…Ne a másikét irigyeld! Találd meg a sajátodat! Azt/azokat fejleszd, tanulj, s légy benne amennyire csak lehet/tudsz tökéletes.
50 év múlva nem fog számítani, hogy ma milyen kocsiban ültél, milyen telefont használtál, milyen lakásban laktál, milyen ruhát, milyen csizmát viseltél, vagy hogy mennyi pénz volt a zsebedben. Csak az fog számítani, hogy miképp emlékeznek rád a gyerekeid, és mit mesélnek rólad az unokáidnak, dédunokáidnak. Élj úgy, hogy fontos legyél gyermekeid számára! A világ ettől lesz szebb!
(Gyógyító öröm)
Ebben a szegedi iskolában a gyerekek boldogsága a legfontosabb! 
Bárcsak minden iskolában bevezetnék ezt a módszert! https://szuloklapja.hu/barcsak-minden-iskolaban-igy…
2025. január 13.
Iskola ›
Beszélgető kör reggelente az iskolában: Mit ad ez a gyerekeknek? Iskolaigazgatót kérdeztünk
Hogy milyen sokat számít a gyerekeknek az úgynevezett „beszélgető kör”, azt a szegedi Karolina Iskolában nagyon régóta tudják a pedagógusok. Az intézményben már több mint 30 éve reggeli beszélgetőkörrel kezdődnek a tanítási napok. A diákok ilyenkor megosztják egymással élményeiket, gondolataikat, sőt aggodalmaikat és örömeiket is, így hangolódnak rá az előttük álló feladatokra.
Az intézmény tanárai szerint a napindító beszélgetések azért fontosak, mert személyesebbé teszik a kapcsolatot a pedagógusok és a gyerekek között, illetve megtanulják kifejezni gondolataikat és meghallgatni egymást is.
Mi mindenben segíti a gyerekeket a beszélgető kör?
„Amikor egy gyerek beér az iskolába, mindent hoz magával, nemcsak az iskolatáskáját, hanem azt is, hogy álmos, feszült, és a családi problémákat is. Azért építettük be a beszélgetőkört a reggeleinkbe, hogy legyen átmenet a megérkezés és az első óra között, így a gyerekek és a tanárok is rá tudnak hangolódni az előttük álló napra” – mondja Mezeyné Szatmári Tímea, a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium igazgatója.
A beszélgetőkör nem ismeretlen eszköz a reformpedagógiában – többek között a Rogers-iskolákban és más alternatív iskolákban is így kezdődnek a tanítási napok. Nem véletlenül: a tapasztalatok szerint ez segít abban, hogy nyitott, kölcsönös bizalomra épülő osztályközösség jöjjön létre, ahol a gyerekek és a pedagógusok valóban odafigyelnek egymásra.
A beszélgetést az osztályfőnökök, osztályfőnök-helyettesek vezetik – mivel a Karolina katolikus iskola –, ezek az alkalmak közös imával kezdődnek, ezt követően a gyerekek az őket foglalkoztató témákról, a közösséget érintő konfliktusokról, saját élményeikről, sőt akár félelmeikről is mesélhetnek.
Így a napindító 15 perc egyfajta „szelepként” is funkcionál, amelyen át távozhat a feszültség a gyerekekből.
„A téma minden nap más és más. Az osztályfőnökök meg szokták kérdezni a gyerekeket, hogyan telt az előző napjuk az iskolában, hogyan érzik aznap reggel magukat, van-e olyan dolog, ami miatt izgulnak, történt-e velük olyasmi, amit szívesen megosztanának. Van, hogy azt kérdezzük tőlük, olvastak-e olyan hírt, ami foglalkoztatja vagy akár aggasztja őket, így beszélgettünk nemrég az egyik osztályban például a klímaszorongásról. De olyan osztályok is vannak, ahol egy-egy bibliai részletből indul ki a beszélgetés” – sorolja a lehetséges témákat Mezeyné Szatmári Tímea.
