Olvasnivaló

A történet közepén

Kultúra – 2025. július 12., szombat | 17:00

Mindenki ismeri a bibliai elbeszélést, melyben Isten azt kéri Ábrahámtól, hogy áldozza fel a fiát, Izsákot.

Bár e parancs kegyetlennek tűnik, a pátriárka engedelmeskedik. Három napon át gyalogol, mígnem felér Mórija hegyére, ahol a megépített áldozati máglyára annak rendje és módja szerint rákötözi a fiát. Isten azonban csodát tesz, és Ábrahámnak végül Izsák helyett csak egy bokor fogságába esett kost kell feláldoznia. Mivel számtalanszor hallottuk már ezt a történetet, így nem is akadunk fenn rajta. Søren Kierkegaard, a dán filozófus azonban érzékeny ember volt, ezért szánt egy egész könyvet arra, hogy megértse, miről is van szó. A Félelem és reszketés című művében azt veti lelkésztársai szemére, hogy Izsák feláldozását – vagy ahogyan az ortodox keresztények emlegetik, megkötözését (akéda) – mindig a végkifejlet felől közelítve mesélik el. Kierkegaard ezzel szemben megpróbál úgy e drámai esemény mélyére hatolni, mintha nem tudná, mi lesz a vége – együtt bandukol tehát Ábrahámmal a hegy felé.

De lehet-e egy történet közepében lenni? Már csak azért is jogos ez a kérdés, mert egy történet attól az, ami, hogy az elmesélt cselekménynek van eleje és vége is. Ha mindezek hiányoznak, akkor történetről sem beszélhetünk. James Jones regényének, A vékony vörös vonalnak (The Thin Red Line) az egyik hőse – egy katona – egyszer csak azon kapja magát, hogy ráébred, márpedig ő most pont egy történet közepén van. Hogyan lehetséges ez? Elvileg sehogy, hiszen – mint említettem – nem ismert még sem az, hogy hol is kezdődik, sem az, hogy mi lesz a vége.

Kétségtelen, hogy az ember, az emberiség számára kulcsfontosságú az, amit történetnek nevezünk. Azért szeretjük ezeket, mert segítenek a megértésben, a feldolgozásban és az elhelyezésben. Életünk, létezésünk csak úgy lesz érthető és elfogadható, ha elmeséljük. Egy történetnek igazság szerint a vége a legfontosabb, onnan visszanézve találjuk meg a hozzá való kezdetet. Minden történet eljut valahova, és szinte mindegyiknek van tanulsága. Értelmezhetővé teszi az eseményeket még akkor is, ha valójában, a szó szoros értelmében semmit sem értünk meg általa. Mégis, képesek vagyunk egy történetnek akkora jelentőséget tulajdonítani, hogy feltesszük rá az életünket. Mint mi, katolikus keresztények. Nem véletlenül hívjuk Jézus életének eseményeit üdvtörténetnek.

Az említett katona arra döbben rá, hogy mindazt, amiben most benne van, el fogják majd mesélni. Valahogy így szól majd ez: „Az amerikai hadsereg 1942. december 7-én partra szállt Guadalcanal szigetén, és fél évig tartó véres küzdelemmel elfoglalta.” E katona azonban éppen a fűben hasal, az ellenség lövi őt, körülötte pedig halott és sebesült társai fekszenek. Mindez maga a megtestesült abszurditás, aminek egyáltalán nincs értelme. Ám tudja jól, hogyha majd elbeszélik, ez a történet mindenki számára érthető és elfogadható lesz, hiszen a 209-es magaslat elleni támadás is fontos része volt annak a hadjáratnak, melynek során az amerikai hadsereg bevette az egész szigetet. Ez pedig azt jelenti, hogy mindennek volt értelme, még a fűben hasalásnak is. És persze a rettegésnek és a halálnak is. Sokan elestek – rájuk hősökként gondolnak vissza –, de Guadalcanal megszerzését nem ők, hanem a túlélők fogják elmesélni. Katonánk azonban a földön lapulva azon morfondírozik, hogy ebből csak egy kapitális hazugság kerekedhet ki, hiszen a jelen pillanatnak nem lehet utólag értelmet adni. A mellette élettelenül heverő társának a halálát nem tudja megmagyarázni semmilyen, később elmesélt történet. Ha ezt megtesszük, akkor az valójában már nem a jelenhez, hanem a múlthoz fog tartozni.

