Néha messzire kell menni , hogy az ember rájöjjön , hogy minden ami számít , az otthon van . Ne keressük, mert nem találjuk máshol azt a békés nyugalmat , ami átjárja a szívünket és átöleli a lelkünket.
Weöres Sándor
„Nincs értelme azzal próbálkozni, hogy olyan embereken segítsünk, akik nem segítenek saját magukon. Senkit sem tolhatsz fel a létrán, ha ő maga nem akar felmászni.”
Andrew Carnegie
Márai Sándor: Felelni
Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező,
s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell,
az egészre. Ki vagyok? Mit akarok?
Ki ellen, kinek érdekében akarok élni?
Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel?
Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?…
És, felelni az egészre: hol tartok?
Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből,
vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket?
Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.
Várják a választ, a csend nagy, drámai.
De ilyenkor megtudod és észreveszed,
hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.
A világ szép és különös.
Csak sok benne nagyon a beteg ember.
Az izgága, az irigy, a gyűlölködő.
A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős.
Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik.
De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat. Miért nem?
Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa.
Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged s elcsúfítja a világot.
Wass Albert
„Az emberekkel való foglalkozás nagyon hasonlít az aranymosásra. Nem a piszkot keresed, hanem az aranyat.” Andrew Carnegie
„Nem elég tisztának lenni. Nem elég ártatlannak lenni. A mai világban öntudatra és erőre van szükségünk, hogy ne zuhanjunk a zuhanókkal, és veszítsük el lelkünket egy aljas világban.”
Müller Péter)
Tanulni annyi, mint rájönni mi az, amit már tudsz. Cselekedni annyi, mint megmutatni, hogy tudod. Tanítani annyi, mint másokkal tudatni, hogy ők is éppúgy tudják, mint te magad”. Richard Bach
“Lehetőséggel születtél. Jósággal és bizalommal születtél. Eszmékkel és álmokkal születtél. Nagysággal születtél. Szárnyakkal születtél. Nem arra szántak, hogy mássz, hát ne tedd. Szárnyaid vannak. Tanuld meg használni őket, és repülj!”
Rumi
Amikor az emberek megmutatják neked, hol a határ („Ezt nem tudom neked megtenni.”), visszautasítva érzed magad. Nem tudod elfogadni, hogy mások nem képesek mindent megtenni, amit elvársz tőlük. Határtalan szeretetre, törődésre és odaadásra vágysz.
A küzdelemhez tartozik, hogy saját szeretetednek is határt szabj – amit eddig még sohasem tettél. Mindent odaadsz, amit csak kérnek tőled, és ha még többet kérnek, azt is odaadod, egészen addig, amíg kimerülsz, és úgy érzed, kihasználnak és irányítanak téged. Csak akkor fogod tudni igazán elismerni, tiszteletben tartani, sőt hálával fogadni mások határait, ha megtanulod kijelölni a sajátodat.
Henry Nouwen: A szeretet belső hangja
Hallottam, ahogy anyám sót kért a szomszédoktól. De volt só itthon. Megkérdeztem, miért kér sót a szomszédoktól. Azt válaszolta:
– Mert a szomszédainknak nincs sok pénzük, és gyakran kérnek tőlünk valamit. Időnként én is kérek valami apróságot, hogy azt érezzék, nekünk is szükségünk van rájuk. Így jobban fogják érezni magukat, és könnyebb lesz nekik, ha kérnek tőlünk mindent, amire szükségük van.
Ezt tanultam édesanyámtól: empátiát, együttérzést, segítőkészséget…
(forrás: Entre Lineas)
“Ha én ördög lennék, és tönkre akarnám tenni az Isten által teremtett világot, pontosan azt csinálnám, amit most az ember: gyorsítanám az élményeket, az információkat, a történéseket, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot.
És addig pörgetném, amíg ennek a pörgésnek a sebessége meghaladja az ember élmény-feldolgozási képességét, emocionális teherbírását.
Amíg minden tönkre nem megy.”
Popper Péter
„Nem kötelességem győzni, de kötelességem igaznak lenni. Nem kötelességem sikert elérni, de kötelességem a bennem élő fényhez méltóan élni.”
ABRAHAM LINCOLN
Hányszor kicsinyítettem le magam,
csendben húztam össze a lelkem,
hogy másoknak könnyebb legyen.
Hányszor fogtam vissza a szavaim,
hagytam, hogy elhaljon a hangom,
mert féltem, hogy túlságosan hangos vagyok,
hogy zavaró leszek másoknak.
De most már érzem, hogy a lelkem nem apró játék,
nem törhetem darabokra csak azért,hogy valahol helyet kapjak.
A szeretet nem az a csend, amit elvárnak.
A szeretet akkor kezdődik,amikor bátran megenge- dem magamnak,hogy teljes valóm legyek, sebez- hetőn, erősen, hitelesen.
Nem kell már többé kisebbnek lennem,
nem kell rejtegetnem, ami vagyok,
mert aki igazán szeret,
az az egész fényemet akarja,
nem csak egy halvány csillanást.
Most már tudom, hogy az én fényem,
a bennem élő hang és erő,
nem lehet túl sok.
Ez vagyok én és ez elég.
Lupás Adrienn
„Az ember értékét nem az adja meg, hogy mennyit tud, hanem az, hogy mennyire van benne szeretet.” Szent Ágoston
– Honnan ismerhetem fel őket?
– Onnan, hogy fáj a lelkük.
– Ha nem fáj, akkor nincs.
Popper Péter: A nem értés zűrzavara
Bogdán László Emlékére…
„De amire büszke vagyok, hogy polgármesterként soha nem rúgtam ki senkit, soha nem szabtam ki pénzbüntetést. A munkából későknek például a Micimackót kellett olvasnia a többiek előtt.
– Miért pont a Micimackót?
Inkább nyomassam nekik a Büntető törvénykönyvet csak azért, mert cigányok?
Nem, a Micimackó sokkal jobb. Az tele van barátsággal.”
Bogdán László
Ne foglalkozzatok idegen emberek véleményével.
Meg amúgy senkiével se…. senki olyan véleményével, aki meg se kérdez, meg se hallgat, csak ítélkezik.
Hagyjátok a tudatlanokra a sötétség mámorát.
A saját nyugalmad, mindennél többet ér…
Szerintem….
Annyira nem érdekel már, ki hogyan itél meg.
Annyira nem számít, aki amúgyse számít.
Valahogy már nem hat meg, ha valamit ígérnek.
Hallottam már mindent, és azon túl is bármit.
Annyira nem érdekel már, az ismeretlen vád.
Mikor azt se tudják ki vagyok, mégis ítélkeznek.
De bevallom kicsit fáj, és néha tarkón vág.
Hogyha az igazságért, még csak meg se kérdeznek.
