ÚTRAVALÓ

Útravaló – 2022. július 3., évközi 14. vasárnap

NÉZŐPONT – 2022. július 3., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júliusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Kisgyerekkoromban a boltba küldtek, vagy a szomszédba szalajtottak sütőporért. Aztán néhány évig iskolába küldtek, majd Kecskemétre, a piarista atyákhoz. Örökké csak küldözgették az embert. És ez mindaddig tart, amíg valaki önjáró nem lesz. Amikor aztán felnő, maga indul neki az útnak, és ha szerencsés alkat, akkor idejében felismeri: nem sokra megy egyedül. Az élet értelme, hogy másokkal együtt éljük. És akkor eljutunk oda, ahová József Attila, aki ezt írja: „Ha rikkancs volna mesterséged, / segítnék kiabálni néked. // Hogyha meg szántóvető lennél, / segítnék akkor is mindennél. / A lovaidat is szeretném / és szépen, okosan vezetném. // Vagy inkább ekeszarvat fogva / szántanék én is a nyomodba, / a szikre figyelnék, hogy ottan / a vasat még mélyebbre nyomjam.” Az ember maga is ráérez, hogy jó volna valakit a boltba küldeni vagy a szomszédba szalajtani, és hogy ez nem csak vágyálom.

Az emberi történet így épül fel: először küldik, aztán megy magától, majd keres valakit, akit elküldhet. Nem gyakran találni olyat, aki szívesen megy, s néha előfordul, hogy aki elmegy, az nem alkalmas. Ahhoz, hogy valaki vállalja a küldetést, több szempontnak kell megfelelni. Mindenekelőtt annak, hogy személyes legyen közöttük a kapcsolat. Hogy tudja, mit kér tőle, hova küldi és mi célból. A Szentírás beszél arról, hogy az emberek nem szívesen vállalják a küldetést. Jeremiás a hibás beszédére hivatkozik, Mózes hasonlóképpen a dadogásáról panaszkodik, Jónás egyenesen az ellenkező irányba indul. Az evangéliumban azt olvassuk, hogy Jézus kiválasztott hetvenkét tanítványt, és kettesével elküldte őket maga előtt azokba a városokba és helységekbe, ahová menni szándékozott.

A küldetés fokozatosan tárul fel. Először csupán maga előtt küldi őket, mennybemenetelekor pedig már az egész világra. A szűk körben megvalósuló küldetés célja, hogy hirdessék: elérkezett a mennyek országa. A végső küldetésben pedig azt a feladatot kapják, hogy tegyenek tanítvánnyá minden embert, és kereszteljék meg őket. Menjenek el az egész világra! Nem hangzik egyszerűen a feladat, különösen akkor, ha belegondolunk, hogy mit is jelent az egész világ. Nem csupán térbeli kiterjedést, hanem küldetésünk köreit, munkaterületeit. Így például: menjetek el az iskolákba, a kórházakba, a börtönökbe, a kommunikáció fórumaira. A foglyokhoz, a gyászolókhoz, a keresztelendőkhöz, a jegyesekhez, a családokhoz, a gyermekeiket egyedül nevelőkhöz, a haldoklókhoz, a politikusokhoz, a tudósokhoz, az ifjúsághoz, a karitász által segélyezettekhez, a művészekhez, a sérültekhez, az öregek és a magányosok mellé, a fogyatékossággal élőkhöz, a sportolókhoz, a kereskedőkhöz – csak úgy találomra sorolva. És akik kimaradtak, azokhoz is. Küldj sms-t, e-mailt, menjen futár, vigye a hírt csomagküldő szolgálat: iparággá vált a kommunikáció. Az Egyház küldetési nyilatkozatában az is szerepel, hogy nem veszélytelen a közeg, ahová menni kell. Nem várják tárt karokkal a küldöttet. Egy bizonyos: a küldetés embernek való feladat, hozzá igazította az Úr. Jól kiválasztja, és felvértezi azokkal az eszközökkel, amelyekre szüksége van a küldetés sikeres teljesítéséhez. Hozzáteszi azért végül, hogy úgy küldi őket, mint bárányokat a farkasok közé.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. július 2., Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony)

NÉZŐPONT – 2022. július 2., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júliusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Boldog, aki hisz annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki. Zakariás nem hiszi el, amit az Úr mond, Mária zavarba jön az angyal szavaitól, elmegy Erzsébethez a bizonyosság megszerzése végett. És vajon mi, ön vagy én? A kérdés nemcsak az, hogy hiszünk-e az Úr szavainak, hanem hogy egyáltalán meghalljuk-e, hogy szól. Ha szól, milyen formában teszi? Ő alakítja úgy, hogy megértsük, ezért emberré lesz, vagy pedig nekünk kell szentté válnunk ahhoz, hogy megértsük? Karl Rahner szerint az ember lényegi adottsága az, hogy az Ige hallgatói vagyunk (Hörer des Wortes), és az emberlét horizontja ott nyílik meg, ahol meghalljuk az Urat. Erzsébet asszony is felkiált, amikor meghallja Mária köszöntését.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. július 1.

NÉZŐPONT – 2022. július 1., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júliusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Bele merünk-e nézni a fizikai, a mentális és a lelki tükörbe? S ha igen, mit látunk? Ki tekint vissza ránk? Az-e, akik vagyunk, vagy az, akik lenni szeretnénk? Gyakran nem merünk szembesülni azzal, akik vagyunk. A betegségeinkkel és a bűneinkkel. Inkább azt mondjuk, hogy azok nincsenek. Bezzeg mások milyen rosszul néznek ki, betegek is, bűnösek is. Ezért van, hogy rendszerint elkerül bennünket Jézus, és nem ül le közénk, mert az ő megközelítése az, hogy a betegeknek kell az orvos, és ő a bűnösökhöz jött, hogy őket hívja. Nekünk, akik azt képzeljük magunkról, hogy sem betegek, sem bűnösök nem vagyunk, nincs szükségünk ilyesmire. Időnként azért a pszichiáterhez elmegyünk.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 25., A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

NÉZŐPONT – 2022. június 25., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

A Boldogságos Szűz Mária szíve a teljes ártatlanság, valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a Szeplőtelen Fogantatás és az istenanyaság kitüntető megnevezése. Szent II. János Pál pápa 1981. június 7-én, a Konstantinápolyi Zsinat 1600. és az Efezusi Zsinat 1550. évfordulója alkalmából akarta megtenni a Máriának szóló fölajánlást. Az ellene 1981. május 13-án elkövetett merénylet után a világ első Mária-templomában, a Santa Maria Maggiore bazilikában hangfelvételről hangzott el a fölajánlás, melyet a pápa 1982. május 13-án Fatimában, 1984. március 25-én Rómában, majd 2000. október 8-án a világegyház összes papjaival együtt ugyancsak Rómában megismételt. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 24., Jézus Szentséges Szíve

NÉZŐPONT – 2022. június 24., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

A szívet tekintjük az emberi személy központjának. Van ebben igazság, mert nemcsak anatómiailag központ, hanem sokféle érzelem kiindulópontja is. Természetesen a legbenső odaadásnak, a szeretetnek is a középpontja. Jézus szíve legbensőbb titkának, az értünk emberré lett Fiúnak a szeretete. S egyben a Fiúnak mint a második isteni személynek és Mária gyermekének az odaadottsága. Az úrnap nyolcadát követő péntek, az egyházi év utolsó változó ünnepe a Szent Szív ünnepe, amely Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja követelményül a vallásos lélek elé. A kultuszt Alacoque Szent Margit látomásai szentesítették: a megjelenő Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, és a Szív tisztelőinek az engesztelést, a hónap első péntekén való gyónást és áldozást kötötte a lelkükre.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 23., Keresztelő Szent János születése

NÉZŐPONT – 2022. június 23., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

A megváltó Krisztus és a Boldogságos Szűz mellett egyedül Keresztelő Szent János születésének ünnepéről emlékezünk meg liturgikus módon. A hagyomány egyetlen csodáját sem említi meg. Lukács evangéliumának tanúsága szerint János a föllépése előtt a pusztában élt. A sivatag volt az a hely, amelyhez Izrael végső várakozásai fűződtek. A messiásjelöltekkel ellentétben azonban a Keresztelő nem ígért semmiféle csodát, amely igazolta volna őt. János születésének és névadásának csodálatos körülményeit Lukács evangéliumában találjuk. Idős szülei: Zakariás – zsidó pap – és Erzsébet. Jánosról megjegyzi az evangélista: az édesanyja méhétől fogva el volt telve Szentlélekkel. Ő volt Jahve végső időkben eljövő prófétája, aki meghozza Izrael népének az üdvösség idejét (Lk 1,15–17). Keresztelő Szent János a takácsok, szabók, vargák, szűcsök, a pásztorok és a vendéglősök védőszentje. Jelképei: Isten báránya, pásztorbot, keresztfa zászlóval, tál a levágott fejével, liliom. A római Keresztelő Szent János-bazilika (lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház) az Egyház első temploma.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 22.

NÉZŐPONT – 2022. június 22., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

„Ha a királynak nem vagyok elég jó alattvalója, ha a csendemmel csak árulást és viszályt szítok, és ha az írásaimmal felfordulást okozok, akkor méltatlan dolog az, hogy élek” – mondta Morus Szent Tamás a bírái előtt az utolsó szó jogán. Ismerjük a történelmet: Először megkérték a pápát, hogy engedélyezze az Aragóniai Katalinnal kötendő királyi házasságot. Majd ugyanezt a pápát megkérték, hogy semmisítse meg a házasságot. A pápa nem tette meg ezt, mire a király elszakította Angliát az Egyháztól. Morus nem volt hajlandó felesküdni sem az Anglikán Egyházra, sem az új királynőt beiktató törvényre. Csendjének okát sem közölte, ezért halálra ítélték. A következő mondattal hajtotta fejét a bárd alá: „Inkább menjek egy fejjel rövidebben a Mennyországba, mint teljes életnagyságban a kárhozatra.” Beszédes a csend, amit képviselt, ennek okán lett a diplomaták védőszentje.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 21.

NÉZŐPONT – 2022. június 21., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

„Gyöngyeiteket ne dobjátok a disznók elé!” – figyelmeztet Jézus (Mt 7,6), amikor szinte minden profanizálódik. Nincs igazság, nem létezik az áldozatos jóság, és nevetség tárgyává válik a szépség is. Miért? Mert kidobtuk a Szentet. Egy jól sikerült színházi előadás attól szép, hogy a vele járó katarzis felemeli a lelket. A felemelés lényege a Szent. Egy igazságos bírói ítélet akkor szül megnyugvást, ha a törvény lelkét sikerül megragadnia. A törvény lelke pedig a Szent. A szívbéli jóság több mint az ajándékozás, mert egyetlen Atya gyermekeiként van jussunk a világ dolgait használni. A jóság alapja és távlata is a Szent. Ezért kell a szaktudományok mellett azok távlatát, a Szentet is tanítani, és megismertetni vele a felnövekvő nemzedéket.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 20.

NÉZŐPONT – 2022. június 20., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Ítélet, ítélkezés. A hétköznapi szóhasználat szerint legalább három jelentése van ennek a kifejezésnek. Az első: egy vitás ügyben, illetve bűnösség, törvényesség, szabályosság kérdésében a hivatalos, illetékes, bírói döntés. A második: valakiről, valamiről alkotott vagy kimondott vélemény. A harmadik – kissé filozofikus – jelentés: az a gondolkodási forma, amelyben két fogalom közül az egyik bizonyos szempontból meghatározza vagy kiegészíti a másik tartalmát. Amit ezek közül Jézus elutasít, az a valamiről alkotott vélemény, mert erős benne a szubjektív elem. Mai olvasóinak mondhatná azt is, hogy feleslegesen ne járjon a szátok, és kerüljétek el a pletykát. Mindkettő a megsebzett emberi lélek következménye. Mert olyan jólesik panaszkodni, a rosszat észrevenni, a bűnt nevesíteni. Erre is érvényes az aranyszabály: „Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik!”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 19., Krisztus Szent Teste és Vére, úrnapja

NÉZŐPONT – 2022. június 19., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Karácsony, húsvét és pünkösd úgy emelkedik ki az egyházi évből, mint az üdvösség történetének három legjelentősebb eseménye. Pünkösddel lezárul az ünnep íve, a megváltás művének drámai megjelenítése. A liturgia két ünnepet hozzácsatol a drámához: a Szentháromság ünnepét és az úrnapját. A Szentháromság ünnepe a történet végcélját és forrását mutatja be, az úrnapja pedig Jézus köztünk való szeretetének leginkább fogható és legelérhetőbb jelét, az Eucharisztiát ünnepli.

Az evangélium leírja, hogyan küldi el Jézus a tanítványait, hogy mindent készítsenek elő az utolsó vacsorához. Tudjuk, hogy az igazi lakoma nem tőlük származik: maga Jézus lesz az, aki testét és vérét kínálja ételül és italul. A legfontosabb Jézus, aki önmagát adja ezen a lakomán. Fog egy darab kenyeret, imádkozik, és szétosztja: „Ez az én testem.” Majd a borral teli kelyhet nyújtja nekik, ezekkel a szavakkal: „Ez az én vérem, mely sokakért kiontatik.” Ezekkel a tettekkel valóságosan Jézus jelenik meg közöttünk, és szeretetünk odaadottságában végső formáját ölti magára. Életünket feláldozni a másik emberért. Valamint szeretni, mert a szeretet erősebb a halálnál. Szeretni az ellenséget is, mint ahogy azt a Magyar passió című filmben láttuk.

Amai úrnapi mise első olvasmánya felidézi az első szövetségkötést a Sínai-hegyen. Magyarságunk őstörténetéből tudjuk, hogy a szövetségeket vérszerződéssel pecsételték meg. Isten is ilyen szövetséget köt az emberrel Mózes személyén keresztül. Ahogy az emberiség Istennel való szembefordulása Ádámmal kezdődött, úgy Jézus kereszthalálával és feltámadásával a hit tapasztalattá vált. Isten nem rejtélyes hatalom, nem egy energiaáramlás, hanem irgalmas Atya. Nem azt várja, hogy egyoldalúan csak felé forduljunk, hanem a Szentlélek kiáradásával egy akar lenni velünk, egészen odáig, hogy ételünkké válik. A ma élő, posztmodern ember számára nincs tekintély, Isten csak gátolja a szabadságunkat, korlátozza kibontakozásunkat. A főúri attitűddel ellentétben Isten kicsi tud lenni. Egy darab kenyérben táplálék tud lenni, és a külső szabadság helyett nagy belső szabadságot ad. Sőt! Az Eucharisztia vételével úgy válik bensőségessé a kapcsolatunk, hogy jó kenyér módjára ő épül belénk és tesz hozzá hasonlóvá. Az Eucharisztia kenyere és bora új Krisztus-képiséget hoz létre a hívekben.

Aki ismeri és beszéli a szentmise nyelvét, az tudja a kereszténység lényegét, hitünk szent titkát. Akik magukhoz veszik az Urat, kizárt dolog, hogy bezárkózzanak Isten édeskettes életébe, mert az áldozat az áldozásban életünk realitásává válik. Ez az apropó elég lesz ahhoz, hogy a kereszténység közösség legyen, mi pedig e Krisztus felé forduló, vele táplálkozó közösség tagjai. A vasárnaponkénti eucharisztikus részvételünk a misén nem kötelesség, hanem lehetőség, csakúgy, mint a szentgyónás. Nem a „kell” dominál, hanem a meghívottaknak az öröme, akik ahelyett, hogy misét hallgatnának, részesei lesznek Isten nagy szeretettitkának. Ez a szeretettitok lesz az életük középpontja és örömük oka.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 18.

NÉZŐPONT – 2022. június 18., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Az igaz és hamis kincsekről, illetve a gyűjtésről szól a mai evangéliumi részlet. Egészen bizonyos, hogy Jézus sokkal bővebben fejtette ki az ezzel kapcsolatos tanítását, csak az evangélista rögzítésében jutott el hozzánk ilyen tömörített formában. Például a sötétség kifejezés. Sötét alak, akivel nem szívesen mutatkozunk együtt. Sötét gazember, akivel nem szívesen kötünk üzletet. A 24. versben meg is indokolja és egyértelművé teszi a világosság és az istenkapcsolat viszonyát. A fény és a világosság említése jól megvilágítja azt az igazságot, ami így szól: „Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak!” Egyértelmű és világos beszéd ez. Ne aggódjatok a holnapért, elég a mának a maga baja!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 17.

NÉZŐPONT – 2022. június 17., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

A Biblián kívüli közbeszéd is használja a sötétség kifejezést, mégpedig a Máténál olvasott értelemben. Ha valaki sötét alak, azzal nem megyünk haza a kihalt utcán. Ha sötét ügyletei vannak, akkor tudjuk, hogy a korrupció polipjával keveredett kapcsolatba. A ma olvasott rész centruma a kincsről, annak tárhelyéről tanít. A kincshalmozó nem gondolkozik. Nem gondol arra, hogy a vagyonával mennyi törődés, gond jár együtt. Ellene fordul a vagyon, pedig a cél éppen az lenne, hogy mentesítse tulajdonosát a gondoktól. A természet romboló tényezői és az emberi ellenfelek folyamatos bizonytalanságot eredményeznek. Jézus bátorítása világos. Az adakozás nem számít veszteségnek, mert belépőt ad az örökkévalóságba.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 16.

NÉZŐPONT – 2022. június 16., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Ki emlékezik azokra a pecekre, arra a hitoktatóra, aki először adta az ajkunkra a Miatyánk imádságát? Nem gondoltuk, hogy a mindennapi imádság a kenyerünk lesz. Nem gondoltuk, hogy az ima lelkiismeretünk állandó őreként vigyázza lelkünk tisztaságát. Nem gondoltuk, hogy egy újfajta testvériség meglapozójává válik annak az egyetlen kifejezésnek a használata, hogy mi Atyánk. Az új fordítású misekönyv szerkesztőinek bizonyára nem kerülte el a figyelmét, és a módosítások egyik eleme lesz a „ne vígy minket a kísértésbe”, a katekéziseken nem túl kedvelt formula helyett a „ne hagyj minket a kísértésben” fordítás használata.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 15.

NÉZŐPONT – 2022. június 15., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Szent Máté, aki a zsidóságból megtért keresztényeknek szánja evangéliumát, keményen szól a képmutatás ellen. A szerző a hipokrita szót használja, ami képmutatót, álszentet jelent. A böjt a külső megnyilvánulását megalapozó belső, lelki hozzáállást takarja. A böjtöt vállaló inkább a csend, a béke útját válassza, mintsem a vezeklés látványos formáit. Igaz, hogy ma nyilvánosan megszégyenülni és vállalni a bűnbánókra kirótt penitenciát nem egy öröm. (Egyébként, ha a tisztelt Olvasó találkozott olyan emberrel, aki felvállalta panamázó, korrupciós ügyleteit és azok minden részletét, a kiadóban jelezze!) Viszont odaállni Isten elé, és bevallani legtitkosabb vétkeimet, ehhez igazi alázat kell.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 14.

NÉZŐPONT – 2022. június 14., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Gyakran a kötelező minimumot is nagyon nehéz teljesíteni. Azt is csak nagy sokára és kényszer alatt préseli ki magából az ember. A távlat kétféle irányzatot mutat. Az egyikben mindannyian a mennyei Atya gyermekei vagyunk. Ezért tűrhetetlen a kizsákmányolás minden formája (ismeri-e még valaki ennek a szónak a jelentését?), valamint az erővel való visszaélés és a háborúk. A másikra ezt a felhívást kapjuk a mai evangéliumból: legyetek tökéletesek, ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes. Ez eltántorít a bűn szlogenjétől, ami így hangzik: „Nincs ember bűn nélkül!” Hát pedig van! Krisztus ugyanis testében legyőzte a halált, és példát élt elénk a bűntelen, szent életre.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 13.

NÉZŐPONT – 2022. június 13., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Három északolasz egyházmegye meghívására egy kis csapattal vettünk részt a közösen szervezett ifjúsági találkozón. Kora reggeli indulással délután négy órára érkeztünk Padovába. A belváros méhkaptárhoz volt hasonló, hömpölygött a tömeg. A várost lezárták a hatóságok, a közlekedés leállt, a fagyiárusok is bezártak. Egyszóval teljes volt a bénultság. A naptárra pillantottunk, ami piros betűkkel hirdette június 13-ára, 18 órai kezdettel az Il Sancto – azaz Páduai Szent Antal – tiszteletére rendezett körmenetet. Rengetegen voltak a nemzeti szent ünnepén. Nagy szakmai és padovai öntudattal készültek az eseményre. A szerzetesek természetesen habitusban, a városi tartalékos tűzoltózenekar a tamburmajorral az élen fekete Napóleon-csákóban. Magyar szemnek úgy tűnhetett, a résztvevők talán a patkószegrestaurátorok egyletének tagjai vagy a katolikus kollégiumok portaszolgálatosainak továbbképzéséért felelős cég dolgozói; mindenki a maga egyenruháját és az ahhoz tartozó derékszíjat viselte, és több helyen feltűnt az „Egyen fagyit – majd ha kinyit” transzparens is. A tréfát félretéve: gyönyörűséges, valódi körmenet vonult a nemzeti védőszent, az élő szó prófétája, a mézbeszédű szónok tiszteletére. És ez is Itália: másnap az ünnepi mise alatt ellopták a háromnyelvű misszálémat…

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 12., Szentháromság vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. június 12., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Némiképpen érthető az iszlám ellenszegülése a kereszténységnek, amikor a szigorú monoteizmust kérik számon rajtunk. Elfajzottnak és tévúton járónak tartják a keresztényeket, akik megtagadják a közös ős-Istent, és hármat állítanak az imádás középpontjába. Jézus prófétaságát azonban az iszlám sem kérdőjelezi meg, különösen az embertársi szeretetről szóló tanításokat. De mi az, hogy három személy? Mi az, hogy a harmadik személy egy természeti jelenség (tűz) vagy egy állat (galamb)? Érdemes így, a külső szemlélő tekintetével is ránézni hitvallásunk első sarokpontjára („Hiszek egy Istenben”).

Szent János siet a segítségünkre annak a kérdésnek megválaszolásában, hogy ki az Isten, és hogyan van az egység a háromságban. Isten elsősorban nem teremtő, nem gondviselő, nem irgalmas, hanem mindent megelőzően szeretet. Ez a fogalom nála nem egy akció. Ő nem csinál valamit. Hanem Isten = szeretet. Ez a világtörténelem legegyszerűbb és egyben legbonyolultabb differenciálegyenlete. Isten = szeretet. És teremt, megvált, üdvözít, mert ő a szeretet. Lehajol az emberhez, megbocsátja a bűneit, megbékéltet, mert ő a szeretet. Életet ad, feltüzesíti a lelkünket, és nem engedi levenni a szemünket a célról, mert Isten = szeretet. Egy ilyen istenkép már vonzó, mert Isten azon túl, hogy parancsokat és törvényt ad, személyesen siet az elbukottak megsegítésére.

Ajándékai közül a legfontosabbak nem a tárgyak, hanem az emberek, a személyek, és nem én magam vagyok, hanem ő maga. Ez az állandó belső önajándékozás (mint egy családban) kívánkozik kifelé lépni és ajándékká válni. Ajándékká válni pedig kétségtelenül csak a személy tud. Az Atya állandóan közli önmagát elsősorban befelé, majd a világ felé, és ez az önközlés maga a Fiú. A Fiú is ugyanezt teszi: „odaadom az életemet” (Jn 10,15), és ugyanez mondható el a Szentlélekről is. Tehát Istenben az állandó önközlés nyelve maga a szeretet. Azonban itt nem egy funkcionalizmusról van szó, ahol mindhárom személy a maga módján és akarata szerint cselekszik. A Szentháromság belső egysége és folyamatos szeretetdialógusa a teljes egységet tételezi fel. Jézus személyével, emberi és isteni természetével pedig egy olyan szegmensét is megkaptuk a szeretetnek, ami a mindennapokra is szólhat. Isten örök, ezért a szeretet is örök. Egy Istenben megkötött házasságban, ahol a szeretetet ennek megfelelően élik meg, nem kell félni a válástól. Lehet, hogy időnként „fogytán lesz a boruk”, lehet, hogy nehéz lesz „hordozni egymás terhét”, de „aki szeretetben él, az Istenben él, mert az Isten él őbenne”. Így és ennek alapján mondhatjuk azt, hogy a szeretetben (Istenben) megkötött házasság soha el nem múlik. Lehet majd hallani tányércsörgést, de a krisztusi példa alapján mindig lesz bátorságuk kiengesztelődni. Ahol szeretet van, ott nem ketten, hanem hárman vannak: én, akiből kiárad a szeretet és a másik ember üdvösségének az akarata. Te: aki ezt befogadod, vagyis elfogadod, hogy szeretve vagy általam. És maga a szeretet. Az én és a te közötti teljes önajándékozás és önátadás. Kosztolányi Dezső ismeretlen úrnak nevezi Istent, akinél egy kiváló esten vett részt. A költő nem tud mást tenni, felsóhajt. Mi sem tehetünk mást a Szentháromságot megtapasztalva, mert ő misztérium. Nagy, egységes és szent misztérium.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 11.

NÉZŐPONT – 2022. június 11., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Az evangelizáció taktikai kérdéseiről tanít a mai evangéliumi részlet. Sok olyan apró mozzanatra kell figyelnie az evangélium munkásának, amit apró-cseprő dolognak tart, és aminek nem tulajdonít nagyobb jelentőséget. Mindenesetre hitelesítő jelek a vagyontalanság, az engedelmesség és a tisztaság. Ezek azok a jelek, amelyek az egyén megszólításánál kezdődnek, és a krisztusi közösség építésénél érnek véget. Menjetek, menjetek, küldi a világba Jézus az apostolait, azért, hogy megszenteljék a világot, és nem azért, hogy a világ stílusát, divatját és nyelvezetét magukra vegyék. Az Egyház az elmúlt ötven évben is megtanulhatta, hogy a nyelvezettel és a szóhasználattal együtt előbb-utóbb beszivárog, majd az asztalfőre ül és eluralkodik a materialista-ateista gondolat és gyakorlat.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 10.

NÉZŐPONT – 2022. június 10., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

A házasságtörésről szóló tanításról Bíró László püspök atya csak annyit mondott: „Emberek! Hun vagyunk már ettől?” Amikor Európa valamikori keresztény országai (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia) az LMBTQ nyomása alatt görnyednek, és amikor egy némely északi népek reformált egyházainak élén álló leszbikus érseknő „összead” két fiatalembert, akkor nekünk, magyaroknak csak a józanságunk és a hitünk a mérce. „Ha eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?” Jézus a válás elutasításáról beszél, de Európa fiataljai már régen túlléptek ezen. Ám csak azt hiszik, hogy túlléptek. Mert a család Istentől alkotott intézmény, ahol a férj férfi, a feleség nő, és ketten hivatottak átadni az élet és az élhetőség nagy szent titkait. Enélkül a család egy huzatos lépcsőházhoz hasonlít, ezt a parancsot megtartva pedig a bizalom, az áldozatos szeretet és az élő hit terepe.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 8.

NÉZŐPONT – 2022. június 8., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Mit jelent Jézusnál a törvény és a próféták ígéretének beteljesítése? Hogyan egyeztethető ez össze a deklarált jézusi küldetéssel, ami a bűnök teljes megbocsátására szól? A hívő zsidó szemlélete nemcsak Jézus korában, hanem napjainkban is érvényes: azaz, ha az irány jó, csak a léptékkel van a baj, mert kevés. Minden kisegyház és szekta ezzel küszködik. Nem azzal van a baj, amit tanít, amit a Bibliából kiolvas, hanem azzal, amit elhallgat. A Biblia olvasása közben számos esemény, elbeszélés vagy teológiai megfontolás kerül terítékre. Az igazságot mégsem csak én, az olvasó döntöm el, hanem az Egyház, aki birtokolja a Szentírást, és amit egyszer igazságnak hirdetett ki (dogma), azt soha senki, semmilyen körülmények között nem változtathatja meg.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 7.