Ha a fentiek szempontjából tekintünk a kereszténységre, akkor azt látjuk, hogy már a kezdeteknél elmesélte a végkifejletet is: a jó történeteket ugyanis mindig a végéről írják, visszafelé. Nem más ez, mint az utolsó ítélet, a második eljövetel, melynek során majd mindent megértünk, amikor minden értelmet nyer. A konkrét jelen mégis valahogy kilóg az üdvtörténetből. Azt a köztes kort, melyben élünk – vagyis a történet közepét – azért oly nehéz értelmezni, mert a teológusok által a már nem–még nem időszakként emlegetett periódusnak korunk embere igazából nem nagyon látja a célját. Napjainkban sokan teljesen megfeledkeztek a második eljövetelről, mondván, a tragikus és kaotikus jelen egyre inkább homályba borítja a reménytelinek ígérkező véget is.

Az ember pedig a történet közepén van. Mindig.

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2025. július 6-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.

Nyaraljunk Szent Ignác-i módra! – Megjelent A Szív jezsuita magazin nyári duplaszáma ❗️

🛶⛵️ A rekreáció, azaz szó szerint újrateremtés nem pusztán kikapcsolódás, nem „tétlenség”, hanem tudatos megújulás testben, lélekben. A jezsuita magazin legfrissebb kiadása igyekszik a lehető legalaposabban körüljárni a tartalmas feltöltődés elméletét és gyakorlatát – és persze a magyar tengert.

Ajánlónkat ITT olvashatják:

https://www.magyarkurir.hu/…/nyaraljunk-szent-ignac-i…

Megjelent az Új Ember 2025. július 6-i száma

KULTÚRA – 2025. július 2., szerda | 19:15

Az Új Ember július 6-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

A címlapon kezdődik tudósításunk Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek aranymiséjéről, amelyet június 28-án mutatott be a budapesti Szent István-bazilikában számos püspök- és paptestvér, valamint a hívek sokasága részvételével. 

Szintén a címlapon közlünk hírt, majd a 3. oldalon összefoglalót arról, hogy a múlt szombaton Szent Lászlóra emlékeztek Győrben, a Káptalandombon, majd a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, szónoka Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita volt. A hagyományos fogadalmi körmenet után a lovagkirály védelmébe ajánlották a várost a Szent László-szobor előtt.

1965. június 20-án szentelték pappá Esztergomban Balás Bélát, a legendás „Beton atyát”, a Kaposvári Egyházmegye első főpásztorát. A gyémántmisés Beton atya Bajót és Kaposvár díszpolgára, a Somogyért kitüntető cím birtokosa, de egyebek mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Parma Fidei – Hit Pajzsa díjat, a Magyar Érdemrend középkeresztjét, a Mindszenty-emlékérmet, a Szabadságért Kaposvár Emlékérmet, valamint a Tanúságtevő Életért díjat is átvehette szolgálatáért. A lelki íróként is ismert Balás Béla nyugalmazott kaposvári megyéspüspök mindig rejtekben élte életét, ám így is magvető lehetett. Lőrincz Sándor méltatta a jubilánst a Somogyi Hírlap 2025. június 19-i számában. Ebből az írásból közlünk részleteket.

Tomka Ferenc pappá szentelésének hatvanadik évfordulóját ünnepelték június 28-án a budapest-káposztásmegyeri Szentháromság-plébániatemplomban. A szociológus, egyháztörténész, egyetemi tanár a gyémántmiséjét paptestvérei és tisztelői – zömmel a káposztásmegyeri plébánia közössége és a Fokoláre Mozgalom tagjai – körében ünnepelte. A szentmise főcelebránsa Jávorka Lajos kunszentmiklósi plébános volt. Az eseményről az Új Ember 7. oldalán olvashatják tudósításunkat.