De annyira nem érdekel már, leszek én az okosabb…
Egy pillanat a düh, de a tudás nálam lapul.
Legyek én a csúf, rútaknak gonoszabb.
Az igazat úgy se veszik, vakon már alapul.
Annyira nem érdekel már, túl rövid az élet.
Eleget hajtottam, hogy mindig megfeleljek.
A tudatlanokkal, a harcom itt ért véget.
Nyugalmat, és egyensúlyt, kell már érdemeljek.
Gerencsér Ábel
„Kezdetben tedd azt, ami szükséges,
Utána tedd azt, ami lehetséges.
Hamarosan azt is meg tudod tenni majd, ami lehetetlen.”
Assisi Szent Ferenc
„Keanu Reeves ismét kapott egy filmes díjat…s amikor kiment, hogy átvegye, mindenki arra számított, hogy könnyekig hatódva elkezdi megköszönni…hatalmasat tévedtek!
„Köszönöm ezt a szép díjat, de tudják…én nem akarok egy olyan társadalom tagja lenni, ahol a férjek prostituáltként öltöztetik a feleségeiket, kiemelve mindazt, amit szerintük egy nőn értékelni, szeretni kell…
Ahol nincs semmilyen hitele a becsület, a méltóság szavaknak, és már nem hiszel senkinek, aki úgy kezd egy mondatot, hogy “ígérem…”, ahol a nők már nem akarnak gyereket szülni, a férfiak meg családot alapítani…
Ahol a balekok sikeresnek és menőnek gondolják magukat, miközben apjuk autóját vezetik, és ahol az apák azzal alázzák a gyerekeiket, hogy soha semmi és senki nem lesz belőlük az életben…
Ahol az olyan emberek beszélnek istenhitről, akiknek kezükben ital van, és halvány gőzünk sincs arról, hogy mit jelent igazából a vallás. És ahol a szerénység nagy hátrány…
Ahol mindjárt kihalófélben van a szerelem, mert felzabál mindent az undorító pornó, de eközben mindenki a tökéletes partnerre vágyik…
Ahol az emberek minden pénzüket a kocsijukra költik, azzal igyekezve leplezni, hogy valójában milyen szegények…
Ahol a fiúk szüleik pénzét költik éjszakai bárokban, és ahol a lányok ezért szeretnek beléjük…
Ahol már nincs különbség nő és férfi között, és ezt a választás szabadságának nevezik…és aki ez ellen fel mer szólalni, azt egyszerűen lehülyézik…ahogy engem szoktak.
Én a saját utamat járom, de kár hogy nem találok megértésre azon emberek részéről, akitől a leginkább elvárnám…
Köszönöm, ennyit szerettem volna!”
„Félelemben élni borzasztó dolog és szükség van arra, hogy ne hagyjuk magukra azokat, akiknek véleménye van.Noha az egyházak felé is van egy bizonyos elvárás a jelenlegi politika felől, ennek azonban még sem lehet bénító hatása – s itt is kell bátorság. „
Dr. Beer Miklós, nyugalmazott váci megyéspüspök
„Nehéz” ember vagyok!
De aki elbírja a „súlyom”…azt soha nem hagyom cserben!
Aki nem bírja el…azzal nincs dolgom!
„A bolond következetesség csak a kislelkűek mumusa,” mondta Ralph Waldo Emerson, a nagy amerikai szabadgondolkodó. Aki szerint egyébként az ember csak akkor lehet igazán ember, ha non-konformista. Magyarul ha nem áll be a sorba. Ha mer a saját ösvényén járni, még akkor is, ha egyedül marad.
Emerson persze nem arra gondolt, hogy nem kell foglalkoznunk azzal, hogy a kijelentéseink, a megnyilvánulásaink következetesek legyenek. És hogy össze-vissza beszélhetünk mindenféle zöldséget és hihetünk mindenféle agyament teóriában vagy gerinctelen opportunizmussal hajolhatunk abba az irányba, ahonnan több hasznot remélünk.
Hanem arról beszél, hogy nem szabad visszarettennünk attól, hogy megváltoztassuk a véleményünket. Akkor és annyiban, amikor valamilyen új érv, tény, bizonyíték merül fel, amiről korábban nem tudtunk. Esetleg szimplán rájöttünk, hogy barmok voltunk.
Ezt a fajta rugalmasságot Emerson a független, nagy elmék sajátjának tartja. Akik nem ragaszkodnak makacsul a már megcáfolt tegnapi véleményükhöz holmi kicsinyes hiúságból. Akik nem rettennek vissza a változástól – nem tartják automatikusan megalázónak, ha kiderül, hogy nincs igazuk.
Márpedig elég elolvasni bármelyik komment-folyamot a közösség médián, hogy lássuk, mennyire makacsul képesek emberek ragaszkodni az akármennyire is gyengén alátámasztott, akármennyire is ingatag véleményeikhez. Mert az önbecsülésüket kötik hozzá ahhoz, hogy nekik legyen igazuk. Mert az agyuk valószínűleg újrajátssza valamelyik drámát a múltból, ahol ők voltak a megalázott és tehetetlen gyermekek.
A Journal of Positive Psychology folyóiratban 2016-ban megjelent egy kutatás szerint minél inkább képes valaki megváltoztatni a véleményét, annál gyakrabban elégedett az életével és annál inkább képes túljutni az élete stresszes élményein.
A véleményeink fontos részét képezik az életünknek. Nem árt őket alaposan átgondolni. De éppen annyira balgaság és egészségtelen görcsösen ragaszkodni a véleményeinkhez, mint a szenvedélyeinkhez.
Légy becsületes, tisztességes és igaz!
Aki csalásra épit nyakát töri.
A felelőtlen ember homokra épit, amit elfúj a szél,és elmos az eső.
A becsületes olyan mint a sziklakő: kemény és maradandó.
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazak és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket!
Összeomlik alattuk a csalásra épített világ.
A jövendő az igazaké.
Wass Albert
Sokan félreértenek. Sokan nem is ismernek, mégis elítélnek. Sokan csak a felszín alapján formálnak véleményt rólam. Sokan szeretnék, ha nem folytatnám, amibe belekezdtem.
De erre semmi esély.
A küldetésem annyira erősen él bennem, hogy minden áldott nap tenni fogok érte, amíg csak élek!!
Olyan erősen hiszem, hogy a magyar nemzet lesz az egyik legboldogabb, legpozitívabb nép a Földön, hogy erre bármit rátennék. Az életemet legalábbis mindenképpen.
Aki veszi a fáradtságot, hogy egy kicsit mögé nézzen a dolgoknak, aki ismer, az tudja, hogy ki vagyok, és mi az, ami mozgat.
Ahogyan Ralph Waldo Emerson megfogalmazta: „Tudni azt, hogy akár csak egyetlen élet is könnyebbé vált azáltal, hogy éltél. Ez jelenti a sikert.”
