Ima betegekért
Jóságos Istenem,a betegekért
könyörgünk hozzád.
Gyógyulást, vagy legalább enyhülést
kérünk számukra,fájdalmaik elviseléséhez.
Ök most ezt a legfontosabbnak látják,érzik.
Te, Uram,kérünk sugald szívünkbe ezeket a szavakat:
„A legfontosabb az,hogy a lelked ne legyen beteg!”
Uram, legyen meg a Te akaratod!
Ha Te akarod, meggyógyithatod őket.
Ha a Te szent akaratod az,hogy tovább
viseljék a keresztjüket,
akkor kérünk Téged, adj nekik erőt is hozzá.
Védelmezd a betegeket és enyhítsd fájdalmaikat.
Teljesedjen be rajtuk a Te szent akaratod.
Segítsd őket kegyelmeddel,hogy
türelmesen vigyék keresztjüket.
Kérlek Téged mi magunkért is,
akik értük imádkozunk.
Tisztísd meg szívünket,hogy imáink
méltók legyenek a meghallgatásra,
és a mi könyörgéseinkért áraszd
rájuk szent kegyelmedet.
IMA A BETEGEKÉRT…
@ Betegek Anyja, Boldogságos Szűz Mária,
Virrassz a földkerekség minden betegének ágya mellett:
Azoké mellett, akik haláltusájukat vívják,
Akiknek semmi reményük sincs a gyógyulásra,
Akik fájdalmukban sírnak és jajgatnak,
Akiket senki sem ápol, mert nincs pénzük,
Akik menni szeretnének, de nyugton kell feküdniük,
Akiknek pihenni kellene, de mégis dolgoznak,
Akik nyugtalanul hánykolódnak fekhelyükön,
Akik a hosszú éjszakákat nyitott szemmel töltik,
Akiket betegségükben még családi gondok is kínoznak,
Akiknek végleg le kell mondaniuk terveikről!
Akik nem hisznek a túlvilágban, és Istent átkozzák,
Mert nem tudják, hogy Krisztus őértük is szenvedett.
Betegek Anyja, Boldogságos Szűz Mária,
Virrassz a földkerekség minden betegének ágya mellett!
BETEGEK FOHÁSZA.
Mindenható Urunk, aki megerősíted az esendőket, felemeled az elesetteket,
és gyógyulást adsz az ember testi gyötrelmeire; könyörgünk Hozzád!
Istenünk, látogass meg irgalmaddal betegségünkben, bocsásd meg gyengeségünket,
és adj erőt a szenvedések elviselésére!
Mindenható Urunk, áldd meg azokat, akik segítenek a rászorulókon,
vigasztalják a betegeket, és szeretetedet sugározzák feléjük.
Lellisi Szent Kamill áldozópap, rendalapító
KULTÚRA – 2024. július 14., vasárnap | 6:00
Július 14-e Lellisi Szent Kamillnak, a kamilliánusok, hivatalos néven a Betegeket Szolgáló Szabályozott Papok Rendje alapítójának, az ápolók, a betegek, a haldoklók védőszentjének emléknapja.
Kamill 1550. május 25-én, pünkösd vasárnapján született az itáliai Bucchianicóban. Apja katonatiszt volt. Szülei már idősebbek voltak, amikor Kamill megszületett. Édesapja ritkán volt otthon, édesanyját pedig korán, tizenkét éves korában elvesztette. Apja iskolába küldte, de Kamillnak nem fűlött a foga a tanuláshoz. Inkább csavargott, kockázott és kártyázott. Ezért apja arra gondolt, hogy katonának adja, hátha ott fegyelmet tanul. Végül mindketten ahhoz a sereghez álltak be, amelyet a törökök ellen küldtek.
Ancona felé tartva, ahol hajóra kellett volna szállniuk, apja meghalt. Kamill is megbetegedett, lázas volt. A jobb bokáját felhorzsolta, és a seb begyulladt, elfertőződött. Mielőbb vissza akart kerülni a sereghez, amely Lepantónál ragyogó győzelmet aratott, de sérülése miatt ez nem volt lehetséges. Rómába ment, hogy a Szent Jakab-kórházban kezeltesse magát. Akkoriban a betegápolók képzetlenek voltak, és munkájukat nem szervezték meg; legtöbbjük maga is beteg volt, csak éppen nem ágyban fekvő. A kezelés idejére Kamill is beállt betegápolónak, de mivel összeférhetetlennek, fegyelmezetlennek bizonyult, és szenvedélye volt a szerencsejáték, hamarosan elbocsátották.
A velencei sereghez szegődött, és Cattaro előtt harcolt a törökök ellen. Utána a spanyolokhoz állt be, akik Afrikába indítottak hadat. Később egész zsoldját, sőt még a kabátját és az ingét is elkockázta. Azt remélte, újra a velenceiek szolgálatába állhat, de csalódott, és koldulásra kényszerült. Végül egy kapucinus kolostor építésében segített. Lassanként kezdte magát jól érezni ebben a környezetben, majd meg is tért. Annyira feltűnő volt változása, hogy a kapucinusok fölvették jelöltnek. Mégis el kellett küldeniük, mert a lábán kiújult a fekély.
Ismét Rómába, a Szent Jakab-kórházba ment. Több mint három évbe telt, míg sebe végre összeforrt, ám amikor visszatérhetett a kolostorba, ismét felnyílt, ezért nem engedték neki, hogy szerzetes legyen. Visszatért a Szent Jakab-kórházba, ahol örömmel fogadták, és majdnem megválasztották vezetővé.
Olyan embereket keresett, akik minden szenvedőben meglátták Krisztust, és készek voltak embertársaikat szolgálni. Talált is öt jelentkezőt – négy világit és egy papot –, akik hozzá hasonlóan gondolkodtak, és szívesen lettek volna tagjai egy közösségnek. Csakhogy a kórházban nem nézték jó szemmel a kezdeményezést. Gyóntatója, Néri Fülöp is gőgnek minősítette, hogy világi létére közösséget akar vezetni. Kamill ezért harminckét évesen beült az iskolapadba, és elkezdett latint és teológiát tanulni. Két év múlva pappá szentelték.
A Szent Jakab-kolostorban is mindent elkövettek, hogy akadályokat gördítsenek tervének megvalósítása elé. Kamill végül társaival együtt elment onnan, így a betegeket szolgálók társasága – ahogyan magukat nevezték –, szabaddá vált, és módjuk nyílt rá, hogy más kórházakban vagy magánházaknál szolgálják a betegeket és a haldoklókat. Hogy fel lehessen ismerni a társaság tagjait, Kamill vörös keresztet varratott a ruhájukra. (Amikor Henri Dunant háromszáz évvel később megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet, ezt a szimbólumot vette át.) Kamill nemcsak a közösségi életet szervezte meg, de a betegápolást is szabályozta.
1591-ben XIV. Gergely pápa jóváhagyását adta a közösségre, hivatalos nevén a Betegeket Szolgáló Szabályozott Papok Rendjére, Kamillt pedig megválasztották generálisnak. Csakhamar másutt is – Nápolyban, Genovában, Milánóban, aztán lassanként Itália minden nagyobb városában – szívesen látott közösség lettek. Sok fiatal, aki látta őket munka közben, a betegápolást választotta hivatásául.
A sok új alapítás miatt Kamillnak egyre többet kellett utaznia. Útjait többnyire gyalog vagy lóháton tette meg – ez nagy megerőltetést jelentett számára, mert lábán még mindig megvolt a seb, és nagy fájdalmakat okozott neki. Ráadásul egy súlyos csonttörés, vese- és gyomorbántalmak is kínozták.
