Május
Május 13. Án, hétfőn, Fatimai imaestre hívunk mindenkit a Ráckerti ltemplomba. A Szentmise 20 órakor kezdődik, utána Gyertyafényes Körmenetet tartunk. Május 19. Én Elsőáldozás lesz a Római katolikus plébánia templomban. Június Június 2.án -vasárnap -,Ballagás :a Széchenyi István katolikus általános iskola végzős diákjai adnak hálát az elmúlt 8 év kegyelmi ajándékaígért. Június 9 -10. A Szentlélek kitöltetésének ünnepe, az egyház születésnapja : Pünkösd. Mindkét nap, a vasárnapi miserend szerint tartjuk a miséket mindkét templomunkban.
Június
Június 13. án ,csütörtökön, Fatimai Imaestre hívunk mindenkit a Ráckerti templomba. A szokott időben, Népi imádságokkal kezdünk: 18 órakor -19 órakor Rózsafűzér imádságokkal folytatjuk az imádkozást, Szentmise után gyertyafényes Körmenettel fejezzük be Imaestünket. A Szentmisén Juhász Ferenc, a Szent István rádió vezetője vezeti az elmélkedést.
Június 19.én , szerdán, összejövetel a férfiaknak a Közösségi házban. Minden férfit szeretettel várunk!
Úr Napja
június 23.án, vasárnap,az alábbi miserend szerint ünneplünk:
– Plébániatemplom: Szentmise 9 órakor, Szentmise után, Körmenet
-Ráckerti templom : Szentmise(olvasott mise) 8 órakor
-Előkészületek: – szombaton, 16 órakor várjuk a férfiakat a sátrak összeszerelésére . – – vasárnap reggel 6 órakor a lelkiségi csoportok asszonyai díszítik a sátrakat
Mindenkit kérünk, a kisgyerekek virágszirom szórásához, hozzanak virágszirmokat,
melyet szombaton délután a plébánián gyűjtünk össze, vagy vasárnap hozzátok magatokkal. Köszönjük szépen.
Június 29.-szombat Péter-Pál Napja Szentmise: – reggel 8 órakor
-este 18 órakor
Július
Július Július 13.án (szombaton) Fatimai imaest a Ráckerti templomban
-18 óra: Népi imádságok
-19 óra Görög szertartás szerinti imádkozás
-19.30 Rózsyfűzér imádság
-20 óra: Szentmise-a Szentmisét és az azt követő Körmenetet Törő András vezeti
Július 28. Egyházmegyei Búcsú-Máriapócs
Augusztus
Augusztus 6. -kedd : Szentségimádás
Augusztus 13. Kedd : Fatimai imaest a Ráckerti templomban
A Fatimai imaest (kedd): – 18 órakor kezdődik, Népi imádságokkal
– 19 órakor Görögkatolikus imádság
– 19.30 Rózsafűzér imádság
– 20 órakor Szentmise
a Szentmise után: Gyertyafényes Körmenet
Az elmélkedést Eiben Tamás vezeti.
Augusztus 15. csütörtök: Nagyboldogasszony Ünnepe
neked adta át örökre jó szent István szép honunk,
koronádnak legszebb gyöngye – hozzád sír fel – Hunnia,
nem felejt el Árpád népe, míg csak lesz egy hű fia.”
Ünnepi miserend: Plébániatemplom: reggel 8 óra
Ráckerti templom : délelőtt 10 óra
Augusztus 20. Kedd : Szent István király ünnepe
Szent István király, Magyarország fővédőszentje
13Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.
Ünnepi miserend: Plébániatemplom : reggel 8 óra
Ráckerti templom : délelőtt 10 órea
Szeptember
Szeptember 13. -péntek: Fatimai imaest-Ráckerti templom
A Szentmise 20 órakor kezdődik, Krakomperger Zoltán vezetésével.
A Szentmise után, Gyertyafényes körmenet .
Szeretettel várunk mindenkit e közös imádságos estre.
