szerkesztése. Azt viszont, hogy milyen tartalommal fogom megtölteni a következő lapszámot, még nem tudtam. És ez azóta is így van már 15 éve. Minden egyes elkészült újság után jön a kérdés: mi lesz a következő szám témája? Ezzel gyakran egyedül kellett megbirkóznom.

Soha nem vagyunk egyedül; rajtunk múlik, megéljük-e minden pillanatban Isten jelenlétét. Így lett nekem egy különleges munkatársam a Szentlélek, akinek segítségével megszületett a 71.
lapszám is. Minden egyes megjelent lap egy vajúdás, egy születés, egy újabb öröm. Éppen ezen tapasztalatok alapján tudom, hogy az Öröm-hír lap nemcsak egy újság a sok közül. Túlmutat önmagán, hiszen rajta van a Lélek keze, amely formálja és alakítja az olvasót éppúgy, mint az írót.
Isten szeretetének, az örömhírnek hirdetése, tanítása akár az írásokon keresztül is a világ legnagyszerűbb dolgai közé tartozik. Boldoggá tesz, hogy ebben eddig is részt vehettem.

Számítunk továbbra is tudósítóink, de bárki írásaira, fotóira és véleményére a lappal kapcsolatban, és reméljük, hogy a későbbiekben is mindig újabb és újabb tartalommal tudjuk Önöket szolgálni lelki életük fejlődésében. Mert az örömhír továbbadása nem más, mint embertársaink szolgálata, amelyben Önök is részt vesznek mindennapjaik során, és tehetik azt írásaink továbbadásával is.

Imádkozzanak értünk, imádkozzunk egymásért, hogy ebben a szolgálatban, az örömhír terjesztésében – Isten mindenkori akaratát felismerve, követve -, itt és most együtt mozdítsuk meg a világot!

Az alapításának 15. évfordulójáról megemlékező Öröm-hír, egyházmegyei újság megjelent 2020. július 2-án, hozzáférhető az egyházmegye templomaiban július 5-től, illetve 12-től.

Kovács Ágnes főszerkesztő

Öröm-hír Szerkesztőség
Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye

2020. július 25., szombat 23:32

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Vasmise vastapssal – Pásztor Károly atya szülőfalujában mutatta be hálaadó szentmiséjét

Pásztor Károly atya vasmisés plébános, hálaadó szentmiséjét mutatta be pappá szentelésének 65. évfordulóján, július 25-én, szülőfaluján, a vállaji Szentlélek-templomban. Az ünnepi liturgián határon túli településekről, Károly atya eddigi szolgálati helyeiről is érkeztek hívek, valamint számos egyházmegyés pap osztozott a szentmise kegyelmeiben.

A község két évvel ezelőtt adományozott díszpolgári címet az ünnepelt plébánosnak, a templom felszentelésének 100. évfordulóján. Mindnyájan, kik ismerjük őt méltán lehetünk büszkék a vasmisés plébánosra, hiszen távol a nyüzsgő világtól, az alig 1000 lelket számláló szatmári terület egyik gyöngyszemének 500 férőhelyes katedrálisa megtelt a hálaadó szentmisén.
A hívek és az egyházmegye papsága koszorújában Károly atya alázattal, személyes hangvételű gondolataival több alkalommal is szólt a jelenlévőkhöz, prédikációja, üzenete a mélységekbe terelte, tettrekészségre sarkalta a lelkeket. Talán ennek és személyének is köszönhető a hívek felfokozott öröme, lelkesedése mert – hogy valamit ők is adhassanak e különleges alkalmon – vastapssal köszönték meg, gondolatban mintegy „közfelkiáltással szentté avatták” Károly atyát végtelen alázatos, mindig másokat szolgáló életéért, a 65 éves papi hivatásáért. Ezen a napon az egyházmegye egyik legszebb és talán a legnagyobb temploma újra a régi hangulatát élte, népénekektől lett hangos, amelynek átimádkozott falai között volt, hogy egyszerre 4 vállaji szeminarista is körültérdelte az oltárt. Innen ered, hogy a települést paptermő faluként is emlegették.

Méltatlanul, de alázattal a Szűzanya szavaival mondok hálát: „Lelkem magasztalja az Urat, … mert nagyot tett velem a Hatalmas” (Lk 1,46., 49). Pásztor Károly atya Mária hálaadó imájával kezdte a szentmisét, majd életútjára tekintett vissza: 1955. július 2-án a vállaji templomban mutatta be első szentmiséjét, és most 65 év után ismét hálatelt szívvel áll az oltár előtt. 15 éven keresztül kilenc egyházközségben szolgált káplánként majd Baktalórántházán 19, Pócspetriben pedig 21 évig volt plébános. 10. éve tölti nyugdíjas, de a szolgálatban még mindig aktív életét Máriapócson. Károly atyát 17 társával együtt szentelték fel Egerben, akik közül Kuklai Antal atyával együtt már csak ketten maradtak az élők sorában. A plébános a szentmisén hálával gondolt szüleire, rokonaira, tanáraira, paptestvéreire, jótevőire és minden hívő emberre, akikkel a 65 év során találkozott.

Károly atya a szentmise homíliájában a hálaadásról tanított és a papi hivatás fontosságát hangsúlyozta. Bevezető gondolataiban utalt arra az evangéliumi szakaszra, amely a tíz leprás meggyógyításáról szólt (ld. Lk 17,11), és akik közül csak egy köszönte meg Jézusnak a gyógyulás kegyelmét. Ezen alkalommal elsősorban nem ünneplünk, hanem hálát adunk a Jóistennek, hogy megtartott és 65 év után is itt állhatok az oltárnál. Legyünk mi is hálás lelkűek! Jól ismerjük a „kérem” szót, de elfelejtünk megköszönni. Ez mindannyiunkra vonatkozik – fogalmazott Károly atya, majd a nap középpontjára, a papság titkára irányította a figyelmet.