Ezért teszek minden áldott nap. Hogy jobbá tehessem az emberek életét. Hogy akár csak egyetlen ember élete is egy kicsivel könnyebbé váljon azáltal, hogy én vagyok.
Nem, nem vagyok tökéletes. Ez tény. Van mit tanulnom, és teszem is ezt minden áldott nap az elmúlt 12 évben. Egyetlen napot sem hagytam ki, hogy képezzem magam az emberi kapcsolatok, a pszichológia, a legújabb agykutatások, a tudatalatti működése, vagy akár a kvantumfizika területén.
Nem vagyok tökéletes, ez tény. De nagyon szeretem az embereket, és szolgálni fogom őket minden eszközzel, minden tudásommal.
Nem, nem vagyok tökéletes. Tény. Ezt persze sokan észreveszik. De azt, hogy alapítványt indítottunk, ami a fiatalok fejlődését szolgálja és amit csodálatos módon van lehetőségem tízmilliós nagyságrendben támogatni, azt alig-alig.
Nem, nem vagyok tökéletes, ez tény. De egy dolgot mégsem teszek. Nem kritizálok másokat. (Az egyik kicsit átköltött mondásom, hogy élőkről vagy jót vagy semmit. 
)
Mindegy, hogy ki, mit gondol rólam, hiszen nem ez a lényeg, ehhez semmi közöm. Ahhoz viszont igen, hogy megteszem azt, ami tőlem telik. Ma is, holnap is, minden áldott nap.
Ez így volt eddig is, és így lesz a jövőben is.
…és bár nem vagyok tökéletes, sokan vagytok, akik szerettek, biztattok, amit nagyon szépen köszönök nektek!!!
Nagyon köszönöm, hogy vagytok, hogy lehetek!!!
Hálás vagyok az Életemért, Értetek! 
Szeretettel,
Péter
„Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne.”
Lev Tolsztoj
„Ezen kicsit elméláztam….összeomolhat a modern civilizáció.
Azt jelenti, hogy az a társadalom, amelyik évente vesz új mobilt, 3 évente cseréli az autóját, ünnepek alkalmával felvásárolja a plázákat, gyerekei vizsgáira már csak autót, aranyat tud ajándékozni, 1 napos piros betűs ünnep alkalmával kiüríti az üzletek polcait, aztán telerakja a kukát a megmaradt élelmiszerekkel, amelyik átlép a földön fekvő embereken, belerúg kóbor állatokba, amelyik képes elhinni, hogy napi 16 órát kell azért dolgoznia, hogy boldog legyen stb. stb. stb. ? Ez a társadalom forog veszélyben? Hmmm… szerintem ez a társadalom önmaga a veszély forrása. Azok a civilizálatlan törzsek, (amelyeket úgy le tud nézni ez a civilizált társadalom,) ahol annyi gyümölcsöt szednek le, amennyit megesznek, ahol az öregek a tapasztalatukkal, a fiatalok az erejükkel segítik az együttélést, ahol mindent a természeti és nem a mesterséges jogi szabályoknak rendelnek alá, szerintem azok a társadalmak továbbra is életképesek, hacsak a civilizáltak miatt ők is ki nem pusztulnak. Ez a bolygó fantasztikus a saját tökéletes rendszerével, minden működik rajta, minden úgy jó, ahogy van… ezek a kreált, erőltetett szabályokkal, egyesek hatalmi igényeinek kielégítésére létrejött társadalmak egyáltalán nem baj, ha nem mérgezik tovább ezt a helyet. Meg kéne újra tanulni, hogy eper júniusban van, hogy milyen az igazi íze a sárgarépának, hogy élelmet együnk, ne ízesített, 3 éves lejáratú szemetet, hogy örüljünk ha esik az eső meg a hó, mert szükség van rá, hogy a palacsinta nem porból készül, hogy decemberben kell ünnepelni azt az ünnepet, ami decemberben van és nem októbertől, hogy nem kell napi 16 órát dolgozni a boldogságért, ahhoz sokszor elég egy ölelés, egy mosoly, egy szeretlek szó, kis madárfütty, napsütés vagy épp az eső
Legyen úgy, ahogy a természet, az igazi élet kívánja, úgy lesz a legjobb szerintem.”
By: Viktor Schmauzer
„De mintha megfeledkezett volna arról, hogy soha nem a többség számít, hanem mindig, minden időben csak az a nagyon kevés, aki más.”
MÁRAI SÁNDOR
“. Az igazi segítő nem túlélni tanít meg, hanem felébredni és képviselni magunkat akkor, amikor a legnehezebb. Ezt hívják ugrásnak.
– Felállni egy vert helyzetből,
– kiegyenesedni, amikor mázsás súlyok nyomnak,
– vállalni a megszégyenülést, amikor a legfájdalmasabb,
– megmutatni magam, amikor mindent elveszíthetek,
– előrelépni, amikor mindenki visszahúz és maradásra késztet.”
Sárvári György
” A világ szép és különös. Csak sok benne a nagyon beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik.
De egészen elrontani nem tudják mégsem, ha ezerszer is hirdeti a látszat.
Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát. hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged, s elcsúfítja a világot.”
Wass Albert
„Teljes az, aki ember, akinek érzései vannak. Aki mer hibázni, és nem sírni felette, hogy Úristen, most mi lesz. Mi lenne, megy tovább, és harcol, addig, amíg el nem éri a célját. Kimutatja, ha szeret, és nem fél összetörni. Miért is félne? Hiszen tudja magát adni, hogy is ne tudná. Ismeri a saját lelkét, minden egyes gondolatával tisztában van, így nincs miért félnie. Nem a pillanatban találja ki magát. Ő már ismeri a lelkét. Nem gagyog butaságokat össze-vissza, tudatos. Tudja, hogy mit akar az élettől, és hogy mennyit várhat el magától. Nem a festék, vagy a ruha teszi vonzóvá, hanem a fellépése: ragyog, tündököl, képtelenség elmenni mellette. Tisztában van azzal, hogy butaság a tökéletest keresni, mert olyan nincs. Olyan viszont van, amikor találsz valakit, aki elfogad úgy, ahogy vagy. Hiszen legbelül valójában mindannyian arra vágyunk, hogy azért szeressenek, amilyenek vagyunk. Érezni, hogy „elég az, ami vagyok”.
Oravecz Nóra
„A Földön egy tökéletesen új, hatodik emberfaj van kialakulóban.