1607-ben lemondott generálisi tisztségéről, az utazásokkal és a betegápolással azonban nem hagyott fel. 1614. július 14-én halt meg Rómában.
132 évvel később XIV. Benedek pápa szentté avatta. XIII. Leó pápa a betegek védőszentjévé, XI. Piusz az ápolók, VI. Pál pápa az olasz katonai egészségügyi ellátás védőszentjévé nyilvánította.
Istenünk, ki Szent Kamill áldozópapodat a betegek rendkívüli szeretetének kegyelmével ékesítetted, kérünk, érdemeiért áraszd szívünkbe szereteted lelkét, hogy testvéreinkben neked szolgáljunk, és halálunk óráján biztonsággal költözhessünk hozzád!
Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Fotó: Wikimédia Commons
Magyar Kurír
IMA A BETEGEKÉRT…
Betegek Anyja, Boldogságos Szűz Mária,
Virrassz a földkerekség minden betegének ágya mellett:
Azoké mellett, akik haláltusájukat vívják,
Akiknek semmi reményük sincs a gyógyulásra,
Akik fájdalmukban sírnak és jajgatnak,
Akiket senki sem ápol, mert nincs pénzük,
Akik menni szeretnének, de nyugton kell feküdniük,
Akiknek pihenni kellene, de mégis dolgoznak,
Akik nyugtalanul hánykolódnak fekhelyükön,
Akik a hosszú éjszakákat nyitott szemmel töltik,
Akiket betegségükben még családi gondok is kínoznak,
Akiknek végleg le kell mondaniuk terveikről!
Akik nem hisznek a túlvilágban, és Istent átkozzák,
Mert nem tudják, hogy Krisztus őértük is szenvedett.
Betegek Anyja, Boldogságos Szűz Mária,
Virrassz a földkerekség minden betegének ágya mellett!
Keresztútjárás Húsvéti böjti időben
Szent István Társulat
könyörgünk hozzád.
Gyógyulást, vagy legalább enyhülést
kérünk számukra,fájdalmaik elviseléséhez.
Ők most ezt a legfontosabbnak látják,érzik.
Te, Uram,kérünk sugalld szívünkbe ezeket a szavakat:
„A legfontosabb az,hogy a lelked ne legyen beteg!”
Uram, legyen meg a Te akaratod!
Ha Te akarod, meggyógyíthatod őket.
Ha a Te szent akaratod az,hogy tovább
viseljék a keresztjüket,
akkor kérünk Téged, adj nekik erőt is hozzá.
Védelmezd a betegeket és enyhítsd fájdalmaikat.
Teljesedjen be rajtuk a Te szent akaratod.
Segítsd őket kegyelmeddel, hogy
türelmesen vigyék keresztjüket.
Kérlek Téged mi magunkért is,
akik értük imádkozunk.
Tisztísd meg szívünket,hogy imáink
méltók legyenek a meghallgatásra,
és a mi könyörgéseinkért áraszd
rájuk szent kegyelmedet.
,,Mindenért, amit adtál,
hálát adok Neked, Istenem!
Mindenért, amit elvettél
hálát adok Neked, Istenem!
Mindenért, amit segítségeddel megtehettem,
hálát adok Neked, Istenem!
Mindenért, amit megakadályoztál,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden örömért, amivel boldoggá tettél,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden szenvedésért, amivel formáltál,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden békés óráért, amivel széppé tetted életemet,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden problémáért, amitől megszabadítottál,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden jó tulajdonságomért, amivel szolgálhattalak,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden gyengeségemért, amivel alázatra tanítottál,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden erényért, amit nekem ajándékoztál,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden bocsánatért, amiből irgalmadat megismerhettem,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden szép emberi kapcsolatomért, amivel gazdagítottál,
hálát adok Neked, Istenem!
Minden emberért, akit tőlem elszakítottál,
hálát adok Neked, Istenem!
A halálom időpontjáért és módjáért, amit nekem választottál,
hálát adok Neked, Istenem!
A helyért, amelyet nekem országodban készítettél,
hálát adok Neked, Istenem!
Kérlek, imádkozzunk Családunk Vezetőjéért: Véghné Ilikéért
IMA A BETEGEKÉRT..
Uram betegként
Hozzád imádkozom,
nem magamért,
minden testi és lelki
küzdelmüket vívott,
emberekért teszem,
már tudom,
milyen érzés fájdalommal élni,
Érted kűzdeni és nem feladni,
nagy szeretettel hallgass meg,
hűségesen segíts meg,
azokat is akiknek nincs erejük,
nincs bátorságuk Hozzád fordulni,
kérlek adj számukra enyhülést,
hogy tudják fájdalmas,
keresztjüket cipelni
és hozz nekik gyógyulást,
mert még szükség van itt rájuk,
családjuk szeretete adjon még erőt nekik a mindennapi küzdelemben.
~Jáczku Julianna ~
Az eutanáziáról rendeznek bioetikai konferenciát Nyíregyházán
HAZAI – 2023. november 9., csütörtök | 18:30
Mária, a Betegek Gyógyítója tiszteletére az élet védelmében második alkalommal rendeznek bioetikai konferenciát Nyíregyházán, a Szent Kamill Rehabilitációs Központban (4405 Nyíregyháza, Tallér utca 18–20.). November 18-án az eutanázia témakörében tartanak előadásokat.
A konferenciát Dévai Marcell, a Szent Kamill Rehabilitációs Központ intézményvezetője nyitja meg, majd közreműködnek a központ fiataljai.
György Alfréd MI, az Osztrák Kamilliánus Tartomány elöljárója, generális delegátus, a nyíregyházi kamilliánus kolostor házfőnöke köszöntőjét követően Rojkovich Bernadette reumatológus osztályvezető főorvos, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke beszél a fogyatékos emberek védelméről, majd Palma Sgreccia, a Torinói Egyetem bioetikai mesterképzője pluralizmus és etikai tanácsadás tanszékének helyettes vezetője tart előadást az élet végével kapcsolatos álláspontokról.
Az utolsó előadó Soltész János egyetemi tanár, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola erkölcsteológiai tanszékének vezetője lesz, aki az eutanázia, a fájdalomcsillapítás és a szervátültetés kapcsolatáról és néhány gyakorlati szempontjáról értekezik.
A program a békéért való imádsággal zárul.
A részletes program ITT található.
A konferencia célja, ahogy a szervezők írják, az élet védelme, és nem az ítélkezés.
A konferenciára november 13-ig lehet jelentkezni a rehabkozpont@gmail.com e-mail-címen vagy a+36 70/770-3095-ös telefonszámon.
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
A megmentő
Öleld át a beteg embert, vigasztald, ha sírna,
tegyél meg mindent, hogy enyhüljön a kínja,
hiszen, Te, vagy az-az erős, Te, vagy az a bátor,
aki kiragadhatja őt, a halál fojtásából.
Ne fukarkodj a szavakkal, mondd az igazat,
akármilyen elrettentő, bármily fájdalmas,
mert csak úgy bízhat benned az, kinek élete,
mint könnyű pihetoll van a kezedbe.
Mindig arra gondolj, hogy egyszer eljön az a nap,
mikor téged ápolnak, mikor te leszel majd az,
akinek ágyánál mormolják azokat az imaszavakat,
melyek szívedre, lelkedre gyógyulást hoznak.
