Szilágyi Anna2025. 04. 08.
ADD ODA EGY NAPOD, ÉS VÁLTOZTASS VILÁGOT! – INDUL A SZERETETHÍD
„Az önkéntesség feltölt, azonnali visszajelzést ad, és kortól függetlenül mindenki számára elérhető” – mondta Dobis-Lucski Zsófia, a Magyarországi Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője a 777-nek. A Szeretethíd nevű program célja, hogy évről évre több ezer embert ösztönözzön arra, hogy a saját környezetében tegyen valami jót – akár egyedül, akár közösségben. Idén május 23-24-én lesznek az önkéntes napok az egész Kárpát-medencében, a jelentkezés már tart.
Mi a Szeretethíd célja? Már több, mint egy évtizede működik a program.
Így van, már 17. alkalommal hirdetjük meg idén a Szeretethíd nevű kárpát-medencei önkéntes napokat. A program lényege, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy önkénteskedni jó, és mindenki meg tudja találni a saját környezetében azt a feladatot, ahol tud segítséget nyújtani. A Szeretethídnál fontos, hogy nem felülről mondjuk meg a feladatokat, hanem alulról jövő kezdeményezések valósulnak meg. Ez egy közös kijelölt hétvége, amelyben egyenpólóval az egységet jelképezzük, de minden regisztráló csoportnak az a célja, hogy a saját lakóhelyükön, a saját környezetükben keressék meg azt a feladatot, amellyel önkéntesként segíteni tudnak.
Ahogyan az akció jelmondata is hirdeti: Legyetek felkiáltójellé! – vagyis mutassunk példát környezetünk számára azzal, hogy egyénileg vagy csoportosan valamilyen önkéntes szolgálatot vállalunk.
PEDAGÓGUSOK FIGYELEM! Fenntarthatósági témahét indul – április 7-11!
Elérhetők a Fenntarthatósági Témahét
óravázlatai és mintaprojektjei 
https://www.fenntarthatosagi.temahet.hu/letoltheto-oratervek
oktatócsomagjai
https://www.fenntarthatosagi.temahet.hu/#oktatocsomagok
A tananyagok bármikor felhasználhatók a későbbi iskolai foglalkozások során is.
Kiemelt témák:
Talaj és biodiverzitás
Zöldenergia-források
Mesterséges intelligencia
Hulladék
Tudatos fogyasztói magatartás és fogyasztóvédelem
Az anyagok alsó és felső tagozatos, valamint középiskolás diákok számára készültek, és idén először a sajátos nevelési igényű tanulóknak is elérhetők segédanyagok!
A héten megosztunk valamennyi kiemelt témában egy pici tudásmorzsát.
#fenntarthatóság#tudatoselet#tudatosvásárló#tudatosfogyasztás#erdő#hulladékcsökkentés#biodiversitas#mesterségesintelligencia#pedagógus#pedagógusoknak
Húsvéti tojásfestés a Szatmári Múzeumban
Közeleg a húsvéti ünnepkör, a Szatmári Múzeum pedig idén is szeretettel várja az érdeklődőket közös tojásfestésre.
A programra 2025. április 7–11. között kerül sor, ahol kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatják a hagyományos tojásfestés technikáit. A múzeum munkatársai lépésről lépésre segítenek az otthon előkészített, kifújt tojások megfestésében, valamint az elkészült alkotások felfűzésében is.
A közös alkotás nemcsak kellemes időtöltés, hanem lehetőség a húsvéti néphagyományok megismerésére és átélésére is.
Helyszín: Szatmári Múzeum
Időpont: 2025. április 7–11.
A programra előzetes bejelentkezés ajánlott.
További információ:
Mit kell hozni?
A gyerekek otthonról 2db, előre kifújt tojást hozzanak festésre.
Részvételi díj
diákok részére 500 Ft/fő, pedagógusok számára ingyenes.
A csoportok jelentkezését április 1-től, az alábbi telefonszámon várjuk: 06 (44) 502 646
A legjobb osztálykirándulás élmények egy helyen! 
Ne keresgélj tovább! Összegyűjtöttük a diákok és tanárok kedvenc programjait, hogy felejthetetlen élmény legyen a kirándulás.