Lapunkban bemutatjuk a Kaposvári, a Kalocsa-Kecskeméti és a Székesfehérvári Egyházmegye újonnan szentelt papjait, valamint a Katolikus Karitász Vár a nyár! elnevezésű tábori programját, amelyről a helyszínen, Balatonakaliban készítettünk tudósítást. A tábor helyszínén kialakított új étkezőt és közösségi teret Fekete Szabolcs Benedek, a Katolikus Karitász püspök-elnöke áldotta meg, Klaus Höhn németországi jószolgálati nagykövet pedig pénzadományt nyújtott át a táboroztatás támogatására.

Mértékadó kulturális mellékletben Harmath Dénes orgonaművésszel készült beszélgetésünket olvashatják. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a Szent Adalbert-díjjal 2025-ben is elismerte azon elkötelezett személyek munkáját, akik hosszú évek óta áldozatosan szolgálják a közösséget, a hitet és a művészetet. A kitüntetettek között van Harmath Dénes orgonaművész, kántor, zeneszerző, egyházzenész és közösségi szervező is, aki a méltatás szerint „szakmai és liturgikus tevékenységével országos hatású szereplője a magyar katolikus zenei életnek”.

Mészáros Ákos a Barangoló rovatban Árva várát mutatja be olvasóinknak. „Az Árva folyó mentén magasodó, sziklameredély szélén ágaskodó vár hajó orrához hasonlatos, félköríves tornya lenyűgöző látvány.”

Nézőpont rovatba Baranyai Béla írt jegyzetet az emberiség számára kulcsfontosságú történetekről. A Bibliában leírtakat és a világ folyását egybevetve a jegyzetíró kifejti: „Azt a köztes kort, melyben élünk – vagyis a történet közepét – azért oly nehéz értelmezni, mert a teológusok által a már nem–még nem időszakként emlegetett periódusnak korunk embere igazából nem nagyon látja a célját.”

Bodnár Dániel ezúttal a Szent Ágoston – Az igazság nyomában című, 2010-ben készült, kétrészes olasz–német történelmi filmet elemzi. Christian Duguay alkotása az ismert világirodalmi alkotás, a Vallomások alapján – természetesen fikciós elemekkel kiegészítve – dolgozza fel Szent Ágoston életét.

Magyar Kurír

Ünnepi szentmisével emlékeztünk Egyházmegyénk védőszentjére, Szent László királyra Nyírcsaholyban

Részletek: https://dnyem.hu/…/egyhazmegyenk-vedoszentjere-szent…/

Megújult A Szív jezsuita magazin ❤

A felfrissült kinézettel és megújult rovatokkal jelentkező júniusi lapszám a hivatás témáját járja körül. 🔥🙏

👉A címlapinterjúban Gubik Petra színművész vall arról, hogyan lelt rá saját hangjára, saját újtára, és aktuális előadásai mellett beszél családjáról, hitéről és a művészlét kihívásairól is. ❤Jezsuiták#megújultaszív

https://www.magyarkurir.hu/…/megujult-sziv-lelkisegi-es…

Körmendi-Vas Géza

**XIV. Leó pápa**

**1975: Ez az ember sokkoló döntést hozott:**

Elutasította a Harvard jogi karát, hogy Peru legszegényebb falvait szolgálja.

Ma ő a 267. pápa.

• Beszéli az ősi inka nyelvet

• Nyolc órát gyalogolt, hogy segítsen a szegényeken

• Ő az első, Amerikában született pápa

**Az újonnan megválasztott Robert Prevost pápa eddig ismeretlen története:**

1975-ben Robert Prevost a csúcson volt. Chicagói matektanár. Hithű katolikus. Felvették a Harvard jogi karára. Mindene megvolt, amiről egy fiatal férfi álmodhat.

Aztán — olyat tett, amire senki sem számított.

Nemet mondott a Harvardra.

Nemet mondott a hat számjegyű fizetésre.

Nemet a hírnévre. Nemet a kényelemre.

És IGEN-t mondott valamire, amit kevesen mernek választani: az önátadás teljes életére.

Csatlakozott egy missziós rendhez, és Peruba költözött. Nem a városokba. Nem a turistaparadicsomokba.

Hanem a legeldugottabb falvakba — ahol a gyerekek gyógyítható betegségekbe halnak bele, és a családok kilométereket gyalogolnak tiszta vízért.