Emberként bánj mindazokkal, akik betegek,
akik tőled várnak segítséget, könyörületet,
mert, Ők, benned látják azt a harcost, azt a megmentőt,
ki helyettük áll kegyelemért a Jóisten előtt.
Kun Magdolna
Lellisi Szent Kamill áldozópap, rendalapító
KULTÚRA – 2023. július 14., péntek | 9:00
Július 14-e Lellisi Szent Kamillnak, a kamilliánusok, hivatalos néven a Betegeket Szolgáló Szabályozott Papok Rendje alapítójának, az ápolók, a betegek, a haldoklók védőszentjének emléknapja.
Kamill 1550. május 25-én, pünkösd vasárnapján született az itáliai Bucchianicóban. Apja katonatiszt volt. Szülei már idősebbek voltak, amikor Kamill megszületett. Édesapja ritkán volt otthon, édesanyját pedig korán, tizenkét éves korában elvesztette. Apja iskolába küldte, de Kamillnak nem fűlött a foga a tanuláshoz. Inkább csavargott, kockázott és kártyázott. Ezért apja arra gondolt, hogy katonának adja, hátha ott fegyelmet tanul. Végül mindketten ahhoz a sereghez álltak be, amelyet a törökök ellen küldtek.
Ancona felé tartva, ahol hajóra kellett volna szállniuk, apja meghalt. Kamill is megbetegedett, lázas volt. A jobb bokáját felhorzsolta, és a seb begyulladt, elfertőződött. Mielőbb vissza akart kerülni a sereghez, amely Lepantónál ragyogó győzelmet aratott, de sérülése miatt ez nem volt lehetséges. Rómába ment, hogy a Szent Jakab-kórházban kezeltesse magát. Akkoriban a betegápolók képzetlenek voltak, és munkájukat nem szervezték meg; legtöbbjük maga is beteg volt, csak éppen nem ágyban fekvő. A kezelés idejére Kamill is beállt betegápolónak, de mivel összeférhetetlennek, fegyelmezetlennek bizonyult, és szenvedélye volt a szerencsejáték, hamarosan elbocsátották.
A velencei sereghez szegődött, és Cattaro előtt harcolt a törökök ellen. Utána a spanyolokhoz állt be, akik Afrikába indítottak hadat. Később egész zsoldját, sőt még a kabátját és az ingét is elkockázta. Azt remélte, újra a velenceiek szolgálatába állhat, de csalódott, és koldulásra kényszerült. Végül egy kapucinus kolostor építésében segített. Lassanként kezdte magát jól érezni ebben a környezetben, majd meg is tért. Annyira feltűnő volt változása, hogy a kapucinusok fölvették jelöltnek. Mégis el kellett küldeniük, mert a lábán kiújult a fekély.
Ismét Rómába, a Szent Jakab-kórházba ment. Több mint három évbe telt, míg sebe végre összeforrt, ám amikor visszatérhetett a kolostorba, ismét felnyílt, ezért nem engedték neki, hogy szerzetes legyen. Visszatért a Szent Jakab-kórházba, ahol örömmel fogadták, és majdnem megválasztották vezetővé.
Olyan embereket keresett, akik minden szenvedőben meglátták Krisztust, és készek voltak embertársaikat szolgálni. Talált is öt jelentkezőt – négy világit és egy papot –, akik hozzá hasonlóan gondolkodtak, és szívesen lettek volna tagjai egy közösségnek. Csakhogy a kórházban nem nézték jó szemmel a kezdeményezést. Gyóntatója, Néri Fülöp is gőgnek minősítette, hogy világi létére közösséget akar vezetni. Kamill ezért harminckét évesen beült az iskolapadba, és elkezdett latint és teológiát tanulni. Két év múlva pappá szentelték.
A Szent Jakab-kolostorban is mindent elkövettek, hogy akadályokat gördítsenek tervének megvalósítása elé. Kamill végül társaival együtt elment onnan, így a betegeket szolgálók társasága – ahogyan magukat nevezték –, szabaddá vált, és módjuk nyílt rá, hogy más kórházakban vagy magánházaknál szolgálják a betegeket és a haldoklókat. Hogy fel lehessen ismerni a társaság tagjait, Kamill vörös keresztet varratott a ruhájukra. (Amikor Henri Dunant háromszáz évvel később megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet, ezt a szimbólumot vette át.) Kamill nemcsak a közösségi életet szervezte meg, de a betegápolást is szabályozta.
1591-ben XIV. Gergely pápa jóváhagyását adta a közösségre, hivatalos nevén a Betegeket Szolgáló Szabályozott Papok Rendjére, Kamillt pedig megválasztották generálisnak. Csakhamar másutt is – Nápolyban, Genovában, Milánóban, aztán lassanként Itália minden nagyobb városában – szívesen látott közösség lettek. Sok fiatal, aki látta őket munka közben, a betegápolást választotta hivatásául.
A sok új alapítás miatt Kamillnak egyre többet kellett utaznia. Útjait többnyire gyalog vagy lóháton tette meg – ez nagy megerőltetést jelentett számára, mert lábán még mindig megvolt a seb, és nagy fájdalmakat okozott neki. Ráadásul egy súlyos csonttörés, vese- és gyomorbántalmak is kínozták.
1607-ben lemondott generálisi tisztségéről, az utazásokkal és a betegápolással azonban nem hagyott fel. 1614. július 14-én halt meg Rómában.
132 évvel később XIV. Benedek pápa szentté avatta. XIII. Leó pápa a betegek védőszentjévé, XI. Piusz az ápolók, VI. Pál pápa az olasz katonai egészségügyi ellátás védőszentjévé nyilvánította.
Istenünk, ki Szent Kamill áldozópapodat a betegek rendkívüli szeretetének kegyelmével ékesítetted, kérünk, érdemeiért áraszd szívünkbe szereteted lelkét, hogy testvéreinkben neked szolgáljunk, és halálunk óráján biztonsággal költözhessünk hozzád!
Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Fotó: Wikimédia Commons
Magyar Kurír
**IMA BETEGEKÉRT**
Csendes kis kápolnában térdre ereszkedek,
Mély sóhajom gyöngyei arcomon peregnek.
Szeretett Istenem, hozzád küldöm fohászom,
Könnyem cseppjeit a betegekért hullajtom.
Látod, mennyi ember kiált új reményekért?
A porba hullt, de mégis értékes életért?
Csodás álmokból szőtt, varázslatos célokért?
Egy jó szóért, segítő kézért, szeretetért?
Adj hitet és elég erőt, kérlek Istenem!
Nem lehet, hogy bárki méltatlanul elvesszen!
Nehéz az út, mit nemes küldetésként kaptunk,
Hibáztunk sokszor, de kínnal el nem bukhatunk!
Oldozd fel a betegség fájó kötelékét,
Add vissza az elesettek szép reménységét!
Tegyél áldott csodákat dicső kegyelmeddel,
Cseréld fel a sorvadást viruló élettel!
A virágok özöne kertekben pompázzon,
S ne a könnyáztatta temetőben nyíljon!
Add, hogy a kéz szeretve fogjon másik kezet,
Felemelve egymást, tegyenek lépéseket!
Engedd a szív arcát egy másikban látni meg,
Ne legyen egy szem sem, mi a sötétben mereng!
Gyújts a homályban apró, szelíd mécseseket,
Mely utat bevilágítva hozzád elvezet!
Éreztesd, hogy minden lélek fény és szeretet,
Ki gyermekedként boldog életre született!