NÉZŐPONT – 2022. június 7., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

„Ti vagytok a föld sója. Ti vagytok a világ világossága.” E két kép segítségével igyekszik Jézus közelebb hozni hallgatóihoz, megértetni velük a nyolc boldogság botrányszagú tanítását. A só a mindennapok étkezéseinek elengedhetetlen alkotója. Nélküle ízetlen minden, fűzamata van mindennek. Az ízesítés folyamatát pedig úgy képzeljük el, hogy a sót kisebb-nagyobb tömbökben árusították, olyan formában, ahogy a bányából kikerült. Majd tiszta textilzsákba csomagolták, és mint a filteres teát, úgy áztatták bele a levesbe, a húslébe. Miután pedig kioldódott a zamata – a Szentírás szóhasználata szerint: ízetlenné vált –, a maradványokat, a kavicsot, agyagot, miegyebet összegyűjtötték és kidobálták. A fény és a világosság is a nélkülözhetetlensége miatt került a magyarázatba. A negatív előjelű példázat csak súlyosbítja a helyzetet. Mert ki az a bolond, aki az ágy alá teszi a fényforrást? A két „Ti vagytok” mondás a keresztények fontosságára hívja fel a figyelmet.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 6., A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja

NÉZŐPONT – 2022. június 6., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

„Asszony” – szólt Jézus, amint meglátta a kereszt tövében Jánost, a szeretett tanítványt, és egymásra bízta őket: az Egyházat Máriára, Máriát az Egyházra. „Asszony” – milyen sprőd kifejezést enged meg magának Jézus, az Üdvözítő az édesanyjára! Egy másik alkalommal is elhangzik ez a kifejezés. „Asszony, a mi dolgunk ez?” – a kánai menyegzőn mondja Jézus, amikor hallja, hogy fogytán a bor. Bármilyen furcsa is, e két jelenetben Jézus kilép a megszokott szerepéből, és az üdvösség titkának hordozójaként jelöli meg őt. „Asszony!” Nincs ebben a megszólításban semmi durvaság. Egy valódi kinyilatkoztatás tanúi lehetünk, melynek során Jézus a megváltás titkának hordozójaként ismeri el anyját, a Boldogságos Szüzet.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 5., pünkösd

NÉZŐPONT – 2022. június 5., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Nagy lelkesen ünnepeljük meg egy cég alapításának évfordulóját, csakúgy, mint egymás születésnapját vagy szentelési, házassági évfordulóját. Valami elkezdődött, megújulás indult el általa, a világtörténelem új, friss életerőhöz jutott. A kezdeteket és az új életet minden kultúra örömmel veszi tudomásul. Mint egy nagy visszahajlás az első szerelemhez. Hasonlóan élte meg Izrael népe a – nálunk – tavaszra eső ünnepeket. Legyen szó akár a fiatal kis báránykák első tavaszi kifuttatásának vagy az árpa friss termése sarló alá érésének a megünnepléséről. Az ünnep szellemiségét, lelkületét az állandóság tisztelete és az itt és most változékonyságának dinamizmusa adja. E két gyökérből táplálkozik minden ünnep. Hagyomány és aktualitás. A növekedést, a fejlődést azonban nem az ünnepek hozzák, hanem a köznapok. A tanulással, munkával, imádsággal teli köznapok, amelyek hétfő reggeltől szombat délutánig tartanak, s gyakrabban van bennük sóhaj, mint megelégedett szuszogás.

Így vagy hasonlóan éljük meg a Szentlélek jelenvalóságát. A Lelket gyakran csak pünkösdkor említjük meg. Mikor valaminek csak az elejét, a kezdetét ünnepeljük. Mintha a Lélek áradása egyetlen eseményhez, a nyelvcsodához lenne köthető. Pedig „ő szólt a próféták szavával”, sőt, istendicséretünk során „Urunk”-nak és „éltetőnk”-nek ismerjük el őt, akit az Atyával és a Fiúval együtt és egyetlen magasztalással dicsőítünk.

A Szentlélek áradása a mindennapokhoz, a munkához, a tanuláshoz, az imásághoz, valamint a szeretethez kötető. Mindezen összetevők pedig sokkal inkább a hétköznapok jellemzői, mint az ünnepeké. A mai vasárnap mégis a Lélek kiáradását ünnepeljük mint új kezdetet. Ünnep lévén ajándékait is szoktuk emlegetni. Melyek ezek? Bölcsen ismerte föl az ősegyház, hogy mindazt, ami az ószövetségben összegabalyodott és érthetetlenné vált, Jézus lelke kibogozta, és érthetővé lett. A bábeli torony épülésekor történt széthúzásnak a lélekáradás adja az ellenpontját. Tehát amit az ember a gőgje folytán szétzilál, azt Isten Lelke összerendezi és egyensúlyban tartja. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a Szentlélek a rendnek és a rendezettségnek a lelke, de úgy, hogy nem járhatunk a végére. Számíthatunk rá, de nem kiszámítható. A Szentlélek galamb vagy lángnyelv? Nem, a szimbólumot ne tévesszük össze a valósággal! A jelkép soha nem egyezik meg az igazsággal, a mögöttes tartalommal. Jobban érezhették az apostolok a lángnyelvek kiáradásakor, hogy olyan volt, mint a tűz. Zaj támadt az égből, mint heves szél zúgása (ApCsel 2,2). A folyamatok ilyen, természeti jelenséghez kapcsolódó leírása a rendesnek és a rendkívülinek együttes jelenlétét mutatja meg. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a Szentlélek a rendkívülinek a lelke. A Szentlélek valami vagy valaki? Egy tárgyi vagy szellemi ajándék csupán, mint egy laptop, egy könyv vagy egy pár síléc? Eltörik, megkopik, lejár? Vagy Isten legbelső lényegét egymásba fűző valóság?

Természetesen személy, mert két személy – az Atya és a Fiú – között a legszorosabb kapcsolat és a legintenzívebb létező egy másik személy. Csak egy harmadik személy lehet. Ez alapján hittel valljuk, hogy a Szentlélek a harmadik isteni személy. A Szentlélek a békének, a szeretetnek és a dialógusnak a lelke. Imádkozzunk, hogy az Ortodox Egyház gyermekei be tudják fogadni Isten legnagyobb ajándékát, a Szentlelket, és békében éljenek. Szent András, aki mindkét háborús országnak védőszentje vagy, kivégzésed eszközét, az András-keresztet mutasd fel, annak jeleként, hogy az áldozatos szeretet útja az egyedül járható út.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 4.

NÉZŐPONT – 2022. június 4., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

János evangélista két záradékkal fejezi be írásművét, ezek közül a mai napon az elsőt olvastuk. A szöveg és a gondolat egyértelműen a feltámadás utáni keletkezés nyomait viseli magán. Bár az Egyház életéről ad beszámolót, mégis feszültséget hordoz. Hogyan lehet Jézust követni? A vértanúság mindenképpen egy út. Jézus nem hiába sétáló tömegnek hívott meg bennünket, hanem az életre, az örök életre. Az ő útját követve nem szabad elzárkózni az élet odaáldozásától, de nem szabad lekicsinyelni a köznapi élet tanúságtételét sem.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 3.

NÉZŐPONT – 2022. június 3., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumának Genezáret-tavi zárójelenetéből a férfikar megszólalása kívánkozik a mai evangéliumhoz. Simon Ioannis, diligis me? Szeretsz-e engem? – teszi fel kétszer is a kérdést Jézus. Szeretsz-e azzal a szeretettel, amivel ember képes szeretni? Amúgy az embert készsége és vágya mozdítja Isten felé. A harmadik kérdés azután így szól: Amas me? Azaz szeretsz-e engem azzal a minőségileg különböző szeretettel, amivel én szeretlek téged? Ez az a szeretet, amivel Isten fordul az ember felé, és az életét adja érte. Csak ezután köti magához a tanítványokat Jézus: „Kövess engem!” A fundamentum azóta is, ma is a Krisztust szerető szív, és csak ezt követi minden akció.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 2.

NÉZŐPONT – 2022. június 2., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Jézus és az Atya kapcsolata kimeríthetetlen titok. Pedig milyen egyszerű lenne, ha az egyszülött Fiú kijelentette volna: Nézzétek! Én Isten vagyok, és a két természet egyesül bennem. De Jézus nem tette ezt, mert nem tehette, ennek a kapcsolatnak a leírására ugyanis nincs nyelvtani formula. Nincs mód kijelenteni: Én Isten vagyok. Másrészt pedig egy ilyen kifejezés – ami nem létezhet – semmit sem árul el a kettejük kapcsolatának dinamizmusáról. Azt az egységet, ami kettejüket összekapcsolja, egyedül a szeretet képes leírni. Leírja és létre is hozza. A szeretet képes megvalósítani a kapcsolat teljességét. Jézus joggal mondja: „Én őbennük, te énbennem, hogy tökéletesen egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk (…), hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen.” (Jn 17,23.26)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. június 1.

NÉZŐPONT – 2022. június 1., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Világ. Világias. Elvilágosodás. A közember nem tud másként gondolni a föld dolgaira, csak tulajdonaiként. Félek elmenni egy volt barátomhoz, mert folyamatosan azt kell hallgatnom, hogy hol jártak, drága pénzen mit vásároltak, amire ténylegesen a világon semmi szükségük sincs, és hogy mit terveznek megvenni. Mintha valamit is átvihetnének a túlsó partra. Elsőre megvesz mindent, ha kell, ha nem. A következő forduló úgy fest, hogy a feleslegéből ad adományt, mintha felszabadulna a vagyon nyomása alól. Teszi a jót, de miért? Elveszett a személyes kapcsolat. Végezetül elmaradnak a böjti napok, ki-kimaradnak vasárnapi szentmisék, a régenvolt lelkigyakorlatoknak már csak az emléke dereng. Azután befizetünk a húsvéti ünnepnapok alatt egy wellnesshotel programjaira, az ünnepi mise már nem fér bele. Elvilágiasodás. Nem rossz dolog a családdal együtt pihenni, csak nem szabad, hogy ez kiszorítsa a valódi ünnepeltet, Krisztust. Irtózunk a szótól: szekularizmus, de sok döntésünk arrafelé lejt. „Az a szeretet, ha az ő parancsai szerint járunk.” (2Jn 1,6) A külvilág az evangélium befogadásának és Krisztusnak a terepe. Ahogy Szent Jánosnál olvassuk: Isten szeretete abban nyilvánul meg, hogy egyszülött Fia által élhetünk (vö. 1Jn 4,9).

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 31.

NÉZŐPONT – 2022. május 31., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Beszédét azzal fejezte be, hogy az oltárra téve kezét, így szólt: Fiúk, rólam borzalmas dolgokat fogtok hallani. De én itt, a Jóisten előtt megesküszöm, hogy soha semmi gazemberséget nem követtem el. Kiss Szaléznak (†1946), a gyónási titok megőrzése miatt kivégzett rendtársunknak búcsúzása hasonlatosságot mutat Pálnak az efezusiakhoz intézett szavaival. Hajlamosak vagyunk a rosszhírkeltés, az üldözés kapcsán csak kifelé mutogatni: mit tesznek velünk – és igen, fontos ezt szóba hoznunk –, de keveset gondolunk arra, mi mit teszünk hasonló helyzetekben egymással a belső meghurcolásaink alkalmával. Kérjük Isten Szentlelkét, hogy ezektől a folyamatoktól is tisztítsa meg Egyházát!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 30.

NÉZŐPONT – 2022. május 30., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az efezusi tanítványoknak a Lélekkel való találkozását pünkösdként mutatja be a Szentírás: tizenkettő körüli létszám, a Szentlélek leszállása, nyelveken szólás. Pünkösd ünnepe pedig visszavezet minket húsvéthoz, mert akkortól már nemcsak a tanítványok és a közvetlen tanúk részesednek a húsvét kegyelmében, hanem az egész Egyház, s mindazok, akik meghallják szavát. Mindnyájunkat egy Lélek itatott át – tanítja Pál, vagyis a Lélek kiáradása belénk pecsételi a húsvét titkát, és a sok népet, nemzedéket ezzel az összekötő erővel egy nemzedékké formálja át. A húsvéttal találkozó tanítványok olykor még menekülnek is ez elől, ám pünkösd után önmagukat már csak ebben a kapcsolatban látják.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 29., Urunk mennybemenetele

NÉZŐPONT – 2022. május 29., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Íme, az Ember – mutat Jézusra Pilátus, és a mi figyelmünket is arra irányítja, hogy ő az ember, aki a kereszten emberi lelkét Atyja végtelen szeretetébe helyezve, mindannyiunk képviselőjeként, mindannyiunk lelkét átadta az Atyának. E jézusi átadást újítja meg minden temetésen az Egyház, amikor a halott mellett meghirdeti és imádkozza: Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. Számunkra a sír itt változhat át zsákutcából, a természet körforgásának egy állomásából Krisztus megnyitott oldalának képévé. Halálunkkal ugyanis alászállását követjük, de egyúttal fel is emelkedünk, mert a keresztség által beléoltva „mennybemenetele a mi fölemelkedésünk, ahová ugyanis a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház, reménységben” – imádkozzuk a szentmise mai könyörgésében. Az Atya ugyanis Jézus emberségét teljesen magába fogadja. „Elfogadja Fia áldozatát. Jézus onnantól fogva uralkodik. (…) Az élet forrása lesz, megkapja az Atyától a Lelket, s ezt a Lelket adja aztán tovább az embereknek.” (Székely János)

Isten nem mozdulatlan mozgató, hanem szüntelen mozgásban van, felemelkedik és alászáll, miként a Mester utolsó szavaival is mondja: szenvednie kellett és feltámadnia. Ezután pedig kivezeti tanítványait, kezét fölemeli, áld és eltávozik, s azok leborulnak – mozog és mozgásba hozza tanítványait. Kellett. De ez a kellett nem külső vagy determinisztikus kényszer, hanem isteni természetéből fakadó természetszerű önátadás, amit a Lélek kiáradása ellenállhatatlanul beleír a tanítványok természetébe is, hogy a leborulás, ami itt megjeleníti szívük hódolatát, életük odaszentelésének képe legyen pünkösd után. Az Olajfák hegyének ezen eseményében minden vasárnap részt vesz az Egyház, s Lélekkel elteltségének egyik legfontosabb gyümölcse, amikor e tapasztalathoz igazítja minden egyes mozdulatát, ahogy az Eucharisztiáról szóló szinódusi buzdításban áll: „»A vasárnap szerint élni« azt jelenti: a Krisztustól nyert szabadulás tudatában élni, és úgy kibontakoztatni az életet, mint Istennek fölajánlott áldozatot, mert Krisztus győzelme minden ember belsőleg megújított életvitelében mutatkozik meg teljesen.” (Sacramentum caritatis, 72.)

1206 őszén Assisi Szent Ferenc betért a város határában lévő San Damiano-kápolnába, ahol egy kereszt várta. Ennek felső szárán a diadalmas keresztet tartó, a megváltásra utaló vörös stólát és fehér ruhát viselő, a fekete abronccsal körülvett világból felfelé lépő Krisztust látjuk, akit rátekintő és egymással diskuráló angyalok várnak a mennyben. Fölötte ott az Atya áldó keze, amely nekünk adta, feltámasztotta, magához vonta; az Atyáé, aki kiárasztja a Lelket, hogy befejezze Krisztus művét a világban. Ferenc ezt látva hallja: Menj, állítsd helyre hajlékomat, mert mint látod, romokban hever. A történelemben először szólal meg egy festett kép, hogy a felemelkedő és alászálló Krisztus bevonja Ferencet ebbe a körforgásba. E részesedés-tapasztalat miatt építette újjá a kápolnát, gondoskodott a fenntartásáról, s nyílt meg arra, hogy szolgálata által Isten újból felemelje süllyedő Egyházát. Így szólít meg ma bennünket is ez az ünnep: merjünk alászállni Krisztussal, mert ilyenkor emel egészen magához, s nem utolsósorban, e tapasztalatok gyümölcseiből építi újjá Egyházát.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 28.

NÉZŐPONT – 2022. május 28., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Apolló, az Efezusba érkező ékesszóló igehirdető még csak János keresztségéről tudott, ezért Priszcilla és Akvilász behatóbban elmagyarázták neki Isten igéjét. Ennek eredménye, hogy Apolló Akhájában már Jézus Messiás voltát hirdeti, vagyis a Keresztelőhöz tartozás után eljut a Jézusba vetett igaz hit megvallására. A hit továbbadása, a reménységünkről való megszólalás szüntelen előrehaladást, tárgyi ismeretet és szívbéli tapasztalatot, valamint ezek megújulását kívánja. Közösségeinkben, egyéni hitbéli előrehaladásunkban ezeknek a rétegeknek kölcsönösen ki kell egészíteniük egymást ahhoz, hogy ne fogyatékos képet tárjunk mások elé az evangélium teljességének akárcsak jószándékú eltakarásával.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 27.

NÉZŐPONT – 2022. május 27., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Nagyszámú népem lakik itt. Ha a Pálnak mondott, Korintusra vonatkozó szavakat tágabb értelemben értjük, akkor megláthatjuk bennük azt az ígéretet, hogy a látszat ellenére a pogány városokban mégiscsak sokan vannak, akik Isten igéjének meghirdetésére várnak. Minden keresztény missziónak ez a meggyőződés a forrása. Az úgynevezett realitások között ez sokszor csak ábránd, a hitben olvasva azonban valóság, mert az Úr Krisztus minden embert meghívott országába, s teremtettségénél fogva titkon mindenki várakozik rá. Képesek vagyunk-e így tekinteni a környezetünkre, embertársainkra? Vajon ez a látásmód, e prófétai ígéret tőlünk milyen átalakulást vár?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 26.

NÉZŐPONT – 2022. május 26., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Most már a zsidóság nemcsak elutasítja az evangéliumot, hanem az apostol számára is világossá lesz, hogy útjuk kettéválik. Hosszú időn át győzködte őket, ám ez is elutasítással járt. A hit átadása során bevezetjük a következő nemzedéket, a Jézus iránt érdeklődőket a krisztusi élet alapvető folyamataiba. Ebbe ma is sok energiát fektet az Egyház vagy egy-egy család, mégis azt látjuk, többen elfordulnak Krisztustól ezután. Sok mindent átadhatunk, a hit személyes döntését azonban senki helyett sem tudjuk meghozni. Ha ez elmarad, és tapasztaljuk az elfordulást, ezeket a testvéreinket életünk áldozatának csendes felajánlásával kísérhetjük tovább. Ezt mutatja Krisztus képe, Pál példája.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 25.

NÉZŐPONT – 2022. május 25., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A pogány vallások templomaiban az istenek laktak, ezért az emberek csupán az istenség előtti hódolat idejére léptek be a belső térbe. Pál erre mondja, hogy a keresztények Istene nem épületekben lakik, hanem élő valóság, a Krisztus testével való kapcsolat által érhető el, Egyházában és annak élő köveiben, teremtettségük és a szentségek által. A keresztények istentiszteleti helyeit ezért is hívta korábban a magyar nyelv – és hívja ma is sok idegen nyelv – nem templomnak, hanem egyháznak. A keresztények gyülekezeti helye Krisztus testének képe az öt szent sebre utaló kapukkal. Egyszerre választ el a világtól, és léptet be egy új valóságba, hiszen az ő sebei által nyertünk gyógyulást, befogadást és otthont az élő Isten városában.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 24.

NÉZŐPONT – 2022. május 24., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Pál apostol és Szilás fogsága mintha Krisztus pokolra szállásának képe lenne: megfosztják ruháiktól, megverik őket, alászállnak, reménytelen a szabadulás. A legnagyobb sötétségben felhangzó istendicsérő ének mégis tágra nyitja a kapukat, és a kezdeti riadalom után a hit még nagyobb csodájával, az őr megtérésével jár. Sok börtönviselt hitvalló számol be arról, hogy fogvatartóik a rabok hitbeli tartásával találkozva nem mindig csak üldözték őket, hanem többen éppen ebből merítettek erőt és jutottak fényhez a sötétség világában. Ebből elleshetjük, hogy a körülmények megváltoztatása nem feltétlenül hoz átalakulást, míg a belső hozzáállás, a jelenlét hittel megjelöltsége csodát von maga után.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 23.

NÉZŐPONT – 2022. május 23., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az olvasmány ma a filippi közösségbe vezet el bennünket, abba az Egyházba, amely Pálhoz oly közel állt. A Szentírás is tartalmazza nekik írt levelét, melynek gyöngyszeme az a talán liturgikus használatból átvett himnusz, amely az 1. fejezet 6–11. versében található, és oly sokszor szólalt meg a nagyhét során. Bár a húsvéti idő hamarosan lezárul, titkát továbbra is napról napra elénk éli, kifejti és megvalósítja az Egyház. Ha e folyamat lényegét keressük, olvassuk el és év közben is forgassuk szívünkben a filippiekhez írt levélnek ezt a szakaszát. Ennek segítségével ugyanis nyomon követhetjük Krisztus alászállását és felmagasztalását.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 22., húsvét 6. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. május 22., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az Atyától jön minden, amivel Krisztus rendelkezik; Krisztustól jön, amit a Lélek az apostoloknak ad. A Lélek igazságából és szeretetéből adnak az apostolok „minden népnek”. Romano Guardini e sorai a búcsúbeszéd központi gondolatát állítják elénk: az Atya szüntelen munkálkodik, s miként Krisztust nekünk adta mint önmaga kinyilatkoztatását, a Lélekben részesedett tanítványokban ugyancsak jelenvalóvá akar lenni a világban. A ma olvasott szentírási szakasz ennek kereteit is elénk tárja: parancsteljesítés, otthonlét, a Lélek, az ebből fakadó béke és visszavárás.

Rossz csengése van a parancsteljesítés szónak, Jézus mégis ezt várja el tőlünk. Mert ha hitelt adunk az Atya igazmondásának, vagyis e feltétlen bizalomnak a vonzásában akkor is teljesítjük törvényeit, amikor nem értjük azokat, valami új kezd kibontakozni a világban. Az első Ádám ugyanis éppen a bizalom kiküszöbölésével vétkezett, indította el a bűn folyamát, és vesztette el otthonát. A második Ádám pedig, Krisztus, aki éltető Lélek, az Atyára való feltétlen ráhagyatkozás által lehelt Lelket a világba, s ment át az Atya országába. A legnehezebb helyzetekben sem lelketlenül kell tehát döntenünk a Jézus által elénk tárt parancsok mellett, hanem azzal a benső meggyőződéssel, hogy ezzel folytatjuk Krisztus művét, s hogy ezekben a döntésekben formálódik, csiszolódik bennünk az új Ádám hasonlatossága.

A János-evangélium elején így hangzik Isten és az ember első szóváltása: – Mit kerestek? – Rabbi, hol laksz? – Gyertek, és meglátjátok. Az utolsó vacsorán pedig ezzel fordul tanítványaihoz a Mester: lakóhelyet veszünk nála. E lakóhely, a paradicsom eddig elzárt kapuja a Keresztrefeszített oldalának megnyitásával tárul fel, és valahányszor belépünk Jézus társaiként ennek titkába – akár a szentségek vétele, akár pedig a különböző élethelyzetek evangéliumi megélése által –, a hazatalálás egy lépését tesszük meg, ugyanazokat a tetteket visszük végbe, mint Jézus: láthatóvá tesszük az Atya jóságát.

A közös otthonban az otthonteremtők és az otthonra leltek „együtt lélegeznek” – együttéreznek egymással. A Lélek ajándékozása annak a kinyilvánulása, hogy az Atya és a Fiú ugyanúgy szeret bennünket, ugyanúgy ajándékozza nekünk önmagát, mint az isteni személyek magukat egymásnak. A Lélek jézusi ajándékozása az Atya új igenje a teremtésre. A teremtmények visszafogadása pedig nem csupán a bűnbeesés előtti állapotba való visszatérés, hanem a Szentháromság életébe való befogadás, ami által jelenvalóvá válik bennünk a Fiú, és egyre jobban megismerjük az Atyát, akit eddig csupán a Fiú ismert, látott.

Ahogy a Fiúban megbízott az Atya, a Fiú ugyanúgy bízik a Lélekkel átitatott Egyházában, és ahogy ő ráhagyatkozott az Atyára, az Egyház ugyanúgy bízhat Urában. Ez a tapasztalat a belső béke forrása, amelyet elevenen tartva képes elhagyni az Egyház közössége és a hívő lélek is az elvilágiasodás állapotát, és éltető lélekké lenni a világ számára, vagyis ráhangolni Isten eljövendő uralmára. S ha az Egyház tagjai erre az eljövendő országra nem úgy tekintenek, mint mindent megtorló hatalomra vagy utópisztikus vigasztalásra, hanem úgy, mint a szeretetben való találkozásra, akkor a Fiú öröme már most érzékelhető és éltető lesz a tanítvány számára és a tanítvány által.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 21.

NÉZŐPONT – 2022. május 21., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Timóteus egy hívő zsidó anyának és egy görög apának a fia. Származása alkalmassá teszi arra, hogy mindkét népcsoport körében hirdesse az evangéliumot, amelyen keresztül a Szentlélek kifejtheti hatását. Mindannyiunk személyes élettörténete lehetőség az evangélium továbbadására. A jó és a rossz, a származás, a környezet, amelybe születtünk, amelyben élünk, akikkel élünk: ezek között hangzik fel Isten tiltó szava, valamint hívása a lehetőségek megragadására. Hívás, amely egyben tiltás is, miként Pál és Timóteus megtapasztalják ezt útjuk során. A húsvéti úton nem lényegtelen annak felismerése, hogy mit ne tegyünk, hová vagy meddig nem mehetünk el, hol kell megállnunk, és új irányt vennünk.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 20.

NÉZŐPONT – 2022. május 20., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Barnabás kísérte Pált, most ők ketten kísérik Júdást és Szilást, hogy az apostoli kollégium tekintélyével felruházva közöljék az első zsinat tanítását. Négyüknek ez az egysége a Jeruzsálemben született testvériség hírvivője és hordozója. Minden ilyen személyes és közösségi kapcsolat, ha azt a közösség szolgálatába állítják, megvalósítja a Krisztus által létrehozott testvériséget, s egyúttal jele az Istennek szenteltségnek, és megnyugvást, megkönnyebbülést, békét hoz az Egyházba. A Szentlélek ma is beírja törvényét az emberi történelembe, amelynek kibontását éppen ezekre a hitben született, a szeretet és az egyházi tekintély által hitelesített kapcsolatokra bízza.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 19.

NÉZŐPONT – 2022. május 19., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Szent Pál a Filemonhoz írt levelében nem azt kéri, hogy keresztény barátja szabadítsa fel hittestvérét, aki egyben szökött rabszolgája, hanem hogy a hitben fogadja vissza, és hite szerint viszonyuljon hozzá. A mai olvasmányban ugyanezt teszi az apostoli kollégium. Rádöbbennek, hogy az Ószövetség pogányokról szóló jövendölése az új választott népben, az Egyházban teljesedik be, mégpedig a szemük láttára. Ezért a pogányok az örök szövetség Vére által részesévé váltak a történeti szövetségkötésnek, így nem kötelesek magukra venni azt a törvényt és formát, ami időleges, viszont kötelességük tekintettel lenni azokra, akik abból érkeztek. A hitbeli kölcsönösség így segíti az egység munkálását.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 18.

NÉZŐPONT – 2022. május 18., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az apostoli Egyház új kérdések, problémák, élethelyzetek és különböző vélemények előtt találja magát. Pál és Barnabás ezt a feszültséget nem az apostolok testületén kívül akarja feloldani, hanem velük közösségben, a kollégium pedig figyelmesen hallgatja a missziós vidékekről érkezők szavát. Ahhoz, hogy megoldást találjanak, Pálnak vissza kell térnie oda, ahol üldöző volt, az apostoloknak pedig lélekben el kell jutniuk azok világába, akiknél még sosem jártak. Egyformán nehéz mindkettő, szinte lehetetlen vállalkozás. A húsvét titka azonban éppen azáltal bontakozik ki az Egyházban, hogy mindannyian azt választják: „együtt rátalálunk”, nem pedig az egyszerűbbet, azt, hogy „magunk megoldjuk”.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 17.

NÉZŐPONT – 2022. május 17., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az Apostolok cselekedetei az üldözések fokozódásának bemutatásával mutat rá arra az útra, amelyen keresztül eljut a hit a pogányokhoz, a zsinagógán kívülre kerül az Istennel való találkozás, s az egykori keresztényüldöző Pál hasonlóvá válik Krisztushoz: egyik nap istenként ünneplik, másnap megkövezik. A térbeli terjedés mellett találkozunk azonban az időbeli továbbhaladással is, a kézrátétellel rendelt elöljárók ennek lehetőségét a mai napig biztosítják. A Szentlélek így nyitja meg térben és időben a hit kapuját, amely minden nép előtt utat nyit a szűk ösvény felé. Ez a feltárulkozás nem szűnik meg azóta sem, hanem folytatódik Krisztusnak és igéinek áthagyományozásával.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 16.

NÉZŐPONT – 2022. május 16., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Látta rajta, elegendő hite van arra, hogy meggyógyuljon. A jézusi gyógyításoknál az Úr gyakran kikérdezi a csoda leendő részesét, hogy mit kér, hiszi-e, akarja-e a gyógyulást. Ugyanígy Pál is „beméri”, alkalmas-e a béna arra, hogy „együttműködjön” a csodával. A húsvéti időszak második felében járva visszatekinthetünk az eltelt szent időre, és megkérdezhetjük: Vajon elég hitünk volt-e/van-e ahhoz, hogy a megváltás, a megváltó gyógyulás végbemenjen bennünk? S ha azt tapasztaljuk, hogy nem, akkor fel kell térképeznünk, milyen lehetőségekkel áll elénk Isten, amelyekkel szólít, kimozdít, és mi az a gátló tényező, amelyet hátra kell hagynunk ahhoz, hogy kegyelme ne maradjon hatástalan bennünk.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 15., húsvét 5. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. május 15., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Éjszaka volt Júdás távozásakor, írja János evangélista, visszautalva a teremtés kezdetére: sötétség volt, és Isten Lelke a vizek felett lebegett. Bűneivel az ember a rendezetté vált világban újból káoszt teremtett, amely fölött Krisztus kezdi meg a helyreállítást: utolsó cselekedeteként kilehelte lelkét, hogy a Lélek ismét ott lebegjen, és ismét rendet teremtsen. Ezért a János-evangélium passiója Jézus királlyá emelésének „szertartása”: a katonák is térdre rogynak előtte, királyi díszbe öltöztetik, új sírboltba helyezik, mint a királyt.