Nem voltak utak. Sem vezetékes víz. Sem WiFi. Csak hegyek. Csend. És mély szegénység. De ő ezt otthonként fogadta el.

Robert nemcsak a nép között élt. Egy lett közülük.

• Megtanulta a kecsuát — az inkák szent nyelvét

• Napokon át cipelte gyalog az élelmet

• Földpadlón aludt a falusiakkal

• A csillagok alatt imádkozott

Amikor épp nem kunyhókat épített, mezítlábas gyerekeknek tanított matekot lyukas tetők alatt.

Amikor nem tanított, a betegeket szamárháton vitte orvoshoz.

Amikor nem gyógyított — hallgatott. Igazán odafigyelve hallgatott. Olyan történetekre, amelyek másnak nem számítottak.

Miközben barátai ügyvédek és orvosok lettek otthon, ő valami egészen mássá vált:

Egy pásztorrá.

Egy testvérré.

A hit csendes harcosává.

És lassan, lassan legendává.

Tetteit nem közvetítették tévék. De visszhangjuk bejárta az Andokat.

A püspökök felfigyeltek.

A papok felfigyeltek.

És végül — a Vatikán is.

Visszahívták, hogy vezesse az egész Ágoston-rendet. Egy faluból indult — 2800 szerzetest irányított több mint 40 országban.

De ő…

Megtartotta ugyanazokat a szandálokat.

Továbbra is a szegényekkel járt.

Továbbra is visszautasította a luxust.

Aztán jött a hívás, ami mindent megváltoztatott:

Róma közelebb akarta tudni. 2020-ban érsekké nevezték ki, globálisan felügyelve más püspököket.

Szokatlan volt. De Robert sosem a megszokott utat választotta.

Nemcsak latinul és kánonjogban volt jártas.

Hanem:

• Részvétben

• Alázatban

• Meghallgatásban

• Jelenlétben

A Vatikán nem csak egy papot látott.

Hanem egy lelkes vezetőt.

2023. szeptember 30-án Ferenc pápa hivatalossá tette: Robert Prevost bíboros lett. Csak egy lépésre a pápaságtól.

És aztán… 2025-ben történelem született. Először a katolikus egyház történetében:

Egy amerikai

Egy volt matektanár

Egy elfeledettekhez küldött misszionárius lett a 267. pápa.

És nem felejtette el azokat, akik formálták. A mai napig:

Pápaként is visszatér ugyanazokba a falvakba.

Még mindig kecsuául imádkozik.

Még mindig földpadlóra ül.

Még mindig némán fogja az öregek kezét.

Mert szerinte a vezetés nem pozíció, hanem jelenlét.

A világ megszállottja a hatalomnak.

De Robert Prevost bebizonyítja:

• A cím mit sem ér szolgálat nélkül

• A tudás semmit sem ér szeretet nélkül

• És a hit áldozat nélkül csak zaj

Ő hátat fordított a világnak.

És inkább megváltoztatta azt.

Isten éltesse XIV. Leó pápát! – Portrémelléklet a Szentatyáról az Új Ember 2025. május 18-i számában

Kultúra – 2025. május 14., szerda | 19:25

Az Új Ember május 18-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

Isten éltesse XIV. Leó pápát! – ezzel a címmel köszöntjük Robert Francis Prevost Ágoston-rendi szerzetest, a Püspöki Dikasztérium korábbi prefektusát, akit május 8-án választottak meg Róma 267. püspökének, Szent Péter utódának.

Lapunkhoz mellékelve XIV. Leó pápa A4-es méretű portréjával szeretnénk kedveskedni Olvasóinknak, osztozva minden katolikus örömében, hogy van pápánk: Habemus papam!

A legfrissebb Új Emberben olvashatják XIV. Leó pápa életrajzát, valamint a megválasztásakor a Szent Péter téren egybegyűlt híveknek elmondott beszédét.

A Szentatya szellemi-lelki portréját Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának teológiatanára vázolja fel (11. oldal).