Biztonságos
Izgalmas
Pedagógusok által ajánlott programok
„Amikor csak az elmét tanítjuk, de a szívet nem, azt tilos egyáltalán tanításnak nevezni.” Arisztotelész
„Mi nem embereket nevelünk, hanem a tudálékosság mázával megkent féltudósokat, akik a közéletre alkalmatlanok s a tudományhoz nem értenek.
„A tehetséges gyerek onnan ismerhető fel, hogy sok mindent másképp csinál” – Interjú
Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Egyik fő kutatási területe az atipikus fejlődés, az átütő fejlődésű vagy többszörös különlegességű tehetségek kutatása, de nemzetközi projektek keretében foglalkozik a gondolkodás és a tanulás hatékonyságát fejlesztő módszerek kutatásával és fejlesztésével is.
A Budapesti Könyvfesztiválon a Tea Kiadó gondozásában megjelent, Tehetségfejlesztés című könyve kapcsán beszélgettünk vele.
Kölöknet: Hogyan derül ki egy gyerekről, hogy tehetséges?
Gy.É: Kezdjük azzal, hogy sokszor nem is derül ki, hogy tehetséges, akiről meg kiderül, lehet, hogy nem is az, hanem egy gyorsan fejlődő gyermek – ami nem baj. Szeretném a tehetség mitizálását, „fantasztikusságát” leépíteni, mert a tehetség nem feltétlenül jár csak pozitívumokkal, akinek tehetséges gyereke van, láthatja, hogy a tehetség sokféle problémát is magával hoz. A tehetség felismerése is gyakran a problémákkal kezdődik.
Kisgyerekként nem úgy fejlődik, már nagyon korán olyan kérdései, olyan elvárásai vannak, amelyekkel nem tud mit kezdeni a család, egész piciként tudásokat akar. Ami a legjellemzőbb a tehetségre, az a saját út, az önállóság – ami nem azt jelenti, hogy ki tudja fújni az orrát, vagy befűzi a cipőjét, hanem azt, hogy önállóan irányítja a saját fejlődését. Emellett azonban más területeteken hiánya lehet, például megeshet, hogy sokkal később tanul meg beszélni, mint a többiek. De vannak úgynevezett optimális fejlődésű tehetségek is, akik korán elkezdenek írni, olvasni, számolni, és megfelelnek annak, amit elvárunk egy tehetségtől, azaz ugyanúgy csinálnak mindent, mint a többi gyerek, csak jobban.
Ezt én a következőképp pontosítanám: a tehetséges gyerek sok mindent másképp csinál, mert akkor fog másfelé jutni. Tehát ha egy gyermek gyorsan fejlődik, még nem biztos, hogy tehetség, viszont jó úton halad a tehetség irányába, mert megvan a lehetősége, hogy többféle dolgot kipróbáljon. Ha ez a lehetőség társul egy belső hajtóerővel, ha még többet akar, akkor ez a gyors fejlődés még gyorsabb lesz. Nagyon erős kapcsolat van a belső hajtóerő és a képességek között, és ehhez jön még a környezet hatása is, hogy mennyiben támogatjuk, és milyen elvárások mentén viszonyulunk a gyermekhez.
A képen dr. Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus (Fotók a cikkben: Kerepeczki Anna)
Kölöknet: Mérhető a tehetség?
Gy.É: A tehetségre nem mondanám, hogy mérhető, mert sokféle területet érint, nagyon sokféle tehetség van – viszont a képességek mérhetők. Azt tudjuk mérni, hogy egy adott területen a gyermeknél milyen szinten van az adott képesség, és léteznek olyan értékelő listák is, amelyek a tehetség jellemzőit sorolják fel. A tehetséget mi inkább tehetségprofilban vizsgáljuk, ahol azt nézzük, hogy milyen arányban elegyedik például a belső hajtóerő és a végrehajtóerő, mennyire tud a gyermek koncentráltan végigmenni a feladatokon, vagy mekkora a kreativitása.
Kölöknet: A Tea Kiadónál megjelent könyvének az a címe, hogy Tehetségfejlesztés. Itt fejlesztésről van szó, vagy kibontakoztatásról?
