Hírdetések

Április

Vasárnapokon és ünnepnapokon az alábbi időpontokban lesznek

a Szentmisék:

Szentmisék időpontja: a Plébániatemplomban:

hétfő-szombat: 18 óra

Húsvét 4.vasárnapja : A Jó Pásztor Vasárnapja : reggel 8 óra, SzentmiseBúzaszentelés

A jó pásztor.

101„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló. 2Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. 3Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. 4Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját. 5Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját.” 6Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de nem értették, mit akart vele mondani. 7Jézus folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu8Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. 9Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál10A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. 11Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért12A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. 13A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. 14Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, 15mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. 16De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor17Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. 18Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.” 19E beszéd miatt ismét szakadás támadt a zsidók között. 20Sokan közülük azt mondták: „Ördög szállta meg és megháborodott. Minek hallgatják?” 21Mások így vélekedtek: „Ez nem megszállottnak a beszéde. Vagy vissza tudja adni az ördög a vaknak a szeme világát?”

a Ráckerti templomban :

kedd, péntek: 17 óra: Mise

Húsvát 4. vasárnapja: A Jó Pásztor Vasárnapja: délelőtt 10 óra: Szentmise,

Búzaszentelés

a vetések megáldásának szertartása, amelyet a katolikus egyház Szent Márk napján, április 25-én végzett. A búzaszentelés a római ambarvaliákban gyökerezik. E napon tartották a könyörgő körmenetet, amely a Via Flaminiáról indult Robigus berkéhez (robigo = ’gabonarozsda’), ahol tömjént, bort, kutya és birka beleit áldozták fel Robigusnak. Ezt a körmenetet Nagy Konstantin óta a keresztények is megtartották, majd hozzá kapcsolódott a vetések megszentelésének szertartása, amelynek 9. sz.-i formulái Franciao.-ból, a 11. sz.-iak pedig Németo.-ból ismertek. A néphit, mint minden más szentelménynek, a megszentelt búzaszálaknak is különös erőt tulajdonított. Győr megyében 1758-ban azt a beteget, akinek a tagjai összezsugorodtak, a templomból szerzett Márk-napi koszorúval füstölték. Ugyanis szokásban volt, hogy búzaszenteléskor a templomi zászlókra és a körmeneti keresztre búzakoszorút kötöttek. Tolnában a megszentelt és hazavitt búzaszálakat az állatoknak adták, hogy ne dögöljenek. Pereszlényben, ahol a pap megfordult, amikor a négy égtáj felé hintette a szenteltvizet, onnan egy maroknyi földet vittek haza és elhintették a méhek előtt, hogy a raj ne menjen el. Nógrádban, Hevesben mindenki tépett egy-egy szálat, és a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, az asszonyok imakönyvükbe préselték. Egyesek egész marokkal vittek haza, s abból vágtak a kislibák eledelébe, egy részét pedig eltették, és ha a gyereknek nyilallása támadt, belefőzték a teába, amellyel a fájós részeket borogatták. Néhol szokás volta búzaszentelésre zöldségmagvakat is elvinni, hogy azok is megszentelődjenek (→ zöldségtermesztés). – Irod. Artner Edgár: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása (Bp., 1923); Madarassy László: Palócföldi búzaszentelés (Ethn., 1930); Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből (Bp., 1943).

István atya