Az Úr húsvétja megvilágosítja számunkra, hogy a fizikai, lelki szenvedés, az elvesztés, a halál istendicsőítéssé alakul át, ha engedjük, hogy az Atya megújítsa bennünk Fiának passióját, vagyis megdicsőítse bennünk magát. A Fiú ugyanis ezt kérte számunkra az utolsó vacsorán, és ma is azt tanítja nekünk: mi is így szeressük egymást. „A passiót az Atya engedi meg, és viszi végbe a Fiúban. Imádságával és szenvedésével a Fiú bevonja a tanítványokat és rajtuk keresztül az emberiséget a Szentháromság belső terébe, azzal, hogy kéri és magvalósítja számukra a szeretet hordozta egységet; megismerhetik és láthatják az igazságot” (Hans Urs von Balthasar).

Mert személyes passiónk az ő szeretete továbbadásának legfontosabb lehetősége, mint ahogy János szerint a kereszt elsősorban nem bitófa, hanem az Atya kinyilatkoztatása. Paskai bíboros úr egyik kórházi ápolója mondta: meg szeretne keresztelkedni, mert ő még ilyet nem látott, hogy valaki ennyi szenvedést ilyen derűs lélekkel tűrjön, és hogy ekkora szeretettel vegyék őt körül. Ha jelen vagyunk Krisztus passiójában, másokat is beléptetünk a szeretet és az istenismeret titkába.

Az Atya a Fiútól a szenvedéstörténet folyamatában elvesz mindent, a Fiú pedig együttműködik vele ebben a „kifosztásban”. Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet… magam adom oda. Engedi, hogy elvegyék becsületét, ruháját, s eközben összeköti anyját és a tanítványt, ruháitól megfosztottan szőni kezdi az Egyház szövetét. Éppen ebben a magára maradott pőreségében éli meg leginkább azt, hogy egészen üressé válva Fiú igazán, aki felragyogtatja az Atya Arcát.

Majd húsz éve meglátogattam salzburgi rendtársaimat, akik este meg akarták mutatni a kivilágított várost, és elvittek egy étterembe, a Nonnberg oldalába. Vacsora közben egyszer csak vendéglátóim szorongására lettem figyelmes, a tőlünk távolabb lévő asztalnál ugyanis leült a házfőnök, P. Emeramm. Mint utóbb kiderült, a rendtársak nem kértek tőle engedélyt a kijövetelre, emiatt feszengtek. Itt a lebukás. A probléma fizetéskor oldódott meg, amikor a pincér, kezében tartva a számlát, így szólt: A cech rendezve, P. Emeramm azt mondta, ma ő fizeti a vacsoránkat. A teológia nyelvén és Jézusra vonatkoztatva ezt így fogalmazza meg Szent Iréneusz: Krisztus végtelen szeretetében olyanná vált, mint amilyenek mi vagyunk, azért, hogy az ő teljességéből részesedjünk. Így lesz Isten dicsősége az élő ember, aki fiúként engedi, hogy a Fiú hasonlatosságára kinyilvánuljon benne az Atya jósága. Ezért nem érdem, hanem kiérdemelhetetlen és csak kiüresedetten befogadható ajándék a mennyei dicsőség, a feltámadás.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 14.

NÉZŐPONT – 2022. május 14., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Simeon a Lukács-evangélium elején azt mondta a Gyermekről: Fény lesz Ő, a világ világossága. Akik befogadják az Igét, szentté lesznek, és megszentelődik az a hely, ahol megjelenik a Világosság. Pál és Barnabás ennek elutasítását látva azt teszik, amit korábban Jézus mondott, és amit a választott nép fiai is tettek, ha pogány vidékről beléptek a saját területükre: lerázták magukról a hitetlenség rájuk tapadt porát. A választott lét nem vérségi, földrajzi egység, hanem az Ige el- és befogadásának kérdése az evangélium elterjedése után. Hiszen a Világosság a világba jött, hogy megvilágítson minden embert, s aki közösségre lép vele, abban elkezd kibontakozni Isten országa.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 13.

NÉZŐPONT – 2022. május 13., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Igehirdetésének folytatásában Pál apostol szembesíti a zsinagóga hallgatóságát a jeruzsálemiek vétkével, mondván, ezt arra használta fel atyáik Istene, hogy az üdvösség örömhírét eljuttassa Antiochiába. Fiam vagy nékem, ma adtam neked életet – idézi a 2. zsoltárt, amivel Jézus isteni mivoltát tárja elénk, a feltámadásra vonatkoztatva pedig igehirdető társaihoz hasonlóan ő maga is kijelenti: Izrael meghívása azért történt, hogy a világot előkészítse erre a találkozásra. Jézus istenségének megvallása és az élet különböző aktualitásainak találkoztatása ma is feladat minden keresztény számára. Ezzel is megszenteljük a világot, hirdetjük az Úr „történelemközeli” valóságát.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 12.

NÉZŐPONT – 2022. május 12., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Mit élhetett át Pál, amikor azokat is tanítania kellett, akik ismerték a múltját? Milyen belső öröm lehetett benne, amikor felismerte, hogy amit korábban vallott, tanult, képviselt, amiért kardoskodott, annak van egy mélyebb, belső értelme Jézus Krisztus által! Pál a közös tapasztalatra épít, arra, ami összeköti a választott népet, s ennek Krisztusra irányításával hívja meg őket Isten Egyházába az antiochiai zsinagógában. Igehirdetésében Krisztus nem lesz eszköze a nemzeti identitás ápolásának, hanem a nemzeti identitást nyitja meg Krisztus befogadására. Ami bennük él, azt hozza felszínre, saját történetük teljességét ragyogtatja fel Krisztusban mint mindenek alapjában.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 11.

NÉZŐPONT – 2022. május 11., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az első Egyház életének egy fejezete zárul le akkor, amikor Péter eltűnik a színről, és előtérbe kerül Pál. A másik apostolfejedelem személyét Barnabás hitelesíti, ő teszi elfogadható vezetővé az Egyház korábbi üldözőjét. Szent Vére által Krisztus tisztára mos minden hozzá térőt, de emberi elfogadottságukat, bűneik következményeinek begyógyítását a tanítványi közösség bizalmi légkörének ápolóira bízza. Ő odaállt meghívó szeretetével Máté, Zakeus vagy éppen Péter mellé bűnösségük, botlásaik megbánásánál. Ugyanilyen fontos lenne, ha a megtérők az Egyházban ugyanezt érzékelnék, a közösség pedig felfedezné, amit Isten adni akar általuk a ma Egyháza számára.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 10.

NÉZŐPONT – 2022. május 10., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A zsidókból és pogányokból álló első közösségbe, Antiochiába vezet el bennünket az olvasmány. Különböző népekből és élethelyzetekből, szokásokból érkező emberekhez, akiket összeköt a Krisztushoz tartozás. Ennek mikéntjét az apostolok szabályozzák, hitelesítik. Ők választják ki és viszik magukkal Sault, akit Barnabás bevezet a hit továbbadásának nagy vonulatába. Barnabás mint elöljáró mer csodálkozni, buzdítani, őszinteségre inteni, tanítani. E feladat ellátását ugyanolyan fontosnak mondja az Írás, mint a közösséghez nem tartozókkal való szóba állást. A kifelé irányuló misszió és a belső egység ápolása így segíti és táplálja egymást az Egyházban.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 9.

NÉZŐPONT – 2022. május 9., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A látomások, a Lélek működésének hangsúlyozása, ami körülveszi a pogánymissziót, világosan jelzi, hogy nem a tanítványok elképzelése az üdvösség örömhírének hirdetése a választott nép szellemi és földrajzi határain túl is. Az apostolok számára ez egy olyan belső kényszerítő erő, amelyben felismerik az Úr akaratát. Bátorítást jelent ehhez az emlékezés a kafarnaumi százados szolgájának meggyógyítására, Jézus erejének megnyilvánulására, az Izrael fiait meghaladó hitre és e szavakra: nem vagyok méltó. A zárt közösség rádöbben arra, hogy Jézus nyitja meg határait, ezért tud változni, megnyugodni, dicsőíteni. Jellemez minket ez az evangéliumi „alkalmazkodás”? Vagy kényelmesebb a kiegyező bezárkózás?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 8., húsvét 4. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. május 8., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Király és pásztor – ez az ószövetség uralkodóeszménye. E címekhez hozzátartozott az ország biztos vezetése, a nyugalom biztosítása, az ellenség elűzése, a gyenge magához emelése, a táplálás, a bárányok örökségként való kezelése. Az előképek jól megvilágítják, hogy Jézust az Atya miként adta számunkra mint Pásztort és Királyt, s hogy miért vagyunk mi az ő öröksége, nyája. Ennek fényében érdemes visszagondolnunk a múlt heti Tibériás-tavi jelenetre, a főapostol megújított követéshívására. Péter, amikor nem elvonni akarja Jézust küldetésétől – miként ezt elveszettségében Jeruzsálem felé tette: Isten ments, Uram, ez nem történhet meg veled –, hanem megtaláltan követi a Pásztorrá lett Bárányt, megtapasztalja, hogy e világ rendjét felülmúlja benne a természetfeletti ereje: a bárány, a nyáj egyik tagja a pásztori küldetés részesévé lesz, a Pásztor által. Én és az Atya egyek vagyunk – amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket, foglalhatjuk össze ezekkel a jézusi szavakkal a húsvét tapasztalatát.

Az óvodás Ábel a templomtéren a szentmisék után húzta-vonta a kordámat. Egyre bátrabb lett ebben, mígnem az áldozók közé is odakeveredett, elém állt, és elkezdte cibálni a miseruhát. Rendeznünk kellett az ügyet. Mise után mondom neki: Ábel, misén kívül cibálhatod a kordát, a miseruhát azonban ne rángasd! Persze, a gyerek rögtön megkérdezte: De miért ne? Gyors, egyszerű és rövid választ kellett adnom, s azon vettem észre magam, hogy csak ennyit mondok: mert én ott Krisztus vagyok a számodra. Nem tudom, Ábel mit értett meg ebből – azóta viszont nem ráncigálja a miseruhát, hanem úgy jön ki mesekönyvével, mint ahogy körmenetben visszük az evangéliumoskönyvet –, én azonban kimondva újra szembesültem a titokkal, Isten alázatával: Krisztus azonosítja velem magát. Hiszen amikor kimondom, hogy én téged megkeresztellek, feloldozlak, valójában nem én vagyok ez az én, hanem ő, ami különösen nyilvánvaló az átváltoztatásnál: ez az én testem, én vérem mondom, de nem az enyém, hanem az övé, miközben én ennek kimondásával leszek igazán én. Teremtő ereje által pásztor lesz a bárány – amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.

Ahogy a papban akkor ismerjük fel a Pásztort, amikor úgy szól, hogy hallgatni lehet rá; Isten Lelke szerint ismeri bensőnket; az örök életet adó szentségek által megtart Krisztus követésében, s maga is készséges abban, hogy az Atya és a Fiú egysége jelenvalóvá legyen atyai és fiúi voltában, a világ ugyanígy várja el mindezt valamennyi kereszténytől. Ezért a hivatások ébredése és a papi élet megújulása – azt hiszem – nem nagy kampányok, rábeszélések eredménye, hanem annak gyümölcse, hogy a hívek mindazt, amit papjaiktól várnak, gyakorolják a világgal való kapcsolatukban, és ezzel igényes mércét, útjelzőket helyezzenek el a papság és az élet értelmét kereső ifjúság életvitelében, gondolkodásában. A Fiúnak mindent átadott az Atya, ő pedig Pásztorként Báránnyá lett, hogy odaadja értünk önmagát az Atyának. Pap és hívő egyaránt pásztor és bárány, más módon, de mindkettő vezeti és hordozza a világot és egymást. Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket – egymás megerősítésére és szolgálatára.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 7.

NÉZŐPONT – 2022. május 7., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Péter tevékenysége egyszerre jeleníti meg az Ószövetség prófétáinak nagy, életadó csodáit és azt az állapotot, amikor az Egyház békét nyerve szervezetileg is elkezdi kiépíteni működési kereteit. Mindezt az Úr félelmében, a Szentlélek vigasztalásában tették, így békeidőben is folytatódott az isteni ige elmélyítése, továbbajándékozása. Egyéni és közösségi életünkben tudunk-e békeidőben stabil kereteket adni a Lélek által spontán fakasztott gyümölcsöknek? Akarjuk-e úgy formálni életünk struktúráit, hogy azok ne elnyomják, hanem elmélyítsék az Úr viharok között is megmutatkozó csodáit? Merünk-e élni a lehetőséggel, és merjük-e értékelni, ha megadatik nekünk a kivirágzás?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 6.

NÉZŐPONT – 2022. május 6., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Szent Pál apostol megtérése szembesít bennünket azzal, hogy mennyiben követi az Úr szavát a ma Egyháza. Ne feledjük, Pál tevékeny részese volt István diakónus megkövezésének, és szerepet vállalt a keresztények üldözésében. Valószínűleg egész életén át hordoznia kellett ennek nemcsak személyes, hanem közösségi terhét is. A keresztény közösség tagjainak pedig úgy kellett elfogadniuk Pál apostoli szolgálatát, hogy tudták, rokonaik, hittestvéreik egykori gyilkosa az, aki kiosztja az Eucharisztiát. A mi Krisztusba vetett hitünk és bizalmunk képes-e kialakítani és fenntartani bennünk ilyen kötelékek létrejöttét? Tudjuk-e hordozni egymás terhét az első keresztény közösségek mintájára?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 5.

NÉZŐPONT – 2022. május 5., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az evangélium átadja az Ószövetséget minden nép számára. Jó példája ennek a mai olvasmány, amelyben Fülöp diakónus Krisztus fényében magyarázza az izajási sorok igazi értelmét. A leölésre szánt bárányban ugyanis Izrael addig önmagát látta. A beteljesedés azonban más: ez az elnémuló bárány maga Isten, aki Bárányként magára vette a világ bűnét, amikor már nem szólt a keresztfán; a magára vett ítélet megsemmisítése pedig a feltámadás. Húsvét éjszakáján így imádkoztunk: Istenünk, te prófétáid jövendöléseiben az Újszövetség titkait hirdetted előre, most pedig már látjuk, valóban így van, Krisztusban az Ószövetség könyveinek igazi értelmét és értelmezőjét is megkapta a világ.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 4.

NÉZŐPONT – 2022. május 4., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az üldözések nem elveszik az Egyház erejét, hanem megsokszorozzák: az apostolok a helyükön maradnak, a szétszéledők pedig hirdetik az evangéliumot. Sok gyümölcsöt hoz Ábelnek, az Egyháznak tiszta életáldozata, amit testvérei oltanak ki, de a Fiú-testvér által ezek a gyilkosságok átalakulnak értelmes áldozattá. A teljes önátadást magához méltónak találja az Atya, és így a szegények támogatása, a szóbeli igehirdetés és a liturgikus ünneplés mellett ezek a vértanúságok töltik be a világot az evangélium kedves illatával – ahogy tömjénillatot éreznek majd Szent Polikárp máglyájánál. Válaszszunk ma magunknak egy vértanú pártfogót, aki ilyenformán lelkesít minket a Feltámadott követésének útján!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 3.

NÉZŐPONT – 2022. május 3., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A korintusiakhoz levél sorai különösen elevenek számunkra most, a húsvéti idő középső szakaszában. Az Egyház a szent napok eseményeiben nekünk is átadta, amit Mesterétől kapott, mégpedig az Eucharisztiában: ott van benne minden ajándék, emlék és kapcsolat. Ez az a kapocs, ami összefog bennünket a megváltás titkával és egymással, s jelenvalóvá teszi közöttünk a tanítványi nemzedékek tapasztalatát, formálja a szentek közösségét, motiválja az Egyházat. Általa üdvözülünk, hiszen maga Krisztus. Az eucharisztikus közösség hitbeli, erkölcsi egységre, vagyis Isten országára hangolja a tanítványt.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 2.

NÉZŐPONT – 2022. május 2., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az apostolok cselekedeteiben azt szemléli az Egyház, hogy Isten igéje Jeruzsálemből kiindulva miként tölti be a földet. Ez egyfajta ellentettje a Teremtés könyve azon fejezeteinek, amelyek a bűn túláradásának folyamatát ábrázolják. Jelen van az eseményekben az Isten elleni lázadás, ám eközben a tanúkat a Jézushoz való hasonlóság jellemzi. István is kegyelemmel eltelt, csodajeleket művel, arca olyan, mintha egy angyalé volna. Akiknek szívében Isten igéje lakást vesz, azok adják meg az igazi választ a gonosz csábítására: olyanok lesztek, mint az Isten. Igen, mert az engedelmesség által a Lélek elkezdi kibontakoztatni bennük azt, akiben és aki által az Atya teremtett, formált bennünket.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. május 1., húsvét 3. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. május 1., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

János evangéliumában a szeretett tanítvány mellett háttérbe szorul Péter apostol alakja, a 21. fejezetben azonban felcserélődnek ezek a távolságok. Azzal, hogy Jézus kiprovokálja Péter szeretetvallomását, ugyanabban részesíti őt, mint Jánost a passió eseményében: magához vonja – Kövess engem!–, és rábízza Egyházát, miként a kereszt tövében Jánosra hagyta a Szűzanyát. A legfiatalabb tanítvány átadja helyét Péternek, akit pásztornak és vértanúnak hív meg az Úr e találkozásban, és aki a maga módján már itt elkezdi pásztori gondoskodását: Vele mi lesz? – kérdezi Jánosról Jézust Simon a folytatásban.

Tibériás tavának partján a szeretet(t tanítvány) ismeri fel a Feltámadottat, de halászni Péter hívja őket, s a vízbe ugorva ő vezeti fel Jézus elé a hallal teli hálót vonszoló bárkát. Ez a jelenet párhuzamot mutat az idei liturgikus évben már olvasott halfogás- és meghívástörténettel, amely Lukács evangéliumának elején található: a Mester Simon hajójába száll, a sikertelen éjszakai halászat után napközben elhangzik a parancs: Evezz a mélyre, és megtelik a háló. Ennek hatására Péter Jézus lábához borul, aki emberhalásszá teszi, a tanítványok pedig mindenüket hátrahagyva követik Krisztust. A tenger a történelem tengere, amelyre – elhagyva a Krisztus fizikai jelenléte nyújtotta biztos talajt – az apostoloknak ki kell lépniük pünkösd után, ha elevenen akarják tartani a korábbi találkozást. És ebben a tevékenységükben tapasztalják meg, hogy az, akit követnek és hirdetnek, velük munkálkodik, jelen van Péter bárkájában, hogy minden nemzetet elvezessenek a találkozásra. Szent Jeromos e sorokon elmélkedve éppen ezért a tengerben a világosságnélküliséget, az elidegenülés és a halál sós vizét látta, ahonnan az evangélium hálója ment ki bennünket az Egyházba, éppen a történelem viharain át. A feltámadás előtti halfogáscsoda tehát mintegy elővételezte a tanítványok pünkösd utáni küldetését. A Tibériás tavának húsvéti csodájában jelen lévő gesztusok pedig – visszautalva Jézus földi életének súlypontjaira – megjelölik missziójuk tartalmát: az Úr világban való jelenlétére történő rámutatás, igéje iránti engedelmesség, az eucharisztikus asztalközösség, a kiengesztelődés és a személyes szeretet, a Mester életáldozatához való csatlakozás, a péteri szolgálat elfogadása.

Péter így a (kései) tanítványok foglalata és képe, aki a szenvedésből– miként a Fiú – engedelmességet tanul, ezért a szenvedés tanújaként egyúttal a megnyilvánuló dicsőség részese, ahogyan ezt levelében a főapostol éppen magáról mondja pásztori küldetésének meghatározásában. De erre utal a Jézussal folytatott mai párbeszéd szóhasználata is, amelyben Péter a teljes odaadást igénylő „szeretsz-e engem” (agapas me) kérdésre a „szeretlek” baráti szeretetet kifejező szavával (Kyrie, filó se) felel, amit aztán az Úr is átvesz, hiszen harmadjára már így kérdez: szeretsz-e engem baráti szeretettel (fileis me)? A főapostol a húsvét csodájával találkozva Krisztus önmagát nem kímélő szeretetét (agape) fogadja be saját meghasonlottsága titkába, és ez emberi szeretetét is átalakítja, alkalmassá teszi Isten szeretetére, testvérei megerősítő szolgálatára.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 30.

NÉZŐPONT – 2022. április 30., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Én vagyok, ne féljetek!” A vízen járás is egyfajta előképe az Oltáriszentség megígérésének. Jézus bemutatja, hogy a teremtett világ erői és saját testi valósága felett is van hatalma, nemcsak a kenyér anyaga felett. Elsőként a tanítványoknak kellett megismerniük az Eucharisztia titkát, ezért a vízen járásnak ők a tanúi. Jézus itt is mondja: „én vagyok”, ami sokszor ismétlődik János evangéliumában, és emlékeztet az ószövetségi kijelentésre: „Én vagyok Jahve.” Ezért fogadjuk el, hogy szavában és tetteiben Isten mindenhatósága működik. A „ne féljetek” is sokszor elhangzik. Jézus követőiben nem lehet félelem. Az Oltáriszentségben neked mondja: „Én vagyok.” Valóságosan jelen van benne!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 29.

NÉZŐPONT – 2022. április 29., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: Én felüdítelek titeket.” Jézus hív minket, hogy adjuk neki terheinket, mert ő felüdít minket! Milyen terhekről van itt szó? A teher nyom, lehúz. Az embernek nincs nagyobb terhe, mint a bűnei, melyek, ha felhalmozódnak, maguk alá temetik, gúzsba kötik. Olyan ez, mint amikor egy nagy hátizsákot cipelek túrázás közben. Először még nem zavar, de érzem, hogy a hátamon van. Azonban ahogy haladok, egyre nehezebben bírom, és eljön a pillanat, amikor nem tudok továbbmenni. Jézus azt mondja: Add nekem bűneid terhét, hiszen ezért jöttem! Balga lennél, ha mondanád, „Már megszoktam!”, és görnyednél alatta tovább.

Magyar Kurír

Mai evangélium – 2022. április 28.

NAPI EVANGÉLIUM – 2022. április 28., csütörtök | 0:01

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Jn 3,31–36

Abban az időben így tanított Jézus: „Aki a mennyből jön le, az mindenki fölött áll. Aki viszont a földről való, az földies, és a földi dolgokról beszél.

Aki a mennyből való, az felülmúl mindenkit. Arról tesz tanúságot, amit látott és hallott, tanúságtételét azonban senki sem fogadja el. Ám, aki mégis elfogadja tanúságát, az megerősíti, hogy az Isten igazmondó.

Akit Isten küldött, Isten igéit hirdeti, mert Isten nem adja szűkösen a Szentlelket. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe helyezett. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van; aki pedig nem hisz a Fiúnak, az nem nyeri el az örök életet, hanem Isten büntetése sújtja.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 26.

NÉZŐPONT – 2022. április 26., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újjá kell születnetek!” Ha újjászülettél a keresztségben, akkor Isten gyermekévé, lelki emberré váltál. Életedben megjelenik a Szentháromság misztériuma. Jézus bizonyára arra céloz, hogy a törvénytudók, akik csak a poros tekercseket olvasták, nem értik ezt az újdonságot. Ők a parancsok aprólékos értelmezésével megnehezítették a vallásos életet. Jézus nemcsak az emberi gondolkodás szabadságára hivatkozik mint földi dologra, hanem rávilágít a mennyei dolgokra is: az örök életedre és a megdicsőülésedre. Előbb megteszi Atyja akaratát, a megváltást, és így válik az üdvösség időtlen jelévé. Mint ahogy a rézkígyó a szabadulás jele volt. Csodálkozol?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 25.

NÉZŐPONT – 2022. április 25., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” Az evangélista szerint a Feltámadott ezt a küldetést adja apostolainak, és hozzáteszi, hogy jelek és csodák kísérik őket az evangéliumi küldetésben. Nekünk, Jézus mai tanítványainak nem ez lenne-e az elsődleges feladatunk? Hirdetni az örömhírt! Mindenkinek! Hogy ez a papok feladata? Elsődlegesen igen, de ha Krisztus követője vagy, akkor küldetésed van, oda, ahol élsz, dolgozol, tanulsz. Azokhoz (minden teremtményhez), akikkel ma találkozol. Jézus küld mindenkihez, hogy élj evangéliumi életet. Tegyél mindent az ő nevében, és megtapasztalod a jeleit. Csodátlannak hitt világodban naponta csodákat látsz!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 24., húsvét 2. vasárnapja, az Isteni Irgalmasság vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. április 24., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

János evangéliuma elmondja, miként jelent meg Jézus az utolsó vacsora termében tartózkodó apostoloknak. Jézus, miután a feltámadás estéjén rábízta övéire az Atyától kapott küldetést, megadja nekik a Szentlelket. Nem látható és nyilvános alakban, mint majd pünkösd napján történik, mégis fontos az a tény, hogy Jézus a feltámadása napján árasztotta ki apostolaira Lelkét. A Szentlélek tehát úgy jelenik meg, mint a Feltámadott első ajándéka Egyházának, mégpedig abban a pillanatban, amikor azt létrehozza és elindítja, hogy folytassa küldetését a világban. A Szentlélek kiárasztásával történik a bűnbánat szentségének megalapítása, amely a keresztséggel és az Oltáriszentséggel együtt húsvéti szentség, jele a bűnök bocsánatának és annak, hogy Krisztus áldozata által Isten kiengesztelődött az emberekkel.

Tamás azonban nem volt jelen azon az estén, s amikor visszatér, elutasítja, hogy higgyen Jézus feltámadásában. Ő is látni akarta Jézust, és kezével érinteni. Jézus a szaván fogja. Nyolc nap elteltével visszajön, és azt mondja Tamásnak: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd kezemet. Nyújtsd ki kezedet, és tedd az oldalamba. S ne légy hitetlen, hanem hívő.” Jézus megsajnálja az apostolt bizalmatlansága miatt, és enged követeléseinek. Tamás megadja magát, és kételkedése hitvallásban oldódik fel: „Én Uram, én Istenem!” Ez az értékes tanítás arra figyelmeztet minket, hogy ne csodálkozzunk mások kételyein és nehézségein. Tudok-e együttérezni a kételkedőkkel vagy a tévedőkkel? Tudok-e szeretettel, türelmesen fordulni hozzájuk?

Jézus azután dicsérettel szól mindazokról, akik érzékelhető tapasztalat nélkül hisznek benne. Az Úr dicsérete hangzik az első keresztények hite láttán megindult Péter hangjában: úgy hisznek Jézusban, mintha személyesen ismerték volna.

Íme, ez a hit boldogsága, amelyet maga az Úr hirdetett meg! Minden idők minden keresztényének ezt a boldogságot akarja adni. Hitbéli nehézségek és megpróbáltatások közepette elég, ha az irgalmas Jézus szavaira emlékezünk. Ő megerősíti hitünket! Ez a hit volt az az erő, mely az első keresztényeket mély élet- és szeretetközösségben egyesítette.

„A sok hívő mind egy szív és egy lélek volt.” Ez abból a „nagy erőből” született, mellyel az apostolok tanúskodtak Jézus feltámadásáról. Ez az erős hit késztette őket arra, hogy javaikról önként lemondjanak, azokat a közösbe adják, s így segítsék a leginkább rászorulókat, akiket Krisztusban testvéreiknek tartottak. Ez a hit kézzel fogható volt és tevékeny. Meghatározta az életüket, nemcsak az imában, az Istennel való kapcsolatukban, hanem embertársaikkal való kapcsolataikban is. Elmondhatjuk, hogy a mi közösségünk egy szív és egy lélek?

