Már elérhető a jubileumi szentév hivatalos himnuszának gitárkísérettel ellátott kottája is
HAZAI – 2025. március 18., kedd | 13:444
A 2025-ös jubileumi szentév himnuszának felvételét a Sixtus-kápolna kórusának előadásában orgonakísérettel már 2023 óta hallgathatjuk, most azonban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a himnusz hivatalos kottája mellett közreadta a gitárkísérettel ellátott verziót is.
„A remény zarándokai” mottóval meghirdetett 2025-ös szentévhez kapcsolódó vatikáni kezdeményezések koordinálásáért felelős Evangelizációs Dikasztérium még 2022-ben írt ki mindenki számára nyitott pályázatot a jubileumi himnusz megalkotására. Feltételként határozták meg, hogy a pályaműnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az egyházi gyülekezet és a schola cantorum énekelje.
További feltétel volt, hogy a kompozíciónak a szerző eredeti és eddig kiadatlan alkotásának kell lennie, tartalmaznia kell a schola cantorum szólama mellett a refrén és a versszakok négyszólamú énekléséhez szükséges elemeket is; valamint a pályázathoz be kellett nyújtani az ének- és orgonapartitúrát is. A pályamű nem lehetett fizetett megbízás eredménye, sem olyan mű, melyet már előadtak koncerten vagy nyilvános rendezvényen, vagy amelyet a média közvetített.
A pályaműveket 2023. március 25-ig kellett beküldeni.
A himnusz szövegét, amelynek címe a 2025-ös jubileumi év mottója is egyben – A remény zarándokai –, Pierangelo Sequeri teológus és zenetudós írta. A pályázaton 38 ország 270 zeneszerzője vett részt. Érkezett pályamunka többek között Brazíliából, a Fülöp-szigetekről, Madagaszkárról, Nigériából, Puerto Ricóból, Indonéziából, Hongkongból, sőt az Elefántcsontparti Köztársaságból is.
A versenyen részt vevő zeneszerzők átlagéletkora 48 év volt. A nyertes kompozíciót nemzetközi zsűri választotta ki, amely 2023. április 18-án ült össze Rómában. A nyertest a 2023. május 9-én tartott sajtótájékoztatón hirdették ki.
A verseny győztese a mantovai Francesco Meneghello lett. Meneghello zongora, kóruszene és kórusvezetés, zenekari hangszerelés szakon végzett, jelenleg pedig egy állami iskolában dolgozik mint tanár és kórusvezető.
A jubileumi himnusz a Sixtus-kápolna kórusának előadásában orgonakísérettel az alábbi videóra kattintva meghallgatható.
Most a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a himnusz hivatalos kottája mellett – amely PDF-formátumban IDE kattintva tölthető le – elérhetővé tette a gitárkísérettel ellátott verziót is:
A himnusz szövegének dallamra illesztett magyar nyelvű fordítását Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök és Varga László, a váci székesegyház karnagya készítették el.
Forrás és fotó: MKPK; Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet és Országos Lelkipásztori Intézet; Iubilaeum2025.va
Magyar Kurír
KODÁLY ZOLTÁN
(1882. december 16., Kecskemét –
1967. március 6., Budapest)
a XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész.
A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is.
⊹ ~ ♫ ~ ⊹
Kodály úgy gondolta, hogy a gyerekeket megfelelő neveléssel kell a minőségi zene felé irányítani.
Kodály szerint az iskolákban az ének- illetve a zeneoktatás nem megfelelő színvonalon zajlott.
A gyerekek zenei nevelését nem lehet elég korán kezdeni, vallotta. Sőt, a gyerekek első zenetanára az édesanyjuk, így a gyerekek zenei nevelését az édesanyák zenei nevelésével kell kezdeni, ez által válhatnak a következő generáció tagjai zeneértő, zenekedvelő felnőttekké, olyanokká, akik fogékonyak a komolyzenére, hangversenyekre járnak, aktívan zenélnek vagy kórusban énekelnek.
Kodály nézetei szerint a zene hatással van a gyerekek tanulmányi eredményére, és arra is, hogy majdan harmonikusabb emberré váljanak.
Azok a gyerekek állnak legközelebb az igazi, értékes művészethez, akik falun, a régi, hagyományos zenével találkozhatnak. Ők a tiszta, hamisítatlan zenében élnek, nem úgy, mint városi társaik, akik csak az értéktelen, silány muzsikával találkozhatnak.