A new race – az új emberfaj keletkezése, kibontakozása érthetetlen,
nagy misztérium. Amíg ennek a fajnak a Föld minden táján elszórt
tagjai egyedül állottak, önmaguk előtt is úgy tűnt, hogy abnormis, lehetetlen lények, akik környezetükkel és világukkal nemcsak hogy nem tudnak megegyezni, hanem azzal egyetlen lényeges pontban sem érintkeznek…
Idegenek voltak…
Az még titok, hogy a hozzám hasonlók hol vannak. De már
tudom, hogy vannak, és ha találkozom velük, felismerem őket
anélkül, hogy egyetlen szót váltanánk.
Amíg valamilyen emberből csak egy van, kivétel, ha kettő, különös, ha három, már közösség.
Egyelőre még csak nyomokban… a találkozás és egyesülés még
késik.” Mindig éreztem, hogy ilyen „idegen” vagyok.
De az már új felismerésem, hogy mennyien vagyunk, nem idevaló
fehér hollók, akik egészen másképp gondolkozunk, mint a világ.
Én már testvéreknek írok.
Sok testvérem van… igen… változtak az idők, és egyre többen
vagyunk.
Honnan ismerjük föl egymást?
Onnan, hogy a lélek hangjaira érzékenyek vagyunk.
Onnan, hogy a csodát nem engedjük elvenni magunktól.
Onnan, hogy messze nézünk, jóval a földi élet és a halál határain
túlra.
Onnan, hogy nem engedjük megfosztani magunkat attól a
bizonyosságtól, hogy halhatatlanok vagyunk.
Onnan, hogy hiszünk a hitben.
Onnan, hogy sejtjük: ahová elindultunk, ott várnak.
Onnan, hogy belül keresünk, magunkban is, másokban is.
Onnan, hogy bár magányosak vagyunk, nem vagyunk egyedül.
Onnan, hogy életünknek, még ha nehéz is, értelmét látjuk.
Keressük az Istent.
Fölvesszük az elhajított és sárba tiport nagy szavakat,
megtisztítjuk s megmentjük őket, mint egykor Noé az állatokat;
Mentjük a szeretetet, a boldogságot, a békét, a hitet, a reményt,
a harmóniát, a jóságot, a derűt, a barátságot, a családot –
mentjük a szellemet, a lelket, az angyalokat, a bölcseket, a
mestereket mentjük, azt, ami emberi és isteni.”
MÜLLER PÉTER : / Titkos tanítások /
„Van egyfajta szomorúság, amely akkor születik, amikor az ember túl sokat tud, amikor a világot olyannak látja, amilyen valójában.
Ez annak a szomorúsága, hogy megértjük: az élet nem egy nagy kaland, hanem apró és jelentéktelen pillanatok sorozata; hogy a szerelem nem egy tündérmese, hanem törékeny és múló érzelem; hogy a boldogság nem egy állandó állapot, hanem egy ritka és múló bepillantás valamibe, amit soha nem tudunk igazán megragadni.
És ebben a megértésben mély magány rejlik.”…
– Virginia Woolf
A HARCOS ÚTJA a szabadság ösvényét tisztítja.
A harcos nem mások ellen harcol, hanem másokért azzal, hogy először önmagával vívja meg a legnehezebb csatákat. … Küldetést vállal onnantól, hogy megszületett. A kezdetektől fogva tudja honnan jött, és hová tart.
A harcos azért pusztítja el az útjában álló akadályokat, mert ezzel tisztítja az ösvényt, amin jár. És ha mások követik, nekik már könnyű legyen az út. … Ezért barátom, ha kitaposott ösvényt találsz, becsüld meg a tisztaságát, mert előtted azon bizony valaki kemény küzdelmekkel haladt.
A tiszta ösvény, amin jársz mindig egy lenyomata azoknak a harcoknak, amiket valaki helyetted vívott meg.
* Becsüld meg, ha látod az irányt, mert valaki valamikor ezért vakká tette magát.
* Becsüld meg a könnyű utat, mert valamikor ezen valaki nehéz dolgokat élt át.
* Becsüld meg a könnyű csatáidat, mert valaki valamikor ezért megharcolta, amit neked már nem kell.
* Becsüld meg a szabad utat barátom, ha a céljaidhoz vezet, mert valaki ezért valamikor céltalanul járt.
… és …
TE IS éppen a saját „csatáidat” vívod, mely által megtisztítod a hazavezető ösvényeket.
ÁLDOTT UTAT HARCOS.
ღ Tiszta Igaz Fény világítsa be az Utad, … ☆ Gretael
Tíz idézet nagy gondolkodóktól.
1. Nincs olyan gyáva ember, akit a szerelem ne tenne bátorrá és ne változtatna hőssé.
-Platón-
2. Nincs olyan intelligens ember, aki ne tanulna mások tapasztalataiból.
-Voltaire-
3. Senkit sem tudok megtanítani semmire. Csak elgondolkodtatni tudom őket.
-Szókratész-
4. Filozofálás nélkül élni, helyesebben szólva, azt jelenti, hogy az embernek csukva van a szeme, anélkül, hogy valaha is megpróbálná kinyitni.
-René Descartes-
5. A legkevésbé gyakori dolog ezen a világon az élet. A legtöbb ember létezik, ennyi az egész.
-Oscar Wilde-
6. Életed boldogsága a gondolataid minőségétől függ.
-Marcus Aurelius-
7. Az élet nem arról szól, hogy megtaláld önmagad, hanem arról, hogy megteremtsd önmagad.
-Bernard Shaw-
8. Gondolkodni könnyű, cselekedni nehéz, és a gondolatokat tettekre váltani a legnehezebb dolog a világon.
-Goethe-
9. A boldogság nem az, hogy az ember azt teszi, amit akar, hanem az, hogy azt akarja, amit tesz.!
-Jean Paul Sartre-
10. Ne bánts másokat azzal, ami neked fájdalmat okoz.
-Buddha-
Él a nagy Isten és semmise megy kárba,
Magyarok se lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.
Babits Mihály
A jó emberek – akiknek valóban helyük van az életedben – megtalálnak.
És Veled is maradnak!
Will Smith
Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét.”
Konfuciusz
BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN
A szkítákat az ókorban az erkölcs mintaképének tekintették. A szkíta erkölcs egyaránt fogalom volt a rómaiaknál is a görögöknél
is.
„Az igazságot a nép veleszületett jelleme, nem pedig a törvények biztosítják. A lopásnál náluk nincsen súlyosabb bűn: természetes
ez, hiszen barmaikat és nyájaikat fedél és védelem nélkül tartják, s az erdős vidéken mi maradna nekik belőlük, ha lopni lehetne.
Az aranyat és az ezüstöt annyira megvetik, amennyire a többi halandók vágyódnak utána. Tejjel és mézzel táplálkoznak. A
gyapjúruhák használata számukra ismeretlen, bár állandó hideg gyötri őket. Ehelyett vadállatok bőrét és menyétbőröket használnak.
