
Az Imaest menete: 18 óra: Népi imádságok
19 óra: Görög katolikus imádság
19.30 Rózsafüzér imádság
20 óra: Szentmise
utána: Gyertyafényes Körmenet-Áldás
SZEPTEMBER 13. szombat-Horváth István, nyírcsaholyi plébános
Augusztus 13. Papp Tamás, volt mátészalkai káplánnal
A „zaj kultúrája” vagy a Csend – Fatimai Engesztelő imaest Mátészalkán
„Szükség van egy kézre, egy segítségre, aki kihúz a bajból bennünket, aki szeret, aki átölel, aki vezet, az Ő anyai gondoskodásával, az Ő anyai szeretetével.”-indította elmélkedésünket Papp Tamás atya a Fatimai Engesztelő Imaestünkön.
Valamennyien „rászorulunk a szeretetre, a gondoskodásra, a gyöngédségre”, mert sebezhetőek vagyunk.

Úgy kell járjuk utunkat, hogy minden nap a „zaj kultúrájában” ,Robert Sarah bíboros, özönlik ránk a temérdek információ, hazugság, s nekünk el kell menekülnünk az „Isteni Csendbe”. „Annyi zaj zúdul ránk, hogy néhány „csöppnyi” csöndre nagyobb szükségünk van, mint valaha.”-olvasható A csönd ereje nemrég megjelent könyvében.
Kalkuttai Teréz anya „Légy az én csendem” imájában a csendet, mint Isten szavának meghallásának, megértésének egyetlen forrását jelöli meg.
„Légy az én csendem” imája:
Légy az én csendem, Uram.
Add, hogy csendben tudjak lenni,
és a csendben meghallani Téged.
Add, hogy a csendben meg tudjak pihenni,
és a pihenésben erőt meríthessek.
Add, hogy a csendben meg tudjak hallgatni másokat,
és a meghallgatásban meg tudjam érteni őket.
Add, hogy a cdlben meg tudjak bocsátani,
és a megbocsátásban szabaddá váljak.
Add, hogy a csendben meg tudjak szeretni,
és a szeretetben teljessé váljak.
A bíboros is megfogalmazza: „A nagy dolgok csöndben teljesednek be. Isten a csöndben cselekszik.” „Isten a Szív csendjében szól az emberhez.”
Azonban lehet e , tudunk-e csöndben lenni, csöndben maradni, amikor „összesúgnak a hátunk mögött”-mint Jézus háta mögött is- folytatjuk az elmélkedést.
„Senki nem tudja megérteni, megjavítani kapcsolatát házastársával, barátjával, gyermekével, kollégájával, ha nem tud csendben csak önmagammal maradni.” Amíg csak magamról, az én gondjaimról, az én igazamról beszélek, addig az egó örvényében forgolódok senkit, semmit, nem hallok, hallgatok meg, csak saját magamat hallom. Forgatókönyvet írok az én szám, gondolataim íze szerint, s valójában a másik esélyt sem kap, hogy kérdezhessen, együtt gondolkodva megérthessük mi is történt, s együtt megoldásra juthassunk. Ilyen „kapcsolatokba tud belépni a gonosz, ahol saját és a világ által kreált ideológiák hangzavara elnémítja a Szív Csendes szavát.

„ A tapasztalat, a tudás kerül előtérbe a HIT előtt.”„A megismerésnél fontosabb a FELismerés.”-emeli ki Tamás atya.
„El kell csendesülni.”
Mária sem tett egyebet, mint csendben követte, segítette, átölelte, bátorította-Szerette Jézust, az Ő „csecsemő” gyermekét.