Ezer veszélyben, Szűzanyám, Te védj meg engemet!
Ha látod síró gyermeked, töröld le könnyemet!
Anyám, Anyám, ó jó Anyám, csak Benned bízom én,
Hogy szent Fiadhoz elvezetsz, ha éltem véget ér.
Mária, tenger csillaga, feléd tekintek én,
Ha ver az élet vihara, sorsom rád bízom én.
Vezess az ingó habokon, hogy ha majd partot ér,
Lehessek égi honodban örökre boldog én.
Ámen🙏❤🙏
szeptember 14.
szent kereszt felmagasztalása
Október-Rózsafűzér királynője
A Rózsafüzér imádság hónapja
A Rózsafüzér (Szentolvasó) imádkozásának módja
1. A keresztre (1) egy Hiszekegy-et kell imádkozni.
HISZEK AZ EGY ISTENBEN, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében,
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
ki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették;
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét,
a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását
és az örök életet. Ámen.
2. A nagy, különálló (öreg) szemekre (2,5,8,11,14,17) egy-egy Miatyánk következik.
Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy,
szenteltessék meg a Te neved;
jöjjön el a Te országod;
legyen meg a Te akaratod,
amint a Mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg a vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól.
Ámen
3. A kisebb, csoportos (tábla) szemekre (3,6,9,12,15,18) imádkozzuk az Üdvözlégyeket.
Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled, áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus.
(titok)
Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján.
Ámen
4. Minden tized után (4,7,11,13,16,19) következik egy-egy Dicsőség és Fatimai fohász
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben, most és mindörökké.
Ámen
Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől! Vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokét, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.
Az Üdvözlégyek között titkokat mondunk
Ö R V E N D E T E S
( hétfőn és szombaton imádkozzuk)
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki hitünket növelje,
2. aki reményünket erősítse,
3. aki szeretetünket tökéletesítse.
A tizedekre:
1. akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál;
2. akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál;
3. akit te, Szent Szűz a világra szültél;
4. akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál;
5. akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.
F Á J D A L M A S
( kedden és pénteken imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki értelmünket megvilágosítsa,
2. aki emlékezetünket megerősítse,
3. aki akaratunkat tökéletesítse.
A tizedekre:
1. aki érettünk vérrel verejtékezett;
2. akit érettünk megostoroztak;
3. akit érettünk tövissel koronáztak;
4. aki érettünk a keresztet hordozta;
5. akit érettünk keresztre feszítettek.
D I C S Ő S É G E S
( szerdán és vasárnap imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki gondolatainkat irányítsa,
2. aki szavainkat vezérelje,
3. aki cselekedeteinket kormányozza.
A tizedekre:
1. aki a halálból feltámadott;
2. aki a mennybe fölment;
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte;
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett;
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.
V I L Á G O S S Á G
( csütörtökön imádkozzuk )
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki elménket megvilágosítsa,
2. aki vágyainkat megtisztítsa
3. aki életünket megszentelje.
A tizedekre:
1. aki értünk a Jordánban megkeresztelkedett;
2. aki nekünk a Kánai menyegzőn kijelentette önmagát;
3. aki Isten országának a meghirdetésekor meghívott minket a megtérésre;
4. aki tanítványai előtt színében elváltozott;
5. aki nekünk az eukarisztiát elrendelte.
Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért? – Tíz tanács II. János Pál pápától
II. János Pál pápa 2002. október 16-i keltezéssel adta ki Rosarium Virginis Mariae kezdetű, a rózsafüzérről szóló apostoli levelét. Ebben konkrét, gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg a rózsafüzér imádkozásának módjával kapcsolatban.