Áld meg, kit gyötör a kór, ereje elveszett,
Ápold irgalommal, már eleget szenvedett!
Hálát adok Szent Atyám, hogy ajtót nyitottál,
Magadhoz engedtél és békességet adtál.
Könyörgő szavaimmal hozzád fordulhattam,
Az esendő emberekért imát mondhattam.
Ima betegekért
Mindenható Urunk, a betegekért
könyörgünk hozzád.
Gyógyulást, vagy legalább enyhülést
kérünk számukra, fájdalmaik elviseléséhez.
Ök most ezt a legfontosabbnak látják, érzik.
Te, Uram, kérünk sugald szívünkbe ezeket a szavakat:
„A legfontosabb az, hogy a lelked ne legyen beteg!”
Uram, legyen meg a Te akaratod !
Ha Te akarod, meggyógyithatod őket.
Ha a Te szent akaratod az, hogy tovább
viseljék a keresztjüket,
akkor kérünk Téged, adj nekik erőt is hozzá.
Védelmezd a betegeket és enyhítsd fájdalmaikat.
Teljesedjen be rajtuk a Te szent akaratod.
Segítsd őket kegyelmeddel, hogy
türelmesen vigyék keresztjüket.
Kérlek Téged mi magunkért is,
akik értük imádkozunk.
Tisztísd meg szívünket, hogy imáink
méltók legyenek a meghallgatásra,
és a mi könyörgéseinkért áraszd
rájuk szent kegyelmedet.
2023.03.10.
Betegek keresztútja Mátészalkán
Heidelsperger István esperes plébános, püspöki helynök atya vezetésével járt keresztutat a mátészalkai Kamilliánus Családcsoport március 10-én, pénteken. Keresztútjukat a betegekért, családjaikért, az őket gyógyítókért, ápolókért, segítőkért ajánlották fel.
Lábaidhoz térdelek, oh Keresztre feszített Jézus,
imádlak Téged és hálát adok Neked az életemért.
Te letörlöd a könnyeimet, támaszom vagy nehéz pillanataimban,
meghallgatod a panaszomat és elfogadod a tiéddel együtt, az én fájdalmamat is. Ismered a fáradt szívemet, mely boldogan szeret téged és elfogadtatod velem az élet nehézségeit.
Sokszor nem gondolok a te fájdalmadra és csak a magam fájdalmát tárom Eléd.
Te mégis rám teszed a kezed és megvigasztalsz engem,
sebeimet meggyógyítod a szereteteddel.
Karjaidba veszel és így megérezteted velem izzó szeretetedet.
Most is kopogtatok a szíveden és kegyelmet kérek Tőled:
Hallgass meg engem, oh Uram, ha kérésem egyezik az akaratoddal!
Keresztre feszített Jézus, melletted ott van a te Anyád,
fogadjátok be az összes szenvedőt és legyetek számukra vigasztalás és reménység!
Ámen!
(Szent II.János Pál pápa)
Betegek keresztútja
Farkas Istvánné beteglátogató
Lellisi Szent Kamill áldozópap, rendalapító
KULTÚRA – 2022. július 14., csütörtök | 9:00
Július 14-e Lellisi Szent Kamillnak, a kamilliánusok, hivatalos néven a Betegeket Szolgáló Szabályozott Papok Rendje alapítójának, az ápolók, a betegek, a haldoklók védőszentjének emléknapja.
Kamill 1550. május 25-én, pünkösd vasárnapján született az itáliai Bucchianicóban. Apja katonatiszt volt. Szülei már idősebbek voltak, amikor Kamill megszületett. Édesapja ritkán volt otthon, édesanyját pedig korán, tizenkét éves korában elvesztette. Apja iskolába küldte, de Kamillnak nem fűlött a foga a tanuláshoz. Inkább csavargott, kockázott és kártyázott. Ezért apja arra gondolt, hogy katonának adja, hátha ott fegyelmet tanul. Végül mindketten ahhoz a sereghez álltak be, amelyet a törökök ellen küldtek.
Ancona felé tartva, ahol hajóra kellett volna szállniuk, apja meghalt. Kamill is megbetegedett, lázas volt. A jobb bokáját felhorzsolta, és a seb begyulladt, elfertőződött. Mielőbb vissza akart kerülni a sereghez, amely Lepantónál ragyogó győzelmet aratott, de sérülése miatt ez nem volt lehetséges. Rómába ment, hogy a Szent Jakab-kórházban kezeltesse magát. Akkoriban a betegápolók képzetlenek voltak, és munkájukat nem szervezték meg; legtöbbjük maga is beteg volt, csak éppen nem ágyban fekvő. A kezelés idejére Kamill is beállt betegápolónak, de mivel összeférhetetlennek, fegyelmezetlennek bizonyult, és szenvedélye volt a szerencsejáték, hamarosan elbocsátották.
A velencei sereghez szegődött, és Cattaro előtt harcolt a törökök ellen. Utána a spanyolokhoz állt be, akik Afrikába indítottak hadat. Később egész zsoldját, sőt még a kabátját és az ingét is elkockázta. Azt remélte, újra a velenceiek szolgálatába állhat, de csalódott, és koldulásra kényszerült. Végül egy kapucinus kolostor építésében segített. Lassanként kezdte magát jól érezni ebben a környezetben, majd meg is tért. Annyira feltűnő volt változása, hogy a kapucinusok fölvették jelöltnek. Mégis el kellett küldeniük, mert a lábán kiújult a fekély.
Ismét Rómába, a Szent Jakab-kórházba ment. Több mint három évbe telt, míg sebe végre összeforrt, ám amikor visszatérhetett a kolostorba, ismét felnyílt, ezért nem engedték neki, hogy szerzetes legyen. Visszatért a Szent Jakab-kórházba, ahol örömmel fogadták, és majdnem megválasztották vezetővé.
Olyan embereket keresett, akik minden szenvedőben meglátták Krisztust, és készek voltak embertársaikat szolgálni. Talált is öt jelentkezőt – négy világit és egy papot –, akik hozzá hasonlóan gondolkodtak, és szívesen lettek volna tagjai egy közösségnek. Csakhogy a kórházban nem nézték jó szemmel a kezdeményezést. Gyóntatója, Néri Fülöp is gőgnek minősítette, hogy világi létére közösséget akar vezetni. Kamill ezért harminckét évesen beült az iskolapadba, és elkezdett latint és teológiát tanulni. Két év múlva pappá szentelték.
A Szent Jakab-kolostorban is mindent elkövettek, hogy akadályokat gördítsenek tervének megvalósítása elé. Kamill végül társaival együtt elment onnan, így a betegeket szolgálók társasága – ahogyan magukat nevezték –, szabaddá vált, és módjuk nyílt rá, hogy más kórházakban vagy magánházaknál szolgálják a betegeket és a haldoklókat. Hogy fel lehessen ismerni a társaság tagjait, Kamill vörös keresztet varratott a ruhájukra. (Amikor Henri Dunant háromszáz évvel később megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet, ezt a szimbólumot vette át.) Kamill nemcsak a közösségi életet szervezte meg, de a betegápolást is szabályozta.
1591-ben XIV. Gergely pápa jóváhagyását adta a közösségre, hivatalos nevén a Betegeket Szolgáló Szabályozott Papok Rendjére, Kamillt pedig megválasztották generálisnak. Csakhamar másutt is – Nápolyban, Genovában, Milánóban, aztán lassanként Itália minden nagyobb városában – szívesen látott közösség lettek. Sok fiatal, aki látta őket munka közben, a betegápolást választotta hivatásául.