Ez a mértékletes életmód adja meg nekik az erkölcsi igazságérzetet, mert nem kívánják el a másét: hiszen csak ott van meg a
gazdagság utáni vágyakozás, ahol a gazdagsággal élnek is. Bárcsak a többi halandóban is ehhez hasonló önmérséklet és a másétól
való tartózkodás volna! Akkor bizony nem folynék annyi háború az egész földön, nemzedékeken keresztül és akkor a kard meg a
fegyver nem pusztítana el több embert, mint amennyit a végzet megszabta természeti szükségszerűség. Valóban csodálatosnak
tűnhet. hogy nekik a természet megadta azt, amit a görögök, a bölcsek hosszú oktatása és a filozófusok tanítása alapján sem
tudtak elérni, és a kiművelt erkölcsök alul maradnak a műveletlen barbárokkal való összehasonlításban, ennyivel többet ért
amazoknál a vétkek nem ismerése, mint emezeknél az erény ismerete.
…a nép fáradalmakban és háborúkban edződött meg, testi erejük óriási. semmi olyasmit nem gyűjtenek, amit félnének elveszíteni.
Ha győznek, a dicsőségen kívül semmit sem kívánnak…”Hérodotosz
A szkíták soha nem igyekeztek megszerezni olyasmit, melynek elvesztését fájlalták volna. könnyen továbbadták. Miért? Mert újra
tudták alkotni. Ez az erkölcsiségük mellett – azt is igazolja, hogy képesek voltak az igazi és fontos értékeiket bármikor újra
megalkotni. Ezért nem ragaszkodtak mértéktelenül hozzájuk. Ez, a biztonságot mutató magatartásuk igazolja, hogy folyamatosan
rendelkezhettek azzal az ősöktől megőrzött kellő tudással, mely mindig lehetőséget adott számukra az értékeik újra teremtéséhez.
A szkíta erkölcs 24 pontja
1. Szeretet
2. Bátorság
3. Türelem
4. Békesség
5. Kedvesség
6. Jóság
7. Hűség
8. Gyengédség
9. Önkontroll
10. Önzetlenség
11. Önfeláldozás
12. Igazmondás
13. Irgalom
14. Könyörületesség
15. Alázatosság
16. Empátia
17. Szimpátia
18. Isteni tudás
19. Isteni akarat
20. Isteni morál
21. Áhítatos Istenfélő magatartás
22. Isten jóságába vetett remény
23. Isten jóságába vetett hit
24. Isten jóságába vetett bizalom
AZ ADOTT SZÓ BETARTÁSA ÉS TISZTELETE – AZ ÁRMÁNYKODÁS, A KUFÁR SZELLEM ÉS A HÍZELGÉS MEGVETÉSE
DÉZSÉ(Boldogasszony lélekölelő kör)
Azt gondolom, hogy a legnagyobb irigységet azok az emberek váltják ki másokból, akik belül szabadok. Akik megfelelések nélkül szabadon élnek, szabadon döntenek, szabadon éreznek.
A belső szabadsággal rendelkező emberek bátrak, mernek és fognak is változtatni. Azért születtek, hogy megmutassák nekünk, hogy lehet másképp, hogy van egy olyan élet, ahol nem kell önmagunkat felkínálni, majd értékes árucikként eladni.
Ha elérkeznek az élet egyik sorskereszteződéséhez, akkor mindig azt az irányt választják, ahol áramlás van, ahol lehetőségek vannak, ahol önmaguk hozhatnak döntés a saját életük felett.
Akkor is döntenek, amikor mások hagyják, hogy döntsenek felettük. Akkor is lépnek, amikor mindenki más megáll.
Akkor is hisznek, amikor mások már a reményt is feladták. Korunk szabadságharcosai megmutatják, hogy milyen lenne az élet félelmek nélkül, hogy milyen spontán módon élni.
Életükkel mutatják, hogy bármilyen válság is érkezik, ők megőrzik belső béketűrésüket, és tudják az irányt. A legigazabb rájuk az, hogy tudják, hogy kinek és mikor kell nemet modani ahhoz, hogy az önmagukhoz való hűséget megőrizzék.
Sokan irigykedve figyelik őket, mert irigykedni mindig sokkal könnyebb, mint a saját sorsunkért felelősséget vállalni és dönteni.
Ha neked is azt szokták mondani, hogy neked könnyű? – ha igen akkor biztos, hogy a szabadság ritmusa dobban a szívedben.
Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta
2019.
Nem a karod ereje tesz Harcossá!
Nem agresszív viselkedésed tesz Harcossá!
Kitartásod, soha nem szűnő tenni akarásod, akaratod, jóra való törekvésed, az, hogy soha nem törődsz bele a rosszba, a kevesebbe, a hitványságba csak azért mert a többségnek jó…Ez tesz Harcossá, az, hogy másfajta anyagból vagy mint azok akik belefáradnak harcolni.
Harcos nem alkuszik, nem törődik bele, nem adja fel.
Az életben háromféle barátra van szükségünk: aki előttünk jár, és akire felnézünk és követjük; aki mellettünk sétál, és az utunk minden lépésénél velünk van; és végül akiért visszanyúlunk, és magunkkal visszük, miután kitapostuk az utat. A tettek számítanak, nem a szavak. Ne felejtsük el, hogy cselekedeteink hangosabbak, mint a szavak. (Élni….csak előre)
…s milyen csodálatos, ha EGYben megtaláljuk mindezt…
“Az ember végül mindig egész életével felel a fontosabb kérdésekre. Nem számít, mit mond közben, milyen szavakkal és érvekkel védekezik? A végén, mindennek a végén élete tényeivel válaszol a kérdésre, melyet a világ olyan makacson intézett hozzá. Ezek a kérdések így hangzanak: ki vagy? … Mit akartál igazán? … Mit tudtál igazán? … Mihez voltál hűséges és hűtlen? … Mihez vagy kihez voltál bátor vagy gyáva? … Ezek a kérdések. S az ember felel, ahogy tud, őszintén vagy hazugon; de ez nem nagyon fontos. Ami fontos, hogy a végén egész életével felel.”
Márai Sándor
A valódi segítő nem a homokba dugja a fejed, hanem kihúzza onnan.
A valódi segítő nem ítélkezik feletted, hanem felébreszti a benned szunnyadó erőt.
A valódi segítő nem megmondja, hogy mit kell tenned, hanem rávezet a helyes útra.
A valódi segítő nem korlátokat szab neked, hanem kitárja a végtelent.
A valódi segítő nem programokat kínál, nem a pénzedre hajt, nem ügyfelet lát benned, hanem mint Isten egy szikrájára tekint rád.
A valódi segítő nem elnyomja a fényed, hanem felerősíti azt.
A valódi segítő nem gyengének lát téged, hanem olyasvalakinek, aki elveszítette önmagát.
A valódi segítő irányt mutat, nem megoldásokat kínál.