Gy.É: A tehetség egy csomag, amelyben lehetnek hiányok. Például lehet, hogy a gyermek végrehajtó funkciói kicsit gyengébbek, kevésbé módszeres, vagy van egy kis figyelemzavara, de a többi képessége nagyon erős. A másik viszont nagyon jó végrehajtó funkciókkal rendelkezik, koncentráltan megy végig a feladatokon, és iszonyú hatékony gondolkodása van, ám a kreativitása gyengébb.
A fejlesztés azt jelenti, hogy az egész tehetséget mint csomagot nézzük, és holisztikusan fejlesztjük, az egyik képességgel a másikat erősítjük. A kibontakozás szót azért nem kedvelem, mert azt sugallja, hogy a tehetség már eleve benne van a gyermekben, miközben a tehetség a környezettel való interakcióban alakul ki.
Vannak olyan gyerekek, akiknek a tehetségét agyon sem lehet verni, ám nem ez a jellemző tehetség. Az esetek többségében a tehetséget könnyű eltaposni, ami azért nagyon veszélyes, mert a tehetséggel járó, erős belső hajtóerő a gyermek ellen, de akár a környezet ellen is fordulhat.
Kölöknet: A tehetségfejlesztésnek vannak életkorhoz kötött határai?
Gy.É: Határai kevésbé, mert még felnőttkorban is nyugodtan beszélhetünk tehetségfejlesztésről, inkább hangsúlyai vannak. Nagyon más egy kétéves gyermek tehetségfejlesztése, mint egy tizenkét, vagy huszonkét évesé. A kisgyerekeknél nagyon fontos, hogy igazán a teljes fejlődésre figyeljünk. Olyannyira, hogy tizenéves korig a teljesítményt nem is várjuk el, addig a tehetség mint lehetőség fejlődik.
Kölöknet: A tehetség a teljesítménnyel milyen viszonyban van?
Gy.É: A teljesítmény az, amikor a gyermek már létrehoz valamit. Itt meg kell különböztetni az egyéni és a társadalmi szintű teljesítményt – könnyen előfordul, hogy ami társadalmi szinten semmiség, egyéni szinten teljesítmény. A kulcsszó az, hogy mit várunk el a gyermektől. A nem tehetségesnek tartott egyének is hoznak egy csomó teljesítményt, de feléjük nem támasztunk ilyen elvárásokat. Más szóval, gyakran az elvárásainkat használjuk arra, hogy megítéljük, minősítsük a gyermekeket tehetségnek vagy nem tehetségnek.
Ehhez képest a gyakorlatban nagyon sokféle fejlődés van, és ezért lényeges, hogy olyan komplex fejlesztés legyen a háttérben, amellyel nem elvárunk, hanem támogatást adunk a gyermeknek. Minél fiatalabb gyermekről van szó, annál inkább adunk – fejlesztő tanulási környezetet, ahol ő kalandozhat, megtapasztalhatja a világot, megkínáljuk ezzel, megkínáljuk azzal, ő pedig szabadon választhat, hogy mi tetszik neki. Ha látjuk, hogy valami megfogja, akkor azt kiszolgáljuk. Később, tizenéves korban a gyerekek ezt már önállóan is képesek intézni. A célunk tehát az, hogy minél többet adjunk, míg az elvárásokat visszavesszük. Nem várunk el teljesítményt, sőt, a fejlődést sem kell feltétlenül elvárni, legfeljebb a fejlődési minimumot figyelni.
A tehetségfejlesztésben nagyon erős az önfejlesztés – hiszen, mint mondtuk, a saját útjukat járják ezek a gyerekek –, a tehetség gyakorlatilag önmagát fejleszti a belső hajtóerővel, a mi feladatunk pedig az, hogy fejlesztő környezetet biztosítsuk ehhez. A fejlesztő környezet lehet egy mentor, egy program, de szerencsés esetben akár az iskola is lehet fejlesztő környezet.
Kölöknet: Ha már szóba került az iskola: hol van a tehetséges gyerekek helye a magyar iskolarendszerben?