Arra szántak, „hogy látványosságul szolgáljunk a világnak” (1 Kor 4,9), de ez nem a dicsekvésvágyra kell, hogy serkentsen bennünket, hanem az alázatos szolgálatra. „Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait” (1 Kor 4,1) – idézte Pál apostolt a vasmisés plébános, aki azt is kiemelte, hogy a pap Isten embere, kapocs, mely az Úrhoz hívja és fűzi az embert. Jézusnak, Isten fiának küldötte, megbízottja, és szolgálata által, az ég felé emel bennünket.

Ki fogadja az embert a világra születésekor, a keresztelő kútnál ki mossa le lelkéről az áteredő bűnt, ki fogad Isten gyermekévé és a mennyország örökösévé? Isten papja. S ha a bűn útjára lépünk, ami földre teper, Krisztus papja az, akihez odavonszoljuk megterhelt lelkünket és feloldozó szavain keresztül a megbocsátó Isten békéje tölt el. Milyen könnyedek, felszabadultak vagyunk egy jól végzett szentgyónás után! Legfontosabb állomásainkon is a pap áll mellettünk. Házasságkötéskor is, hogy családunk a szeretet fészkévé váljon, és amikor életünk nyugovóra tér, Krisztus papja készít a nagy útra. Ő imádkozik koporsónk fölött és áldja meg a földet, mely magába zárja testünket. De még utána sem feledkezik meg rólunk, mert akkor is imádkozik és bemutatja értünk a szentmisét, amikor már emlékünk is feledésbe merül.

Megtisztelő hivatás a papság. Sokan felteszik a kérdést, hogy a múló örömökkel és haszonnal teli világban van-e értelme a papságnak? igen, van – nyomatékosította Károly atya. Ma az önző társadalomban égetően szükséges az önzetlen, életüket értünk odaadó, Isten papságát vállaló fiatalokra, hogy maradandó örömöket mutassanak nekünk.
Az ideológiákban csalódott, értéknélküli embereknek éppen ma kell bemutatni az élet igazi értelmét. A világnak krisztus kell! – kiáltja az igazságra, jóságra, szépségre, önzetlenségre szomjas ember. Szükség van világunknak Isten küldöttére.

A világ egy nagy kórház, utalt a nyugalmazott plébános az egri szeminárium egyik professzorának gondolatára. Az emberek tele vannak fájdalommal, gondokkal, bajokkal. A pap, Isten orvosaként segíti, gyógyítja a szenvedőket. Mindannyian erre kapunk hivatást.

Majd felidézte a ma már elfeledett mesterséget, a drótos-tót munkáját, aki hátán a szerszámaival, kerékpárral járta a falvakat és bekiáltott a házakba: drótozni-fótozni, fazekat fódozni! E mesterséggel állította párhuzamba a papi hivatást Dsida Jenő:  Menni kellene házról házra című versében, amelyet a plébános idézett:

Nem így kellene hűvös, árnyas
szobából, kényelmes íróasztal
mellől szólani hozzátok, jól
tudom. Menni kellene házról
házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni! (1930)

Mint ahogy Jézus küldte Mária Magdolnát: „menj el testvéreimhez és vidd nekik hírül!” (Jn 20,17), úgy nekünk is menni kell, mert akár tetszik, akár nem, Jézus küldöttei vagyunk. Imádkozzatok, hogy példájára el tudjuk végezni feladatunkat, hogy drótozzuk, foltozzuk a sebzett, megtört szívű embereket.

Július az aratás hónapja. Károly atya a papi hivatásról tanítva ismét visszatért gyermekkori emlékeihez, amikor évről évre részt vett az aratásban bátyjával és édesanyjával. E természeti kép és a munka ismét a költemények világába vitte gondolatát majd egy ismeretlen költő szavait idézte:

A szántóföldek telt kalásza sárgul,
Lehajtja már a búza szép fejét,
De senki sincs, ki most aratni jönne.
A szem peregve hull és hull a földre
És észrevétlen veszti életét.
Az én erőm már nemsokáig bírja,
S nem áll mögöttem ifjú, hős
Nincs senki sem, ki átvenné kaszámat,
Mögöttem csend, a halálnak csendje támad.

A költő melankólikus hangvételű éneke bennem is megszólal, hiszen gyermekkoromban zengett így vasárnaponként a templom, mint most – köszönöm e szép élményt –, azonban a fájó érzés, hogy 65 év óta nincs egyetlen követőm sem e paptermő községben, elszomorít.

Mária is, ki Józsefnek lévén jegyese bizonyára családot tervezett, de amikor Gábriel angyal köszöntötte, és látta, hogy másként alakul az élete, alázattal és odaadással felelte: „legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Ha a Szűzanya nem vállalja az istenanyaságot, talán még most sem lennénk megváltva. De ő nagylelkűen, Isten iránti szeretetből elfogadta az Ő akaratát. Isten ma is hív embereket, hogy szolgálják Őt.
Teréz anya Indiában igazgatóként szolgált egy előkelő gimnáziumban, mégis otthagyva e kényelmes helyet kiment a város szélére, hogy a szenvedő, haldokló embereket ápolja, mert érezte, hogy Istenért nagyot kell tennie. Szépen és nagylelkűen szolgálta Istent. Az Úr ezt kívánja ma is tőlünk, elsősorban papjaitól, hogy valami nagyon szépet tegyenek érte.

Kedves Testvérek! 89 évesen életem utolsó esztendőiben vagyok. Boldogan halnék meg, ha lenne utódom, aki újból bemutatná itt Vállajon az első szentmiséjét.
A költő szomorú hangvételű soraira Jézus vígasztaló szavaiban bátorít bennünket az imádságra: „Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra” (Lk 10,2). Az imádság az, ami meg tudja ölni a világ közömbösségét és fel tudja szítani az ifjak szívében a vágyat, hogy valami nagyon szépet tegyenek az Istenért.
Kérlek benneteket imádkozzatok a papi hivatásokért! – fejezte be gondolatait Pásztor Károly plébános, majd vasmisés áldásban részesítette a jelenlévőket.