Interjút adott lapunknak a pápaválasztás után Erdő Péter bíboros, prímás és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

A lapban olvashatnak a Szentatya első napjairól a Vatikánban, valamint Ferenc pápához fűződő kapcsolatáról, és a bíborosokhoz intézett programadó beszédét is közreadjuk. Ez utóbbi beszédben a pápa leszögezte: „A köztünk jelen lévő feltámadt Krisztus az, aki védelmezi és vezeti az Egyházat, és aki továbbra is reménységben élteti, azáltal a szeretet által, amelyet »a nekünk adott Szentlélek áraszt a szívünkbe« (Róm 5,5). A mi dolgunk pedig az, hogy tanulékony hallgatóivá váljunk az ő hangjának és hűséges szolgáivá váljunk üdvterveinek, emlékezve arra, hogy Isten nem annyira a mennydörgésben vagy a földrengés robajában szereti közölni magát, hanem az »enyhe szellő susogásában« (1Kir 19,12) vagy, ahogyan egyesek fordítják, »a csend finom hangján«. Ez az a fontos találkozás, amelyet nem szabad elszalasztanunk, és amelyre Isten egész ránk bízott szent népét – kísérő magatartásunkkal – nevelnünk kell.”

Május 19. és 23. között rendezik meg a 32. Szent István Könyvhetet. A magyar keresztény könyvkiadók fővárosi seregszemléjén a Ferenciek terén várjuk kedves Olvasóinkat a Magyar Kurír/Új Ember pavilonjánál!

Lapunkban riportot közlünk a Családok Jézusban Közösség (CSJK) jubileumáról. A budapest-máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika kertjében május 10-én négyszáznál is többen vettek részt a CSJK hálaadó ünnepén. A szentmise főcelebránsa Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke volt, az ünnepen köszöntötték a közösségalapító Gorove házaspárt.

2000-ben alapították meg Magyarországon a Családok Jézusban Közösséget, akkor még kevesebb mint tíz házaspárral. 2012-ben már huszonöt házaspár tartozott a közösségbe, 2017-ben ötven, ma pedig a kilencvenhez közelít a közösséget alkotó házaspárok száma.

Mértékadó kulturális mellékletben Mészáros Ákos „a béke szigetéről”, a tatai Esterházy-kastélyról és annak történetéről ír; Bodnár Dániel a XXIII. János pápa – Egy lélek naplója (Ecclesia Szövetkezet, 2025) című könyvet ajánlja; Baranyai Béla Robert Zemeckis Itt című filmjéről értekezik. Az utóbbi írás többek között az ember és otthona kapcsolatáról, valamint a mindent felemésztő időről szól.

Hosszabb ismertetőt közlünk Gelencsér Gábor Szenvedés és szenvedély – Gyöngyössy Imre művészete (Magyar Művészeti Akadémia, 2024) című könyvéről. Gyöngyössy Imre (1930–1994) az egyik legnagyobb, nemzetközi sikereket elért magyar filmrendező volt. Kabay Barnával közösen készített, Jób lázadása című filmjét – melynek ötletgazdája és egyik forgatókönyvírója Gyöngyössy felesége és alkotótársa, Petényi Katalin volt – Oscar-díjra is jelölték. Nem csupán filmművész volt azonban, költőként is filmjeivel egyenrangú alkotásokat hagyott az utókorra.

Mértékadóban Halmai Tamás rövid irodalmi esszéit és Iancu Laura két versét is olvashatják.

Magyar Kurír

1⃣2⃣2⃣ éve volt utoljára Leó a pápák sorában, most Prevost bíboros vette fel ezt a nevet

1903. július 20-án hunyt el Szent Péter 256. utóda, XIII. Leó pápa. Nevét elsősorban a Rerum novarum kezdetű szociális enciklika (1891) kapcsán szokták emlegetni, ugyanakkor teológiai műveltsége, egyházpolitikája, előremutató intézkedései miatt is a nagy egyházfők közé sorolhatjuk őt. Robert Francis Prevost bíboros XIV. Leó néven május 8-ától Szent Péter 266. utóda.

👉 Bővebben: https://www.magyarkurir.hu/…/122-eve-volt-utoljara-leo…

XIV. Leó pápa életrajza

XIV. LEÓ – 2025. május 8., csütörtök | 21:36

Robert Francis Prevost OSA Ágoston-rendi szerzetest, amerikai bíborost és a Püspöki Dikasztérium korábbi prefektusát ma, május 8-án választották meg Róma 267. püspökének, Szent Péter utódának.