Vannak, akiknek az életében a hit nem jár gyakorlati következményekkel. „Járok misére!” – szokták mondani. Az ilyen kereszténység sem meg nem győz másokat, sem példát nem mutat a világnak. Szinodális Egyházra van szükségünk. A Feltámadott mindig kész megújítani életünket és közösségeinket. „Jézus Krisztus képes áttörni a mi unalmas sémáinkon is, amelyekbe megpróbáljuk bebörtönözni őt, és meglep a maga folytonos isteni kreativitásával.” „Ne féljetek!” – mondja a feltámadt Jézus tanítványainak, az asszonyoknak, és mondja neked is. Ahogy sokszor hallhattuk Szent II. János Pál pápától.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 23., szombat húsvét nyolcadában

NÉZŐPONT – 2022. április 23., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!” Az itt felsorolt megjelenések tulajdonképpen utalások a többi evangéliumban meglévőkre. Mária Magdolnát János említi, az emmauszi tanítványokat Lukács, ugyancsak ő beszél a többi apostol előtti megjelenésről. Márk itt a megjelenésen kívül a feltámadás biztosítékának veszi az evangélium hirdetését, amire az apostolok küldetést, megerősítést kaptak. Amit ők tettek, az nem származhatott egy holt ember emlékéből, csak az élő Jézustól. Ebben rejlik az evangelizáció forrása. Ha befogadtad ezt a szeretetet, amely újra megajándékoz az élet értelmével, nem tudod magadba zárni. Szeretnéd megosztani másokkal?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 21., csütörtök húsvét nyolcadában

NÉZŐPONT – 2022. április 21., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg, és lássátok, a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Meggyőzi őket feltámadásának valóságáról, ami azt jelentette, hogy ő ugyanaz a személy. Még mindig van türelme győzködni őket! Megmutatja nekik szeretetének ragyogó bizonyítékait: kezének és lábának sebeit. Kell ennél több? Amikor a hit kialakul az apostolokban, megkapják a küldetést. Itt azt olvassuk, hogy megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetniük az ő nevében. Küldetésben vagy! Újítsd meg találkozásodat Jézus Krisztussal! Ő újra és újra eljön hozzád is. Engedd, hogy találkozzon veled!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 21., csütörtök húsvét nyolcadában

NÉZŐPONT – 2022. április 21., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg, és lássátok, a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Meggyőzi őket feltámadásának valóságáról, ami azt jelentette, hogy ő ugyanaz a személy. Még mindig van türelme győzködni őket! Megmutatja nekik szeretetének ragyogó bizonyítékait: kezének és lábának sebeit. Kell ennél több? Amikor a hit kialakul az apostolokban, megkapják a küldetést. Itt azt olvassuk, hogy megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetniük az ő nevében. Küldetésben vagy! Újítsd meg találkozásodat Jézus Krisztussal! Ő újra és újra eljön hozzád is. Engedd, hogy találkozzon veled!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 20., szerda húsvét nyolcadában

NÉZŐPONT – 2022. április 20., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Talán te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban? Ő megkérdezte: Miért, mi történt?” Az Emmauszba tartó két tanítvány nem apostol, de Jézus előttük is feltárja a hit útját. Nem azzal kezdi, hogy megismerteti magát, hanem a jövendölések értelmezésével. Szenvedése, halála és feltámadása nem különálló események, hanem az üdvtörténet kibontakozásai. Isten azt valósítja meg, amit ígért, és minden embert elvezet az üdvösségre. Akik így látják a feltámadás titkát, azok a megjelenéseket nem tartják képzelgésnek, és elfogadják azt is, hogy a feltámadt Krisztus közöttünk van az Eucharisztiában. Lángol a szíved, amikor találkozol vele a kenyértörésben?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 19., kedd húsvét nyolcadában

NÉZŐPONT – 2022. április 19., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Asszony miért sírsz? Kit keresel?” János evangélista itt nem együtt szerepelteti a galileai asszonyokat, akik korán reggel kimentek a sírhoz, hanem csak Mária Magdolnát egyedül, aki itt már a későbbi Egyház jelképe. Jézus már nem tartozik ehhez a világhoz, maguktól nem ismerhetik fel, csak ha ő megszólítja őket. Válaszuk a hit kifejezése. Egyúttal küldetést is kapnak tőle. Nekünk is hirdetnünk kell szavunkkal és egész életünkkel, hogy Jézus feltámadt! Mária Magdolna hite és serénysége sugallhat nekünk valamit. Testvérem, a feltámadás hírnöke vagy! Nem szavaiddal, hanem azzal, hogy magadban hordozod a feltámadott Krisztust. Általad vigasztalja a szenvedőket, erősíti a gyöngéket, világossága a vakoknak.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 17., húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása

NÉZŐPONT – 2022. április 17., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

Ez az a nap, amelyet az Úr szerzett nékünk, örvendjünk és vigadjunk rajta, alleluja. Örömünk oka, hogy „az élet Ura halott volt, most azonban él és győzelmet arat”. Szent Pál így kiált fel: „Ha Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek.” Ki hinne egy halottnak? Krisztus azonban nem halott, hanem él! „Feltámadt, nincs itt!” – mondta az angyal az asszonyoknak. Ez a hír első hallásra rémületet váltott ki köztük, annyira, hogy elfutottak. Mária Magdolna, mihelyt meglátja, hogy a kő el van hengerítve, azonnal futásnak ered, hogy értesítse Pétert és Jánost. Azok szaladnak a sírhoz, s belépve látják „az otthagyott gyolcsot, meg a kendőt (…) külön összehajtva, más helyen”. Láttak és hittek! Ilyen „egyszerű” jelet használt Jézus, hogy megvilágosítsa a tanítványait, akik „nem értették az Írást, amely szerint föl kellett támadnia a halálból”, sem azt, amit előre megmondott nekik a feltámadásáról. Péter és János érdeme, hogy felfogták a Feltámadott „jeleit”, a hírt, amit egy asszony hozott: az üres sír és az összehajtott kendő üzenetét.

Más formában, de a Feltámadott „jelei” ma is jelen vannak a világban: a vértanú hit, az evangéliumi élet, az Egyház élete, amit sem külső üldözések, sem belső harcok nem tudnak meggyengíteni. Az Eucharisztia élő jelenléte. Feladatunk, hogy észrevegyük a Feltámadott Jézus „jeleit” az életünkben, és higgyünk benne!

Te még a lezárt sír felé tartasz „keneteiddel”, vagy találkoztál már a Feltámadottal, aki át tudja lépni bezártságaidat, fájdalmaidat, mulandóságodat? Felébreszt majd halálod mozdulatlanságából, üressé teszi sírodat!

Húsvétkor abban a nehéz helyzetben vagyunk, hogy próbáljuk meglesni azt a pillanatot, amit nem tudunk. A Szentírás nem ír a feltámadás pillanatáról. De következtethetünk rá, mert János azt írja, hogy a hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Máté szerint érzékelte, hogy „az Úr angyala (…) elhengerítette a követ és ráült”. Így Jézus diadalmasan lép ki a sírjából. Pedig ahogy az angyalt érzékelték, ugyanúgy érzékelhették volna a feltámadt Jézust is.

„Tehát a katonáktól sem érzékelten, emberi szemmel nem látottan, észrevétlenül támadt fel. Mint ahogy szűzi fogantatásában is az emberi érzékelhetetlenség formájában – miként a harmat – lépett be az emberi történelembe, akiről Keresztelő János harminc évvel később is elmondhatja: »köztetek áll az, akit nem ismertek«. És ez az a pillanat, a feltámadásától a kő elhengerítéséig eltelő kisebb vagy nagyobb idő, amikor a főpapok pecsétje még sértetlenül bizonyította Jézus halálát, pedig már föltámadt. Erre azt mondhatjuk, hogy isteni mű. Így szokott cselekedni az Isten: észrevétlenül, a szenzációk mozgalmassága nélkül. És mintha csak ki akarta volna játszani az emberi okosságot és furfangot, halálának emberi bizonyítását üressé tette. Az ember úgy tudta, hogy a halál van jelen. Isten megmutatta, hogy az Élet legyőzte a halált! Isten elindítja legnagyobb műveit anélkül, hogy az ember észrevenné… Isten »gyöngesége« erősebb az embereknél – írja majd Szent Pál.” (Belon Gellért)

Jézus feltámadt testén megőrizte a halálos sebeket, nem magáért, hanem érted, hogy lásd, és el ne felejtsd: halálosan szeret téged, és meghívott az Életre!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 13., nagyszerda

NÉZŐPONT – 2022. április 13., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi stván pápai esperes plébános ad útravalót.

„Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom Jézust? Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik.” Elérkezett az óra, amelyben beteljesedik Isten megváltó terve Jézusban. A zsidó húsvéti vacsora az Egyiptomból való szabadulás emléke. A bárány vére a fán megmenti őket. Jézus vacsorája a bűntől való szabadulás bevezetése. Majd megjelenik a Bárány vére a keresztfán. Megszabadít a bűn rabságából és a halál árnyékából! Júdás árulásából kitűnik, hogy az ember nem tud élni a szabadság ajándékával, mindig képes fellázadni Isten ellen, ha nem teljesíti az ember vágyait. Hányszor árultalak el, Jézus, jó pénzért, munkáért, előnyökért?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 12., nagykedd

NÉZŐPONT – 2022. április 12., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten is megdicsőült benne.” Jézusnak minden szavából és tettéből kiragyog titka, hogy ismeri a jövőt, tehát ami következik, azt önként vállalja. A megváltás műve egészen az ő személyes tette! Népe ellene fordul, egyik tanítványa elárulja, a másik megtagadja, a többiek szétszélednek. Az apostolok viselkedését gyengeséggel magyarázza, de Júdásét rosszakarattal. Ezért maga szólítja fel távozásra: hajtsa végre, amit eltervezett. Ő is látta csodáit, hallgatta tanítását, de visszaélt vele! Jézus egyedül indul az engesztelő áldozatra: „Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.” Ő az egyetlen közvetítő Isten és ember között. Hányszor vagyok én is Júdás?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 11., nagyhétfő

NÉZŐPONT – 2022. április 11., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Hagyd békén őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek, én azonban nem leszek mindig veletek.” Az evangéliumban említett vendégség húsvét előtt hat nappal történt. Jelen volt ekkor Lázár is, akit Jézus visszahívott a halálból. A kenetet Lázár nővére, Mária ajánlja fel Jézusnak, és egyedül Júdás kifogásolja tettét, mert pazarlásnak tartja. Az evangélista hangsúlyozza, hogy a megkenésnek jelképes értelme volt, tehát előremutatott Jézus temetésére. Jézus hagyja, hogy Mária megtegye, mert a szeretet erősebb a halálnál. A Szeretet életre kelti a halottat! Lázár él, Júdás is él, az utóbbi azonban lelkében halott. Jézus a halálra készül, hogy neked életed legyen.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 10., virágvasárnap

NÉZŐPONT – 2022. április 10., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

A nagyhét Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulásával kezdődik. Ő mindig ellenezte a nyilvános megjelenést. Elmenekült, amikor a nép királlyá akarta tenni. Most hagyja, hogy diadalmenetben kísérjék. A mai liturgia szemlélteti Krisztust, az örök Királyt, hogy majd jobban megértsük megalázó szenvedésének értékét. Nemcsak a diadalmenetben akarom elkísérni őt, hanem el akarok menni vele egészen a Kálváriáig, ahol a kereszten haldokolva legyőzi a bűnt és a halált. Akarsz-e csatlakozni Krisztus érted vállalt szenvedéséhez, hogy hozzá hasonulva legyőzd az ellenséget, a bűnt? Vedd észre, hogy az ő útja a te utad is, az ő keresztje a te kereszted is!

Csak a végtelen szeretet magyarázhatja meg számunkra Isten Fiának megalázkodását. Izajás jövendölése a szenvedő szolga titkába vezet be minket. Mi ez az alávetettség? Krisztus, akit a próféta Jahve szolgájaként ábrázolt, egészen az Atya akaratát teszi. Vele együtt akarja bemutatni az emberek üdvösségének áldozatát. Látjuk őt, amint tanítványai elhagyják, Júdás elárulja, Péter megtagadja, a törvényszék elé hurcolják, onnan a Koponyák hegyére, és ott keresztre feszítik. Mi az oka annak, hogy Krisztus ennyire semmivé tette önmagát? Egyetlen oka van: a szeretet! Szeretet az Atya iránt, akit meg akar dicsőíteni, és szeretet az emberek iránt, akiket össze akar békíteni az Atyával. Kiüresítette önmagát szeretetből!

Mi, keresztények is szerethetnénk így, mert Krisztus él bennünk! Lehet, hogy életed során soha nem fogják azt kérni, hogy áldozd fel magadat testvéreidért. De amit Isten biztosan kér tőled, az az, hogy szeresd őket most, ma, holnap, mindvégig, a végsőkig, egészen addig, hogy te is elmondhasd: minden beteljesedett.

Jézus kínszenvedésében a legvégsőkig lemond istensége jogairól. Annyira kiüresíti, hogy aláveti magát a kereszt kegyetlen büntetésének és a legkeserűbb bántalmaknak. „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha ő a Messiás, Izrael királya, szálljon le most a keresztről a szemünk láttára, s akkor hiszünk.” Micsoda aljasság! Nem elég, hogy emberi testét agyonkínoztatták, a felismerhetetlenségig szétverették, most még gúnyosan a lelkét is összetörik. Kérlek, fontold meg Krisztus kínszenvedését annak teljes, véres valóságában, hogy világossá váljon: ő a valóságos Isten, aki a Szeretet, s egyúttal valóságos ember is, és mint ilyen szenvedett.

A hozsannázó tömeg most még boldog örömmel vonul Jeruzsálembe. Azt gondolja, eljött a szabadulás, itt a várva várt Messiás, vége a szolgaságnak. De csak ebben a világban akarja ezt: Jézus megy, elűzi a rómaiakat, helyreállítja az ország szabadságát, és visszatér a béke és a boldogság. Ez az a tömeg, amely napok múlva pár garasért azt üvölti: „Keresztre vele!” Ő nem a tömegért jött, hanem érted, a bűnben elbukott emberért!

Jézus meggyötört emberségében szeretetből teljesen kiüresítette önmagát, és a testvéred lett. Megosztotta veled kísértéseidet, örömeidet, gondjaidat, szenvedéseidet és még a halálodat is, hogy már itt a földön részesedj isteni természetében.

Ma virágzó ággal, hozsannázva lépsz Jézus nyomába. Jöjj el a szent három napon (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) vele járni a kereszt útját, hogy megértsd: a kereszthalál után következik a húsvét hajnala.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 9.

NÉZŐPONT – 2022. április 9., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és így tanakodtak: Mit tegyünk? Ez az ember sok csodát művel.” János evangéliumában ismételten előfordul az a kifejezés, hogy Jézus az élet. Ezt legjobban Lázár feltámasztásával bizonyította. Ezért érthető, hogy sokan hittek benne. Közeledett a húsvéti zarándoklat ideje, és a főtanács félt, hogy Jézus körül még nagyobb mozgalom keletkezik, ezért siettetni akarták halálát. A főpap itt mint politikus beszél: Jobb, ha egy ember meghal, mint ha az egész népet kiteszik a rómaiak bosszújának. Isten éppen az ő gonosz magatartásukon keresztül valósította meg megváltó művét. Ártatlanul halt meg érted! Érted-e? Hogy általa örökké élj.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 8.

NÉZŐPONT – 2022. április 8., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában.” Jézus istenségének jelenléte érezhető szavaiban és tetteiben. Istentől jött, előbb létezett, mint Ábrahám, és egynek tudta magát az Atyával. A vezetők káromkodásnak vették, hogy emberként isteni jogokat követel magának. Ők a szavait vették alapul, nem a bizonyítékait. Ezért Jézus is szavakat idéz. A zsoltár a nép vezetőiről azt mondja, hogy „istenek” vagytok, mert Isten megbízásából ítélkeztek. Ezt nem tartották káromlásnak. Jézusról a tettei tanúskodtak! A te tetteid kiről tanúskodnak?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 7.

NÉZŐPONT – 2022. április 7., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Bizony, bizony mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.” Az üdvösség történetének el kellett érkeznie oda, hogy a Messiás kimondja e szavakat: „Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre.” Az ószövetségi emberek hite Isten örök ígéreteire épült, de ők inkább földi értelemben, népük fennmaradására értették. Jézus a mindenkori emberhez szól. Mivel az Atyától jött, előbb volt Ábrahámnál, és Ábrahám reménye is őbenne valósult meg. Amellett az Atyáról is csak ő adhat kinyilatkoztatást. Az időtlen Isten időbeli létezést vállal, hogy legyőzve a bűnt és következményét, a halált, ismét éljünk örökké. Testvérem, ha megtartod Jézus tanítását, nem halsz meg örökre! Hiszed-e ezt?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 6.

NÉZŐPONT – 2022. április 6., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.” János evangéliuma Jézus tanítását néha elvont fogalmakkal érzékelteti. Itt nem Jézus vitatkozik a zsidókkal, hanem az evangélista korának Egyháza az akkori emberekkel azokról a kérdésekről, amelyek Jézussal kapcsolatban mindig fontosak voltak. Jézus az igazság, aki lelki szabadságot hoz az embernek. A zsidók vezetői vele szemben tévedésben, hazugságban vannak. Az nem fogja üdvözíteni őket, hogy ők Ábrahám leszármazottai, csak az igazság elfogadása szolgál üdvözülésükre. Ábrahám azért igazult meg, mert hitt Istennek. Már ismered Jézus tanítását. Milyen tanítványa vagy?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 5.

NÉZŐPONT – 2022. április 5., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Ha majd felemelitek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok, és hogy semmit nem teszek önmagamtól, hanem azt hirdetem, amit Atyámtól tanultam. Aki küldött engem, az velem van, és nem hagy magamra, mert én mindig azt cselekszem, amiben ő tetszését találja.” A Jeruzsálemben lejátszódó vitákon érződik, hogy Jézus és a farizeusok között mélyül az ellentét. Jézusnak fáj a hitetlenségük, mert bizonyítékait visszautasítják. Ezért mondja, hogy meghalnak bűnükben. A hit hiánya halált jelent! Jézus ügye azonban nem hiúsul meg. Ha felfüggesztik a kereszten, mint ahogy Mózes felfüggesztette a rézkígyót, akkor magához vonzza mindazokat, akik hisznek benne. Érzed a keresztre emelt vonzását?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 4.

NÉZŐPONT – 2022. április 4., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek.” A sátoros ünnep második napjának előestéjétől kezdve a hetedik nap éjjeléig a templom belső udvarában kivilágítással egybekötött éjszakai ünnepet tartottak a zsidók. Valószínűleg egy ilyen ünnep alkalmával mondta Jézus, hogy ő „a világ világossága”. A sötétség a bűnös világot jelenti. Jézus pedig a világosság, az irgalom, a megváltottság. A bűn sötétsége az örök halálba torkollik! Aki hisz benne, az megkapja az élet világosságát és az örök életet. Jézus megvédi igazságát, mert tudatában van messiási hivatásának, tehát joggal beszélhet. A zsidók ellenben a látszat alapján ítélnek. Hiszel benne? Már meg is kaptad az élet világosságát!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 3., nagyböjt 5. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. április 3., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

A farizeusok nagy izgalommal jönnek, kövekkel a kezükben. A házasságtörés nem kis vétség volt akkor sem, itt életről-halálról van szó. Ismét érvényt szerezhetnek a Törvénynek! Teljesen felizzott bennük a gyilkos tettvágy, hiszen az ítéletet már meghozták e fölött az asszony fölött. Sőt, már az ítélet végrehajtására viszik, hogy halálra kövezzék. De ezt még fokozzák azzal, hogy Jézust próbára akarják tenni. Az ő első válasza az, hogy lehajol, és ujjával írogatni kezd a föld porába. Egy szót sem szól. Hogy mit írt, nem tudjuk. Sokan gondolják, hogy a farizeusok bűneit, s az éppen odatekintő farizeus látta eltitkolt bűnét a földre írva. Ez jámbor elképzelés. Az tény, hogy az egyik oldalon felfokozott szenvedélyek és izgalom tapasztalható, a másikon a földre hajló, írogató Jézus nyugalma.

Jézust nem egyszerűen kérdezik, hanem provokálják. Többszöri nógatásra adja meg a feleletet: „Az első követ az dobja rá, aki bűn nélkül van.” És ismét lehajol, s folytatja az írogatást. Drámai csend következik. Semmi vita, semmi magyarázat, semmi szó nincsen. Ebben a csöndben a felajzott kedélyek eltűnnek, a kövek halkan puffannak a földön, és a kövezni akarók egymás után eltávoznak.

Alexandriában ezt a részt kihagyták az evangéliumból, mert úgy értelmezték, hogy a nép szabad utat kap a bűnre. Pláne, ahogyan a Szentírásban áll: „Én sem ítéllek el.” Holott ez nem így van! Hiszen Jézus a hegyi beszédben már világosan megmondta, hogy aki bűn vágyával tekint az asszonyra, már az is bűnt követ el. És keményen mondja: Ha a szemed bűnre visz, vájd ki azt! Sokan meg is róják e szigorúsága miatt.

Éppen ezért hat furcsán a porba író Jézus alakja. De ő minden mozdulatával, hallgatásával és szavával mondani akar nekünk valamit. Mi is hányszor szeretünk megbotránkozni mások bűnei fölött, és mondjuk ki jó hangosan a hibáikat. Sokszor úgy adjuk tovább ezeket, mint valami szenzációt. Erről szólt régen a pletyka. Addig sem esik szó a saját gyengéinkről, bűneinkről. Jézus tanítani akar minket, akik csak fennakadni tudunk mások botlásain, és műfelháborodásainkat fejcsóválgatva, fájdalmasan kiáltjuk világgá. Ezt a nagyképűséget szállítja le a komikum szintjére Jézus, mintegy azt mondva a földön való kapirgálással: Ti beszéltek? Hiszen „olyanok vagytok, mint a beomlott sírok: az emberek fölöttük járnak, és nem is sejtik”.

Jézusnak volna joga ítélkezni az asszony fölött. Beszédet is intézhetett volna a világ felé a házasságtörésről mint megállapított bűnről. De nem teszi. Jézus ítéletében megjelenik irgalmassága: „Menj, és többé ne vétkezzél!” Ebben ítélet van, az ítélet formája nélkül. Megmondta véleményét a házasságtörésről, hogy az bűn. De nyoma sincs benne a bűnszaglászó látszatbotránkozásnak. Néhány szavában azonban ott van új életre hívó irgalmassága! „Nézzétek: én valami újat viszek végbe, és már sarjadóban is van, nem látjátok?” – mondja az Úr Izajás próféta könyvében. Mert ő nem elítélni jött a világot, hanem üdvözíteni!

Hányszor ítélkezel mások botlásai, bűnei felett? Jézus a bűnt magát elítéli, mert a gonosztól való. De a bűnös embert, ha bűneit megbánja: soha! Téged sem! Menj, és többé ne vétkezzél! – mondja neked, amikor bűnbánatot tartasz.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 2.

NÉZŐPONT – 2022. április 2., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Ember így még nem beszélt.” Az evangélista szerint az itt feltüntetett találgatásnak és vitának előzménye az, hogy Jézus a sátoros ünnep utolsó napján – amikor jótékony esőért könyörögtek – az élő víz forrásának mondta magát. Hallgatói közül többekben felmerült a gondolat, hogy talán ő a Messiás. Mások az Írás betűjéhez ragaszkodva azt bizonygatták, hogy Galileából nem jöhet a Messiás. Igazi példája ez annak, hogy az emberek nem a tényekből indulnak ki, nem Jézus életét és tetteit tanulmányozzák, hanem saját törvényeik, hagyományaik után mennek. Még az sem hat rájuk, amit Jézus mondott és tett, pedig azt nem lehet emberi képességekből levezetni. Van-e hatása Jézusnak az életedre?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. április 1.

NÉZŐPONT – 2022. április 1., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Földi István pápai esperes plébános ad útravalót.

„Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok és ő küldött engem.” Jézus ellenfelei megállnak ilyen vitáknál: a Messiásról senki sem tudja, hogy honnét való, Jézusról pedig tudják, hogy Názáretből jött. Volt olyan elképzelés, hogy a Messiás az ismeretlenségből jön, és hatalmával megmenti őket a pogányok e világi uralmától. A szabadulást ebben a világban képzelték el, ahogy őseik is megtapasztalták. Jézus elmondja nekik titkát: emberi származását ismerik, de azt, hogy az Atyától jött, nem akarják megérteni. Igaz, Istent sem úgy ismerik, ahogy ő! Ismered-e Jézust?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 31.

NÉZŐPONT – 2022. március 31., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Milyen nagy igyekezettel küzd az emberiség évszázadok óta, hogy deszakralizálja a világot, hogy az elveszítse az isteni teremtés szépségét, és teljesen az emberi igényeinknek megfelelő legyen! Legbiztosabb jele ennek a városiasodás mértéke. A városban elveszítjük a kapcsolatunkat a teremtett világgal, annak rendjével. Hidegben fűtünk, melegben hűtünk, sötétben világítunk, világosságban besötétítünk. Sajnos már odáig jutottunk, hogy a születési nemünk is kérdőjeles lesz: legyen olyan, amilyet én akarok. És így jártak a Szentírás szavai is, az Egyház tanításai is: rájuk fogták, hogy csak emberi kitalációk, nem akarjuk elhinni ezeket, vagy kiválogatjuk közülük a nekünk tetszőt. „A ti vádlótok Mózes lesz, akiben pedig reménykedtek. Ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, hiszen ő rólam írt. Ha azonban az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én tanításomnak?”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 30.

NÉZŐPONT – 2022. március 30., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Fenséges szavakat hallunk ma Krisztustól. A Szentháromság belső életébe pillanthatunk be ezáltal. Miket tanulhatunk belőle? Az egyik, hogy Isten állandóan munkálkodik ahogy a vetésről szóló példázatban olvassuk –, mindegy, hogy éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken. A mi feladatunk, hogy bekapcsolódjunk ebbe a kegyelmi munkálkodásba. A másik a Krisztusba vetett hit szükségessége. Mennyire ismerjük a hitünk tartalmát? Mikor volt utoljára a kezünkben a katekizmus, hogy elmélyüljön a hitünk, hogy legyenek szavaink arra, miben is hiszünk, amikor Krisztus követésére szánjuk el magunkat? Nem elég a puszta spiritualitás, a szellemnek is kell a táplálék. Ma erre hív bennünket Krisztus, azért, hogy életünk legyen, hogy a feltámadás részesei legyünk!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 29.

NÉZŐPONT – 2022. március 29., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Évtizedek nyomora tűnik el, évtizedek reménye teljesül be, bár nem úgy, ahogy gondolta: nem a víz, hanem Jézus szava gyógyítja meg. Micsoda keserűség lehet ebben a mondatban: „Nincs emberem.” Jézus szava azonban testi és lelki gyógyulást ad neki, és rögtön vissza is tér a közösségbe. Jézus figyelmeztetése meglep bennünket: „Látod, most meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, hogy valami nagyobb bajod ne essék!” Valamilyen személyes felelősség is van abban, hogy évtizedekig „nincs emberem”. Amikor magányosnak, elhagyatottnak érezzük magunkat, jó őszintén megkérdezni magunkat, és őszintén is válaszolni: Elviselhető vagyok? Társasági vagyok? Lehet velem beszélgetni, vagy csak hallgatni lehet engem és a panaszaimat?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 28.

NÉZŐPONT – 2022. március 28., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Zavarba ejtő Jézus ma olvasott csodája. A mindig olyan készséges Jézus ma mintha vonakodna. Nem véletlenül. Zavaró lehet már neki is, hogy csak egy csodarabbit látnak benne, aki úton-útfélen csodákat tesz és jeleket ad. Zavarhatja, hogy az emberek nem látnak tovább az orruk hegyénél. Mennyi lelki megújulás, mennyi megtérés, mennyi megváltozott ember lehetett pedig körülötte, és mégis, újból és újból csak a testre gondolnak az őt felkeresők. Jézus ki akar mozdítani bennünket abból, hogy csak a földi életre koncentráljunk, hogy csak a testi életünk számítson. Figyeljünk ma a lelkünkre, figyeljünk ma arra, hogy a lelkünk betegségeit, hiányait tárjuk elé! „Siessünk, és csak azt tegyük, ami örökre a javunkra válik!” (Szent Benedek Regulájából)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 27., nagyböjt 4. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. március 27., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Az öröm vasárnapja van ma. A szentmise bevezető éneke így biztat bennünket: „Örvendezz, Isten népe! Gyűljetek össze mind, akiknek kedves az Úr ügye. Szívből örüljetek, akik azelőtt szomorkodtatok. Vigasztalódjatok meg, mint a gyermek megnyugszik anyja kebelén.” A keresztény öröm abból a biztos tudatból fakad, hogy Isten velünk van, mellettünk van. Milyen szép Izajásnak ez a sora: „Vigasztalódjatok meg, mint a gyermek megnyugszik anyja kebelén.” A tudósok szerint a gyermekre nagyon nyugtató hatással van, ha hallja az édesanyja szívverését. Istenünk szívdobogását hallani – ma erre hív bennünket Jézus. Istenünk szívét ismerhetjük meg a mai evangéliumi szakaszból. A példázat ismerős, talán a legjobban ismert példázat, de jó újra és újra átelmélkedni, és jó mindegyik alakot megszemlélni, hogy Istenről és magunkról is újat tanulhassunk, vagy elmélyítsük, amit már jól tudunk. Teljesen életszerű a helyzet: a kisebbik fiú lázad, eltékozolja a vagyont, aztán amikor magába száll, rájön, hogy jobb neki otthon, és tervezni kezdi a hazatérését. Az új életét nem tervezte meg ennyire. A szabadság vágya bennünket is sokszor tévútra visz, csak a kezdetek szabadságát érezzük, és a továbbiakat már nem látjuk. Jó érzés nemet mondani, lázadni, de a következményekkel már nem számolunk, kimarad a felelősség, hogy a szabadságnak ára is van hosszú távon: felnőttként kell élni.

Számomra a szakasz legmegdöbbentőbb és legmeghatóbb része ez: „Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult és megcsókolta.” Jó ideje nem látta már a fiát, de megismeri az alakját, a járását. Mint ahogy mi is megismerjük a szeretteink jellegzetes mozdulatait, alakját. Ilyen a mi égi Atyánk. Itt mutatja meg nekünk igazán ma Jézus, hogy az Atya szíve hogyan dobog értünk, hogyan szeret bennünket, és milyen is az ő szeretete. Elenged, mert szabadnak teremtett, de nem felejt el, és a visszatérőt, a bűnbánót így várja vissza: lerövidíti az utat, ami visszavezet hozzá, bármilyen messze mentünk is, a visszaút rövidebb lesz, mert elénk siet. Ahogyan a lábaink kezdenek elnehezedni a szégyentől, a kellemetlen beismeréstől való félelemtől, ahogy közeledünk hozzá, ő kisegít bennünket és hozzánk siet. Itt lehetne még, hogy nagy beszédek hangzanak el a részéről, de semmi ilyenről nincs szó. Isten megbocsátása közel sem olyan teátrális, mint sokszor a miénk. Isten öröme tiszta. Az Atya nem a nagy beszédekben hisz, hanem a találkozásban, hogy újra együtt vagyunk. Számára a jelenlét, a visszatérés, a hozzá térés az igazán fontos.