1. A rózsafüzér célja: Krisztus arcának szemlélése
„Krisztus arcára szegezni a tekintetet, fölismerni a misztériumot […] Krisztus minden tanítványának feladata, tehát a miénk is. Miközben ezt az arcot szemléljük, kitárulunk a szentháromságos élet misztériumának befogadására, hogy mindig újra megtapasztaljuk az Atya szeretetét, és örvendjünk a Szentlélek örömével.” (9)
„… a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához.” (36)
2. Jézus neve
„Az Üdvözlégy súlypontja, mintegy fordulópont a két rész között: Jézus neve. Olykor, ha sietve imádkozzuk, ez a súlypont eltűnik, s vele együtt elvész a kapcsolat is Krisztusnak azzal a titkával, amelyikről éppen elmélkedünk. […] Jézus nevét – az egyetlen nevet, amelyben az üdvösség reménye nekünk adatott (vö. ApCsel 4,12) – a Szentséges Anya nevével együtt ismételgetni, s mintegy engedni, hogy Mária sugallja nekünk ez a nevet, a hasonulásnak olyan útja, mely egyre mélyebbre bevezet Krisztus életében.” (33)
3. A rózsafüzér megértése
„A rózsafüzér megértéséhez el kell mélyülni a szeretet sajátos lelki dinamikájában.” (26)
4. A csend
„Az odahallgatás és az elmélkedés a csendből táplálkozik. Jó, ha a titok kimondása és a Szentírás szavai után megfelelő időre megállunk, hogy tekintetünket a szemlélendő titokra szegezzük, mielőtt elkezdjük a szóbeli imát. A csend értékének újrafölfedezése az egyik titka az elmélkedés és a szemlélődés gyakorlásának.” (31)
5. Rózsafüzér és Szentírás
„… a rózsafüzér nem helyettesíti a lelki olvasmányt (lectio divina), épp ellenkezőleg, föltételezi és elősegíti azt. […] A rózsafüzérben szemlélt titkok […] által a lélek könnyen utakat találhat az egész evangéliumhoz, főként ha a rózsafüzért a tartós összeszedettség különleges állapotában imádkozzák. […] Annak érdekében, hogy az elmélkedés szentírási alapot kapjon és mélyebb lehessen, hasznos, ha a titok kimondása után fölolvasnak egy, a körülményeknek megfelelő rövidebb-hosszabb szentírási részt. Az egyéb emberi szavak ugyanis soha nem érik el a sugalmazott szavak sajátos hatékonyságát. Ezeket ugyanis azzal a bizonyossággal hallgatjuk, hogy Isten szava, mely a ma számára, az »én számomra« hangzik el.” (29–30)
6. Hogyan imádkozzuk a rózsafüzér titkait?
„Az örvendetes titkokról való elmélkedés a keresztény öröm végső indítékaival és mélységes tartalmával való találkozás.” (20)
„A világosság titkainak mindegyike a Jézus személyében immár elérkezett Ország kinyilatkoztatása. […] Kánában Mária ajkán hangzik föl és egy nagy anyai intelemmé válik, melyet minden idők Egyházához intéz: »Tegyétek meg, amit nektek mond!« (Jn 2,4) Ez az intelem jól bevezeti Krisztus nyilvános élete során mondott szavait és jeleit, és a világosság minden titka számára máriás hátteret ad.” (21)
„A fájdalmas titkok segítik a hívőt abban, hogy átélje Jézus halálát – ott állva a kereszt alatt Mária mellett –, s hogy vele együtt merüljön el Isten ember iránti szeretetének mélységében, s érezze meg e szeretet egész újjáteremtő erejét.” (22)
A dicsőséges titkok „a hívőt arra késztetik, hogy lépjen túl a passió sötétségén, és tekintetét a föltámadásban és a mennybemenetelben szegezze Krisztus dicsőségére. Miközben a keresztény lélek a Föltámadottat szemléli, fölfedezi hitének indokait (1Kor 15,14).” (23)
7. Miatyánk, Dicsőség
„A Miatyánk mintegy alapja az Üdvözlégyek ismételgetése által kibontakozó krisztologikus-máriás elmélkedésnek, és a titokról való elmélkedést egyházi tapasztalattá teszi akkor is, ha egyedül végzik.” (32)
„Fontos, hogy a Dicsőség mint a szemlélődés csúcspontja tudatos legyen a rózsafüzérben. Nyilvános imádkozás esetén énekelni is lehetne, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon ez a minden keresztény imádságra jellemző távlat.” (34)
8. A rózsafüzér befejezése
„A rózsafüzér végén a pápa szándékára imádkozunk, hogy az imádkozó lélek tekintete kitáguljon az egész Egyház szükségleteire.”