A sok új alapítás miatt Kamillnak egyre többet kellett utaznia. Útjait többnyire gyalog vagy lóháton tette meg – ez nagy megerőltetést jelentett számára, mert lábán még mindig megvolt a seb, és nagy fájdalmakat okozott neki. Ráadásul egy súlyos csonttörés, vese- és gyomorbántalmak is kínozták.
1607-ben lemondott generálisi tisztségéről, az utazásokkal és a betegápolással azonban nem hagyott fel. 1614. július 14-én halt meg Rómában.
132 évvel később XIV. Benedek pápa szentté avatta. XIII. Leó pápa a betegek védőszentjévé, XI. Piusz az ápolók, VI. Pál pápa az olasz katonai egészségügyi ellátás védőszentjévé nyilvánította.
Istenünk, ki Szent Kamill áldozópapodat a betegek rendkívüli szeretetének kegyelmével ékesítetted, kérünk, érdemeiért áraszd szívünkbe szereteted lelkét, hogy testvéreinkben neked szolgáljunk, és halálunk óráján biztonsággal költözhessünk hozzád!
Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Fotó: Wikimédia Commons
Magyar Kurír
Jóságos Istenem, a betegekért könyörgünk hozzád.
Gyógyulást, vagy legalább enyhülést kérünk számukra,fájdalmaik elviseléséhez.
Ők most ezt a legfontosabbnak látják,érzik.Te,
Uram,kérünk sugalld szívünkbe ezeket a szavakat:
„A legfontosabb az, hogy a lelked ne legyen beteg!
„Uram, legyen meg a Te akaratod!
Ha Te akarod, meggyógyíthatod őket.
Ha a Te szent akaratod az, hogy tovább viseljék a keresztjüket,
akkor kérünk Téged, adj nekik erőt is hozzá.
Védelmezd a betegeket és enyhítsd fájdalmaikat.
Teljesedjen be rajtuk a Te szent akaratod.
Segítsd őket kegyelmeddel, hogy türelmesen vigyék keresztjüket.
Kérlek Téged mi magunkért is, akik értük imádkozunk.
Tisztísd meg szívünket,hogy imáink méltók legyenek a meghallgatásra,
és a mi könyörgéseinkért áraszd rájuk szent kegyelmedet.
Amikor felkérték, hogy árulja el szépsége titkait, akkor Audrey Hepburn színésznő leírta ezeket a sorokat, amelyeket a temetésén olvastak fel:
„- Hogy vonzó ajkaid legyenek, mondj kedves szavakat.
- Hogy szép szemed legyen, nézd meg, mi van az emberekben.
- Hogy karcsú maradj, oszd meg az ételeidet azokkal, akik éhesek.
- Hogy szép hajad legyen, hadd érintse meg egy gyermek minden nap.
- A jó karbantartásért sétálj úgy, hogy tudod, sosem vagy egyedül, azokért, akik szeretnek és szerettek, sétálnak veled.
- Az embereket, mint a tárgyakat, rendbe kell hozni, szeretni, újraéleszteni, visszaszerezni és megmenteni: soha ne utasíts el senkit.
- Gondolj bele: Ha valaha szükséged van egy segítő kézre, a karod végén lesz egy.
- Ahogy öregszel, rájössz, hogy két kezed van, az egyik, hogy magadon segíts, a másik pedig másokon, akik rászorulnak.
- Egy nő szépsége nem a ruhákban, amit visel, az arcában vagy a hajában rejlik. Egy nő szépsége látszik a szemében, mert az a szívéhez vezető nyitott ajtó, szeretetének forrása.
- Egy nő szépsége nem a sminkjében rejlik, hanem a lelke valódi szépségében. A gyengédség, amit ad, a szeretet, a szenvedély, amit kifejez.
- A nő szépsége a korral fejlődik.”❤️
Szedheted te a világ legdrágább táplálék kiegészítőit, lefuthatod akár a maratont is, ehetsz napi ötször és csak szigorúan egészséges, személyre szabott étrend alapján, számolhatod a kalóriákat és hallgathatod nap hosszat az egészség guruk tanácsait, ha a lelked beteg, beteg leszel. Ha
az emberi kapcsolataid mérgezőek, beteg leszel. Ha a lelkiismereted nem tiszta, beteg leszel. Ha nem olyan életet élsz amit a bensőd vezérel, beteg leszel. Ha a harag, a gyűlölködés, a rosszindulat visz utadon, beteg leszel.
Vigyázz a testedre! De mindennél jobban vigyázz a lelkedre, nehogy egy nap arra ébredj, hogy te még élsz, de a lelked már halott.
(Lőrinczi Emese)
2021. november 03., szerda 10:52
Te légy az én fényem! – Kamilliánus lelkigyakorlatot tartottak Nyíregyházán
„Elmentem, megmosdottam és látok” (Jn 9,10).
A Magyar Kamilliánus Családok Társasága Egyesületének, a kamilliánusok harmadrendjének tagjai hosszú idő után ismét találkoztak 2021. október 16-án, a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban, ahol az egy napos lelkigyakorlatot szentmisével indították. A szentmisét Kovács Levente kamilliánus szerzetes atya mutatta be, majd ezt követően a lelkigyakorlat Szenes István atya, a Vianney Testvérek a Tisztuló Lelkekért Közösségének priorja, a pócspetri egyházközség plébánosa vezetésével folytatódott a plébánián.
A kamilliánusok rendjének megalapítója Lellisi Szent Kamill (Bucchianico, 1550. május 25. – Róma, 1614. július 14.) itáliai pap, katolikus szent. Nyomdokaiba lépve a kamilliánus családokban tevékenykedő laikusoknak elsőrendű feladata a betegek, idősek és a rászorulók megsegítése. Semmiféle anyagi támogatást nem kapnak ehhez a tagok. Ökumenikus formában működnek, s mint ahogyan a világon másutt, úgy Magyarországon is minden családnak sajátos feladatai vannak. A legfontosabb küldetésük a betegek fölkeresése a kórházakban. A covid járványt megelőzően sok olyan idős kamilliánus testvér vállalta a szolgálatot, akik maguk is betegek vagy nehezen mozognak. Ők, akárcsak jelenleg fiatalabb társaik is, imával segítik a többiek munkáját, és imádkoznak a betegekért, hisz kórházainkban a részleges/teljes látogatási tilalom miatt az önkéntesek tevékenykedése sajnálatosan szinte ellehetetlenült.
A Debrecen – Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának munkatársaiként mi is részt vettünk a lelkigyakorlaton, melynek végén lehetőséget kaptunk munkánk bemutatására. Hivatásos beteglátogatóként munkatársaink most is jelen vannak a betegágyak mellett, közvetítve a jézusi üzenetet a betegek felé.
A lelkigyakorlatot Szenes István atya egy hasonlattal indította:
Jerikó rózsáját kaptuk kézhez, kiszáradt, összezárt formában, szikkadtan, kitikkadva – ehhez hasonlította a lelkünket az előadó, amikor a postcovid fáradtságról, letargiáról beszélt, amely szinte mindannyiunk lelkére ráült.
Akarunk-e valamit kezdeni most az életünkkel? Engedjük-e, hogy történjen velünk valami, akár a mai napon is? Ki az, aki vállalja a kockázatot, és meghallja a hívó szót?