Pásztor Károly atyát Vilmos István Vállaj polgármestere a település, Felföldi László általános pasztorális helynök az egyházmegye, Heidelsperger István mátészalkai esperes-plébános az egyházmegyén belül mindig is különleges helyet elfoglaló szatmári papok, Kocsis Gábor mérki–vállaji plébános pedig az egyházközség nevében mondott köszönetet Pásztor Károly atya életéért és papi szolgálatáért.

Pásztor Károly atyával e jeles alkalomból portréinterjú s ikészült, amely olvasható az Öröm-hír újság legfrisebb számában, valamint az egyházmegye honlapján: http://dnyem.hu/index.php/item/3029-nem-nehez-papnak-keresztenynek-lenni-mert-boldogga-teszi-az-embert-beszelgetes-a-vasmises-pasztor-karoly-atyaval


Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2020. június 28., vasárnap 06:57

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Palánki Ferenc megyéspüspök az alábbi személyi és szervezeti változtatásokat rendelte el a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében 2020 augusztus 1-től

Plébániaalapítás és területi átrendezés

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániához tartozó jósavárosi városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Római Katolikus Plébániát.

A Nyíregyháza-Kertváros Plébániához tartozó nyíregyháza-borbányai városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Római Katolikus Plébániát.

Nagycserkesz fíliális egyházközséget a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániától a Nyíregyháza-Kertváros Plébániához csatolja.

Karitász-igazgatói és családreferensi kinevezés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitásza igazgatójává Csordás Gábort és családreferensévé Nagy Csabát nevezi ki.

Plébánosi kinevezés

Csordás Gábor befejezte prefektusi szolgálatát a Központi Papnevelő Intézetben, és a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Plébániára kapott plébánosi kinevezést.

Plébániai kormányzói kinevezés

Dobai Barna Ottó a szatmárcsekei Szentháromság Plébániára,
Nagy Csaba a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébániára és
Varga Lóránd a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébániára kapott plébániai kormányzói kinevezést.

Kápláni áthelyezés és kinevezés

Mészáros Zsolt a mátészalkai Szent József Plébánián és
Papp Tamás az újfehértói Magyarok Nagyasszonya Plébánián folytatja kápláni szolgálatát.

Máté Péter újmisés a kisvárdai Szent Péter és Pál Plébánián és
Szidor János újmisés a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánián kezdi meg kápláni szolgálatát.

Kisegítő lelkészi kinevezés

Katona István plébániai kormányzói megbízatása véget ért a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébánián. Folytatja főállású kórházlelkészi szolgálatát Kisvárdán, és kisegítő lelkészi kinevezést kap a dombrádi Magyarok Nagyasszonya Plébániára kékcsei lakhellyel.

Tanulmányfolytatás

Halász István diakónus megkezdi a licenciakurzust Rómában.

Tartós szabadság
Nagy Zsolt atya betegszabadságát — saját kérésére — meghosszabbította 2021. július 31-ig.

Nyugállományba helyezés

Figeczki Balázs plébániai kormányzót saját kérésére — tekintettel megromlott egészségi állapotára — felmentette eddigi beosztásából, és köszönetnyilvánítás mellett nyugállományba helyezte.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