Az új pápa, Robert Francis Prevost, aki a XIV. Leó nevet választotta, 1955. szeptember 14-én született az Amerikai Egyesült Államokban, Illinois államban, Chicagóban. Édesapja, Louis Marius Prevost francia és olasz, míg édesanyja, Mildred Martínez spanyol származású volt. Két testvére van, Louis Martin és John Joseph.

Gyermekkorát az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, ahol előbb az ágostonosok kisszemináriumában tanult, majd a pennsylvaniai Villanova Egyetemen, ahol 1977-ben matematikából szerzett diplomát, sőt filozófiai tanulmányokat is folytatott. Ugyanezen év szeptember 1-jén belépett a noviciátusba a Szent Ágoston-rend Saint Louis-i Jótanács Anyja tartományában, és 1978. szeptember 2-án letette az első fogadalmat; 1981. augusztus 29-én pedig az örökfogadalmat.

Ezután tanulmányait a chicagói Catholic Theological Union egyetemen folytatta, ahol teológiából diplomát szerzett. 27 évesen elöljárói Rómába küldték, hogy kánonjogot tanuljon az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen (Angelicum). Rómában, 1982. június 19-én a Szent Mónika ágostonos kollégiumban Jean Jadot püspök – aki akkor a Nem Keresztények Titkársága (ma Vallásközi Párbeszéd Dikasztériuma) alelnöke volt – pappá szentelte.

1984-ben licenciátust szerzett, majd 1985–86-ban Peruban, a chulucanasi misszióban (Piura tartomány) szolgált. 1987-ben megvédte doktori disszertációját A helyi perjel szerepe a Szent Ágoston-rendben címmel. Ugyanebben az évben kinevezték az Olympia Fields-i (Illinois állam, USA) Jótanács Anyja ágostonos tartomány hivatásokért felelős és  missziós igazgatójává.

1988-ban Peruba, a trujillói misszióba küldték, hogy a chulucanasi, az iquitosi és apurímaci ágostonos vikariátusban a rendi jelöltek közös képzését vezesse. Tizenegy éven át több fontos tisztséget töltött be: 1988–92-ig a közösség perjele, 1988–98-ig a formációért felelős igazgató, valamint 1992 és 1998 között a már fogadalmat tett testvérek tanára volt. Emellett a trujillói érsekségben 1989–98-ig bírói helynökként tevékenykedett, valamint a San Carlos és San Marcelo nagyszemináriumban tanított kánonjogot, patrisztikát és erkölcstant. Egyidejűleg a város szegények lakta peremén lévő Miasszonyunk, az Egyház Anyja filiálé lelkipásztori gondozásával is megbízták, amely később Szent Rita titulussal vált önálló plébániává (1988–99), valamint 1992-től 1999-ig a monserrati Miasszonyunk-plébánia adminisztrátora is volt.

1999-ben kinevezték a chicagói Jótanács Anyja tartomány perjelévé, majd két és fél évvel később a rend általános káptalanján rendtársai őt választották meg a rend generális perjelévé, és 2007-ben egy második mandátumra is megerősítették tisztségében.

2013 októberében visszatért Chicagóba, és a Szent Ágoston-kolostorban a formáció igazgatójaként, illetve első tanácsosként és tartományi helynökként szolgált egészen 2014. november 3-ig, amikor Ferenc pápa kinevezte a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává és szufári címzetes püspökké. November 7-én kezdte meg szolgálatát az egyházmegyében, ahol James Patrick Green apostoli nuncius fogadta, majd kicsivel több mint egy hónappal később, december 12-én, Guadalupei Boldogságos Szűz Mária ünnepén a Santa Maria-székesegyházban püspökké szentelték.

Püspöki mottója: „In Illo uno unum” („Őbenne, az egyetlenben egy”), amelyet Szent Ágoston egy prédikációjában, a 127. zsoltár magyarázatában fogalmazott meg, hogy megértesse: „bár mi, keresztények, sokan vagyunk, az egyetlen Krisztusban egyek vagyunk”.