A valódi segítő hisz benned, és téged is arra kér, hogy bízz magadban.
A valódi segítő nem erőltet rád semmit, nem állítja magáról, hogy egyedül ő tudja a tutit, és nem is kér tőled számon semmit.
A valódi segítő tisztelettel bánik veled, szeretetteljes és odaadó.
Isten küldötte és segítője, az isteni fény hordozója, aki megvilágítja az utat.
„…Az ember utólag döbben rá, mennyi csoda mellett ment el. Utólag jön rá, hogy elfelejtett szeretni. Utólag, hogy boldog volt, s észre sem vette. Utólag, hogy nem is figyelt a másikra. Utólag, hogy elfelejtett jónak lenni hozzá. Utólag, hogy kár volt őt nem szeretni. Kár volt unni, aminek örülni is lehetett volna. Kár volt „természetesnek” tartani, hogy a kutyusod lihegve nézett rád, egy angyal szeretetével – amíg élt.”
Utólag jövünk rá, amikor már nem lehet visszacsinálni semmit, hogy elkótyavetyéltük vaksággal, süketséggel, és közönnyel az életünket. Rossz szemmel néztük.
Minden beszélgetésed, minden találkozásod, minden futó pillanatod lehet kisbetűs, zavaros, unalmas esemény, amelyen túl akarsz lenni – és lehet életed Nagybetűs csodálatos története is.
Ha a szíveddel nézel.”
-Müller Péter-
Változol…
Amikor te magad belül változol, akkor változnak körülötted az események, változnak az emberek, és ez a változás átformálja a sorsodat is. Azokból az élethelyzetekből, amit régen talán elviseltél, ma már kilépsz, és azokba amik felé a vágyaid vittek, de a bátorságod nem, azokba pedig belépsz.
Ahol hallgattál, ott már kimondod az igazságot, ahol pedig harcoltál, ott csendben maradsz. Nem a félelem, és nem a beletörődés okán, csupán a belső békéd miatt. Megérted a gondolataid, a szavaid, a felismeréseid súlyát, és rájössz arra is, hogy vannak olyan helyzetek, dolgok és emberek, akik nem érdemlik meg sem az energiádat, sem az idődet, sem a figyelmedet.
–Pilát Gábor-
” A fiatalság mércéje nem az életkor,
hanem a szellem és a lélek állapota.
Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről .
Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod,
de ha kialszik benned a lelkesedés,
akkor a lelked ráncosodik meg.
Az ember – akár tizenhat éves,
akár hatvanhat – csodára szomjazik,
elámul a csillagok örökkévalóságán,
a gondolatok és a dolgok szépségén.
Olyan fiatal vagy, mint reményeid,
olyan öreg, mint kétségeid.
Olyan fiatal vagy, mint önbizalmad,
olyan öreg, mint félelmed.
Fiatal, mint hited,
öreg, mint csüggedésed .
Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség,
az öröm, a merészség, a nagyság,
az ember, a föld és a végtelenség hírnökeit .”
-Albert Schweitzer-
–Ludwig van Beethoven –
„Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót, és cselekedje a legjobbat.”
„Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
Jean-Jacques Rousseau
Olyan kevesen ismerik már a valódi alázatot. Most mindent akarunk, dölyfösen, gőggel tele, önhitten. Veszettül erősnek hisszük magunkat, közben csak a játékboltban magát földhöz verő kisgyerekre hasonlítunk leginkább. Az univerzum jó szülő, a mögöttes tartalom nélküli, üres akaratot nem tűri, és nem hallja a toporzekoló erőfeszítést sem. Az univerzum a csendes, de megfontolt, meghajló kérést ismeri, az e mögött rejlő valódi erőnek a frekvenciájára képes rezonálni. Az alázatos kérésre és az ezzel összehangolt cselekvésre. Mert összetörik minden, mit az ember vasmarkának szorításában magáénak mond és csak a pillangó övé, mit kinyújtott tenyere vendégül lát. Megkapod mit szeretnél, ha óhajod alázatos és békés, de nagy akarásodba elvétesz minden próbálkozást.
Mint ki magát mind közül legokosabbnak képzeli, úgy együgyűvé válik éppen állandó okoskodása miatt.
Mint ki magát legszebbnek hirdeti, úgy még ha szép is, csúffá teszi az önhitt dicsfény, melyben magát fürdetni kívánja.
Mint ki magáról, mint az ősi titkokat tudó bölcsről nyilatkozik, úgy együgyübb nem is lehetne, hisz a valódi bölcs nincs tudatában önnön bölcsességének.
Mint ki minél hangosabban üvölt, úgy annál jobban érezni, hogy mily gyenge és védtelen.
Mint ki saját élete teljességéről ódákat zeng, úgy hallatszik ki a belső üresség kongásának halk, de egyértelmű zaja.
Így pattan le tehát a dacos akarás is az élet falán, és így jut át a könnyű, játékos, alázatos kérés a fal repedésein.
Legyen akaratod, de ne követelőző, ne hisztérikus, mert annak útját egód sötétjében elveszíted.
Legyen az szíved akarata, és akkor majd a célhoz vezető kicsi kis ösvényt bevilágítja lelked fénye.
Lőrinczi Emese
„Amikor már lelkifurdalás nélkül tudsz nemet mondani,
amikor már nem félsz néha kicsit elrontani,
amikor már tudod, melyik a te frizurád,
amikor már mered vörösre rúzsozni a szád,
amikor élvezni kezded a vörösbor zamatát,
amikor a tükörképed visszakacsint rád,
amikor már nyugodtan kiállsz magadért,
amikor már jobban érdekel a meddig, mint a miért,
amikor megérted a barátság lényegét,
amikor nem vágyod már a megszokás kényelmét,
amikor már azt tudod mondani, sajnálom,
amikor nem számít, hány gyertya van a tortádon,
amikor már nem kattogsz semmiségen,
amikor már elengeded a görcsösséget,
amikor nem hajt már a forradalmár véred,
amikor tudod, hogy csak akkor lesz, ha kéred,
amikor nem szégyellsz valamit nem tudni,
amikor már nem akarsz többé okoskodni,
amikor mosolyogsz csak, ha valaki kinevet,
amikor mindennél büszkébben mondod ki a neved,
amikor felvállalod minden mániádat, hibádat,
amikor tudod már, hogy hogy mondd el az imádat,
amikor lassan megérted az egész létezést,
amikor már nem rémiszt meg többé a szeretés,
amikor látod elmúlni a földi testet,
amikor lényedben élsz meg minden percet,
amikor megérzed, hogy lelassulni maga az élet,
amikor felfogod, hogy többé nincs mitől félned,
akkor érted majd meg, hogy
TE MAGAD VAGY A LÉNYEG.”