Kodály a zenei igénytelenség uralma ellen emelte fel a szavát, szerinte nagyon fontos, hogy az értékes és igényes zenét mindenki a sajátjának tekintse.
Kodály szerint a zenetanulás első lépése az éneklés: minden ember a torkában hordja a legékesebben szóló hangszert, az énekhangját, ezen kell először megtanulnunk „játszani”, majd ezután jöhet a hangszeres zenélés. Kodály hozzálátott hát nagyszabású pedagógiai programjának kidolgozásához, ekkor születtek az első kórusművek gyerekhangra, amelyek szinte elvarázsolták a hallgatóságot.
Kodály kórusművészetének kettős forrása a magyar népdal és a reneszánsz énekkari hagyománya, tehát a magyar zenei anyag és az európai technika ötvözete. Azt azonban nem lehetett megjósolni, hogy a gyerekhangra íródott kórusművek ilyen hatással lesznek az iskolákra is. Egymás után alakultak a diákkórusok és megszületett az Éneklő Ifjúság mozgalom is, majd Kodály nagyszabású férfi- és vegyes karainak hatására a felnőttek kórusmozgalma is átalakult.
Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult.
⊹ ~ ♫ ~ ⊹
Elgondolásait legjobban az írásaiból vett idézetekkel összegezhetjük:
„A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek…
így hát magától értetődő volt, hogy a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé.”
(Beszéd a dunapataji művelődési ház avatásán, 1966)
~ ♫ ~ ⊹ ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ⊹ ~ ♫ ~
„Az általános iskola célja: a teljes embert megalapozni.
Zene nélkül nincs teljes ember…
Jó mérnök, vegyész stb. lehet valaki, ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. De zeneértő nem lehet, ha hatéves korában (s játékosan még előbb) nem kezdik rendszeresen nyitogatni-gyakorolni a fülét…
A zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban. Közönségnevelés=közösségnevelés.”
(Közönségnevelés, 1958)
~ ♫ ~ ⊹ ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ⊹ ~ ♫ ~
„…a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában kell elindítani, hogy a gyermek a zene alapelemeit korán idegezze be, mert a zenei hallásra való nevelés csak ezzel a korán meginduló alapos munkával válhat eredményessé.”
(Nyilatkozat a „Fiatalok” című lapban, 1941)
~ ♫ ~ ⊹ ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ⊹ ~ ♫ ~
„Mit kellene tenni?
Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját…
Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.”
(Gyermekkarok, 1929)
~ ♫ ~ ⊹ ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ⊹ ~ ♫ ~
„Zeneértővé… csak aktív zenei tevékenység tehet, puszta zenehallgatás magában nem elég.”
(333 olvasógyakorlat – Utószó az új kiadáshoz, 1961)
~ ♫ ~ ⊹ ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ⊹ ~ ♫ ~
„Ha egy szóval akarnók jellemezni e nevelés lényegét, az a szó nem lehetne más, mint: ének…
Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik.
Ettől csak az ének szelleme véd meg.”
(Zenei nevelés Magyarországon, 1966)
~ ♫ ~ ⊹ ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ⊹ ~ ♫ ~
„Mi tehát a teendő? Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi, értékes zenével.
Mi ennek ma a legjárhatóbb útja?
A karéneklés.”
(Vidéki város zeneélete, 1937)
~ ♫ ~ ⊹ ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ⊹ ~ ♫ ~
„Az iskolákban majd akkor lesz jó zenetanítás, ha előbb jó tanárokat nevelünk… kevés az olyan tanár, aki a hallást és az általános zenei műveltséget fejlesztené… jó irodalom is szükséges, amely a gyermekeknek és a hallásgyakorlásban kezdőknek hozzáférhető.”
(A komoly zene népszerűsítése. Előadás New Yorkban, 1946)
~ ♫ ~ ⊹ ~ ⊰ ⊹ ❉ ⊹ ⊱ ~ ⊹ ~ ♫ ~
„Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igazgatója.
Mert a rossz igazgató azonnal megbukik.
(Néha a jó is.)
De a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene szeretetét.”
(Budapest, Parlament, 1929 / Visszatekintés )
KODÁLY ZOLTÁN
⊹ ~ ♫ ~ ⊹
/ Forrás: