MEGEMLÉKEZÉSEK

JANUÁR 22. A Magyar Kultúra Napja

Orvos volt a hercegek között, és herceg az orvosok között – Boldog Batthyány-Strattmann László

KULTÚRA – 2022. január 22., szombat | 6:00

Boldog Batthyány-Strattmann László nemcsak a beteg szemeket gyógyította, hanem arra is gondja volt, hogy a hit szemeit gyógyítsa, és nyitogassa azokat Isten titkaira. A boldoggá avatott hitvallóra és szemorvosra emlékezünk liturgikus emléknapján, január 22-én.

Dr. Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitiben. Korának különös alakja volt: hercegi rangúként polgári foglalkozást választott. Diplomás orvosként, klinikai sebészeti gyakorlata közben kórházépítésbe kezdett. 1902-ben Köpcsényben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt huszonnégy ágyas vidéki kórházát, amelynek hamarosan akkora lett a forgalma, hogy a MÁV különvonatot indított a kis nyugat-magyarországi faluba. Receptjeit, a felírt szemüveget a gyógyszerészek és a látszerészek ingyen beváltották, hiszen László doktor minden hónap végén egy összegben rendezte a számlát. Vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta.

Címerének jelmondata: Hűséggel és szeretettel. A trianoni békediktátum következtében Köpcsényt Ausztriához csatolták (mai neve: Kittsee), a szegények orvosa ekkor körmendi kastélyába költözött népes családjával. Mivel birtokainak nagy része a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, így kastélyában rendezte be új kórházát a szembetegek számára.

A gyakorlati szemészet művelője volt. Rendkívüli kézügyességének köszönhetően kiváló műtőorvos hírében állt: napi nyolcvan-száz beteget látott el feleségével, aki egyben az asszisztense is volt. Műtéti technikája elismerést váltott ki szakmai körökben. Általános orvosi érdeklődése az egész tudományágat felölelte, szakmai kapcsolatai révén állandóan tudomása volt a szemészet legújabb eredményeiről. Kevés tudományos publikációja jelent meg, de működéséről tudtak az ország határain kívül is. Számos társaság tagjai sorába választotta, de ő ritkán látogatta üléseiket. Minden idejét a gyógyításnak szentelte.

A „szegények hercege”, dr. Batthyány-Strattmann László világosan látta a vidék köz- és egészségügyi elmaradottságát, ezért karitatív tevékenységével, a maga eszközeivel igyekezett segíteni a rászorulókon.

Feleségével, Coreth Mária Teréziával tizenegy gyermeket neveltek fel szeretetben és mély istenhitben. Szívesen volt gyermekei körében, akik rajongva szerették édesapjukat.

Élete utolsó évtizedeiben naponta elimádkozta Szűz Mária kis zsolozsmáját, családjával együtt szentmisét hallgatott, este rózsafüzért imádkozott. 1916-ban feleségével, Ödön fiával és sógornőjével belépett a ferences harmadrendbe. Operáció előtt és alatt mindig imádkozott, s gondoskodott betegei lelki gondozásáról is.

A szegények orvosa volt: „orvos volt a hercegek között, és herceg az orvosok között”. Sok szenvedés után, hatvanéves korában hunyt el 1931. január 22-én.

Már másfél évtizeddel a halála után elindították boldoggáavatási ügyét, amely a következő évtizedek politikai helyzete miatt hosszú időre megtorpant. A perújrafelvétel és az azt követő eljárás azonban eredményes volt: Batthyány-Strattmann Lászlót 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Istenünk, te Boldog Batthyány-Strattmann László hitvallót csodálatos buzgósággal ajándékoztad meg, hogy a szegényeken és a betegeken segítsen, családja iránt pedig a hűséget és a szeretetet gyakorolja. Az ő közbenjárására add, hogy szükséget szenvedő testvéreinknek mi is segítségére legyünk, és életünk folyamán minden körülmények között állhatatosan szolgáljunk neked. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás
Diós István: A szentek élete
Semmelweis.Museum.hu 

Magyar Kurír

Dáma Lovag Erdős Anna verse:link: http://lovagdamaerdosanna.blog.xfree.hu

Ne hagyj itt Testvér!”