„… a lélek szükségét érzi, hogy a rózsafüzér végéhez, melynek során annyira érezte Mária anyai segítségét, a Szent Szűz dicséretét fűzze, akár a Salve Reginát, akár a loretói litániát. A belső út megkoronázása ez, melyen a hívő eleven kapcsolatba került Krisztus és az ő Szentséges Anyja titkával.” (37)
9. Időbeli eloszlás
„… a heti beosztás lelki sajátosságot ad az egyes napoknak, a liturgiához hasonlóan, mely az év egyes szakaszait tudja megszínezni. A mai gyakorlat szerint a hétfő és a csütörtök az örvendetes titkok napja, a kedd és a péntek a fájdalmas titkoké, a szerda, a szombat és a vasárnap a dicsőséges titkoké. Hova lehetne beilleszteni a világosság titkait? […] a szombat hagyományosan a Mária-tisztelet napja, tanácsolhatónak látszik, hogy csütörtökről kerüljenek át az örvendetes titkok szombatra, s az így szabaddá vált csütörtök lehetne a világosság titkainak napja.”
„… arra kell ügyelni, hogy a rózsafüzért mindig szemlélődésnek tekintsék és ekként végezzék. Ezáltal, mintegy a liturgia kiegészítéseként, a keresztény hét – melynek sarkpontja a vasárnap, a feltámadás napja – a Krisztus élete titkain keresztül vezető úttá válik, s maga Krisztus az idő és történelem Uraként jelenik meg tanítványai életében.” (38)
10. „Bízd az Úrra minden gondodat”
„… a Megváltó szent emberségével való találkozásba vigyük magunkkal gondjainkat, bajainkat, munkánkat, terveinket, mindazt, ami az életünket jelenti. »Bízd az Úrra minden gondodat, és Ő gondoskodni fog rólad« (Zsolt 55,23). A rózsafüzérrel elmélkedni azt jelenti, hogy gondjainkat rábízzuk Krisztus és az Ő Anyja irgalmas szívére.” (25)
+1 tanács Boldog VI. Pál pápától
„A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (12)
„A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (…). Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. […] s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk – az Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az Egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.”
(Szent II. János Pál pápa)
Forrás
II. János Pál: Rosarium Virginis Mariae
Október 13.
Ez évben utolsó Fatimai imaest a Rackerti templomban.
Az elmélkedést és körmenetet vezeti:Felföldi László.
D.e. 10 órakor : Diákmise
A Ráckerti templomban
November
November 1.-Mindenszentek ünnepe
Istenáldottak
Áldott legyen minden lélek, ki az égbe költözött,
s kik már nem éreznek soha többé földi örömöt,
mert érző szívük jéghideg lett, testük dermedt kő,
mit holtcsendjével őriz a homoktemető.
Vigyázz rájuk, Istenem, vigyázd nagyon őket,
adj békés nyugalmat a végleg elmenőknek,
hogy ne fájja lelküket az a kínzó hiányérzet,
mely az itt maradtakra súlyos csapást méret.
Áldott legyen minden gyermek, ifjú, és öreg,
kik már egy más világban gyújtanak csillagtüzeket,
hogy feltündöklő csillagfénnyel átmelengessék,
a sírhantoknál sírdogáló emberek szívét.
Mikor a temetőben járunk elnehezül szívünk,
és a sok-sok sír között elveszettek leszünk,
mert minden fejfa, minden kereszt emlékeztet arra,
hogy egyszer előttünk is állnak mélyen fejet hatva.