Ferenc pápa 2015. szeptember 26-án Chiclayo püspökévé nevezte ki, 2018 márciusában pedig a perui püspöki konferencia második alelnökévé választották, amelyen belül a gazdasági tanács tagja és a kulturális és oktatási bizottság elnöke is lett. Ferenc pápa 2019-ben a Klérus Kongregációja tagjává, majd a következő évben a Püspöki Kongregáció tagjává nevezte ki. 2020. április 15-én kinevezte a callaói egyházmegye apostoli kormányzójává.

2023. január 30-án a pápa Rómába hívta, és kinevezte a Püspöki Dikasztérium prefektusává, valamint a Latin-amerikai Pápai Bizottság elnökének, és érseki rangra emelte. Ugyanezen év szeptember 30-i konzisztóriumán bíborossá kreálta, és a Szent Mónika diakóniát adományozta neki; 2024. január 28-án vette azt hivatalosan birtokba. Mint a Püspöki Dikasztérium prefektusa, részt vett Ferenc pápa legutóbbi apostoli útjain, valamint a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlése első és második ülésszakán, amelyeket Rómában tartottak: az elsőt 2023. október 4–29. között, a másodikat 2024. október 2–27. között.

Mindeközben, 2023. október 4-én Ferenc pápa a következő dikasztériumok és bizottság tagjai közé emelte: Evangelizáció Dikasztériuma (az első evangelizációért és az új részegyházakkal foglalkozó részleg); Hittani Dikasztérium; Keleti Egyházak Dikasztériuma; Klérus Dikasztériuma; Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma; Kultúra és Nevelés Dikasztériuma; Törvényszövegek Dikasztériuma; Vatikánváros Államának Pápai Bizottsága.

2025. február 6-án Ferenc pápa a bíboros püspökök rendjébe emelte, és megkapta az albanói szuburbikárius egyházmegyét. (A szuburbikárius egyházmegyék a római püspöki kollégium különleges részei, és hagyományosan a legmagasabb rangú bíborosok kapják ezeket a címeket – a szerk.)

Három nappal később, február 9-én a Szent Péter téren – Ferenc pápa elnökletével – szentmisét mutatott be a fegyveres erők, a rendőrség és a biztonsági erők jubileuma alkalmából, amely a szentév második nagy eseménye volt.

Miközben elődje, Ferenc pápa utolsó alkalommal kórházban tartózkodott a Gemelli-klinikán, Robert Prevost március 3-án a Szent Péter téren rózsafüzér imádságot vezetett a pápa egészségéért.

Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége 

Fotó: Vatican News

Hollósi Judit/Magyar Kurír

A legújabb Rubicon témája Hunyadi János, középkori történelmünk egyik legnevesebb alakja, aki válságos időkben kormányozta és védelmezte a Magyar Királyságot, az utókor pedig évszázadok óta hősnek tekinti.

De honnan eredt valójában a család, mikor került hozzájuk Hunyad, és mi lett a vár későbbi sorsa? Hogyan vált Hunyadi az ismeretlenség homályából elismert, valamint a törökök által rettegett hadvezérré? És hogyan vélekedtek róla az európaiak, illetve hogyan a törökök?

Mindezekre választ kaphat a Rubicon áprilisi lapszámában, melyben kiváló történészek elemzik a témát.

Csifó Tamás: Szilágyi Erzsébet. Hunyadi János felesége, Mátyás anyja

Lupescu Radu: Vajdahunyad vára

Cseh Valentin: A déli védelmi rendszer. Az Oszmán Birodalom elleni határvédelem a 15. század első felében

Engel Pál: A szegedi eskü és a váradi béke

Ágoston Gábor: Oszmán hódítók és az „átkozott Jankó”

Pálosfalvi Tamás: A gubernátor. Hunyadi kormányzói hatalma 1446. június-1453. január

Fedeles Tamás: Csillag születik. Hunyadi törökverő nimbusza​

Cseh Valentin: Nándorfehérvár ostroma​

Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar történetírásban​​

Ha most indítja Rubicon-előfizetését, legújabb lapszámunkat INGYENES bónuszként küldjük el Önnek.

Kattintson ide az ajánlatért! ➡️http://rubicon-tortenelem.com/hunyadi