augusztus

AUGUSZTUS: KISASSZONY HAVA

Az augusztus régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.Az „augustus” szó voltaképpen az „augur”-ra megy vissza, vagyis a madárjósra („avi-ger”), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus „a legszerencsésebb” (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett „Kaiser”, „császár” és „cár” formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a „sérthetetlen császári felség” jelzőjéül használta az „Augustus” nevet, a császárnék pedig az „Augusta” nevet kezdték viselni. A név maga mégis az „augusztus” hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.Augusztust tüzes ifjú jelenítette meg lángszínű ruhában, szárazságtűrő virágokkal ékesítve. Jobbjában a Szűz jelét tartotta – augusztus 24-én kezdődik a Szűz hava –, baljában kosarat a hónap terményeivel. A kánikulára utal másik megjelenítése: folyóból kilépő meztelen férfi, amint éppen iszik. Mezőgazdasági munkák szerint: éghajlattól függően arató, cséplő, netán már az őszi szántást végző paraszt, vagy hordót, sajtárt, prést javítgató vincellér. Jelképezhette Ceres (Démétér) – ő volt ugyanis a Szűz olümposzi védnöke –, kalászkoszorúval a fején, karján kévével, kezében sarlóval, amint kígyófogatát hajtja. Triptolémosz áll mellette, fáklyával világít az istennőnek leánykereső alvilági útjában.Augusztus régi magyar neve Kisasszony hava, Szűz hava egyképpen utalnak a hónap asztrológiai jegyére és a nagy augusztusi Mária ünnepre, Nagyboldogasszony napjára. A „Kisasszony hava” elnevezés nyilván abból az időből való, amikor a „nagyboldogasszony” még Szent Anna volt. A tulajdonképpeni Kisasszony (Kisboldogasszony) napja ugyan még a Szűz havába, de már szeptemberbe esik.Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk. A régi parasztkalendáriumok szerint ebben a hónapban (augusztus 11-én) fejeződnek be az ún. „kutya napok”. Az elnevezés a régi rómaiaktól ered, akik azt hitték, hogy a nyár közepén jellemző szélsőségesen magas hőmérsékletű időszak kialakulását az okozza, hogy a Szíriusz (Kutya csillag) – mely 1000-2000 évvel ezelőtt a legmelegebb nyári napokon a Nappal közel egy időben kelt – hozzáadja hőjét a Napéhoz. A rómaiak ezt a – július 3-ával kezdődő – negyven napos periódust, a nyár legforróbb napjait, nevezték el a kutya napjainak, vagyis ‘caniculares dies’-nek, ami nálunk kánikulát jelent. Ez lehet a magyarázata, hogy miért mondjuk még ma is a nagy hőségre, hogy „kutya meleg” van.A különböző népek hagyományában igen sokféle elnevezése van e hónapnak. Az angolszászoknál, arra utalva, hogy ekkor telnek meg a csűrök gabonával, régen „Csűr-hónap” (Barn-moneth) volt a neve; a skót kelták Lugh napistenüket ünnepelték ebben az időszakban (Ann Lunadal), az aleutok „Meleg Hónap”-nak, az Ob folyó mentén élő osztjákok pedig a Széna-kaszálás hónapjának nevezték ezt a 31 napos periódust. A tatárok a Fű havaként ismerték, egyes közép-ázsiai szamojéd törzsek úgy tudták, hogy ekkor kell elültetni a liliomhagymákat, ezért erről nevezték el a hónapot. A kamcsatkaiak a Holdvilág hónap fényénél halásztak augusztusban, a Yukon-félsziget lakói pedig megfigyelték, hogy ekkor vedlik le tollaikat a hattyúk, szállnak fel először a fiatal libák és hullajtják el agancsaikat a rénszarvasok.Jeles napok:– Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja:Szent Péter ünnepe. E napon emlékeznek arra, amikor is egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Muravidéken dologtiltó nap a szőlőtermelőknek, akik úgy vélik, ha dolgoznak, a szőlőszemek lehullanának a fürtökről.– Augusztus 10. – Lőrinc napja:A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz.– Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja:Mária mennybemenetelét ünnepeljük. Moldván e napon gyógynövényeket szentelnek, majd ezzel füstölik meg a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben. Muravidéken ez a nap is dologtiltó nap. Drávaszögben e napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.– Augusztus 20. – Szent István napja:1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. E nap az új kenyér ünnepe is.– Augusztus 24. – Bertalan napja:Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. Ezt a napot az ősz kezdőnapjának tekinti a néphagyomány. Az e napi időjárásból jósolták meg, hogy milyen lesz a várható őszi időjárás. Az e napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.Augusztus virágaiAugusztus: A dáliák, pompon dáliák, kaktusz dáliák, kerti szegfűk hónapja. Ilyenkor még javában nyílnak az egynyári virágok is: kokárdavirág, oroszlánszáj, szépecske, kosárka vagy estike. A hónap vágott virága az őszirózsa., amelynek hihetetlenül sokféle a formája és színe. Az egyik leghálásabb vágott virágunk. Nagy tömegben nyíló tartós vázás növény.Oroszlán csillagjegySzületésnap: július 23. – augusztus 23.Uralkodó bolygója a Nap, eleme a tűz. Ásványai, drágakövei az arany, gyémánt, borostyánkő, topáz, tigrisszem, rubin. Színei az arany, aranysárga.Jellemzése: Erő és energia jellemzi az Oroszlánokat. Életöröm és optimizmus árad belőle, kisugárzása senkit nem hagy hidegen. Érvényesülni szeretne minden áron, hiszen vezetésre született. Szeret és tud is élni. Őszinte, nyílt, de ugyanezt várja el környezetétől is. Hiú a megjelenésére, bókokkal könnyű levenni a lábáról. Fontos számára a kényelem és a vagyon. De ezért hajlandó mindent meg is tenni, akár komoly kockázat árán is. Szereti az eleganciát, a csillogást.Forrás: wikipédia, jeles napok

Mai evangélium – 2020. augusztus 13.

NAPI EVANGÉLIUM – 2020. augusztus 13., csütörtök | 0:01

 1

Hogy örömhírrel induljon minden nap … – Mt 18,21–19,1

Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer.

A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte, és úgy kérlelte: »Légy türelemmel irántam, mindent megfizetek.« Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: »Add meg, amivel tartozol!« Szolgatársa térdre hullott előtte, és kérlelte: »Légy türelmes irántam, mindent megfizetek!« De ő nem engedett, hanem ment, és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását. Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így szólt hozzá: »Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad?« És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik. Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”

Amikor Jézus ezt a tanítását befejezte, elindult Galileából, és Júdea vidékére ment a Jordánon túlra.

Magyar Kurír

augusztus 15.: Nagyboldogasszony Főünnepe

2020. augusztus 13., csütörtök 17:38

Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük

Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A II. Vatikáni Zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Ahogy az Evangéliumban olvashatjuk „azok az én anyám és testvéreim, akik Isten igéjét hallgatják és megcselekszik” (Lk 8,21). A mai kor embere számára is fontos ez az üzenet, mert ha figyelmesen hallgatjuk Krisztus tanítását az evangéliumon keresztül és azt a mindennapokban megvalósítjuk, akkor Szűz Mária nyomában járhatunk életünk útján és érezhetjük Égi Édesanyánk ránk sugárzó szeretetét. Imáinkban forduljunk hozzá bizalommal, mert Ő segít nekünk és fia, Jézus elé viszi kéréseinket.

Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.
Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

NAGYBOLDOGASSZONY NAPJÁNAK HAJNALÁN

-Ima a magyarért, ima Magyarországért-Drága Istenanya, Magyarok Nagyasszonya!Alázatosan kérlek, hogy légy jóságos hozzánk, hogy minden erőnkkel követhessük Szent Fiad elrendelését, s mutass nekünk utat, hogy legyőzhessük a bennünket körbe vevő veszélyt! Térdemet meghajtva könyörgöm, hogy légy segítségünkre, hogy ne dúljon közöttünk széthúzás, viszály és pártoskodás a bajunkban, hanem jöjjön el végre a magyar összetartás! S mikor a gonosz a kertünk alatt jár, akkor is azért esdeklem, hogy hazánk ellenségeit békítsed, nemzetünk barátait segítsed meg!

Boldogságos Szűz Mária!Te tudod mindenekfelett, hogy a nagyvilágon nincs nemzet, amely olyannyira szeretné a honát és tisztelné Égi Édesanyját, s annak Fiát, mint a magyar. Nem ismerek senki idegen nemzetet, amely képes volt kibírni annyi szenvedést, mint a mi fajtánk. Amelyet ártó szándék által megcsonkítottak, megtiportak és porba sújtottak. Hidd meg nekünk, hogy megérdemli ez a nemzet, hogy feltámadhasson! Feltámadhassunk, mint Krisztus fiad a kereszthalál után.

Népek Krisztusa:Magyarország.Szent Nagyasszony, áldd meg a hazát!