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt szükségük van a beszélgetésekre
A Karolina Iskolában az elsős kisdiákoktól az érettségizőkig mindegyik osztály így kezdi a napot.
„A 6-7 éveseknél a beszélgetőkör különösen fontos, főleg az iskola első hónapjaiban: a gyerekek leülnek a teremben a szőnyegre, meggyújtanak egy gyertyát, és ha kell, a pedagógusok akár egy órát is rászánnak arra, hogy mindenki ráhangolódjon az előtte álló feladatokra”
– magyarázza az igazgató. A tapasztalatok szerint a kisebbek szívesebben osztják meg élményeiket, mint a gimnazisták, ennek ellenére a reggeli beszélgetőkör a tizenéveseknél legalább annyira fontos eszköz, mint az elsősöknél.
Az ugyanis, hogy a diákok tanáraikkal nemcsak jegyekről, dolgozatokról és tananyagról, hanem saját érzéseikről és élményeikről is beszélgethetnek, sokkal személyesebbé, élővé teszi a közöttük lévő kapcsolatot. „Nem törekszünk nagy létszámú osztályok indítására, hogy valóban oda tudjunk figyelni a diákjainkra. Azt szoktuk mondani nekik, hogy bármilyen problémával megkereshetnek minket, és sokan ezzel élnek is. Megosztják velünk, milyen nehézséggel küzdenek, miben bizonytalanodtak el, mitől félnek” – mondja.
A beszélgetőkör ugyanakkor nemcsak a kapcsolatépítést szolgálja, a gyerekek megtanulják kifejezni gondolataikat, képesek lesznek meghallgatni egymást, ugyanakkor megismerik és mérlegelni tudják mások álláspontját is.
…nem csak iskolában, de bölcsődében, óvodában, középiskolában, egyetemen, és munkahelyen is…kiváltképpen hétkezdetkor, szünetek, ünnepek után…
Csigaház Pszichológiai és Fejlesztő Műhely
Honnan tudjuk, hogy iskolaérett?
Az iskolaérettség egyenlő az okossággal és az ügyességgel? Sokszor így gondoljuk, ez azonban nem igaz. Mint ahogyan az sem, hogy 6 éves kor fölött automatikusan iskolaéretté válik egy gyermek. Mely kritériumok mutatják meg, hogy iskolaérett-e gyermekünk? Mire figyeljünk szülőként?
Egy hetük van még a szülőknek az Oktatási Hivatalhoz fordulni, amennyiben hat éves gyermeküket nem akarják szeptembertől iskolába adni. Magyarországon azoknak a gyermekeknek kötelező iskolát kezdeni, akik augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket. Sok szülő tanácstalan, hiszen egy öt, vagy alig hat éves kisgyermekről nagyon nehéz már eldönteni, hogy fél év múlva iskolaérett lesz-e. A szakemberek (óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok) az iskolaérettséget mindig több fejlődési szempont alapján mérik fel.
Az iskolaérettség összetett fogalom, a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába. Négy fő pillére van, melyek egymással szinkronban fejlődnek: ha az egyik lemarad, az hatással lesz a többire is: fizikai, pszichés, szociális és értelmi képességek fejlődése.
Természetesen ezek a képességek nem egyszerre alakulnak ki, és változatos az is, hogy kinek mi az erőssége, gyengesége. Nem gond, ha a főbb területekben egy-egy részképesség még hiányos, vagy bizonytalan. Az is teljesen rendben van, ha a szülő bizonytalan az iskolaérettséggel kapcsolatos döntésben, hiszen laikusként nem tudhatja, mi az, amire figyelni kell. Érdemes azonban a gyermek fejlődését értő, érzékeny figyelemmel kísérni, sokat mozogni, mesélni, kisebb „megbízatásokat” játékos feladatokat adni a gyermeknek, s ha szükséges, szakember tanácsát kérni.
