” A jósághoz nem kell pénz. A jósághot akarat kell. ” Bogdány László
MEGOSZTOTT KARIG SÁRA-DÍJAT KAPOTT DR. FABINY TAMÁS ÉS IVÁNYI GÁBOR
Szeptember 12-én rendezték meg az idei Karig Sára-díjátadót. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke is megkapta a megtisztelő elismerést.
„Boldog az az ember, aki az életet nem saját javainak elvételi lehetőségeként éli meg, hanem arra gondol, hogy Isten hisz benne és gyönyörködik benne. Ezért én kicsit irigykedem Karig Sárára, és boldog vagyok, hogy az ő díjában részesülhettem”.
(részlet Iványi Gábor a díjátadón elmondott beszédéből)
Karig Sára (1914-1999), a Világ Igaza címmel kitüntetett író, műfordító azok közé a különleges emberek közé tartozott, akit nem lehetett megfenyegetni, zsarolni és megsemmisíteni. A Vészkorszakban zsidó gyerekeket, angol hadifoglyokat, névházasságokkal több magyar üldözöttet mentett meg. A kommunista hatalom kék cédulás szavazási csalását 1947-ben választási biztosként azonnal jelentette, amiért hét év szibériai kényszermunkatáborra ítélték. Hazatérése után nyelvtudását felhasználva a világirodalom számos remekét ültette magyarra.
Sem a dicsőség, sem az „ellenállóság” heroizmusa nem izgatta, csak az, hogy mindenáron szólni, tenni, segíteni kell. Megtörhetetlen személyisége méltán vált példaképpé.
Az eseményt a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület, a Karig család és Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzata szervezte.
További információ:
https://www.evangelikus.hu/hireink/beszamolo/karig-sara-dijat-kapott-fabiny-tamas
–A kard és az árnyék-
Nem jelkép.
A kard a kezemben nem dísz,
hanem az ősi emlékezet,
melyből minden csepp vérem fakadt.
A pengén ott csorognak a múlt századok,
sebzett imák, kimondatlan szavak,
az apák árnyékai,
az anyák elhallgatott könnyei.
És mindaz, amit magamban hordtam,
mint egy csendes, nehéz követ,
most itt fénylik előttem.
Mert a kard nem pusztít.
A kard nem öl.
A kard emlékeztet arra,
hogy túléltem.
A páncél sem börtön többé.
Nem fal köztem és a világ között,
hanem a bőröm mélyebb rétege,
mely megtanulta, hogy a sötét nem ellenség,
hanem a fény bölcsője.
Én a harcos vagyok,
de nem az, aki a világ ellen áll.
Én vagyok az, aki végre
nem áll többé önmaga ellen.
Mikor kimondom: magamat választom,
nem harsány diadal ez,
hanem egy mély, néma érkezés.
Olyan, mint amikor a lélek
visszasiklik a saját medrébe,
és a víz újra tudja, merre van a tenger.
Ez az őserő nem lángol.
Ez az őserő szivárog,
lassan, makacsul,
mint forrás a kő mélyéről.
Átitat mindent,
míg végül minden sejtem tudja:
ez vagyok én.
És ebben a felismerésben
eltűnik minden félelem.
A kard többé nem fenyegetés,
a páncél többé nem menekülés.
A harcos többé nem idegen.
Én vagyok.
A mélységem, az árnyékom,
az ősöm, a fényem.
–saját-
#rejtettszilánkok#gyógyulás#jelenlenni#harcos#belsőfény#belsőerő#önismeret#árnyékén#spirituális#spirituálisébredés#fy#foryou#monológ#energia
Merj élni
Amikor Tina Turner elhagyta első férjét – azt a férfit, aki egyszerre volt a főnöke, fogvatartója és brutális bántalmazója –, egyetlen gondolattal csúszott ki egy dallasi hotelszobából: „A kiút az ajtón át vezet.”
Éjfélkor rohant át az autópályán, a kamionok dübörögve száguldottak el mellette, a zsebében mindössze 36 centtel és egy Mobil benzinkártyával. Abban a pillanatban semmije más nem volt.