Gy.É: Sajnos az iskolai tehetségfejlesztés nagyon adminisztratívvá vált, a Tehetségpontok működése is gyakorlatilag elsorvadt. Mindazok a problémák, melyek az oktatási rendszert sújtják, a tehetségfejlesztésre is igazak, és a teljesítményorientált, a minősítésorientált és számonkérő hozzáállás sem segíti a tehetségfejlesztést. Azonban azt sem szeretném kijelenteni, hogy az iskolák egyáltalán nem kapcsolódnak ehhez a témához, mert sok olyan pedagógus van, aki kiváló tehetségfejlesztő. Tehetségfejlesztés intézményi szinten jelenleg a civil szervezeteknél érhető el, egyesületeknél, képzésekben, önszerveződő társaságoknál.
Kölöknet: Hová forduljon az a szülő, aki úgy véli, tehetséges a gyermeke?
Gy.É: A legfontosabb talán nem is a szakember jelenléte, hanem az, hogy minél többféle dologgal megismertessük a gyereket. Ha van jó szakkör, ha érdeklődik, vigyük el minél többféle tevékenységet kipróbálni, szolgáljuk ki a lehető legjobban ezeket az igényeit. Tehetségpapírra olyan esetekben van szükség, amikor a gyermek nem illik bele az iskolarendszerbe, akár azért, mert nagyon gyors fejlődésű tehetség, akár azért, mert nem szabályos tehetség.
Léteznek olyan programok is (például a Tehetségműhely), melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy hetente egy napot a gyermek ne az intézményben töltsön, hanem egy 5-6 fős csoportban, ahol nemcsak a fejlesztés a fő cél, de más, hozzájuk hasonló „csodabogár” gyerekek társaságába kerülnek. Ez azért lényeges, mert egy tehetséges gyerek nem biztos, hogy egy harminc fős osztályban képes a társas készségeit fejleszteni, de ha találkozik hasonló gyerekekkel, az már egy megfelelőbb környezet.
…a Pedagógusi munka lényege pontosan ebben rejlik(az, hogy a saját szaktárgyi tudását maximálisan tudja és átadja, az nem kérdés, az ALAP): figyelni, megfigyelni minden egyes gyermek lényét, valóját, és Vele és a Szülővel együtt, minél korábban felismerni, felismertetni, miben, milyen területeken tehetséges a gyermek, és abban segíteni, arra a pályára, területre irányítani…
A gyermek szereti a természetet, ezért négy fal közé zárták.
Nem tud órákig ülni mozgás nélkül, ezért csökkentették a mozgásterét.
Szeret a kezével matatni, ezért elkezdtek nekik, elméleteket tanítani.
Szeret sokat, őszintén beszélni – hallgatásra kényszerítették órákra.
Próbál logikusan értelmezni – ehelyett megtanítják memorizálni, magolni.
Szeretné felfedezni és felhasználni saját (lelki) tudását – de mindent előrecsomagolva kapott több tucat feladatlapon.
Mindezek révén a gyerekek megtanulták azt, amit más körülmények között soha: megtanultak nem kérdőjelezni semmit és alkalmazkodni.”
Adolphe Ferrière
(1879- 1960) svájci pedagógus, a New Education egyik alapítója
Se játék, se Netflix, se Tiktok – digitális böjtre mentek a diákok
Négy iskola több mint száz diákja arra vállalkozott, hogy a következő hetekben száműzi a mindennapjaiból a közösségi médiát és a különféle szórakoztató tartalmakat. A Magyarországon egyedül álló kihívásból tanulmány is készül majd. A digitális böjt kezdőprogramján jártunk. Összeállításunk.
2025. március 05. 14:51
Nagyböjti okoseszköz-detox kihívást hirdetett a Szent István Intézet és a váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF). Magyarország első ilyen „megméretettésére” négy iskola hat osztálya vállalkozott. A 6-8. osztályos diákok a következő hetekben a szabályzat szerint tartózkodnak az okoseszközök, valamint a személyes képernyő használatától.
A szervezők célja, hogy
empirikus, vagyis tapasztalati alapon mutassák ki, mi történik, ha egy gyermek teljesen elhagyja az okoseszközöket.
A rendkívüli önfegyelmet és példamutató lelki elköteleződést igénylő vállalás indulásakor és annak végén is szakemberek bemeneti és kimeneti kérdőívvel mérik fel az résztvevők mentális, kognitív és szociális állapotát, továbbá a közösségek egészében bekövetkező változásokat. A kutatás mérési eredményei a tudományos világ számára is izgalmas eredményeket hozhatnak.