Zetényi-Csukás Ferenc

Szűz Mária mennybevétele – Nagyboldogasszony

KULTÚRA – 2020. augusztus 14., péntek | 19:48

 1

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A II. vatikáni zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (Lumen gentium, 58). Ezért ő előttünk jár ezen az úton, elkísér és támogat bennünket.

Jeruzsálemben az 5. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A 6. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, s a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételének” nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Ahogy az evangéliumban olvashatjuk „azok az én anyám és testvéreim, akik Isten igéjét hallgatják és megcselekszik” (Lk 8,21). A mai kor embere számára is fontos ez az üzenet, mert ha figyelmesen hallgatjuk Krisztus tanítását az evangéliumon keresztül, és azt a mindennapokban megvalósítjuk, akkor Szűz Mária nyomában járhatunk életünk útján és érezhetjük Égi Édesanyánk ránk sugárzó szeretetét. Imáinkban forduljunk hozzá bizalommal, mert ő segít nekünk, és fia, Jézus elé viszi kéréseinket.

Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.

Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

Forrás és fotó: MKPK Sajtószolgálat

Magyar Kurír

1038. augusztus 15-én hunyt el I. (Szent) István (születési nevén: Vajk; latinul: Sanctus Stephanus; született: 975 körül) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje.969 és 980 között született, keresztelésére 985 és 989 között kerülhetett sor. Liudolf Gizellát, II. Henrik bajor herceg leányát 995 körül vette feleségül. Már apja, Géza 997-es halálától magyar fejedelem, majd 1001. január 1-én (az akkor érvényes Julián naptár alapján 1000 karácsonyán) történt megkoronázása által „Isten kegyelméből” Magyarország királya. A magyarok országát, a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át. Ez az államalakulat 1028-tól kis híján az egész Kárpát-medencére kiterjedt és államformájában a 20. századig nem történt változás. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő magyar törzseket fegyverrel vagy békés úton hódoltatta, az ellene irányuló lázadásokat leverte.A magyarok – nagy valószínűséggel – nem István uralkodása alatt ismerték meg a kereszténységet: már a honfoglalás, sőt az őshazából Európa felé vándorló eleink is találkozhattak a Megváltó eszméjével. Feltehető, hogy a honfoglalók között már keresztények is voltak. A legkorszerűbb kutatások megerősítik: a kereszténység felvétele a magyarok számára nem alternatíva, hanem egy fajta diktátum volt.Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-a, 1083-as székesfehérvári szentté avatásának évfordulója 1771 óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – nemzeti ünnep. Külföldön, mivel halála napján Nagyboldogasszony napja van, az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik. Mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb jelentős katolikus ereklye.Legalább egy érsekséget, hat püspökséget és három bencés monostort alapított, így a magyar egyház a Szent Római Birodalomtól függetlenül működhetett. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte és kialakította a vármegyerendszert. Miután sikerült békét teremtenie, az ország a zarándokok és a kereskedők kedvelt útvonalává vált.Szent István 1038. augusztus 15-én halt meg.”A szentséggel és kegyelemmel teljes szent istván király azután országlásának negyvenhatodik évében, a boldogságos, mindenkoron szűz mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e szent istván király érdemeinek közbenjárására, a mi urunk jézus krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, Ámen.” Kálti Márk: Képes krónika (Geréb László fordítása)Székesfehérvárott temették el, az általa építtetett bazilikában, melynek védőszentje Szűz Mária. “Gyásztisztességére Pannónia minden tájáról összesereglettek, a királyi székhelyre, azaz Fehérvárra vitték el a testet, s minthogy a tőle épített egyház a Szentséges Szűz tiszteletére még nem volt felszentelve, tanácsot tartván a főpapok, azt határozták, hogy szenteljék fel előbb a bazilikát, a testet a földnek csak azután adják át. A felszentelés ünnepségét megtartván, szent testét az épület közepén fehér márványból faragott szarkofágba helyezték” – Szent István király legendája Hartvik püspöktőlHalála után belháború dúlta az országot. Örökösként apja testvérének fiai, azaz István unokatestvérei, Vazul és László jöhettek számításba, azonban László még mindig pogány hitet vallott, Vazul pedig bizánci rítusú keresztény volt. Választása végül Ilona nevű lánytestvérének fiára, azaz unokaöccsére, Orseolo Péterre esett, aki már az 1020-as évektől a magyar királyi udvarban élt, mert az Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így Péter anyjával és húgával együtt István udvarába menekült. István döntése Vazulból elégedetlenséget váltott ki és kevéssel 1031 előtt merényletet követett el a királya ellen. István nem ítélte halálra a lázadó Vazult, de uralkodásra alkalmatlanná tette azzal, hogy megvakíttatta. Csak későbbi forrásokban szerepel, hogy Vazul fülébe ólmot öntöttek. Ám István törekvései ellenére a későbbi magyar királyok Vazul ágából kerültek ki. I. (Szent) László király és az akkori pápa, VII. Gergely több alkalommal érintkeztek egymással, amit hiteles vatikáni források is bizonyítanak. Az a levél azonban nem maradt fenn, amiben Szent László a pápai engedélyt kérelmezte István szentté avatáshoz, ám Szent Gellért püspök írása megőrizte a pápai engedélyét, amely írás így szól: „emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.”1083. augusztus 20-án László az első magyar királyt, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében István király ezüstládába zárt ereklyéivel a székesfehérvári királyi bazilika oltárára emeltette, ami a szentté avatását jelentette. Ezután „a felszentelés ünnepségének befejeztével a szent testet az egyház közepén fehér márvány szarkofágban helyezték el.” Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben az első magyar szent király is. Ugyanezen a napon avatták szentté Imre herceget és Gellért püspököt is.

 2020. Augusztus 20. Szent István király

 |  | 

Szent István király

Ünnepnap számunkra, kiemelkedő ünnepnap. A kezdetekre emlékezünk, arra az útra, amelyen a szent király indította el nemzetünket, és amelyet ma nekünk kell járnunk, amelyet ma nekünk kell megtalálnunk, és másoknak is megmutatnunk. Csak a szentistváni út járható ma is. Csak ezen az úton boldogulhat nemzetünk.