Amikor beadta a válókeresetet, Tina meghökkentő kéréssel állt elő. Nem akarta a kocsikat, a házakat, a pénzt, sőt még a dalok jogait sem. Csak azt a nevet akarta megtartani, amelyet férje adott neki – Tina Turner –, azt, amelyet a világ már ismert. Ez volt az egyetlen esélye, hogy megmentse a karrierjét.
Az esélyek kegyetlenek voltak. Könnyen eltűnhetett volna a feledés homályában, évtizedeket tölthetett volna kis kiadóknál, amelyeket csak bakelitgyűjtők becsülnek, vagy elhelyezkedhetett volna csendes Las Vegas-i nosztalgiafellépőként. Az átélt borzalmak után talán még az életben sem marad.
Ami viszont történt, az kulturális földrengés volt. Tina Turner a nyolcvanas évek legnagyobb világsztárja lett – egy középkorú, fekete nő, aki 42 évesen ült fel a trónra. Egyik este a Rolling Stones adott stadionkoncertet, másik este pedig Tina Turner állt ugyanazon a színpadon, megingathatatlan erővel.
Ezt puszta akaraterővel és ritka tehetséggel érte el. Amikor a kiadója mindössze két hetet adott neki, hogy felvegye szóló debütáló albumát, a Private Dancer-t, ötszörös platinalemezt szállított. Nyíltan beszélt bántalmazó házasságáról, reményt és bátorságot adva nők ezreinek. És túlélését a Soka Gakkai Nichiren buddhizmus gyakorlásának tulajdonította, amely élete végéig központi szerepet játszott életében.
Második házassága – az igazi házassága – Erwin Bach-hoz kötötte, aki svájci zenei menedzser volt, 16 évvel fiatalabb nála. „Erwin, aki maga is egy természeti erő” – mondta Tina –, „soha nem érezte magát a legcsekélyebb mértékben sem megfélemlítve a karrieremtől, a tehetségemtől vagy a hírnevemtől.”
Amikor veséi 2016-ban kezdtek felmondani a szolgálatot, Tina – aki ekkorra már svájci állampolgár volt – csendben készült az asszisztált öngyilkosságra. Erwin közbelépett. „Nem akart másik nőt, vagy másik életet” – emlékezett Tina. Erwin az egyik veséjét adta neki, évekkel ajándékozva meg szerelmét.
Anna Mae Bullockként született 1939-ben, egy tennessee-i Nutbush-beli földműves családban, és Tina Turnerként halt meg svájci tóparti birtokán: a vitathatatlan Rock ’n’ Roll királynőjeként.
Egy színpadi vihar, hangja, mint a tűzvihar. Táncosnő, akinek fergeteges energiája borzongást keltett. Szépség, amely örök.
Egy túlélő, aki a fájdalmat erővé, az erőt pedig legendává változtatta – olyanná, amely sosem halványul el.
Ezen a napon született Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.), a magyar Nobel-díjasok egyike, a C-vitamin atyja.
„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki. „
Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert volt a legfontosabb vitamin, a C-vitamin felfedezője, amivel sikerült hatásosan kezelni a skorbutot.
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Már fiatalkorában is könnyen tette le vizsgáit köszönhetően éles eszének. A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégiumban végzett, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karára ment, diplomáját 1917-ben szerezte meg.
Az első világháborúban mint medikus vett részt, de megsebesült így leszerelték. Tanulmányait külföldön folytatta, tanult biológiát, fizikát, kémiát, élettant és bakteriológiát is. Másodszorra is doktorált, a Cambridge Egyetemen kémiából. Kiutazott az Államokba, de Klebelsbert Kunó kérésére hazatért és 1931 és 1945 közt a Szegedi Tudományegyetem professzoraként dolgozott, majd 1947-ig a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán volt professzor. Ismét kiköltözött a tengerentúlra, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között az USA vezető főiskolája, a Darthmouth College professzora volt.
