Denzel Washington elárulta, Isten kegyelme hogyan változtatta meg az életét
„AZ EGYETLEN OK, AMIÉRT NEM A FEGYHÁZBÓL BESZÉLEK HOZZÁTOK, AZ ISTEN KEGYELME” – MONDTA
Forrás: Shutterstock/PuzzlePix
2025. 03. 19.
denzel-washington-elarulta-isten-kegyelme-hogyan-valtoztatta-meg-az&layout=button_count&locale=hu_HU&sdk=joey&share=false&size=large&width=
Denzel Washington videokonferencia-híváson keresztül beszélt a Colorado Boulder Egyetem focicsapatának a hitéről. A kétszeres Oscar-díjas és háromszoros Golden Globe-díjas sztár azt mondta a játékosoknak, hogy egyedül Istentől tegyék függővé azt, hogy mennyire elégedettek. Szerinte ugyanis az a boldogság, amely nem Istentől, hanem a világtól származik, végül úgyis csalódást hagy maga után, és nem marad több belőle egy múló örömérzetnél.
A játékosoknak arra hívta fel a figyelmét, hogy a hitüknek Isten szavában kell gyökereznie, nem pedig abban, hogy mindig megkapják, amit csak akarnak, vagy hogy sima, könnyű kis életútjuk legyen. Sokakat éppen ezért hagy cserben a hitük, mert nem kapják meg azokat a dolgokat, amelyekre vágynak, például a sikert vagy a pénzt. És ezért ez nem is igazi hit, az igazi hit – mint magyarázta – nem a kényelemről vagy a jólétről szól, hanem arról, hogy a körülmények ellenére is hűségesek maradjunk Istenhez.
„A világban vagyunk, de ne tartozzunk a világhoz” – fogalmazott Washington. „Ne tőle függjön a boldogságunk. Bízzatok a Mindenhatóban. Ne erre a világra támaszkodjatok a boldogságotok terén. Mert van, hogy kedden azt mondják neked, hogy szeretnek, szerdán pedig azt, hogy gyűlölnek.”
Majd arra tért rá, hogy Isten egész életében szemmel tartotta őt, és nem mondott le róla annak ellenére sem, hogy időnként eltávolodott az Úrtól. „Isten már jóval azelőtt megtalált engem, hogy tudtam volna, hogy én megtaláltam Őt. Ezért hívják ezt kegyelemnek. Az ördög a bokámnál fogva kapaszkodott belém, és azt mondta: El tudom kapni, el tudom kapni. Isten (viszont) azt mondta, nem, ő az enyém.”
A színész ezután elmesélte, hogy fiatalon heroinozott, drogot árult, és nagyon közel állt hozzá az erőszak. „Az egyetlen ok, amiért nem a fegyházból beszélek hozzátok, az Isten kegyelme” – magyarázta, hozzátéve, hogy „13 éves koromban drogot szívtam, drogot árultam, füvet árultam, heroint árultam, kokaint árultam. Már 13 évesen drogoztam, de nem ez volt Isten terve velem.”
„Elutasítottam Istent, gyűlöltem Istent, szerettem Istent, nagyra tartottam Istent, (aztán) nem volt türelmem Istenhez, (de) Isten végig türelmes volt velem. Ezért hívják ezt kegyelemnek” – mondta.
Ma József napja van.
A második meleget hozó -akkor hozzátok is :):):)- szent, Szent József a famunkások védőszentjének, Jézus nevelőapjának napja.
E naphoz számtalan megfigyelés, hiedelem, szokás kapcsolódik.
A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: Fecskét látok, szeplőt hányok!
De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha a gólya tolla piszkos, bő termést, ha tiszta fehér, szűk esztendőt jelent.
József napja a népi megfigyelés szerint az aratás első napjával rokonságot mutatott, mert „Amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”. Akinek méhese volt, babonásan vigyázott arra is, hogy e nap előtt bármit ki ne adjon tulajdonából, mert azzal elveszíti a méhei hasznát.
Az Alföldön azt tartják, ha József napján szivárvány látható, a széles sárga sáv benne jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermésre mutat. Ha ezen a napon szél fúj, az év minden napján fog fújni. Ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott.
A marhák első kihajtását Göcsejben e napon végezték, másutt általában Szent György napján, ünnepélyes ceremóniák között. A legelőre szolgáló úton mintegy három m szélességű szűk árokban kereszt irányban láncot, tüskeágat és mogyorófapálcát fektet a pásztor egymás mellé. A végükbe egy-egy tojást helyez, a tojások mellé két karvastagságú nyírfaágat tűz le a földbe, sudaraikat felül összeköti. Az így képzett nyírfakapu alatt hajtják át a marhákat ki a legelőre. Szokás az első kihajtáskor az istállóból kijövő vagy a legelő gyepűjén belépő szarvasmarhákat trágyából rakott tűz füstjén áthajtani, hogy az ún. bogárzási időben ne fussanak el. Az állatok József-napi első kieresztését mágikus okokból abban az esetben is elvégezték, ha a legelőre rendszeresen csak később kezdtek kijárni.
Ezen a napon kieresztik a méheket is. A kieresztést végző egyén a röpnyilást szabaddá téve, a méhes előtt arccal a földre fekszik, hogy rajzáskor a méhek el ne repüljenek. Ugyanezen okból ajánlatos, hogy a gazda ne hagyja el a fundusát.
Sokan ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit.
„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”
Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”
Sándor napja az első meleget hozó szent napja. Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés. A Dél-Alföldön sokfelé Sándor napján hajtották ki először a nyájat a juhászok.
A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.
Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor” .
Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!”. Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
József-nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. A Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresik fel, és ott folyik a névnapozás.
Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták. Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
/Forrás: http://mek.niif.hu/
Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA
Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül.
Ha fölismerjük a veszedelmet, é…s él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra.
És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:
1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.
2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.
3. De ne gyűlöld azt, aki más nemzethez tartozik. A gyűlölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gyűlöletet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is.
4. Szeress minden magyart, mert testvéred Ő: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.
5. Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is.
6. Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van.
7. Legyetek bátrak és hűségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hűségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjain járnak.
Őrizzétek szívetekben ezeket a parancsolatokat, s meglássátok: az Úr veletek lesz!
Forrás: A Magyarok Tudása
Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért!
A cselekvés zászlaját,
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát!
Petőfi Sándor
Ezen a napon született Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja.
„Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.”
/Arany János/
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni és támogatta idősödő szüleit. A szegény családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta és jelentős fordítói munkát is végzett.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Ebben az időben sok epikus művet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
1860-ban az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatónak választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe. 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte.
Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes művét, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta az Őszikék című ciklusát, és bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét. Régi betegsége, a heveny hörgőgyulladás 1878 áprilisában újra kitört rajta, de a szokottnál súlyosabban. Végül a Petőfi-szobor 1882. október 15-i avatásán meg is fázott, és tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott, és néhány nappal később, 1882. október 22-én hunyt el.