Minden lelkinap Isten személyes meghívása, hogy találkozzunk Vele. A mai napon Ő akar nyitogatni minket, ahogy a Jerikó rózsáját is életre lehet kelteni és ki lehet nyitni néhány csepp vízzel. Ezt az időt szenteljük most Istennek, akarjuk odaadni, hogy gyógyítani tudja lelki szárazságunkat – hangzott az elhívás a mai napra.
Szenes atya a Bibliából, a vakon született emberről szóló példabeszédet olvasta fel nagy átéléssel, ugyanis hisz benne, hogy így az üzenet sokkal hatékonyabban jut el a hallgatósághoz.
A vakon született meggyógyítása.
„Egyszer útközben (Jézus) látott egy vakon született embert. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?” „Sem ez nem vétkezett – felelte Jézus –, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk. Addig kell végbevinnem annak tetteit, aki küldött, amíg nappal van. Eljön az éjszaka, s akkor senki sem munkálkodhat. Amíg e világban vagyok, világossága vagyok a világnak.” Míg ezeket mondta, a földre köpött, nyálával sarat csinált, s a sarat a vak szemére kente, 7majd meghagyta neki: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában.” Ez annyit jelent, mint: „küldött”. Az elment, megmosdott, s amikor visszatért, már látott. A szomszédok és akik azelőtt koldulni látták, megkérdezték: „Nem ez az, aki itt ült és koldult?” Némelyek azt állították: „Igen, ez az”, mások ellenben tagadták: „Nem az, csak hasonlít hozzá.” De ő kijelentette: „Én vagyok az.” Erre megkérdezték tőle: „Hogyan nyílt meg a szemed?” Elmondta nekik: „Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, a szememre kente s meghagyta: Menj, mosakodj meg a Siloe tavában. Elmentem, megmosdottam és látok.” Erre megkérdezték tőle: „Hol van?” „Nem tudom” – felelte. Az imént még vak embert elvitték a farizeusokhoz, mert az a nap, amikor Jézus sarat csinált és megnyitotta a szemét, szombati nap volt. A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan nyílt meg a szeme. Elmondta nekik: „Sarat tett a szememre, megmosdottam és látok.” A farizeusok közül némelyek így vélekedtek: „Ez az ember nem Istentől való, hisz nem tartja meg a szombatot.” Mások ellene vetették: „Hogyan tehet bűnös ember ilyen csodát?” Így szakadás támadt közöttük. Azért hát tovább faggatták a vakot: „Mit tartasz arról, aki visszaadta a szemed világát?” „Azt, hogy próféta” – felelte. De a zsidók sehogy se akarták elhinni, hogy vak volt, és hogy visszanyerte a szeme világát, azért odahívták az imént még vak embernek a szüleit és őket faggatták: „A ti fiatok? Azt mondjátok róla, hogy vakon született! Hogy lehet akkor, hogy most lát?” Szülei ezt válaszolták: „Azt tudjuk, hogy a mi fiunk, és hogy vakon született. De hogy most miképpen lát, azt nem tudjuk. S azt sem tudjuk, ki adta vissza a szeme világát. Kérdezzétek meg tőle magától, hisz megvan hozzá a kora, mondja el maga.” A szülők azért beszéltek így, mert féltek a zsidóktól. A zsidók ugyanis elhatározták, hogy azt, aki Messiásnak vallja, kizárják a zsinagógából. Ezért mondták a szülei: „Megvan hozzá a kora, kérdezzétek meg tőle magától.” Erre másodszor is hívatták a vakon született embert és figyelmeztették: „Dicsőítsd meg az Istent! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.” „Azt, hogy bűnös-e – felelte –, nem tudom. Csak azt tudom, hogy vak voltam, és most látok.” Erre újra faggatni kezdték: „Mit csinált veled? Hogy adta vissza a szemed világát?” „Már elmondtam nektek – felelte –, de nem hallgattátok meg. Miért akarjátok újra hallani? Talán ti is tanítványai akartok lenni?” Erre becsmérelték, s azt mondták neki: „Légy a tanítványa te! Mi Mózes tanítványai vagyunk. Azt tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten, de hogy ez honnét való, azt nem tudjuk.” „Épp az a különös – felelte az ember –, hogy nem tudjátok, honnét való, mégis visszaadta a szemem világát. Tudjuk, hogy Isten nem hallgatja meg a bűnösöket, azt azonban, aki istenfélő és teljesíti akaratát, meghallgatja. Amióta fennáll a világ, sohasem lehetett hallani, hogy valaki visszaadta volna egy vakon születettnek a szeme világát. Ha nem Istentől való volna, nem tehetett volna semmit.” Erre rászóltak: „Te akarsz minket tanítani, aki mindenestül bűnben születtél?” Ezzel kidobták. Jézus meghallotta, hogy kidobták, s amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel az Emberfiában?” „Ki az, Uram – kérdezte az ember –, hogy higgyek benne?” „De hisz látod – felelte –, ő beszél veled.” Erre felkiáltott: „Hiszek, Uram!” – s leborult előtte. Jézus pedig azt mondta: „Azért jöttem a világba, hogy ítéletet tartsak, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak, azok vakok legyenek.” Amikor a körülötte álló farizeusok közül ezt néhányan meghallották, megkérdezték: „Csak nem vagyunk mi is vakok?” „Ha vakok volnátok – felelte Jézus –, nem volna bűnötök. De azt állítjátok: Látunk. Ezért megmarad bűnötök.” (Jn 9,1-41).
Isten üzenetet akar a szívünkre helyezni – küldetéssel jöttünk ma ide, ha nem így lenne, nem lennénk itt. A vakon született ember kapsán a körülötte állók azt kérdezték Jézustól: Mester, ki követett el bűnt? De nem ez az igazi kérdés.
A célunk az kell legyen, hogy Isten dicsőségének megnyilvánulását lássuk minden nyomorúságunkban. Ne bújjunk jámbor szövegek mögé, hanem konkrétan keressük, hogy abban az adott helyzetben hol van Isten dicsősége? Nagy kérdés, hogy hogyan értelmezzük a keresztet, a szenvedést.
Sokszor elhangzik, hogy könnyű volt Jézusnak, hiszen Ő bűn nélkül való volt. De nézzük, a két lator példája milyen választ ad számunkra a szenvedésre? Az egyik azt várja: szüntesse meg a szenvedést, a sajátját és az övét is, a másik azt mondja: ne ítélj, hogy ne ítéltessél.
Kezdj el botorkálni a sötétben, mint a vak, és az életszenvedésed Isten-találkozásra vezet! A jobb lator lehet, soha nem találkozott volna Jézussal, ha nem feszítik keresztre. És ebben a találkozásban ki tudta mondani Jézusnak: köszönöm, hogy velem vagy!
Jézus a szenvedésben nem simogatni akar engem, hanem velem van! Közel enged a szenvedéshez, hogy megértsem, nem mellettem áll, hanem velem van. Az Isten az, aki velem szenved. Ezt az üzenetet kell átadni a betegeinknek.
Nem az ember gyógyít, és nem a gyógyszer, hanem az Isten tesz EGÉSZségessé.
A vak ember egy egészen új világlátást kapott. Nem tudjuk, mi történt, de az bizonyos, hogy Isten nélkül nem mehetett volna végbe. Nem csak meggyógyult, hanem egészségessé vált. Isten tette benne teljessé a jót, amit elkezdett benne. Legyen ez így velünk is – zárta gondolatait Szenes István atya.