A C-vitaminra a húszas évek végén bukkant rá, mikor a mellékvesében ismeretlen anyagot talált, amit nagy mennyiségben tudtak kivonni a paradicsompaprikából. Ehhez a felfedezéshez sokévi, többlépcsős kutatás vezetett, amit ráadásul több helyszínen, az egyes munkái alatt végzett. Rájött, hogy az anyagot egyes állatok és növények tudják előállítani, cukorszerű jellege miatt pedig először az ignose nevet adta neki, amit később hexuronsavra változtatott. Ez az anyag lett a C-vitamin, és a skorbut elleni kezelésre javasolta (aszkorbinsav néven is).
A tudóst már 1934-ben jelölték az orvosi Nobel-díjra, amelyet 1937. október 28-án ítélt neki a svéd Karolinska Intézet „a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”.
Ezt követő évben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának választotta. A második világháborúban is szerepet kapott: a Kállay-kormány a tudóst Isztambulba küldte, feladata a kiugrási tárgyalások előkészítése volt. A németek ugyanakkor rájöttek a tervre így elfogatóparancsot adtak ki Szent-Györgyi ellen, aki illegalitásba kényszerült.
A háború után, 1945 januárjában Szent-Györgyi elnökségével alakult meg Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, amely később Magyar–Szovjet Baráti Társaság néven működött. A háború befejezése után hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez, de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát. 1945 után felkérték az új parlamentbe képviselőnek, amit elfogadott, de egy pártnak sem lett tagja.
A vietnami háború ellen felemelte szavát, élesen bírálva az amerikai kormányt. Az Őrült majom címen kiadott könyvét, amelyben a civilizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, máig az egyik legfontosabb háborúellenes művek közé sorolják. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kilencvenhárom évesen 1986. október 22.-én hunyt el Woods Hole-ban. Az Atlanti-óceán partján lévő házának kertjében temették el.
/Forrás: http://alfahir.hu , https://www.hirado.hu/
Eger vár ostroma
VILÁGRA SZÓLÓ HATALMAS DICSŐSÉG!
A források mind más létszám adatot említenek, de a lényeg:
Nem egészen 2.000 magyar védő min. 70.000 ostromló törökkel szemben harcolt!
60-70.000 törökkel szemben 1918 fő magyar védő 38 napon keresztül, és győzött!!!
Miért nincs ennek a napnak ünnep napja?!
Wikipedia:
„A vár ostromára korábbi források szerint 75 ezer török érkezett, míg Tinódi Lantos Sebestyén szerint 1935 védő szállt szembe a 150 ezer főt kitevő, két egyesült török sereggel.”
Egyéb forrás:
„1552. szeptember 9.-én és 10-én a törökök ostrom alá veszik Eger várát.
60-70 ezer fős hadsereg megkezdi a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri vár ostromát, amely később a várvédők sikerével zárult.
1552. október 17.-én és mindmáig a magyarság egyik legnagyobb győzelmeként tartják számon.
Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg az újonnan épült szolnoki vár alatt egyesült Hadum Ali budai pasa csapataival.
A török sereg szeptember 9-11. között érkezett a „Felvidék kapujá”-nak tartott egri vár alá.
Kapitányai Dobó István és Mecskey István.
Próbált katona 1094 volt a várban, a szomszéd megyékből még 824 gyalog jött be, többnyire paraszt, kiket Dobó az ágyúk mellé állított.
Óriási volt a törökök száma, de a magyarok fegyverzetben felülmúlták elleneiket, kiknek csak pajzsuk és kardjuk volt, míg a mieinket páncél védte és hosszú lándzsájuk vagy puskájuk tette támadásra alkalmassá.
A harmincnyolc napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt.
A törökök október 18.-án megkezdték a visszavonulást.
Soha előbb nem működött Magyarországon egy ostromnál oly nagy tüzérség, úgy hogy 12.000 ágyúgolyót szedtek össze a várban.
Nemrégiben találtak rá Dobó István földi maradványaira a Felvidéken, Dobóruszkán, ahol újratemették az egri hőst.”
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.