„Le kell csendesülnünk…”
Csendben, de legyünk ott…tudja, hogy bármit tett, vagy én bármit tettem, Jelen vagyok. Nem menekülök, nem fogom rá, hogy Ő a bűnös, „nem súgok össze a háta mögött”, nem hagyom cserben. Mellé állok vagy mellé ülök, lehet egy szót sem szólok, de „értelek”, megértelek-beszélj bátran, vagy csak hallgassunk-Együtt. Csendesüljünk le…
„Az egész életünket végig kíséri a Bizalom és a bizalmatlanság.”-összegzi az est útrabocsátásaként István atya. „Mennyire tudom rábízni magamat a Jó Istenre. Aki tud bízni, az tud hinni.”
Higgyünk az „Isteni CSENDben”, a Szív csendes sóhajában.
Forrás: Koleszár Mária
„Meggyőződésem, hogy túl sokat, túl hangosan, és sokszor felesleges dolgokat beszélünk. Zajosak, harsányak néha a szerzetesrendek is. A csend rávilágít gyengeségeinkre, felismerteti velünk földi hivatásunk valódi célját és értelmét.
Hiányzik a mai világból a csend. Az emberek félnek egyedül maradni saját magukkal, ezért mindig kell valami zaj, ami a befelé fordulást megakadályozza. Isten a csendben előbb megmutatkozik, mint a zajosságban. Ahol folyamatosan hangzavar van, a léleknek nincs lehetősége pihenni és megújulni.”(Hűs forráas-felüdülés a léleknek)
Lelked igazi otthona a Csend. Rejtelmek szentélye, melyben készen vár az üzenet. A bölcsek némán hallgatják, de a balgák elűzik s locsogva tovább matatnak a hírek ócskapiacán.
Simon András
DE…a CSEND lehet ártó is, HA…
„A bántalmazás nem mindig hangos. Néha csak egy megjegyzés, egy félmosoly, egy jelentéktelennek tűnő mondat, ami benned napokig dolgozik. Nem aláz meg nyíltan, csak elbizonytalanít. Lassan átírod a reakcióidat, visszafogod magad, csendesebb leszel. Egyre inkább alkalmazkodsz valamihez, amit nehéz megfogni, mégis minden nap érzed a hatását. Elkezdesz kételkedni a saját érzéseid érvényességében. És mire felismered, hogy bántanak, a csend már régen kárt tett benned.”(Balicza Erika dr.)
vagy-HALLGAT, NÉMA marad…s végre is eltávolodik, s Te elveszítetted Őt…mert nem figyeltél Rá…

IMA FATIMAI SZŰZHÖZ
MENNYEI ÉDES ATYÁM
segíts, hogy szeresselek téged! Teljes szívemből, teljes lelkemből és minden erőmmel szolgálni akarlak. Add nekem a Te szeretetedet! Ültesd mélyen a szívembe, hogy én is úgy szerethesselek téged, ahogyan Te szeretsz engem!
Adj erőt, hogy legyőzzem a félelmeimet és adj erőt, hogy mérlegelés nélkül tudjam átadni magam neked és a küldetésnek, amelyet rám bíztál!
Uram, segíts, hogy félretegyem minden aggodalmamat és nyugtalanságomat!
Segíts, hogy csak a Te jelenlétedre figyeljek!
Segíts, hogy meghalljam a hangodat, amely a szívem mélyén szól!
Segíts, hogy megértsem és megtegyem, amit kérsz tőlem!
Áldalak és köszönöm, hogy megtartottál, velem vagy, erőt adsz a nehezekben, a fájdalmak elhordozásához – és napjaim szeretetben telnek. Köszönöm.

JÚLIUS 13. VASÁRNAP-aranymisés Lázár István, és Kicsák György
JÚNIUS 13. PÉNTEK, Fülöp Sándor, gyémántmisés atyával.
Idei Fatimai Engesztelő Imaesték időpontjai: október 13. hétfő -Krakomperger Zoltán
Fatimai Engesztelő Imaest Mátészalkán
„ Amikor Mária Istentől kapott küldetésére indul, az nem jelentéktelen ügyben történik, hanem mindig a világ sorsa és az emberek megváltása a tét.”-írja D. Antonio dos Santos Martobragai segédpüspök a Fatima története című értekezésében, a „Fatima és a mai kor”részben.