Ilyen egyszerű? Azért nem egészen. A jelenlét, a vele való közösség is válhat szürkévé, átváltozhat megszokássá, ami már nem öröm. Tapasztaljuk ezt az Egyház életében is, a papok, szerzetesek életében, a hívek életében is. Ezért is teszi hozzá a példázathoz Jézus az idősebb fiú alakját, aki nem örül a hazatérőnek, és nem örül atyja örömének. Örömtelenné tudunk válni Isten mellett, mert úgy érezzük, mi lemaradtunk valamiről: lemaradtunk a lázadásról, lemaradtunk a távoli világokról. Jól fogalmazott egy öreg bencés: a kolostor ablaka rózsaszín – kintről befelé nézve is rózsaszínnek látszik a belső világ, és ha kifelé nézünk, akkor is rózsaszínnek látja a szerzetes a kinti világot. Milyen igaz ez! Mit tudunk kezdeni azzal, hogy Isten ezt mondja nekünk: „Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied!” Hogyan élünk ezzel a végtelen nagy ajándékkal? A mi kis emberi szívünk nem tudja a mindent megérteni, Isten mégis erre hív bennünket, mert ez az igazi hivatásunk. Az igazi emberségünk a végtelenre szól! Ne adjuk alább, szívünk ritmusa vegye át Isten ritmusát: örömben, megtérésben és hálával éljünk!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 26.

NÉZŐPONT – 2022. március 26., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

A külsőségek becsaphatnak bennünket, megnyugtatnak, hogy én mindent megtettem. Voltam templomban, betartom a játékszabályokat. Igen ám, de a külsőségek arra vannak, hogy a belsőnket alakítsák. „Reméljük, hogy ebben az intézményben semmi kemény vagy nehéz dolgot nem rendelünk el. Ha mégis a méltányosság úgy kívánná, hogy valamit kissé szigorúbban rendeljünk el a hibák kiirtására és a szeretet megőrzésére, azért ne riadj vissza, ne fuss el mindjárt az üdvösség útjáról, melynek kezdete szűk és szoros. De ha az életben és a hitben előrehaladunk, akkor majd szárnyaló szívvel és a szeretet elmondhatatlan édességével sietünk előre az Isten parancsainak útján” – buzdít Szent Benedek atyánk.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 25., Urunk születésének hírül adása, Gyümölcsoltó Boldogasszony

NÉZŐPONT – 2022. március 25., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Húsvéti készületünket megszakítja a karácsonyra való készület. A Szűzanya méhében megfogan Isten Fia. A megtestesülés misztériuma nagyon szorosan összetartozik a kereszthalál és a feltámadás misztériumával. Jézus Krisztus valóságos ember és valóságos Isten. Szenvedése és feltámadása egy valódi emberi testben ment végbe. „Isten akarata szerint Jézus Krisztus testének feláldozása egyszer s mindenkorra megszentel bennünket” – tanítja ma a Zsidóknak írt levél. Hogyan haladunk az életszentség útján? Mindenkinek a maga helyén és a maga módján kell szentté válnia: csodálatos fantáziája van Istennek, hiszen nincs két egyforma szent életút. A bûneink unalmasak, szürkévé teszik az életünket, de mennyiféle módon gyakorolhatjuk az erényeket a mindennapokban!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 24.

NÉZŐPONT – 2022. március 24., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Milyen nagyszerűen állja a sarat Jézus a viták kereszttüzében, az állandó gáncsoskodások közt! Igen sokszor olvasunk arról az evangéliumokban, hogy Jézussal vitáznak, és ő válaszol is. Komoly lecke, hogy bár „belelát gondolataikba”, mégis veszi a fáradságot, és magyarázni kezd a kérdezőknek, hallgatóknak. Igen, belelát a gondolatainkba, sőt talán még jobban ismer bennünket, mint gondolnánk, és ennek ellenére sem mond le rólunk. Milyen nagy ajándék, milyen nagy méltóság ez nekünk! Mi jár a fejünkben, milyenek a gondolataink? A szerzetesi irodalom sokat foglalkozik a gondolatok minőségével, hogy figyelem és fegyelem alatt kell tartani azokat. Irányítsuk ma gondolatainkat Krisztus felé, és próbáljunk csak rá figyelni, ne pedig mindig magunkra!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 23.

NÉZŐPONT – 2022. március 23., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

„Lehetséges, hogy a katolikus tanítás és fegyelem olyan, mint egy fal, de ez a fal játszóteret kerít be. A kereszténység az egyedüli keret, melyben a pogány öröm fennmaradhatott. Képzeljük csak el, hogy gyermekek játszadoznak a tengerből magasan kiemelkedő sziget gyepes ormán. Míg a szirt szélén ott állt a fal, a legbolondabb játékba is nyugodtan belevethették magukat, s a sziget olyan lett, mint egy lármás gyerekszoba. Ám egy napon leomlott a fal, és elébük tárult a veszély a maga meztelenségében. Nem zuhantak a mélybe, de mikor barátaik visszatértek, ott találták őket összebújva és dideregve a sziget közepén, és ajkukon elnémult a dal.” (G. K. Chesterton) Ezért örömhír nekünk Krisztus tanítása!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 22.

NÉZŐPONT – 2022. március 22., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Amennyire felháborító az evangéliumi történet, annyira életszerű is. Először is milyen érdekes, hogy a nagy adóssággal bíró ember – aki egyébként valószínű, hogy az életben nagyvonalú és bőkezű, azért is tett szert ilyen adósságra, hirtelen milyen pitiáner és kicsinyes lesz. Bizony, magunkkal szemben sokszor ilyen nagyvonalúak vagyunk, aztán meg szemforgatva akadunk fenn más botlásán. Másodszor: ilyen adósság nem csak úgy hirtelen keletkezik: hosszú története lehet a kialakulásának. A mi bűneink sem csak úgy lesznek: hosszú történetük van; a gondolattól a tettig és a számonkérésig sok idő telik el. A tudatosság ezért is lenne fontos: számtalan lehetőségünk volna a visszafordulásra, arra, hogy ne csússzunk le teljesen.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 21.

NÉZŐPONT – 2022. március 21., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

A bencés világ ma Szent Benedeket, rendalapítóját ünnepli. A Regula 49. fejezetében megemlékezik a negyvennapi böjtről: „A negyvennapnak ebben az idejében teljes tisztasággal élje életét, ugyanakkor a más időkben elkövetett hanyagságait ezekben a szent napokban tegye jóvá. Ez akkor történik megfelelő módon, ha minden bűntől tartózkodunk, könnyek között imádkozunk, szent olvasmányokat olvasunk, a szív töredelmére és az önmegtagadás cselekedeteire törekedünk. (…) A kiszabott mértéken felül mindenki ajánljon föl valamit saját akaratából a Szentlélek örömében Istennek, azaz: vonjon meg valamit testétől az ételben, italban, alvásban, beszédben és tréfálkozásban, és így a lelki vágyódás örömével várja a szent húsvétot.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 20., nagyböjt 3. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. március 20., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Szent Benedek atyánk a Regulában külön fejezetet szentel a nagyböjtnek. Érdekes, hogy korában, nagyjából 530 körül a karácsony még nem igazán nagy jelentőségű. Húsvét ünnepe viszont nagyon is meghatározó, még az évet is ehhez igazítja, s így a húsvéti készületre különösen felhívja a szerzetesek figyelmét. Ír a hagyományos böjti gyakorlatokról, de kifejezetten kéri, hogy minden szerzetes vállaljon valamit azokon felül is. Majd pedig megjegyzi: „Azt azonban, amit ki-ki felajánl, terjessze apátja elé, és az ő imádságával és beleegyezésével tegye, mert ami a lelki atya jóváhagyása nélkül történik, elbizakodottságnak és hiú dicsőségvágynak számít, nem érdemnek.” Elbizakodottság és hiú dicsőségvágy. Így a böjt derekán, amikor esetleg sikerült már valamennyire ráhangolódnunk a böjtre, és sikeresen teljesítjük a fogadalmainkat, megkísérthet bennünket, hogy másként nézünk a világra és a többi emberre: bezzeg mi és bezzeg ők!

A mai vasárnap első olvasmánya Mózes meghívását írja le. Isten megmutatja neki magát a csipkebokorban, és küldetést ad neki. Tudjuk, hogy azután milyen közvetlen baráti kapcsolatban lesz Istennel Mózes. És ennek ellenére sem léphet be az Ígéret földjére. Erre utal is Szent Pál a most hallott levelében: „Ez mind intő példa lett számunkra, hogy ne kívánjuk a rosszat, mint ahogy ők megkívánták. Ne is zúgolódjatok, mint ahogy néhányan zúgolódtak, s ezért lesújtott rájuk a pusztító angyal. Mindez előkép számunkra, a mi okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk. Aki azt hiszi, hogy áll, ügyeljen, hogy el ne essék.” Így csatlakoznak ezek Jézus mai példázatához, amelyben tragédiákról olvasunk: Pilátus kivégzéseket tartott, Siloámban egy torony összedőlése tizennyolc ember halálát okozta. Joggal merült és merül fel a gondolat: valami bűnük volt, ezért büntette őket Isten. Bezzeg mi! Elbizakodottság és hiú dicsőségvágy. Jézus felhívja a figyelmet ma, hogy egészen másként kell szemlélnünk Isten működését a világban és az életünkben.

Tavasszal sokan elindulunk a kertjeink felé, és hozzáfogunk a metszéshez. Azzal a reménnyel tesszük, hogy van értelme. S azért vágunk ki bizonyos fákat, mivel már nincs remény. Gyümölcstelen volt, pedig mindent megtettünk, amitől a többi fa gyümölcsöt hoz. Könyörtelen munka ez. És valljuk be, meglep bennünket a mai példabeszéd könyörtelen ura, aki kivágásra ítél egy nem termő fát. Mert hirtelen eszünkbe jut saját lelkünk. Eszünkbe jutnak a terméketlen napjaink, éveink. Vajon meddig tart Isten kegyelme? Vajon mikor vág ki minket? Szent Benedek azt írja: „Azért, hogy bűneinket megjavíthassuk, meghosszabbítja életünk napjait.” Mégiscsak van irgalom. A leélt napok mind-mind Isten türelmének jelei. Ezért is értenek egyet a lelki írók abban, hogy a megtérés nemcsak egy-egy pillanat az ember életében, hanem folyamatosan, napról napra meg kell térnünk. Azért, hogy megjavíthassuk bűneinket.

A mai evangélium figyelemfelhívó: nem a bűnöst bünteti Isten, hanem azt, aki nem él Isten kegyelmeivel, aki minden jósága ellenére sem terem gyümölcsöt. Ez ad reményt nekünk. Hiszen ha megvizsgáljuk életünket, még ha tele van is bűnökkel, talán tudunk találni gyümölcsöt is, amely Isten kedvére való. A vincellér megmenti a gyümölcsfát. Közbenjár Istennél. Nekünk is vannak az életünkben ilyen közbenjáróink, akik vigyáznak ránk: védőszentjeink, őrangyalunk. Legyünk hálásak nekik is, hogy óvnak bennünket, hogy észreveszik bennünk a lehetőséget. Van még, aki lát bennünk valamit. Ismerjük fel a lehetőségeinket, hogy méltók legyünk Isten országára.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 19.

NÉZŐPONT – 2022. március 19., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Szent József éve után vagyunk, s Szentatyánk újból és újból felhívja a figyelmet alakjára, és buzdít tiszteletére. Szent József életében is igazán beteljesedik Szent Pál apostol gondolata: „»Az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.« (…) Kedvem telik a Krisztusért való gyöngeségben, gyalázatban, nélkülözésben, üldöztetésben és szorongattatásban, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős.” Milyen nagy ajándékot adott nekünk Isten Szent Józsefben! A csendes, munkás, hátteret adó ember ő. Úgy él, hogy hozzátartozik a Szent Család életéhez, nem kér külön figyelmet. Ő a „semmi különös”, de lelke csodálatosan gazdag és igazán különleges: szemléli Istent, és ez elég neki. Nekünk elég?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 18.

NÉZŐPONT – 2022. március 18., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Mit kezdünk a ránk bízott javakkal, emberekkel, munkával? Mit kezdünk az érzéssel, amikor úgy látjuk, hogy a másiknak több jutott tehetségből, népszerűségből, szeretetből? A Teremtés könyvéből olvasott történet mutatja, hogy mióta ember az ember, bizony méricskél, árgus szemmel figyeli még önnön családtagjait is, és ha nem leplezi le magát időben, akkor gyilkos indulatok jelennek meg a szívében. A gyilkos indulatok pedig nem kímélik még Istent sem: a Messiás is a kereszten végzi. A helyes önismeret: az önmagammal szembeni kíméletlen igazság kimondása és elfogadása tud csak segíteni ezen. De mindig emlékezzünk ilyenkor, hogy nekünk is szól az Atya szózata: „Ez az én szeretett fiam, benne telik kedvem!”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 17.

NÉZŐPONT – 2022. március 17., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

„Hamuval hintse meg fejét, ki emberbe vetett bizalom halálos bűnébe esett” – szól falum, Bakonyszombathely méltatlanul elfeledett katolikus költőnőjének, Pálos Rozitának kis haikuja. Jeremiás próféta tanítását visszhangozza, és Lázár története csak tovább erősíti az Istenbe vetett hit és bizalom szükségességét. Lázár neve beszédes név: Isten segített. Földi jólétünk el tudja takarni lelkünk életét. Hamis remény alakulhat ki bennünk: Isten majd megbocsát, az a mestersége. A nagyböjti gyakorlatok: az imádság, a böjt és az alamizsna ez ellen a hamis remény ellen küzd. Nagyon aktívan kell cselekednünk lelkünk üdvösségéért! A négy végső dolog: halál, ítélet, mennyország és pokol – valóság!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 16.

NÉZŐPONT – 2022. március 16., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Istenképiségünk legnagyobb bizonyítéka, hogy lenyűgöz bennünket a végtelen, és mindenképpen meg akarjuk szerezni. Mennyire szeretnénk korlátok nélkül élni: korlátlan tudás, hatalom, szeretet, öröm, boldogság. Mennyire vonzóak ezek számunkra, és mennyire visszaél az ősellenség ezzel a vágyunkkal! Mennyire félre tud menni az életünk, amikor korlátok nélkül kezdünk élni! Elfelejtjük, hogy azért nem vagyunk istenek: a végtelent az örök életben adja csak Isten, de arra készülni kell, testi életünket nem lehet leélni korlátok nélkül! Különös isteni logika működik itt: le kell ereszkedni a mélységekbe, hogy majd a csúcsra jussunk. Először szolgálat és alázat, s a kegyelem segítségével majd így lesz részünk az örök boldog élet.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 15.

NÉZŐPONT – 2022. március 15., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

„Tanuljatok meg jót tenni” – az erények nem csak önmaguktól alakulnak ki bennünk, bizony gyakorolni kell azokat. „A jó pap holtig tanul” – ma már tudjuk, mennyire fontos mindenkinek az élethosszig tartó tanulás. Főleg, ha hajlandók vagyunk önmagunkat tanulni életünk végéig. A négy sarkalatos erény: az okosság, az igazságosság, az erősség és a mértékletesség. „Az erények könnyedséget, önuralmat és örömet biztosítanak az erkölcsileg jó élethez. Erényes az, aki szabadon teszi a jót. Az erkölcsi erényeket emberi módon szerezzük meg. Az erkölcsileg jó cselekedetek gyümölcsei és csírái; minden emberi képességet fölkészítenek arra, hogy közösségre léphessenek az isteni szeretettel” – olvassuk a katekizmusban. Van mit gyakorolnunk, tanulnunk még!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 14.

NÉZŐPONT – 2022. március 14., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

„Az arcpirulás a miénk” – a bűnbeesés után az első emberpár elbújik Isten elől, mert szégyelli előtte meztelenségét. Manapság nem divat szégyenkezni: legyél csak önmagad, tegyél kedved és pillanatnyi hangulatod szerint, ne törődj senkivel és semmivel. A Jelenések könyve figyelmeztet: „Azt mondod: Gazdag vagyok, dúsgazdag, nincs szükségem semmire. – Nem látod, hogy nyomorult vagy, szánalomra méltó, szegény, vak és mezítelen?” Mit gondolunk ma igazi emberi életnek? A filmek, reklámok, médiumok sugallta világban az ember a hasznosság alapján gondolkozik. Mi gazdaságosabb? Irgalom, megbocsátás, önzetlenség lassan ismeretlen szavak lesznek. Az emberi életünk teljessége Istennél van: tőle tanuljunk!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 13., nagyböjt 2. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. március 13., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Nekünk, bencéseknek nagyon kedves a most hallott evangéliumi rész, hiszen legtöbbünk Urunk színeváltozásának ünnepén tett fogadalmat. Szerzetesi életünk kezdetén az evangélium felvisz bennünket a hegyre, ahol találkozunk az Úrral. Majd visszatérünk a mindennapokba, ahogyan a tanítványok, ám egy meghatározó élménnyel gazdagodva, amely megmutatja nekünk, hogy Krisztus melletti döntésünk nem egy rajongói klubhoz való csatlakozás, nem egy ember iránti rajongásunk kifejezése, hiszen Jézus Krisztusban maga Isten hív bennünket, és a színeváltozás jelenetében egészen különleges és csodálatos ígéretet ad a mi gyarló emberségünknek. A keresztség által Isten gyermekei leszünk, és emberségünk valamiképpen részesül az ő istenségéből. Ragyogó emberekké akar változtatni bennünket Isten, s ez megdöbbenti az apostolokat, és megdöbbent bennünket is. Hiszen annyi sötétséget, annyi tévedést, annyi rossz döntést tapasztalunk a saját életünkben is! Hogyan lehet, hogy mégis ilyen ragyogó életre hív bennünket?

Az első olvasmányban Ábrahám két ígéretet is kap, de azért próbára teszi az Urat, mert az ígéret egészen hihetetlen. A gyermekáldást még csak-csak elhiszi – érdekes a szent író megjegyzése: „Ábrahám hitt az Úrnak, Isten pedig beszámította ezt az ő megigazulására” –, de hogy a föld az övé legyen, azt már nem igazán hiszi el. Milyen nagyvonalú Isten: nem sértődik meg Ábrahám hitetlenségén, hanem jelet ad neki. Elfogadja, hogy nem tudunk mindent elfogadni, s hogy a hitünk néha meginog. Ezért igyekszik a segítségünkre lenni, ahogyan Ábrahámnak is a segítségére sietett a jellel. A sűrű sötétségben fény gyullad, és ez már meggyőző lesz Ábrahám számára. Néha a mi lelkünkre is sűrű sötét száll, és ekkor a türelmes várakozás a dolgunk: Krisztus, a mi felkelő Napunk, elérkezik. A türelmes várakozás a hit teljes szabadságára akar vezetni, hogy úgy higgyek, hogy egészen biztos legyek Istenben. Úgy reméljek benne, hogy ne féljek semmitől, s a bizalmam még a halálnál is erősebb legyen. Isten és közöttem tehát olyan tiszta, szabad kapcsolat jöjjön létre, amit nem fenyeget már félelem: gyermeki szeretetkapcsolat legyen, teljes összhang Istennel. A félelmet éppen az űzi el, ha biztosak vagyunk Istenben, abban, hogy ő nem elvenni akar. Nem akarja, hogy félelemben, sötétben éljünk, hanem adni akar, fölszabadítani.

Péter így szól az evangéliumban: „Jó itt lennünk nekünk.” De nem tudja, mit mond. Azért nem tudja, mert mi, emberek, nem tudjuk, mi az igazi jó nekünk, mikor érkezünk el az igazi jóhoz. Péter még nem tudta, hogy ez nem a végső jó, ez még csak kóstoló.

Nincs határozott elképzelésünk arról, hogy mikor mi az igazi jó nekünk. És mi a jobb. Állandóan csalódunk. Vannak pillanataink, amikor azt gondoljuk, ez aztán most jó lesz, gyerünk, ragadjuk meg! De nem! Fölülről, az Atyától azt halljuk, ne azt tegyük, amit jónak gondolunk, hanem mindenben igazodjunk ahhoz, amit az Úr Jézus mond nekünk. Őt hallgassuk, mert egyedül ő tudja, mi a jó nekünk.

Adja Isten, hogy a nagyböjti időben felismerjük, milyen jót kell tennünk, hogy Istennek tetszően tudjunk cselekedni, és képesek legyünk együttműködni Isten kegyelmével, amivel ragyogó emberekké akar tenni bennünket. Ámen.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 12.

NÉZŐPONT – 2022. március 12., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

„A szeretet mértéke a mértéktelenség” – írja Szent Bernát. A mai evangélium olvasása közben van okunk a pirulásra. Mert sokszor jobbnak gondoljuk magunkat, erkölcsösebbnek, igazabbnak, és könnyen ki is alakulnak közöttünk a táborok, csoportok. Nagy kihívás, hogy a szeretetet jól értelmezzük: hogy ne szemlehunyás, elvtelen meghunyászkodás, bántó és káros hallgatás legyen belőle. Isten szeretete a jóra, a szépre irányul, és igazságossággal teli. A mértéktelen szeretet küzd a másikért: akarja a kapcsolatot az ellenséggel, cselekszik is érte, ha szükséges, mert Isten sem adja fel a küzdelmet értünk soha. A keresztet szemlélve megismerjük a valódi szeretetet: szenved a másikért, és elviseli a tehetetlenséget is, de mindennek ellenére is a másikért van.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 11.

NÉZŐPONT – 2022. március 11., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Nekünk, papoknak és szerzeteseknek is komolyan magunkba kell néznünk a mai evangéliumi szakasz olvasása után. A hivatásunk, a fogadalmaink sokszor megkopnak. A nagy lemondások és fogadalmak után hajlamosak vagyunk beleszürkülni a papi, szerzetesi életünkbe, isten- és emberszeretetünk torzzá tud válni a törvényekre hivatkozva. Jézus ma a békére hívja fel a figyelmet. A harag, a keserűség valóságos probléma. Gyakran vélt és valós sérelmeket hordozunk magunkban, és ez egyre jobban eltávolít bennünket Istentől és a másik embertől. Nem lehet Istennel úgy jóban lenni, ha nem vagyunk jóban társunkkal, elöljárónkkal. Az Istennel való béke miatt bizony erőt kell vennünk magunkon, és elmennünk a másikhoz: megbocsátani és bocsánatot kérni.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 10.

NÉZŐPONT – 2022. március 10., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Örök kérdése az imádkozó embernek, hogy miért vannak megválaszolatlan, beteljesületlen imáink. Nagy titok és misztérium ez. Egy angol szerző így imádkozik: „Hadd tekintsem a csalódást a türelem fundamentumának! Hadd tekintsem a sikert a hála fundamentumának! Hadd tekintsem a bajt az állhatatosság fundamentumának! Hadd tekintsem a veszélyt a bátorság fundamentumának! Hadd tekintsem a feddést a hosszútűrés fundamentumának! Hadd tekintsem a dicséretet az alázat fundamentumának! Hadd tekintsem az élvezetet a mértékletesség fundamentumának! Hadd tekintsem a fájdalmat a kitartás és béketűrés fundamentumának!” Bármiért imádkozom is – akár kapok választ, akár nem –, egyvalamiben biztos lehetek: Isten minden helyzetet a javunkra tud fordítani. (Philip Yancey nyomán)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 9.

NÉZŐPONT – 2022. március 9., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

„Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az Emberfia is jel ennek a nemzedéknek.” Könnyebb lenne a böjtölés, a bűnbánat, ha nemcsak szóbeli figyelmeztetést kapnánk, hanem igazi jelet, hogy itt az ideje a megtérésnek. Egy imádságról szóló könyvben olvastam: „A helyzet az, hogy egy folytonos egyezkedési folyamatban veszünk részt Istennel. Tájékoztatjuk arról, hogy szerintünk mi lenne a teendő a világban, ő pedig emlékeztet bennünket a saját szerepünkre. Ritkán kapunk meg mindent, amit szeretnénk, de azt hiszem, ezt Isten is elmondhatja velünk kapcsolatban.” (Philip Yancey) Vegyük ma komolyan a böjtöt!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 8.

NÉZŐPONT – 2022. március 8., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

A beszéd, a kommunikáció emberségünk különleges ajándéka. Gondolataink megosztása azonban kétélű fegyver. Szent Benedek atyánk külön fejezetben szól a hallgatásról: „Írva van: »A sok beszédben nem kerülöd ki a bűnt« (Péld 10,19).” És másutt: „»Halál és élet van a nyelv kezében« (Péld 18,21). Mert szólni és tanítani a mester dolga, a tanítványokhoz a hallgatás és az odafigyelés illik.” Isten igéje és az imádság akkor lesz igazán hatékony, ha megtanulunk hallgatni és odafigyelni. Egymással való kommunikációnk is akkor lesz igazán hatékony, ha megtanulunk hallgatni és odafigyelni. A szavak és a hangsúlyok mögött sok minden rejtőzhet. Böjtöljön ma a nyelvünk emberek és Isten előtt is: komoly leckéket kaphatunk!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 7.

NÉZŐPONT – 2022. március 7., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Lenyűgöző és döbbenetes a mai evangéliumi szakasz utolsó ítéletről szóló tanítása. Mit látunk meg Jézusban? Általában a gyógyító, segítő, útmutató tanítót, életünk urát, szívesen látott vendéget. Pedig Jézus másként jelenik meg a világban: éhesen, szomjasan, ruhátlanul, idegenként, betegen és börtönben. Micsoda kihívás ez nekünk! Mennyire át kell alakítania bennünket a vele való találkozásnak! A mindennapi biztonságunk megosztását kéri: élelmet, ruhát, egészséget, szabadidőt. Mennyi lehetőségünk lenne a vele való találkozásra, és mi elmulasztjuk. Ne felejtsük el az aranyszabályt: „Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 6., nagyböjt 1. vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. március 6., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

A húsvétra való készület Egyházunk legősibb hagyományai közé tartozik. Nem véletlenül, hiszen ez az időszak volt a keresztelést megelőző közvetlen felkészülés ideje, hogy majd húsvét vigíliáján alámerítsék a hittanulókat, a katekumeneket, és a feltámadt Krisztus fényessége igazán felragyogjon előttük.

Nagyböjt első vasárnapján mindig Krisztus pusztai megkísértéséről olvasunk, idén Szent Lukács evangéliumából. A szöveg ismerős, ezért hajlamosak vagyunk átsiklani a részletek felett, és a már jól ismert séma szerint magyarázni ezt a részt: semmi meglepő nincs abban, ha mi kísértést szenvedünk, hiszen Krisztust is megkísértette az ördög. Ez persze igaz, de idén azért csodálkozzunk rá arra – vagy inkább botránkozzunk meg azon –, hogy, finoman szólva, milyen szemtelen az ördög, micsoda arcátlanság és elbizakodottság van benne: megkísérti az Istent. A sötétség ura, a szétszóró, a rendetlenséget okozó bele mer kötni a Világosságba, a világot alkotó Úrba. Nincs benne semmiféle gátlás és félelem. Azt hiszi, azért, mert emberi testet öltött magára az Örök Ige, már hatni tud rá ugyanúgy, ahogyan hatni tudott az első emberpárra, s ahogyan bűnbe tudta vinni Káint és utána sok-sok embert. Micsoda arcátlan elbizakodottság! Semmi sem szent az ördögnek, álnok módon akarja bemocskolni a Legszentebbet. Már jól ismeri az emberi természetet, ezért így közelít: étel, hírnév, hatalom. Jól bevált receptje van, hiszen hányan estek már bele a csapdájába! Így rontotta meg Ádámot és Évát: egyél csak, nem halsz meg, és hatalmad lesz! Ám ami ott és azután is sokszor bevált, itt most kudarcot vall! Istennek elege lett már az ördög álnokságából, sötét cselekedeteiből, amelyekkel eltávolította a teremtményt teremtőjétől: ezért öltött testet az Ige, mert nem tudta már tovább tétlenül nézni ezt.

Az ördög most is hízelkedik, és milyen elképesztően vakmerő: az igével küzd az Ige ellen, képes erre a terepre merészkedni. Úgy gondolja, a saját fegyverével kell harcolni Isten ellen, és akkor sikeres lesz. Döbbenetes ez nekünk: bármit, még a legszentebb dolgokat is képes felhasználni arra, hogy győztes legyen! Nem éppen ezt látjuk magunk körül? Felhasználja a legszentebb dolgokat – a nemiséget, a családot, az ősök hitét –, és látszólag, de csak látszólag, övé a győzelem. Mit tesz közben Jézus? Az új Ádám már nem elegyedik szóba vele, hanem nagyon keményen és egyértelműen nemet mond neki. Nem hatja meg a káprázat: sem a templom párkányának magassága, sem a világ tágassága és gazdagsága. Isten nagyságához, gazdagságához képest minden földi káprázat csupán. Az ördög által kínált dolgok csak silány utánzatok. Az ördög féligazságokat mond, Krisztus teszi teljessé az igazságokat.

Komolyan gondolkodjunk el azon, hogy milyen veszélyes az ilyen gátlástalan alak, mint az ördög! Semmi sem szent neki, és minden eszközt kész bevetni a győzelemért: legyünk hát éberek, és Krisztust segítségül hívva bátran küzdjünk a világosságért, istengyermekségünk drága ajándékáért, mert az életünkről van szó!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 5.