A nyitóalkalmon, melynek, március 4-én, húshagyó kedden a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza adott otthont, a diákok és tanáraik Marton Zsolt váci püspök és Kovács Zsolt, a Váci Egyházmegye ifjúság pasztorációért felelős papja is üzent a résztvevőknek. A váci püspök felhívta arra a figyelmet, hogy napjainkban már nemcsak az alkohol vagy a drog okozhat függőséget a fiataloknál, hanem az internet és a közösségi média is. Marton azt is kijelentette, hogy véleménye szerint ez az egyedi böjti vállalás jellemformáló hatással bír majd a résztvevőkre, és
ezzel a megvonással is csak továbberősödnek hitükben.
Kovács Zsolt pedig azzal kezdte bejelentkezését, hogy mindenkit üdvözölt a „detox partyban”. Majd a közösségi médiát és az egyéb szórakoztató tartalmakat olyan Jurassic Park-beli dinoszauruszokhoz hasonlította, amelyeket ha nem tartanak kordában, akkor felfal mindenkit, akit ér.
Az ifjúság pasztorációjáért felelős pap
azon reményét is kifejezte, hogy a digitális böjtölők még inkább észreveszik majd a teremtett világ szépségeit, és benne Istent.
EZT IS AJÁNLJUK A TÉMÁBAN
Szakértő: A közösségimédia-függőségnek nincs pontos orvosi definíciója, de létezik
A gyerekek körében a közösségi média fogyasztása a koronavírus-járvány előtti szinthez képest ugyanis az egekbe szökött.
„Napjainkban az okostelefonokról való lemondás az egyik legnagyobb felajánlás”
„Már jóval az iskolai okoseszköz használatot korlátozó rendelet előtt szerettünk volna egy hasonló kihívást megvalósítani. Gyermeket nevelve, tanítva látjuk, hogy a túlzásba vitt képernyőhasználat milyen komoly problémákat okoz.
Egyre többen kongatják amiatt is a vészharangot, hogy rohamosan nő a social média-függőségtől szenvedők száma, és részben emiatt is jelentősen romlik a fiatalok mentális állapota”
– mondta el a Mandinernek Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója.
Ezután arról beszélt, hogy a szeptemberben életbe lépett, általuk is támogatott intézkedés, már eddig is sok pozitív hatással járt.
Az óraközi szünetekben nagyobb lett a nyüzsgés, a diákok játszanak, közösen keresztrejtvényt fejtenek és ami a legfontosabb, beszélgetnek egymással!
Ez a jótékony hatás azonban az iskola kapuján kilépve, a telefonokat visszakapcsolva, sajnos, tovaszáll. A nagyböjt kezdete kiváló alkalmat teremt arra, hogy ne csak az iskolaidőben érvényesülhessenek az online térből való kiszakadás hozadékai. A digitális böjthöz csatlakozó egyházi iskolába járó gyerekek most felhívásukra egy plusz vállalást tettek. „Napjainkban az okostelefonokról és a különféle szórakozási lehetőségekről való lemondás az egyik legnagyobb felajánlás, hiszen az mindig ott van a kezünkben, a zsebünkben, folyamatos kísértést jelent és körülöttünk mindenki rabja” – húzta alá.
EZT IS AJÁNLJUK A TÉMÁBAN
„Gyakorlatilag már kármentésben vagyunk” – Bagdy Emőkét kérdeztük a telefonhasználat iskolai korlátozásáról
A professor emerita a rendelet kapcsán hangsúlyozta, fontos szem előtt tartani azt a szabályt, hogy „ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például”.
A projektet a váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) együttműködésével szervező Szent István Intézet vezetője elmondta, hogy négy iskolából hat osztály, több mint százhúsz 12-14 éves fiatal csatlakozott az országban eddig egyedülálló kihíváshoz. Máthé Zsuzsa arra is kitért, hogy a digitális detox amellett, hogy böjti vállalás, egy fontos tudományos tanulmány alapját is adja majd,
mely segítséget nyújthat a jövőben a tanároknak és a szülőknek, gyerekekkel foglalkozó szakembereknek a fiatal generációk okoseszköz-használatát illetően.