Hogyan lehetünk mi hívek segítői Máriának e küldetésében?
Követjük, a Fatimai jelenésekben hozzánk intézett kéréseit. Hat hónapon át összejövünk Isten házában, és együtt imádkozunk , bűneink,hiányosságaink, mulasztásaink bocsánatáért, kegyelemért, szívünk-lelkünk megújulásáért mind egyéni, mind egyházi szinten.
A hagyományokhoz híven, 18 órakor-május, a Szűzanya hónapja lévén-, a Lorettói Litánia énekes-imádsága után, népi imádságokkal folytatódott az est.19 órakor a görög katolikus imádság, a Paraklisz következett, majd 19.30kor a Rózsafűzér imádságában kérjük Mária hathatós közbenjárását az Atyánál.
A Szentáldozás után az imádkozók, a templom bejáratánál meggyújtják mécseseiket , és az Oltáriszentséget követvén folytatódik az énekes imádkozás a templom körül. A Körmenet végül visszatér a templomfalak közé, ahol az ünnepi Áldás után békében, szeretetben, erővel töltekezvén fel, mint az apostolok, ki-ki hazatér otthonába, munkahelyére, hogy vigye , tovább adja az isteni üzenetet.
(Egy korábbi, 2021. május 13-i írás)
FATIMAI SZŰZANYA
IMÁDKOZZ ÉRTETTÜNK!
a gyerekeknek Fatimában,
a poklot látták.
Ez nem metaforát. Nem álom.
Valódi lelkeket láttak,
amint hópelyhekként hullanak
az örök tűzbe a gonosz lelkek.
Ez késztette őket arra,
hogy naponta imádkozzanak
a rózsafüzért és bűnbánatot
tartsanak a könnyek között.
„Ahogy Szűzanya kimondta
ezeket az utolsó szavakat,
ismét kinyitotta a kezét,
ahogyan az előző két hónapban
is tette. A fénysugarak mintha
áthatoltak volna a földön, és mi
mintha tűztengert láttunk volna.
Ebbe a tűzbe emberi alakot
öltött démonok és lelkek
merültek, mint átlátszó,
égő parázs, amint megfeketedet
vagy fényes bronz, lebegve
a lángokban, hol a levegőbe
emelve a bennük feltörő lángok
által, hol hatalmas füstfelhők
hullottak vissza minden
oldalról, mint szikrák a
hatalmas tűzben, súly
és egyensúly nélkül,
fájdalom és kétségbeesés
sikolyai és nyögései közepette,
amelyek megrémítettek minket
és félelemtől remegésre késztettek.
(Biztosan ez a látvány késztetett
felkiáltásra, ahogy az emberek
mondják, hallották).
A démonokat félelmetes és
visszataszító hasonlóságukról
lehetett felismerni a félelmetes
és ismeretlen állatokhoz,
feketék és átlátszóak,
mint az égő parázs.
Rémülten, mintha segítségért
könyörögnénk, felnéztünk
Szűzanyára, aki olyan kedvesen
és olyan szomorúan így szólt hozzánk:
Láttátok a poklot, ahová a
szegény bűnösök lelkei jutnak.
Hogy megmentsük őket,
Isten el akarja honosítani a
világban Szeplőtelen Szívem
iránti tiszteletet. Ha megteszik, amit mondok nektek,
sok lélek üdvözül, és béke lesz.”
Tiszteletreméltó :Lúcia nővér
A Fatimai Boldogságos Szűz Mária
KULTÚRA – 2025. május 13., kedd | 6:00
1917. május 13-án egy Cova da Iria („Béke völgye”) nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a nap.
Az Asszony imádságra buzdította a gyerekeket, és arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. A gyermekek teljesítették a kérést, és június, július, szeptember és október 13-án ismét megjelent nekik a Szent Szűz. (Augusztusban 19-én történt a jelenés, mivel 13-án a gyerekeket kihallgatás miatt fogva tartották.)