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta. Ő közvetítette 995-ben az István és Gizella között létrejött házasságot is. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne.

Egyelőre azonban még véres csatákat kellett vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. A Veszprém melletti győzelem és Koppány halála őt legfőbb belső ellenségétől, az országot pedig a pogányságba való visszaeséstől szabadította meg. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése viszont a Bizánchoz való csatlakozás tervét hiúsította meg. Azonkívül István megszerezte magának a Tiszán és Dunán túl fekvő területeket, valamint Erdélyt, és ezáltal gyarapította országát, uralmát és birtokát.

Ezzel megteremtette messzenéző uralkodói programjának előfeltételeit, és szívós energiával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához. A történelmi keresztút előtt álló országban négy nagy probléma jelentkezett: a kereszténység megkedveltetése és szívüggyé tétele, közösségben az apostoli székkel és Nyugattal; az állam önállósága, vagyis nemzeti függetlenség mind a német-római, mind a bizánci császársággal szemben; erős monarchia és politikai egység fölépítése, vagyis a törzsi önállóság és hűbéri hatalom megszüntetése központi kormányhatalom alapítása által; s végül mindamellett, amennyire csak lehetséges, a magyar népi jelleg és szokások megőrzése a Nyugat-Európába való egyidejű beilleszkedés közepette.

Diplomáciai és politikai érzéke, mellyel nemegyszer a gyakorlatban egymásnak ellentmondó célokat is el tudott érni, korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból tulajdonképpen ő teremtette meg Magyarországot, István jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének. A magyarságnak négy különböző szomszédos kultúra — a török-mohamedán keleten, a görög-szláv a Balkánon, a latin-német nyugaton és a pogány-szláv északon — feszültséggel teli területén kellett ezek ostromló befolyásával és ellentmondásaival küzdelmet folytatnia. A változást, amelyet István hozott, jól megvilágítja egy világpolitikai jelentőségű tény: trónra lépése előtt nem egészen fél századdal a magyar lovascsapatok még halálosan fenyegették Nyugatot és a kereszténységet, egészen az Augsburg melletti Lech-mezőig hatolva előre. Az István által alkotmányában, kiterjedésében, kultúrájában és történelemformáló erejében újjáalakított Magyarország ezzel szemben a keresztény Nyugat előretolt bástyája lett az előnyomuló mongol és török veszély ellen, és évszázadokon keresztül védőfal az ázsiai hódítók barbárságával szemben.

Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból, éspedig bencéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női apátságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál templomot a székeskáptalannal együtt. Más templomokat gazdagon megajándékozott, javaikat közvetlen védelme alá vette. Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Ebben ő és pogány ellenlábasai egyformán koruk gyermekei voltak. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez, amelyek a pogány ősöket és hősöket dicsőítették; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. E tekintetben a bölcs alkalmazkodás módszerét követte: enyhébb, józanabb, eredményesebb volt, mint Magyarország első hithirdetői.

Az állami törvényhozásban, a kormányzásban és gazdasági vonalon sikerült szerencsésen összeolvasztania a nyugati elemeket, mindenekelőtt a frank grófság-alkotmányt a hazaiakkal. Ugyanilyen messzenéző megértéssel képviselte népe sajátosságát és érdekeit a határokon túl is. Gondolt Európa és a keresztény világ egységére. A keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.

Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes ztján II. Szilveszter pápához fordult jogai megerősítéséért és a teljhatalom kieszközléséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, nemkülönben, hogy már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik valóban kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.

Az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Istvánt Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet alapított (12 volt tervbe véve), köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsán, valamint nyolc püspökséget.

Két fájdalmas esemény árnyékolta be élete alkonyát, mindkettő legbensejéig érintette. Imre fiát, a rendkívül erényes ifjút rendelte és készítette elő trónörökösévé. Még halála előtt meg akarta vele osztani az uralmat. Imrét azonban közvetlenül uralkodótársává koronázása előtt, 1031-ben egy vadászat alkalmával vadkan támadta meg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt. Így nem maradt közvetlen örököse. Az Árpád-nemzetség egyetlen leszármazottja Vazul volt, ő azonban ifjúkori ballépéseiért börtönben ült. A súlyosan beteg király megkegyelmezett neki, kiengedte a fogságból, sőt azon gondolkodott, hogy még életében maga mellé veszi és trónra emeli. A rossz tanácsra hallgató hálátlan rokon azonban egy galád összeesküvésbe keveredett, aminek az volt a célja, hogy a királyt meggyilkolják és az országban visszaállítsák a pogányságot. Ilyen gazságot István nem hagyhatott büntetlenül, életművét nem engedhette elpusztítani. A királygyilkosság szándékáért halálbüntetés járt. István az összeesküvés három fejének kiszúratta a szemét és levágatta a kezét: ez abban az időben a súlyos gonosztevők szokásos büntetése volt, és a megérdemelt halálbüntetés esetén, mint itt, kegyelmi aktusnak számított.

Amikor halálát közeledni érezte, magához hívatta tanácsosait, s velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette utódjává. Mindenkit arra intett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságosságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Közel hetven éves korában — a 11. században ritka magas korban –, 42 évi uralkodás után halt meg Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztelt s akinek tiszteletére több templomot épített. Halála előtt neki ajánlotta az országot.

Istvánt az egész nemzet gyászolta. Temetésére az egész országból sereglettek az emberek Székesfehérvárra. Ott, az általa alapított gyönyörű bazilikában — mely éppen akkor készült el, és ebből az alkalomból gyorsan fölszentelték — helyezték ünnepélyesen nyugalomra földi maradványait.