A szülők és a tanárok partnerként vannak jelen
Máthé azt is kiemelte, hogy az osztályok önként és közösségi szinten, egymást támogatva csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, és mind a tanáraik, mind a szüleik részéről támogatást kaptak már a program kezdete előtt. A böjtre hívó szülői értekezleteken mindenki belement abba is, hogy odahaza, családi szinten is csökkentsék az okoseszközök használatát, így a böjtben résztvevő gyerekek kevésbé eshetnek „kísértésbe”.
Ezek a fiatalok arra vállalkoztak, hogy
a következő hetekben lemondanak a közösségi médiában való jelenlétről, és a szórakoztató online tartalmakat is nélkülözni fogják.
„Persze moziban nyugodtan nézhetnek filmet, és tanulásra is használhatják okostelefonjukat. A böjt olyan szükséges applikációk használatát sem tiltja, mint például a MÁV-app, az e-Kréta vagy akár egy banki alkalmazás”.
A Szent István Intézet vezetője hozzátette, Kíváncsian várják, hogy ez a néhány hetes kihívás milyen hatással lesz a résztvevőkre mentálisan, és miként hat majd a közösségi életük minőségére. „A szakértők azt állítják, hogy már pár napos digitális megvonás is kedvezően hat az alvásminőségére, a koncentrációra és a társas kapcsolatokra.
A lemondás, a kitartó önfegyelem pedig ezen felül jellemet is formál, szilárdítja a hitet és biztos, hogy sok lelki gyümölcsöt hoz majd.
Érdemes ezért másoknak is – és nem csak gyermekkorúaknak – megfontolni a csatlakozást!” – szögezte le Máthé Zsuzsa.
Ez lehet az első lépés a digitális tudatosság felé
A digitális böjt első lépéseként különféle bemeneti méréseket – figyelmi, érzelmi, attitűd – végeztek el a megvalósítók a résztvevő 12 és 14 év közötti gyerekeknél. Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója lapunknak kijelentette, hogy nagyon kevés szakirodalom áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy mérhető eredményei legyenek annak, hogyha korlátozzuk az okoseszközök használatát. S bár már a hazai rendelet bevezetése óta eltelt egy fél év, még számszerű eredmény nem áll a szakértők és a pedagógusok rendelkezésére.
Elhangzott, hogy a figyelmi funkciókat sem nagyon mérik a kutatások, de már elérhetők olyan esettanulmányok, amelyek arról számolnak be, hogy
akár 3-4 napos eszközmegvonás is jelentős változást jelenthet a fiatalok koncentrációjában, motivációjában.
„Valamint kezdetben erős az az élmény is, hogy kimaradnak valamiből, de ez idővel csillapodik. Személy szerint várok egy tetőzést a stressz tekintetében az első héten, melyet egy folyamatos csillapodás követ majd” – vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet a szakértő.
Hal Melinda azzal folytatta, ugyan „csillagászati” mértékű javulást nem várnak, sőt, abban sem biztosak, hogy mind a 120 résztvevő diák a nullára csökkenti majd a digitális terét. Mert akadhatnak olyan vis major esetek, – például, ha valaki felvételire vagy nyelvvizsgára készül – amikor nem lehet megvonni tőle, hogy részt vegyen egy online különórán.
Mint kiderült, a csatlakozóktól kiemelten kérték, hogy őszintén írják meg, hogyha eddig naponta 6 órát használták a személyes képernyőjüket, de a böjt alatt ez 3 órára csökkent.
Ha már egy ilyen csökkenést elérünk, az látszódni fog a pszichológiai teszteken is”
– hangsúlyozta.
A klinikai szakpszichológus a korcsoport választást azzal indokolta, hogy pont a 12-14 éveseket sorolja a szakirodalom a kifejezetten veszélyeztetett körbe. „Tizennégy éves kor alatt lehet a legkárosabb a nem megfelelő okoseszköz-használat. De egyben az is megkérdőjelezhető, hogy van-e egyáltalán megfelelő eszközhasználat a kisebb korosztályokban” – fűzte hozzá.