NÉZŐPONT – 2022. március 5., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

A 11. zsoltárban Dávid király így kiált fel: „Ha az alapfalak leomlanak, mit tegyen az igaz?” Izajás próféta válaszol erre ma: az Úr tanítása szerint kell élni – az igazi istenes élet segít bennünket. A romok újjáépítése, a régi nemzedékek építette alapfalak megerősítése a keresztény ember feladata. Különösen is igaz ez ma, amikor romokban hever a keresztény világ értékrendje. Az épületek megvannak, sok templom, iskola, intézmény megújult, most már az életünket, a lelkünket kell megújítani. Türelemmel, jó példával, bátorítással, igaz tettekkel kell tanúskodnunk. Jézus Krisztushoz kell fordulnunk, és alázattal, bűnbánattal elismernünk: betegek, bűnösök vagyunk. Jézus nélkül nem lehetek igazzá, és így a közösségeink sem.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 4.

NÉZŐPONT – 2022. március 4., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Sokféle magyarázat terjed azzal kapcsolatban, hogy miért is szükséges a böjt. Az utóbbi években kevésbé vallásos körök is elismerően nyilatkoznak az Egyház gyakorlatáról: a tél végén érdemes tisztítókúrát tartani, jót tesz a szervezetnek, ha megszabadulunk a méreganyagoktól, szebb lesz a bőrünk, emésztő- és kiválasztórendszerünk regenerálódik. Ráadásul a lelkünk is felfrissül, nő az önbecsülésünk, látva, hogy képesek vagyunk betartani a szabályokat. Csupa haszon: „Lám, még a böjtöléstek napján is csak a hasznot keresitek!” A haszon megnyugtat bennünket: átbillen a mérleg. De másról van itt szó: vőlegény nélkül maradt násznép vagyunk. A böjtünkben őutána kell vágyakoznunk, hiányainkat neki kell ajánlanunk.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 3.

NÉZŐPONT – 2022. március 3., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Az utóbbi évtizedek nyugati társadalma úgy érzi, hogy megnyerte a világot. Sőt, már a világűrt is: jómódú turisták nézhetik meg Földünket a végtelen űrből, megtapasztalva a súlytalanság állapotát. Bolygónktól elszakadva súlytalanok leszünk, lebegünk. A magunknak szépen berendezett világunkban mi is egyre súlytalanabbá válunk, lebegünk a fogyasztás és a kényelem mámorában. Mennyire kijózanító Jézus szava: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, önmagát azonban elveszíti és romlásba dönti?” Most ne mást ostorozzunk, ne a világot és a nyugati társadalmat, hanem magunkba tekintsünk. Mit vesztettem el emberségemből az utóbbi időben? A lelkem hol torzult már bele az életmódomba?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. március 2., hamvazószerda

NÉZŐPONT – 2022. március 2., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Negyven nappal vagyunk húsvét előtt. Az év tizedét a böjtnek szenteljük. Tizedet adunk Istennek. A mai evangéliumi szakasz középpontjában az imádság áll, ami örök problémánk. De nagyon jó, hogy probléma, mert így legalább foglalkozunk vele. Az imádság nézőpontváltás. Arra akar elvezetni, hogy Isten szemével lássam magam és a világomat, a családomat, a közösségemet. Ebbe a nézőpontváltásba segít bele a böjti idő is: nem én vagyok a lényeges, hanem a másik – Isten, a felebarát, a rászoruló, az idegesítő családtag, szomszéd, munkatárs. Nézőpontváltás: ami nekem lényeges, lehet, hogy másnak egyáltalán nem az? És Istennek? Ma lelki nagytakarításba fogunk. Kezdjük a táskánkkal, az íróasztalunkkal, az éjjeli szekrénnyel, az autónkkal – mennyi minden felesleges dolog van ott! Vagy éppen mennyi elmulasztott teendőnkre derül fény, amit eddig húztunk-halasztottunk. Az imádság segít rendet tenni, mert megmutatja, hogy ki is vagyok én igazán. A böjti idő rádöbbenthet arra, hogy milyen kevés és egyszerű dolog elegendő az élethez. Milyen bonyolulttá és zsúfolttá tesszük néha a környezetünket, az életünket, mert ettől fontosabbnak érezzük magunkat! Az imádságot két dolog fogja közre: a jótett és a böjt. Adjunk a másiknak! Felszabadító, ha képes vagyok osztozni, elszakadni dolgoktól, lemondani. Felszabadító, ha képes vagyok túllépni az aktuális mogorvaságomon, és beszélgetni egyet. Felszabadító, ha észreveszem magam mellett a másik embert, és testvérként kezelem, felszabadító, ha önzetlenül teszek valamit. A magam méltósága miatt is: képes vagyok felülemelkedni magamon, úgy tenni, ahogy az emberhez, keresztényhez méltó. Jót tenni igazi kihívás, mert nem biztos, hogy a másiknak az a jó, amit én gondolok. Sokszor már az is elég lenne, ha nem akadályoznám a másikat, ha nem keseríteném meg, ha nem szólnék be neki. Olykor már az is elég lenne, ha nem szólalnék meg, hanem csendben maradnék, mert a szavaim esetleg nem túl biztatóak és előremutatóak. A böjti idő a megkülönböztetés gyakorlása: van, ami hasznos, és van, ami káros, van alkalmas és alkalmatlan idő, értelmes és értelmetlen beszélgetés, vita.

A böjt gyakorlása az imádság másik támasza: ma szinte mindenki főz, ínyenckedik, diétázik. Fontos dolog a helyes étkezés, de helyén kezeljük ezt is! Lelki „szakácskönyv” mikor volt utoljára a kezemben? Mikor tápláltam utoljára úgy igazán a lelkemet? Amennyit gondolkodom azon, hogy mi legyen az ebéd, a vacsora, legalább annyit válogassam és keressem a lelki táplálékot is. Kis utánanézéssel a keresztény lelki írók hihetetlen gazdag világába csöppenhetek, és komoly tanítást kaphatok onnan. Az imádság, a jótett és a böjt együtt működik igazán, együtt alakítanak bennünket. Ne sajnáljuk Istentől és magunktól az erőfeszítést, a figyelmet. Emlékezzünk arra, hogy feladatunk, küldetésünk van: Istennek szentelt emberré kell válnunk, amíg van időnk, lehetőségünk, amíg a földi életünk tart!

Magyar Kurír

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

A nagyböjt kezdete előtti napot a néphagyomány húshagyó keddnek nevezi. A farsang utolsó napja már a készület jegyében telik. Micsoda szép programot fogalmaz meg Szent Péter a nagyböjti időnkre: „Jól készüljetek fel tehát lélekben. Legyetek józanok, (…) a titeket meghívó szent Istenhez méltóan magatok is váljatok szentté egész életmódotokban!” Istennek hála, újra felfedezzük, hogy test és lélek állapota összefügg. Ha a test nincs rendben, akkor a lélek is küszködik, ha a test étel-, ital- vagy bármi más függőségben szenved, akkor a lélekben is baj van, elakad. A böjti idő segíteni akarja a lelkünket, hogy Isten felé tudjunk indulni. A józanság nagy érték ma: mértékletesek legyünk mindenben, de főleg a véleményalkotásban, az ítélkezésben!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 28.

NÉZŐPONT – 2022. február 28., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Jézushoz siet egy fiatal gazdag ember, leborul előtte, és megkérdezi: „Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus felsorolja a parancsokat. A fiatal lelkesen mondja: ezeket mind megtartottam. Jézus ránézett és megkedvelte. Meglátta benne a többre alkalmassá tévő lelkesedést. És meghívta követői közé: „Add el, amid van, oszd szét a szegények között, és kincsed lesz az égben. Aztán gyere, és kövess engem.” A fiatal szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus nem kérte ugyanezt mindenkitől. Zakeustól sem kérte, hogy ossza el egész vagyonát. Különfélék a hivatások, Krisztus mindenkit nevén szólít. És azt a hívását kell meghallanom, ami személyesen nekem szól.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 27., évközi 8. vasárnap

NÉZŐPONT – 2022. február 27., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

A mai evangéliumban az Úr Jézus azt tanítja, hogy bölcsen éljük az életünket, különben téves útra térünk, aminek rossz a vége. Az első, amit a bölcsesség megkövetel, hogy válasszunk jó tanítómestert. Ilyen mester nélkül nem tudjuk elérni a bölcsességet, hiányzik hozzá a tapasztalatunk. A bölcs tanító tapasztalatából tudunk meríteni. De arra is figyelmeztet, hogy ha vak vezetőt választunk, mindketten gödörbe esünk. Vak vezetők alatt azokat érti, akik ugyan bölcsnek hirdetik magukat, de valójában nem azok. Ma óvatosnak kell lennünk, hiszen számtalan tanító hirdeti magát a világban. Azt állítják, hogy ismerik a helyes utat, az élet igazi értelmét, de valójában nincs meg bennük a bölcsesség. Mi Jézust választjuk mesterünknek, mert ő az egyedüli isteni bölcsességgel eltelt tanító. Ő valóban a javunkat akarja, és azt kéri, legyünk tanulékonyak. Ő elvezet az igazi bölcsességre. Aztán megfogalmaz egy kérdést, egy elég furcsa képet használva: „Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre?” Mi spontán módon megengedőek vagyunk önmagunkkal szemben, ugyanakkor igényesek másokkal szemben. Valójában fordítva kellene: igényesnek lenni magunkkal szemben, és megértőnek, irgalmasnak lenni mások iránt.

Ha szívesen bírálunk másokat, az azt jelenti, hogy rossz a szívünk. Ha a szívünk jó, mindig találunk módot arra, hogy megértsünk másokat, hogy bátorítsuk és védjük őket. Kérjük az Úr Jézust, hogy alakítsa át a mi szívünket is, ahogy Szent Pál tanította: „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2,20). Az ószövetségi olvasmány előkészíti az evangélium tanítását a jó és a rossz szívről. Sirák fia szerint: „A fák gyümölcse szerint becsülik meg a kertet, az embert szavai alapján ítélik meg.” Minden fát a gyümölcséről lehet felismerni. Ahogy a neves megtérő író, André Frossard írta: „Jól látjuk, hogy az embernek soha nem volt bölcsessége, csak amikor hitt a hihetetlenben, és távol attól, hogy elidegenítene, szolgaságba döntene, a hit üdvözíti az észt. (…) Az ember gondolatai gyászba döntik a földet, az Isten gondolatai az elfelejtett ünnepek.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 26.

NÉZŐPONT – 2022. február 26., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Kisgyermekeket hoznak Jézushoz, hogy áldja meg őket. A tanítványok elutasítják őket. De Jézus közbeszól. „Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa.” Az Úr Jézus gyakran állítja elénk példaként a kisgyermekeket, nem mintha ők lennének a tökéletes keresztény élet példaképei, hanem meglátja bennük az engedelmességet és a fogékony nyitottságot. Aki az Isten országa örömhírét így fogadja, vitatkozás nélkül, az jut be az Isten országába. Jean Guitton francia akadémikus tette fel a kérdést: akkor a tudósok, gondolkodók ki lennének zárva ebből? S meg is válaszolta: boldogok azok a korok, amikor a legnagyobb tudósok, gondolkodók, művészek tudnak ilyen kicsinyek lenni, és ezzel a lelkülettel befogadni Isten országának örömhírét.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 25.

NÉZŐPONT – 2022. február 25., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Az Úr Jézust megkérdezik a farizeusok: „El szabad-e a férjnek bocsátania a feleségét?” Ezt Mózes törvénye megengedte, és két nézet volt a rabbik között azzal kapcsolatban, hogy kisebb vagy súlyosabb ok kell-e hozzá, hogy a férj ezt megtehesse. Arra gondoltak, hogy Jézus majd ezek közül választja az egyiket. De megdöbbentek, amikor kimondta: „Amit Isten összekötött, azt ember ne válassza szét.” Amikor Mózesre hivatkoztak, aki megengedte, az Úr Jézus kijelentette: „Mózes szívetek keménysége miatt írta ezt a parancsot.” Máté evangéliumában Jézus még hozzáteszi: „Kezdetben nem így volt” (Mt 19,8). Ez nem azt jelenti, hogy az időben kezdetben nem így volt, hanem Isten eredeti tervében nem így volt. S az Úr Jézus kinyilatkoztatásában véget ért az előkészületi idő, és világossá vált Isten eredeti terve a házasságról. A keresztény házasság csodálatos hivatás (karizma: 1Kor 7,7), amit csak hittel, hitből élve lehet megvalósítani.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 24.

NÉZŐPONT – 2022. február 24., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Az Úr Jézus az apostolok közösségére, a tizenkettőre bízta Egyházát. Mikor Júdás hűtlen lett, helyette választották Mátyást az apostoli közösségbe. Az apostolok feladata, küldetése eszkatologikus, vagyis az Egyház egész idejére szól. Ezért nem választottak újabb apostolt, amikor valamelyik a tizenkettőből vértanúvá lett. A tizenkettő vezeti továbbra is az Egyházat azokon keresztül, akiket püspökké szenteltek. Ez „a bevontság misztériuma”. Antiochiai Szent Ignác írta: „Köszöntöm a Szent Egyházat, amely Trallézban van, az apostolok sajátos módján.” XVI. Benedek pápa szellemesen így fogalmazott: „Az apostoli utódlás a Tradíció formája, és a Tradíció az apostoli utódlás tartalma.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 23.

NÉZŐPONT – 2022. február 23., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Szent Polikárp Szmirna vértanú püspöke volt. Ifjúkorában hallgatója és tanítványa János apostolnak, a hagyomány szerint az apostolok tették Szmirna püspökévé. Így jelentős láncszeme volt az apostoli tradíciónak. Utolsó imájában, vértanúhalála előtt így fohászkodott: „Magasztallak téged, amiért méltónak találtál erre a napra és erre az órára, hogy a vértanúk seregében részem legyen, Krisztusod kelyhében, a test és a lélek örök életre szóló föltámadására, a Szent Lélek romolhatatlanságában. Fogadj el ma engem köztük, mint igaz és kedves áldozatot. Ezért és mindenért dicsérlek, dicsőítlek és magasztallak örök mennyei főpapod, Jézus Krisztus, a te Fiad által. Általa és vele a Szentlélekben tied a dicsőség világossága most és az eljövendő örökkévalóságban. Ámen.” (Vértanúakták)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 22.

NÉZŐPONT – 2022. február 22., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Ma Péter székfoglalásának ünnepe van. Ezt Rómában már a IV. századtól megünnepelték, hogy kifejezzék a Péter apostolra alapozott Egyház egységét. Az Egyház „péteri dimenziójának” nagyon fontos szerepe van ma is. A pápai szolgálat mindenekelőtt az egység szolgálata a Katolikus Egyházon belül. Mi hittel valljuk, hogy a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. De nem katolikus keresztény testvéreink is tisztelettel és reménységgel néznek a pápára. Egy strasbourgi lutheránus teológusprofesszor írta: „Ha ugyanis az Egyház zsinati létmódja felelős akar lenni, elvezet szükségszerűen egy elöljárói szolgálat elismeréséhez a zsinaton belül. Nincs felelős kollegialitás, csak ha létezik az egység megszemélyesített szolgálata, és így tehát egy elöljárói szolgálat a kollegialitáson belül, és nincs felelős elöljárói szolgálat, csak az egyházi szolgálat kollegialitásában.” (Gérard Siegwalt) Gondolataira már előre visszhangzanak Charles Péguy szép sorai: „És mi Péter hálójába estünk, mivel azt Jézus vetette ki nekünk.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 21.

NÉZŐPONT – 2022. február 21., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Az evangéliumban az Úr Jézus meggyógyít egy gonosz lélektől megszállott, néma és süket gyermeket. Az apostolok nem tudták kiűzni. Jázus ekkor a következőket mondja: „Ó, te hitetlen nemzedék, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket?” Itt is látszik, hogy az Úr Jézus valóságos ember volt, és zavarta őt tanítványainak hitetlensége és értetlensége. Ugyancsak valóságos emberségét mutatja, hogy félt a haláltól. Ugyanakkor ki tudta mondani: „Abba, Atyám! Te mindent megtehetsz. Vedd el tőlem ezt a kelyhet. De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem úgy, ahogy Te.” (Mk 14,36) „És ezt mind hajlandó voltál, hajlandó vagy elviselni, (…) hogy megváltsál minket: ó szent kiszolgáltatottság, ó szent megsemmisülés, melyre a mi uralmunkért és mennyei gazdagságunkért magadat adtad!” (Belon Gellért)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 20., évközi 7. vasárnap

NÉZŐPONT – 2022. február 20., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Ezen a vasárnapon az evangélium egy jelentős üzenetet közvetít számunkra, ami egyben a kereszténység jellemző vonása is, s ez az ellenség szeretete. Jézus azt kéri, hogy ne csak toleráljuk ellenségeinket, ne csak türelmesek legyünk velük, hanem szeressük őket. A természetes az lenne, ha az ellenség viselkedésére mi is ugyanúgy válaszolnánk. A megbántásra megbántással, akár nagyobbal is. Az Úr Jézus viszont azt mondja: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket!” Ez a magatartás valóban a kereszténység sajátja, mert magának Jézus Krisztusnak is sajátja. Ahogy Szent Pál írja: „Amikor még erőtlenek voltunk, Krisztus éppen akkor meghalt a bűnösökért, noha az igazért is alig hal meg valaki, legföljebb a jó emberért vállalják a halált. Isten azonban azzal tett tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” (Róm 5,6–7) Hogy egységben legyünk vele, ugyanazt a lelkületet kell őriznünk magunkban, ami benne volt. Ez azt jelenti, mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy győzelemre vigyük a szeretetet. Az ideál, a kereszténység feladata ez: szeretetet vinni oda, ahol nincs.

És ez az igazi győzelem. A háború poklában, mikor a gyűlölet látszott a legnagyobb hatalomnak, Maximilian Kolbe atya önként felajánlotta az életét egy másik emberért, akit nem is ismert. Még a durva lelkű parancsnok is megdöbbent, mert megsejtette a szeretet mindent legyőző hatalmát. Már az Ószövetségben is jelen volt ez a gondolat, még ha nem is olyan tisztán. Dávid, bár sok bűnt követett el, sok embert ölt meg, mégis megkönyörült ellensége, Saul életén. Kijelentette: „Az Úr ma kezembe adott, de nem akartam kezet emelni az Úr fölkentjére.” De Jézus még többet kíván. Nem csak azt kéri, mondjunk le arról, hogy erőszakkal válaszoljunk az erőszakra. Azt kéri, hogy a szeretet lelkülete is legyen jelen bennünk az ellenségeink iránt. A szentlecke témája látszólag nem erről a kérdésről szól, jóllehet arról a lényeges változásról hallunk, amit az evangélium kíván tőlünk: „Ádám, az első ember élőlénnyé lett, a végső Ádám pedig éltető lélekké.” Jézus a végső Ádám, az, aki az életet adja.

Ő közli velünk az isteni életet, a szeretet életét, és ezt a szeretetet kell közvetítenünk mindenki, még az ellenség felé is. Ahogy André Frossard írta: „Elég tapasztalatot szereztünk már a gyűlöletről, hogy tudjuk, az igazság nem e világról jön.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 19.

NÉZŐPONT – 2022. február 19., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Urunk színeváltozása a kiválasztott apostoloknak, Péternek, Jakabnak és Jánosnak megerősítés volt, hogy bírják majd a szenvedés idejét. Megjelent Illés, Mózes, és Jézussal beszélgettek. Lukács azt is megírja, hogy „haláláról beszéltek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie” (Lk 9,31). Illés és Mózes az ószövetséget képviselik, és világosan jelzik, hogy az ószövetség Krisztusban teljesedik be. Az Atya szava is ezt erősíti meg: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” A föltámadt Krisztus is ezt tanítja az emmauszi tanítványoknak. „Mózesen elkezdve az összes prófétánál megmagyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak.” Ahogy Szent Ágoston szellemesen fogalmazott a Szentírásról: „Ami az Ószövetségben rejtve van, az az Újszövetségben kinyilvánul” („Novum in Vetere latet, Vetus in Novo patet”).

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 18.

NÉZŐPONT – 2022. február 18., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Az Úr Jézus a keresztről beszél. Ez a követésének feltétele. Mi valahogyan ódzkodunk a kereszttől. Ám az Úr Jézus világosan beszél: „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti. Aki elveszti értem és az evangéliumért, az megmenti életét.” Sokszor félünk egészen elkötelezni magunkat Jézus Krisztus mellett. De félünk az emberek véleményétől is: Ez még elhiszi ezeket, ez még itt tart, stb. De az Úr Jézus itt is világosan fogalmaz: „Aki szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, mikor majd eljön.” A tizenöt évesen boldoggá avatott Carlo Acutis, aki soha nem szégyellte megvallani a hitét, élete utolsó perceiben ezt mondta: „Nyugodtan halok meg, mert úgy éltem az életem, hogy soha egyetlen percét sem tékozoltam olyan dolgokra, amelyek nem tetszenek Istennek.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 17.

NÉZŐPONT – 2022. február 17., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Fülöp Cezáreájának környékén az Úr Jézus megkérdezi tanítványait, kinek tartják őt az emberek. Majd arra kíváncsi: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” Péter így válaszolt: „A Messiás vagy” (Mk 8,27–29). Az Úr Jézus valójában nem arra volt kíváncsi, hogy az emberek mit mondanak róla. Azt akarta hallani, hogy tanítványai mit mondanak. Mi is sokszor érdeklődünk arról, hogy hányan járnak templomba, mennyi a hívő keresztény. De az Úr Jézus minket is szembesít a legfontosabbal: Hát ti, hát te mit mondasz, ki vagyok én? És az erre a kérdésre adott válaszon áll vagy bukik a mi keresztény életünk. A boldoggá avatott tizenöt éves fiú, Carlo Acutis mondta: „A legnagyobb ajándék, amelyet Isten az embereknek adott, az volt, hogy egyszülött Fiát, Jézust elküldte hozzánk.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 16.

NÉZŐPONT – 2022. február 16., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Jézus meggyógyítja a betszaidai vakot. Kérték, hogy érintse meg őt. Jézus kézen fogta, kivezette a faluból, nyállal megkente a szemét, és meggyógyította. Milyen csodálatosan alkalmazkodik az Úr Jézus hozzánk, emberekhez! Megérinti, megkeni a szemét, s így gyógyítja meg. Hozzánk, emberekhez emberi módon szól. Így értjük meg az alapvető misztériumot: „Az Ige testé lett” (Jn 1,14). Ahogy az egyházatyák mondták: amit Jézus a földi életében tett, az átment a szentségekbe. A szentségek is külső, érinthető, tapintható, látható jeleken keresztül közvetítik Jézus kegyelmét, adják az új életet, megnyitják szemünket az igazi világosság előtt.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 15.

NÉZŐPONT – 2022. február 15., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Jézus a bárkában óvja tanítványait a farizeusok és Heródes kovászától. Nekik pedig erről az jut eszükbe, hogy nincs több kenyerük, csak egy. Mindez a csodálatos kenyérszaporítás után történt. Milyen kicsinyesen gondolkodtak és beszéltek, pedig Jézus környezetében voltak, és látták csodáit is! De az Úr Jézus türelmesen tanítgatta őket. Az Egyház történelmében is hányszor látjuk, hogy nagy, korfordító pillanatokban mi, keresztények milyen kicsinyesen gondolkodunk! Apró egyéni nehézségeinktől, vitáinktól nem látjuk meg az új lehetőségeket. Ma sincs ez másképp. Szent II. János Pál pápa ezért bízott a fiatalokban: „Krisztus odafigyel a fiatalokra, miként arra az ifjúra figyelt, aki föltette neki a kérdést: »Mi jót kell tennem, hogy örök életem legyen?« (…) A fiatalok a földön mindenütt és minden helyzetben kérdéseket tesznek fel Krisztusnak: hozzá mennek, őt keresik, és újra meg újra kérdezik őt.” (Tertio millennio adveniente, 58.)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 14.

NÉZŐPONT – 2022. február 14., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök Európa társvédőszentjei. Az ő ünnepük van ma. Bizánci szerzetesek voltak, akik a szlávok megtérítésére indultak. A liturgikus szövegeket Cirill fordította le szláv nyelvre, és ő állította össze azokat az írásjeleket, melyek a cirill ábécé ősi formáját alkották. Bár görögök voltak, gyermekkoruk óta beszélték a szláv nyelvet. VIII. János pápa 880-ban jóváhagyta a szláv liturgiát, és ezt írta: „Aki a fő nyelveket – tudniillik a hébert, görögöt és latint – teremtette, ugyanaz teremtette a többi nyelvet is saját dicséretére és dicsőségére.” II. János Pál pápa 1980. december 31-én Európa társvédőszentjeivé nyilvánította a testvéreket. Metód a morvaországi Velehradban halt meg 885-ben, sírja is ott van a székesegyházban, Cirill pedig Rómában hunyt el 869-ben. Krisztus Egyháza nemzetek feletti, katolikus. Paul Claudel szerint: „Az egyház minden pillanatban teljes egész, a teljes egyház van jelen minden egyes keresztény arca mögött. Az angyali üdvözlet pillanatában Mária már az egész egyház volt.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 13., évközi 6. vasárnap

NÉZŐPONT – 2022. február 13., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

A mai evangéliumban Jézus tanítását hallottuk a boldogságokról és a hozzájuk tartozó figyelmeztetésekről.

XVI. Benedek pápa szerint Jézus „Tanítványaira emelte szemét… A boldogságmondások egyes részei Jézusnak a tanítványokra emelt pillantásaiból származnak, s mintegy tanítványainak tényleges állapotát írják le: azokét, akik szegények, éhezők, sírók, gyűlöltek és üldözöttek. Ezek a tanítványok gyakorlati, de egyben teológiai minősítései, azoké, akik Jézus követésébe szegődtek, és az ő családja lettek.”

Ezek a kijelentések zavaróak számunkra, hiszen ellentmondanak természetes törekvéseinknek. A világ nem azt mondja: „boldogok a szegények”, hanem: „boldogok a gazdagok, akiknek szerencséjük van”. De Jézus azt tanítja, hogy ezek az ambícióink valójában súlyos veszélyeket jelentenek, mert nem kedvezőek a lelki növekedés számára. Az igazi lelki növekedést a szegénység segíti elő. Nyilván nem a fizikai szegénységről beszél, hanem arról a lelkületről, ami el tud szakadni a gazdagságtól. Krisztus tanítványai nem az e világi gazdagsághoz kötődnek, lelkiségük abban áll, hogy tudnak belsőleg szabadok lenni minden gazdagságtól. Egységben Istennel és Krisztussal a hitben, reményben, szeretetben. Ez az igazi gazdagság, ami nem fér össze az e világi lelkülettel. Szent Péter írja: „Örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsősége megnyilvánulása napján majd ujjongva örülhessetek” (1Pét 4,13). Amit Lukács az evangéliumában leírt a boldogságokról, az Pál apostol megélt tapasztalata volt. „Mindenfelől szorongatnak minket, de össze nem zúznak, bizonytalanságban élünk, de kétségbe nem esünk, üldöztetést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk, földre terítenek, de el nem pusztulunk.”

Az első olvasmányban Jeremiás hasonló tanítást ad nekünk arról, hogy egyedül az Úrban kell bizakodnunk. Ahogy írja: „Átkozott az az ember, aki emberekben bízik.” Viszont: „Áldott az az ember, aki az Úrban bízik, az Úrban van reménye.” Minket is gyakran megkísért az, hogy tisztán emberi eszközökben bízzunk, amelyek biztosan hasznosak lehetnek, de nem ezek a lényegesek. Nekünk a legfontosabb a keresztény reménység, aminek az Istennel való személyes kapcsolat az alapja.

A szentleckében Szent Pál a feltámadásról tanít. Arról, hogy hinnünk kell Krisztus feltámadásában, bizonyossággal vallani, hogy valóban megtörtént. Ez az alapja örömünknek és reménységünknek. Dosztojevszkij megdöbbenve csodálta Holbeinnek a keresztről levett, halott Krisztust ábrázoló képét, amely a bázeli múzeumban van. Aztán A félkegyelmű című regényében szerepelteti is. E festmény előtt mondja az egyik szereplője: „Ha ezt a képet nézem, nem tudom elhinni, hogy Krisztus feltámadt.” Mire a másik – s ebben Dosztojevszkij hitvallása jelenik meg: „Ha erre a képre nézek, biztos vagyok abban, hogy az apostolok nem ilyennek látták utoljára. Akiért életüket adták, aki átalakította őket, nem a halott Krisztus, hanem az élő.”

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 12.

NÉZŐPONT – 2022. február 12., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Az Úr Jézus már másodszor végzi el a csodás kenyérszaporítást. Igazából ezzel már előkészíti azt a kenyeret, amit majd az utolsó vacsorán ad a tanítványainak, az élet kenyerét. A kenyeret a pusztában is Krisztus adja. Amit az apostolok hozzá tudnak tenni (hét kenyér), az valójában semmi. Akkor az Úr Jézus fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Ugyanezeket a gesztusokat teszi majd az utolsó vacsorán, és ott is őket bízza meg: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Az élet kenyere Krisztus. A kenyeret és a bort mi adjuk: a föld termését, az emberi munka gyümölcsét, a szőlőtő termését, az emberi munka gyümölcsét. De ezeket Krisztus teszi az ő testévé és vérévé. Mindszenty bíboros a börtönben a szíve felett őrizte a Szent Ostyát. Időnként megtapogatta, hogy ott van-e még. Ez adott neki erőt. Mi is valljuk: Krisztus velünk van a szentmisében, nem vagyunk egyedül, ő a mi erősségünk.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 11.