Az elmélkedést ebédszünet követte, ahol lehetőségünk volt a találkozásokra, kötetlen beszélgetésekre.
A délutánt „Kereslek Uram!” mottóval Tomka Magdolna szerzetesnővér, a Segítő Nővérek Kongregációjának tagja vezette.
Bevezető gondolataiban Kalkuttai Szent Teréz gondolatait hívta segítségül: „Én egy kis ceruza vagyok ISTEN kezében, AKI a világnak szerelmes levelet ír. Ez minden. Ő gondolkodik. Ő ír. A ceruza nem képes arra, hogy ezt megtegye. A ceruza csak arra való, hogy használják.”
Majd mindenki választhatott magának egy fényforrást: mécsest, gyertyát, viharlámpát, úszógyertyát, és ezt követte egy elmélkedés, majd kiscsoportos beszélgetésben oszthattuk meg gondolatainkat a választásunkról, illetve a hallottakról.
Törekedjünk arra, hogy gyógyító fényt árasszunk a rászorulókra – de ehhez mi magunknak is keresnünk kell a fénynk a Forrását. Életünkben három fényforrás van, ami egyetlen Fényt sugároz: az OLTÁRISZENTSÉG, az ISTEN IGÉJE, és a JELENLÉT a nálamnál nyomorultabbak mellett.
A záró gondolatként Magdolna nővér Árpádházi Szent Erzsébet és férje, Lajos király történetét mondta el a jelenlévőknek: Egy legenda szerint Erzsébet egyszer férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Hazatérő férje a szobába rontva a megfeszített Krisztust találta az ágyban, és ekkor értette meg felesége „esztelen” szeretetét.
A szeretetet új látást ad mindannyiunknak!
A nap végére megtörtént a „csoda”: a sivatagi rózsa kizöldült, a kiszáradt kóró életre kelt. Befejezésként lélekben megújulva, „kizöldülve” kértük a taizéi ének dallamával: „Te vagy a fény a szívemben Jézus, add, hogy ne szólhasson bennem a sötét!”
Köszönjük a szervezőknek, a segítőknek a tartalmas együttlétet!
Berényiné dr. Felszeghy Márta koordinátor
DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmgye
Ima betegekért
Jóságos Istenem,a betegekértkönyörgünk hozzád.Gyógyulást, vagy legalább enyhüléstkérünk számukra,fájdalmaik elviseléséhez.Ök most ezt a legfontosabbnak látják,érzik.Te, Uram,kérünk sugald szívünkbe ezeket a szavakat:”A legfontosabb az,hogy a lelked ne legyen beteg!”Uram, legyen meg a Te akaratod!Ha Te akarod, meggyógyithatod őket.Ha a Te szent akaratod az,hogy továbbviseljék a keresztjüket,akkor kérünk Téged, adj nekik erőt is hozzá.Védelmezd a betegeket és enyhítsd fájdalmaikat.Teljesedjen be rajtuk a Te szent akaratod.Segítsd őket kegyelmeddel,hogytürelmesen vigyék keresztjüket.Kérlek Téged mi magunkért is,akik értük imádkozunk.Tisztísd meg szívünket,hogy imáinkméltók legyenek a meghallgatásra,és a mi könyörgéseinkért áraszdrájuk szent kegyelmedet.
2021. június 07., hétfő 10:11
És rajtad ki segít? – Országos szakmai napot tartott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi szolgálata Debrecenben
„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítelek titeket.” (Mt 11,28)
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata első alkalommal rendezett szakmai napot a kórházlelkészi szolgálatok munkatársai és önkéntesei számára június 5-én, Debrecenben, a Megtestesülés Plébánián. A felhívásra az ország több pontjáról érkeztek nagy létszámban a segítő szakmában szolgáló atyák, lelkigondozók, beteglátogatók, önkéntesek, és részt vettek olyan betegek is, akiknek alkalmuk volt a kórházi tartózkodásuk során találkozni a kórházlelkészség valamelyik munkatársával.
A kórházlelkészséget három éve alapította Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök. Két éve világi beteglátogatók dolgoznak az egyházmegye kórházaiban. Ez idő alatt számos szakmai képzésben vettek részt; második éve fejlesztik az érzelmi intelligenciát, és idősügyi referensként a megszerzett ismereteiket a betegágy mellett tudják hasznosítani.
A szép számban megjelent érdeklődőket Berényiné dr. Felszeghy Márta, a A DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat koordinátora köszöntötte.
A szakmai napot Palánki Ferenc megyéspüspök nyitotta meg. Gondolataiban azon önkéntes beteglátogató munkatársaknak mondott köszönetet, akik önként szeretnének jót tenni, és ezért részt vettek az öt alkalomból álló – a DNYEM Kórházlelkészi Szolgálata, és a Debreceni Megtestesülés Plébánia Kamilliánus Család Csoportja által szervezett – online önkéntes beteglátogató képzésben. A püspök atya nagy tisztelettel, és örömmel tekint azokra az emberekre, akik önzetlenül teszik a jót, így képviselik Isten szeretetét, jelen vannak a betegek mellett, és rajtuk keresztül megtapasztaljuk, hogy az Isten vigasztal, szól és érezteti a szeretetét.
A képzésen részt vevők számára kiállított tanúsítványokat Palánki Ferenc megyéspüspök és dr. Berényiné Felszeghy Márta adták át.
Ezt követően hálaadó szentmisén vettünk részt, ahol Tóth László atya arról elmélkedett, érdemes-e jónak lenni, segíteni, köszönet nélkül tenni és tenni? Kinek, és minek teszed? – folytatja elmélkedését Laci atya. A kételyekre a válasz Isten szavában van. Mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz. Isten szereti a kicsit és a szerényt, a csendeset és az elrejtettet, soha nem csak a kézre tekint, hiszen nincs is mindenkinek keze. Isten mindig a szívet nézi. Mindazt, amit érte, neki, vagy bárkinek szeretetből teszel, meg fogja jutalmazni – fogalmazott Laci atya.
A szakmai nap során tartalmas előadások részesei voltak a hallgatók. Az első interaktív előadást György Alfréd szerzetes atya, az osztrák és magyar kamilliánus rendtartomány provinciálisa tartotta: „A reziliencia és lelki egészség. Életforrás, egzisztenciális krízisek idején” címmel.
„Szívem mélyéből áldalak, Uram,(…) Amely napon hozzád kiáltottam, meghallgattál, bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél” (Zsolt 138,1-3).
A reziliencia, a lelki állóképesség fejleszthető.
A második előadó Gál Judit református kórházlelkész volt, aki a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Kórházban szolgál. A megfáradásról és a töltődésről tartotta építő beszámolóját.
„..az úttól elfáradva, leült a forrásnál…” (Jn 4,6).
Feltette a kérdést, a beteglátogatás során hogyan tudunk erősíteni, emelni, önbizalmat adni? Másokban való bizalmat, Istenben való bizalmat, csak akkor tudunk adni, ha mi magunk nem vagyunk erőtlenek.
Dr. Baráthné Szalánczi Tímea református kórházlelkész, mentálhigiénés (Debreceni Klinikák) „A lelkigondozók, beteglátogatók lelkigondozása lelkészi és mentálhigiénikus szemmel” című előadásában a segítő hivatásúak feltöltődésének lehetséges alternatíváiról számolt be.