Kun Magdolna
Megemlékezés a Temetőben
November 19.Szent Erzsébet ünnepe
Szent Erzsébet élete
Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)
Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban.[1] Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.
Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.
II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.
Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.
Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.
Erzsébet leprás beteget fürdet; a kassai Szent Erzsébet-dóm szárnyasoltárának szárnyain 12 képen Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményei láthatóak
A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.
Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.
Sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templomban
Ereklyetartója a marburgi Szent Erzsébet-templomban
Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. A szentté avatás ugyanott történt, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencé. A szertartás IX. Gergely pápa prédikációjával végződött. Beszédének szövege azonos lehetett, amelyet a pápa Kasztíliai Beatrixnek küldött az ezt követő napokban. Ebben a pápa összefoglalja Erzsébet nemes cselekedeteit és követendő példaként állítja Beatrix elé. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.
Erzsébet és a rózsák
Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.
Emlékezete
Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1235-ben (vázlat)
A Marburgban lefolytatott szentté avatási per (1231–1235) aktáinak tanúsága szerint kevesebb, mint öt hónap telt el Erzsébet halála és a sírjánál történt első csoda között, ami hírének gyors elterjedését bizonyítja. A csodás gyógyulásról beszámolók többsége ugyan 50–100 kilométeres körzetből érkezett, de volt köztük egy utrechti, a következő évben pedig a liège-i egyházmegyéből is. A Német Lovagrend nevében Türingiai Konrád, Erzsébet sógora vállalta magára a szentté avatási ünnepség költségeit, és szintén a rend anyagi támogatásával kezdődött meg a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építése. Az ünnepélyes szentté avatásra a perugiai domonkos kolostorban került sor 1235 pünkösdjén, majd ezt követően nagymértékű Erzsébet-tisztelet alakult ki a közép-itáliai domonkosok körében. A 13. századi magyarországi és csehországi Erzsébet-kultusz is részben a domonkosokhoz köthető. V. István lánya, Mária királyné révén Erzsébet kultusza átterjedt a 14. századi Nápolyra is: valószínűleg ő volt a megrendelője a nápolyi Santa Maria Donna Reginaban található, Szent Erzsébet életét bemutató falkép-ciklusnak is.
- Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon.
- Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, -templomok, -kápolnák és -kolostorok.
- Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.
- A bogotai székesegyház az ő tiszteletére van szentelve.
- Párizsban a Paroisse Elisabeth-templom viseli a nevét[2]
- Londonban a Southwark Cathedral egyik kápolnája Erzsébet és Assisi Szent Ferenc nevét viseli.
- A belgiumi Mons-ban is van Szent Erzsébet-templom, főhajója két oldalán két hatalmas történelmi magyar zászló függ.
- A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetet, a mai Budapest XX. kerületét.
- Budapesten a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, amelyen egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll,[3] a szent legendája nyomán átnevezték Rózsák terére.
- 2007-ben, a Szent Erzsébet-emlékév alkalmából az esztergomi Tabán híd a Szent Erzsébet híd nevet vette fel, a városban ezen kívül egy egyházi iskola és óvoda viseli a nevét.
- A budapesti Árpád híd által kettéválasztott óbudai Szentlélek tér déli oldalát átnevezték Szent Erzsébet térre.
- Ferenc József 1898. szeptember 17-én felesége emlékére és Szent Erzsébet tiszteletére Erzsébet-rendet alapított.
- A magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára.
- Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.
- Ünnepnapja alkalmából osztják ki a Szent Erzsébet Rózsája díjat
- Rómában 2000-ben aranyérmes lett Márk Gergely rózsanemesítő Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevű park-, illetve futórózsája
- Az ő legendáját dolgozta fel Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumában.
- Richard Wagner Tannhäuser című zenedrámájának Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi.
- Életéről írt musicalt 2009-ben Andorka Péter zeneszerző Hajnal Géza szövegkönyvére, A Rózsalány címmel.
- Az Erzsébet gyakori magyar lánynév.