Ragyogj,
mert szeretetre születtél,
mert az élet hordozója lettél,
Ragyogj,
mert érzelmek élnek benned,
értelmet adva az életednek.
Ragyogj,
hogy erőt sugárzó lényed
szülője lehessen a reménynek.
Ragyogj,
mert a közöny sivársága
nem vethet árnyat a napsugárra.
Ragyogj,
mert szép vagy és ragyognod kell!
Mert lelkedben rejtett csillag tüzel,
Ragyogj, mert Isten üzenete vagy!
Szebb lesz tőled a világ, s boldogabb.
A leggyakrabban azok az emberek fognak lenézni téged, akik tudják hogy felnézniük kellene rád és nem értik te miért nem nézed le őket.
Kovács Zoltán
https://fb.watch/A8PqNOJbyu/– Interjú Istennel…
…..Ha mindenki úgy élne, hogy az embertársai jólétét, érdekeit önmaga elé helyezné, akkor józan paraszti ésszel átgondolva, mindenki jó életnek örvendhetne. Na, de ehhez mindenkit a jó szándék és az önzetlen szereetet, vagyis a teremtő kell, hogy vezéreljen kivétel nélkül!
Ezt hívják kérem ARANYKORNAK, amiről oly sokszor beszéltek! Szerintetek ez az egyszerű dolog kivitelezhető a jelenkor bukott emberiségével?
Ez az anyagba ragadt, önző, önérdekű, gőgös, pénzcentrikus, irigy, megvezethető… embermassza, akikben a szeretet már csak ÖNszeretetként van jelen (tisztelet a kivételnek) szerintetek méltó a Teremtői Aranykorra?
JÓ VILÁGOT CSAK ÉS KIZÁRÓLAG, JÓ EMBEREK, JÓ ÉRZÉSEI TEREMTHETNEK!
Ha Te lennél a Teremtő, beengednéd ezeket az embereket az önzetlen, önérdektől mentes szeretet alapú társadalomba, azaz az Aranykorba?
Szilvás Szilvia
Engedd el azokat az embereket, akik nem állnak készen arra, hogy szeressenek téged.
Ez a legnehezebb dolog, amit életedben meg kell tenned, és ez lesz a legfontosabb is: ne add tovább a szereteted azoknak, akik nem hajlandóak szeretni téged.
Hagyd abba a nehéz beszélgetéseket olyan emberekkel, akik nem akarnak megváltozni. Ne találkozz többé olyan emberekkel, akik közömbösek a jelenléted iránt. Engedd el azokat az embereket, akik nem állnak készen arra, hogy szeressenek téged.
Tudom, hogy ösztönösen mindent megteszel azért, hogy a körülötted lévők kegyébe férkôzz, de ez az impulzus az, ami ellopja az idődet, energiádat és tisztánlátásodat.
Amikor elkezded teljességében élni az életed, örömmel, érdeklődéssel és elkötelezettséggel, nem mindenki fog készen állni arra, hogy Veled legyen a tiszta őszinteség ezen szintjén.
Ez nem jelenti azt, hogy meg kell változtatnod azt, aki vagy.
Ez azt jelenti, hogy el kell engedned azokat az embereket, akik nem hajlandóak szeretni téged. Ha kizárnak, sértegetnek, elfelejtkeznek rólad vagy könnyen figyelmen kívül hagynak azok, akikkel a legtöbb idődet töltöd, nem teszel magadnak szívességet azzal, hogy továbbra is felajánlod nekik az energiádat és az életedet.
Az igazság az, hogy te nem vagy mindenkinek való és nem mindenki neked való. Ettől lesz olyan különleges ez a világ, amikor megtalálod azt a pár embert, akivel hiteles a barátság, a szeretet vagy a párkapcsolat. Tudni fogod, hogy ez milyen értékes, mert megtapasztaltad azt, ami nem az.
De minél több időt töltesz azzal, hogy megpróbálsz szeretni valakit, aki nem tudja viszonozni, időt vesztegetsz azzal, hogy fenntartod a kapcsolatot. Több milliárd ember van ezen a bolygón, és közülük sokan a te szinteden vannak, hozzád hasonló rezgéssel, és arra tartanak, amerre te is.
…De minél kisebb az önbecsülésed, annál inkább beleragadsz azoknak az embereknek a megismerésébe, akik párnának használnak téged, akik számára egy második terv, opció, egy terapeuta, és az érzelmi gyógyulásuk egyfajta stratégiája vagy. Ilyenkor vesztegeted idődet, távol maradsz attól a közösségtől, amire vágysz.
Lehet, hogy ha nem találkozol velük, kevésbé szeretnek majd.
Lehet, hogy teljesen elfelejtenek majd téged.
Lehet, hogy ha abbahagyod a próbálkozást, megszűnik a kapcsolat.
Lehet, hogy ha abbahagyod az sms-eket, a telefonod napokig és hetekig sötét marad majd.
Lehet, hogy ha nem szeretsz valakit többé, akkor megszűnik a köztetek lévő szeretet…
Ez nem jelenti azt, hogy tönkretettél egy kapcsolatot.
Ez azt jelenti, hogy az egyetlen dolog, ami fenntartotta ezt a kapcsolatot, az az energia, amit Te és csak Te tettél bele.
Ez nem szeretet. Ez ragaszkodás.
A legértékesebb és legfontosabb dolog az életedben, az energiád. Nem az időd korlátozott, hanem az energiád. Amit minden nap adsz, az teremtődik meg egyre inkább az életedben. Aminek az idődet és energiádat szenteled, meghatározza a létezésed.
Amikor erre rájössz, akkor kezded megérteni, miért vagy olyan türelmetlen, amikor olyan emberekkel töltöd az időd, akik nem illenek hozzád, vagy olyan munkat végzel, olyan közegben, helyen, vagy városban vagy, ami szinten nem neked való.
Kezdesz rájönni, hogy a legfontosabb dolog, amit megtehetsz az életedért, önmagadért és mindenkiért, akit ismersz, az az energiád mindennél erősebb védelme.
Tedd az életed egy biztonságos menedékké, amelyben csak olyan az emberek vannak akiket igazán érdekelsz, figyelnek rád, kapcsolódnak hozzád.
Nem vagy felelős az emberek megmentéséért.
Nem vagy felelős azért, hogy meggyőzd őket, hogy meg kell menteni őket.
Nem az a dolgod, hogy emberekért létezz és nekik add az életed, apránként, pillanatról pillanatra. Mert ha rosszul érzed magad, ha kötelességednek érzed, akkor ragaszkodsz, attól félve, hogy nem kedvelnek és nem adják vissza azokat a szívességeket, amelyeket Te adtál a számukra.
Neked kell felismerned, hogy a sorsod ura vagy és elfogadni azt a szeretetet, amit szerinted megérdemelsz.