Felhívta a figyelmet arra, hogyan védekezhetünk a kiégés ellen: egyéni lelkigondozói beszélgetést folytathatunk szakemberrel, sportolhatunk. Futással, aktív tevékenységgel, minőségi időtöltéssel, egészséges élelmiszerek bevitelével, „én” idő beiktatásával, zenehallgatással, imádkozással, kulturális programokon való részvétellel, és a megérdemelt pihenés beiktatásával előzhetjük meg az elfáradást.
Az ebéd kötetlen beszélgetés mellett történt, többen régen látott ismerőseiket köszönthették.
A kiscsoportos műhelymunka az előadók és Jakus Ottó atya vezetésével zajlott, amely alkalmával elhangzottak személyes történetek. Értékes tapasztalatok kerültek megosztásra, és megbizonyosodtunk, hogy a feltöltődési lehetőségek különbözőek, mindenkinek mást és mást jelent a pihenés.
A frissen végzett önkéntes beteglátogatókat Berényi András, a debreceni Megtestesülés Plébánia Kamilliánus Család Csoporjának vezetője és felesége, Márti szeretettel bocsájtotta útjukra.
Ez idő alatt a vendég résztvevőknek lehetőségük volt megismerkedni a várossal, ellátogathattak a Szent Anna-székesegyházba, a Református Nagytemplomba, a református Kollégiumba, vagy alkalmuk volt kötetlen beszélgetésre, gitáros éneklésre.
Mit vittek magukkal a szakmai nap résztvevői?
Keczán Mária önkéntes: Nagyon tetszett a rezilienciáról szóló előadás. Jó volt hallani, hogyan lehet azt fejleszteni és alkalmazni önmagunkon, de akár a betegeknél, időseknél is.
Moldoványi Attila önkéntes: Külön öröm számomra, hogy abban a templomban lehetek, melynek az alapköve letételénél is jelen voltam. Amit lelkészasszonytól a kiégésről hallottam, nagy útravaló volt számomra, mert rádöbbentem, hogy ebben a helyzetben én is érintve vagyok.
Kakas Edit önkéntes: Szembesültem, milyen sokrétű és összetett ez a feladat. Milyen sok embert érdekel, és milyen jó, hogy sokan összejöttünk.
Józsa Balázsné önkéntes: Kamilliánus család tagja vagyok, és eldöntöttem, nyugdíjas koromra önkéntes beteglátogató leszek. A mai nap számomra nagyon értékes volt, az előadások megérintettek. Szívemben hálát érzek, hogy itt lehettem.
Csordás Sándorné Márta önkéntes: Kamilliánusként több mint tíz éve szombatonként betegeket látogatunk a kórházban, mindig megérint a nehéz sorsuk. Frédi atya előadásai felemelőek voltak, és tele voltak jó tanáccsal. A református lelkészasszonyok előadásaiból is sokat tanultunk.
Hadászi László önkéntes: Nagyon szép napot éltünk meg, lelkiekben feltöltődtem, örülök, hogy itt lehettem.
Szöveg és fotó: Geréné Sárga Monika
beteglátogató, sajtóapostol
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Ima a betegekért
Tekints le a betegekre drága Istenem.Adj nekik jelet, hogy rendben lesz minden,s hogy nem kell félniük, mert ott leszel velük,mikor veszélybe kerülne majd az életük.Adj nekik reményt, hints reájuk áldást,hogy érezzék a törődést, s érezzék a hálát,mely jóságos szívedből fényként árad szét,gyógyítván lelkük, testük mély sebét.Ők csak benned bíznak, Uram, egyes egyedül,hisz minden sóhajtásuk hozzád menekül,hozzád ki ezt a nagyvilágot azért adta nékünk,hogy egymást szeretve, embermódján éljünk.A betegek szenvedését csak te érheted meg,te adhatsz reményt nékik, jövőt, életet,mert egyedül csak neked van ahhoz hatalmad,hogy a halál felett is győzelmet arass.
1996 november 4-én megalakult a mátészalkai Kamilliánus család 10 fővel, Bojti Istvánné családfő és Dr. Miklós Dezső plébános atya lelki vezetésével. A család védőszentjének Szent Erzsébetet választotta. Havonta egyszer volt összejövetel, bibliai elmélkedés Dezső atya vezetésével, imádkozás betegekért és szenvedőkért. A családnak rendszeres feladata volt az akkor még működő kocsordi kórház betegeinek és az egyházközségben élő magányos, idős embereknek a látogatása.
Kiemelt fontosságú számunkra a betegek világnapján több beteg meglátogatása, szentmisén való részvétel és a betegek szentségének kiszolgáltatása. A borbányai központtal élő a kapcsolatunk, programjaikon aktívan részt vettünk és veszünk. Feladataink köre az évek során kibővült. Élő kapcsolatban vagyunk a mátészalkai kórház Fogyatékosok Intézetének lakóival és évente többször látogatjuk az Idősek kertje öregotthon és a hodászi Öregotthon lakóit.
Létszámunk 10 főről 17-re bővült. A család vezetését Radványi Gusztávné, Ella vette át. Ő is igazi odaadással, szeretettel végezte ezt a feladatot. Igyekeztünk névadónk szellemében még jobban odafigyelni a rászorulókra és elhagyatottakra. Látogatásainkkal, imáinkkal, ajándékokkal segítettük őket. Ekkor még kaptunk adományokat is a borbányai központból és eljuttattuk a rászoruló testvéreinkhez.
2009-től a család vezetője Végh Sándorné lett. Egyre növekszik a rászoruló családok száma, így Szent Kamill szellemében kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy testileg lelkileg támogassuk beteg testvérinket. Havonta egy alkalommal összejövetelt tartunk, imádkozunk elmélkedünk, megbeszéljük havi feladatainkat és közösen szentmisén veszünk részt. Látogatjuk az otthonukban egyedül élőket, havi egy alkalommal a kórházi betegeket, akik számára káplán atya szentségeket is kiszolgáltat. A hodászi Öregotthon lakóihoz évente több alkalommal igyekszünk eljutni, szentgyónási lehetőséget biztosítunk és szerény ajándékokkal kedveskedünk nekik. A mátészalkai Hajléktalan Szálló lakóit rendszeresen meleg étellel és ruhaneműkkel segítjük. 2015- ben 13 fővel végezzük küldetésünket
Csodálatos kegyelem mindannyiunk számára ez a meghívás!
Kamiliánus találkozó: Borbánya
Országos Kamiliánus találkozó: Mátészalka
Ima a betegekért
Jóságos Istenem,a betegekért
könyörgünk hozzád.
Gyógyulást, vagy legalább enyhülést
kérünk számukra,fájdalmaik elviseléséhez.
Ök most ezt a legfontosabbnak látják,érzik.
Te, Uram,kérünk sugalld szívünkbe ezeket a szavakat:
„A legfontosabb az,hogy a lelked ne legyen beteg!”
Uram, legyen meg a Te akaratod!
Ha Te akarod, meg gyógyíthatod őket.
Ha a Te szent akaratod az,hogy tovább
viseljék a keresztjüket,
akkor kérünk Téged, adj nekik erőt is hozzá.
Védelmezd a betegeket és enyhítsd fájdalmaikat.
Teljesedjen be rajtuk a Te szent akaratod.
Segítsd őket kegyelmeddel,hogy
türelmesen vigyék keresztjüket.
Kérlek Téged mi magunkért is,
akik értük imádkozunk.
Tisztítsd meg szívünket,hogy imáink
méltók legyenek a meghallgatásra,
és a mi könyörgéseinkért áraszd
rájuk szent kegyelmedet.Ámen