A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy a szórakoztató tartalmakat érdemes elválasztani az edukativáktól, illetve a személyes képernyőket is érdemes külön kezelni a tanulást segítő programoktól, alkalmazásoktól. Ezért is lehet első lépés digitális téren a tudatosítást illetően ez a program.
Azt is elmondta, hogy a digitális böjt alatt folyamatosan motivációs videókat küldenek majd a gyerekeknek, így segítve őket abban, hogy kitartsanak. „De mi már azért is büszkék vagyunk rájuk, mert jelentkeztek erre a kihívásra. Beleálltak ezekbe a tesztekbe” – húzta alá a szakértő.
Végül ismertette, hogy április elején újból mérést végeznek a diákok között, ugyanazokat a teszteket kell majd kitölteniük, amelyeket március 4-én, a program nyitónapján. A vizsgálati csoportokat pedig kontrollcsoportokkal vetik majd össze. Utóbbi csoportokat arra kérték, hogy ugyanúgy éljék a mindennapjaikat a következő napokban, mint eddig, ugyanúgy használják az okoseszközeiket, mint korábban. Így lesz majd kimutatható vélhetően a gyerekek között a különbség – magyarázta Hal Melinda.
Van, aki már korábban elkezdte a felkészülést a detoxra
A 12 éves Bojk, aki az egyik ceglédi katolikus iskola tanulója, lapunknak elmondta, alig van jelen az életében a közösségi média használat. Hétköznap fél órát is alig-alig tölt „kütyüzéssel”. „A következő hetekben biztos lesz kihívás, de ezt át lehet hidalni” – jelentette ki a kezdeményezés első napján. A bemeneti méréseken nem izgult, és azt is elárulta, hogy ez az első komoly böjti vállalása.
Osztálytársának, Violának ugyancsak alig van jelen a mindennapjaiban az okoseszköz-használat. „Inkább a háttérbe szorul a tanulás mellett. A telefon jóformán csak a hétvégente kerül elő”. Bár van Messengere, Facebook-ja és Viber-je is van, de a barátaival is inkább személyesen találkozik. A böjti időszakra is terveznek már programokat.
Viola várhatóan a következő napokban sem fog valószínűleg „kísértésbe” esni, mivel odahaza nagy kertjük van, ahol szeret időzni, és állatokat is tartanak, amelyekkel eddig is szívesen is foglalkozott. Tavaly már próbálkozott böjti vállalással, elhagyta az édességet ez idő alatt, ez a mostani azonban jóval komolyabbnak ígérkezik.
A hetedik osztályos Benedek, aki Szolnokról érkezett, a Mandinernek elárulta, nagyon szereti a változásokat, és pozitívan áll a kihíváshoz. Általában csak tiktokozni szokott, illetve játszani. De az elmúlt napokban már el kezdte a „felkészülést” a detoxra. Hozzátette, még fogadott is egy osztálytársával, hogy aki kevésbé bírja játék nélkül, annak meg kell ennie egy fej karfiolt, amit egyikőjük sem szeret.
Benedeknek édesanyja is partner ebben a különleges böjtben, mivel felvetette a szülőtársainak, hogy azzal is támogatni tudnák a gyerekeket ebben az időszakban, hogy egy Facebookon egymás között létrehoznak egy csoportot, ahol különféle programokat találnak majd ki a digitális detoxoló kiskamaszoknak.
Szentgyörgyi Alberttől való gondolat 1930-as beszéde nyomán:
„Ma nálunk minden hat éves gyermekkel az történik, ami szokott történni minden apagyilkossal, hogy elítélik 12 év szabadságvesztésre és szigorított kényszermunkára.”
„Az iskolában a gyermeki lélek minden erénye, a pajkosság, a vidámság, az elevenség bűn. A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki. És mikor 12 év után ilyen előkészítéssel a serdülő ifjút hozzánk küldik az egyetemre, mi az után tanítjuk, tanítjuk és tanítjuk őket. És amikor az után további 5 év alatt végleg megfosztottuk őket a szabad cselekvés és gondolkodás minden képességétől, akkor hirtelenül kilökjük őket az életbe, és még a végén azon csodálkozunk, hogy ott nem tudnak a saját lábukon megállni, és hogy ez a szegény ország nem tud a maga nyomorúságából kivergődni.”