Ne hagyj itt Testvér,megfagyok

Segíts felállni,mert meghalok

Szóltak a könyörgő hangok Don kanyarba áldozatnak vitt magyarok

És csend,fagyhalál Mindenütt amerre kaszált

Az áldozat már nem beszél Aki bír még útra kél

Arra, Magyarország felé Már nem ágyú támad

Nem szól a Sztalin orgona Szél és a fagy üldözi a katonákat

Nem tudják merre a „Haza” S ki hazajutott,éhezve,fázva

Rongyosan ,megcibálva Csak az tudta,mi veszett el oda kin

A túlélőnek megmaradt a kín S a „Testvér”nem felejtett soha

Szólt fülében az ágyú szó,s Sztalin orgona Csend honol azóta is,néma csend

Isten tudja csak,mi lakozik a szívekben bent„Ne hagyj itt Testvér”meghalok

Elcsitultak,elnémultak az áldozatok Már csak alig él egy-két katona

Az ő szemükben még ott lobog a keresztek sora S a Don kanyarban néma csend honol

Az Isten tudja csak ,mily sok áldozat Alussza álmát a jeltelen sír alatt

Csak ő tudja miért kellett veszíteni sok magyart Elmentek az évek,csendben ,el

Róluk csak a kegyetlen szél énekel Hogy fagytak meg hős fiak Áldozatként ott túl ,a Don alatt

De eljön majd az idő Mikor megint fúj a szél A hősök tetteiről egy igaz legenda kél

Az utókor róluk hősként beszél.

,2O13.O1.31.Mosonmagyaróvár. Dáma Lovag Erdős Anna.kép..net

Ma van a Doni-katasztrófa emléknapja. 🕯1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban. Ennek következtében a 250 ezres 2. magyar hadsereghez tartozó honvédok és munkaszolgálatosok közül 125-130 ezren estek el, sebesültek meg vagy estek fogságba. Ez volt a II. világháború legnagyobb magyar hadi tragédiája. Dicsőség a hősöknek! 🙏

Bálint Nagy

 Kedves Barátaim!

Fogadjátok szeretettel Édesapám versét, amit az orosz – fronton Urivnál írt egykor:

AZ URIVI DOMBOK ALATT

Az urivi dombok alatt De sok honvéd halva maradt.

Nem hullott a sírhalmáraTearózsa szép virága.

Ráborulnak a bajtársak,Vége nincs a zokogásnak.

Imádkozva messze szállnak,Húrja van az imádságnak.

A jó Istent arra kérik,Szálljon le a csatatérig,

Vigyen haza üzenetet,Gyógyítson meg minden szívet.

Az urivi dombok alatt Állj meg bajtárs, sírd ki magad.

Nem hull a hős sírhalmáraTearózsa szép virága.

Uriv, 1943. január 9 – én.

Nagy Bálinttüzér szakaszvezető

Családi tragédiák

1943. január 12. – A 2. magyar hadsereg tragédiája a Don-kanyarban

„A korabeli veszteség-nyilvántartási részadatok alapján 127-128 000 főre tehető a 2. hadsereg egyéves harctéri tevékenysége során ….Míg a szovjet offenzíváig a “A Don menti harcok során nemcsak a 2. hadsereg veresége következett be, hanem több tízezer család tragédiája is. A hadiárvák csonka családban nőttek fel, s behozhatatlan hátrányba kerültek szerencsésebb sorsú társaiknál. Katonaözvegyek ezreire várt a súlyos teher, a gyerekek felnevelése, a föld megművelése, avagy a műhelymunka továbbvitele.”

Szabó Péter – A 2. hadsereg harcai és tragédiája a Don-kanyarban, 2019

Az utolsó levél.. a Donkanyarból1943. január 12

“Drága Anyukám!

Nagyon várt válaszlapotokat ma kaptam meg kezeimhez. Nagy sokára jött. Ne várjatok most már tőlem levelet és ti se küldjetek…Az orosz itt valami nagyra készül, mi meg a végsőkig kitartunk. Erre esküdtünk meg. Küldtem haza november 14- én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül. Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek!Istentelen hideg van. Itt ülök a géppuskám mellett és a kezem az üres csajkához fagy. Tudom, hogy mire ezt a lapot megkapod, addigra én már nem fázom és elmúlik az éhségem is. Itt halunk meg. Kérlek, hogy ne haragudj rám!

Kezedet csókolja:

Hű fiad: Jóska”___