Döntsd el, hogy megérdemled az igazi barátságot, az igaz elkötelezettséget és a teljes szeretetet egészséges, fejlôdésre vágyó emberekkel.
S akkor várj… csak egy kicsit még…
…És figyeld, hogy milyen gyorsan el kezd megváltozni minden.
Anthony Hopkins
„Jogod van szabadon gondolkodni a világ dolgai fölött, szép és csúnya, jó és rossz között választani. Jogod van bátornak lenni és őszintének. Becsületesnek, igaznak.”
Wass Albert
Ha a hozzáállásunk jó, akkor semmilyen akadály nem túl magas, semmilyen völgy nem túl mély, semmilyen álom nem túl elrugaszkodott, és semmilyen kihívás nem túl nagy.
Bob Gass
“Építs egy életet, hagyd, hogy összetörjön, darabokra hulljon, aztán építs fel egy újat, egészen addig, amíg eljutsz oda, ahova mindig is vágytál. Oda, ahol jól érzed magad, ahol te is boldog vagy. Odáig nagyon sok világot kell felépíteni. Falakat húzni, téglákat pakolni, kudarcot vallani, nehézségeket leküzdeni, megoldásokra találni… Erről szól az út, meg arról, hogy a régi házból mindig tudd, hogy mit viszel magaddal…” Oravecz Nóra
Rendes,tisztessèges erkölcsű embereknek bújkálniuk kell, a mai elvetemült, kifordult erkölcsökkel rendelkező emberek közösségében!
El kell rejteniük gondolataikat,èrzelmeiket mert mikor kiszagolják te „más” vagy mint ők…kigúnyolnak ès összefognak ellened! Addig marnak,rúgnak,harapnak míg olyanná nem válsz mint „ők”, ha kitartasz akkor elüldöznek !
Ilyen a mai világ önző, kizárólag csak önmagával foglalkozó „civiziláltnak mondott emberek” világa!
Nem a világ élhetetlen…..hanem a benne lètező önző emberek csoportosulása,mert az ilyen emberek megèrzik egymás romlottságát ès csoportokba verődnek,elfoglalják a legmagasabb társadalmi helyeket ès onnan mèrgezik a civilizációt!
Üzenem nekik:
„Mert élek még! Ha törten is,
ha vérben is, ha görcsben is,
még ha utolsó is vagyok,
kit az özönvíz meghagyott,
de harcom végig harcolom
s a lobogót megmarkolom!”
Vass Albert
A tisztessèg lobogóját…
Hálás vagyok az életemért …
Hálás vagyok a családomért …
Hálás vagyok a sok jóért és hálás vagyok a rosszért is mert tanítás volt számomra …
Hálás vagyok mindenért amit tőled kapok …
Hálás vagyok, hogy Te meghallgatsz és
és a legjobbat akarod nekem …
Kívánok Neked:
Mosolyokat,amikor bánatos vagy.
Szivárványt,hogy felhőkben járhass.
Nevetést,ami ajkad simogatja.
Gyengéd ölelést,amikor lelked elhagyatott.
Barátokat,akik felvidítanak.
Szépséget szemeid sokat lássanak.
Önbizalmat,ha kétségek gyötörnek.
Hitet,melyben teljes az élet.
Bátorságot,hogy megismerd magad.
Türelmet,hogy a világot elfogadd.
És SZERETETET,hogy megoszthasd másokkal…
Az Angyalok fénye rád ragyog, álmaidba békét hoz.
Őrangyalod ágyadhoz áll, nyugalmadra így vigyáz.
Megáld téged fényével, az angyalok végtelen szeretetével.
Hozzon álmod gyógyulást, bajaidra békés megoldást.
Mire eljön a reggel, lelkedben a remény sugara fénylik fel.
Légy hálás mindenért 
„Aki erőszakos, az NEM erős ember.
Aki engedi, hogy mellette szabad légy, az NEM azért van, mert nem vagy fontos neki, hanem pont azért, mert TISZTEL és fontosnak tart!
Akinek a hite erős, az még nem hiszékeny.
Aki valóban spirituális, nem akar meggyógyítani téged, hanem arra tanít, hogy meg tudd gyógyítani saját magad
Aki fél, az nem lát tisztán, hanem illúzió vakítja.
Aki tudja, hogy van Isten, annak nincs szüksége vallásokra és templomra .
Aki látszólag ‘önmagába szerelmes ember’, az NEM túl sok önbizalommal rendelkezik, hanem valójában szinte semennyivel.
Aki őszintén szeret téged, az NEM helyesel mindent benned, hanem ELFOGAD.
Aki gyűlöl téged, mert más úton jársz a tömegtől, az a valóságban nem téged gyűlöl, hanem azt, hogy veled ellentétben ő neki nincs bátorsága a saját útját járni.
Aki tényleg segíteni akar, nem tálcán nyújtja át neked a válaszokat, hanem rávezet arra, hogy önerődből tudd fellelni azokat MAGadban
Aki TUDJA, hogy a szellemvilág odaát szebb, mint itt a Földön, s aki ezáltal tudja, hogy „nem létezik halál”, az NEM belefásul és feladja ezt az életét, hanem még könnyedebbé és szabadabbá válik ennek tudatában.
Aki betegesen ragaszkodik, NEM téged tart fontosnak, hanem azt a dolgot, amit elveszítene azzal, ha te kilépnél az életéből.
Aki semmiképp nem akar elengedni téged, amikor te mindenképp menni akarsz, az nem azért van, mert nagyon szeret téged, hanem épp ellenkezőleg…
Aki nem folyik bele a veszekedésbe, az nem azért teszi, mert nincs mondanivalója, hanem azért, mert érzi, a mondanivalója nem találna befogadásra a másik félnél.
Aki rendkívül meggyőző érveket használ, az még nem feltétlenül mond igazat!
Aki szeret gyakran egyedül lenni, az NEM antiszociális, nem embergyűlölő, nem unalmas, hanem sokkal inkább SZABAD, mert önmagán kívül nem szorul másra jóllétéhez.
Aki nap mint nap befelé néz, s belül teremti meg a békét, NEM elmenekülni akar a külvilág elől, hanem épp azt akarja maga körül szebbnek látni (s szebbé tenni).
Aki értéket lát a megbocsátásban, az NEM naív, hanem bölcs!
Aki a nehéz, megpróbáltató helyzetekben is nyugodt marad, az nem azért van, mert nem érdekli mi fog történni, hanem azért, mert tudja, hogy bármi is történik, hozzá fog tenni a fejlődéséhez.
Legfontosabb:
Aki az utadon minden csapdától csalódástól, megóv téged, az valójában nem segített rajtad, hanem megölte annak a lehetőségét, hogy fejlődhessen a lelked…”
[ Szerző: NAMASTE ॐ ]