Az általános gyász igazi és szívből jövő volt. A nép érezte: István király személyében a dinasztia megalapítója, a kimagasló uralkodó és államalapító hunyt el, az erős és igazságos király, aki a szigort szelídséggel tudta párosítani. Tudott harcolni, ha a szükség úgy kívánta; mindazonáltal békeszerető volt. Támadó hadjáratot nem kezdeményezett, harcias nemzetét a gyümölcsöző béke világába vezette, és a még túlnyomóan vándorló, nomád életet élő népet a letelepedésre szoktatta. Az ország határain kívül is nagy tiszteletnek örvendett, egyrészt történelmi szerepe miatt, másrészt azért, mert menekülteknek és más sorsüldözötteknek menedéket nyújtott, a Szentföldre, Konstantinápolyba, Ravennába vagy Rómába zarándokló idegeneknek pedig vendéglátást és kedvező átvonulást biztosított.

Mint uralkodó tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában hivatalát évente letette, annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza. Lelki arculata abban a ,,fejedelemtükörben” is visszatükrözödik, amelyet fiának hagyott hátra latin nyelven. Talán nem ő maga írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Az akkori Magyarországon mindenképpen a legjelentősebb irodalmi alkotás. Ezekben az Intelmekben (Admonitiones) többek között a következő uralkodói szabályok találhatók: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!”

Halála után még egyszer lázadást szított a pogány visszahatás; a császári hatalom nyomása is erősödött Magyarországgal szemben. Végül azonban az itt-ott fölbukkanó zűrzavar után különösen László és Kálmán király visszavezette az országot István nyomdokaiba. Azóta István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott föl. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott. Ünnepe nemzeti ünnep lett.

László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és nevelője, Gellért csanádi püspök földi maradványaival együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.

István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. Különösen Scheyernben és Bambergben, a bajor hercegi házzal való házassági kapcsolata következtében; azután Aachenben és Kölnben, ahová egyes ereklyéi is elkerültek; Montecassinóban, főleg a bencés rendnek tett kiváltságai miatt, és a belgiumi Namurben. XI. Ince pápa 1686 novemberében — Buda visszafoglalása alkalmából — az egész Egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án (mint Magyarország fővédőszentjét) ünnepli. Május 30-án a mai napig sértetlenül fennmaradt Szent Jobb ereklyét tiszteljük.

Istenünk, aki Szent István királyt, a te hitvallódat a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted, kérünk, add meg, hogy aki a hit terjesztője volt Pannóniában, Egyházad védelmezője legyen a mennyben!

forrás: katolikus.hu

Szeptember

Idén is lehet csatlakozni az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezéshez

HAZAI – 2020. szeptember 7., hétfő | 13:40

 2

Október 18-án, helyi idő szerint 9 órakor világszerte gyermekek imádkoznak fél órán át a békéért és az egységért. Az elmúlt esztendőkben hazánk számos településén csatlakoztak az eseményhez.

Maga a kezdeményezés keresztény közösségektől, Venezuelából indult: miközben 2005 nyarán gyermekek közösen imádkozták a rózsafüzért, a mellettük levő asszonyok kézzelfoghatóan érezték a Szűzanya jelenlétét. Napjainkra ez a kezdeményezés nem csak Dél-Amerikában, hanem szerte a világon elterjedt. Kiinduló gondolata az a Szent Piótól származó idézet volt, miszerint „ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni”. Ez a kezdeményezés októbernek mint a rózsafüzér hónapjának kiemelt hangsúlyt adhat.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából az Országos Lelkipásztori Intézet hívja a gyermekeket – kérve a tanítókat, hitoktatókat, nevelőket, szülőket, nagyszülőket is, hogy csatlakozzanak a szervezéshez –, hogy mint az előző években, kapcsolódjanak be idén is a közös rózsafüzér imádságba, lélekben egyesülve gyermekek csoportjainak ezreivel szerte a világon.

Mivel ebben az esztendőben október 18-a vasárnapra esik, azt javasolják az iskoláknak, hogy a következő napon, október 19-én, hétfőn tartsák meg a közös imádságot a gyerekekkel. A járványhelyzet miatt elrendelt szabályok betartása mellett is reméljük, hogy a közösségek megtalálják a módját az imádságba való bekapcsolódásnak.

A Szükséget Szenvedő Egyház (ACN International) nemzetközi segélyszervezet kísérőlevelet írt az eseményhez, ami ITT olvasható.

A gyerekeknek szóló levél ITT érhető el.

A letölthető imádság ITT található.