NÉZŐPONT – 2022. február 11., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

A XIX. század a vallás- és egyházellenes mozgalmak százada volt. Boldog IX. Piusz pápa 1854-ben kihirdette a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját, és az Egyházat a Szűzanya oltalmába ajánlotta. És Isten, aki Szent Pál szerint „azt választotta ki, aki a világ szemében balga, hogy megszégyenítse az erőseket” (1Kor 1,27), kiválasztotta lourdes-i Bernadette-et, akinek 1858-ban megjelent a Szűzanya, és közölte vele: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.” És elindultak a zarándoklatok Lourdes-ba, csodák történtek, s mindez nagyban hozzájárult a francia katolikus élet megújulásához. Bernadette viszont nem sokat láthatott ebből; kolostorba vonult, és fiatalon meghalt. II. János Pál pápa ezt a napot tette meg a betegek világnapjává. A Szűzanya az „Egyház Anyja” (VI. Pál) és anya az Egyházban. Ő az egyszerű, az alázatos, ugyanakkor a „Bölcsesség Széke”. Ő a mi menedékünk.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 10.

NÉZŐPONT – 2022. február 10., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Szent Skolasztika Szent Benedek nővére volt, Nursiából származtak. Ő is a szerzetesi életet választotta, és a felebaráti szeretet gyakorlásával, öregek és betegek gondozásával telt az élete. A világban nem sokat hallottak róla. Ma sajnos kevesen vállalkoznak az Istennek szentelt életre, az öregek, betegek gondozására, a szerzetesnői hivatásra. Pedig Istennek szolgálni a legnagyobb dolog a világon, s aki öregek, betegek szolgálatában tölti életét, az bennük Krisztust szolgálja és hirdeti. Kalkuttai Szent Teréz az utcán felemelt egy csonttá-bőrré fogyott haldoklót, és hazavitte a házukba. Egy muszlim vezető férfi látta ezt, és követte. Teréz anya a házukban lefektette, megmosdatta a haldoklót, szeretettel beszélt hozzá. A muszlim vezető kijelentette: „Eddig is tiszteltem Jézus Krisztust, de most már azt is el tudom hinni, hogy Isten volt.” Az Egyház igazán nagy hősei az ismeretlen, névtelen szentek.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 9.

NÉZŐPONT – 2022. február 9., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Az ószövetségben számtalan étel volt tisztátalan, amit a hívő zsidók nem ehettek. Ennek az volt a jelentősége, hogy a mindennapi életben is megkülönböztesse őket a pogányoktól, és így megóvja őket a bálványimádástól, hogy kitartsanak a tiszta egyistenhitben. De Jézussal ennek vége lett. Minden ételt tisztának jelentett ki. Felhívta az őt hallgatók figyelmét arra, hogy nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül. „Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná” (Mk 7,15). Vagyis belülről, az ember szívéből ered minden bűn, minden gonoszság. Jézus az embert, az ember szívét váltotta meg. „Ó, titkok titka: / a földön ittlent / belülről nézzen / mindenki mindent, / szemet és szívet / és harcot és békét! – / Áldja meg az Úr, / áldja meg az Úr / a belülről látók / fényességét!” (Dsida Jenő: Templomablak)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 8.

NÉZŐPONT – 2022. február 8., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Az Úr Jézust vádolják a farizeusok, mivel tanítványai közül egy-kettő tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszik. Az Úr Jézus ezt felhasználva tanít arról, hogy milyen az igazi vallásosság. A farizeusok sok aprólékos külső törvényt megtartottak, de ezek kedvéért Isten parancsát is semmibe vették. Ez a kísértés minket is érinthet. Például szigorúan megtartjuk ugyan a pénteki böjtöt, ugyanakkor haragban vagyunk családunk egyes tagjaival. A böjtöt meg kell tartani, de szeretettel és megbocsájtással kell embertársaink felé fordulni. A böjt csak így lesz az Isten iránti szeretet kifejezése és nem farizeusi külsőség. „Szeretlek, szeretlek, te vagy a királyom, Istenem, mindenem, örök mennyországom.” (Xavéri Szent Ferenc)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 7.

NÉZŐPONT – 2022. február 7., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Jézus betegeket gyógyít. Előtte hitet kér mindegyiktől. A betegek gyógyítása a messiási korszak elérkeztét hirdeti. Amikor Keresztelő János a börtönből követeket küld hozzá, hogy megkérdezzék, ő-e a Messiás, Jézus így válaszol Izajás szavait idézve: „Vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot” (Mt 11,5). Az ószövetségi kinyilatkoztatás teljesedik ki Jézusban. Ahogy XVI. Benedek pápa mondta találóan, ezek „várakozó” igék: akkor értjük meg őket igazán, amikor beteljesednek. „Krisztus a vérével új szövetséget alapított, az Ószövetség könyvei teljes terjedelmükben fölvétettek az evangéliumba, s teljes értelmüket benne kapják és mutatják meg; s viszont megvilágítják és magyarázzák az új szövetséget.” (Dei Verbum, 16.)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 6., évközi 5. vasárnap

NÉZŐPONT – 2022. február 6., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

A mai vasárnapi liturgiában halljuk Péter meghívásának elbeszélését, amit az első olvasmány készít elő Izajás próféta meghívásának leírásával. A szentleckében pedig látjuk, hogy az apostolok hogyan kezdték hirdetni Jézus feltámadását, miként lettek „emberek halászaivá”.

Az evangéliumban halljuk, hogy Jézus Péter bárkájából prédikált, közel a parthoz. Amikor befejezte beszédét, felszólította Pétert: „Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálókat halfogásra!” Péter erre megjegyezte: „Egész éjszaka fáradoztunk, és nem fogtunk semmit, de a te szavadra kivetem a hálót.” A hit szava volt, ami erre indította Pétert.

Jézus felszólítására nekünk is a hit e szavával kell válaszolnunk. Péter csodálkozva látta, hogy Jézus szavára csodálatos halfogás történt. Ez a halászat Jézus hatalmának volt a jele.

Jézus nem olyan ember, mint bárki más, ő az Isten Fia, aki részesedik a Teremtő hatalmából. S ha valaki lelkesen vállalja szolgálatát, képes rendkívüli dolgokat művelni. A csodás halfogás csodálatos érzéssel tölti el Pétert, meglátja benne Isten hatalmának megnyilvánulását. Ahogy Izajás prófétát is hasonló érzés töltötte el a templomi látomás kapcsán. Izajás látta Isten dicsőségét, és megrettent: „Végem van, mert tisztátalan ajkú ember vagyok, mégis szememmel láttam a Királyt, a Seregek Urát.” Az angyalok ezt kiáltották: „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet.” Ezt mi is imádkozzuk minden szentmisében.

De átéljük-e igazán, hogy mit jelent Isten szentsége, ami teljesen felülmúl minket? Amikor az egyik angyal az oltárról vett izzó parázzsal megtisztította ajkát, már bátran válaszolt az Úr hívására: „Íme, itt vagyok, küldj engem!” Hasonló módon az evangéliumban Simon Péter küldetést kap Istentől. Mindenekelőtt azt mondja neki az Úr: „Ne félj!” Ezzel véget vet félelmének, és azután mondja: „Ezentúl emberhalász leszel.”

Péter küldetése hasonló a halászéhoz, mégis egészen más természetű. Az embereket nem lehet úgy megközelíteni, mint a halakat. Emberhalásznak lenni valójában isteni tevékenység, és az apostol csupán eszköz Isten kezében. De hogy hasznos eszköz legyen, ahhoz nagylelkűnek kell lennie, hogy Krisztus művét végezni tudja. A szentleckében már Pál apostol beszél a Krisztustól kapott apostoli küldetéséről. Feladata: hirdetni Krisztus halálát és feltámadását. Fölsorolja a Feltámadott megjelenéseit: Kéfásnak (ez az arám neve, jelentése kőszikla), a tizenkettőnek, Jakabnak, valamennyi apostolnak és végül neki. A feltámadás egyszerre hitünk alapja és az apostoli küldetés eredete. Krisztus egész Egyháza apostoli, az apostolok hitére épül, s ennek biztosítására van jelen az apostoli utódlás a szolgálatban. Történelme folyamán az Egyház óriási áldozatokat hozott az apostoli utódlás megőrzéséért, s ma is hisszük, hogy enélkül, az egyházi rend szentsége nélkül nem tudná befogadni, megőrizni Krisztus közvetítését.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 5.

NÉZŐPONT – 2022. február 5., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Szent Ágota Szicília szentje. Neve szerepel a római kánonban, az egyik legnépszerűbb szent volt. Szűz és vértanú. A Krisztusért és az Isten országáért vállalt szüzesség hatalmas érték. Ma különösen, amikor már a házasság is sokszor csak gúny tárgya. A tudatosan vállalt szüzesség és a keresztény módon élt házasság ma még inkább jel a világ számára: Krisztus él, és hatalmas erejével jelen van az őt követőkben. Így imádkozunk: „Add vissza a tisztaság hitét a világnak, Urunk, hiszen Te magad mondtad: csak az fogja fel ezt, akinek megadatott, és ahogy győzelemre vezetted a tizenkét halászt, vezesd itt is győzelemre választottaidnak és megtisztult híveidnek harcát egy egész világ romlottsága ellen gondolatban, szóban és tettben.” (Belon Gellért)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 4.

NÉZŐPONT – 2022. február 4., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Keresztelő Szent Jánosnak fejét veszik Heródes parancsára. Felesége, Heródiás bosszújáról van szó, Keresztelő Szent János ugyanis figyelmeztette Heródest: „Nem szabad testvéred feleségével élned!” Milyen alantas indokok állnak sok szent vértanúsága mögött! A szentek, a vértanúk milyen gyengék, kiszolgáltatottak az e világ hatalmasságai előtt! Szent Pál tanítja: „Testünkben folyton-folyvást viseljük Jézus szenvedését, hogy egyszer Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön” (2Kor 4,10). „Uram, azt akarom, amit Te akartál, azt teszem, amit Te tettél: Veled porig alázom magam az Isten előtt, egy magát megsemmisítő hódolatban.” (Belon Gellért)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 3.

NÉZŐPONT – 2022. február 3., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Szent Balázs püspök, vértanú börtönben van Krisztusért. És imájával ott is csodákat tesz. A hit fénye világosság a börtön sötétségében is. Balázs-áldásban az ő közbenjárását kérjük: gyógyulást betegségeinkből, de mindenekelőtt hitetlenségünkből. A két égő gyertya fénye jelzi Krisztus világosságát. Szépen írta Babits Mihály: „Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, / okos felnőtt! Te jól tudod, / mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall / még az Isten jósága sem, / s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is / olyan nagy dolog a halál.” (Balázsolás)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 2., Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

NÉZŐPONT – 2022. február 2., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

A gyermek Jézust bemutatják a templomban. Simeon felismeri benne a Megváltót, népének és az egész világnak megváltóját. Azt is megjövendöli, hogy „jel lesz, amelynek ellene mondanak”, s a Szűzanya lelkét majd tőr járja át. Az Egyház életében is jelen van ez mindig. Krisztus világossága és az ellenkezés. Az üldözés nem rendkívüli dolog, elkíséri az Egyház egész életét. Soha annyi vértanú nem volt, mint most, a XXI. században. „Add, Uram, hogy ne botránkozzam a kereszteken és keresztjeimen. Ne kerüljem el azokat, ha kínálod, de Veled és lelkeddel ragadjam meg úgy, mint aki életét és megváltását viszi.” (Belon Gellért)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. február 1.

NÉZŐPONT – 2022. február 1., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ad útravalót.

Jézus Jairus hívására elindul, hogy a leányát meggyógyítsa. Közben egy vérfolyásos asszony odafurakodik mellé, és megérinti Jézust, azzal a hittel, hogy „ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok”. Jézus megdicséri: „Hited meggyógyított.” Erre a feltétel nélküli hitre és bizalomra van szükségünk nekünk is ahhoz, hogy kigyógyuljunk közömbösségünkből és gyávaságunkból. Ez az a hit, „Amelynek alapja, igazolása, bizonyítéka, garanciája Te vagy: örök Isten. AKi igaz Isten vagy és maradsz sejtve vagy sejtetlenül, megtapasztalva vagy megtapasztalás nélkül, logikába pántolva, vagy az okoskodást meghaladóan, szuggesztív emberekkel és tényekkel igazoltan, vagy azok igazolása nélkül.” (Belon Gellért)

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 31.

NÉZŐPONT – 2022. január 31., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A bűnbánattartás mellett Dávid király másik nagy erénye, hogy méltósággal viseli bűne következményeit. Vétkezünk: súlyos, akár mérhetetlenül súlyos bűnöket követünk el, amelyek következményeit sokszor egy életen át cipeljük. Vannak, akik ilyenkor teljesen begubóznak, mások bosszút állnak, kegyetlenek. Ismét mások úgy intézik: ha nekem rossz, neki is az legyen. Dávidból hiányzik mindez, és ezért ebben a helyzetben nagy jellem. Mentegeti fiát, az őt káromló alattvalót, mert tudja, ez az ő bűnének következménye, amiért elsősorban neki kell viselnie a felelősséget. Milyen jó lenne, ha mi is így tudnánk helytállni ezekben az élethelyzetekben!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 30., évközi 4. vasárnap

NÉZŐPONT – 2022. január 30., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az előző vasárnap az Atya, a Fiú és az evangélista szemszögéből próbáltuk szemlélni az Írás beteljesedését. Ma ugyanezt tesszük a názáretiekre fókuszálva, akik egyetértenek a Názáretivel, de mert „József fia” közülük való, ezért nem engedhetik meg neki, hogy több legyen náluk. Hiszen ha ezt tennék, azzal belátnák, hogy kevesebbek, kisebbek nála, ezt azonban nem akarják, inkább kivetik. Ehhez hasonló eseménysorral találkoznak majd az apostolok is, amikor néhány évtized múltán kitaszítják őket a zsinagógákból – találóan jegyzi meg Lukács: „a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak titeket” –, s nekik menekülniük kell Jeruzsálemből, mint ahogy Jézus eltávozott az őt letaszítani akaró tömegből.

Jézus Názáretben mintha provokálná az embereket, hiszen olyan ószövetségi személyekre hivatkozik, akik a pogányokhoz fordultak: csodát műveltek és gyógyítottak közöttük. Ezzel a kiválasztottság kiterjesztésére nyitja fel a szemüket, Názáret pedig ösztönösen tiltakozik: ne legyen beteljesedés, mert akkor elveszítjük privilégiumainkat, maradjon minden úgy, ahogy régen volt. Ezért lesz „keménynyakú ez a nép”, és kéri meg udvariasan a gerázaiak földjének lakossága is, „hogy távozzék el tőlük; mert nagy félelem vett erőt rajtuk”. Az evangélium már itt, a kezdeteknél utal a végkifejletre: bár saját népe elveti Istenét, ez nem hiúsítja meg az Úr tervét. Az üdvösség éppen ebben a tagadásban és kitaszítottságban nyílik meg minden nép felé, azaz azok számára, akik belátják, hogy ők Isten kicsinyei, s hogy nincs hatalmasabb Úr „Mária fiánál. Mivel ugyanis a világ Isten bölcsessége révén nem ismerte meg bölcsességgel az Istent, úgy tetszett Istennek, hogy az igehirdetés oktalansága által üdvözítse a hívőket”, összegzi a korintusi levél az üldözések miatt a választott nép fizikai és szellemi határát átlépő apostolok tapasztalatát. Jézus számára tehát ott, a názáreti hegyen egyszerre voltak jelen az őt elüldözők, és vált jelenvalóvá a szakadék, a halál, amelyen keresztül eltávozott, feltámadt, s végül az a jövő is, amelyben beteljesedett Simeon jövendölése: Ő „a pogányok világossága”.

A beteljesedés változást kíván, ez rettenti meg a názáretieket. Egy alkoholista barátom megkért, menjek el abba a csoportba, ahol többekkel a gyógyulás útját járják, mert a vezetők most a környezetük egy-egy tagjával akarnak találkozni. Az összejövetelen annyit kértek tőlünk, ha hazajönnek ezek az emberek, ne vágjuk a fejükhöz, hogy emlékszel, akkor és akkor hogy berúgtál, hanem engedjük őket változni, új módon élni, ezzel a bizalommal támogassuk őket. Mert ahhoz, hogy változni tudjunk, bizalom szükséges. Jézusban az Atya belénk vetett bizalma érkezett el hozzánk. Ha belátjuk, hogy ez mindennél nagyobb, bennünket felülmúló és mindenestül meghaladó szeretet, ha merjük vállalni a vele együtt haladást és látószögünk, szemléletmódunk kitágítását, akkor tudjuk letenni azokat a pótlékokat, amelyek eddigi biztonságunkat adták.

„Ma született” (…), „mielőtt ma megszólal a kakas” (…), „még ma velem leszel a paradicsomban” – olvassuk a „ma beteljesedett” kijelentés párhuzamaiként a „ma” szavakat Lukács evangéliumában. Ez a mi reményünk alapja. Isten tagadásaink közepette is és azokat felülmúlva teljesíti be közöttünk nekünk adott ígéretét, evangéliumát.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 29.

NÉZŐPONT – 2022. január 29., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Egy alkalommal bibliaórán azt a részt olvastuk a Szentírásból, amely a főhelyeket elfoglaló farizeusokról szól. A közösségi olvasás után mindenki csendben, az Eucharisztia előtt elmélkedhette át az igehelyet. Az egyik résztvevő ezután így szólt: Amikor elkezdtem elmélkedni, sok farizeus ismerősöm arca futott le előttem, akiket erre a szerepre jelöltem. Mindaddig így volt ez, míg észre nem vettem, hogy a templomban éppen a főhelyre ültem le. A nagy bűnbánók, mint Dávid, azért nagy bűnbánók, mert felismerik, hogy a példabeszédek róluk szólnak, és ez a felismerés átrajzol bennük mindent.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 28.

NÉZŐPONT – 2022. január 28., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A Teremtés könyvének egyik vonulata azt mutatja be, hogy Éva benső megingása után miként terjed át a bűn a házastársára, a gyermekeikre, és borítja be a földet úgy, hogy azt már csak a vízözön mossa tisztára. Az ember újra és újra beszennyezi vétkével a földet, és Dávid korrumpálódásában is mintegy megismétlődik ez a pusztító folyam. Titkon megkívánja az asszonyt, bűnre csábítja őt, majd annak férjét is be akarja vonni megalkuvásába, végül áldozatként kivégzi korruptságában. A zsoltáros nem véletlenül kéri, hogy „titkon való bűneimtől tisztíts meg engem”. Mert legsúlyosabb és legveszélyesebb vétkeink, amelyekkel másokat is magunkkal rántunk, titkon, a szívünkben fogannak, Isten kizárásával.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 27.

NÉZŐPONT – 2022. január 27., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Dávid király az imádságnak egy fontos formáját állítja elénk, ami őt és az üdvtörténet nagy imádkozóit sorra jellemezte. Gondoljunk csak Mária Magnificatjára vagy éppen Zakariás Benedictusára. Imádsága során Dávid az Úr ígéretének beteljesedését ünnepli a saját jelenében, és ez ébreszti rá arra, hogy felismerje helyét a teremtés és kora társadalmi rendjében. Ez vezeti el őt annak szemlélésére, milyen mélyre hajolt az Úr, amikor kegyelemében részesítette, ahogy majd a Szűzanya is énekli személyes imájában: „tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát”. Ennek az imagyakorlatnak az újrafelfedezése az örömteli alázat forrása lehetne számunkra.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 26.

NÉZŐPONT – 2022. január 26., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az apostolokban, minden bűnük és hibájuk ellenére, nagy bizalom volt egymás iránt, s ez a bizalom ott élt bennük akkor is, amikor maguk helyett rendelték a következő nemzedéket. Ennek egyik legszebb példája Pál és Timóteus kapcsolata. Mindezt Krisztusból eredeztetik, aki bizalommal volt tanítványai, az apostolok pedig az őket követő meghívottak iránt, s hitték, hogy képesek befogadni, megőrizni és továbbadni a rájuk bízott tanítást. Ez öröklődött nemzedékről nemzedékre. Az Egyházba vetett bizalmunkkal mi is bekapcsolódunk ebbe a folyamatba, élettérbe. Befogadottak vagyunk, akik befogadókká leszünk a hit továbbadása által.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 25.

NÉZŐPONT – 2022. január 25., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Szent Pál apostol megtérésének ünnepe évről évre szembesít bennünket azzal, hogy mennyiben követi az Úr szavát a ma Egyháza. Ne feledjük, Pál tevékeny részese volt István diakónus meggyilkolásának és a keresztényüldözés kialakulásának. Valószínűleg egész életén át hordoznia kellett ennek nemcsak személyes, hanem közösségi terhét is. A keresztény közösségnek pedig úgy kellett elfogadnia Pál apostoli szolgálatát, hogy tudták, rokonaik, hittestvéreik egykori gyilkosa az, aki kiosztja az Eucharisztiát. A mi Krisztusba vetett hitünk és bizalmunk vajon képes-e kialakítani és fenntartani bennünk ilyen kötelékeket? Tudjuk-e hordozni egymás terhét az első keresztény közösségek mintájára?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 24.

NÉZŐPONT – 2022. január 24., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Király és pásztor – így mutatja be az olvasmány Dávidot, az új királyt. Az első címhez a kormányzás kapcsolódik, az ország biztos vezetése, a nyugalom biztosítása, a rendezett béke. Mint ahogy a hű sáfárról mondja az Írás: „időben és rendben kenyeret ad a népnek”. A pásztor pedig gondoskodik a nyájról, elűzi a ragadozót, és a gyengét magához emeli. Amíg Dávid ezen az úton haladt, népének példaképe, összetartó ereje volt. Amint különféle sikerekért, vágyakért feladta ezt az állapotot, rögtön élősködő lett, felélte gazdag örökségét, és a leggyengébbet sem kímélte. Én is kaptam sok mindent az Úrtól. Vajon hol és mi miatt bukok el ezek használatában, kezelésében?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 23., évközi 3. vasárnap, Isten igéjének vasárnapja

NÉZŐPONT – 2022. január 23., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A mai evangélium első mondatai az ókori történeti munkák bevezetéseivel mutatnak hasonlóságot. Lukács evangélista ugyanis történeti hitelességgel akarta rögzíteni a Jézus-eseményt, s miközben ezt tette, a természetfeletti életnek világunkba való betörését is ábrázolta a Lélek működése, az imádság és a látomások hangsúlyozása által, hiszen ezek a történelemben megnyilvánuló kegyelmi események.

Nyilvános működése kezdetén a Fiú megjelenik a zsinagógában, amely Jeruzsálemre, az ég és a föld találkozási pontjára emlékeztet. Izajás próféta könyvéből olvassa fel az Úr fölkentjéről szóló részt, ami azért is kap központi szerepet a szent írónál, mert evangéliumát a zsidóságból áttértek hallgatják, a Jézus melletti döntésükben elbizonytalanodottak, ezért társul nála a történeti és a kegyelmi szempontok mellé a beteljesedés bizonyítása, amit Izajás nyomán azzal támaszt alá, hogy a Messiás a szegényekhez fordulva hirdeti meg: „elérkezett Isten országa”, személyében az ég és a föld találkozása.

Érdemes arra is gondolni, mit érezhetett Jézus ott, Názáretben, amikor felismerte: az imént olvasottak rólam szólnak, ez én vagyok, bennem érkezett el, teljesedett be Izajás álma. Mielőtt azonban ezt kimondta, leült. Megpihent, mint a Teremtő a hetedik napon, és miként majd Mária is Lázár házában. Ez a leülés azok pozíciója, akik felismerik, most nem sürögni-forogni kell, hanem rácsodálkozni arra, ami van, hogy amit évezredeken át vártak, beteljesedett. A Jézus mellé letelepedettekből születik meg Lukács evangéliumának Egyháza. Azokból, akiket lefoglal és magával ragad a beteljesedés csodája, s ez készteti őket követésre, kivonulásra, hogy majd „asztalomnál egyetek és igyatok országomban”.

Jézus azonban egy ponton megtorpan Izajás idézése során, elhagyja azt a részt, hogy „hirdessem az Úr bosszújának napját”. Mindeközben kivégzését majd úgy ábrázolja a szent szerző, mint amire az Atya válasza a kegyelem kiáradása, mert a bosszú megszűnt, azt Krisztus magára vállalta, és ezáltal szembesítette az embert önmagával. Pál apostol is írja: „Krisztus megváltott minket a törvény átkától, amikor az átok hordozójává lett értünk.” E felismerés legszebb jele Lukácsnál, hogy Jézus keresztre feszítése után a tömeg a mellét verve, bűnbánatot tartva megy haza: megértették az Igaz értük hozott áldozatát, az izajási mondat átvállalását.

Israel Zolli római főrabbihoz 1944-ben, a jom kippur szertartás során így szólt Jézus: „Utoljára vagy itt. Mostantól követni fogsz engem.” Majd felesége azt mondta neki: „az áldó Krisztust láttam melletted a szertartás során”, kislánya pedig arról számolt be, hogy Jézusról álmodott. Zolli ezek hatására kijelentette: „A zsinagógában már nincs helyem. Nem lenne becsületes, ha ott maradnék… A keresztvizet kérem, semmi mást. Szegény vagyok, és szegényként élek.” Ezután megkeresztelkedett, és XII. Piusz iránti tiszteletből felvette az Eugenio nevet.

Isten egy adott történeti időbe helyezett el bennünket, és azt a közeget, amiben élünk, úgy alkotta meg, hogy képes legyen kegyelmi működésének befogadására. Azok találnak békét ebben a világban, és lesznek szegényen is gazdagok, gazdagon is szegények, akik mellé oda lehet ülni, mert látják, és meg is valósul bennük Izajás „álmának” valóra válása.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 22.

NÉZŐPONT – 2022. január 22., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

„Igazabb vagy, mint én, mert te jóval fizettél nekem” – hallottuk tegnap Saul Dávidot dicsérő szavát. Dávidnak ez az igaz volta mutatkozik meg abban is, hogy nemcsak a harcban elesett barátját, Jonatánt, hanem annak apját is gyászolja, azt, akitől élete folyamán annyi ütést kapott. A Szentírás az irgalmasság cselekedetei között tartja számon a végtisztesség megadását. Ha ezt nem sikerült megtennem, ha a megbántásokat nem tudtam rendezni, ha gyakran eszünkbe jut vagy kínoz egy elhunyt személlyel kapcsolatos történet, ajánljak fel érte szentmisét. Amit elmulasztottam vagy rosszul tettem a természet rendjében, annak begyógyítását kérjem a kegyelem eszközeinek segítségével.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 21.

NÉZŐPONT – 2022. január 21., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Vannak hivatalok, amelyek túlmutatnak önmagukon, és bármennyire esendőek is azok viselői, kiválasztottságuk valamiképpen védi, megszenteli őket. Dávid így tekint Saul királyságára: az Úr ruházta rá ezt a feladatot, ezért tiszteletben tartja az isteni szándékot, emberi jeleket adva viszont figyelmezteti az uralkodót hibás érzületére. Sault megérinti a nagyvonalúság, sírásra fakad, s azt mondja alattvalójának, a fiatalabbnak: „Igazabb vagy, mint én, mert te jóval fizettél nekem.” A nagyvonalúság, ha valóban az, nem a rossz megengedése vagy újratermelése, hanem a másik ember kimozdítása berögzült állapotából, legalább egy időre.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 20.

NÉZŐPONT – 2022. január 20., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A féltékenység bűne megmérgezi Saul és Dávid kapcsolatát, a király meghurcolja az érte harcba szálló embert. Mennyiszer jelen van ez a mi életünkben is! Milyen kicsinyesen tudunk viselkedni egymással akkor, amikor a másiknak nálunk jobban vagy ugyanolyan jól megy a sora, mint nekünk! S milyen nagy áldást jelentenek azok, akik megszelídítik, jó belátására bírják az elszabadult érzelmű embereket! Örülni a másik javának, sikerének, feloldani a kicsinyesség szülte helyzeteket – ez mozdít ki az irigység állapotából, amely ma is olyan nagy erővel rombolja szét az egyházi közösségeket. Tipikusan a lelki életben előrehaladni akarók rejtett bűne ez, amivel nemegyszer széttapossák Isten jóságának gyümölcseit.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 19.

NÉZŐPONT – 2022. január 19., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Dávid, miután megsebesíti, a saját kardjával győzi le Góliátot, ellenségét. Ebben a jelenetben a keresztény gondolkodás kezdettől fogva Krisztus győzelmének előképét látta: „elér mindenkit a halál, de feltámad mind a halott, s pusztítva, ütve a Halál, csak maga vesztét nyögheti” – mondja húsvéti himnuszunk, vagy ahogy a keleti Egyház énekli: „halállal legyőzte a halált”. Számtalan olyan esemény van az életünkben, amellyel szemben tehetetlennek és gyengének érezzük magunkat. Jézus mégis arra biztat bennünket, hogy merjünk kockáztatni, vele egységben szembeszállni ezekkel, mert ilyenkor mutatkozik meg a feltámadás győzelmének konkrét valósága az életünkben.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 18.