A júliusi jelenés alkalmával a gyerekek látomást kaptak a pokolról. A Szűzanya ekkor kérte először, hogy ajánlják fel Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének. E fölajánlást XII. Piusz végezte el 1942-ben, majd VI. Pál 1964-ben megismételte.
A jelenések híre gyorsan terjedt, és az utolsó alkalommal, 1917. október 13-án mintegy 70 ezer ember volt jelen Cova da Iriában. Ekkor történt a híres „napcsoda”: a nap megnagyobbodott, forogni kezdett, majd úgy tűnt, rázuhan a földre.
„Ott álltunk, lángolva abban a fényben, ami Isten, és nem égtünk el. Milyen az Isten! Nem lehet elmondani. Igen, mi ezt soha nem tudjuk elmondani.”
(Francisco Marto)
A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre. Lúcia sokáig nem beszélt ezekről, majd az 1940-es években püspöke utasítására leírta a titkokat.
A három titok közül az első a pokol látomása és azoknak a büntetéseknek a jövendölése, melyek a világra várnak, ha nem hallgat Mária intésére; a második titok Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének kinyilatkoztatása, mely reménycsillag a világ békéje és a lelkek üdvössége számára. E titkokat 1942-ben hozták nyilvánosságra.
A harmadik titkot Lúcia nővér 1959-ben egy zárt borítékban eljuttatta XXIII. János pápának, aki elolvasása után úgy döntött, hogy nem tárja fel annak tartalmát. Nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben.
Részlet a titokból: „[…] láttunk egy fehérbe öltözött püspököt, akiről úgy éreztük, hogy ő a szentatya. […] ment botladozó léptekkel […], fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt.”
II. János Pál ellen 1981. május 13-án követtek el merényletet a Szent Péter téren. A fatimai jelenések első napja és a merénylet időpontja közti egybeeséssel kapcsolatban így nyilatkozott: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.”
Egy évvel a merénylet után a szentatya Fatimába zarándokolt, hogy hálát adjon a Szűzanyának. A lövedéket, mely megsebesítette, ma is a fatimai Mária-szobor koronájában őrzik.
A Szent Szűz kérésének eleget téve II. János Pál pápa 1984-ben felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az emberiséget.
Francisco és Jacinta gyermekként hunytak el 1919-ben és 1920-ban, II. János Pál pápa harmadik fatimai útján, 2000. május 13-án avatta őket boldoggá, Ferenc pápa 2017-ben, az első fatimai jelenés 100. évfordulóján szentté avatta őket. Liturgikus ünnepük: február 20.
„A Szent Szűz anyai aggódással jött el ide, Fatimába, hogy kérje az embereket: »Ne bántsák többé Istent, a mi Urunkat, akit már annyi bántás ért.« Az anyai fájdalom késztette szóra; köpenye alá akarja gyűjteni gyermekeit. Ezért kéri a kis pásztoroktól: »Imádkozzatok, sokat imádkozzatok és ajánljatok föl áldozatokat a bűnösökért; oly sok lélek jut a pokolba, mert nincs, aki imádkozzon és áldozatot ajánljon föl értük.«”
(Részlet II. János Pál pápának a boldoggá avatáson mondott homíliájából)
Lúcia nővér 2005. február 13-án hunyt el, kilencvenhét éves korában.
* * *
Fatima Lourdes mellett a világ legnagyobb Mária-kegyhelye, évente milliók zarándokolnak ide. A Szűzanya jelenéseinek helyén 1918-ban kápolnát építettek. Ezt követően lelkigyakorlatos ház és kórház létesült a völgyben. A bazilika építését 1928-ban kezdték. A szentély előtti nagy teret 1951-ben alakították ki.
Forrás
Magyar katolikus lexikon
Katolikus.hu – Könyvtár – II. János Pál pápa írásai
Magyar Kurír
(bh)