Forrás és fotó: Országos Lelkipásztori Intézet

Magyar Kurír

Szeptember 8. Fecskehajtó kisasszony napja, Szűz Mária születésének napja

A fecskék ekkorra már összevárják egymást, s még a rossz idő beköszöntése előtt, a többi vándormadárral együtt melegebb égtájak felé repülnek. Ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”.A néphagyomány szerint Szűz Mária születésének napja, ezért Magyarországon kedvelt búcsúnap, s az asszonyok számára dologtiltó nap. Különösen a fonás tilos, senkinek eszébe se jusson e napon fonni, legfeljebb hajat!Hajdanán az asszonyok együtt mentek ki a szabadba, úgy várták együtt a napfelkeltét. Úgy tartották ugyanis, hogy a felkelő napban megláthatja Máriát az, aki arra érdemes. a netán eső, vagy felhő akadályozta a lehetséges látomást, abból csapadékos vetésidőre következtettek az időjárás megfigyelői. A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a hunyor, mely gyökerének gyógyerőt tulajdonítottak. (Amikor Jézust szülte, akkor keletkezett a gólyahír, amelyet szintén gyógyerejűnek tartanak. Máriának a menekülésekor hullott könnyeiből fakadt a gyöngyvirág, hajából az árvalányhaj, a gyermek Jézus mosdóvizéből pedig a nefelejcs.)Tennivalók Kisboldogasszony napján:Egyes vidékeken e napon kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra, tehát előző este kitettek a szabadba, hogy a harmat érje, s így “az Úristen szentelje meg”. Fontos, hogy „Szent Mihálko má fődbe kerüljön a mag”. Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. E napon kezdik a dióverést, ezért ideillik a vers:Nagy László: Dióverés Elsuhogott az a füttyössárgarigó délre.Sárgul az árva diófazöld terebélye.Levelek lengnek, akár aszínarany rigó-szárnyak,elszállnak ők is a szélbenpuszta határnak.Áll a diófa, és érettkincsei válnak tőle:szellő ha bántja az ágat,buknak a földre.Szaporább kopogás, csörgéstámad, ha jön az ember,s bottal az ágak bogáraboldogan ráver.Földre, fejekre, kosárbakopog a dió-zápor,burkos dióra a gyermekkővel kopácsol.Már, mintha álmodnék, hallomzaját a jó örömnek,darálók forognak, diósmozsarak döngnek.Fagyban és nagy havazásbanmeg kell maradnunk jónaks tisztának is, hogy örüljünkcsörgő diónak.Majd csorgó hó levén ring apicike dió-csónak,s lomb zöldül újra a füttyössárgarigónak.Terményvarázslásra is alkalmasnak tartották Kisboldogasszony napját:A gazda megszentelte a vetőmagot. Ehhez tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez egy árva szót sem szólt, vetés közben pedig főleg tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön majd az elvetett magból a gabona. Más vidékeken az elvetendő búzát Kisasszony napjára virradóra ( tehát 7-én estig) egész napra a harmatra tették azért, hogy meg ne romoljon, meg ne dohosodjon.Igyekeztek ekkorra összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a gyógyfüveket, alvóra szemezni a gyümölcsfákat. Az utóbbi természetesen a férfiak dolga volt, akárcsak a szántás, vagy az aktuális magvetés.Ellentétes nap is, mert amilyen az idő ezen a napon, annak az ellentéte következik majd be az ősz folyamán.Az időjárást is nagyon figyelik a gazdák ekkor, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. Ha bugyborékos vagy ritkaszemű az eső, esős időszakot jósol. A népi időjóslás szerint amilyen ennek a napnak az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidéken úgy tartják, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint:“Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időkből ered.Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!Kisboldogasszony katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartunk. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is, feltételezhetően Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt. Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve.A hagyományok szerint Krisztus anyja nevét a magyar nép nem mondja ki, hanem saját nyelvükön csak Királynénak, Nagyasszonynak nevezik.Miért “Boldogasszony”?A Boldogasszony elnevezés az ősi magyar hitvilágból származik. E szerint Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmazták. Szent Gellért legendája szerint „És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák.” (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.)Az elmélet Kálmány Lajostól származik, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya volt. Egyik erős érve a “Boldogasszony ágya” kifejezés, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak. Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is, és az ismeretterjesztő irodalomban is teret nyert.Babba Mária, ősi Istenanyánk:Sehol a világon nincs annyi Mária kegyhely, mint a Kárpát-medencében, sehol nem volt olyan mély a Mária-tisztelet, mint a történelmi Magyarországon. A székely nép ma is Istenként tiszteli Krisztus édesanyját, a “Babba Máriát”. (A “Babba” jelentése: gyönyörűséges.) A legborzalmasabb pusztítást a negyvenévi kommunista uralom azzal okozta a magyar társadalom lelkivilágában, mikor ezt az ősi Mária-tiszteletet igyekezett a magyar lélekből kiölni. Nem sikerült.Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a katolikusok számára.

OktóberRózsafűzér Királynőjének hava

Imádkozzunk a Főld népeiért is…kiváltképpen a szegényekért, éhezőkért, betegekért, elnyomást szenvedőkért, minden jóakaratú lélekért e bolygón és az egész teremtett világban

Az Állatok Világnapját 1931-től ünnepeljük, ugyanis egy környezetvédelmi konferencián Firenzében (Olaszország) indult útnak, azóta pedig számos országban elterjedt. Ez a nap nem csak a veszélyeztetett állatoknak szól, hanem minden állatnak és élőlénynek a földön.A dátumot október 4-ét nem véletlenül választották ki, ugyanis ez a dátum Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének a napja.Assisi Szent Ferenc (1181-1226) gazdag családból származott, ám az évek során úgy döntött, szegénységben éli le az életét és katolikus szerzetesnek állt, majd később megalapította a ferences rendet.Ettől fogva a világ számos pontján prédikált, a legendák szerint még az állatoknak is. Éppen ezért a régi festményeken, szobrokon, mindig valamilyen állat társaságában ábrázolták.Egy napon …”Szent Ferenc Cannarióban prédikálni kezdett a népnek, de előbb megparancsolta a fecskéknek, hogy hallgassanak, míg el nem mondja beszédét. Azok azonnal engedelmeskedtek… Továbbmenve fölemelte tekintetét, észrevette, hogy az úttól nem messze a fákat óriási madársereg lepte el. Egészen elámult a madarak hihetetlen sokasága láttán, és azt mondta társainak: „Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak.” Letért a mezőre, odament a madarakhoz, és elkezdett beszélni a földön csipegetőkhöz, mire a fákon ülők is mind odasereglettek, valamennyien szép csöndben várták végig a beszédet, s el nem szálltak addig, amíg Szent Ferenc áldásával égnek nem eresztette őket. Amikor Szent Ferenc közöttük sétált, s csuhájával megérintette a madarakat, akkor sem repült el egyik sem.”Assisi Szent Ferenc számos prédikációjában beszélt az ember és állat kapcsolatáról. Azt mondta, hogy “az emberiségnek kötelessége védeni és élvezni a természetet.”Állítólag a halálos ágyán megköszönte szamarának, hogy szolgálta és mindenhova elvitte, a szamár pedig sírt.1126 október 3-án hunyt el, IX. Gergely pápa pedig 1228. július 16-án avatta szentté. Az Állatok Világnapjának a célja, hogy világszerte javítsuk az állatok jólétét, és nem csak a vadon élő vagy veszélyeztetett állatokat, hanem a házikedvenceket is ugyanannyira védeni kell.

Október 6.

Az Aradi tizenhárom🇭🇺🇭🇺🇭🇺“Elítélték sorba mind a tizenhármatSzőttek – fontak a nyakukba ezer vádatElnevezték felségsértő pártütőknekMert a magyar szabadságért harcra keltek”