Mátészalka-Plébániatemplom
A tatárjárás után a Máté és Szalka nevű település, mint újranépesített község jelenik meg az oklevelekben. 1260-ban Zalka Máté népesítette be őket, aki V. István magyar király udvari embere volt. 1303-ban Máté község Szent Mihály tiszteletére emelt templomát említik. Az 1320-as években Kis- és Belszalka, 1367-ben Mátészalka falunév szerepel az oklevelekben. 1332-ben a mátéi templom plébánosa Mihály pap.
Ezekben az időkben az összenőtt két falu belszalkai részén épült fel román stílusban az új templom, ikerablakos, támpilléres tornyával, mely 1550 körül a kálvinisták birtokába jutott. A maradék katolikusok lelki gondozását a paposi plébánia végezte.
1860-ban Mátészalka, Lukács Tivadar személyében kihelyezett káplánt kapott, aki a Szentháromság tiszteletére szentelt iskolakápolnában misézett. 1863-ban gróf Károlyi István templom céljára telket adományozott. Bár az alapot is lerakták, a plébániaház is felépült, a templomot csak 1893-ban Meszlényi Gyula szatmári püspök építtette fel saját költségén, amelyet 1894.szeptember.30-án szentelt fel Szent József tiszteletére. 1889-ben Vadász Ágoston került a plébánia élére, aki a mátészalkai egyháznak tulajdonképpeni megszervezője.
A templom, egy, egy manuálos, 6 regiszteres orgonája 1947-ben készült, Ádám József szombathelyi orgonaépítő mester műve. Az orgona jelenleg generál átalakítás alatt van. Az új orgonába bekerülnek az eddig használt regiszterek is, de mindemellett, az orgona a felújítás után, két manuálos, 12 szólóregiszteres, sub és szuper kopulákkal kiegészítve kerül vissza, egy új játszóasztallal, sípszekrénnyel. A templomot utoljára 1980-ban renoválták, Miklós Dezső plébános idejében, aki az új liturgikus teret is kialakította. A templom műemlék.
A gróf Károlyi István által 1863-ban adományozott telken felépült plébánia épület helyett, 1928-ban újat építettek, ezt 2000-2001-ben Heidelsperger István plébános renováltatta.
Egy kőkereszt van a temetőben, kettő pedig (2000-ben létesítve) útmentén.
Mátészalkán született 1475-ben Szalkai László, 1513-tól váci, 1522-től egri püspök, 1524-től esztergomi érsek. Ugyancsak itt született Csaholyi Ferenc csanádi püspök (1514-1526), aki a mohácsi csatában halt hősi halált, saját bandériumának élén.
Mátészalka-Ráckert
Miklós Dezső plébános munkássága révén, Lengyel István tervei alapján a város Ráczkerti lakótelepén új templom épült, amit 1994.augusztus.21-én Seregély István egri érsek és Bosák Nándor megyéspüspök, Szűz Mária Szeplőtlen Szívének tiszteletére szenteltek fel.
Itt a Ráczkerti templomban május 13-tól, október 13-ig minden hónap 13-án Fatimai engesztelő imaestet tartunk. Az este imádsággal, fél hatkor kezdődik, majd görög katolikus szertartás és rózsafüzér. Az ünnepi mise este nyolc órakor kezdődik és utána gyertyafényes körmenetet tartunk.