NÉZŐPONT – 2022. január 18., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Szent Margit és az Árpád-ház vele egy időszakban élő nagy szentjei azokban ölelték át a megfeszített Krisztust, akik viselkedésük vagy élethelyzetük miatt a leginkább taszítóak voltak számukra. Az Árpád-háznak ez a szent nemzedéke elénk tárja a csendes hűség hatalmas értékét, amikor bár nem teszünk semmi nagy, látványos dolgot, mégis teljesítjük az apostol kérését, amit a Galatáknak írt levélben találunk: „Egymás terhét hordozzátok! Így váltjátok majd valóra Krisztus törvényét.” Szent Margit ezekben a nagyon egyszerű élethelyzetekben lett népéért élő áldozat, misztikus tapasztalatai pedig nem elvonták mindettől, hanem éppen erre nyitották meg.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 17.

NÉZŐPONT – 2022. január 17., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Remete Szent Antal, elhagyva e világi kötődéseit, a sivatagban nagy kísértéseket tapasztalt, amelyek, minél jobban ragaszkodott elhatározásához, annál inkább fokozódtak. Az őt kísértő állatalakokban történő megjelenítése a festészet egyik legfantáziadúsabb ábrázolási témája lett. Már a zsoltáros is ír erről, de a győzelem szempontjából: „áspiskígyón és viperán lépdelsz, eltiprod az oroszlánt és a sárkányt”. A Szentírás szerint az képes így élni a rossz idején, aki „a Magasságbeli oltalmában lakik, s a Mindenható árnyékában marad”. Miként lehetséges ez? A ránk törő nehézségek közötti Istenhez ragaszkodással, azzal, ha ilyenkor nem szakítunk a jóval, amit megkezdtünk, hanem megmaradunk benne.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 16., évközi 2. vasárnap

NÉZŐPONT – 2022. január 16., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

János evangéliuma az ünnepélyes bevezetés után a teremtés hetének párhuzamaként osztja be a negyedik fejezetig tartó események sorát. Ennek hatodik napjára helyezi a kánai menyegzőt, az emberteremtés napjára. A Fiú itt asszonynak nevezi Máriát, ahogy majd a keresztről is ezzel a megszólítással fordul hozzá. Azaz az evangélista ismét a teremtés szimbolikáján keresztül mutat rá az újjáteremtés csodájára. „Még nem jött el az én órám” – mondja a Mester a víz átváltoztatása előtt, az utolsó vacsorán azonban így szól: „elérkezett az óra”, és a bort saját Véreként adja oda „a bűnök bocsánatára”. Mária pedig úgy áll Fia előtt kérésével, miként a zsoltárokban olvassuk: „ahogy a szolgák szeme uruk kezén, s a szolgálók szeme úrnőjük kezén: úgy tekint szemünk az Úrra, a mi Istenünkre, amíg meg nem hallgat”. Legközelebb majd a kereszt tövében látjuk őt. Ott az új Ádám, Krisztus közelében új Évaként van jelen, ahol, de már itt, Kánában is, egyetlen, a János-evangélium által megőrzött mondatával – „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” – benne jelenik meg az Egyház. Ha ezeket a fontos párhuzamokat megfontoljuk, maga a csoda szinte eltörpül a tartalom mögött, mint ahogy a János-evangélium egészében is a csodák mindig csupán alkalmak arra, hogy a szent író kifejtse, megörökítse az azokra épülő jézusi tanítást.

A Fiú nem magától cselekszik, hanem az Atya ereje nyilvánul meg rajta keresztül: „kinyilatkoztatta dicsőségét” – zárja a jelenetet az Írás. Dicsőségének teljessége pedig majd a feltámadás lesz, amelyben az Atya – miként ezt Mária megénekelte – „csodát művel erős karjával”. És ahogy az Anya már itt részese a csodának, a feltámadásban is egészen szorosan kapcsolódik a Fiúhoz. Ezért valljuk Mária mennybevitelét és közbenjáró szerepét, mint aki a fogantatástól kezdve a Fiú közelében van, kér, közbenjár, szüntelenül „látja az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal”.

Mária természetes női lelkülete, amellyel észreveszi a hiányt és természetfeletti hite készteti Jézust a csodájára. S mindezt olyan finoman és érzékenyen teszi, hogy talán nem is tudatosul benne: ő hozza mozgásba nyilvános működése kezdetén a Fiút, azzal, hogy kéri; s vele mozdul az Atya is, hogy Jézus által „megkezdje dicsősége kinyilvánítását”. Jelenlétében ott ragyog Isten és ember kapcsolatának csodája: a személyes Isten nem közönyös, hat rá a hozzá forduló kérése, s ha úgy látnánk, nem jött el a csoda órája, akkor egy még nagyobb csoda világába lépünk be: a Fiú megengedi, hogy jelen legyünk az ő idejében, elérkezett órájában, a kereszt titkában, amely a János-evangélium logikája szerint a Fiú dicsőséges trónra lépése a szeretet titkában.

Természetes lelkület és természetfeletti hit, ez az üzenete a Szűzanyának Egyházunk számára. A mi Istenünk ma is számít szolgáira. Arra, hogy észreveszik mások szükségét, nem közönyösek a szégyen, az ínség láttán, tudják, mikor mit kell tenniük, s e cselekvés közepette azt is érzékelik, mikor kell cselekvésre késztetni az Urat, kérni dicsősége megnyilvánulását, vagy éppen vállalni azt, hogy a szeretetet, amely összeköt minket ővele, kiterjesszük egymás felé: „Asszony, íme, a te fiad – házába fogadta őt a tanítvány”, mint a kereszt titkának jegyesi, testvéri valóságát.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 15.

NÉZŐPONT – 2022. január 15., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

„Sámuel királlyá kente Sault.” Egy pásztor, aki egyik pillanatról a másikra uralkodó lesz. A Szentírás ezzel a hirtelen váltással érzékelteti, hogy elsődlegesen nem a származás, a képzettség adja meg az ember igazi alkalmasságát az Úr akaratának teljesítésére, hanem a minket kereső Isten kezdeményező szeretete és ereje. Jézus a Krisztus, a Fölkent, így az ószövetség uralkodói hatalma benne teljesedik be: Isten a Fia által kiterjeszti hatalmát minden emberre. Ennek jele a keresztségben a krizmával való megkenés, amely a bűnös embert a Fiú méltóságával ruházza fel, hogy Krisztus uralmának részeként, az emberek közbenjárójaként és az evangélium szolgájaként lássa magát.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 14.

NÉZŐPONT – 2022. január 14., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Isten nagy pedagógus! Van, hogy önző kéréseinket is teljesíti, és ezzel, pontosabban a teljesítés következményeivel tanít bennünket. „Adj nekünk királyt, hogy uralkodjék rajtunk”– kéri a választott nép, az a nép, amely oly büszke és éberen vigyázó volt eddig szabadságára. Fáradtság, kiábrándultság, hitevesztettség és még oly sok minden eljuttat minket oda, hogy feladjuk korábban szentnek és kikezdhetetlennek mondott valós értékeinket, amelyek addig tartást adtak nekünk, s így visszazuhanunk a megszokások világába. Mit adtam fel így? Mi az, amit engedett a Jóisten, de bár ne engedte volna? Mire tanítanak ezek az élethelyzetek, és hogyan tudnék változtatni rajtuk, hogy újra szabad legyek?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 13.

NÉZŐPONT – 2022. január 13., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A választott nép az Úr közötte lakozásának legszentebb jelét arra használja, hogy saját elgondolásait diadalra juttassa. Az Úr azonban nem lesz részese ennek a játszmának. Inkább engedi a veszteséget, az elképzelhetetlent, minthogy eszközévé és ürügyévé váljon az emberi ármánykodásnak. Bennünk lévő és belőlünk megszólaló szent szólamok olykor önző érdekek, amelyeket diadalra akarunk juttatni. Hányszor és hányszor megkísért valamennyiünket ez az ármánykodás! Visszatekintve életünk eddigi szakaszára, érdemes lenne ma megvizsgálnunk, mi az, amit nem adott meg nekem Isten, pedig titkon kényszeríteni akartam rá. Köszönjük meg ezeknek a dolgoknak a meg nem adását, elmaradását!

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 12.

NÉZŐPONT – 2022. január 12., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

„Így válaszolj: Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” Héli, miközben öreg, vak és bűnös, képes támaszt adni Sámuelnek abban, hogy felvegye az Úrral való kapcsolatteremtés fonalát. A gyerek azt gondolja, a zenei improvizáció úgy születik meg, hogy a művész odaül a zongorához, és összevissza kalimpál. A felnőtt tudja, ahhoz, hogy valaki művészien improvizáljon, az átlagosnál is jobban kell ismernie a klasszikus szerzőket, mert ezek alapján találja meg a saját stílusát. Kik voltak számomra minták, útmutatók a hit útján? Lehet társulni hozzám, tanulni tőlem az istenkeresésben, az imádságban, a szeretetszolgálatban?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 11.

NÉZŐPONT – 2022. január 11., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

„Az Úrtól könyörögte ki őt.” Tudunk-e még könyörögni, keservesen sírni az Úr előtt? Tudunk-e még hosszan imádkozni, időt tölteni Isten előtt? Ma, amikor sokat beszélünk arról, milyen fontos egy találkozóra nemcsak beesni, hanem ténylegesen megérkezni, mintha az imádság idejének terjedelmére ezt kevésbé vonatkoztatnánk. Pedig más esetekben, ami fontos, ami mozgat minket, arra megfelelő időt szánunk. Hanna éppen azzal nyomatékosította kérését, hogy időt adott annak Isten elé tárására. Nem túlbeszélte magát, hanem ott volt az Úr előtt, jelenlétével mondta ki embert próbáló bánatát, kérésének őt meghaladó nagyságát.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 10.

NÉZŐPONT – 2022. január 10., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

„Vetélytársnője sokszor bosszantotta és bántotta Hannát, hogy annak még jobban fájjon” – olvassuk Sámuel könyvében. A római történetíró viszont így ír a keresztényekről: „Nézzétek, mennyire szeretik egymást!” Igaz a mi közösségeinkre az első századok mondása, vagy az az egészen természetes számunkra, amit egyébként elítélőleg említ már az ószövetség világa is? Hanna bosszantásának helye is fontos: „valahányszor felmentek az Úr házába”. Cselekedetével Fenenna megszentségteleníti az Istennel való találkozás helyét, beszennyezi a forrást. Figyelünk-e arra, miről beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz? Megadjuk-e a másiknak az őt megillető tiszteletet a két legszentebb helyen: a templomban és a családban?

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 9., karácsony utáni 3. vasárnap (Urunk megkeresztelkedése)

NÉZŐPONT – 2022. január 9., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A Keresztelő valószínűleg nem gondolta, hogy azok között jelenik meg a Hatalmasabb, akik beismerik rászorultságukat Isten irgalmára. Jézus azonban ezek között az emberek között volt ott a Jordánban, de nem azért, hogy bűnbánatot tartson, hanem hogy magára vegye a bűnnek azt a szennyét, amit az odajárulókról lemosott János a vízzel való keresztelés által. Ennek lett gyümölcse a bűnöket elégető tűz és a Lélek kiáradása. Szent Lukács evangéliuma ezen a ponton egyértelműsíti Keresztelő János hivatását: nem ő a Messiás, ő csak utat nyit a Fiúnak, helyet készít neki az emberek szívében és a történelem színpadán. Majd hátralép, megölik, miként hamarosan a Fiúval is ezt teszik, ami paradox módon ugyancsak többlettel jár a tanítványok számára: „jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok”.

A keresztelési jelenetben, Jézus nyilvános működésének nyitóeseményében tehát Lukács evangélista összefoglalja az egész evangélium, a jézusi működés lényegét: az Atya nekünk ajándékozza szeretett Fiát, benne nyilatkoztatja ki önmagát. Vagyis nem Jézussal történik valami a Jordánnál, nem itt istenül meg, mint ezt az eretnekmozgalmak állítják, állították, hanem minket értesít arról, ki ő, milyen kapcsolatban áll az Atyával, és általa milyen kapcsolatot akar létesíteni az Atya a világgal.

Lukács evangéliumában minden hangsúlyos eseményt megelőz a Mester imája: gyógyításainál, az apostolok kiválasztásánál, passiója idején többször, és itt, a Jordánnál, mielőtt bármi történne, szintén odafordul az Atyához. Így minden cselekedete ennek a találkozásnak a része, folytatása. Miként majd a tanítványok is kitartóan imádkoznak Mátyás kiválasztásánál, akire ugyanaz a tekintély száll, mint a többi apostolra, és ugyancsak ima előzi meg a pünkösdi Lélek-áradást. A Fiú azért áll ellen a pusztai csábításban, azért tudja meglátni a csetlő-botló tanítványokban az apostoli küldetésre való alkalmasságot, azért képes magára venni a világ bűnének terhét és átadni magát az Atyának, mert szüntelenül jelen vannak egymás számára. A jelenlétnek ezt a tapasztalatát adja át nekünk a Miatyánkban, a Lélek kiáradása által pedig alkalmassá teszi az Egyházat mint közösséget és benne minden megkeresztelt egyént arra, hogy a saját élethelyzetében rátaláljon a Fiú szavára, amellyel az Atyához fordulhat; ki tudja mondani az Atya üzenetét a világban; és ránk bízza az új élet jeleit is, miként a galamb tette Noéhoz szállva. Órigenész tanítja: „ahol kiengesztelődés van Istennel, ott jelen van a galamb, mint Noé bárkájában. És most galamb képében jön a Lélek, aki meghirdeti a világnak Isten irgalmát”.

Amikor a csillag megállt a ház fölött, a bölcsek tudták, hogy célhoz értek. A nép számára pedig a galamb Krisztus feletti lebegése – Lukács külön hangsúlyozza: látható alakban adatott jelként, hogy felismerjék, belássák: az, amit és akit kerestek, aki után atyáik vágyakoztak, itt van, nem kell továbbmenniük, megérkeztek. A vele való kapcsolatban befogadhatják Isten irgalmát, általa részesednek a Lélekben, aki a Fiú után a fiakra is rászáll, hogy a bennük lévő káoszt el- és magára vegye, az Atya szándékának megismerése által pedig képessé tegye őket a Fiú művének folytatására.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 8.

NÉZŐPONT – 2022. január 8., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

János apostol ismét együtt és harmóniában látja a megtestesülést és a kereszthalált. Mindkét esemény a minket szerető Isten odafordulása teremtményeihez. „A szeretet abban áll, hogy ő szeretett minket”, tanítja az Írás. Vagyis tőle, aki maga a szeretet, tőle tanulhatjuk el, mit jelent szeretni egymást. Ezért Jézus életének, tanításának megismerése, az azon való elmélkedés szeretetcselekedet, elsajátítása a helyes szeretet tudományának. A keresztény szeretet folyamata ezekből a lépésekből áll: megismerni a szeretetet, hinni benne, és úgy szeretni egymást, ahogy ő szeretett bennünket. Ebben a körforgásban aztán gyarapodik az istenismeret, elhat a szívig a tudás.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 7.

NÉZŐPONT – 2022. január 7., péntek | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Egy jó, harmonikus kapcsolatban kialakul a tapasztalat, hogy mi az, amit kérhetek a másiktól, és mi az, aminek igénye nem fér össze a kapcsolatunk világával. Az Úr parancsainak teljesítésével születhet meg bennünk az a belső érzék, hogy milyen kérések illeszkednek istenkapcsolatunk személyes közegébe: mi az, amit kérhetünk, amit megkapunk, de már kérni sem merünk vagy amit nem is kérünk. A parancsok teljesítésének kiindulópontja, hogy hittel valljuk a megtestesülést: az Atya odaadta, a világ pedig képes befogadni, hordozni a Fiút és titkát, azaz amit ő kér, az nem életidegen, hanem hús-vér valóság. Ez az emberré lett Krisztus egyik legfontosabb üzenete a hétköznapok számára.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 6., Urunk megjelenése (vízkereszt)

NÉZŐPONT – 2022. január 6., csütörtök | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A napkeleti bölcsekben az Egyház kezdettől fogva az Istenre találó ember képét látta, azoknak megérkezését az Úr elé, akik a vérségi kötelékek által ugyan nem részesei az ígéreteknek, de akikért a választott népet is meghívta a Teremtő, hogy annak közreműködésével újra magához vezessen minden nemzetet. Ebben a hódolatban megkezdődött Izrael küldetésének beteljesedése: a távoli népek első képviselői megérkeznek az Úr elé.

A bölcsek úton lévő, kereső emberek, akik engedik, hogy kimozdítsa őket önmagukból a csillag fénye. A szépség ugyanis magával ragad, megnyitja, megérinti a szívet. Az Egyháznak ezért olyan fontos feladata, hogy rámutasson a teremtett világ szépségére, ezért nem felesleges számára a kultúra építése, a művészet támogatása. Ezek ugyanis az evangelizáció előfutárai: megszólaltatnak valami mélyen bennünk lévő valóságot, amit kimondani nem tudunk, mégis szükségünk van rá, hogy testet öltve lássuk, halljuk, érzékeljük, és segítségükkel a bennünk jelen lévő Isten utáni szomjnak szabad utat nyissunk, az ajándék kapcsán az ajándékozóval találkozzunk.

A bölcsek útra kelnek, keresik a dolgok értelmét, az Igazságot, és e keresésükkel még Jézus későbbi ellenségeit is keresésre, az Írások értelmének kutatására indítják. S bár megrémül ennek hatására egész Jeruzsálem, az így kialakuló kommunikáció mégis gazdagítja őket, minden töredezettség közepette utat mutat nekik a továbbjutáshoz.

Aztán, ahol szívük vágya és az igazság egymásra talál, ott lelnek rá a Jóságra, akivel találkozva igazi, benső örömöt tapasztalnak. Vagyis a megigézettség és a keresés után megjelenik „a szeretethez való szabad csatlakozás, mert a kinyilatkoztatott igazság szeretet, a megvalósult szeretet a szépség” (M. Ivan Rupnik SJ). A szépség, az igazság és a szeretet tehát, bár ezeken az útszakaszokon különböző erősséggel dominálnak, mégis szüntelenül átjárják egymást.

A mi megjelenítőink ők, „mert az összetört, automatizált és szétesett ember mindenekfelett keres valakit, aki szeretettel tekint rá, aki sebeiből meggyógyítja, aki egy olyan mozaikká fogja össze a történetét, amely értelemmel bír” (M. Ivan Rupnik SJ). Azaz a bölcsek alakja és útja elénk tárja, hogy ez a gyógyító és értelemmel bíró erő, amely összefogja életünk minden szakaszát, Krisztus, az egyedüli uralkodó, aki előtt leborulva bennük és bennünk is már itt a földön megjelenik az a győzelem, amelyet a Jelenések könyvének látomása a vének hódolatával szólaltat meg.

De nem feledhetjük azt sem, hogy ez az út és keresés az Egyházban találja meg célját. Máté evangéliuma külön hangsúlyozza, hogy a házban a Gyermeket Anyjával együtt találják. Mária jelenléte – aki mindig az Egyház képe – mintegy otthont, közeget teremt ahhoz, hogy a bölcsek leboruljanak, és ajándékaikkal megvallják Krisztusban a királyt, az Isten Fiát és üdvösségszerző halálát. Találkozásuk a Fiúval és hódolatuk Jézus előtt már elővételezi az Egyház küldetésének egy igen fontos pontját: az emberiség képviseletét Isten színe előtt az imádságban. Így lesz az Egyház „az üdvösség jele és eszköze” a világban, miként Mária is eszköze és jele a Fiú emberségének a betlehemi házban, és amiként a Szűzanya az emberiség egyik első reménykedő tekintete, amely a Feltámadott felé fordul, a húsvét titkában.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 5.

NÉZŐPONT – 2022. január 5., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A János-levél tisztában van a keresztény ember alapvető állapotával: cselekszi a jót, de szüntelenül tapasztalja bűneit és azok hatását. Ebből a kettősségből az apostol szerint úgy léphetünk ki, ha féltékenységből, irigységből nem vesszük el, nem öljük ki mások életét és lehetőségeit, hanem szeretetből önmagunkat adjuk oda, például a velünk ellenséges emberek szolgálatára. Egy élet gonosz beállítottsága éppen ebben a két bűnben, az irigységben és a féltékenységben összegződik, a másikra irányuló jó szándék pedig kisugárzása a megtisztultságnak. Isten a szívnek ezt az állapotát teljesíti be azáltal, hogy ez irányú próbálkozásainkat megáldja, felülmúlja, és elveszi tőlünk az önvádat.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 4.

NÉZŐPONT – 2022. január 4., kedd | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Az igazság és a szeretet fogalma szólal meg az olvasmányban, az igaz módon szeretés tudománya. János levelének központi gondolata rávilágít arra, hogy nem szeretet az, amely nem veszi figyelembe a dolgok végső és helyes rendjét, amely pillanatnyi érzéseket szolgál ki; s nem igaz az az ember, aki ügyeiben, kapcsolatrendszerében nem szeretettel juttatja érvényre vagy közli a tényszerű igazságot. Jézus megtestesülésével megjelent az igazság és a szeretet egysége, aki ő maga, és akinek odaajándékozásával az Atya tükröt tart mindannyiunk elé, hogy melyik dimenzióban kell a jövőben jobban hasonlóvá válnunk az emberré lett Istenfiához.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 3.

NÉZŐPONT – 2022. január 3., hétfő | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Sienai Szent Bernardin egy korabeli szerencsejáték-készítőt arra kért, hagyjon fel a foglalatosságával, mert az ilyen dolgok terjesztésével sokakat dönt romlásba. A legenda szerint a férfi azt válaszolta: de én ebből élek. Erre a szent lerajzolta neki a Jézus neve ábrázolást, és azt mondta: ezt másold le, ennek „forgalmazásából” élj ezután. A Jézushoz tartozás sokszor gyökeres szakítást kíván, ebben azonban nem hagyhatjuk magára azt, aki változni szeretne, támogatnunk kell az átalakulásában. Jézus nevének megdicsőülése így nemcsak a segítségül hívásban, hanem az ő nevében végbevitt jó cselekedetekben is felragyog a világban.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 2., karácsony utáni 2. vasárnap

NÉZŐPONT – 2022. január 2., vasárnap | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Sosem tudom belső megérintettség nélkül és egymástól függetlenül olvasni a János-evangélium első sorait és a húsvét nyolcadában megszólaltatott találkozást, Tamás hitvallását. A János-evangélium prológusa visszavezet bennünket a kezdetekhez, objektív kijelentéseket állít elénk: „Kezdetben volt az Ige, Isten volt az Ige, a világba jött, közöttünk lakozott, kinyilatkoztatta az Istent.” Aztán, ahogy ez a rész lezárul, rálépünk a hit útjára, ahol a szent író Jézus cselekedeteit apró jeleken keresztül kapcsolja össze a teremtés és a törvényadás mozzanatával, amelyek által elvezet a hit mélyebb tartalmára. Végül beléptet a passióba, Isten Fia végső kinyilatkoztatásába, s úgy formál, hogy a húsvéti eseményhez eljutva, ami eddig objektív kijelentés volt, személyes hitvallásként szólaljon meg bennünk a Feltámadott láttán: Én Uram, én Istenem. János evangéliuma a katekézis, a hitoktatás, a lelki vezetés modellje: feltár, halad, Istenhez visz, megérint és magunkhoz vezet, ott vagyunk eredetünk kiindulópontjánál, mert minden őáltala lett. A negyedik evangélium első sorai egyértelműen azt állítják elénk, „hogy aki hisz Jézusban, a hite által belép Jézus saját, új eredetébe, s ezt az eredetet mint önmaga eredetét is megkapja. Maguktól mindezen hívők először a vérből és a férfi akaratából születtek. A hit azonban új születéssel ajándékozza meg őket: belépnek Jézus Krisztus származásába, amely immár saját származásukká lesz. Krisztusból kiindulva, a belé vetett hit által, immár Istentől születtek” (XVI. Benedek pápa).

Az apostolok számára Isten Fia érzékelhető valóság volt, ahogy János írja is: „ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk, és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek”. De Jézus szerint a látást felváltja a hit: „mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek”. Vagyis azok a boldogok, akik olyan megbízhatónak fogadják el a Fiú személyét, hogy mint alapra ráépülnek, és ezen nyugodva akarják látni a világot; ahogy a német szavak ezt olyan találóan mondják: stehen (állni), verstehen (megérteni).

Amikor újra és újra csodálattal állunk meg a karácsony titka előtt, szemléljük, hogy Isten nem egy személytelen természeti erő, hanem tőlünk egészen különböző, mégis velünk egészen egy személyes valóság, akinek neve, szíve és arca van, és aki ebben a Szívben, Arcban és Névben kimondja önmagát, akkor ráébredünk arra, hogy „Jézus megvilágosít minden embert”, vagyis embersége által részesít bennünket isteni életében. „És miként a szent apostoloknak valódi testben, azonképpen most nekünk a megszentelt kenyérben mutatja meg magát. És miként ők testére nézve csak testét látták, de lelki szemükkel szemlélve Istennek hitték őt, akként mi is, látva testi szemünkkel a kenyeret és a bort, lássuk és szilárdan higgyük, hogy az ő legszentebb teste és vére élő és valóságos. És így van az Úr mindenkoron híveivel, amint ő maga mondotta: Íme, én veletek vagyok egészen a világ végezetéig.” (Assisi Szent Ferenc)

A mai evangélium kapcsán tehát ne tenni akarjunk valamit, hanem nézzük, ízleljük, érintsük az Eucharisztiát, akiben az Ige ma is megjelenik számunkra. Így tett Assisi Szent Ferenc Greccióban, az első templomi betlehem felállításakor, s ennek gyümölcse lett, hogy az alvó Gyermek megelevenedett, „mert sokak szívében életre támadt”.

Magyar Kurír

Útravaló – 2022. január 1., Szűz Mária, Isten Anyja

NÉZŐPONT – 2022. január 1., szombat | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

A középkorban nagy divatjuk volt az újévi üdvözlőlapoknak, amelyek a gyermek Jézust ábrázolták, akit a szenvedés eszközeivel vettek körül: a körülmetélés körüli „vérontásban” ugyanis az Egyház már ott látja azt a vérontást, amely az újszövetség pecsétje. „E napon ontod az első csepp vért” – énekeljük a mai szentmiséken, felidézve jövendő halálát. Ebből értjük meg a liturgia természetét: az Eucharisztiában, legyen bármilyen ünnep is, mindig ott sűrűsödik a megváltás történetének egésze, ahogy a nagypénteki zárókönyörgés ezt oly szépen elénk tárja: „szent Fiad halálát a te néped saját feltámadásának reményében ünnepelte”. A liturgikus megjelenítésben jelenvalóvá lett a történeti esemény, amely elvezet bennünket az eljövendő valóság elővételezésére.

Ugyanez a tartalma a ma ünnepelt másik kronologikus eseménynek is: „Amikor elérkezett a nyolcadik nap, (…) a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott.” A névadással abban a korban az apa az újszülöttet a saját gyermekének ismerte el. Jézusnak viszont azt a nevet adják, amely az angyaltól származik, vagyis ez az apró megjegyzés már a gyermek istenségének megvallása. A név jelentésének – Jahve az üdvösség – tartalmát pedig ugyancsak angyal magyarázza el Józsefnek álmában, amikor Máriáról kijelenti: „Fiút fog szülni, akit te Jézusnak nevezel, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.” „De ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?” – kérdezik majd a farizeusok egy későbbi csodájánál, s ez lesz a végső konfliktus oka is, amelyre hivatkozva keresztre juttatják: „Te vagy az Isten Fia?” A mi mai emlékezésünk pedig már pozitív módon feltáruló hitvallás: ünnepeljük, hogy Mária Istenanya, akitől Jézus az emberi természetet kapta, és aki az örök Fiút, az isteni személyt hozta a világra.

Jézus neve, IHS – ott látjuk sok-sok képen, és amiként olvassuk is az apostoli kijelentésben: „Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” Ettől a szentírási mondattól megérintve a XV. század nagy ferencesei prédikációik során szüntelenül Jézus nevének segítségül hívását és ábrázolását szorgalmazták. Sienai Szent Bernardin ezt az utasítást adta: „a betűket körülvevő napkorong legyen arany, kékes háttérrel, mely az ékesség, a ragyogás jele, és belőle tizenkét sugár ágazzon szét”. De Kapisztrán Szent János hadilobogójára is ez a jel volt festve Nándorfehérvárnál.

A polgári év első napja van ma, amelyben ott sűrűsödik az új esztendő minden várható öröme és szorongása. Próbáljuk meg 2022-ben saját életünk kronologikus eseményeinek sorát a megváltás művének egészébe helyezni, és úgy értelmezni! Mi is gyakran hívjuk segítségül Jézus nevét, azaz fogadjuk be őt a rendszeresen végzett szentgyónásba, mert az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására! És ne feledjük, nem nevének hiába vétele az, ha így szólunk: Jézusom, jaj, Istenem! Idegességünkben, vagy amikor nem megy az imádság, mondjunk csak ennyit: Jézus, Jézus, Jézus! Mert ezzel a kiáltással istennek valljuk, segítségül hívjuk a mi Urunkat, valamint elővételezzük azt a végső találkozást, amikor reményünk szerint tőle halljuk majd: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!”

Magyar Kurír